DONNERI HARANGSZÓ A donneri Szent Kereszt Plébánia lapja

DONNERI HARANGSZÓ A donneri Szent Kereszt Plébánia lapja 2012 KARÁCSONY Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek. (Lk 2,14) A tartalomból Rá meleget a marha lehel... 2 Bemutatjuk... 3 Családcsoportok a plébánián... 4 Zarándokutakon... 5 Riska Tábor... 6 Anyakönyvi rovat... 7

Rá meleget a marha lehel Nem titok, hogy közel állnak hozzám az állatok, különösen ez a jászol mellett álló. Most Karácsonykor elgondolkoztatott a katolikus Karitász jelmondata: "Tárjátok ki a szíveteket!". Ugyanis az én kis marhám úgy került hozzám, hogy valaki rábízta egy szeretetcsomagra ezt a kis bábfigurát, hogy jusson el oda, ahol a leginkább szükség van rá. Vitatható persze, hogy miért a pap kapta meg, és miért nem egy kisgyerek, de talán éppen azért adták nekem, hogy mindenkié legyen. Nem tudom kié volt a kis marha, akit Riskának kereszteltem, de az biztos, hogy az illető kitárta a szívét és odaajándékozta őt mindenkinek. Ezért én sem tarthattam meg magamnak. Amióta világ a világ, azóta ismétlődik ez a csoda. Az ajándék ajándékozásra sarkall, a legnagyobb ajándék, vagyis a szeretet pedig önmagunk odaajándékozására ösztönöz. A régiek szerint a marha a jászol mellett az egész világot megjeleníti. Talán nem lekicsinylő vélemény volt ez az emberiségről. A jászol mellett állók feladata, hogy némán szemléljék a csodát, még leheletükkel is dicsérjék a jászolban fekvő Kisdedet. Megfontolandó, hogy nekünk is új kapuként kellene Jézusra tekinteni, amilyet még nem látott a világ. A hideg törvények a Megváltót arra kényszerítik, hogy egy barlangistállóban lássa meg a napvilágot, de a szeretet melege is ott van vele az anyai ölelésben. A szeretetnek ugyanis sosem szabad kihűlnie. Mégis nagy a kísértés, hogy elhajtsuk azt, aki nem odavaló a nagy Király mellé. Innen azonban mégsem hajthatnak el minket! Nem megyünk mi innen el, egy tapodtat sem mozdulunk! A ház új Ura pedig ránk nevet, és milyen édes számunkra ez a gyermeki kacaj, mely marhánk nagy csillogó bociszemeinek néma tekintetére felel: Maradj velem! Mi is itt vagyunk. Megérkeztünk a béke szigetére, ahol mindenki egy emberként rácsodálkozik a Teremtő nagyságára és egyben alázatára, hogy ilyen kisgyermekké tud lenni. Ráadásul ránk bízza magát, hogy tápláljuk és melengessük, hogy meg ne fagyjon a hideg éjszakában. Ki az ember, hogy ily nagy dolgot bíz rá az Isten? Uram, elfeledkeztünk róla, hogy milyen nagy bizalommal vagy irántunk. Hogyha mi nem is találtunk Rád a mindennapokban, most felismerjük, hogy te vagy a mi Gazdánk! Milyen jó nekünk itt lennünk! A Gyermek azt kéri, hogy mi is legyünk gyermekké. Az engedelmesség és ugyanakkor a játékosság, a pajkosság is ott van bennünk. Egy alkalommal egy kisgyermek a szentmise alatt odajött hozzám, amikor a szentségháznál álltam, háttal a híveknek. A gyermek bátran feljött a lépcsőn utánam és megrángatta a miseruhámat. Csodálkozva fordultam meg, hogy ki lehet az. Mikor nem láttam senkit, letekintettem és ő ott mosolygott pajkosan és mutatta a homlokát, hogy áldást kér. Visszamosolyogtam és megáldottam. Talán a karácsonyi Gyermek is ilyen egyszerűen kéri, hogy hajoljunk le hozzá és áldjuk meg őt. Mi persze Keresztelő Jánossal együtt érezzük, hogy nekünk van szükségünk az Ő áldására. Ő azonban mégis minket kér most, hogy vegyük a kezünkbe, mint egykor az istenfélő Simeon a templomban és valljuk meg: "Látták szemeim az Üdvözítőt!" Csak a néma állatok lehettek a tanúi a nagy csodának, melyet angyalok hirdettek a pásztoroknak és csillag adott hírül a bölcseknek. Akik siettek, azok is elkéstek, emberi szemek elől elrejtve született, de ma mégis az egész világ tud róla. Mert a lényeg nem mi vagyunk, hanem Jézus Krisztus. Ahogy mondani szoktuk a születésnapokon, ez a te napod Uram! Neked adom a lélegzetem, neked adom az időm, neked adom az életem! Isten éltessen Jézusom! Boldog Karácsonyt kívánok minden kedves Olvasónak! Szeretettel: Kálmán atya 2

Bemutatjuk a donneri egyházközségi képviselőtestület új, világi elnökét: Perczel Bélát Egyházközségünk képviselőtestületének élén Dr. Jáki István sok éves, lelkiismeretes szolgálata után 2012 őszétől személyi változás történt. Új elnök, Perczel Béla tölti be a testület világi vezetői tisztségét. Vele beszélgettünk egyházközségről, vallásról, családról. Milyen régi a donneri városrészhez és egyházközséghez való kötődésed? Itt születtem, s egy hét éves időszakot kivéve egész életemben donneri voltam, de ezalatt is ide jártunk templomba. Sokszor elgondolkodom, hogy hány atya is volt itt ez alatt a fél évszázad alatt. Képviselőtestületi tagságom két évtizedes múltra tekint vissza, Péteri atya pedig ennek kezdetét követően hamarosan felkért az áldoztatói feladatok ellátására. Ez utóbbiról nagyon úgy érzem, hogy a Jóisten hívása volt. Így sokkal erősebben kötődöm a donneri egyházközségen kívül az Oltáriszentséghez is, és megkaptam azt a kegyelmet, hogy édesanyámat súlyos betegségében rendszeresen tudtam áldoztatni. Édesapám korábban szintén képviselőtestületi elnök volt, hosszú éveken keresztül töltve be ezt a tisztséget. Péteri atyával lelkiatyaként és személyesen is nagyon jó volt a kapcsolatom, s ezt azóta is fenntartjuk. Kálmán atya ideérkezésekor pedig igyekeztem, hogy az akkori képviselőtestületi elnökkel, Jáki Istvánnal egyetértésben zökkenőmentessé próbáljuk tenni a plébánia átadás-átvételének folyamatát. Személyes vonatkozásban mit jelentenek számodra az egyházközségi feladatok? Örömteli szolgálatnak fogom fel őket, az elnökséget pedig édesapámra való tekintettel jóleső érzéssel vállaltam. Szeretnék az egyházközség életében, valóban hathatósan segíteni. Milyen helyet töltenek be a vallásos értékek az életedben és a családban? A hit, a vallásos nevelés és a család fontossága alapértékek voltak szüleim számára. A hat testvér közül öten egyházi iskolába jártunk. A győri bencés gimnáziumban töltött évek pedig megerősítettek a vallásos életben, rendszerességre s többek között a zene szeretetére neveltek. Mindig is bíztam a Gondviselésben, s tudom, ha imádkozunk, akkor a Jóisten megadja azt, ami szükséges számunkra. A Szűzanya tiszteletére leginkább édesanyám és nagymamám tanítottak, s ez mindig fontos érték volt a családban. Medjugorje például a béke szigete volt számunkra. Kik a családod tagjai? Mesélnél róluk? Lányom, Andrea a Katolikus Gimnáziumban, majd a Pető Intézetben konduktor-tanító szakon végzett. Jelenleg is gyerekekkel foglalkozik, s tanulmányait most egészíti ki egy fejlesztő diagnosztikai szakkal. Első pillanattól kezdve nagyon szereti a munkáját. Miután Medjugorjéből hazajöttünk ahol sérült gyerekekkel is találkozott merült fel a hozzájuk kapcsolódó hivatás gondolata. Feleségem, Márti a Megyei Könyvtár médiafeldolgozásért felelős munkatársa. Hozzá is közel áll a zene szeretete, hiszen 14 évig zongorázott. Mivel foglalkozol a mindennapokban? Sokáig dolgoztam műszerészként, jelenleg pedig a Kapos Hotelben műszaki ügyek intézésével foglalkozom. Sokrétű a munkám, mely gyakran kihívás is számomra. A munkahelyem az egyik mércéje és visszajelzője a miseközvetítéseknek. Gyakran mondták: Láttalak a televízióban. Ilyenkor felvállalva hitem, kezdem el a missziós munkát, és örömmel nyugtázom, és dicsérem az illetőt. Azt hiszem, ezek a közvetítések valóban fontosak, hiszen nagyon sok emberhez viszik közelebb Isten világát. 3

Szabadidődben mivel foglalkozol szívesen? Sok időt fordítunk a családi kapcsolatok ápolására, szeretek másokon segíteni, kikapcsolódásként pedig barkácsolni, fényképezni. A családi fotózás 33 albumot jelentett eddig, de mára már digitális technika segítségével örökítem meg például az eseményeket, a természet vagy a virágok szépségét. A donneri egyházközségen kívül még milyen közösségekhez kötődtök? Már több mint húsz éve tagjai vagyunk a Házas Hétvége közösségének, melyre Jáki István és Ili hívtak meg. Az az alkalom Pécsett volt, s már rég megalakult a kaposvári csoport is. Tagjai vagyunk feleségemmel az Antióchia közösségnek tíz éve, ahol a húgomékat segítjük a fiatalok irányításában. Ez a mozgalom a Házas Hétvége kistestvére fiataloknak. Kálmán atyának köszönhetően az újonnan alakult Donneri közösségekben is találtunk magunknak megfelelőt. Résztvevői vagyunk a Donneri Családpasztorációs Program keretein belül az Üres Fészek csoportnak, és általában részt veszünk a Bibliaórákon. Nagyon fontosnak tartjuk a közösségek megtartó erejét, hiszen általuk megtapasztalhatjuk, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal, s tanulhatunk is egymástól. Az egyházközség életében is fontos, hogy jó szándékkal mondjunk kritikát, és nyitottan fogadjuk a véleményeket, hiszen ez építi, előrébb viszi az emberi kapcsolatokat és a közösség ügyét. Mik a terveid magánemberként és a képviselőtestület elnökeként? Amennyire tudok, szeretnék az egyházközség életéhez támogatást nyújtani. Szeretném, ha a képviselőtestületnek gyakrabban lennének gyűlései. Nyilván önerőből nem tudtuk volna megtenni az eddig elvégzett sok munkát, a pályázatok és a püspökség támogatása azonban nagyban hozzájárult mindehhez. 2013-ban is várhatóan további nyomai lesznek a közös összefogásnak és munkának. Ezek megvalósulásához segítségre, szolgálatra mindig szükség van, melyhez várjuk a jelentkezőket. A személyes tervek között szerepel a családi hagyományok és az éves rendszerességgel megtartott családi találkozók szokásának továbbvitele is, Bonyhádon, Perczel Mór síremlékénél. Sokat imádkozunk lányunk boldogságáért, boldogulásáért is, számunkra a szűk családban jelenleg ez a legfontosabb. Összefoglalva: elkötelezett élet Isten, a haza, a család és a hivatásunk iránt, valamint, hogy tudjuk jól csinálni mindazt, amit a Jóisten ránk szabott. Kívánjuk, hogy mindezek a Jóisten áldásával meg is valósulhassanak. Köszönjük szépen a beszélgetést! László Edit Családcsoportok a plébánián Hogy melyik is indikálta a másikat nem tudom, de szerencsés egybeesés volt. A tény mindenesetre tény: családcsoportok indultak plébániánkon a donneri családpasztorációs program keretében. Korunkat, életállapotunkat figyelembe véve, mi az üres fészek házas csoporthoz csatlakoztunk. Kálmán atya és Jáki Zsuzsi ezzel egy olyan közösséget hoztak létre számunkra, melyben lehetőségünk van beszélgetésre, tapasztalatcserére olyan párokkal, akiknek a gyerekei már a mieinkkel együtt kirepültek vagy kirepülőben vannak. Az eddigi 4 találkozás mindegyikének meghatározott témája volt, melyet a szervezők kezdeményeztek, de figyelembe vették a mi véleményünket is. Beszélgettünk pl. a kamaszokról, házasságunk fejlődési szakaszairól, a szentségi házasságról. Az alkalmanként résztvevő 7-10 párból többekre rácsodálkoztunk, mert a gyermekeiket már korábban ismertük. Jó volt megismerni a szülőket is és találgatni, hogy melyikükre is hasonlít a gyerek. Éva és Vince több évi polgári házasság után nemrég szentelték be kapcsolatukat a jó Isten előtt is. Jó érzéssel, már ismerősként gratulálhattunk nekik ezen a jeles napon. Zsuzsi és Kálmán atya közvetlenségével, szerető ránk figyelésével igazi otthon és fészek hangulatot teremtenek. Köszönjük a ránk fordított időt, energiát, szeretetet. Ajándékozza meg őket azzal az Úr, hogy ők is élvezzék és ne csak feladatként éljék meg ezeket a találkozókat és jóleső érzéssel tekinthessenek a plébániai közösség erősödésére. dr. Jáki Istvánné 4

Üres a fészek? Hát persze, hogy üres, hiszen tudjuk, hogy Isten a gyermekeinket csak ideig-óráig bízta ránk szülőkre, hogy neveljük őket, aztán engedjük útjukra, mert a gyermekeink nem a mi tulajdonunk. Őket csak gondozásra, kölcsönbe kaptuk. Ez még akkor is igaz, ha 35 éves fiunk, aki januárban eladta a lakását, de újat még nem vett, ideiglenesen 5 év távollét után ismét hazaköltözött. Biztos, hogy ettől az üres fészek kevésbé tűnik üresnek, de nem hitegetjük magunkat, mindkét gyermekünk felnőtt emberként éli a maga önálló életét. A donneri találkozások számos a mienkhez hasonló és más életciklusban levő család problémáira fókuszálnak és a kölcsönösen megosztott élmények felnyitják a szemünket, hogy igen másoknál is vannak problémák, amit a jó Isten elé kell vinnünk és ő majd belátása szerint megadja a választ kérdéseinkre. Nem szabad elfáradni az imádságban, Isten hűséges hozzánk, szeret bennünket és mi hisszük, hogy akarja gyermekeink boldogulását. Vagyis nem éljük meg tragédiaként, ha kirepülnek a gyerekek a meleg fészekből sőt ez a természetes és elfogadjuk, hogy az együtt töltött idő nem múlott el nyomtalanul az ő életükben. Amit meg mi nem jól csináltunk hát azt biztosan nem kell nekik követni. Erről is szól az üres fészek. dr. Jáki István Zarándokutakon 2012 Rózsafüzér Társaságunk több tagja folyó évben szervezetten két gyönyörű zarándokhelyet keresett fel, melyekről kegyelmekben gazdagodva, hálatelt szívvel tértünk haza. Első utunk Homokkomáromba vezetett a csodálatos dombos Zalában a kegytemplomba. Az 1700-as évek közepén találták meg a Mária-kegyképet, amely ma is látható, a főoltáron van elhelyezve. A kegyhelyet Dr. Szendi József veszprémi püspök 1988. április 13-án felajánlotta a Szűzanyának, azóta a Magyarok Nagyasszonyának temploma, a Dunántúl egyik legjelentősebb engesztelő központja. A kegytemplomhoz csatlakozó kolostorban 1990 óta működik a Nyolc Boldogság katolikus közösség és azóta jelentős felújítások történtek a kolostorban és környékén. A közösség könyvkiadással, lelkigyakorlatok, engesztelő imanapok szervezésével foglalkozik. Fogadják a zarándokokat, akik egész éven át szép számmal keresik fel e kegyhelyet, ahol igen sok imameghallgatás történik napjainkban is. Évek óta Lisieux-i Szent Teréz halála emléknapjához (szeptember 30.) legközelebb eső szombaton Rózsaeső szentmise és ájtatosság várja a zarándokokat. Miért Rózsaeső? Kis Szent Teréz halála közeledtén megígérte, hogy halála után a kegyelmek rózsaesőjét hullatja majd a földre és ennek nyomán, ha valaki bizalommal fordul hozzá, sok kegyelmet kieszközöl az Úr Jézusnál számára a mai napig is. Ebben az évben szeptember 29-én utaztunk külön autóbusszal a zarándokhelyre, ahol sok társunkkal együtt az ország különböző tájairól jöttek a hívek azért jöttünk össze, hogy az imameghallgatásokért hálát adjunk és levélben újabb kérésekkel forduljunk Kis Szent Terézhez, közbenjárását kérve. Együtt imádkoztuk a Rózsafüzért, majd tanúságtételek következtek. Többen beszámoltak arról, hogy Kis Szent Teréz közbenjárására teljesültek kéréseik (munkahelyük lett, lakásgondjaik megoldódtak, többen gyermekáldásban részesültek). 5

A szentmise előtt közösen elimádkoztuk az Imaharmincad Kis Szent Teréz közbenjárására szóló imát, majd zarándokutunk legfontosabb eseménye, a szentmise következett és zárta az imanapot. A következő zarándokútra október 22-én került sor távolsági autóbusszal huszonhárman mentünk el Segesdre, a fájdalmas Szűzanya kegyhelyére. A hit éve alkalmából meghirdetett engesztelő napon vettünk részt. Szívélyesen fogadtak minket, gyönyörű, kegyelmekben gazdag órákban volt részünk. A Rózsafüzér imádság mint katolikus hitünk megőrzője címmel tartott előadást Grujber Zsolt plébános atya. Szólt a Rózsafüzér keletkezéséről, útmutatót adott a helyes imádkozáshoz. Kiss Iván címzetes prépost atya beszélt Mária hitéről, a rózsafüzér imádság erejéről, és arról, hogy milyen fontos, hogy a fiataloknak tovább adjuk a rózsafüzér imádkozásának a szeretetét, mert a Szűzanyához általa jutunk közelebb. A szentmise után körmeneten vettünk részt, vállalva hitünket, s megvallva azt a külvilág előtt! Ezután agapé következett, ebéddel vendégeltek bennünket, majd elimádkoztuk a rózsafüzért. Kivétel nélkül mindnyájan lélekben megújulva szeretettől átitatva tértünk haza! Köszönet érte elsősorban a Jó Istennek, Borza Miklós atyának, és minden közreműködőnek, aki segített abban, hogy ez a zarándokút elérje célját: közelebb jutni a Szűzanyához és általa a Jóistenhez. Huszka Imréné 270 kicsi szív Gondolatok a Riska Táborról a segítők szemével Hálás szívvel köszönöm Kálmán atyának, jómagam és a konyhatündérek nevében, hogy pár sorban kifejezhetjük és megoszthatjuk a Riska Tábor élményeit Önökkel is. Mi, konyhás nénik, szívvel lélekkel készültünk a két hét Szeretet Olimpiájára. Nagyon nagy élmény volt a gyermekek vidámságát, örömét, lelkesedését naponta megtapasztalni. Köszönjük a napi segítőknek, szervezőknek, különösen Kálmán atyának és Wallinger Endrének, hogy kéréseinkre mindig igent tudtak mondani. Szeretném megköszönni családtagjainknak, hogy két héten keresztül ők dolgoztak helyettünk otthonainkban, és megértéssel tűrték hiányunkat. Köszönetet mondunk a sok-sok süteményért, gyümölcsért, egyéb finomságért, és nem utolsó sorban a sok imádságért, amely segítette a szervezőket, bennünket, hogy a 270 Kicsi Szívnek boldog élményben lehetett része. Az utolsó napon két fiatal konyhatündérünk kedves versével köszöntünk el a Riska Tábor valamennyi résztvevőjétől, amelyet önökkel is szívesen megosztunk. Adjon a Jóisten minden konyhatündérnek jó erőt, egészséget a következő években is. Szeretettel a konyhatündérek nevében: Erzsi néni Konyhatündérek verse Szenna 2012 Konyhatündérek vagyunk, mindenkit jóllakatunk. Ha éhes vagy, gyere hozzánk, nálunk vár a sok finomság! Tea, tej vagy kakaó, nálunk minden kapható. Ne törődj a hőséggel, vizet osztunk bőséggel! Anyád helyett anyád vagyunk, a héten rólad gondoskodunk. A skanzenban vár a torna, az ebédlőben meg a torta. És ha fér még beléd kicsi, uzsonnára is van süti. Tudjuk, a menü jó volt nagyon, talán nem etettünk agyon. Jövőre is gyere, várunk, készen vár a kis csapatunk. S ha a tábort már kinőtted, gyere hozzánk segítőnek! 6

Anyakönyvi rovat (2012. év) Plébániánk elhunytjai: özv. Gurgel Lászlóné élt 85 évet Kaposvár, Duna u. 23. Ács Attila élt 54 évet Kaposvár, Erkel u. 3. Király László élt 80 évet Kaposvár, Géza u. 54. özv. Schmidt Péterné élt 91 évet Kaposvár, Géza u. 66. Bene János élt 81 évet Kaposvár, Szigetvári u. 146. Genszky Istvánné élt 73 évet Kaposvár, Zrínyi u. 50. özv. Nézer Imréné élt 83 évet Kaposvár, Tisza u. 19. Bakó Zoltán élt 63 évet Kaposvár, Kertész u. 37. özv. Péter Lajosné élt 79 évet Kaposvár, Nyár u. 123. özv. Márkus Józsefné élt 89 évet Kaposvár, Hegyalja u. 82. özv. Spanenberger Istvánné élt 85 évet Kaposvár, Nyár 8. 129. Jankovich Ferencné élt 79 évet Kaposvár, Katona J. u. 11. Farkas Józsefné élt 80 évet Kaposvár, Kunffy u. 19. Kalmár Ferenc élt 88 évet Kaposvár, Rózsa u.55. Bodás Tibor élt 55 évet Kaposvár, Ballakúti u. 44. özv. Streng Lajosné élt 86 évet Kaposvár, Kálvária u. 53. özv. Schirm Antalné élt 93 évet Kaposvár, Szigetvári u. 146. Kele Lajos élt 83 évet Kaposvár, Géza u. 56. özv. Nagy Istvánné élt 86 évet Kaposvár, Vikár B. u. 40. özv. Marton Józsefné élt 86 évet Kaposvár, Szegfű u. 7. Gálosi Ferenc élt 78 évet Kaposvár, Géza u. 68. Sáfár István élt 75 évet Kaposvár, Liszt F. u. 37. özv. dr. Hováth Imréné élt 58 évet Kaposvár, Táncsics M. u. 5. id. Perczel Béla élt 94 évet Kaposvár, Jókai u. 10. Illés József élt 75 évet Kaposvár, Kálvária u. 72. özv. Korpádi Dénesné élt 69 évet Kaposvár, Bartók B. u. 162. özv. Kovács Lászlóné élt 77 évet Kaposvár, József u. 27. Steinbacher József élt 84 évet Kaposvár, Szigetvári u. 98/A özv. Meláth Péterné élt 98 évet Kaposvár, Ballakúti u. 23. Laskai Imre élt 71 évet Kaposvár, Hegyalja u. 82. özv. Szentgróti Pálné élt 81 évet Kaposvár, Ballakúti u. 51. Répási László élt 85 évet Kaposvár, Kálvária u. 77. Horváth Ferenc élt 84 évet Kaposvár, Bartók B. u. 110. Kollárovics Vendelné élt 79 évet Kaposvár, Tallián Gy. u. 4. Kovács Jánosné élt 82 évet Kaposvár, Kisrómahegyi u. 5. özv. Horváth Ferencné élt 79 évet Kaposvár, Bartók B. u. 110. özv. Volner Ernőné élt 74 évet Kaposvár, Mikszáth K. u. 10/2. Vajay András György élt 53 évet Kaposvár, Honvéd u. 10. Dörnyei József élt 62 évet Kaposvár, Nyár u. 74. Szántó László Józsefné élt 57 évet Kaposvár, Rózsa u. 7. özv. Rabati Lászlóné élt 86 évet Kaposvár, Zárda u. 12. Moór József élt 72 évet Kaposvár, Hegyalja u. 66. Pál Zoltán élt 63 évet Kaposvár, Bartók B. u. 2/A Benedek György élt 74 évet Kaposvár, Szegfű u. 17. Virág István élt 82 évet Kaposvár, Kálvária u. 9. Jung Rudolfné élt 80 évet Kaposvár, Táncsics M. u. 35. 7

Anyakönyvi rovat (folytatás) Plébániánk kereszteltjei: Richárd Ballér István és Bánáti Tímea gyermeke január 8. Roland Nachladal István és Hirt Katalin gyermeke február 26. Viktória Farkas János és Hirt Katalin gyermeke február 26. Szimonetta Farkas János és Hirt Katalin gyermeke február 26. Maximilián Szabó Gergely Péter és Fellai Alexandra gyermeke március 18. Lóránt Fellai Károly és Lentai Andrea gyermeke március 18. Hanna Éva Kárpáti Krisztina gyermeke április 1. Levente Bendegúz Harmati Attila és Vejki Veronika gyermeke április 7. Kata Kocsis Krisztián és Bozsóki Katalin gyermeke április 15. Laura Kíra Riegler Tamás és Lukács Tímea gyermeke május 20. Marcell Csondor Gyula és Orbán Tímea gyermeke május 27. Liza Vajay András György és Angyal Beáta gyermeke május 27. Botond Károly Bencze Károly Róbert és Koma Diána gyermeke augusztus 12. Márk Baranyi Márk és Légrádi Andrea gyermeke augusztus 12. Szabolcs Dorián Egerszegi Krisztián és Gölöncsér Viktória gyermeke augusztus 12. Lara Bogdán Péter és Kalányos Nikoletta gyermeke augusztus 12. Balázs Kutasi Gábor és Friss Eszter gyermeke augusztus 12. Dorina Bor József és Szolnoki Rita gyermeke szeptember 23. Templomunkban kötöttek házasságot: Gyürüsi Vince és Weisz Éva november 24. 2012. karácsonyi misék és programok a Szent Kereszt templomban December 24. hétfő Szenteste 8. 00 Szentmise 15. 00 Pásztorjáték 24. 00 Éjféli mise December 25. kedd Jézus születése 8. 30 Karácsonyi szentmise 17. 00 Karácsonyi szentmise December 26. Szent István, vértanú 8. 30 Karácsonyi szentmise 17. 00 Karácsonyi szentmise December 31. hétfő 17. 00 Hálaadó év végi szentmise Január 1. Szűz Mária, Isten anyja 8. 30 Ünnepi szentmise 17. 00 Ünnepi szentmise Zarándoklat Vörsre 2013. január 12-én szombaton zarándoklatot szervezünk a vörsi Betlehemhez. Az útiköltség várhatóan 1500 Ft. Részletek és jelentkezés Zákányi Józsefnénál. Karácsonyi számunk elkészítésében közreműködtek: Huszka Imréné, Dr. Jáki István, Dr. Jáki Istvánné, László Edit, Nyéky Kálmán, Steinbacher Árpádné, Tóth Lujzi, Koch Eszter Kiadja a kaposvári Szent Kereszt Egyházközség cím: 7400 Kaposvár, Bartók B. u. 13. tel.: 82/310-225 web: donner.plebania.hu Felelős kiadó: Nyéky Kálmán 8