ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÉS CSALÁDI KÖRNYEZETÜK SZOCIODEMOGRÁFIAI VIZSGÁLATA BUDAPESTEN RÁTAY CSABA

ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÉS CSALÁDI KÖRNYEZETÜK SZOCIODEMOGRÁFIAI VIZSGÁLATA BUDAPESTEN RÁTAY CSABA Az utóbbi évtizedekben világszerte növekvő érdeklődés kíséri az értelm i fogyatékosokkal foglalkozó kutatásokat. Erre nemcsak a fogyatékosok szám ának emelkedése, hanem a kórokokra is választ adó vizsgálati eljárások nagym értékű fejlődése adhat magyarázatot. Ezen kutatások társadalm i fontosságát abban láthatjuk, hogy m egkísérlik a válaszadást a népesség kb. 3% _át kitevő sokaság adekvát ellátására, vagyis a megelőzés, gyógyítás-gondozás és rehabilitáció kérdéseire. Modern társadalm akban a gazdasági-társadalm i fejlődés h atására elsősorban az intellektuális követelm ények, a szellemi m egterhelés növekszik. Az értelm i fejlődést, teljesítm ényt befolyásoló tényezők megismerése nemcsak a pszichológiát, pedagógiát érintő kérdés, hanem a munkavégzés társadalm i jellege m iatt közösségi probléma is. Különös fontosságot ad ennek a kérdésnek az a tény, hogy míg az iskolaköteles korú gyerm ekek száma folyamatosan csökkent Magyarországon, addig ezen belül az értelm i fogyatékosok szám a roham osan növekedett. Ezért ebben a kutatóm unkában nem csak az orvostudományoknak, genetikának van jelentősége, hanem a társadalom tudom ányoknak is. K izárólag kom plex, kóreredeti szempontú kutatásoktól rem élhetjük annak a társadalm i szempontból rendkívül fontos kérdésnek a megválaszolását, hogy az utóbbi tizenöt évben az értelm i fogyatékosok számának megháromszorozódásáért m ilyen tények felelősek. Az intellektuális teljesítm ényt befolyásoló tényezők ism ertetése előtt m agának az értelm i fogyatékosságnak a pontos m eghatározása nélkülözhetetlen (Heber, 1961); i.) a korai életszakaszban megnyilvánuló, ii.) jelentős értelm i visszamaradottság, iii.) mely a társadalomba, szociális közösségbe illeszkedés zavaraival társul. Tehát az értelm i fogyatékosság diagnózisához nem elegendő az intelligencia-tesztekben elért teljesítm ény m eghatározása. A vizsgált szem ély csoporton, szociális közösségen belüli m agatartásának vizsgálatára nélkülözhetetlen az adaptációs megfigyelések elvégzése, az úgynevezett szociális érettség megállapítása. A m eghatározásból m ár az is teljesen egyértelm ű, hogy nem csak a genetikailag örök

358 KÖZLEMÉNYEK lött értelm i struktúrák, a m éhen belüli élet, a szülés körülm ényei és az elszenvedett betegségek szerepe fontos nagy jelentősége van a szocializációt m egvalósító közegnek, a családi környezetnek is. Az értelm i fogyatékosságot kutatók közül tehát azok járnak el helyesen, akik a prognózisukban, súlyosságukban is különböző betegség-egységeket nemcsak a genetikai ártalm ak, esetleges exogén károsító tényezők, testi és szellemi anom áliák tekintetében vizsgálják részletesen, hanem a családi környezetet is, m int a gyerm ek intelligenciáját befolyásoló biológiai, társadalm i egységet. Ezen kutatásoknak köszönhetjük, hogy az értelm i fogyatékosságokat két teljesen eltérő etiológiájú csoportra oszthatjuk. Az első csoportba tartozó pathológiás (defectes) szem élyek esetében a potenciálisan ép fejlődésm enet durva sérülést szenved valam ilyen genetikai, vagy peri-, prae-, postna talis exogén ártalom hatására. A környezeti, családi anamnézisben a szülők átlagos biológiai és szellemi állapotot m utatnak, tehát itt általában egyedi, sporadikus ártalom ról van szó. A pathológiás eseteknél a súlyos értelm i fogyatékosság kísérő tünet, m ely az egyéb szim ptóm áknak csak egyik m egnyilvánulási form ája. Az értelm i fogyatékosságok másik nagy csoportja a specifikus kóreredet, illetve családi anam nézis szem pontjából vagyis az elsőfokú rokonok intelligencia-teljesítm ényét illetően teljesen eltérő képet m utat. Itt sem a szokásos kóreredeti tényezők, sem pedig az esetleges kisfokú értelm i lem aradás nem ad m agyarázatot önm a gában az értelm i fogyatékossá válás okaira. Ilyen esetben perdöntő bizonyíték az elsőfokú rokonságon belül nagy számban található alacsony intellektusú egyének léte, teh át a családon belüli halm ozódása, továbbá a rossz szociális légkör. A fenti eseteket nevezzük fa m iliáris (subnorm ális) kóreredetűeknek. Az értelm i fogyatékosok szám át, adott népességen belüli ará ny át m eghatározó tényezőket vizsgálva először a kialakulási gyakoriságot incidenciát befolyásoló tényezőket kell megvizsgálni. Ebből a szempontból a koraszülöttek, valam int az élveszületéseken belül az elsőszülöttek arányának növekedése hypotézisünk és az irodalm i adatok szerint potenciálisan emeli az értelm i fogyatékosok számát. Az incidencia értékét növelheti az is, hogy a biológiai ártalm akkal fokozottan sújtott, rossz szociális helyzetű családok gyermekszáma lényegesen magasabb az átlag értékeinél. Amerikai eredm ények (Reed és Reed 1965) a kutatások fontosságát a kvalitatív népességtervezés szempontjából hangsúlyozzák. Ezen esetekben az intelligencia öröklésénél a családi hasonlóság növeli a szellemileg retardáltak arányát. Természetesen ahhoz, hogy a fenti tényeket, m int az incidencia érték eit befolyásoló hatásokat vegyük tek in tetbe bizonyítandó ezek etiológiai jelentősége. A m ásodik lehetőség szerint nem a kialakulási gyakoriság változásai okozzák a nyilvántartott esetek szám ának növekedését. Ez esetben a kialakult esetek szám a objektíve változatlan, de a leleplezett diagnosztizált betegek száma emelkedik. Ebből a szempontból a korai szűrővizsgálatok, adekvátabb kórismézés, a kisegítőiskolai

KÖZLEM ÉN Y EK 359 hálózat fejlődése, a tanulm ányi követelm ények emelkedése fokozza a szelektáló lehetőségek szám át, hatékonyságát. Az értelm i fogyatékosság súlyosságától függő életkilátások, a halandóság szerepét is a prevelanciát befolyásoló tényezők között em lítjük meg. Húsz évvel ezelőtt a súlyos debilisek közül nagyon kevesen érték meg a serdülőkort szemben a mai helyzettel, mely a javuló egészségügyi ellátás következtében lényegesen m egnövelte átlagos élettartam ukat. Az incidencia, illetve prevelancia értékének változásától függetlenül a nyilvántartási technika tökéletesedése is növelheti relatíve az értelm i fogyatékosok számát. Saját vizsgálatunk kutatási célja azon tényezők felderítése, m elyek fontos szerepet kapnak a gyerm ek értelm i visszam aradásában, vagyis a kisegítő iskolai felvételben. Ebben term észetes elsődleges jelentőségű az általános iskolai tanulm ányok teljesítését akadályozó intellektuális fogyatékosság. A tanulm ányi képtelenséget részben biológiai, részben szociális környezeti károsodások jelen létének, egységének tulajdoníthatjuk. Vizsgálati feltevésünk szerint a szociális tényezők szerepe lényeges, de az értelm i fogyatékosság két fő csoportján belül eltérő jelentőségű. A pathológiás esetekben kórjelző, te h á t egy olyan következm ény, m elyet a súlyosan fogyatékos gyerm ek jelenléte eredm ényez a család anyagi, társadalm i státuszában, belső légkörében. A fam iliáris eseteknél viszont a mikroszintű biológiai defektusokat provokáló szociális károsodásoknak kórokozó szerepe van. Feltételezésünk értelm ében m inél súlyosabb a fogyatékosság m értéke, annál kisebb a szociális tényezők etiológiai szerepe. A feltett kérdések m egválaszolhatóságát elsődlegesen a vizsgálat során alkalmazott m intavételi eljárás, a felvételre kerülők öszszetételének ism eretében tudjuk eldönteni. A jelenleg ism ertetendő felvételt megelőző m unkálatokról, általános és teljes körű ad atgyűjtésről, az orvosi, pszichológiai vizsgálatok technikai lebonyolításáról m ár beszám oltunk (Rátay, 1974). Ezen előzetes adatok birtokában kezdtük meg az 1972/73-as tanévben az összes budapesti kisegítő iskolára kiterjedő vizsgálatunkat. Minden második I V. osztályos gyerm ek felvételét, személyes vizsgálatát terveztük. Kimaradás, betegség m iatt ezt nem sikerült teljesen megvalósítani, végül is az alsó tagozatba járó budapesti tanulók 47,45%-ánál a vizsgálatokat elvégeztük. Az ism ertetendő esetek kizárólag kisegítő iskolai tanulók te h á t fontos ezen tény következm ényeinek felm érése is. A fogyatékosok közül kisegítőbe a kevésbé súlyos esetek kerülnek (1. sz. ábra), akik tehát még családi környezetben gondozhatok. Értelmi képesség szerinti m egoszlásukat a jobb szem léltetés érdekében folyamatos vonallal ábrázoltuk. Természetesen, ha vizsgálatunkat az egészségügyi gyerm ekotthonokra is k iterjeszth ettü k volna, lényegesen teljesebb képünk lehetne az értelm i fogyatékosokról. E nnek legfőbb akadálya az volt, hogy az intézetben elhelyezett gyerm ekek anam nesztikus adatai rendkívül hiányosak. Az átfogó kép érdekében terjesztettü k ki vizsgálódásunk körét a norm ál általános iskolák alsó

360 KÖZLEM ÉN Y EK tagozatába járó budapesti gyerm ekekre is. Az összes 128 643 gyerm ekből bárm ilyen arányú rep rezentatív m inta vétele m eghaladta lehetőségeinket, de a módszertani problém ák azonos szempontú m egközelítése érdekében 317 tanulónál elvégeztük a kérdőívek felvételét, teh át a szociodemográfiai vizsgálatot. Eredeti célunk m egvalósítására azért alkalmasak, mivel a kontroll m inta kiválasztásánál a kisegítőbe járókhoz való illesztés volt a fő szempont. Ezt úgy értük el, hogy teljesen azonos kerületi eloszlás szerint kértük az összes budapesti általános iskola címjegyzékét, melyből kerületenként egy iskolát választottunk ki véletlenszerűen. M indkét vizsgált sokaságnál egy kerület kim aradt, mivel az I. kerületben nincs kisegítő iskola, így az általános iskoláknál is kihagytunk egy budai k erü letet. Ezek után a kisegítős gyerm ekek életkorát átszám ítva osztályfokokra, bekértük a kiválasztott iskola adott évfolyamának teljes névsorát. Ebből választottuk ki ism ét véletlenszerűen az iskolánként felvételre kerülő 15 tanuló nevét. A tagozatos iskolák, vagy osztályok eleve nem kerültek cím jegyzékünkre. Ezzel az eljárással kívántuk elérni, hogy a kisegítő sokasághoz képest a norm ál iskolások 30%-os m intája megfelelő kontrollt biztosítson. A vizsgálat jellege a személyes interjút, illetve a kérdőíves technikát tette szükségessé a szociodemográfiai elemzéshez. A k érdőív első részében a későbbi longitudinális nyom onkövetéshez nélkülözhetetlen személyi,.a kérdéscsoportban a vizsgált gyerm ek

KÖZLEM ÉN Y EK 361 legfontosabb adatai kerültek felvételre, illetve az eltartó, gondviselő személyére vonatkozóan tettünk fel kérdéseket. A kérdőív B része a gyerm ek családjának, eltartóinak gazdasági, társadalm i státuszát vizsgálja. Ennek jelentőségét a gyerm ek intellektuális fejlődésére korábbi vizsgálatok m ár igazolták (Conant, 1961; Douglas, 1964). A kérdőív külön alfejezetében a vérszerinti szülők családtervezési, fogam zásgátlási ism ereteire, a szülészeti esem ényekkel kapcsolatos tényekre kérdeztünk. Nagy fontosságot tu lajd o n ít ezen kérdések vizsgálatának több, korábbi kutatás is pl. Pasam anick és Knobloch 1966; Lubchenko, 1963. Hasonló következtetésre jutott H. G. Birch és m tsai (1970) által vezetett aberdeeni vizsgálat is. Jelen kérdőív tartalm azza a genetikai vizsgálathoz szükséges pedigré felvételét, illetve az orvosi és pszichológiai elemzéshez az általános anamnézist, mely a kérdőív C fejezetét képezi. Az általános anam nézis jelentős részében elsősorban a szülés, terhesség körülm é nyeit kívánta tisztázni, majd a pszichomotoros fejlődéssel foglalkozó rész következett. Ennek fontosságát az adta, hogy előzetes tájékozódásunk alapján az iskolák nyilvántartásaiban szereplő vonatkozó adatok meglehetősen heterogének, illetve hiányosak voltak. A,,D rész a családdal, m int a szocializációt m egvalósító egységgel foglalkozott. Ebben a részben nemcsak a családban látható általános viselkedésm intákkal, hanem a testvérek iskolai előmenetelével, a kóreredeti kategorizáláshoz nélkülözhetetlen tényezőkkel ism erkedhettünk meg. Mivel a szociális adaptáció pszichometriás vizsgálatára a gyerm ekeknek csak egy kis részénél k erü lt sor, ezért külön k érdések foglalkoztak a vizsgáltak csoporton belüli szerepével. Utolsó részként a család intellektuális színvonalát és az ezzel kapcsolatos ism érveket vizsgáltuk. A szociodemográfiai elemzés érdekében az 1060 család, illetve fogyatékos gyerm ekkel kapcsolatos ku tatásu n k at a következő te rü letekre összpontosítjuk. A) a biológiai állapot, a perinatalis helyzet B) a környezeti, társadalm i státusz C) a család légkörének, szocializációs szerepének vizsgálata. Ezeket az adatokat a kóreredeti besorolás alapját is képező értelm i szintek bontásában m utatjuk be. Mivel az orvosi, antropológiai jellemzők részletes ism ertetése nem feladata jelenlegi elem zésünknek, ezért indokolt az etiológiai kategóriák h ely ett az értelm i teljesítm ény szerint alkotott csoportok bem utatása, bár a kétféle csoportosítás érthetően nagy hasonlóságot m utat (1. tábla). A kategóriák alapját a pszichológiai tesztekben elért IQ értékek képezték. A legalacsonyabb teljesítm ényű gyermekek a súlyos csoportba kerültek, mivel pontszám úk kisebb, m int 49 IQ. Az összes megvizsgált gyermekből ide 80 fő, 7,55% t ar~ tozott. Az enyhe megnevezésű csoportba az 50 74 IQ közötti pontszám ot elért tanulókat soroltuk. Vizsgálati anyagunkban te hát kizárólag a kisegítő iskolákra terjedő elemzés m iatt ezen esetekből volt a legtöbb, összesen 810 fő, 76,41%. Akiknél az intelligencia teljesítm ény 75 IQ feletti, azoknál az értelm i fogyatékosság ténye vitatható, tehát a kérdéses csoportba soroltuk őket. Meglepően m agas szám uk 170 gyerm ek, 16,04% a környezeti ká

362 KÖZLEM ÉN Y EK rosító tényezők halmozott, gyakori jelenlétét m utatja feltételezésünk értelm ében. 1. A v iz s g á lt s z e m é ly e k m e g o szlá sa k ó re red e t és é r te lm i le m a ra d á s s z in tje s z e r in t Распределение исследованных лиц по происхождению заболевания и умственному уровню A v iz s g á lt g y e r m e k e k m e g o s z lá s a a k ó r e r e d e t s z e r i n t A v iz s g á lt s z e (2) m é ly é r t e l m i le - n e m é r t e l m a r a d á s i s z in t je p a t h o ló g iá s f a m i l i á r i s is m e r e t l e n m i f o g y a t é (1) (S) (4) (5) k o s (5) A v iz s g á lt g y e r m e k e k s z á m a (1) 1. K é tsé g es 2. E n y h e 3. S ú ly o s 4. ö s s z e se n szám a 18 72 12 68 170 0/ Q /о a 10,59 42.35 7.06 40,00 100,00 sz á m a 265 435 98 12 810 % - a 32,72 53,70 12.10 1,48 100,00 sz á m a 52 16 1 2 80 0,o /. a 65,00 20,00 15,00 100,00 szám a 335 523 122 80 1060 0 /0 / a 31,60 49.34 11,51 7,55 100,00 A) A vizsgált fogyatékosok szem élyi jellem zői, a biológiai állapot A vizsgáltak születési évek szerinti megoszlását bem utató grafikon (II. sz. ábra) szerint a súlyos esetek kivételével harang alakú görbét kapunk, 1960 61-es m axim um m al. A három görbéből m egállapítható, hogy az állapot súlyosságával párhuzam osan egyre inkább túlkoros gyerm ekek kerültek felvételre. Ezen utóbbiról pontos inform ációt kapunk a gyerm ek életkorához viszonyított osztályfokból. Az életkori átlagok a súlyos esetek megrekedése m iatt az alacsonyabb osztályokban nagyobb lem aradást tükröznek: O s z tá l y f ő k É l e tk o r i á t la g I. o sz tály 9.0 II. o sz tá ly 9,5 III. o sz tá ly 10,7 IV. o sz tá ly 11.5 V. o sz tá ly 12,5 A nemi megoszlás a fiúk fokozott részesedését jelzi, mivel az összes vizsgált 59%-a közülük került ki, míg a hasonló életkorú budapesti adatok 52%-os fiú túlsúlyt m utatnak. Ennek mélyebb vizsgálatát a fogyatékosság nem ek szerint eltérő kialakulási valószínűsége indokolja (Penrose, 1938). A nyagunkban a fiúk fokozott

KÖZLEM ÉN Y EK 363 részesedése az értelm i szint függvényében változik, mivel a súlyos fogyatékosoknál 69%, az,,enyhé -nél csak 58%. Ennek hátterében több tényező hatását kell figyelem be venni: i.) a fiúk IQ-jának n a gyobb szóródását, a görbe laposabb voltát, továbbá ii.) a nem i kromoszómákhoz kötött öröklődés, teh á t csak az egyik nem et veszélyeztető tényezők hatását iii) a nagyobb testm éretű, fej körtérfogatú újszülötteket a fiúkat fokozottabban veszélyeztető születési traum ák szerepét. Itt említenénk meg a cigány gyerm ekek részesedési arányát a vizsgáltak között, ami m eghaladja a 10,4%-ot. Ez kerületenként változik, mivel a VIII. kerületben arányuk 33,3%, a XX. kerületben pedig 22% körül van. Ennek részletes elem zését később végezzük el. A vizsgáltak születési súly szerinti megoszlása szignifikáns eltéréseket m utat a hasonló időszak fővárosi újszülöttjeinek adataihoz képest (2. sz. tábla). A kis súllyal születettek aránya 23,5%, az értelmi fogyatékosok átlagos születési súlya pedig 150 g-mal kisebb a kontroll hasonló értékeinél. Míg a kétséges esetek születési súlya nem kedvezőtlenebb a kontrolinál, addig az enyhe, illetve súlyos esetek fokozatos súlycsökkenést m utatnak. A kis születési súly és az értelm i fogyatékosság kapcsolatát elemző vizsgálatok közül a leginkább elfogadható m a gyarázatot mivel m intájukat norm ál népesség köréből veszik azok adják (Record, 1969), akik a kis súly és alacsony intelligencia együttes előfordulását közös okra vezetik vissza, tehát úgy vélik, m indkét negatívum csak okozati tényező. A rossz szociális körül-

A v iz s g á la to k k ö r e 999 1. K isegítő iskola No 0 ' IV 2. B u d a p e sti a d a to k No % 5 0,50 1024 1,06 1000 1499 29 2,88 1401 1,44 1500 1999 59 5,86 2342 2,41 2000 2499 144 14,3 6371 6,53 2500 a l a t t (2) 237 = 12,05 P 0,001 23,54 11 138 11,44 2500 3000 3500 2999 3499 3999 g r a m m (3) 241 23,93 266 26,41 201 19,96 22 305 38 275 20 841 22,85 39,19 21,35 4000 E g y ü tt (4) 62 6,16 1007 100,0 5 040 97 599 5,17 100,0 I s m. (5) 53 55 S ig n. (0) X. ^ 5 = 205,84 P < 0,0 0 1 2990,8 3137,9 304 KÖZLEM ÉN Y EK A z a n y a é l e t k o r a (2) A v iz s g á la to k k ö r e. (1) 19 го--24 25-- 2 9 3C1 34 35 39 40--44 as " (3) 45 35 é v f e l e t t i e k a r á n y á (4) (5) n a k e l t é r é s e (6) E g y ü t t I s m. s ig n. X. 1. K isegítő isk ola No % 100 9,82 300 29,47 291 28,59 175 17,19 113 11,10 29 2,85 10 0,98 1018 42 100,00 z \ = 201,31 "p< 0,001 г 1 = 8.1 3 P < 0,0 1 27,63 2. B u d a p esti a d a to k No % 9 700 10,33 34 165 36,40 26 984 28,75 15 091 16,08 6634 7,07 1234 1,31 60 0,06 98 868 10 100,00 26,36

KÖZLEM ÉN Y EK 365 m ények negatív kondicionáló hatása szintén a két tényező együttes előfordulását eredm ényezheti. Az érettség kritérium ának teljes vizsgálatához nélkülözhetetlen a terhességi időtartam bem utatása. A kontroll adatok vonatkozó részei pontatlanságuk m iatt nem használhatók, ezért pécsi vizsgálat (Fekete M. és mtsai. 1968.) eredm ényeit vettük összehasonlítási alapul. Az idő előtt született gyerm ekek aránya 21,30% magas szignifikanciával felülm úlja a konrtoll értékeit (yj = 282,33; p < 0,0 0 1). Még kifejezettebb ez az eltérés az értelm i szint szerinti bontásban, ahol a legnagyobb eltérést az idő előtt születetteknél a súlyos csoportban láthatjuk. Az idő előtti születés és értelm i fogyatékosság közötti kapcsolat az előbb em lített vizsgálatok alapján szintén csak annak feltételezésére ad alapot, hogy az idő előtti születés csak m int közvetett ok, hajlam osító tényező szerepel az é r telm i fogyatékosság etiológiájában. A születési súly és terhességi időtartam együttes vizsgálata szerint a 2000 2499 súlykategóriában az idő előtti és időre születők gyakoriságai azonosak, de az 1999 g alatti eseteknél az idő előtt születők nagy gyakorisága tapasztalható. A birm ingham i vizsgálat (Record, 1965) eredm ényei alapján a születési súly és gesztációs idő kism értékű, egym ástól független h a tása tapasztalható, melyek közös oka valójában a családok közötti szociális, gazdasági különbségekben rejlik. A vizsgált gyerm ekek születésekor betöltött anyai életkor szerepét több vonatkozásban m ár igazolták. A birm ingham i kutatók az anyai életkor előrehaladtával a gyerm ek értelm i szintjének növekedését tapasztalták, de a testvéreknél elvégzett hasonló vizsgálataik egy harm adik m indkét tényezőt befolyásoló postnatalis nevelésből származó hatóerőt találták alapvetőnek. Az anyák életkorát m egtekintve (3. sz. tábla) elsődlegesen a 35 éven felüli nők magas részesedése (y_ = 8,13; p<0,01) feltűnő- A kisegítőbe járó gyerm ekeknél az átlag anyai életkor 27,6 év, mely az értelm i lem aradás m értékével növekszik. Ezért a súlyos eseteknél ez m ár 28,6 év, szem ben a kontroll 26,4-vel. A súlyos értelm i fogyatékosok 18,3%-át (x2 = 30,68; p<0,001), az enyhébb esetek Горизонтальная графа: (1) Место исследования; (2) Ниже 2500 г; (3) Вместе; (4) Н е известно; (5) Сиги. Вертикальная графа: 1. Ш кола; 2. Контроль; новорожденные столицы. H e a d in g : (1) S c o p e o f t h e in v e s t i g a t i o n ; (2) u n d e r ; (3) g r a m m e ; (4) t o g e t h e r ; (5) u n k n o w n ; (6) s ig n if i c a n c y. L a te r a l t e x t : 1. S p e c i a l s c h o o l; 2. B u d a p e s t d a t a. Горизонтальная графа; (1) Место исследования; (2) Возраст матери; (3) Вместе; (4) Н е известно; (5) Сигн.; (6) Отклонение выше 35 лет. Вертикальная графа: 1. Вспомогательная школа; 2. Население столицы. H e a d in g : (1) S c o p e o f t h e i n v e s t i g a t i o n ; (2) A g e o f t h e m o t h e r ; (3) T o g e t h e r ; (4) U n k n o w n ; (5) s i g n i f i c a n c y ; (6) d i f f e r e n c e i n t h e s h a r e o f m o t h e r s o v e r 35 y e a r s o f a g e. L a te r a l t e x t : 1. S p e c i a l s c h o o l; 2. B u d a p e s t d a t a.

A s z ü lé s z e ti e s e m é n y e k m e g o s z lá s a (3) A v iz s g á lt gyermek A z e s e te k é r te lm i l e m a r a d á s á. ö ssz esen (2) I s m e r e t 1 2 3 4 5 - -7 8 10 i i n a k s z in t je (1) le n (4) s zám (5) % s zám % s zám % szám Vo s zám % szám % sz á m % szám % sz á m % e s ő m a g z a ti v e s z te s é g (6) 1. K é rd éses 2. á tl.: 5,77 170 100,0 9 5,3 25 14,7 14 8,2 25 14,7 43 25,3 23 13,5 26 15,3 5 3,0 2,16 3. E n y h e 2. á tl.: 5,44 810 100,0 46 5,7 76 9,4 112 13,8 113 13,9 250 30,9 85 10,5 83 10,2 45 5,6 2,48 4. Súlyos 2. á tl.: 4,67 80 100,0 7 8,8 12 15,0 16 20,0 13 16,3 14 17,5 7 8,7 7 8,7 4 5,0 1,99 5. ö ssze se n 2. á tl.: 5,44 1060 100,0 62 5,8 113 10,7 142 13,4 151 14,3 307 29,0 115 10,8 116 10,9 54 5,1 2,39

É lv e s z ü le té s i s o r s z á m (1) k é r d é s e s (3) A v iz s g á lt g y e r m e k é r t e lm i s z i n t j e (2) e n y h e (4) s ú ly o s (5) ö s s z e s (6) s z á m a (7) % s z á m a % s z á m a % s z á m a % 1 51 30,0 266 32,8 34 42,5 351 33,1 2 47 27,7 199 24,6 18 22,5 264 24,9 3 25 14,7 124 15,3 12 15,0 161 15,2 4 14 8,2 70 8,6 5 6,3 89 8,4 5 4 2,4 40 4,9 3 3,8 47 4,4 6 8 19 11,2 46 5,7 1 1,3 66 6,2 9 11 3 1,8 16 2,0 2 2,5 21 2,0 1.12 és fe le tt 1 0,5 3 0,4 4 0,4 2. Ism e re tle n 6 3,5 46 5,7 5 6,3 57 5,4 3. ö ss ze se n 170 100,0 810 100,0 80 100,0 1060 100,0 k ö z l e m é n y e k 307

A v iz s g á lt g y e r m e k é r t e lm i l e m a r a d á s á n a k s z in tj e 1 A z e s e te k A c s a l á d o k ö s s z e s é l v e s z ü lö t t s z e r i n t i m e g o s z lá s a (3) I s m e r e t le n (21 1 2 3 4 5 7 8--10 11 (4) szám % szám n/o szám % szám _ % sz á m % szám % szám % szám % szám % 1. K érd és 170 100,0 21 12,3 46 27,1 28 16,5 20 11,8 32 18,8 11 6,5 6 3,5 6 3,5 2. E nyhe 810 100,0 118 14,6 189 23,3 145 17,9 104 12,8 143 17,7 43 5,3 24 3,0 44 5,4 3. Súlyos 80 100,0 16 20,0 28 35,0 14 17,5 7 8,8 7 8,8 3 3,7 1 1,2 4 5,0 4. ö ssze se n 1060 100,0 155 14,6 263 24,8 187 17,6 131 12,4 182 17,2 57 5,4 31 2,9 54 5,1

K ÖZLEM ÉN Y EK 369 14,3%-át {у} = 7,91 p < 0,l) szülték 35 éven felüli nők. Ez az érték a fővárosi újszülötteknél csak 8,4%. A m agasabb anyai életkor, továbbá a fogam zásgátlókat használók alacsony százaléka (22,5%) a terhességi, szülészeti eseményeknél a magas sorszámúak nagy részesedését eredményezi (4. sz. tábla). Az adatok kizárólag önkéntes bemondáson alapulnak, tehát nem teljesen m egbízhatók. Különösen vonatkozik ez a m agzati veszteségekre. Az élveszületési sorrend megoszlása (5. sz. tábla) ennek megfelelően szintén a magas sorszámok irányába tér el. A kontroll 2,0 élveszületési sorrend átlagával szemben 2,5. Ez az érték a fogyatékosság m értékétől függően is változik, mivel a súlyos esetek megközelítik a kontrollt, míg az enyhébb lem aradású gyerm ekek a magas élveszülési sorszámoknál tömörülnek. Természetesen ennek következtében a családok összes élveszülött gyerm ekeinek a számában is lényeges eltéréseket találunk (6. sz. tábla) m ely m ajdnem kétszerese az átlagos értéknek. Record (1965) vizsgálatai szerint a családnagyság és intelligencia között ford íto tt összefüggés van, m ivel a nagyobb családok anyagi lehetőségei nem engedik meg a genetikai lehetőségek kibontakoztatását. Tehát a környezeti feltételek m indkét tényezőre m eghatározó jelleggel bírnak. Az értelm i fogyatékosok biológiai, perinatalis jellem zőit összefoglalva m egállapíthatjuk, hogy nemcsak a kontroll értékeitől, de a fogyatékosság súlyosságától függően is lényeges eltérések találhatók. A súlyos esetek kivételével mindezen tényezők az irodalmi adatok szerint környezeti hatásokat is tükröznek. Ennek m egism erése érdekében részletesen elem eztük a család társadalm i státuszát befolyásoló m utatókat. B) Az értelmi fogyatékos gyermek családi környezetének, társadalmi státuszának jellem zése A fogyatékosság lényegét adó meghatározásokból m ár láttuk, hogy a családi halmozódásnak, a környezet általános intellektuális színvonalának meghatározó szerepe van. Ebből kiindulva vizsgáltuk a szülők iskolai végzettségét, nemcsak az értelm i szint, de a társadalm i helyzet m eghatározójaként is (7. sz. tábla). Lényeges különbség elsősorban a szélső értékek esetében van. Míg a fogyatékosság enyhe és kérdéses eseteinél az apák 6,5%-a nem já r t iskolába, addig a kontrolinál ez az érték a férfiak esetében 0,9%, ami m egegyezik a budapesti népesség hasonló adataival. Az anyáknál ez még kedvezőtlenebb. Természetesen ezen adatok összefüggésben vannak a családon belül található értelm i fogyatékosok számával, mivel a kisegítős gyerekek testvérei az esetek 24,81%-ában szintén kisegítőbe jártak, továbbá az anyák 20,29%-a, az apáknak pedig 13,22%-a mondható az iskolai végzettség alapján fogyatékosnak. Az értelm i elm aradás súlyossága szerint alkotott csoportok közötti m egoszlás igazolja ezeket a tényeket, mivel a súlyos esetek szüleinél az átlagnak megfelelő, vagy attól m agasabb végzettségek vannak,

s z á m % s z á m % s z á m % s z á m % s z á m % s z á m % s z á m % s z á m % s z á m % s z á m % s z á m % A p a 1. K é rd éses 11 6,5 1 0,6 21 12,3 47 27,6 67 39,4 5 2,9 4 2,4 2 1,2 12 7,1 170 100,0 2. E n y h e 53 6,5 2 0,3 10 1,2 95 11,7 239 29,5 287 35,4 12 1,5 22 2,7 28 3,5 62 7,7 810 100,0 3. S ú ly o s 4 5,0 1 1,3 6 7,5 21 26,3 25 31,2-10 12,5 10 12,5 3 3,7 80 100,0 4. ö ss z. 68 6,4 2 0,2 12 1,1 122 11,5 30 7 29,0 379 35,7 17 1,6 36 3,4 40 3,8 77 7,3 1060 100,0 5. K o n tro ll cso p o rt 3 0,9 - - 11 3,5 39 12,3 107 33,7 12 3,8 62 19,6 62 19,6 21 6,6 317 100,0 Anya 1. K é rd éses 12 7Д 2 1,2 1 0,6 27 15,9 55 32,4 65 38,2 1 0,6 3 1,7 4 2,3 170 100,0 2. E n y h e 56 6,9 8 1,0 13 1,6 128 15,8 265 32,7 258 31,9 7 0,9 34 4,2 5 0,6 36 4,4 810 100,0 3. S ú ly o s 3 3,7 3 3,7 1 1,3 9 11,3 24 30,0 19 23,7 1 1,3 12 15,0 7 8,7 1 1,3 80 100,0 4. ö ss z. 71 6,7 13 1,2 15 1,4 164 15,5 344 32,5 342 32,3 9 0,8 49 4,6 12 1,1 41 3,9 1060 100,0 5. K o n tro ll csop ort 1 0,3 9 2,8 38 12,0 147 46,4 22 6,9 69 21,8 27 8,5 4 1,3 317 100,0 (14) (15)

É r t e lm i le m a r a d á s s z i n t s z e r i n t i b o n tá s (2) K o n tr o ll (7) A p a f o g la lk o z á s i m in ő s é g e (1) k é r d é s e s (3) e n y h e (4) s ú ly o s (5) ö s s z e s (6) szám % szám % sz á m % szám % A p a f o g la lk o z á s i m in ő s é g e (1) s z á m % 1. S e g é d m u n k á s 48 28,2 259 32,0 13 16,2 320 30,2 12 3,8 2. B e ta n íto tt m u n k á s 19 11,2 98 12,1 6 7,5 123 11,6 11 3,5 3. S z a k m u n k á s 68 40,0 298 36,8 33 41,3 399 37,6 148 46,7 4. E gyéb fizik ai 2 5 0,6 5 0,5 4 1,2 5. S zellem i fo g lalk o zá sú 9 5,3 60 17,4 19 23,8 88 8,3 121 38,2 6. Ism e re tle n fo g lalk o zá sú 26 15,3 90 11,1 9 11,2 125 11,8 21 6,6 7. ö ss ze se n 170 100,0 810 100,0 80 100,0 1060 100,0 317 100,0

Egy főre ju tó jövedelem Ft (l) kérdéses (3) A vizsgált gyerm ek értelm i lem aradásának szintje (2) enyhe (4) súlyos (5) ö sszes (6) szám a % szám a % szám a % szám a % 1. 200 1 0,6 12 1,5 13 1,2 201 400 18 10,6 80 9,9 7 8,7 105 9,9 401 600 25 14,7 139 17,2 9 11.2 166 15,7 601 1000 73 42.9 301 37,1 19 23,7 400 37,7 1001 1500 44 25,9 204 25,2 21 26,3 269 25,4 1501 2000 8 4,7 46 5,7 18 22,5 72 6,8 2001 2500 9 1,1 1 1,3 10 0,9 2. 3001 fe le tt. 1 0,1 1 1,3 2 0.2 2501 3000 1 0.1 1 1,3 2 0,2 3. Ism e re tle n 1 0,6 17 2,1 3 3.7 21 2,0 4. ö ss ze se n 170 100,0 810 100,0 80 100,0 1060 100,0 Горизонтальная графа: (1) Д оход на 1 человека; (2) Умственный и сс л е Лпванного ребенка : (3) Сомнительны!1; (4) Ле гкий; (5) Т нжелмн; (6) Всего; (7) Число. Вертикальная графа: 1. До 200; 2. Свыше 3001 ; 3. Неизвестно; 4, Всего. H e a d in g : (1) P e r capita in c o m e ; (2) R etard atio n level ot the child ; (3) m a rg in a l; (4) m ild ; (5) se v e re ; (6) T o ta l: (7) num ber.

KÖZLEM ÉNYEK 373 míg az enyhe csoportban és kérdéses eseteknél viszont az átlagon aluli értékek nagy gyakorisága tapasztalható. Az iskolázottsági szintekből várható, hogy a szakképzettséget kifejező m utató a szülők foglalkozási minősége is kedvezőtlenül alakul (8. sz. tábla). A kontroll adataival összehasonlítva a fizikai foglalkozású apáknál a szakképzetlen segédm unkások és b etan íto t tak aránya döntő többségben van a kisegítős apáknál. A súlyos fogyatékosok apjának csak 16,2%-a segédmunkás szemben az enyhe esetek 32%-ával. Ennek megfelelően a szellemi foglalkozást folytatók aránya a súlyos csoportban a legnagyobb, de ez elm a rad a kontroll 38,2%-ától. Az előbbiekben bem utatott m agas gyerm ekszám ok és az alacsony szakképzettségi szintek következtében az általunk vizsgált családoknál az egy főre jutó jövedelem alacsony (9. sz. tábla). Az 1000 Ft alatti jövedelmű családok aránya 64,5%, szemben a normál budapesti háztartások kb. 4%-os arányával. Evvel összefüggésben a 2000 Ft feletti egy főre jutó jövedelmek aránya csak 1,3%, míg az 1972-es statisztikai adatok szerint ezen családok aránya 46,4%. É r telm i szint bontásában vizsgálva érthetően nagy különbségek m u tatkoznak, m ivel a legkisebb családokkal rendelkező súlyos fogyatékos gyerm ekek szülei képviselik a legmagasabb szakképzettséget, Így ezeknél az 1000 F t alattiak aránya csak 43,5%, szem ben a kérdéses 68,8% és az enyhe 65,7%-ával. Azon családoknál, ahol a gyerm ekek értelm i fogyatékossága kérdéses ott egyáltalán nincs 2000 Ft feletti jövedelem, míg a súlyos fogyatékosok esetében ezek aránya 3,9%. A két keresővel rendelkezők aránya szintén ebben a csoportban a legmagasabb 72,5% ami további m agyarázata a magas jövedelemnek. Elemzésünk harm adik fő területe a család belső stru k tú rá ját, a gyerm ek által m egfigyelhető viselkedésm inták at és a család érzelm i légkörét vizsgálta. C) A családi légkör A lakásviszonyok, a lakás esetleges zsúfoltsága fontos m utatója a család életét meghatározó tényezőknek. Mivel a vizsgált családok kizárólagos szobáinak száma (az általuk használt lakás mérete) alig kisebb az átlagos m éretnél nem éri el egészen a másfél szobát ezért elsősorban az együttélők nagy száma eredményezi a rendkívüli zsúfoltságot. Az egy lakásban élő szem élyek száma átlagosan 4,6 fő. A legkedvezőbb helyzetben levő súlyos eseteknél a három szobával rendelkezők aránya 16% míg a másik két csoportban ez az érték csak kb. 7,5%. Ezzel összefüggésben az enyhébb eseteknél m ajdnem kétszer annyian ju tn a k egy lakásra, m int a súlyos csoportban. A család belső életét tovább rontja az a tény, hogy a vizsgált családok tagjai közül csak 67% -nak van önálló fekhelye. A nagycsaládokat érintő szociális tám ogatás inkább a lakáshasználati jogcímeknél látható, mivel a családok 86% -a önálló lakással rendelkezik. A gyerm ekek érzelm i fejlődését befolyásoló tényezők között

A v iz s g á lt g y e r m e k é r t e lm i l e m a r a d á s á n a k s z in t je (2) S z o b á k s z á m a (1) k é r d é s e s (3) e n y h e (4) s ú ly o s (S) ö s s z e s e n (6) NO % N o % N o 7o S z o b a (7) % 1. N in cs kizáró lag o s szoba 1 0.5 2 0,2 1 1,2 4 0,38 1 k izáró lag o s szoba 97 57,0 460 56,7 36 45,0 593 55,94 2.k izáró lag o s szoba 58 34,1 278 34,3 30 37,5 366 34,53 3 kizáró lag o s szoba 12 7,0 56 6,9 13 16,2 81 7.64 4 kizáró lag o s szoba 1 0,5 8 0.9 9 0,85 2. Ism e retle n 1 0,5 6 0,7 7 0,66 3. ö ssze se n 170 100,0 810 100,0 80 100,0 1060 100,0

KÖZLEM ÉN Y EK 375 fontos szerepet játszik a szülők házasságának, egymás közötti kapcsolatának rendezettsége. Ebből a szempontból szintén kedvezőtlen a helyzet, mivel a kisegítős tanulóknak 10%-a házasságon kívül született, szemben a kontroll 6%-os értékével. A házasságon kívüli gyerm ekek 74,1%-a az enyhe értelm i fogyatékos csoportba tartozik. Bizonyára ez a tény is felelős azért, hogy az 1060 főből 108 volt a vizsgálat időpontjáig állami gondozásban. Ezeknek 25,9%-a jelenleg is gondozás alatt áll. Budapesten 1972-ben az iskolaköteles korú gyerm ekek közül 3,5% részesült állami gondozásban. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a gondozottak 48% -a 0 6 éves korában volt távol a családjától- Az értelm i lem aradás m értéke szerint is különbséget találunk az állami gondozottak számában, mivel az enyhe kategóriában 10,7%, a súlyos eseteknél pedig megegyezik a kontroll értékeivel, vagyis 6%. Ez a tény a gondozás szociális indikációjának jelentőségét emeli ki a kisegítős gyerm ekek családi környezetében. Ennek egyik oka abban a tényben is kereshető, hogy a vizsgált tanulókat eltartó szem élyek jelenlegi családi állapota nagyon kedvezőtlen a nevelés szempontjából, mivel csak 75,2%-uk házas. A részcsaládban élő gyerm ekek aránya az enyhe eseteknél a legnagyobb. A két eltartóval rendelkező családoknál az esetek 65,8%-ában találtu k m indkét vérszerinti szülőt. A család diszharmonikus érzelmi viszonyait a gyerm ek által látott viselkedésminták, az alkoholizmus tovább rontja (11. sz. tábla). M inden olyan családban, ahol a válaszadó szerint az alkoholra költött összeg az egy főre jutó jövedelm et m eghaladta, illetve az alkoholizálás a család légkörében, az alkoholizáló személyében egészségi károsodást okozott ott alkoholizálást jelöltünk. Az alkoholisták rendkívül magas aránya 39% feltételezhetően ezzel a tág értelmezéssel is öszszefügg, m ivel a kontroll 18%-a is m eghaladja az alkoholisták becsült arányszám át a m agyar népességen belül. Az italozás, m int családi szokás az enyhe csoportra jellemző, mivel itt az apán kívül az anya, de a testvérek és rokonok is m agasabb százalékkal szerepelnek. Az alkoholisták legkisebb szám ban a súlyos fogyatékos gyermekek családjaiban találhatók, ahol nemcsak az átlagos arányszám alacsony 23,75%, hanem az apák részesedése is elmarad az alkoholizálókon belüli 70% feletti értéktől. Összefoglalva elemzésünk három fő területét, m egállapítható, hogy az átlagos helyzettől lényeges eltéréseket találh atu n k a kisegítő iskolákba járó gyerm ekek családi környezetében. Ez nemcsak a kedvezőtlen szociális, anyagi viszonyokban, alacsony társadalm i státuszban, hanem a gyerm ekek biológiai, pszichés fejlődését befolyásoló perinatalis helyzetben is m egmutatkozik. A szülők biológiai adottságai az enyhe és kétséges esetekben szintén rendkívül kedvezőtlenek a gyerm ekek harm onikus szocializációja szem pontjából Ȧ vizsgált családok bem u tato tt adatai igazolják feltételezésünket, vagyis a károsító környezeti tényezők szerepét az értelm i fogyatékosság súlyosságának függvényében. Nem kap tu n k választ

1. K étséges szám a 170 71 56 3 12 99 % -a 100,00 41,76 32,94 1,76 7,06 58,24 100,00 78,87 4,23 16,90 2. E nyhe szám a 810 324 230 15 79 486 % -a 100,00 40,00 28,40 1,85 9,75 60,00 100,00 70,99 4,63 24,38 3. Súlyos szám a 80 19 11 1 7 61 ii ',(i-a 100,00 23,75 13,75 1,25 8,75 76,25 100 00 57,90 5,26 36,84 4. ö ssze se n szám a 1060 414 297 19 98 646 % -a 100,00 39,06 28,02 1,79 9,25 60,94 100,00 71,74 4,59 23,67

KÖZLEM ÉN Y EK 377 viszont az egyes károsító tényezők súlyáról, hatásmechanizmusáról. Ezen kérdések m egválaszolására két irányban szükséges továbblépnünk: i.) az elem zett tényezők kapcsolatát, hatását m élyebb statisztikai analízissel kell vizsgálnunk, ii.) szelektálatlan m intából hasonló m etodikával a tényezők létét ellenőrizni, te h á t a még nem diagnosztizált esetek köréből kell reprezentatív m intán további vizsgálatokat végeznünk. IRODALOM 1. B i r c h H. G. B ir c h, e t au : M e n ta l s u b n o r m a l i t y in t h e c o m m u n ity. A c l in ic a l a n d e p i d e m io lo g ic s t u d y. T h e W illio m s a n d W ilk o n s. C o. B a l tim o r e, 1970. 2. C o n a n t: S lu m s a n d s u b u r b s, N e w Y o rk, M a c G r o w - H ill 1961. 3. D o u g la s J. D. B. ; T h e H o m e a n d S c h o o l. A S tu d y o f A b ili ty a n d A t t a i n m e n t in t h e P r i m a r y S c h o o l. L o n d o n, E n g l a n d. M a c G ib b o n e t K e e, 1964. 4. F e k e t e M. é s m t s a i.: A m a g z a t f e j lő d é s e a h a r m a d i k t r i m e s t e r b e n. G y e r m e k g y ó g y á s z a t, 1968. 19. v ol. 181 p. 5. H e b e r, R.: M o d if ic a tio n o f t h e m a n u a l o n te r m in o l o g y a n d c l a s s i f ic a t io n i n m e n ta l r e t a r d a t i o n. A m e r J. M e n t. D e fic. 1961. 65. 6. K n o b lo c h. H.: P a s a m a n ic k, B.: S e a s o n a l v a r i a t i o n in t s e b i r t h s o f th e m e n t a l l y d e f ic ie n t s. A m e r i c a n J o u r n a l o f P u b lic H e a l th, 1958. 7. L u b c h e n k o, L. O. e t á l.: I n t r a u t e r i n e g r o w th a s e s ti m a t e d f r o m li v e b o r n b i r t h - w e i g h t d a t e a t 24 42 w e e k s o f g e s ta tio n. P e d ia tr ic s, 23: 793 800,, 1963. 8. P e n r o s e : T h e B io lo g y o f M e n ta l D e f e c t. G r u n e S t r a t t o n. N e w Y o r k, 1949. 9. R á t a y C s.: A z é r t e l m i f o g y a t é k o s s á g o k k ó r e r e d e t é n e k k o m p l e x v iz s g á la t a B u d a p e s t e n. S z o c io ló g ia, 1974. 1. 10. R e c o r d. R. G. M c K o w n. T. a n d E d w a r d s J. H.: T h e r e l a t i o n o f m e a s u r e d in t e ll ig e n c e to b i r t h o r d e r a n d m a t e r n a l a g e. A n n a ls o f H u m a n G e n e tic s 33. 61. 1969. 11. R e e d, E. W. R e e d, S. C.: M e n ta l R e t a r d a t i o n : A F a m i ly S tu d y, W. B. S a u n d e r s C o. P h i l a d e l p h i a. 1965. СОЦИАЛЬНО-ДЕМОГРАФИЧЕСКОЕ ИССЛЕДОВАНИЕ УМСТВЕННО ДЕФЕКТИВНЫХ ДЕТЕЙ И ИХ СЕМЕЙНОЙ СРЕДЫ В Г. БУДАПЕШТЕ (Резюме) Исследование охватило учеников нижних отделений будапештских вспомогательных школ для обучения умственно дефективных детей и семей этих учеников. 47,5% которых ((1 0 6 0 чел. были включены в выборку. Кроме подробных генетических, антропологических и медицинских осмотров каждый ребенок был подвергнут и психологическим и социально-демографическим исследованиям. Данная статья служит для социо-демографического анализа на основе всех материалов исследования и категорий происхождения болезни. По предположению автора, социальная среда играет важную роль среди факторов, способствующих интеллектуальной и биологической отсталости ребенка, в первую очередь у менее дефективных детей. По категории степени болезни, установленной на основе выполнений в тестах интеллигенции, было анализировано исследованное множество. Предел нормальной зоны был установлен в 75 IQ, под которым находились 84% исследованных детей. В том числе у 80 детей (7,55% ) была тяжелая болезнь, то есть их выполнение было ниже 49 IQ. Социально-демографические исследования были концентрированы на три основные области: I. личные характеристики, биологическое состояние дефективных детей

378 KÖZLEM ÉNYEK (возраст,, распределение по полу, доля цыган, вес при рождении, про должительность беременности, возраст матери, порядок рождения); II. семейная среда, социальное положение (уровень образования, профессия родителей, доход на 1 чел.); III. семейная атмосфера (жилищные условия, устроенность брака родителей, государственное попечение, алкоголизм). У всех исследованных данных были установлены значительные отклонения не только от данных нормального населения контрольной группы,. но и во всех трех областях анализа, в зависимости от степени дефекта. В категориях «сомнительный» и «легкий» низкий уровень образования, низкая квалификация родителей в связи с этим их социальное положение являются очень неблагоприятными для выравненной социализации. Это неблагоприятное состояние ухудшается еще при накопленном наличии менее тяжелых биологических вредов. SO C IO -D E M O G R A PH IC IN V E ST IG A T IO N OF M E N T A L L Y RETA RDED C H IL D R E N A N D TH EIR FA M IL Y E N V IR O N M E N T, IN B U D A P E ST Sum m ary T h e in v e s tig a tio n w a s p e rfo rm e d in th e lo w e r se c tio n of B u d a p e s t sp e c ia l sch o o ls fo r m e n ta lly r e ta r d e d c h ild re n a n d th e ir fa m ilie s, c o v e rin g 47,5 p e r c e n t (1060 c h ild re n ) of th em. In case of e ach c h ild d e ta ile d g e n e tic a l. a n th r o p o lo g ic a l a n d m e d ic a l as w e ll as p sy c h o lo g ic al a n d so c io -d e m o g ra p h ic e x a m in a tio n s w e re m ad e. T h e p re s e n t p a p e r d e a ls w ith th e so c io -d e m o g ra p h ic a n a ly sis re fe r r in g to th e to ta l m a te ria l p o ssessin g d a ta on a ll etio lo g ic al c a te g o ries. D u e to th e a u th o rs h y p o th esis, e n v iro n m e n t p la y s a n im p o r ta n t ro le a m o n g fa c to rs c a u sin g in te lle c tu a l a n d b io lo g ical re ta r d a tio n of c h ild re n, m a in ly in case of m ild ly d e fic ie n ts. T h e s a m p le w a s a n a ly se d by th e c a te g o rie s of se v e re n e ss w h e re c h ild re n w e re r a n k e d to on th e b a sis of th e a c h ie v e m e n t in in te llig e n c e tests. 75 IQ w a s a ssig n ed as th e lim it of th e n o rm a l sp h e re, 84 p e r c e n t of th e in v e s tig a te d w a s u n d e r th is lev el. O u t of th is 80 e se t (7,55 p e r c en t) w e re se v e re w ith a c h ie v e m e n ts less th a n 49 IQ. S o c io -d e m o g ra p h ic a n a ly sis w a s fo cussed on th r e e m a in fie ld s: i) p e rso n a l c h a ra c te ris tic s a n d b io lo g ical s ta tu s of th e h a n d ic a p p e d (sex a n d a g e; r a te of g ip sie s; b ir th w e ig h t; le n g th of p re g n a n c y a n d ag e of m o th e r; b irth o rd e r); ii) fa m ily e n v iro n m e n t, so c ial s ta tu s (e d u c a tio n a l le v e l a n d o c c u p a tio n of th e p a re n ts ; p e r c a p ita in co m e of th e fa m ily ); iii) fa m ily a tm o s p h e re (h o u sin g c o n d itio n s: so u n d n e ss of th e m a rria g e of th e p a r e n ts ; s ta te c a re ; alc o h o lism ). A ll d a ta in v e s tig a te d sh o w sig n ific a n t d iffe re n c e s n o t o n ly in c o m p a - risio n w ith th e n o rm a l p o p u la tio n c o n tro l g ro u p b u t also a m o n g th e c a te g o rie s d e p e n d in g on th e d e g re e of se v e re n e ss in a ll th e th r e e fie ld s of a n a ly sis. In th e m a rg in a l" a n d m ild " c a te g o rie s th e lo w e d u c a tio n a l a n d c la ssific a tio n a l lev e l of th e p a re n ts a n d th e ir so c ial s ta tu s c o rre sp o n d in g w ith th o se - a r e v e ry u n fa v o u ra b le fro m th e a sp e c t of th e su c c essfu l so c ializatio n. T h is u n fa v o u ra b le s itu a tio n is f u r th e r w o rsen e d by th e c u m u lated p re sen c e of m ild b io lo g ic al d e trim e n ts.