Dr. Tamás Edit MÜTT Dél-Dunántúli Régió Képviselő Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumi Tanács tag

Dr. Tamás Edit MÜTT Dél-Dunántúli Régió Képviselő Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumi Tanács tag

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért

Kereskedelmi forgalomba lévő vegyi anyagok száma 4 millió (évi 400-1000 új termék) Regisztrált vegyi anyagok száma 13millió Hatás tekintetében ismert vegyi anyagok száma 1500 Részben ismert vegyi anyagok száma 60 ezer Vegyi anyagok felszívódása a szervezetbe véráram, nyirok utakon keresztül történik. Felszívódása függ az oldódástól (zsírban, vízben) Szövetekhez, szervekhez való affinitása, lerakódása változó, mérgező hatást válthat ki Méregtelenítés vesében, májban történik. Epével, széklettel, vizelettel eliminálódikmert Részben ismert vegyi anyagok száma sem több, mint 60 000

Veszélyes anyag: Fizikai kémiai, toxikológiai vagy ökotoxikológiai sajátosságai révén az embert és/vagy a környezetet károsítja. Veszélyes készítmény: Egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék, vagy oldat, amely fizikai kémiai, toxikológiai vagy ökotoxikológiai sajátosságai révén az embert és/vagy a környezetet károsítja.

Expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál; Munkakörnyezeti monitorozás: a munkatér levegőjében jelenlévő veszélyes anyagok koncentrációjának mérése, légúti expozíció meghatározása, meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos, rendszeres, vagy időszakos mérése, regisztrálása és értékelése Fix pontos, legveszélyesebb legjellemzőbb helyen Dolgozó légzési zónájában

A munkahelyeken a dolgozókat érő kémiai expozíciók elleni védekezés kulcsfontosságú eleme az egyes anyagokra megállapított munkalégtér koncentrációk és biológiai expozíciós mutatók emberi egészségre biztonságos szintjeinek meghatározása és a határértékek következetes betartatása. Alkalmazott vegyi anyag munkalégtér határértéke lehet megengedett átlagos koncentráció (ÁK) ( légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra (8 órás munkaidőre) megengedett olyan átlagkoncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást.) Csúcskoncentráció (CK) A légszennyező anyagnak egy műszakon belül egy időben maximum 4x15 percig, egy műszak alatt összesen legfeljebb 60 percig meghaladható légtérkoncentráció értéke. A csúcskoncentráció érték jellemzően magasabb az átlagos koncentrációnál, de egyes anyagok esetében (pl. irreverzibilis károsodást okozóknál) a két érték azonos.

Sztochasztikus hatású anyagok esetében, ahol nem állapítható meg olyan küszöbérték, ami alatt egészségkárosító hatás biztosan nem következik be, maximális koncentrációt (MK) alkalmaznak, ami a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, tehát egy pillanatra sem léphető túl. Rákkeltő és kumulálódó anyagokra határozták meg oly módon, hogy a dolgozó teljes munkaképes élete során (18 62 éves korig) ebben a koncentrációban végzett munka esetén a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) az 10 mikrorizikó/évet ne haladja meg.

- Mérések gyakoriságát az anyag veszélyessége, a technológia kockázata és a jogszabályi előírás szabja meg. - Indokolt esetben a foglalkozás-egészségügyi orvos soron kívül kezdeményezheti! - Akkreditált labor végezheti a vizsgálatokat! - Mérési eredményeket a foglalkozás-egészségügyi orvosnak ismernie kell!

Mérés: Teljes műszakos, személyi mintavételezés hosszadalmas, költséges, csak egy dolgozó expozíciójáról ad felvilágosítást Teljes műszakos, 3-7 fixpontos mintavétel

A BEM- vizsgálatok során mérhetjük: - közvetlenül a szervezetbe kerülő vegyi anyagot pl. fémek esetében - a vegyi anyag bomlástermékét (pl. xilol esetében a vizeletben a metil- hippúrsavat - a károsító hatást jellemző paramétert (pl. szerves- foszforsav- expozícióban a vörösvértestek acetilkolin- észteráz aktivitását)

A szervezetbe jutó vegyianyag mennyiségét befolyásolja: - légtér vegyi anyag koncentrációja (KM) - EVE használata, megfelelősége, helyes viselése, vagy nem viselése - ha bőrön keresztül is felszívódik - munka jellege, fizikai aktivitás mértéke (K, Kp, Nfm) - vegyi anyag szervezetre gyakorolt hatása (kumuláció) - helytelen személyi higiénés szokások (munka közbeni étkezés, dohányzás, kézmosás, fürdés, öltözők) - alkoholfogyasztás

Biológiai monitorozás: - Biológiai Expozíciós Mutató a vegyi anyag és az emberi szervezet kölcsönhatását jellemző paraméter - Arányos a szervezetbe jutott vegyi anyag dózisával - Lehet maga a vegyi anyag, vagy valamely metabolitja - A szervezetet károsító hatásra jellemző paraméter. - Elsősorban vizeletben, vérben mért értékek meghatározása, - Biológiai határértékekhez történő viszonyítása, az egészségkárosodás megelőzése céljából. Biológiai monitorozás, meghatározott gyakorisággal történő mérés, dokumentálás és értékelés. Gyakoriság: -a munkatér levegőjében lévő vegyi anyag veszélyessége és az exp. idő határozza meg.

BEM szintjei felett (vagy alatt) már közelítenek a szervezet károsodását okozó figyelmeztető szintekhez, melyeket biológiai határértékeknek nevezünk. Mértékét a szervezetbe jutott anyag összdózisa határozza meg, függetlenül a szervezetbe jutás módjától (p.o, inhaláció, bőr), tehát jobban szolgálja a dolgozó védelmét a KM-nál. A BM és a KM egymást kiegészíti és nem helyettesíti! A KM és a BM esetében bevezetett határértékek a dolgozók egészségét védik!

BEM mérése: Számos biológiai minta alkalmas! - Vizelet - Vér (vénából) - Bármely testváladék - Kilélegzett levegő Egészséges emberen a dolgozó szervezetébe jutott vegyi anyag dózist jellemzi a mért koncentráció. Nem egészséges ember esetében a máj, vese és a tüdő állapotától függ a mért érték. Használhatóság feltétele, hogy a dolgozó egészséges legyen!!!

ÁK Megtartása nem okoz egészségkárosodást. Az emberek vegyi anyaggal szembeni toleranciája különböző (kor, nem, testsúly, vese-, máj működés, fizikai megterhelés) KM - (CK) - BM nem ad erről felvilágosítást Ha - a technológia stabil - az exp.idő változatlan, - az anyag nem kumulálódik, - egyéb úton nem juthat a dolgozó szervezetébe, - a munka tér légszennyezettsége ÁK érték alatti a BM eltekinthetünk! Kumulálódó anyagok esetén KM + BM (nehézfémek Pb, Cd, Cr, Co, Ni; foszforsavészterek)

Mintavétel: -Dolgozó felvilágosítása (miért, mikor, mi módon) -Minta tárolása, szállítása (+2-4 C) -Vizsgálat költsége a munkáltatót terheli!

Fokozott expozíció: Munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, foglalkozás gyakorlása közben, vagy azzal összefüggésben biológiai határértéket meghaladó koncentáció. (Zaj) Ok: munkakörülményekben keresendő Prevenció: műszaki, munkaszervezés, EVE,orvosi,oktatás, egészségnevelés Intézkedések! Nem betegség. Reverzíbilis folyamat (kivétel: zaj) Dolgozót nem emeljük ki a munkából. Az expozíciót kell megszüntetni, vagy elfogadható szintre csökkenteni. Kumulálódó, rákkeltő anyagok esetén kiemeljük a dolgozót a munkatérből! Bejelentendő: 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról rendelet szerint

BM jelentősége: Prevenció Mérgezést eradikálta

A veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenység feltételei: Kockázatértékelés (becslés kezelés - közlés) TEAM munka (munkáltató munkavédelem foglalkozás-egészségügy) Kockázat minőségi és mennyiségi meghatározása (KM) Veszélyes anyagokkal végzett tevékenység szabályozása Veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. EVE juttatás Orvosi vizsgálat Munkaalkalmassági vizsgálat biztosítása (Anamnézis, Fizikális vizsgálat, kiegészítő vizsgálat (labor, BM) Munkahigiénés kontroll (rendszeres!)

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3. számú melléklet : Fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé 6. Azon munkavállalók számára, akik nem kumulatív anyaggal dolgoznak, aktuális munkahelyi levegőtisztasági mérések eredményei a külön jogszabályban előírt határérték alattiak, a technológia stabil és a veszélyes anyag egyéb úton nem juthat a dolgozó szervezetébe - a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével - az adott munkahelyen a biológiai monitor vizsgálatok nem kötelezőek, kivéve a külön jogszabály [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet] által érintett citogenetikai vizsgálat, tumor marker meghatározás eseteit.

Kóroki tényező Időszakos munkaalkalmassági vizsgálat gyakorisága Megjegyzés arzén és vegyületei évente bm. benzol félévente bm. nitro-benzol évente bm. anilin félévente bm. dimetil-formamid félévente bm. fenol félévente bm. higany félévente bm. nehézfémek évente bm. toluol évente bm. Xylol évente bm.

2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról V. Fejezet KOCKÁZATBECSLÉS, KOCKÁZATCSÖKKENTÉS 19. (1) A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. (2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges: a) a veszély azonosítása; b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; c) az expozíció becslése; d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

VI. Fejezet 20. (3.) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve egyéb nem szervezett munkavégzés esetén a munkavégző a felelős.

Mvt. IV. Fejezet 54. (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

25/2000. (IX. 30.) EüM SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 4. (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A B C D E F G H 29 Megnevez és BENZOL Képlet C6H6 CAS-szám 71-43-2 ÁK-érték mg/m 3 Sorszám CKérték mg/m 3 MKérték mg/m 3 3 k,b,i Jellemző tulajdonság/ hivatkozá BEM 130 FENOL C6H6OH 108-95-2 8 16 2 b,m BEM

A B C D E 1 Megengedhető határérték 2 Vegyi anyag Biológiai expozíciós (hatás) mutató Mintavétel ideje mg/g kreatinin 3 Anilin p-amino-fenol m.u. 10 10 4 Arzén arzén m.u. 0,13 0,20 5 Benzol t,t-mukonsav m.u. 1,5 1,2 6 Dimetilformamid N-metilformamid m.u. 40 76 7 Etil-benzol mandulasav mhv., m.u. 1500 1110 8 Fenol fenol m.u. 300 360 9 Fluorid vegyületek fluorid m.u. 7 42 10 köv. m.e. 4 24 11 Higany (szervetlen) higany n.k. 0,05 0,028 12 Kadmium kadmium n.k. 0,01k 0,01 13 Króm króm m.u. 0,02 k 0,043 14 Kobalt kobalt m.u. 0,03 0,058 15 n-hexán 2,5-hexán-dion m.u. 3,5 3,5 16 Nikkel nikkel mhv., m.u. 0,02 0,038 17 Nitro-benzol p-nitro-fenol m.u. 5 4,0 18 Szelén szelén n.k. 0,075 0,110 19 Sztirol mandulasav mhv., m.u. 1000 740 20 Toluol o-krezol m.u. 1 1,05 21 Triklór-etilén triklór-ecetsav mhv., m.u. 50 35 22 Xilol metil-hippursavak m.u. 1500 860 mikromol/mmol kreatinin (kerekített értékek) Megjegyzés: m.u. n.k. mhv. köv.m.e. k műszak után nem kritikus munkahét végén következő műszak előtt rákkeltő hatású anyag; a javasolt határérték technikai értékként kezelendő

A biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére irányuló vizsgálatokat kizárólag a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy b) a nemzeti vagy nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium végezhet.

Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei VÉRBEN 1 Vegyi anyag A B C D E Biológiai expozíciós mutató Mintavétel ideje Megengedhető határérték 2 mikrogramm/l mikromol/l (kerekített értékek) 3 Kadmium kadmium n.k. 10 k 0,09 4 Ólom (szervetlen) Ólom n.k. 400* 300** 1,9 1,5 Megjegyzések: n.k. nem kritikus k rákkeltő hatású anyag; javasolt határérték technikai értékként kezelendő * férfiak és 45 évnél idősebb nők ** 45 évnél fiatalabb nők

Biológiai hatásmutatók megengedhető határértékei VÉRBEN 1 2 3 4 A B C D Vegyi anyag Biológiai hatás mutató Mintavétel ideje Megengedhető határérték Anilin methemoglobin mhv. - m.u. 3% (az összhemoglobin%- ában) Ólom (szervetlen) Cinkprotoporfirin*** előszűrésre három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható 120 mikromol/mol haem* 100 mikromol/mol haem** Szén-monoxid CO Hb m.u. 5% (az összhemoglobin%-ában) Megjegyzés: m.u. műszak után n.k. nem kritikus mhv. munkahét végén * férfiak és 45 évnél idősebb nők ** 45 évnél fiatalabb nők *** határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelező **** az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga 5 Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek vörösvérsejt vagy teljes vér acetilkolineszteráz aktivitás (EC. 3.1.1.7.) n.k. <25%-os aktivitáscsökkenés az expozíció előtt mért alapaktivitáshoz viszonyítva****

A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek számának alakulása (1997-2013)

Foglalkozási megbetegedések megoszlása kóroki tényezők szerint: 1.Kémiai kórok okozta megbetegedések 2.Biológiai kórok okozta megbetegedések 3.Mozgásszervi kórok okozta megbetegedések 4.Zaj kórok okozta megbetegedések

Vegyi anyagok okozta foglalkozási megbetegedések, mérgezések

A megbetegedések oka: 1. Védőeszköz használat elmaradása 2. Személyi higiénés hiányosság 3. Nem megfelelő hatékonyságú védőeszköz (légzésvédő) 4. KM nem történt 5. Munkáltató nem biztosított védőeszközt 6. Helyi elszívás hiánya

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata Kockázatbecslés készítésében aktív részvétel - Veszélyes anyagokkal végzett tevékenység szabályozása (KM gyakorisága) - Orvosi vizsgálatra utalás rendeje (BM) - Vulnerábilis csoportra vonatkozó tiltólista - EVE juttatás rendje Rendszeres munkahigiéniai kontroll Munkaalkalmassági vizsgálat (E + I (BM) + SK + Z) Részletes, pontos dokumentáció (megőrzés 30 (50) évig, ) Dolgozók felvilágosítása, oktatása, egészséges életmódra nevelés

Összefoglalás: Kockázatértékelés KM + BM Prevenciós eszközök : - műszaki - munkaszervezés - munkahigiéniai kontroll - EVE - Munkaalkalmassági orvosi vizsgálat E I (BM) - Sk - Z - oktatás - Mv; egészségnevelés (munkahelyi életmód);

1. A fokozott expozíciók és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, intézkedések hatékonysága évek óta nem kielégítő. 2. A bejelentésben ellenérdekelt a munkáltató, munkavállaló érdekeltsége a kártalanítandó megbetegedések esetén áll fenn. (2007) 3. A kockázatbecslések általánosak, specificitást ritkán, vagy nem mutatnak. 4. Munkavállalókat sokszor előzetes vizsgálat nélkül alkalmazzák. 5. A munkáltatókat, munkavállalókat, foglalkozás-egészségügyet szakmailag érdekeltté kell tenni a prevencióban. 6. Gyakori a pontatlan adminisztráció, a jelentések elmulasztása. 7. Fokozott figyelmet kell fordítani kivizsgálás során a megbetegedést előidéző okok teljeskörü feltárására, hatékonyabb intézkedések megtételére a jobb megelőzés érdekében.

Jogszabályok: 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról 25/2000. (IX. 30.) EüM SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészség-károsodások megelőzéséről 3/2002. (II. 8.) SZCSM EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!