Egyes környezeti tényezők hatása a szopósnyulak oociszta ürítésére

Parasit. hung. 17. 198 Egyes környezeti tényezők hatása a szopósnyulak oociszta ürítésére Dr. SNKOVCS György - Dr. FACSAR mre - Dr. NEMETH Béla Állatorvostudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Kar Hódmezővásárhely "The effect of some environmental factors on th e oocyst output of suckling rabbits" - Sinkovics Gy.. - Facsar. - Németh B. - Parasit. hung. 17: 13-6. 198. ABSTRACT. The possibility of natural infection of suckling rabbit s with intestinal coccidia was eamined by the McMaster oocyst counting technique. The following conclusions were drawn from the results of several eaminations: l) The quantity of mother's oocyst output does not influence the level of infection of the sucklings. ) The wire mesh floor itself cannot interrupt the infection of suckling rabbit s in the doe s' cage. 3) Oocysts can always be found in relatively large numbers in the faeces of sucklings without any clinical signs. This fact emphasises the need for distinguishing pathogenic and non-pathogenic species in the diagnosis of rabbit enteric diseases. KEY WORDS: nte'stinal coccidia suckling rabbits oocyst output effect of environm en tal fac tor s. A magyarországi nagyüzemi nyúltenyésztés kiala kulásával párhuzamosan olyan tömegesen előforduló megbetegedések is jelentkeztek amelyek korábban a kisüzemi viszonyok között nem voltak jellemzőek ill. szórványos előfordulásukat anagyüzemben tapasztaltaktól esetenként eltérő állománybeli kórlefolyás és klinikai tünetek jellemezték. Ezen megbetegedések közül a legnagyobb felnevelési veszteségeket az emésztőszervi megbetegedések okozzák amelye ket az irodalom különböző neveken (nyúldizentéria enteritis comple coli enterotoaemia stb.) említ. A betegs ég nagyüz e mi állományokban olykor 0-600;-os mortalitással jár. Állománybe li lefolyására jellemző hogy az első megbetegedések és elhuuások általában az anyanyúl tejtermelésének csökkenésével esnek egybe (a szopósnyulak 5-8 napos korúak ekkor) de az elhullási csúcs a választás után következik be ( 13). Az állatok korának előrehaladtával az emé sztőszervi eredetcf megbetegedések és elhullások csökkennek és a későbbiek során már l é nyegében a légzőszervi betegségekkel azonos arányban fordulnak elő (l. tábláza t). A dolgozatunkban "enteritis comple" -nek nevezett kórforma kóroktana nem tekinth ető tisztázottnak de a szóbajöhető kórokozók közül nem zárhatók ki a bélkokcidiumok sem. Ezt igazoln.i látszanak azon vizsgála ti eredm ények is amelyek szerint a kokcidiumellenes szerekkel kezelt csoportokban a kontrollokhoz képest az oociszta ürítéssel párhuzamosan általában csökkent a mortalitás és morbiditás is. (l 3 D 1 13 1 16)' A bélkokcidiumok szerepe az enteritis komple-ben már régen ismert (5) jelentőségük megítélése azonban időről-időre változott az állatorvosi gyakorlatban. Ennek oka elsősorban abban keresendő hogy az SPF t e chnika hiányában korábban nem volt lehetőség a fajok tiszta tenyészetben való előállítására így az egyes fajok endogén multiplikációjának kórtani hatásának vizsgálatára sem. gy a kutatók ké nytelenek voltak a klinikum a kórbonctan és az e16~ forduló törzsek gyakorisága kö zötti összefüggésekből le vonni a védekezéshez szüks é ges következtetéseket. 13

A házinyúl esetében tovább bonyolftotta a problémát a tartástechnológia elmúlt évtizedben történt alapvető változása is amikor a korábbi telepadiós 'mélyalmos ketreceket a rácspadozatos technológia váltotta fel. Mindez változást hozott a bélkokcidiózis kártételének megítélésében is mert elméleti következtetésekből kiindulva de konkrét vizsgálatok hiányában az a mechanikus szemlélet alakult ki a szakemberek körében hogyarácspadozat önmagában elégséges a fertőzési lánc megszakításához így a rendszeresen takarított fertőtlenített rácspadozaton bélkokcidiózis okozta megbetegedésekkel veszteségekkel nem is kell számolni. l. táblázat A felnevelési veszteségek alakulása egy nagyüzemi nyúlállományban Beállított anya Született szopósnyúl Szopósnyulak induló létszáma Választásig elhullott egyed Választott egyed Elhullás 3-50. nap között Elhullás 3-50. nap között Összesből emésztőszervi pasteurellosis Az állatok száma az 50. napon Elhullás az 50-60. nap között 3 786 57 31 96 171% 78% 5% l 09 117 Elhullás az 50-60. nap között Összesből emésztőszervi pasteurellosis Az állatok száma a 60. napon Elhullott egyed Elhullás a 60-96. nap között Összesből emésztőszervi pasteurellosis Az állatok száma a 96. napon Elhullás a 3-96. nap között Elhullás a 3-96. nap között 11% 79% 51% 957 13 138% 533" 6% 855 71 363% 60 0 opg... 0...... 8 6 o.s 3... _-- - '-- --------- 1A 16 17 18 19 0 1 életnap l. ábra (A-E): A korán elválasztott és a kontroll szopósnyulak oociszta-ürítése kolönböző almokban anya opg átlaga -- kísérleti ------- kontroll 1

00 opg 1B 0 ' 80 60 0 0 8 6 0.5 1r? --j 18 19 0 1 3 életnap opg 1C 3 19 0 3 életnap 15

s 6 & l. opg 1n 3 6 l. -. -. -. -. 05...........1 ' ' " '... '" v 1.d 1 3 1. 5 6 életnap 1 6 1 l. opg 1E 1 8 6 "- '- "- "- "- "- 3 ------ - ------- 05 31 3 33 3 35 36 életnap 16

A bélkokcidiózishoz ma már minden bizonnyal kapcsolható kórformák elt é rő megúéléséhez a fentiek mellett hozzájárult a klinikai tünetek nagyüzemi technológia okozta változása is. A korábban elterjedt tartási módszerek (telepadló m élyalom) ugyanis masszív fertőződésre teremtettek lehetőséget az élet első pillanatától kezdődően ami minden bizonnyal egy magasabb szintrt' védettség kialakulásához vezetett. Ennek áttörése egy még erősebb fertőzés vagy alkati gyengeség következtében mindenképpen specifikusabb klinikai kórbonctani tünetekkel kellett hogy járjon (bélhurut oociszta gócok a bélfalbanl illetve ezzel párhuzamosan a klinikai tünetek közül az jdült kórlefolyásra jellemző lesoványodás volt a legszembetd'nőbb megjelenési forma. 5 opg A 0 35 JO 0 15 i i ; j!. f :.! " '; ':j i' n i i i 5 5 30 35 0 5 életnap. ábra (A B): Az egyes csoportokban vizsgált növendéknyulak egyedi oociszta-ürítése -l-es ------ -ps.... 3-as -. -. -. -. -. -es -.. -.. -.. - 5-ös növendéknyúl 17

... 00 B 0 opg 30 0 18 16 1 1 8 6 3 1 1 1... r- i. ' ~.. ~ ;: ' '.'!~ (A.. ) -:..fl '. y.. i!1 ~ A.! r j; 1 j' ~ : V! : ~ : : r. 1 ~ i -.J ft ' : ~ i. '. i...~! 1 i. " '. : l. ;:. 1 '" 1 :;-.... l.. ~ fl... ~. '-;i.. r-.. ~.. _ '''1 '-. "" l.. " -.1 j ~. "..... - - 1 " 1. 0 1 3 5 6 7 8 9 30 31 3 33 3 35 36 37 38 39 0 1 3 életna p

A rácspadozat valószínűleg alacsonyabb fertőződési lehetőséget jelent de egyúttal fogékonyabb alacsonyabb immunológiai szinten védett növendéknyulakat is. Ehhez hozzájárultak a nagyüzemi tartás közismert ellenálló képességet csökkentő faktorai mint a zsúfolt tartás és a szálastakarmányetetés ének a hiánya. Ezen t é nyezők kumulálódása következtében a bélkokcidiózis ill. a minden bizonnyal ahhoz is kapcsolható emésztőszervi megbetegedések tünetei hevennyé váltak és az elhullások nagyobb része már akkor előfordult mielőbb a korábban jellemzőnek ítélt kórbonctani elváltozások kialakulhattak volna. A házinyulak bélkokcidiózisa tehát valósz[n{úeg "atipikussá" vált ami - a fentebb hangsúlyozott rácspadozattal kapcsolatos mechanikus szemlélet mellett - valósdn(fleg még nehezebb é tette annak helyes megítélését. Vizsgálatainkban a rácspadozaton nevelt szopósnyulak fertőződésének lehetőségeit kerestük különös tekintettel az anya nyulak oociszta-ür{tésére mint fertőzési forrásra valamint vizsgáltuk arácspadozat szerepét a fertőzési lánc megszakúásában a választást követően rácspadozaton illetve telepadlón nevelt növendéknyulak naponkénti bélsárvizsgálatának elvégzé. sével ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgála tainkban új -zélandi fehér nyulakat használtunk fel. Az állatokat a kereskedelmi forgalomban kapható kokcidiumellenes szereket nem tartalmazó pellethált nyúltáppal takarmányoztuk amelyet ad libitum adott jó minőségí réti szénával egészítettünk ki. Oociszta -számlálást az egyes mintákból naponta végeztünk McMaster-féle számlálókamra alkalmazásával. 1. kísérlet: Ebben a kísérletsorozatban 5 anyanyulat és azok szaporulatát vizsgáltuk. Az l. ábrán bemutatott időpontokban végrehajtott választás során" a nyolc szopósnyúlból álló almokat kettéválasztottuk és négy ' állatot ugyanabban a teremben de külön rácspadozatos ketrecben helyeztük el. Ezek takarmányát tejporral egészítettük ki. A másik négy szopósnyúl az anya alatt maradt - a továbbiakban ez a csoport szolgált kontrollként. Az egyes csoportokból kevert mintát vettünk mert különösen a vizsgálat kezdetén 18-0 napos korban az egyes vizsgálati csoportok esetében összesen csupán 05-1 g bél sár állt rendelkezésre. A bélsárgyíl"jtést ill. az oociszta-számlálást a választást követő 6. napig folyamatosan végeztük.. kísérlet: A vizsgálathoz négy új-z é landi feh é r anya nyúl szaporulatát használtuk fel. A különböző idő pontokban választott almokat közvetlenül a választás után megfelezve rácspadozatos ill. telepadlós ketrecekben helyeztük el. A telepadiós ketreceket naponta takarítottuk de nem fertőtlenítettük. Az állatokat azonos módon takarmányoz tuk; a mintavétel és a minták feldolgozása a korábban leírtak szerint történt az almonként eltérő de legalább kéthetes vizsgálati periódusban. EREDMÉNYEK MEGBESZÉLÉS Az 1. k{s é rletben elsősorban azt vizsgáltuk hogy az anyanyulak fertőzöttségi szint je milyen hatással van a s z opósnyulak oociszta-ürítésének mennyiségére azaz az anyanyúl által fenntartott fertőzés mennyiben befolyásolja az alom kokcidiumokkal történő fertozöttségének mértékét. ' A fertőződ és sel kapcsolatban az volt elvárható hogya viszonylag nagyszámú oocisztát ürítő anya nyulak fiókáiban magasabb szintű kokcidiumos fertőzöttség alakul ki. A választást megelőző hat napon keresztül vett bélsárminták l g-jában kimutatható oociszták mennyiségét az 1. ábra mutatja be. Az anyanyulak által ürftett oociszták mennyiségét (opg.) bemutató oszlopdiagram a szopósnyulak vizsgálatát megelőző hat nap eredményeinek számtani átlagát ábrázolja. 19.

9 7 5 opg 3A 5 3 8 6 o.s "... ' " L ~_..-J. ' 16 17 18 19 0 1 3 5 6 7 8 9 életnap :rpg 1 " 9 7 5 3 0.5 3 ' _-...1. ' ( ------ 3B --_...---... 16 17 18 19 0 1 3 1. 5 6 7 8 9 30 31 életnap 3. ábra (A-D): A rácspadozaton és telepadlón tartott különböző almokból származó növendéknyulak oociszta -ürítése 0 --- telepadló ------- rácspadozat

1 7 5 opg 3e 15 13 11 9 7 5 3 8 6 05... --- ) L----_-. 3 J ~ í opg 18 19 0 1 3 5 6 7 8 9 30 31 3 életnap 3D 05 " )..... '1 ( _-J 19 0 1 3 1.. 5 6 7 8 9 30 31 3 33 3 35 36 37 1

A különböző almokban - mint ahogy azt az A B C D és E grafikonok ábrázolják - az anyák fertőzöttsége nem látszik befolyásolni a szopósnyulak később kialakuló fertőzöttségi szintjét mert az utóbbiakból kimutatható opg. (oocisztabélsárgramm) almonként eltérő módon változott. Az anyanyulak egymáshoz viszonyított közepes vagy annál alacsonyabb szintű' fertőzöttsége ugyanis a növendéknyulakban egyes esetekben olyan fokú fertőz öttsége t jelentett amely mennyisé gi szempontokat tekintve néhány esetben (l. ábra A B C diagram. ) már aggályosnak mondható. Érdekesnek tírnt számunkra az a megfigyelés is hogy a számottevő mennyiségben előforduló oociszta-ürítés általában egyszerre ugyanazon a napon jelentkezett az alom egyes leválasztott állataiban akkor is ha azokat a választást követően elkülönítve egyedi ketrecekben helyeztük el (. ábra). A már jól számlálható (500-00 opg.) oociszták gyors megjelenését megelőzően csupán egy-két éretlen (szimpla fald sporontával teljesen kitöltött) alakot lehetett esetenként megfigyelni a McMaster számlálókamra egy -egy téglányában. Ha figyelembe vesszük az endogén folyamatokhoz szükséges 6-9 napot akkor helytállónak bizonyúl az a feltételezés hogy a kéthetes szopósnyulakban már teljesértéktr schizogoniás folyamatok zajlanak le - klinikai tünetek és elhullások nélkül. Az un. "tejvédelem" tehát nem az endogén folyamatok gátlásában áll hanem valószínírleg valamilyen más mechanizmusok rt t ján érvénye sül. Mindenképpen kijelenthetjük azonban hogy az üzemi gyakorlatban általánossá vált 30-35 napos választás után a kokcidiumellenes szerekkel végzett "prevenció" többnyire elkésett beavatkozásnak tekinthető. 0 ly opg 35 30 5 0 15 9 8 7 6 5 3 "... 1 --.-------- --- gyomor csípobél vakbél v~gbt! l. ábra: Az egyes bél~zakaszokból kimutatható oociszták száma ---k( sér leti ----- kontroll

Az 1. ábra diagram jai egyidej{úeg arra is utalnak hogy a korai választás nem védi meg a szopósnyulakat a fert6z6dést6l bár a vizsgálatok beállítása során ez is egyik elképzelésünk volt. A "tejvéde lem" e lméletéb61 kiindulva ugyanis arra gondoltunk hogy a tejtermelés mennyiségi maimumán (a laktáció 18-1. napján) végzett választás következtében az elkülönített szopósnyulak minimális fert6zöttség ével kell számolnunk - legalábbis a választást követ6-1 napon át. Az 1. ábra diagramjai mindennek az ellenkez6jét látszanak igazolni. A z öt alom esetében összesítve csupán hat olyan vi zs gálati napot figyeltünk meg amikor az anya alatt maradt Szopósnyulakból kimutatha.t ó opg. felülmúlta a leválasztott nyulak esetében kapott értékeket. A. ábra két olyan alom vizsgálati eredményeit mutatja be ahol a leválasztott nyulakat egyedi elhelyezés után naponta vizsgáltuk az egyes állatok kö zötti esetleges eltérések megállapításának céljából. A görbék lefutásának tendenciájából úgy t{(nik hogy egyes kirívó eltéréseket (. ábra A diagram 3. sz. kísérleti állat) nem számítva - a vizsgált állatok 00ciszta ürítésében a csúcsok és a minimumok kb. a zonos napokon fordulnak el6. ValószÍm!leg nem jelent tehát nagy módszertani hibát az egyes anya alatt maradt illetve leválasztott kevés egyedb6l álló csoportok kevert bé lsármintáinak vizsgálata. Megjegyezni kívánjuk hogy a 3. sz. állat fenotipusában is eltért alomtestvé reit61 azoknál kisebbnek fejletlenebbnek mutatkozott. A. kísérletben a rácspadozaton és a telepadlón tartott állatok naponkénti bélsárvizsgálatának eredményeit hasonlítottuk össze. A 3. ábrán bemutatott görbék lefutása alapján látható hogyatelepadlón ill. a rácspadozaton tartott választott nyulak oociszta-ürítésében lényeges különbség nem mutatkozott. Alapv'et6en tévesnek látjuk tehát azt a már tényként kezelt feltevést hogy a rácspadozat a nyulak esetében önmagában képes a fert6 zési lánc megszakúására és a gyakran tisztított fert6tlenített rácspadozat nagymértékb e n csökkenti s6t lehetetlenné teszi a nyulak ismételt újrafert6z6dését. Ezen vizsgálat eredményével párhuzamosan több következtetés levonására van lehet6s é günk ameíyek egy része még meger6sítésre vár azonban a házinyulak nagyüzemi felnevel éséve l párhuzamosan előforduló nagy veszteségek tlgy érezzük jogossá s6t kötelez6vé teszik a feltételezések közlését is. Alapvet6 és további bizonyításra aligha szoruló megállapúást kell tennünk a rácspadozat vonatkozásában amely a házinyulak esetében a fert6zési lánc megszakításához korántsem elegend6 s6t komolyan lehet számolni a bélkokcidiózis kialakulásával ill. a bélkokcidiumok kórokozó szerepével az egyes ma még többnyire komple kóroktanúnak Úélt emészt6szervi megbetegedések esetén. A bemutatott kísérle ti eredmények tulajdonképpen érthet6ek ha tekintetbe vesszük RYLEY (ll) vizsgálati eredményeit illetve a házinyúl coecotroph (és nem koprofág) táplálkozási szokását. Összefoglaló munkájában VARGA (i7) hivta fel a figy e lmet RYLEY és ROBNSON (ll) vizsgálati eredményeire amelyek szerint a kokcidiunmentesen felnevelt SPF nyúiba juttatott egyetlen E. magna oociszta - az endogén multiplikáció következtében - további 6 millió 00ciszta üríl é sét e'redményezte. Ez azt jelenti hogy n éhány C OUDERT (l) által patogénnek ít élt faj oocisztája (E. flavescens E. intestinalis) el6bb-utóbb klinikai értelemben vett kokcidiózist alakíthat ki az állományban. Néhány oociszta pedig a leggondosabban tisztogatott és fert6tlenített rácspadozat szögleteiben vagy az állatok sz6rén is maradhat különösen ha tekintetbe vesszük hogy az oociszták általában ellenállnak a szokásos fert6tlenít6szerek szokásos koncentrációjának (1 7). A házinyúl coe cotroph táplálkozási módja ugyanakkor többek k özö tt azt is jelenti hogya vakbélben képz6dött lágy bél sarat a végb é lb61 még aze16tt felveszi az állat mi~16tt az a padozatra - ill. rácspadozat esetén atrágyacsatornába - kerülne. Korábbi ezideig nem közölt v izsgálati eredményeink szerint a lágy bélsár is elegend6 mennyiségben tartalmaz oocisztákat ahhoz hogya bélkokcidiózis okozta megbeteged ése k és elhullások kialakulhassanak. COUDERT szintén SPF n yulak felhasználásával végzett vizsgálati eredményei szerint 5- ezer E. fla- 3

vescens vagy E. intestinalis oociszta már elegendő volt a fertőzött állomány 70-9000-os elhullásának előidézéséhez ol. A coecotrophia a valósz{n(í oka a. ábrán bemutatott adatoknak is melyek szerint nincs lényeges különbség a rácspadozaton ill. telepadlón nevelt a 3. életnapon kiirtott csoportonként 3-3 növendékny úl egyes bélszakaszaiban számlált oociszták mennyiségéberí. Kérdés 1Jaradt persze hogy ezeknek a nem sporulá1t oocisztákm.k mi lesz a további sorsa. Ha figyelembe vesszük hogy az elfogyasztott takarmány egy része csak 3-5 nap múlva ürül ki az állatból {gy nem zárható ki a vakbélben történő sporulálódás lehetősé ge. Ennek tisztázására természetesen további vizsgálatokra lenne szükség. Eredményeinkből kit{fnik továbbá hogy a növendéknyulakban gyakran található annyi oociszta amennyi COUDERT (1) kisérletei szerint elegendő lehet a klinikai tünetek ill. az elhullások előidézéséhez. Éppen ezért kétkedve kell fogadnunk azon vizsgálati eredményeket melyek az "enteritis comple" kóroktanát kutatva egyes baktériumok vagy vírusok kimutatása mellett a parazitológia i lelet negatív eredményeiről beszámolva a bélkokcidiózis lehetőségét eleve kizárták (3 6 8 15). tt valósdnűleg a diagnosztikai módszerekben volt különbség ami ma még az állatorvosi diagnosztikai intézetekben nem egységes. Ennek általunk feltételezett okait a következőkben foglaltuk össze: 1) A diagnosztikai intézetek többségében a pontosabb oociszta-számláláson alapuló módszerek '(McMaster Schütze kamra) nem váltak általános gyakorlattá. A bél tartalom natí'v kenetben történő vizsgálata ugyanakkor még tájékoztató jelleggel sem fogadható el mert sok esetben negatív eredményhez vezet olyankor is amikor a számlálókamrában 50-0 ezer oociszta számlálható bélsárgrammonként. ) Az oociszták m e nnyiségének meghatározása önmagában sajnos nem elég a pontos diagnóo zishoz. COUDERT (1) vizsgálataiból tudjuk hogy 5-.ezer patogén oociszta orális felvétele már tömeges elhullásokat okozott a kísérleti állományban ugyanakkor az E. neoleporis vagy az E. perforans esetében 500 OOO sporulált oociszta bejuttatását sem követte semmilyen klinikai tünet sőt a fertőzött állatok s6lygyarapodása sem csökkent. Más szóval ez azt jelenti hogy pontos diagnosztikai értéke csupán a fajmeghatározásnak lenne. Ehhez azonban diagnosztikai laboratóriumaink jelenleg nem rendelkeznek speciálisan képzett szakemberrel. 3) Az egyedi eseteke t tekintve az oocisztaszám ugyanakkor nem tájékoztat kellően az aktuális bélbeli folyamatokról mivel az oociszták megjelenése a tulajdonképpen kórosnak tekintett folyamatokat (sporozoiták schizonták és merozoiták hámsejt degeneráló tevékenysége) csak követi. gy elvileg előfordulhat tehát hogy a merozoiták milliói károsítják már a hámsejteket miközben bélsárvizsgálattal csupán néhány oocisztát lehet kimutatni. ) A fentiekből következik hogy szövettani vizsgálatokra is szükség lenne a pontos diagnózishoz. Sajnos ma még nem ismerjük eléggé a patogén fajok pontos bélbeli lokalizációját a makroszkópos vizsgálat pedig az "atipikus" jellegből következően nem tájékoztat kellően a metszetkészités optimális helyéről. Összefoglalva az elmondottakat vizsgálatainkból az alábbi következtetéseket tudtuk levonni: a) A rácspadozaton való tartás és annak rendszeres tisztítása fertőtlenítése távolról sem jelent olyan védelmet a házinyulak bélkokcidiózisa szempontjából ami a fertőzöttséget ill. a betegség kialakulását ki z árná. b) A szopósnyulak oociszta-ürúése életük 18-0. napjától kezdve folyamatos és általában olyan magas szint(' ami magában hordozhatja a klinikai értelemben vett kokcidiózis kialakulásának veszély é t. A fertőzöttség kimutatásához pontosabb az oociszták számlálásán alapuló technika használata szük s éges. c) Annak ellenére hogy a korai 18-0 napos ko rban bekövetkezett választás az egyik fertő zési forrás megszakításával jár (anyanyúltól tö rténő eltávolúás) a korán választott nyulak

bélsarában általában magasabb oociszta-számo't lehetett kimutatni mint ami a kontrollok bélsarának l g-jában megállapítható volt. Ez annyit jelentene hogy a szervezet általános ellenálló képessége az endogén multiplikáció szempontjából lényegesebb faktor mint a felvett fertőző anyag mennyisége. Vizsgálatainknak ez a része azonban önmagunk felé is még csak a gondolatébresztés igényével lép fel. d) Az anya fertőzöttségének feltehetően mértéke nem határozza meg az alom fertőzöttségének szintjét itt is a szopósnyulakban lejátszódó fejlődési folyamatokra ható faktoroknak van döntő jelentőségük. e) COUDERT eredményeit látszik igazolni az a tény hogya szopósnyulakból kimutatható esetenként magas opg. érték gyakran fordul elő akár előzetesen észlelt vagy egyidej(l'leg megállapítható klinikai tünetek nélkül is. A patogén fajok ismerete és elkűlönúése valószím1íeg közelebb hozna bennünket ennek a tapasztalatnak a helyes megítéléséhez. A fentieket ismételten áttekintve összefoglalóan azt mondhatnánk hogy számos ismeretlen faktor játszik még közre ~ bélkokcidiumok szerepének és jelentőségének helyes megftélésében. Dolgozatunk egy mechanikus szemléleti mód helytelenségét támasztja alá megállapításai és egyes feltevései gondolatébresztők kívánnak lenni felvetvén azokat a problémákat amelyek megoldása hozzásegíthet bennünket a bélkokcidiumok szerep ének helyes megftéléséhez a házinyúl enteralis kórképeiben. RODALOM l. COUDERT P. (1979): Comparison of pathology of several rabbit coccidia species and their control with robenidine. - Proc. ntern. Symp. Coccidia Prague pp. 159-163.. HOLDAS S. (1979): Házinyúl a nagyüzem ben. -Mezőgazdasági Kiadó. Budapest pp. 7-8 i 3. van KRUNNGEN H. J. - WLLAMS C. B. (197): Mucoid enteritis of rabbits. - Vet. Path..!!.: 53.. LCOS D. - COUDERT P. (1980): Action de la robenidine sur l'ecretion des oocystes de différentes espéces de coccidies du lapin. - Rec. Méd. Vet. ~: 391. 5. LŐLGER H.Ch. - LŐSNG A. (1980): Die perinatalen Verluste beim Kaninehen. Proc.. World's Rabbit Congress ~. ASESCU Barcelona pp.. 6. MOON H.W. - CUTLP R.C. - AMTOWER W.C. - MATTHEWS P.J. (197): ntraepithelial vibrio associated with acute typhlitis of young rabbits. - Vet. Path.!..!.: 313. 7. NEMESÉR L. - HOLLÓ F. (197): Állatorvosi parazitológiai diagnosztika. - Mezőgaz-' dasági Kiadó Budapest pp. 70. 8. PATTON N.M. - HOLMES H.T. - RGGS R.J. - CHEEKE P.R. (1978): Enterotoemia in rabbits. - Lab. Anim. Sci. 8: 536. 9. PELLÉRDY L. (197): Coccidia and coccidiosis. - Akadémiai Kiadó Budapest pp. 95.. PEETERS J.E. - HALEN P. - MUELMANS G. (1979): Efficacy of robenidine.in the prevention of rabbit coccidiosis. - Br. Vet. J. ~: 39. ll. RYLEY J.F. - ROBNSON T.E. (1976): Life cycle studies with Eimeria magna Pérard 195. - Z. Parasitkde 50: 57. 1. SAMBETH W. _ RAETHER N. (1980): Prophylaktischer Effekt von Salinomycin gegen die Coccidiose des Kaninehens. - Zbl. Vet. Med. Reihe B. ~: 6. ' 13. SNKOVCS Gy. (1978): Rabbit dysentery. Therapeutic eperiments. - Vet. Rec. 3: 38. 5

1. SNKOVCS Gy. (1980): Vizsgálatok az un. nyóldizentéria megelőzésére nigericin felhasználásával. - Magy. Állatorv. Lap. ~: -5. 15. SZEMERÉDl Gy. - PÁLF V. - GÁCS J. (1983): Adatok a nyulak választáskori hasmenésé nek oktanához. - Magy. Állatorv. Lap. 38: 80. 16. VARGA r. - GÁCS J. (1980): Field trials with Lerbe k and Cycostat in rabbits. - Proc. lj. World's Rabbit Congress ~ ASESCU Barcelona. pp. 97. 17. VARGA r. (198): Large scale managem ent system s and parasite populations: coccidia in rabbits. - Vet. Parasitology ~: 69-8. Érkezett: 198. március 16. Dr. SNKOVCS György Dr. FACSAR mre Dr. NÉMETH Béla Állatorvostudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Kar Lenin u. 15. H -6800 Hódmezővásárhely Le VERMTAN est une anthelmintique large spectre. Le principe actif du produit est l'albendazole (~ethyl-[5-propylthio-1h-benzimidazol--il]-carbamate). Fabriqué par Usines de Produits Pharmaceutiques et Chimiques C H N O N S. A. (Budapest) Eporté par MEDMPEX Société Hongroise pour le Commerce de Produits Pharmaceutiques H-808 Budapest Hongrle 6

La gamme d'activité de VERMTAN Le VERMTAN R est le produit anti-endoparasitaire possédant la gamme d' activité la plus large. La tableau ci-dessous pré sente l'effectivi té de différents produits anthelmintiques contre les endoparasites des ruminants. Helminthes gastrointestinau adult larves Helminthes pulmonaire s Cestodes Fasciola spp. adult Thiabendazol Cambendazole Parbendazole Oibendazole Fenbendazole Ofendazole Thiophanate Fabantel Levamisole Morantel vermectin VERMTAN R (albendazole) Posologie et application Helminthes gastro-intestin. Dictyocaulose Monieziose Fasciolose hépatique Protostrongyloidose bovins 7.5 mgkg P. V. 7.5 mgkg P. V..0 mg kg P. V. ovins 5.0 mgkg P. V. 5.0 mgkg P. V. 7.5 mg kg P. V. Le produit est applicable par voie orale. Pour l'administration on emploie des appareils habituels: pistolet-drench ou séringue automatique. Le produit est insipide donc les animau l' avalent sans résistance. Le surdosage de 3.5 a 5 fois de plus que la dose préscrite ne cause aucun effet secondaire. l est important que l' estimation de poids vif des animau a traiter soit précise. Avertissement La manipulation du produit au cours du traitement n' eige aucune mesure spéciale de protection. Apres le traitement il faut bien se layer les mains. Les femmes enceintes et les enfants doivent évi ter le contact avec le medicament. Au cours du premier mois de la gestation il n' est pas conseillé de traiter des femelles. L' administration est inter dit pendant l a lactation. Si le traitement est nécessaire quand meme le lait ne sera pas consommable durant heures a pres l ' a pplication du médicament. Temps d' attents: deu semaine.

A VERMTAN R albendazol (metil- 5 -propiltio- H-benzimidazol- -ill -karbamát) hatóanyagú szé le s hatásspektrumú anthelmintikum. A VERMT AN( ) hatásspektruma A VERMTAN R a leg"zé lesebb hatásspektrumú endoparazita ellenes készítmény ezt alábbi táblázatunk bizony ítja. A különböző anthelmintikumok haté konysága a kérődzők endoparazitái ellen Gyomor - bélférgek kifejlett lárvák lárvák Tüdő férgek Galandférgek Fasciola spp. (kifejlett) Thiabe ndazol Cam bendazole Parbe ndazole Oibendazole Fenbendazole Ofendazole Thiophanate Febantel Levarnisole Morantel ve rm ec tin VERMTAN R (albendazole) Dózis és adagolás Gyomor-bélférge ssé g TüdOfé rgessé g Galandfé rg 'sspg Májm (>tely kór Gócos tüdoférgessé g Szarvasmarha mgl tskg i5 Juh 50 75 A ké szítményt szájon át kell adni esetleg adagoló pisztoly segítségé.vel. zetlen ezért az állatok ellenkezés nélküllenyelik. Kezelésnél pontosan kell az állatok élő súlyát felbecsülni bár az ajánlott dózis 35-5-szöröse sem okoz káros m ellékhatást. A VERMTAN 18-Z1 napon át relatív védelmet nyújt a reinfectio ellen. Figyelmeztetés A gyógy s zer adagolásakor speciális védőrendszabályok nem szükségesek. Az alkalmazás után alapos ké zntosás s z üksé ges. Terhes n Ok é s gyermekek ne kerüljenek é rintkezésbe a gyógyszerrel' A vemhesség elsll hónapjában nem ajánlott a nőivarú állatok kezelése. A VER MT AN R nem adagolható tejel( állatoknak! Ha alkalmazása m é gis szüksé gessé válik a ke zelt állatok teje a kezelé s után óráig emberi fogyasztásra nem alkalma s. Egészo;é gügyi várakozási idő hét. CBNON - BUDAPEST