Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem az olvasók nevében ennek a gyönyörű könyvnek a megszületését. Amikor belelapoz az ember, majd végigpörgeti, végigsétál a képek múzeumi tárlatán, a festmények során és a köztéri szobrok parkjában, a szemnek és szépérzékének szerez örömet. S még mi minden! Korabeli tárgyak tárlata, családfa, kétnyelvűség Aztán elmélyül az olvasó a sorsok, vívódások, a történelmi kulisszák, a tények világában, és ámul, hogy milyen gazdagon jelenik meg egy ember, egy kiváló orvos életműve és portréja ebben a fölébe emelt katedrálisban. Nem a szobra, hanem az élő eleven alakja. Idézzük meg Őt, doktor Semmelweis Ignácot a saját szavaival. Papp János színművész tolmácsolásában. Mondhatnám: szinkronizálásában. (Idézi: Czeizel Endre: Semmelweis genezis. Semmelweis Ignác emlékezetére, Semmelweis Kiadó Budapest, 2015, 79-80.) Megrázkódtatva egész valómban, és izgatott kedélyem szokatlan hevével gondolkozám e felett, midőn hirtelen lelkem előtt állt meg egy gondolat, s egyszerre világos lőn előttem, hogy a gyermekágyi láz és Kolletschka tanár betegsége ugyanegy, miután a gyermekágyi láz bonctanilag ugyanezen alakokból áll, ti. nyirokedény-visszérlob, gennyvér, áttételek stb. Meggyőződésemhez híven tanúságot kell itt tennem, hogy csak a jó isten ismeri azok számát, akik miattam idő előtt szállottak sírba. Én olyan mértékben foglalkoztam hullákkal, mint amennyire csak kevés szülész foglalkozott Bármily fájdalmas, bármely nyomasztó is az ilyen beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere; és ha nem akarjuk, hogy állandóvá legyen ez a szerencsétlenség, akkor ezt az igazságot az összes érdekelteknek tudomására kell hozni. 1
Tudom, - szerkesztőként volt és van benne részem, milyen óriási munka egy ilyen gyűjteménynek, egy ilyen szimfonikus zenekari műnek a megszólaltatása, s nem két ember munkája. Monos Emil főszerkesztő érdeme a témák és tanulmányírók kiválasztása, és a karmesteri szerep. De mögötte egész csapat, a társak és könyvművészek segítették munkáját. Nem tudom, kinek köszönhetjük a fotók magas színvonalát, ki mindenki tördelte ilyen igényesen a könyvet, ki mindenki simogatta a szövegeket. - Kérem a közreműködőket, osszák el maguk között a méltató szavakat. - A Semmelweis Kiadót dicséri a látvány megvalósulása, s nemcsak ezért gondolom, hogy dobogós lehet a mű az Év könyve versenyében. A tartalmak, a tények elemzése nem dolgom, elvégzi majd a szakkritika, csak a magam olvasói örömét mondhatom el, és teszek egy-két megjegyzést. Aggódva figyeltem, nem okoz-e monotóniát, ismétléseket, hogy az egyetlen történetet több mint húsz tudós köztük öt külföldi - meséli el. Naiv aggodalom volt. A húsz tanulmány talán a felkérések miatt is jellemzően más-más tartomány, üdítően elütőek, karakteresek. A filológus, a genetikus, a könyvtáros, a szülész, az élettanász és a többiek más-más aspektusból vizsgálódtak, emlékeztek, összegeztek, így épült ennek a katedrálisnak a boltozata. Minden írás más anyagból építkezik, de nem eklektikus lett a mű, hanem sokoldalú. Egy élet és egy tisztelgő utóélet, más-más perspektívából fényképezve. S összefogta őket a tárgy, ennek a szerethető nagy orvosnak a tisztelete. Már nem aggodalom tehát, hanem elismerés, olvasói öröm. A másik megjegyzésemet vezesse be egy szövegrészlet. Szándékosan választottam Czeizel Endre tanulmányából, számtalan más példát idézhetnék a többi tizenkilenc alkotó lapjairól. A választás legyen főhajtás is a nemrég elhunyt tudós és ismeretterjesztő életműve előtt. 2
Részletek Czeizel Endre tanulmányából, Papp János színművész szavaival. (id. mű, 75., 82-83.) Az ősök A római katolikus Semmelweis-család a hiencek leszármazottainak tartotta magát. A magyarországi németségnek ez az ága a hagyomány szerint a Várvidéken élő frankoktól ered, akik még a magyarok honfoglalása előtt telepedtek itt le. A Várvidék Burgenland néven 1921 óta Ausztria része, ahol jelenleg is élnek Semmelweis nevűek. Semmelweis Ignác 1818. július 1-jén születet Budán a Magyar Királyság német anyanyelvű római katolikus állampolgáraként. Az akkori szokásnak megfelelően, családi otthonukban bába segítségével jött a világra (így az ő esetében a szülőház megnevezés a valóságot tükrözi). Gyermekkoráról keveset tudunk, kivéve, hogy nagyon szerette az állatokat, felnőttként is volt kutyája, macskája A családban hozzá hasonló géniusz bizonyosan nem fordult elő. Édesapja okos és talpraesett üzletember volt, és ez valószínűleg igaz iparos őseire is, akiknek társadalmi teljesítménye egyre magasabb szintet ért el a burgenlandi kis falutól a fővárosig. Semmelweis édesanyjának képességeit nehéz megbecsülni, hiszen akkor ez csak az édesanya és feleség szerepére korlátozódott. Ugyanakkor az édesanya édesapja is sikeres iparosnak és üzletembernek bizonyult, ami okosságát is igazolja. Az édesanya fivére, Müller Bernát azonban már korának nevezetes gyógyszerésze volt, aki a tudományos kutatásban is jeleskedett. Az ő fia, Müller Kálmán tehát Semmelweis Ignác anyai ágú unokatestvére pedig már a magyar orvos-történet kiemelkedő személyisége. Semmelweis Ignác tudományos kutatói adottságait tehát inkább az anyai génekből eredeztethetjük. Számtalan más példát idézhetnék arra, milyen tiszta, nemes, cicomátlan szép magyar nyelven szólalnak meg a szövegek. Az értekező prózának a puritán, világos de képszerű és hajlékony, elegáns dikciójával. A szakszerűségnek és az olvasmányosságnak a szép harmóniája ez. Aggódtam ezért is, a nyelvért. A tudós szerző szívesen választja a szaknyelv szárazabb, idegen szavakkal tetézett, elvontabb nyelvét. Hiszen a saját népéhez beszél. (Az irodalomtudós is. Szenvedek miatta eleget, hogy folyóiratomban humanizáljam magvas gondolataikat.) A tanulmányok zöme azonban nemcsak a népének szól, hanem egy tágabban értelmezett népnek, olvasónak. Egyszerűen, természetesen, jól érthetően. Teszek egy kis kitérőt, oknyomozót. - Monos professzor úr ennél szűkebb baráti társasága előtt néhány éve vallomást tettem, hogy annak idején Váci 3
Mihállyal, mint szerkesztők az Új Írásnál, egyre másra tapasztaltuk, hogy az orvosok magasabban kvalifikált olvasók, mint más foglalkozásúak. Sőt, igen sok szépíró is van köztük. Kéttucatnyi példát szedtünk össze. Mintha a zene vagy a festés mellett (előtt) az irodalom lenne a kiegészítő sportjuk. Ez kisugárzik beszédmódjukra, s alighanem írásmódjukra is. Kitérő a kitérőben: egy intim példa. Nevet nem mondok, de e könyv főszerkesztője, családjában négy orvossal, minden nagy ünnepre azzal adnak fényt, hogy kedvenc versükkel köszöntik egymást Ennek az irodalomszeretetnek is lehet szerepe abban, hogy az emlékkönyvben közölt esszék nyelve is jellemzően olvasmányos. Még egy kis kitérő. Papp János színművészről is hadd mondjak el egyet s mást. Sokan tudják, hogy nagy világcsavargó, magát vándorszínésznek titulálja. Egyik nagy gyaloglásán, az El Caminón egy pappal beszélgetve elmondta neki, hogy ő voltaképpen kolléga, sőt kétszeresen az, mert a neve is Papp, és a foglalkozása is: Thália papja. Én megtoldom egy címmel: apostol is, jótékony apostol. Adománygyűjtő, szegénytelepek karitatív vendége, civil pap. Mindezt azért mondtam el, hogy kérhessem, egy titkot ő is mondjon el magáról. Hogy hogyan tartozik családilag ehhez a mai ünnepünk témájához, és e teremtőgyógyító közösséghez. (Papp János itt meghatottan mondta el, hogy édesanyja egy kis faluban, Somogytarnócán volt szülésznő. Vette a kis táskáját, és ment életre segíteni egy-egy kis emberkét ) Hallgassuk meg még a legnagyobb magyar íróorvosnak, orvosírónak egy korábbi Semmelweis-évfordulóra írt vallomását, ennek rövid részletét. Németh László kevésbé áttetsző, de nagy koszorúval tisztelgő - szavait. Németh lászló: Az írás ördöge (A Semmelweis-dráma előszava) www.orvostortenet.hu 4
De hát mi is ment végbe az író Semmelweisben? Ez az, amire a megpendített színdarab további felvonásaiban tán mélyebb, sőt igazabb választ is adhatna, mint a tudománytörténet. A maga pszichopata alkata tört utat a betűk fegyelmén át, ahogy az elmegyógyász történész hiszi? Vagy bonyolultabb módon állt rajta bosszút a megvetett írás; egy olyasféle hatásos szereppel véve őt birtokába, mint Széchenyit, amikor a Kelet Népe vészharangját kezdte el húzni. Mert hisz akármilyen elhibázott volt Semmelweis írói munkássága a megmentendő anyák szempontjából, maga a kép, ami ezekből az írásokból kibontakozik: a hallgató tudás, amelyet az anyák hörgése szóra kényszerít; a meggyőzés templomába a kellő illemmel belépő, akinek igazsága a logika korbácsává válik a kezében, s ha kell botrány, legyen botrány - hévvel veti túl magát minden konvención, hogy miután egyik nyílt levelében egy szülész kongresszus összehívását követelte, ahol mint új szülész-husz felelhet tanáért, az utolsóban, a világ összes szülészeihez intézettben, az apák fellázításával fenyegesse meg őket: ha valami, hát ez a kép, amellett, hogy az alá irt szövegben egyetlen szakmai tévedés sincs, igazán hatalmas, s a mű, amely kibontja, olyan emlékezetbe ragadó alkotása a magyar romantika nagyvonulatának, mint Széchenyi Rückblick-je s Nagy szatírája ugyanezekben az esztendőkben. Köszönjük az alkotóknak és ajánlom az olvasóknak ezt a gazdag könyvet, a doktor Semmelweis Ignác Fülöpnek emelt újabb emlékművet. Farkas László irodalomtörténész, a Tekintet főszerkesztője 5