2G 1 osztrák mértfóld = 0-57558 miriaméter 1 bécsi ^ '«= 0-018280 liter )> 1 sel. bá. 3 = 0-022241 i) 1 bécsi mérő = Gl-50439 >> 1 pozsonyi mérő = 60-52536 >> 1 porosz mérő = 3-43513» 1 bécsi akó = 56-60591» 1 magyar akó = 59-16809» 1 bécsi font = 056001 kilogrammá 1 vám font = 0.50000 )» Az erdőszetre nézve legszükségesebb árváltoztatási táblákat tisztelt előfizetőinknek e szám ingyenmellékletéül adjuk. LEVELEZÉSEK. Nagy Aniletz okt. 4. 1861. A hozzám intézett levél mellékelt másolatából meg fognak győződni, hogy Erdélyben én is tettem valamit a magyar erdöszet ügyében, habár eredménytelenül. Azóta az én ebbeli reményem is sokkal alább szállt s megvallom, hogy az alábbi levélíróival tökéletesen egyet értek, ha nem sikerül kegyeteknek a magyar aristrocratia érdekét ez ügyért felébreszteni és megnyerni.! Mig a magyar aristocratia erdőgondárait Csehországból hozatja s azon téveszmében él, hogy csak a csehek lehetnek jó erdőszök; mig az továbbá osztani fogja Helm úr abbeli félelmét, miszerint magyar erdőszeti irodalom ugyan képzelhető, de aligha létesíthető,? azért erre czélzó vállalatokat nem is pártol: addig azok tenghetni ugyan igen, de virágzásra juthatni nem fognak. Az, alábbi levél közlése által nem csak saját igyekezeteim iránt lesznek méltánylattal; de kegyeteknek is becsületére válik bebizonyíthatni, hogy oly vállalatot léptettek életbe, mely fölött majdnem mindenki már élőre is pálczát tört. Scherffel Róbert.
m / to 1860.Az erdélyi gazdasági egylet igazgató választmányától. Tekintetes Scherffel Róbert reál lanár urnák. Segervár. Az erdélyi gazdasági egylet igazzátó választmánya oct. l-jén tartott ülésében tárgyalás alá vévén a t. tanár urnák Egyesületünkhöz küldött tisztelt levelét s ezzel kapcsolatban hazánk szép jövővel biró, ele fájdalom, sok helyen gondatlanul kezelt és elhagyott állapotban levő erdeink ügyében tett indítványát, ezekből a t. tanár urnák honfias ajánlatát, önzés nélküli szolgálatkészségét megelégedéssel értette meg. De az elismerésre méltó indítványt a választmány bármennyire méltányolja, bármennyire óhajtja, hogy maga részéről a gazdasági üzlet azon fontos ágának is az indítvány értelmében is lendületet adhasso, ki kell nyilatkoztatnia, hogy a kivitelre nézve Egyletünk nem bir elégséges eszközökkel és körülményeink sem kedvezők. A mi a fiókegyletet illeti, azt a gazdasági egylet erdőszeti szakosztálya képviseli és pótolja. Az inditványozott folyóirat megindítására. Egyletünknek nincs tökéje, azzal pedig, hogy részvény utján lehessen azt fenntartani, nem levén hazánkban e szaknak magyar irodalma sem olvasó közönsége, nem merjük magunkat biztatni. Egy ily vállalat, melynek czélja az erdőszeti ismeretek terjesztése, ügybarátok szerzése, kezdetben minden szükségességemellett is csak nagy áldó zat mellett állhatna meg. A mai időkben a sok szükség az áldozatkészséget jóformán kifárasztotta. Azonban a választmány nagy köszönettel venné, ha a t. tanár ur vagy szaktársai korszerű erdőszeti értekezéseket küldenének Egyletünkhez, melyek elfogadására az egylet évkönyve mindig nyitva áll, vagy ha ugy tetszik, azoknak hírlap utjáni közzétételét az egylet egész készséggel kieszközleni ígéri. Kolos vár, okt. 4-én, 1860. Az erdélyi gazdasági egylet igazgató választmányától. id. gr. Bethlen János, m. p. hely. elnök. Nagy János, titoknok, m.p. 27
28 Inke, okt. 14. 1S61. Sokat szenvedett s hün szeretett hazánk még folyvást bizonytalan s zilált politikai helyzete s viszonyai közepett valóban enyhítő balzsamként hat sajgó keblünkre azon öntudat s tapasztalat, hogy irodalmunk mint nemzetiségünk fő palládiuma naponként nagyobb és nagyobb mérveket nyer, s a nap jótékony melegeként lassanként megérleli azon korszerű eszméket, melyek eddig csak a jámbor óhajtások közétartoztak ; s felkarolja, ápolja,életre kelti a szaktudomány azon ágait, melyek eddig különben oly termékeny mezején parlagon hevertek. Ily dicső, ily nemes hivatása vau az Erdöszeti Lapnak is, mely a sajtó utján nyilvánuló közvélemény üterére tapintva, valahára testté vált; melyet kétségen tul minden magyar erdősz büszkeség és örömmel mond magáénak! Azért is mindenek előtt legyen szabad lelkem egész hevével ügvözölni önöket tiszt, szerkesztő urak, kik e nem csekély gond áldoiat, s fáradsággal összekötött nehéz munkát vállaikra vatték, s pedig csak egyedül azon magasabb indok s szempontból, hogy igy lendületet nyerjen a szaktudományok azon ága is, melynek virágzása félreismerhetlenül hazánk nagy terjedelmű rengetegeinek egy jobb jövőt biztosit! S valóban, ha Magyarország topographiáját s azon messze nyúló contiguitását tekintjük a rengetegeknek, melyek édes hazánk keletnyugoti, dél s éjszaki hatérai közt ugyszólva szakadatlan lánczolatot képeznek, el kell ismernünk, hogy az erdei culturára, mint nemzetgazdaságunk emez egyik nagyszerű tökéjére, az eddiginél csakugyan nagyobb s tudományosabb gondot kell forditanunk. De másként is korunkban, mely méltán neveztetik a haladás korszakának, égető kérdéssé vált reánk magyar erdőszökre nézve az> hogy legyen egy szakközlönyünk,mely regestrálva séber figyelemmel kisérve az erdei culturára vonatkozó minden momentumokat, nekünk gyakorlati s elméleti ismeretek, útbaigazítások s felvilágosítások jótékony s kiapadhathatlan forrásául szolgáljon. Mert ki az közülünk? a ki oly szerencsés és kedvező helyzet és körülmények közt volna, hogy rendelkezésére állanának mindazon eszközök, melyek segítségével birtokába léphet azon ismereteknek, melyeket ignorálnunk korunkban nem lehet és nem szabad! mert régi
és bebizonyult igazság az, hogy : aki nem halad elmarad. Azonfelül a mechanikai világ productiv haladása naponkint újabb s ujabb találmányaival lepi meg és gazdagítja valamint az oecooomiat, ugy az erdöszetet is ; mindezekről csak ügyes szaklap nyújthat időszakonként biztos tájékozást, mely nélkül mint tenger zajló hullámain a hajós iránytű nélkül, czélt tévesztenénk. De továbbá, mióta halhatatlan Széchényink nagy horderejű eszméje hazánkban is érvényre vergődik, miután lassankint testté válik azon forró óhaj, mely Adriától a Kárpátokig ezerszeresen viszhangzik: tengerre magyar"! mióta a találékony ember ész nagyszerű bámulandó vívmányai folytán a vasutak hazánk kie3 téréit is keresztül kasul hálózzák melyek mint a kereskedelem és ipar emeltyűje és a közlekedés olcsóbb és gyors közegei, az erdőknek is hazánkban legtöbb helyütt eddig nagyon silány, hogy ne mondjam, semmi anyagi értékét feltűnően emelik s különösen még majd ezután emelendik: azóta okvetlen szükségünk van először is szakközlönyre, mely a szellemi összeköttetést elősegítse, a külön helyviszonyok s egyéb erdöszeti mozzanatok p. o. az évi vágások, eladások mennyiségét árát, sat. velünk megismertesse. De ki tudna mindent részletezni s mindazokra kiterjeszkedni, melyeknek hézagait ha mindjárt gyakorta csekélységeknek látszanak is, mégis igen üdvösen és tanulságosan láthatjuk egy czélszerü szakközlönyben kitöltve. Azt sem tagadhatjuk azonban józanul, hogy a czélt bizt os siker csak ugy és akkor koronázandja, ha a magyar erdősztestület szellemi a magyar erdöszeti lapoktól meg nem vonandja, hanem a világ amaz ismeretes jelszava [szerint: egyesült erővel 4 törekvend annak oly szilárd alapot vetni, melyre a felvirágzás remek épületét biztosan emelhessük! Az élet iskolája tanítja, hogy legtöbb dologban a kezdeményezés legnehezebb; főleg uj ösvényt törni, gyakorta izzasztó munka, s óriási erőfeszítésbe kerül. Ezen stádiumon állanak az erdöszeti lapok is, s valóban az aggodalom sötét fellege szállja meg keblünket, ha végig pillantunk azon sokféle elemen, melyből a magyar erdöszeti testület nagy részben áll; 29
30 de a korszellem, az idő s a kitartás majd csak megtermi gyü~ mölcsé. Én örömmel vet; em tudomásul, hogy tiszt, szerkesztő urak a a szétszórt erőket és tehetségeket bizalommal felszóliták a közreműködésre. Egyébként tegyen mindenki annyit, mennyit tud. Nézetem szerint nagyon czélszerü leendne, ha a lapok hasábjain egyik rovatban az erdőkezelés helyenként szokásos módja közöltetnék, hogy igy a különféle kezelési rendszert olvasva s tiszt, szerkesztő urak által commentálva mindenki elsajátíthassa azt, mit önkörülményeire nézve legjobbnaknak vél és gondol. Ezúttal röviden közlöm a mit láttam és tapasztaltam Széchenyi gróf uradalmában Somogymegyében a visontai revirben az erdőmivelés beosztását és létesítését illetőleg. a) Október hóban a vágás kijelöltetik, s ez a körülfekvő helységeknek tudomásul adatik, a vágások bérlésére vállalkozókkal szerződés köttetik. b) A vágások 1200 öles holdanként adatnak bérbe. Minden bérlő köteles a maga holdján levő tuskókat s álló tölgyfa *) törzseket a bérlés első évében kiásatni, s az irtás helyéről elhordatni, mi ha nem történik, akkor a szerződés erejp szerint 2 osztrák ért. forintra büntettetik, mindamellett a kiásott fák elhordására köteleztetvén. c) Fáradságáért minden tuskót, forgácsot s a gyökereket ingyen kapja a bérlő; első évben a földért sem fizetvén semmit. A vágások határozatlan időre adatnak bérbe ; szerződésileg tengeri-vagy burgonyatermesztésre használják azokat. Bér fejében az erdősítés kezdete minden évben 5 o.é.frtot fizetnek s három napot szolgálnak az illetők. d) Az uraság vágásait erdösííni akarván, azt a maga idejében a bérlővel tudatja, s akkor az köteles, őszszel a gaztól megszabadított földet jól megszántani; szántás közben pedig az uraság által a hely színére szállítandó makkot 1,25 méternyi (4 láb) egymás közti távolságú sorokban a barázdákba bevetni s beszántani. Ezen makkal bevetett sorok közé jövő tavaszszal tengerit ültetnek, s a bérlő köteles mind a tengeri-, mind a makk sorokat évenként jól megkapálni. Ekkor azonban a bérlő holdankint és évenkint már csak 2 ftot fizet. ""*) Melyik faja a tölgynek? Szerk?
A makkal bevetett sorok nyir-és egerfaágak betüzése által jelöltetnek meg, nehogy azok a tengerinek sokkal később történő ültetésekor eltévesztessenek. e) A következő évben f zen makkvet t eményekbe ismét tengerit ültetnek, a földet kapával felvágván. A makkal bevetett sorokat a bérlő ez évben is tartozik megkapálni, holdanként ismét 2 o. é. frtot fizetvén. Ezzel a talajnak mezőgazdászati czélokra való használata megszűnik; köteleztetvén a bérlő őszszel a tengeri szárait levágni s a hely szinéröl eltakarítani. Ezen mivelés folytán a tölgy - fa-magonczok első évben rendesen 0*33 méter jnásodik évben 0*66 méter magasra nőnek. f) A vágásokat külünben nem csak vetés, de ültetéssel is erdősitik, az arra való fákat külön faiskolákban növesztvén. Ily faiskola e gondárságban kettő létezik. Az egyik czélja különben a mezei gazdászat ebbeli szükségleteit fedezni, tehát a fasorok ég urasági gyümölcsöskertek nevendékeit szolgáltatni; miglen almáinkban, mely tisztán a vágások erdősítésére szolgál, ákácz, tölgy és főkép fenyőfa-nevendékek tenyésztetnek. Ez utóbbi veteménykert 043 hektárnyi (0-75 hold) tért foglalván el 28 ezer grammá (50 font) fenyőmagot vetettek el benne; a kikelt palánták idén szépek, s jövő tavaszszal 34'53 hektárt (60 holdat) szándékoznak azokkal beültetni, 6000 darabot számítván 043 hektárra(1200 D 0). Ezek elültetése 10 napszámot igényel, mely itt 335 krral fizettetik s e szerint 0*43 hektár ilyetén beültetését (1200 Q ölet) 3 ft 35 krral lehet eszközölni. Miután itt a jobb termőhelyeken a tölgyfa igen i diszlik, a miüt azt régibb ültetvények bizonyítják, tehát annak bivelése iránt is nagy előszeretettel vannak; az erdő egyik része azonban nagyon homokos lévén, ezen csak erdei fenyőt tenyésztenek. A többiekről majd folytatólag. Neuszidler János, az inkei uradalom erdésze. 31 Különfélék. Afatörzsőkökéstőkék repedése elleni óvszerek. Mindenki tudja, hogy a levágott fák és a belölök készitett tőkék, ha tüstént fel nem használtatnak, s a szabadban fekve marad-