A csokoládé javítja a vérkeringést 1985 Futónaptár.hu A csokoládé (pontosabban a kakaó) a vörösborban és a zöldteában megtalálható vegyületekhez hasonló anyagokat tartalmaz és ugyanúgy alkalmas a vérkeringés normalizálására, a vérnyomás csökkentésére. A Harvard Egyetem egyik orvosa a sok kakaót fogyasztó kuna indiánok étkezésének megfigyelése nyomán jutott erre a következtetésre. Éljen a csoki! 1999 április 14 Kiderült, hogy a csokoládé olyan antioxidánst tartalmaz, amely leköti a szervezetünkben található, a DNS-t károsító szabad gyököket. MTI Egyre nő a lelkiismeret-furdalás nélkül fogyasztható ételek listája. Előbb a vörösborról, aztán a kávéról és a teáról derült ki, hogy mértékkel történő fogyasztásuk előnyös lehet. Az új kutatási eredmények szerint egy újabb bűnös élvezeti cikk mutatta meg egészséges oldalát. "Van a gondolatban valami, hogy a csokoládé akár egészséges is lehet", mondja a pennsylvaniai egyetem kémikusa. Növényi anyagokból készül, amelyek bőségesen termelnek polifenolokat, olyan antioxidáns vegyületeket, amelyek megszüntetik az erős reakcióképességű, DNS-t károsító szabad gyököket. Ami pedig szinte sokkoló, a csokoládé ezen vegyületekből rengeteget tartalmaz. Kiderült, hogy egy 40 grammos tejcsokiszeletben több mint 300 mg polifenol van: ez egyenértékű az egynapi adag zöldségben-gyümölcsben találhatóval. Ha feketecsokoládét vizsgálunk, kétszer ekkora mennyiséget találunk. Az M&M Mars Co. kémikusa egy lépéssel előbbre ment, amikor (tesztcsőben) megmutatta, hogy egy flavonoid-család, amely a csokoládé-polifenolok egyik alváltozata, segít a kis sűrűségű lipoprotein és a "rossz koleszterin" semlegesítésében. Abbahagyhatják tehát az aggodalmaskodást a csokoládémániások és átadhatják magukat végre szenvedélyüknek? Azt azért nem, mondja a pennsylvaniai vegyész, hiszen abban nincs változás, hogy a csokoládé tele van zsírral és kalóriával. Egy kis csokika azonban még jót is tehet nekünk. [origo]
Köhögésgátló összetevőt találtak a csokoládéban 2002. december 6. Nos, egyelőre ne örüljünk: nem arról van szó, hogy a bőséges csokifogyasztás megvéd a légúti betegségektől, hanem inkább arról, hogy van a csokoládénak olyan összetevője, melyből hatékony köhögés elleni szer készíthető. A theobrominról van szó, ami az eddigi kísérletek során hatásos köhögésgátlónak bizonyult. A National Heart and Lung Institute, Imperial College London kutatói tíz egészséges, nemdohányzó kísérleti alanyon próbálták ki a theobromin hatását: először köhögésserkentőt adtak nekik (kapszaicint, ami chiliből készült kivonat), majd a köhögésrohamot theobrominnal próbálták megfékezni - sikerrel. A theobromin még a kodeinnél is hatékonyabb volt, pedig mindmáig ez a legbevettebb köhögéscsillapító szer. John Harvey, a British Thoratic Society elnöke szerint azért egyelőre ne kezeljük magunkat csokoládéval - vagy ha igen, akkor inkább a pszichikai hatásban bízzunk; a theobrominos kísérletek ugyanis egyelőre csak nagyon kezdeti szakaszban vannak. [origo] Csoki, boldogság és a hízás 2003. február 11 Bizonyított tény, hogy a csokoládé a kakaóbab egy bizonyos hatóanyaga nyomán fokozza a boldogságérzetet, de hasonló hatást el lehet érni szénhidrátokban gazdag élelmiszerekkel is, amelyek a csokoládénál jóval kevésbé hizlalnak - derítették ki a tudósok. A csokiban lévő feniletilamin hatóanyag javítja a hangulatot, mert felépítése hasonlít a szervezetben termelődő adrenalinra és dopaminra: ezek némileg gyorsítják a pulzust, emelik a vérnyomást, a vércukorszintet és a teljesítőképességet. Ugyanez a hatás azonban elérhető a szénhidrátokban gazdag ételekkel is, amelyek a szerotonin - más néven boldogsághormon - termelését serkentik. A szénhidrátokban gazdag étel fogyasztása nyomán több kerül az agyba a szerotonin termeléséhez szükséges aminosavakból. Német kutatók arról számoltak be, hogy a nagyon hizlaló csoki helyett banánnal, főtt tésztafélékkel, gyümölccsel és aszalt gyümölcsökkel, valamint teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerekkel is lehet javítani a kedélyállapotot. A kutatók úgy vélik, a nők azért szeretik jobban a csokoládét, mert eleve a férfiaknál csekélyebb mennyiségű szerotonint termelnek, s az emiatt gyakoribb kedélyingadozásból ered a csoki iránti vágy. Bizonyított tény, hogy a havi vérzés idején a hormontermelés ingadozása zavarokhoz vezet a szerotonin- és endorfin-szintben.
Kétségtelen, hogy a nők csakúgy, mint a férfiak és a gyermekek azért szeretik a csokit, mert páratlan az íze-aromája, s olyan finoman olvad az ember nyelvén. Ugyanakkor fogyasztása nem kívánt mellékhatással jár: nagyon hizlal. Egy táblában - 10 dekagrammban - átlagosan 550 kilokalória van, ennek harmada zsiradék, s ennek elégetéséhez egy órányi laza futásra szükséges. Ha tehát valakinek muszáj étkezéssel javítani kedélyállapotát, az jobban teszi, ha banánt, vagy főtt tésztát eszik: ha nem is olyan finom, mint a csoki, hatása hasonló, és jóval kevesebb kalória van benne - vélik a szakemerek. (MTI) Csak a fekete csoki segít 2003. augusztus 28. Ha rabja a tejcsokoládéval bevont bonbonoknak, jégkrémeknek, csokiszeleteknek, ideje feketére váltani. Ugyanis a két csemege közül csak az utóbbi hatására emelkedik meg vérünkben az antioxidánsok mértéke, amelyek megóvhatnak a szívpanaszoktól - olvasható a Nature-ben. Kutatók azt találták, hogy a tejcsokoládé fogyasztása csak minimális hatással van a vér antioxidánsszintjére, s ugyanez a helyzet akkor, ha fekete csokoládé mellé tejterméket fogyasztunk. Habár ennek pontos okát még nem tárták fel, a szakemberek azt feltételezik, hogy a tej meggátolja a fekete csokoládéban lévő antioxidánsok beépülését. A tanulmány 12 önkéntesen elvégzett vizsgálatra épül, akik először 100 gramm fekete csokoládét ettek magában, majd ugyanezt megtették úgy, hogy az édességhez tejet ittak, harmadjára pedig 200 gramm tejcsokoládét fogyasztottak. A próbák különböző napokon történtek. A csokifogyasztás után egy órával elvégzett vérvizsgálatok kimutatták, hogy fekete csokoládé fogyasztása után jelentősen megnőtt a megfigyeltek vérének antioxidánsszintje, beleértve az epikatechin nevő flavonoidot, két hét elteltével pedig szisztolés vérnyomásuk átlagosan 5 ponttal lett alacsonyabb - számolt be kutatási eredményeiről dr. Mauro Serafini, a római nemzeti táplálkozáskutatási központ munkatársa. Mindezzel ellentétesen tejcsokoládé, illetve tejjel fogyasztott fekete csokoládé fogyasztását követően nem mértek jelentős antioxidánsszint-változást.
Alan Crozier, a University of Glasgow munkatársa, a tanulmány társszerzője ugyanakkor óva inti azokat, akik e hír hallatán falni kezdenék a fekete csokoládét. A fekete csemege ugyanis jelentős mennyiségű zsírt és cukrot tartalmaz, túlzott fogyasztása tehát a legkevésbé sem kedvez a szív- és érrendszeri megbetegedések kivédésének. "Ne higgye senki, hogy napi öt-hat szelet csokoládé elfogyasztásával bármivel is közelebb kerülhet egészsége megőrzéséhez." [origo] Nem mindegy, milyen a kakaó 2004. február 17. A csokoládé a vörösborban és a zöldteában megtalálható vegyületekhez hasonló anyagokat tartalmaz, ezért azokhoz hasonlóan alkalmas a vérkeringés normalizálására, illetve a vérnyomás csökkentésére. Az azonban korántsem mindegy, milyen kakaóból készül - hangzott el az amerikai Tudományos Akadémián a csokoládéról, annak történetéről és egészségügyi hatásairól tartott előadáson. Az elmúlt néhány év során több kutatás is foglalkozott az egyes növényekben nagy mennyiségben megtalálható antioxidáns hatású vegyületeknek, az ún. flavonidoknak vérkeringésre gyakorolt kedvező hatásaival. Norman Hollenberg, a tekintélyes Harvard Egyetem orvosi karának munkatársa a panamai partok mentén lévő szigeteken élő kuna indiánok bevonásával folytatott vizsgálatokat a kakaó kedvező egészségügyi hatásairól. Mint az előadáson elmondta, a kuna indiánok vérnyomása egyébként szokatlanul magas sótartalmú étrendjük mellett is teljesen normális értékeket mutatott. A kunák nagy mennyiségben fogyasztották a helyben termesztett kakaócserjékből származó, igen magas flavonidtartalmú kakaót. A megfigyelés másik része azokat a kunákat érintette, akik - fölhagyva hagyományos életmódjukkal - beköltöztek a városba, s így a kereskedelmi forgalomban kapható kakaót fogyasztják. Az eredmények meglepőek voltak: a városi kuna indiánok vérnyomása jelentősen meghaladta a szigeteken élő rokonaiékét - ismertette a harvardi kutató. Hová lesznek a flavonidok?
Függetlenül attól, hogy mekkora a frissen szedett kakaó flavonidtartalma, ez az értékes tartalom a feldolgozás során mindenképpen csökken. Kapható a kereskedelemben olyan kakaó is, amelynek hasznos anyagait a feldolgozás alatt igyekeznek megőrizni, ennek íze egy kicsit erőteljesebb, ám így is élvezhető - mondja Hollenberg professzor. Mint arról korábban már beszámoltunk, folyamatban lévő vizsgálatok arra mutatnak, hogy a kakaóban meglévő flavonidok a szívre és a vérnyomásra gyakorolt jótékony hatásuk mellett fokozzák az agyi vérkeringést, és ezáltal segítenek az időskori emlékezetproblémák kezelésben is. Mindezen előnyök mellett természetesen fontos hangsúlyozni a mértékletességet, hiszen nem szabad szem elől téveszteni, hogy a csokoládé sok zsírt és cukrot tartalmaz, ami épphogy fokozza az említett panaszokat - figyelmeztettek a tanácskozáson jelen lévő kutatók. (MTI) Hasznos vegyületet azonosítottak a csokoládéban 2006.január 24 Részben az újonnan azonosított kémiai vegyület a felelős az egyes csokoládé- és kakaófajták szív- és érrendszerre gyakorolt pozitív hatásaiért - derül ki egy új tanulmányból. A kaliforniai, a harvardi és a düsszeldorfi egyetemek kutatóinak együttműködésével készített tanulmány szerint a flavonoidok közé tartozó epikatechin nevű vegyület képes közvetlen módon is pozitívan befolyásolni a keringést, valamint a szív- és érrendszer egészséges működését szabályozó más tényezőket. A kutatás eredményei a Proceedings of the National Academy of Sciences c. folyóirat online kiadásában olvashatók. Korábbi tanulmányokból már eddig is ismert volt, hogy a flavonoidokban gazdag italok, mint például a bor, a tea és a kakaó jótékony hatással vannak a keringési rendszerre. A kutatóknak azonban első alkalommal sikerült közvetlen kapcsolatot kimutatniuk a kakaóban jelenlévő egyes flavonoidok bevitele, a keringési rendszerbe történő beáramlásuk és a szív- és érrendszeri funkciókra gyakorolt hatásaik között. "A tanulmány eredményei egyértelmű bizonyítékot jelentenek amellett, hogy az epikatechin nevű vegyület részben biztosan felelős a flavonoidokban gazdag kakaófajták fogyasztásának keringésre gyakorolt pozitív hatásaiért" mondta Hagen Schroeter (Kaliforniai Egyetem), a cikk társszerzője. A kutatók most is a Panama közelében fekvő San Blas szigeteken élő kuna indiánokat vizsgálták, akiknél rendkívül ritkák a szív- és érrendszeri megbetegedéseket jelző különféle tünetek, mint például a magas vérnyomás. A szigetlakókról ismert, hogy nagy mennyiségben fogyasztják a termesztett
kakaócserjékből származó, flavonoidokban gazdag kakaót, akár három vagy négy csészével is naponta. Norman Hollenberg (Harvardi Orvosi Egyetem) korábbi kutatásának adatai azt mutatták, hogy a városba bevándorolt indiánoknak, akik sokkal kevesebb, és kisebb flavonoidtartalmú kakaót fogyasztanak, korántsem olyan kifogástalan a keringésük, mint szigetlakó társaiknak. Ezt az indiánok vizeletében található nitrogén-oxid (NO) koncentrációjának összehasonlításával mutatták ki, mivel a nitrogén-oxidról ismert, hogy kapcsolatban áll az egészséges artériás keringéssel. A szigetlakók vizeletmintáinak nitrogén-oxid tartalma csaknem kétszerese volt a városlakóknál mért értékeknek. Az indiánok vizsgálata csak az egyik részét alkotta kutatásnak, amely öt fő részből állt. Ennek során a kutatók célja annak meghatározása volt, hogy az epikatechin megfelel-e annak a korábban meghatározott öt fő követelménynek, amely általánosan jellemző a keringést serkentő vegyületekre. A kutatás további négy fő része kimutatta, hogy a nitrogén-oxidok vérben mérhető szintje magasabb volt azoknál az egyedeknél, akik a flavonoidokban gazdag kakaófajtákból többet fogyasztottak, mint azoknál, akik alacsony flavonoid tartalmú kakaóitalokat fogyasztottak. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a kakaóban található flavonoidok felszívódtak és ezt követően végig jelen voltak a véráramban. Sikerült továbbá bizonyítani, hogy az epikatechin vérben mérhető magasabb szintje a kapcsolatban áll a keringés javulásával. Laboratóriumi körülmények között az érszövet-mintákba kívülről bejuttatott flavonoidok hatására a szövetek rugalmasabbá váltak. Arra is fény derült, hogy az epikatechin önmagában történő fogyasztása nagyon hasonló hatást eredményez, mint a flavonoidokban gazdag kakaó fogyasztása. A tanulmánynak tehát sikerült igazolnia, hogy a kakaóban előforduló epikatechin valóban olyan vegyület, amely jótékony hatású a keringési rendszer működését tekintve. [origo] Kétségbe vonható a csokoládéfüggőség létezése [origo] egészség 2007. november 24. Részletesen a csokoládé táplálkozás-élettani hatásáról A csokoládé a kakaóbabból nyert kakaótészta és kakaóvaj, valamint az egyéb alkotórészek megfelelő arányban történő összekeverése. A gyártás során a nyersanyagokat (kakaótészta, kakaóvaj, porcukor, adalékanyagok, járulékos anyagok), keverik, aprítják majd egyneműsítik. Ezután úgynevezett kenőgyúrással finomítják (konsolás). Ennek során a kellemetlen illatanyagok eltávoznak, a zamatanyagok változnak, kialakul a csokoládéra jellemző állomány és íz. Az olcsóbb termékeknél a konsolás ideje rövidebb, a drágábbaknál hosszabb. A csokoládét ezután meleg térben tárolják, közben folyékonnyá válik. A temperálás után kezdődhet meg a táblás és az üreges csokoládéfélék előállítása. Az alapanyagok és a hozzáadott egyéb összetevők aránya adja meg a csokoládé jellegét. Az adalékanyag emulgeálószerek (olyan anyagok, melyek elősegítik egymásban nem oldódó folyadékok egymásban való eloszlatását), pl. tejcsokoládé esetében tejpor vagy sűrített tej.
Járulékos anyagok lehetnek pl. a kávé, a maláta, a szója, a darabos mogyoró, mazsola, dió, stb. A fehér csokoládé nem tartalmaz kakaóport, kakaóvajból, növényi zsiradékból, cukorból és tejporból állítják elő. A csokoládé a legkedveltebb édesipari termékek közé tartozik. Nagyon sokféle ízben, formában megvásárolható. A cukorbetegek részére diabetikus, mesterséges édesítővel készült csokoládéféléket is gyártanak. Megkülönböztethetünk táblás, üreges, ét- és tejcsokoládét. Az étcsokoládé és a tejcsokoládé is lehet ízesített és dúsított is. Dúsításra általában gyümölcsöt, aszalt gyümölcsöt, mogyorót, mandulát, stb. használnak. Ízesíthetik pl. kávéőrleménnyel, töltelékként alkalmazhatnak fondantot, nugátot. A csokoládé mintegy 400 aromaanyagot tartalmaz, ennek köszönhető kellemes íze és zamata. A magyarországi egy főre jutó csokoládéfogyasztás (3,95 kg/fő/év) elmarad a többi európai ország egy főre eső fogyasztásától. A legtöbbet a norvégek, a dánok, a németek és az angolok eszik. Az európai átlag 6,54 kg/fő/év. A csokoládé energiatartalma fajtától függően 580-620 kcal/100 g között van, ennek 54 százaléka zsírból, 38 százaléka pedig szénhidrátból származik. A csokoládéfogyasztás nem lehet oki tényezője az elhízásnak, ha kiegyensúlyozott táplálkozás esetén egy-egy szeletet, pár kockát (2-3 dkg) eszünk meg belőle kizárólag desszertként, főétkezések után. A zsírsavak közül jellemzően olajsavat (35%), sztearinsavat (34%) és palmitinsavat (26%) tartalmaz. A34%-os sztearinsav-tartalom előnyös, mert ez a telített zsírsav nem emeli a vérszérum koleszterinszintjét, mérsékli a vérlemezkék összecsapódását, így csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét. A szervezetben 14%-ban telítetlen olajsavvá alakul, és gyengíti a telített palmitinsav kedvezőtlen hatását is. A palmitinsav normál koleszterinszintű embereknél nem okoz emelkedést, csak az egyébként is magas koleszterinszintű emberek esetében növeli az értéket. Néhány csokoládéfajta tápanyagtartalma Energia kcalfehérje gzsír gszénhidrát gkoleszterin mg Tejcsokoládé 587 9,3 34,1 52,8 30 mg Étcsokoládé 579 4,5 35 57,1 0 Mogyorós tejcsokoládé 630 8,9 45,6 41,3 0 Mogyorós étcsokoládé 620 7,3 44,2 43,7 0 A tejet nem tartalmazó csokoládékban nincs koleszterin. A tejcsokoládéban 30 mg/100 g van, ami észszerű fogyasztás esetén nem nevezhető soknak. A javasolt napi 300 mg-nál nem több koleszterinfelvételbe - összehasonlítva más élelmiszerek koleszterintartalmával - beilleszthető ez a mennyiség. A csokoládéban lévő antioxidáns vegyületek (polifenolok) csökkenthetik az LDL-(rossz) koleszterin oxidációját. Az LDL koleszterin oxidatív károsodása szerepet játszik az artériák érfalának károsodásában. A csokoládé szénhidráttartalma nagy, ami a hozzáadott egyszerű cukornak köszönhető. Ez
könnyen és gyorsan felszívódó energiát ad a szervezetnek. Nagy mennyiségű fogyasztás esetén elhízást okozhat, viszont bizonyos esetekben, pl. fizikai terhelés, sportolás után pár kockával pótolható az elvesztett energia és segíti a szervezet tartalék energiaraktárainak (glikogénraktárak) feltöltését is. Olajos magvakkal történő dúsításkor megnövekszik a termékek vitamin (B1-, B2-, B6- és E- vitamin), ásványi anyag (magnézium, kálium, kalcium, réz), telítetlen zsírsav- és rosttartalma. A kakaópor és a csokoládé ásványianyag-tartalma (mg/100 g) Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Foszfor Vas Réz Cink Kakaópor 1500 950 130 520 660 10,5 3,9 6,9 Tejcsokoládé 420 120 220 55 240 1,6 0,3 0,2 Csokoládé, főző 250 250 49 65 240 3,4 0,5 1 A csokoládék dúsítására felhasznált mogyoró és mandula jellemző vitamin és rosttartalma B1 B2 B6 E Rost Mogyoró 300 mg 130 420 mg 0,91 mg 7,1 g Mandula 100 mg 200 mg 120 mg 24,8 mg 9,8 g Polifenolok a csokoládéban A kakaó, így a csokoládé is gazdag polifenolforrás. A polifenolok antioxidáns hatású vegyületek. Szerepet játszanak az érfalak épségének megtartásában, hozzájárulnak a trombózis, az érelmeszesedés kockázatának csökkentésében. A polifenolok közül a csokoládéban többféle is található, a legtöbb mennyiségben az úgynevezett procianidinok vannak jelen. Ebbe a csoportba tartozik a bonyolult szerkezetű katechin és az epikatechin flavonoid (flavan-3-ol vegyületek). Kutatások adatai szerint a tejcsokoládé polifenoljai kevésbé hasznosulnak, ezért a kedvező hatás elérése érdekében az étcsokoládé, dúsított étcsokoládé fogyasztását érdemes előtérbe helyezni. A polifenolok gátolják a káros szabadgyökök képződését is, ezért valószínűsíthető, hogy a kakaó polifenoljainak immunszabályozó hatásuk is van. A jó minőségű csokoládé kedvezően befolyásolja a szerotoninszintet ("boldogsághormon"). Depresszióban kis mennyiségű fogyasztása jó hatást gyakorol a hangulat javítására. A túlzásba vitt édességfogyasztás - amire a depressziós betegek hajlamosak - azonban komoly súlygyarapodást idézhet elő, és ebben az esetben a depressziós állapot is súlyosbodhat. A szerotonin megtalálható még a banánban, paradicsomban, szilvában, avokádóban, ananászban, padlizsánban és a dióban is. A csokoládé frissítő hatása theobromin (a koffein frissítő és hangulatjavító hatású rokona) tartalmának köszönhető. Csokoládéfogyasztás
Jobb minőségű a magasabb kakaótartalmú csokoládé, amelyekben a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében szerepet játszó polifenoltartalom (antioxidánsok egy csoportja) is magasabb. Lehetőség szerint érdemesebb ezt megvásárolni és hetente két-három alkalommal kisebb mennyiségben fogyasztani. Ebben az esetben nem okoz testsúlynövekedést. Ne főétkezések, gyümölcs- és zöldségfogyasztás helyett, hanem étkezések után záró fogásként együnk belőle pár kockát. Soha ne együnk meg egyszerre egy egész tábla csokit (10-15 dkg). Legjobb, ha lassan esszük, így élvezhetjük legjobban ízét, aromáját. Nem kell tehát kihagyni étrendünkből a magas élvezeti értékkel rendelkező, értékes tápanyagokat és egészségmegőrző vegyületeket tartalmazó finom élelmiszert, a csokoládét és a kakaóporból készült italokat, ha mértéket tudunk tartani. Nógrádi Katalin Napi egy kocka étcsoki még jó a szívnek 2008. szeptember 25. Egy ideje már ismert, hogy az étcsokoládé és a szója vegyületei jó hatással vannak a keringésre: az étcsokoládé szívvédő hatásaival kapcsolatban végzett egyik legnagyobb európai tanulmány most ismét megerősítette ezt a tényt, a szójában is megtalálható izoflavon nevű anyag kari főartériára gyakorolt hatását viszont most vizsgálták először. A vörösbor egyik antioxidáns hatású vegyületéről pedig kiderült, hogy védő hatású a sugárzással szemben. Az étcsokoládé védi a szívet, a tejcsokoládé viszont nem Olasz kutatók a Journal of Nutrition című táplálkozástudományi folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányukban jutottak arra a következtetésre, hogy a naponta elfogyasztott kis kockányi étcsokoládé valóban védi szívünket a gyulladástól és más szívproblémáktól, a tejcsokoládé viszont nem felel meg erre a célra. Romina di Giuseppe és munkatársai napi 6,7 gramm étcsokoládé elfogyasztását találja optimálisnak: a kutatás során 4849 egészséges ember vérében vizsgálták egy érrendszeri gyulladást jelző fehérje, a C-reaktív protein (CRP) mennyiségét (a CRP gyulladás esetén termelődik a májsejtekben). A vizsgálat eredményei szerint a rendszeres étcsokievők vérében alacsonyabb volt a gyulladásjelző fehérje mennyisége, ez azonban nem jelenti azt, hogy a több csokoládé még jobb eredményt hozna. Giuseppe hangsúlyozta, hogy a szokásos 100 grammos táblával számolva hetente maximum fél tábla csokoládét érdemes "gyógyhatású szerként" elfogyasztanunk, az optimális mennyiség fölötti csokoládé fogyasztása esetén ugyanis már nem jelentkeztek az említett előnyök (kapcsolódó anyagunk: Az étcsokoládé javítja a koszorúerek állapotát). A szójában gazdag étrend jót tesz az artériáknak Egy hongkongi kutatócsoport legújabb vizsgálata szintén a napokban mutatott rá arra, hogy a szójababban, a csicseriborsóban és más hüvelyesekben megtalálható kémiai anyagok, az izoflavonok javíthatják a szélütésen átesett páciensek artériáinak állapotát. A European
Heart Journal című orvosi szakfolyóirat online változatában közölt tanulmányban első alkalommal vizsgálták az izoflavon-tartalmú étrendkiegészítők hatását az úgynevezett brachiális artériára, amely a kar fő artériája. A vizsgálat során 50 páciens kapott izoflavon-tartalmú étrendkiegészítőt, 52 pedig placebót, vagyis izoflavonokat nem tartalmazó tablettákat. Az artériában a véráramlást ultrahangos vizsgálattal ellenőrizték egy perccel azután, hogy az alkaron elhelyezett érszorítót eltávolították. A kutatók szerint napi 80 milligramm izoflavon 12 héten át tartó folyamatos szedése után statisztikailag is kimutatható mértékben javult a vérkeringés ebben az artériában, ami különösen fontos azoknál a pácienseknél, akik korábban vérrögképződés miatt szenvedtek szélütést. A tanulmányt vezető Hung-Fat Tse hangsúlyozta, hogy a tanulmány mostani szakaszéban egyelőre nem adnak konkrét étrendi tanácsokat az izoflavon-tartalmú kiegészítők használatára, mert a hosszabb távú szedés esetleges mellékhatásait még nem mérték fel. A szóját is tartalmazó kiegyensúlyozott étrend viszont mindenkinek ajánlható, mert a szója az izoflavonokon kívül többszörösen telítetlen zsírsavakat, rostokat és vitaminokat is tartalmaz (bővebben: Szívvédő ételeink: csokoládé, szója, zöld tea, A szójafogyasztás táplálkozásélettani hatásai). A csokoládé megvéd a szélütéstől 2011.10.11 Egy nagyszabású svéd felmérésben minél több csokoládét esznek ettek a kísérletben részt vevő nők, annál kisebb volt a szélütés miatti halálozásuk kockázata. A tanulmányban 33 ezernél több nő csokoládéfogyasztása és szélütés miatti halálozási kockázata közti összefüggést elemezték. Az eredmények újabb bizonyítékkal szolgálhatnak a kakaó szívvédő hatására. Tekintve, hogy a tanulmány megfigyelési jellegű volt, megállapításai nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy maga a csokoládé az, amely csökkenti a szélütés kockázatát jelezte Susanna Larsson kutatásvezető, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa. A csokoládénak vannak egészségügyi előnyei, de túl sok belőle káros hatást is kiválthat. Az elemzéshez egy 1997-ben zajlott egészségügyi felmérés adatait használták fel, amelyben 33 ezer, 49 és 83 év közötti nő vett részt. A követés egy évtizede alatt összesen 1549 szélütés fordult elő közöttük. A legtöbb, hetente 45 grammnál több csokoládét evők csoportjában évente 2,5 ezrelék volt a szélütés gyakorisága, míg a legkevesebb, heti 9 grammnál kevesebb csokoládét evők között
ennek háromszorosa, évente 7,8 ezrelék. Egy tábla csokoládé általában 50-100 gramm között van. A szakemberek úgy vélik, a csokoládé szívvédő hatásának hátterében a kakaó flavonoid nevű összetevője állhat, amelynek ismert az antioxidáns tulajdonsága. MTI A rendszeres csokifogyasztástól jobban pörög az agyunk Sákovics Diana 2016. március 10. A csoki édesség. Az édesség egészségtelen, és rossz nekünk. Igaz? Szerencsére nem igaz. Azok az emberek ugyanis, akik hetente legalább egyszer esznek csokoládét, jobban teljesítenek számos kognitív feladatban. Legalábbis ez derült ki egy harminc éven át tartó kutatásból. Az Appetite-ban megjelent, harminc éven át tartó kutatásban a Maine Egyetem pszichológusai közel ezer, 23 és 98 év közötti New York-i lakost vizsgáltak. A kutatásból kiderült, hogy azok, akik hosszú távon rendszeresen legalább hetente egyszer fogyasztanak csokit, jobban teljesítenek a memóriát, figyelmet, következtetést igénylő feladatokban, és idősebb korban kevésbé valószínű, hogy elbutulnak. A memóriafeladatok kivételével ez az összefüggés akkor is erősnek bizonyult, ha figyelembe vették a résztvevők nemét, korát, végzettségét, koleszterin- és glükózszintjét, vérnyomását, energia- és alkoholbevitelét. Ebből pedig úgy tűnik, tényleg a csokinak van csodás hatása az agyunkra. Ahhoz persze, hogy a csoki klassz hatásai érvényesüljenek, alapvetően egészségesen kell étkeznünk, és jobb, ha nem vagyunk elhízva. De ez a kutatás megerősíti, amit a dietetikusok és a gasztropszichológusok már egy ideje mondanak: az egészséges étkezéshez nem szükséges kiírtanunk az életünkből minden finomságot, sőt, simán megengedhetjük magunknak ezek rendszeres fogyasztását. Persze nyilván mértékkel.