TARJANI INFORMÁCIÓS LAP 2015/08 II. ÉVFOLYAM 8. szám, 2015. április 23. FOTÓ: www.tarjanikepek.hu KÉPVISELŐK TEREPSZEMLÉJE A városi közgyűlés baloldali frakciójának tagjai a polgármesteri hivatal és a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. szakembereinek közreműködésével március második felében választókerületükben felmérték a közterületeken szükséges felújítások, javítások szükségességét. 2. oldal HAJLÉKTALANOK ESÉLYE Az önkormányzat vezetése célként tűzte ki a hajléktalanok munka világába történő fokozatos visszavezetését, és ezáltal a megélhetés biztosítását számukra. A Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. 2015. március 4-én benyújtotta a hajléktalanok foglalkoztatására irányuló pályázatát. 3. oldal ÓVODAI BEÍRATKOZÁS A város önkormányzata döntött a 2015/16. évi nevelési év óvodai beíratkozásának időpontjáról és az indítható csoportok számáról. A döntés szerint összesen negyvenhárom csoport indítható az önkormányzat fenntartásában működő Salgótarjáni Összevont Óvodában. A beíratkozás időpontja 2015. május 6 7. 5. oldal CÉLEGYENESBEN A FELSŐOKTATÁSI EGYEZTETÉSEK ADOMÁNYDOBOZ RÁSZORULÓKNAK A városházán rendeztek fórumot a Salgótarjánban indítandó felsőfokú képzésről, melyen dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára elmondta: a tervezett salgótarjáni közösségi felsőoktatás a helyi igények, regionális munkaerő-piaci keresletre alapozott, a szakképzésre és a felsőoktatásra egyaránt nyitott intézményrendszer. Dóra Ottó polgármester arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt hetekben több körben tárgyalt a jelentősebb munkaadókkal, akik azt jelezték, hogy összességében mintegy 200 300 diplomás szakembert foglalkoztatnának. 3. oldal Az országban hetedikként Salgótarjánban helyeztek ki Zöld Dobozt a rászorulók élelemmel történő megsegítésére. Az április 17-én az Acélgyári templom előtt elhelyezett ENNI ADOK ENNI KAPOK feliratú Zöld Doboz ötlete állampolgári kezdeményezésre valósult meg. 5. oldal VADVIRÁGOS AJÁNDÉKOT A FÖLDNEK A Föld Napja mozgalom mára az egyik legismertebb környezet- és természetvédelmi megmozdulás világszerte. Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? hangzik a Föld Napja egyik jelmondata. A környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyának igényével Magyarország 1990-ben az elsők között csatlakozott a nemzetközi mozgalomhoz. Hazánkban évről évre egyre többen érzik úgy, hogy legalább megpróbálják és legalább a Föld Napján, április 22-én tesznek is valamit a célok megvalósulása érdekében. Az országos rendezvénysorozathoz csatlakozva a Medves Kincsei Szociális Szövetkezet a városi önkormányzat együtt- működésével Vadvirágos ajándékot a Földnek elnevezéssel szervezett programot 2015. április 22-én, a Föld Napján a Salgótarjáni Ipari Parkkal szemközti területen. 2. oldal
NAPJAINK KÉPVISELŐK TAVASZI TEREPSZEMLÉJE A városi közgyűlés baloldali frakciójának tagjai a polgármesteri hivatal és a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. szakembereinek közreműködésével március második felében választókerületükben felmérték a közterületeken szükséges felújítások, javítások szükségességét. A területi bejárások tapasztalatairól Szatmáry Zsolt, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának vezetője tájékoztatta lapunkat. A baloldali frakció kezdeményezésére, az ő részvételükkel zajlottak a bejárások közel két héten át a városban és természetesen a külső városrészekben is említette az irodavezető. A választókörzetekben a lakók jelzései és a képviselők személyes tapasztalatainak birtokában került sor az alkalmanként 4-5 órán át tartó gyalogos terepszemlékre, melyeken az érintett városatyák és jómagam mellett a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. képviseletében minden alkalommal jelen volt Oláh Ákos is. Hogyan zajlottak ezek a bejárások? Elsősorban önkormányzati területek utak, járdák, árkok, lépcsők, zöldterületek, játszóterek állapotát mértük fel. Közben a megszólított helyieket minden alkalommal megkérdeztük a lakókörzetükkel kapcsolatos véleményükről, meghallgattuk javaslataikat, esetleges panaszukat. Mik voltak a legjellemzőbb, sürgős megoldást igénylő problémák? Típushibákkal nem találkoztunk, ám szembesültünk olyan balesetveszélyesnek minősülő esetekkel, melyek megoldása azonnali beavatkozást igényelt. Ilyen volt például a Kemerovó-lakótelepen egy még tavaly kora ősszel egy vihar által gyökerestől kitekert fa eltávolítása, mely ráadásul egy egész lépcsőt mozdított el a helyéről. Felszámoltuk a litkei csomópont piac felé eső részénél, a kerékpárút alatt üregesen hagyott illegális hajléktalanszállót is. Néhány, a vihar által megrongált autóbusz-megállóhely tetejét is rendbe kellett hozni, és a bejárások nyomán korlát került néhány olyan, korábban épült lépcső mellé, ahol ez az építések során valamilyen okból elmaradt. Volt-e olyan lakossági igény, felvetés, amely jelentősebb beruházást igényelne? Kettőt emelek ki. Az egyik: a választópolgárok részéről elhangzott a Tóstrand és környéke szabadidőparkká alakításának gondolata. Az önkormányzatnak vannak elképzelései erre vonatkozóan, de ez csak jelentős beruházással, pályázati forrásból valósítható meg és a remények szerint így is történik a jövőben. A másik a leromlott állagú ingatlanok kérdése, melyek szintén kérdésként fogalmazódtak meg. Mint közismert, a város ez irányú koncepciójának megfelelően a lakhatatlanná vált épületeket lebontják, amelyek pedig felújíthatók, azok a szociális program keretében korszerűsítésre kerülnek. Lesz folytatása a területi bejárásoknak? A hivatal és irodánk természetesen minden önkormányzati képviselő ebbéli szándékában partner, így a jövőben évszaktól függetlenül sor kerülhet minden választókörzet terepszemléjére. VADVIRÁGOS AJÁNDÉKOT A FÖLDNEK A természet hatalmas, az ember parányi, ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel vallotta Szent-Györgyi Albert. Mert valóban: csak együtt és csak mi menthetjük meg a természetet, mert a növények és állatok önmaguk megvédésére nem képesek! E nemes gondolatok szellemében szervezték meg a Föld Napja mozgalomhoz mely hazánkban ezúttal ünnepelte 25. évfordulóját csatlakozó városi rendezvényt a természet lágy ölén, Salgótarján külterületén, az ipari parknál. Az eseményen a jelenlévők köztük a Beszterce-telepi Tagiskola 3/b osztálya nebulóinak egy csoportjával egy-egy vadvirágmagos földlabda szétszórásával járultak hozzá, hogy városunk és környezete még zöldebb, még virágosabb legyen. A szövetkezet a környezeti nevelés szellemében, hangsúlyozva annak fontosságát földlabdakereső játékkal kedveskedett a gyerekeknek. 2 TARJÁNI VÁROSLAKÓ 2015 / 8
CÉLEGYENESBEN A FELSŐOKTATÁSI EGYEZTETÉSEK A Salgótarjánban indítandó felsőfokú képzésről rendeztek fórumot a városházán, melyen részt vett dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára, Fodor János, az Óbudai Egyetem rektora és Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője is. Az április 18-i eseményen a megjelent cégvezetők és pedagógusok előtt az államtitkár elmondta: mint ismert, a felsőfokú képzés újraindításáról több mint egy éve kezdődtek meg az egyeztetések, azt követően, hogy megszűnt a Budapesti Gazdasági Főiskola Salgótarjáni Intézete, a Nógrád megyei vállalkozások szakemberhiánya pedig indokolja, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A tervezett salgótarjáni közösségi felsőoktatás a helyi igények, regionális munkaerő-piaci keresletre alapozott, a szakképzésre és a felsőoktatásra egyaránt nyitott intézményrendszer. Dr. Palkovics László hangsúlyozta: oktatásban részt kell venniük a helyi cégeknek. A városban a kormány, a helyi és térségi önkormányzatok, a helyi vállalkozások és az Óbudai Egyetem működtetné a közösségi intézményt. Az elképzelések szerint 2016 szeptemberétől indulhat a négy féléves felsőfokú szakképzés, amely főiskolai képzésben folytatható négy elismert félévvel. A főiskolai képzés úgy kezdődne 2017 szeptemberében, hogy a gyakorlati tudást a duális képzésben részt vevő helyi vállalkozásoknál szereznék meg a hallgatók, az elméletit az Óbudai Egyetem képzésein. Az, hogy utóbbi Óbudán vagy Salgótarjánban történik-e, a létszámtól függ. Az államtitkár ismertette: a duális képzési forma fő indoka, hogy hiányzik a hallgatók gyakorlati tapasztalata. Ez nem gyakornoki rendszer, a vállalatnak tanítania kell a hallgatókat, akiknek hallgatói munkaviszonyuk van, és fizetést kapnak. A cégnek a minimálbér 60 százalékát, körülbelül 70 ezer forintot kell fizetnie, amit leírhat a szakképzési hozzájárulásból. A képzésben pedig váltakoznak az elméleti és gyakorlati szemeszterek. Erre a képzési formára követendő németországi mintákat is említetett a szakpolitikus. Fodor János, az Óbudai Egyetem rektora az egyeztető fórumon az általános mérnöki képzést nevezte jó lehetőségnek a térségben. Mint mondta, amolyan ráhangolásként ősztől felkészítést indítanak Salgótarjánban, hogy megismertessék ezt az új képzési formát a pedagógusokkal és a leendő hallgatókkal egyaránt. Sok idő nincs a végleges előkészítésre, hiszen a 2016/17-es tanévre szóló felsőoktatási felvételi tájékoztatóban már szerepelnie kell a salgótarjáni képzési lehetőségnek, melyhez a kormány részéről mielőbb szükséges a jogi háttér biztosítása is. Dóra Ottó polgármester arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt hetekben több körben tárgyalt a jelentősebb munkaadókkal, akik azt jelezték, hogy összességében mintegy 200 300 embert foglalkoztatnának ennyi a jelenlegi munkaerő-piaci hiány a térségben. A városvezető elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök tervezett salgótarjáni látogatásakor kérik majd a kormányfőt, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokból a kabinet támogassa a salgótarjáni felsőoktatást. Példaként elhangzott: 2012- ben a Mercedes igényére a Kecskeméti Főiskolán kezdték el a duális képzést, 300 jelentkezőből kiválasztott 25 hallgatóval. Tavaly már 800-an jelentkeztek a 70 helyre Kecskeméten, de a szombathelyi gépészmérnökképzés 50 helyére is 240 jelentkező volt. Kérdésre Palkovics László elmondta: nincs olyan megkötés, hogy a hallgatóknak a képző cégnél kell majd dolgozniuk, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy 95 98 százalékban kötöttség nélkül is annál a vállalatnál maradnak, ahol megszerezték a végzettséget. Dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja hozzászólásában kifejtette: a kamara helyi és országos szinten is támogatja a duális képzési rendszer bevezetését, annak salgótarjáni indítását és a munkában partnere kíván lenni az önkormányzatnak, az egyetemnek és a megye vállalkozóinak. ÖNKORMÁNYZAT HAJLÉKTALANOK ESÉLYE A KÖZFOGLALKOZTATÁSRA Salgótarjánban 60 főre tehető azoknak a nyilvántartott hajléktalanoknak a száma, akik a hajléktalanok átmeneti szállásait, illetve krízis időszakban az éjjeli menedékhelyet vagy a nappali melegedőt igénybe veszik. Az önkormányzat vezetése célként tűzte ki ezen hajléktalanok munka világába történő fokozatos visszavezetését, és ezáltal a megélhetés biztosítását számukra. A Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. 2015. március 4-én benyújtotta a hajléktalanok foglalkoztatására irányuló pályázatát. A program célja a hajléktalanok munkavállalási készségeinek javítása, társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása. A program megvalósítása 3 lépcsőben tervezett. Az első lépcső 15 fő foglalkoztatásával 2015. május 4-től 2016. február 29-ig tart, majd 2016. március 1-jétől további 10 fő és 2017. márciusától újabb 10 fő bevonására kerül sor. A résztvevők foglalkoztatása 8 órában történik, amely során a munkavégzés mellett elméleti és gyakorlati képzésben is részt vesznek. A program megvalósítására igényelt támogatás összesen: 22.999.788 Ft. A személyi és járulékköltségeket, illetve a dologi költségeket 100%-ban támogatja a munkaügyi központ, a program megvalósítása önkormányzati pénzbeli hozzájárulást nem igényel. Mivel a közfoglalkoztatási programok utófinanszírozottak, azok zökkenőmentes megvalósításához a közfoglalkoztatási bérek folyamatos biztosításához a társaság 20 millió forint folyószámlahitelt vesz igénybe, amelyet a finanszírozás ütemében, illetve a hitelszerződésben foglaltak alapján visszafizet. 2015 / 8 TARJÁNI VÁROSLAKÓ 3
MÚLT ÉS JELEN EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A BÁNYAMÚZEUMÉRT A városházán ünnepélyes keretek között írták alá a salgótarjáni Bányászati Kiállítóhely közismert nevén a bányamúzeum működtetésének támogatási szándékáról szóló négyoldalú együttműködési megállapodást. A dokumentumot Dóra Ottó polgármester, dr. Fodor Miklós, a Dornyay Béla Múzeum igazgatóhelyettese, Solymár András, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Salgótarjáni Osztályának titkára és Kolláth Zoltán, a Bányamúzeumot Segítők Baráti Egyesülete elnöke látta el kézjegyével. Mint ismeretes, egy korábbi megállapodás alapján 2012. május 15-től a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. (SKN Kft.) működtette a Bányászati Kiállítóhelyet. A Dornyay Béla Múzeum jogelődje, a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet az SKN Kft.- vel kötött akkori szakmai együttműködési megállapodás alapján ingyenesen vállalta a kiállítóhely működtetéséhez szükséges szakmai segítségnyújtást, továbbá 5 évre kölcsönadta a kiállítási tárgyakat. Az SKN Kft. a fenti időponttól megfelelő színvonalon működtette az intézményt, ám a társaság megnövekedett feladatellátása, valamint a muzeális kiállítóhely szakmai munkájának fejlesztése érdekében a Bányászati Kiállítóhely működtetését a városi önkormányzat döntése alapján 2015. február 1-jétől már a Dornyay Béla Múzeum látja el. A városi közgyűlés márciusi ülésén jóváhagyta a négyoldalú együttműködési megállapodás megkötését is. A megállapodás rögzíti az együttműködés célját és kereteit, időbeli hatálya 2015. április 1 2020. március 31-ig, határozott időre szól. A szerdán aláírt együttműködés célja a Bányászati Kiállítóhely működése, fenntartása és fejlesztése során felmerülő, a bányászattal és a vonatkozó ipartörténeti múlttal kapcsolatos szakmai munka elősegítése, támogatása; a bányászati gyűjtőkörhöz kapcsolódó gyűjtő-feldolgozó-kiállító munka segítése; a bányász szakma hagyományápoló tevékenységeinek támogatása; a résztvevő felek tevékenységének elősegítése a bányák örökségére alapozott hagyományok megőrzésében, valamint a határ menti, határokon átnyúló kulturális együttműködések kialakításában. A megállapodás értelmében a felek rendszeresen tájékoztatják egymást a közös érdekeltségbe tartozó munkájukról, kiadványaikról, terveikről, eredményeikről, lehetőséget biztosítanak saját honlapjukon egymás honlapjának elérésére és kölcsönösen meghívják egymást kiemelt szakmai rendezvényeikre. Az együttműködő felek a célfeladatok (pl. pályázatok, fejlesztési és fenntartási tervek stb.) megoldására esetileg létrehozandó szakmai munkabizottságokba az önkormányzat felkérésére tagokat delegálnak. FOTÓ: BANYAMUZEUM.HU CSATLAKOZÁS A NÓGRÁDI ENERGETIKAI KLASZTERHEZ A város közgyűlésének döntése értelmében Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozott a Nógrádi Energetikai Klaszterhez. 4 TARJÁNI VÁROSLAKÓ 2015 / 8 A Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társasága 2014-ben kezdeményezte klaszter megalakítását, melyhez azóta több önkormányzat, szervezet és intézmény csatlakozott. A megfogalmazott célkitűzések szerint a klaszter tagjai együttműködnek a Nógrád megyei szénbányászat újraindításának elősegítésében, fejlesztésében és a kitermelt anyag környezetkímélő, korszerű (pl. tiszta szén) technológiával történő felhasználásában; a megújuló energiaforrások (napenergia, bioenergia, geotermikus energia) Nógrád megyei alkalmazásának elősegítésében; a szénbányászat újraindítása és a megújuló energiaforrások alkalmazása révén Magyarország ásványianyag-készletének tudatos felhasználásában; a nemzet és a térség energiabiztonsága elősegítésében; a régió és megye foglalkoztatási és szociális helyzetének javulásában, hozzájárulva a térség gazdasági, társadalmi fejlődéséhez. A tagok célja az energetikai tevékenység területén a szakmunkás-, közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember-utánpótlás biztosítása, a szakképzési rendszer és a felsőfokú képzés megfeleltetése a szektor igényeinek, az alkalmazottak továbbképzése; az innováció és kutatás területén együttműködés; a szénbányászati tevékenység újraindításában, a megújuló energiaforrások hasznosításában, működtetésében és fejlesztésében érdekelt vállalkozások, állami, önkormányzati szervek, tudományos és oktatási intézmények és egyéb szervezetek hosszú távú együttműködésének kialakítása és segítése, valamint a növekvő energiaigények, a másodlagos felhasználású alapanyag kielégítését szolgáló a környezetvédelmet is figyelembe vevő termelés támogatásának elősegítése. A klaszterhez történt csatlakozás, a célok megvalósításában végzett munka az önkormányzatnak semmilyen anyagi kiadással nem párosul.
ADOMÁNYDOBOZ RÁSZORULÓKNAK AZ ACÉLGYÁRI TEMPLOMNÁL Az országban hetedikként Salgótarjánban helyeztek ki Zöld Dobozt a rászorulók élelemmel történő megsegítésére. Az április 17-én az Acélgyári templom előtt elhelyezett ENNI ADOK ENNI KAPOK feliratú Zöld Doboz ötlete állampolgári kezdeményezésre valósult meg. Argyellán Zsuzsanna, az egyik ötletgazda ahogy fogalmazott tavaly télen belefutott egy olyan emberi tragédiába, mely rávilágított arra, hogy egyes emberek milyen szegénységben és nélkülözésben élnek. Két lelkes civil aktivista társával Deák Gyöngyivel és Bucsekné Kun Zsuzsannával a legnagyobb közösségi portálon vették fel a kapcsolatot az ország más településein már korábban kihelyezett zöld dobozok gazdáival, majd a megismert tapasztalatok alapján úgy határoztak, hogy megvalósítják az ötletet a városban. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata is felkarolta az ügyet, a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. pedig elkészítette az ételadomány gyűjtésére alkalmas dobozt. A helyi plébános, Varga András atya e nemes célt támogató és egyetértő hozzájárulásával az Acélgyári templomhoz tartozó szabadtéri területen helyezték el a Zöld Dobozt. Miközben az átadásra érkező városlakók adományaiból friss, szeletelt kenyérrel, zöldségekkel, édességgel, konzervekkel és más apró élelmiszerekkel teljesen feltöltődött a doboz, a három ötletgazda köszönetet mondott az ügyet támogató önkormányzatnak és közfoglalkoztató cégének, az egyháznak, és a sok-sok önkéntes támogatónak, akik az előkészítés munkájában részt vettek. Az adománydobozban a lakosság az éhes, rászoruló embereknek helyezhet el élelmiszereket. Maga a doboz egy egyszerű, szabadon nyitható szekrényke, mely tökéletesen megfelel funkciójának. Argyellán Zsuzsanna és csapata újabb két doboz elhelyezését készíti elő, melyeket mielőbb szeretnének a rászorulók részére kihelyezni Salgótarján más városrészeiben. NAPJAINK ÓVODAI BEÍRATKOZÁS MÁJUSBAN A város önkormányzata döntött a 2015/16. évi nevelési év óvodai beíratkozásának időpontjáról és az indítható csoportok számáról. A Salgótarjáni Összevont Óvoda 2015/2016. nevelési év kezdésével összefüggésben a hivatal felülvizsgálta az óvoda gyermeklétszámát, ezzel összefüggésben a csoportok számát, illetve az óvodai körzeteket. Az elmúlt években óvodába járó gyermekek létszáma alapján megállapítható, hogy az évről évre csökken. 46 óvodai csoportban 2011-ben 1102 gyermek, 2012-ben 1092 gyermek, 2013-ban 1016 gyermek, 2014-ben 977 gyermek vette igénybe az óvodai szolgáltatásokat. A 2015/2016. nevelési évben a lakcím-nyilvántartó adatai szerint azon gyermekek száma, akik óvodai nevelésre kötelezettek, vagy a nevelési évben töltik be a harmadik életévüket, 1128 fő. A tagóvoda-vezetőkkel és a védőnőkkel történt egyeztetések során megállapították, hogy 62 főről nincs információ (elköltözött, külföldön tartózkodik), a 2012. szeptember 1 2013. augusztus 31. születettek pedig a következő nevelési évben lesznek óvodakötelezettek, így ők várhatóan a következő nevelési évben kezdik az óvodát. A fentieket és a vonatkozó jogszabály maximális csoportlétszámra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve 43 óvodai csoport indítása indokolt, amellyel számolva a csoportok átlagos létszáma 22 23 fő lesz. A csoportok számának tervezett csökkentése mellett Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata megfelelő színvonalon biztosítani tudja az óvodai ellátást valamennyi óvodáskorú gyermek számára. A gyermeklétszámok alakulására és megoszlására tekintettel az intézménnyel történt egyeztetés alapján az indítható csoportok száma három tagóvodában változik a 2015/2016. nevelési évben. A Mackóvár Tagóvodában 13 csoport helyett 12, a Szivárvány Tagóvodában 3 helyett 2, míg a Mesekert Tagóvodában 4 helyett 3 csoport indul. Az indítható csoportok városi összesítésben a következők: Mackóvár Központi Óvoda 12,. Aprófalva Tagóvoda 4, Baglyasi Tagóvoda 2, Gyermekkert Tagóvoda 5, Hétszínvirág Tagóvoda 2, Körúti Tagóvoda 2, Mesekert Tagóvoda 3, Nyitnikék Tagóvoda 6, Pitypang Tagóvoda 3, Szivárvány Tagóvoda 2, Vadvirág Tagóvoda 2. Összesen: 43 Az önkormányzat fenntartásában működő Salgótarjáni Összevont Óvodába történő beíratkozás időpontja: 2015. május 6-án (szerdán) 08.00 18.00 óráig, 2015. május 7-én (csütörtökön) 08.00 18.00 óráig. A körzet szerinti központi és tagóvodákban ezeken a napokon várják a 2015/2016. nevelési évre beiratkozókat. A tagóvodákhoz tartozó lakókörzetekről a salgotarjan.hu weboldalon olvasható részletes összesítő, a közgyűlés márciusi napirendi pontjai között. ELFOGADTÁK A SALGÓTARJÁNI CIVIL KÓDEXET A Salgótarjáni Városi Civil Fórum elfogadta a Salgótarjáni Civil Kódexet, mely rögzíti a salgótarjáni civil szervezetek együttműködésének szervezeti kereteit és szabályait. A dokumentumban megfogalmazzák: a Salgótarján Városi Civil Fórum a bejelentkezésükkel együttműködési szándékukat kinyilvánító salgótarjáni civil szervezetek tanácskozó összejövetele, amely a civil szervezetek kapcsolatainak fejlesztését, a közös érdekérvényesítés lehetőségeinek elősegítését, a civil társadalom erőinek összefogását, működésük hatékonyságának javítását szolgálja. A Salgótarján Városi Civil Fórum ülései nyilvánosak. A fórumra képviseletet állíthat fel minden Salgótarjánban működő, bejegyzett civil szerveződés: jogi személy (egyesület, alapítvány, szövetség), valamint bírósági bejegyzéssel nem rendelkező, de rendszeres működést igazoló civil közösség (civil társulás, baráti kör, hobbi csoport, együttes stb.), amely kormányzati szervekhez, politikai pártokhoz és gazdasági érdekcsoportokhoz nem tartozik, és nem nyereségérdekelt, Salgótarján lakossága számára közérdekű tevékenységet folytat. A kódex megfogalmazza: a Salgótarjáni Civil Kerekasztal a civil fórum által megválasztott szakmai és érdekvédelmi csoportosulások képviselőinek rendszeresen ülésező tanácskozó testülete, mely az évenkénti civil fórumok közötti időszakban munkaterv alapján foglalkozik az időszerű, civil szektort érintő kérdésekkel, az együttműködési lehetőségekkel, a partnerséget alakító kérdésekkel. A munkacsoportok együttműködési szándéka szerint keresi az NEA és az Európai Unió alapjai, illetve egyéb források által teremtett közös pályázati lehetőségeket. Segíti a helyi, megyei, regionális és országos, valamint szakmai civil kezdeményezéseket. A Salgótarjáni Civil Kerekasztal 15 tagú: elnök, 2 alelnök és 12 tag alkotja. A kerekasztal különböző szakmai kérdésekben szakmai kapcsolatot tart a civil tanácsadó testülettel. A Salgótarjáni Civil Kerekasztal, mint a Salgótarján Városi Civil Fórum ügyvivő testülete, partneri együttműködést épít ki, tart fenn Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a város vezetőivel. Együttműködik a városi civil életet aktívan segítő szervezetekkel, intézményekkel, valamint a civil szervezeteket befogadó, segítő közművelődési és közgyűjteményi intézményekkel, illetve a gazdasági élet képviseleti szervezeteivel, az elektronikus és a írott sajtó szerkesztőségeivel. 2015 / 8 TARJÁNI VÁROSLAKÓ 5
AKTUÁLIS KÖZTERÜLETEK NÉVVÁLTOZÁSA INGYENESEK AZ OKMÁNYMÓDOSÍTÁSOK KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI NAP Április 15-én a Fő terén rendezték meg a városi közlekedésbiztonsági napot. A szervezők a Sréter Ferenc Népfőiskolai Egyesület és a Salgótarjáni Rendőrkapitányság változatos, színes programokat kínáltak a nap folyamán. Az érdeklődők egyebek mellett megtekinthették a közlekedési baleset-szimulációt, az Ebtenyésztők Nógrád Megyei Egyesületének kutyás bemutatóját és a Karancs Speciális Mentők bemutatóját. Volt ingyenes gépjárműállapotfelmérés, tesztvezetés, kerékpáros KRESZ-vetélkedő, az autósport szerelmesei pedig találkozhattak Herczig Norbert és Turán Frigyes magyar rally bajnokokkal, akik a Stécé Kávéházban Versenyzővé válás címmel tartottak előadást. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dolgozóinak felügyeletével az érdeklődők kipróbálhatták a füstsátor akadálypályát, a Magyar Vöröskereszt aktivistái és az Országos Mentőszolgálat munkatársai pedig életmentő, elsősegélynyújtó bemutatókat tartottak. A szervezők a helyszínen árusított tombola bevételével a helyi, balesetet szenvedettek emlékművének elkészítését támogatták. Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése márciusi ülésén döntött az egyes közterületi nevek módosításáról és az eddig névtelen közterületek elnevezéséről. Az önkormányzati határozat 2. pontja alapján az alábbi közterületek közterület jellegében történtek változások: Eresztvény bányatelep helyett Eresztvénybánya telep, Főtér helyett Fő tér, Magyar bányatelep helyett Magyarbánya telep, Szánas alja helyett Szánasalja út, Szérűskert helyett Szérűskert utca, Vadaskert helyett Vadas kert. Az önkormányzati kezdeményezés miatti címváltozásból adódóan a magánszemélyek érintett okmányainak (pld. lakcímkártya, forgalmi engedély, vállalkozói igazolvány stb.) és a cégek címet tartalmazó okmányainak módosítása ingyenes. Az okmányokban történő címmódosítást az adott okmány kiállítására hatáskörrel rendelkező hatóságnál, illetve cégbíróságnál kell kezdeményezni. A cégek esetében a változást 180 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak. A változásokat érintő kérdésekben a Salgótarjáni Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának munkatársai (tel.: 32/422-397) készséggel állnak rendelkezésre. HELYREÁLLÍTOTTÁK A KÁROKAT A DOLINKÁBAN Amint azt lapunkban is megírtuk, március első napjaiban minden jóérzésű salgótarjáni városlakó megdöbbenve értesült arról, hogy az éj leple alatt máig ismeretlen vandálok jelentős pusztítást végeztek a Dolinkában, a város egyik legszebb pihenőhelyén. A tettesek leromboltak közösségi összefogással épített pihenőhelyeket, tüzet gyújtottak azokból és eltűntek. A Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. munkatársai nyomban elkezdték a károk helyreállítását, a bútorok pótlását. A napokban helyükre is kerültek az új pihenőhelyek, így a pihenni, kirándulni vágyó családok és közösségek újra emberi környezetben sétálhatnak a parkban. 6 TARJÁNI VÁROSLAKÓ 2015 / 8
Megújultak a kolduspaloták Az Egyesült Lakásszövetkezet a Salgótarján szociális célú rehabilitációja Acélgyár Városközpont című projekt keretében közel 84 millió forintból felújította Acélgyári út 10 12. és 14 18. szám alatti épületeit. A Salgótarján szociális célú rehabilitációja Acélgyár Városközpont című projekt az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programjának keretében valósul meg. A projekt részét képezi az Acélgyári városrészben a kolduspaloták felújítása is. Ezt Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint projektvezető, konzorciumi partnerével, az Egyesült Lakásszövetkezettel közel 84 millió forintból valósította meg. Az acélgyári városrész megújítását célzó fejlesztések folytatásaként 2014 októbere óta zajlik az Acélgyári út elején található kolduspaloták felújítása. Az épületek közül az Acélgyári út 10 12. és 14 18. sz. alatti épületek felújításával kapcsolatos feladatokat az Egyesült Lakásszövetkezet irányította Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködve. A beruházás keretében megvalósult az épületek külső homlokzatának hőszigeteléssel történő felújítása, a közös helyiségek nyílászáróinak cseréje, a tető és födém felújítása. A 2015. április 10-én megtartott ünnepélyes átadón Dóra Ottó polgármester és Várhelyi Béla, az Egyesült Lakásszövetkezet elnöke adta át a megújult épületeket a lakóknak. A beruházás az érintettek megelégedésére készült el, melynek egyik elismeréseként a kivitelezésben közreműködőket megvendégelték a lakók a helyben készített bográcsgulyással. A lakástulajdonosok a projektben foglalt műszaki tartalom kiegészítéseként a kivitelezéshez közeli időszakban saját pénzügyi forrásukból elvégeztették a méretlen áramvezeték kapacitásának bővítését és áthelyezését a külső oldalfalról a pincei mennyezetre, a túlfeszültség-védelem kialakítását, a belső és külső világítások korszerűsítését, a csapadékelvezetés zárt rendszerűvé tételét, az épületek melletti közlekedők burkolását, s nem utolsósorban az egységes, hőszigetelhető redőnytokok beépítését, amihez általában új, fehér lamellákat kellett venni. Ezek a projektben foglalt feladatokat részben kiegészítő munkák az épület használhatóságát, komfortját növelték, s elősegítették az egységes, esztétikus homlokzat kialakítását. Mindezekre a fedezetet a pályázati támogatás összegének 12 %-át kitevő saját erő biztosította, melyre a hét éven keresztül jelentősen megemelt felújítási alap ad lehetőséget lakás-takarékpénztári számla nyitásával. Várhelyi Béla a lakók nevében megköszönte az önkormányzatnak, hogy a konzorciumi együttműködés keretében lehetőséget biztosított a lakásszövetkezetnek az európai uniós projektbe való bekapcsolódásra, melynek révén sor kerülhetett a 90 éve épült, utoljára 50 éve felújított kolduspaloták megfiatalítására, élhetőbb lakóhelyet biztosítva ezzel az itt lakóknak. Európai Regionális Fejlesztési Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Dóra Ottó polgármester gratulál a női verseny első helyezettjének, Benkó Barbarának SALGÓ KÖRNYÉKÉN KROSSZOZOTT A HEGYIKERÉKPÁROS ELIT Április 19-én C2-es futammal mely nemzetközi verseny egyben kezdődött meg a Mountain Bike XCO Magyar Kupa sorozat Salgótarjánban. A Salgótarjáni HKE a 1991-ben létrejött Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség egyetlen máig működő egyesülete sorrendben tizenharmadik MK/OB futamát rendezte meg a cross-country szakágban. A helyszín a Salgó környéki eresztvényi rajt-cél területről a Salgó-vár irányába is felkanyarodó, 5,2 kilométeres, 250 méter szintkülönbségű pálya volt, ahol 2010-ben, 2013-ban és 2014-ben is megmérettettek a legjobbak. A salgótarjáni pálya olyan ösvényeken haladt, melyeket a bringások a hétköznapokban is legálisan használhatnak hegyikerékpározásra, túrázásra. A versenyt szervező salgótarjáni klub részéről Kéri István nyilatkozott a bringasport.hu-nak: Az évek során a kölcsönös jó hozzáállásnak köszönhetően egyenrangú partneri viszony Indul a nagy verseny alakult ki a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület, valamint az erdészet és a természetvédelmi szervek között. Ennek az eredménye egy 80 kilométeres erdei úthálózat, ami dedikáltan hegyikerékpáros ösvény, 3 színnel: sárga, zöld és piros kerékpáros jelzések. Így áll össze egy több ponton összeérő hálózat, ahol akár gyermekes családok is megtalálják a számításukat, de vannak olyan részek, melyeket a profik is élvezni tudnak. A mostani verseny pályája is tartalmazta a Salgó-várhoz felvezető zöld kerékpáros jelzést. A nemzetközi verseny a hölgyeknél Benkó Barbara révén magyar győzelmet hozott, a férfiaknál a lengyel Adrian Brzózka állt fel a dobogó tetejére. A nógrádi vonatkozású eredmények a temposport.hu és bringasport. hu oldalon is olvashatók. MOZAIK 2015 / 8 TARJÁNI VÁROSLAKÓ 7