HEGYMEGI KISS ÁRON TISZÁNT NTÚL L MILLENNIUM KORI PÜSPÖKE (1815-1908) 1908) Egyházi személyis lyiségek közéleti szerepéről és s felelőss sségéről l egy 19. századi zadi példa p alapján
Hegymegi Kiss Áront ábrázoló olajfestmény a Tiszánt ntúli Református Egyházker zkerület Püspöki Hivatalában
Rendkívüli lelkipásztori pályafutp lyafutás 47 évig folyamatosan egy kis lélekszl lekszámú falusi gyülekezet, a Szatmár vármegyei Porcsalma lelkésze volt, de részben r ezzel párhuzamosan, p részben ez után n az egyházigazgat zigazgatás s magasabb irány nyító szintjeit is megjárta. Segéd- és s rendes lelkipásztori hivatalt összesen 70 évig viselt, esperes volt 32 évig, majd püspp spök annak ellenére, hogy 76 éves korában választották k meg erre a tisztségre 16 évig. Szintén évtizedeken keresztül l volt tagja a református egyház újonnan létrehozott országos irány nyító szervezeteinek: az egyetemes konventnek, a debreceni alkotmányoz nyozó zsinatnak, majd az első és s második m budapesti zsinatoknak. Mindezeken túl t élete utolsó 8 évében még m g a magyar országgy ggyűlés főrendiházi tagsága ga is megadatott számára.
20. század zad elejére kortársai rsai szemében a 19. századi zadi magyar protestantizmus egyik szimbolikus alakjává vált Átélte majdnem az XIX. századot, zadot, Klio kedves század zadát. Gyermekségében a harmincas évek reformmozgalmai töltötték k el lelkét ábrándokkal és s hevületekkel. Ifjúkora vérrózsákkal virágos, hisz ott küzd k a 48-as honvédek között. k Férfikora az elnyomás s ellen folytatott kockázatos küzdelemben telt el öregségében pedig, mint a legnagyobb református egyházker zkerület feje, új j epochába vezérli népét: n a XX. század zad korszakába. Valamint százada, zada, úgy maga is forradalmi kezdetből áthaladt a válsv lságok és s küzdelmek k korán, míg m g a gyümölcs lcsözés s idejét t megérte és s bőb aratásnak örvendhetett. ( )( ) Vele költk ltözik egy egész korszak: a XIX. század zad magyar protestantizmusának nak korszaka.
Időrendi áttekintés s (1815-1848) 1848) 1815. november 2-án 2 n született a Szatmár r vármegyei v Kisnaményban nyban 1825 novemberétől, tízedik t életévét t alig betöltve a szatmárn rnémeti református gimnáziumban tanult tovább. 1832 januárj rjától, lelkipásztori pályp lyára készk szülve felsőfok fokú tanulmányait nyait a Sárospataki Református Kollégiumban kezdte el. 1839. augusztus 7-én 7 n Debrecenben letette I. lelkészk szképesítő vizsgáját. 1841. május m 11-én n a németi református templomban házassh zasságot kötött k tt Munkácsi Joó Juliannával. 1843 elején n egyházmegy zmegyéje a porcsalmai gyülekezet lelkész szének rendelte ki. Lelkészszentel szszenteléséről l hazafelé tartott, amikor Porcsalmán n megszületett elsősz szülött fia, KálmK lmán. 1845. június j 21-én n Porcsalmán n jött j világra második m fia, Áron Lajos. Első felesége hosszas betegeskedés s után n 1848 áprilisában meghalt.
A református egyház z igazgatási egységei gei a Felső-Tisza Tisza-vidéken 1822 után
Időrendi áttekintés s (1848/49) 1848. május m 24-én n nagybátyj tyját, t, Kiss György rgyöt t a szatmári egyházmegye esperesévé, őt t magát t pedig főjegyzf jegyzővé választották. 1848. szeptember 1. és s 7. között k egyházmegy zmegyéje képviseletk pviseletében részt r vett az EötvE tvös s József J kultuszminiszter által az 1848/20. tc. 3. értelmében a magyar állam és s a protestáns egyházak kapcsolatának újrarendezése érdekében Pestre összehívott értekezletet megelőző egyházi egyeztetéseken. 1848 nyarától l aktívan részt r vett a magyar nemzetőrsereg toborozásában, ban, s annak önkéntes ntes tábori t lelkészek szeként minden valósz színűség g szerint a népfelkelők által századoss zadossá választva jelen volt a román n népfelkeln pfelkelőket ket sikeresen visszaszorító novemberi észak-erdélyi hadjáratban. 1848. november 25-én n ott volt a DésnD snél l vívott v vott ütközetnél l is, amikor egy kis létszámú csász szári regurális csapat jól j l irányzott támadt madása rövid r idő alatt szétzil tzilálta lta a képzetlen k magyar hadfiakat. 1849-ben, a januárt rtól áprilisig terjedő időszakban, egyházmegyei főjegyzf jegyzői tisztéből l adódóan an rendszeresen megfordult a szabadság őrvárosává váló Debrecenben, s többszt bbször r jelen lehetett a Református Kollégium Oratórium riumában ülésező országgy ggyűlés s alkalmain is. 1849. április 14-én, a Habsburg-ház z Nagytemplomban kihirdetett trónfoszt nfosztása sa után, egyházmegy zmegyéje nevében és s megbízásából l a nemzeti kormány számára ő szerkesztett hódolh doló nyilatkozatot.
Időrendi áttekintés s (1849-1860) 1860) 1849. november 22-én n a debreceni Nagytemplomban házassh zasságot kötött k tt Csécsi Nagy Terézi ziával. A váradi katonai törvt rvényszéken 1850-ben ellene indított eljárás s miatt többször r az ecsedi lápon bujdosva volt kénytelen k menedéket keresni. Az eljárást vele szemben négy év v bizonytalanságban tartás után n szüntett ntették meg. Második feleségétől l négy n leánya és s egy fia született, de közülük k k csak az 1861-es szület letésű Ilona élte meg a felnőttkort. Első házasságából l született fiait az anyagi biztonság és s a szatmári iskoláztat ztatás s miatt anyai nagyszüleik gondozták. 1855 áprilisától l tarthatott újra a szatmári református egyházmegye egyházmegyei közgyk zgyűlést; a június j 1 2-án 1 n tartott gyűlésen Kiss Áront, mint egykor törvt rvényesen megválasztott főjegyzf jegyzőt, visszahelyezték k hivatalába. 1860. április 7-én 7 n a Porcsalmára ra kiszáll lló Friedrich Tutzingen járási szolgabíró elkobozta Kiss Áron főjegyzf jegyzőtől l az egyházmegye pátens p elleni tiltakozás jegyében keletkezett iratait. 1860. november 22-én n tartottak első alkalommal népkn pképviseleti pviseleti alapon általános tisztújítást st a szatmári egyházmegy zmegyében, ekkor szótöbbs bbséggel Kiss Áront esperessé, Vállyi Jánost ismételten gondnokká választották. 1863. június j 12-én anthrax-fert fertőzésben meghalt második m felesége, Kiss Áron 48 évesen másodjm sodjára lett özvegy.
Időrendi áttekintés s (1860-1880) 1880) 1866. január r 4-én 4 Hegyközszentmikl zszentmiklósonson harmadjára ra is megnősült, felesége Bertha Amalie Kaisar osztrák-szil sziléziai ziai származ rmazású nevelőnő lett. A kiegyezés s után n aktív v közéleti k szerepet vállalt. v Politikailag a 48-as függetlenségi gi pátot p támogatta, t de a pártpolitikai p kérdk rdések helyett főleg f az iskola és s művelm velődésügy terület letén n aktivizálta magát. Szerepe volt a vidék népiskoláinak inak és s a szatmárn rnémeti református gimnázium fejlesztésében, illetve az ottani leánynevel nynevelő intézet létrehozl trehozásában. Debrecenben Révész R Imre és s Balogh Ferenc vezetésével vel neokonfesszionalista irányzat szerveződött és s vette fel a küzdelmet k a károsnak minősített liberális lis teológiai irányzattal. A belmisszió debreceni ágának irány nyítása mellett a Tiszánt ntúlon is sorra létesl tesültek református tanítói és s tanáregyes regyesületek, nőegyletek, n és s különbk nböző karitatív tevékenys kenységet kifejtő társulások. sok. 1875-ben a tiszánt ntúli egyházker zkerület tíz t z esperese és öt t gondnoka közül k Kiss Áron írta alá elsőként azt a nyilatkozatot, mely a liberális lis teológi giával szemben fellépő debreceni teológiai tanárok neokonfesszionalista törekvései mellett tette le voksát. 1877-ben megkezdődtek dtek a korábban egymást stól l független f szervezeti egységk gként működőm református szuperintendenciákat országos egységg ggé szervező alkotmányoz nyozó zsinat előkész születei. Kiss Áron a tiszánt ntúli szuperintendencia képviseletében az alkotmányi törvt rvényterv készk szítésével megbízott konventi albizottság tagjaként kezdettől l fogva aktívan rész r vett a zsinat előkész szítésében.
Hegymegi Kiss Áron portréja az 1881-es zsinati arcképcsarnokban
Kiss Áron alakja a Zsinati ponyvában Nincs természet szetében szólni minden áron, De ha szól: megnyomja a β át t Kiss Áron, Bár r pap: negyvennyolcban harctéren ren is jára, Tisztelettel nézünk n nk galambősz hajára. ra. Galamb ősz haj alatt most is ifjú szellem, Küzdött hol s ha kellett a vaskalap ellen, Egy két k t kötekedk tekedő még g szóba is hozta, Hogy itt Áron bácsi b Pestnek a forposztja, Lám, ha hallgat is mint illik nászra, vőre, v Mit gyanít t már m r ebből l egyik-másik dőre! d re!
Időrendi áttekintés s (1877-1885) 1885) 1881-ben Budapesten megjelent legnagyobb szabású egyházt ztörténeti vállalkozása A A XVI. században zadban tartott magyar református zsinatok végzv gzései címmel. 1883-ban, az új j egyházalkotm zalkotmánynak megfelelően en a szatmári református egyházmegye is általános tisztújítást st hajt végre, v Kiss Áront ismét egyhangúlag választjv lasztják k esperessé.. A tiszánt ntúli egyházker zkerületi közgyk zgyűlés népiskolai tanügyi bizottságának elnökévé és s az egyetemes tanügyi bizottság g tagjává választja. 1883-ban a magyar országgy ggyűlés által megszavazott 30. törvt rvénycikk a középiskolák k helyzetét t szabályozta újra. Ebben az egyházi középiskolk piskolák felett gyakorolt állami felügyeleti jog gyakorlásának rendszerét t is kialakított tották. 1884-ben a tiszánt ntúli egyházker zkerületi közgyk zgyűlés s Kiss Áront az egyházker zkerületben működőm gimnáziumok felügyel gyelőtanácsának első elnökévé választotta. Elkötelezetten küzdk zdött a református egyházi középiskolk piskolák fejlesztéséé éért és s az egyházi jellegük k megtartásáé áért.
Időrendi áttekintés s (1885-1892) 1892) 1885. szeptember 17-én n Szatmárn rnémetiben széles körűk érdeklődés mellett megünnepelt nnepelték k Kiss Áron esperessé választásának 25. évfordulóját. Ettől l az évtől l Révész R Bálint B elhúzódó betegeskedése se miatt, rangidős s esperesként ő moderálja az egyházker zkerületi közgyk zgyűléseket. 1886-ban Kiss Áron a tiszánt ntúli egyházker zkerületben jelentkező centralizáci ciós s törekvt rekvések elleni tiltakozásul lemondott konventi tagságáról. 1890. szeptember 14-én n a Vizsolyi Biblia kiadásának 300. évfordulója alkalmából l a tiszánt ntúli egyházker zkerület küldk ldöttségének vezetőjek jeként igehirdetőként fontos szerepet játszott j a GöncG ncön n rendezett emlékünneps nnepségen és s Károlyi K GáspG spár r szobrának avatásán. 1891/92-ben Révész R Bálint B halála la után n Kiss Áron előbb helyettes püspp spök, majd megválaszt lasztása sa és s beiktatása után n teljes jogú tiszánt ntúli református püspök k lett. 1892-ben a kultuszminisztérium elismerte a Szatmári Református Kollégium Gimnázium ziumának főgimnáziumi, és s a szatmári református nőneveldének felsőbb leányiskolai nyilvánoss nossági jogát.
A Tiszánt ntúli Református Egyházker zkerület Zoltai Lajos által 1912-ben készített térképe, melyen a trianoni határokat is feltüntett ntették
Időrendi áttekintés s (1892-1895) 1895) 1891 1892 1892 között k ülésezett a református egyház z első budapesti zsinata. A zsinat 1892. március m 5. és április 5. között k tartott második m ülésszakán, Kiss Áron és s gróf Dégenfeld József javaslatára határozatban mondta ki, hogy szüks kségesnek tartja Debrecenben egy országos beiskolázású protestáns középiskolai k tanárk rképző intézet létrehozl trehozását, t, és s ennek előkész szítése se érdekében bizottságot küldk ldött ki. 1892 augusztusában kiadott körlevelk rlevelével a Debreceni Református Kollégium rossz szociális helyzetben lévől diákjainak helyzetén n kívánt k javítani. 1894 áprilisában Budapesten részt r vett Kossuth Lajos temetésén, az egyházker zkerület lelkészeit körlevk rlevélben lben gyászistentiszteletek tartására ra szólította fel, az egyházker zkerület jegyzőkönyvileg emlékezett meg a legnagyobb magyar,, Kossuth haláláról. l. 1895-ben az egyházpolitikai törvt rvények miatt kiélesedett, feszült felekezeti viszonyok között, k a Debreceni Református Kollégium, a Nagytemplom és s a PüspP spöki Hivatal határolta emlékkertben, özv. Hegyi Mihályn lyné anyagi támogatt mogatásával emlékm kművet állítottak a gályaraboknak. g Az emlékm kművet Kiss Áron püspp spök k imáds dságával avatták k fel.
Időrendi áttekintés s (1896-1900) 1900) 1896-ban Kiss Áron aktívan részt r vett a millenniumi állami ünnepségeken. A korabeli hírlapok h tudósításai sai szerint jelen volt június j 26- án n Szegeden, 27-én Ópusztaszeren, július j 19-én n pedig egyedüli magyar egyházkorm zkormányzóként nt mondott hálaadh laadó imát t a munkácsi várfokon; v szeptember 26 27 27-én n I. Ferenc József J hajóján n utazva részt r vett a Vaskapu csatorna megnyitásán, n, október 18-án n pedig a dévényi d emlékm kmű átadásakor rendezett ünnepélyen. Az uralkodó ugyanebben az évben ünnepélyesen megerősítette Kiss Áron és s leszármazottai nemességét. 1896-ban, Vállyi János halála la után Degenfeld Józsefet, a hajdúker kerület korábbi főispf ispánját t választottv lasztották k meg az egyházker zkerület főgondnokf gondnokának. nak. 1898. március m elején, a forradalom 50. évfordulója kapcsán n Kiss Áron körlevélben lben utasította totta a tiszánt ntúli református iskolákat kat március m 15-e megünnepl nneplésére. 1898. szeptember 10-én n Genfben merénylet áldozata lett Erzsébet királyn lyné.. A következk vetkező egyházker zkerületi közgyk zgyűlésen Kiss Áron külön k imáds dságban emlékezett meg róla. r 1898-ban püspp spöki körlevelk rlevelében fellépett a Szabolcs-megyei egyszerű nép p között k terjedő szocializmus ellen. 1899-ben, Szász Domokos erdélyi püspp spök k halála la után n az uralkodó Kiss Áront a főrendi f ház h z tagjává nevezte ki. 1900. október 13-án n mint korelnök, k, Kiss Áron nyitotta meg a magyar országgy ggyűlés s főrendihf rendiházának nak ülését.
Időrendi áttekintés s (1900-1908) 1908) 1901-ben lemondott a debreceni egyháztan ztanács elnöki tisztéről. 1901-ben és s 1902-ben KálmK lmán n fia szerkesztésében két k t kötetben k jelentek meg válogatott v igehirdetései. 1903-ban körlevk rlevélben lben szólítja fel az espereseket, lelkészeket és tanítókat, hogy óvják k a népet n az amerikai kivándorl ndorlástól. 1905-ben Kiss Áront szélütés érte. Az egyházker zkerületi jegyzőkönyvek tanúsága szerint ettől l az évtől az 1907. évi tavaszi közgyk zgyűlést kivéve ve haláláig a közgyk zgyűlés s elnöki székében Dávidházy János helyettesítette. tette. 1907-ben az uralkodó a Lipót-rend középkeresztjk pkeresztjével tüntette t ki. 1908. május m 30-án n délutd lután n halt meg, június j 3-án 3 fejedelmi pompával val temették k el. 1908. június j 10-én n megemlékezett róla r a magyar országgy ggyűlés főrendiháza. Az 1910. évi őszi közgyk zgyűlés úgy határozott, hogy sírhelys rhelyén n díszes d emlékm kművet állít t az elhunyt püspp spök k számára.
A Tiszánt ntúli Református Egyházker zkerület által Hegymegi Kiss Áronnak állított síremls remlék