Evidenciák és etikai kérdések a klinikai pszichológiában Dr. Kovács József egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet
Az etikai kódexek fontosabb általános előírásai Főbb kötelességek: A kliensek jóllétének előmozdítása A szakember kompetenciájának fenntartása és a kompetenciahatárokon belül folytatott gyakorlat Ne árts! A kliens titkainak megőrzése és magánszférájának tiszteletbentartása A ténykedésekért való felelősségvállalás A kliens kizsákmányolásától, kihasználásától való tartózkodás Példás viselkedéssel a szakma integritásának megőrzése
A kártérítési perek során tapasztalható jogi elmarasztalás leggyakoribb okai A keretek betartásával kapcsolatos problémák, a klienssel való kettős kapcsolat, mely lehet szexuális, de nem szexuális természetű is A kompetencia-határokon túl történő ténykedés Biztosítási, s a honoráriummal kapcsolatos visszaélések A titoktartás megsértése Hamis, tisztességtelen vagy félrevezető nyilvános kijelentések Gyermeklehelyezési perekben adott szakértői vélemény miatti kártérítési igény A terápia során nem megfelelő követés, illetve a terápia bejezésének idejével kapcsolatos problémák A kliens kríziseinek kezelésével kapcsolatos problémák
A pszichoterápia alapelvei A kliens autonómiája tiszteletének az elve A ne árts elve A jótékonyság elve Az igazságosság elve
Az elvek alapján feltett praktikus kérdések A kliensem érdekét fogja szolgálni az általam tervezett lépés? A tervezett terápiás megoldás nem fog kliensemnek esetleg kárt okozni, nem fogja sérülékenységét, kihasználhatóságát fokozni? A tervezett lépés nem fogja kliensem tőlem való függőségét növelni? Nem részesítem valamilyen okból ezt a kliensemet speciális, különleges ellátásban?
A pszichoterapeuta néhány fontosabb kötelessége és erénye A terapeuta kulturális kompetenciája, s a kulturális különbségek tisztelete A nem hatékony terápia befejezésének kötelessége A kompetencia-határok betartása Az ön-gondoskodás kötelessége Bátorság
A terapeuta kulturális kompetenciája, s a kulturális különbségek tisztelete Az elv fontossága Az elv értelmezése A kulturális kompetencia kialakításának kötelessége
A nem hatékony terápia befejezésének kötelessége A vég nélküli terápia jelensége A vég nélküli terápia racionalizálása A vég nélküli terápia a kliens vég nélküli függőségben tartása A vég nélküli terápia sokszor inkább a terapeuta (anyagi) érdeke
A kompetencia-határok betartása Az omnipotens terapeuta mitosza Az érett terapeuta jellemzője A különösen nehéz betegek: a suicid szándékot hangoztató kliens a terapeutát fizikailag is fenyegető, veszélyes, agresszív kliens a kezeléseken rendszeresen nem megjelenő kliens a periódikusan dekompenzálódó s krízishelyzetbe kerülő kliens a kereteket be nem tartó kliens
Az ön-gondoskodás kötelessége A terapeuta fordítson megfelelő figyelmet saját fizikai és pszichológiai egészségére A keretek megsértése és a magánélet zavartsága közötti összefüggés
Bátorság A bátorság: ésszerű kockázat vállalására való hajlandóság (Arisztotelész) A bátorság két véglet közötti középút Egyik véglet: gyávaság Másik véglet: vakmerőség A bátorság szükségessége
Az értékek szerepe a pszichoterápiában Az értékek szerepe általában Az elméleti konstruktumok értékkövetkezményei
A terapeuta erkölcsi alapértékeinek a szerepe Az értékek közvetítésének elkerülhetetlensége a pszichoterápiás folyamatban A kliens és a terapeuta értékrendje közti optimális különbség A terapeuta értékrendje nyílt vállalásának kérdése A mai pszichoterápiák által általában közvetített értékrend
Az értékek közvetítésének elkerülhetetlensége a pszichoterápiás folyamatban A terapeuta értéksemlegességének mitosza Az értékek nyílt felvállalása az értéksemlegesség tettetése helyett
A kliens és a terapeuta értékrendje közti optimális különbség A terápia hatékonysága nő, ha a terapeuta és a kliens értékrendje bizonyos mértékig eleve közel áll egymáshoz A terápia mindig egy implicit értékátadás is Jobb, ha ez nyíltan, mint ha rejtetten történik (szubverzív pszichoterápia)
A terapeuta értékrendje nyílt vállalásának kérdése Példák a terapeuta explicit értékeire Melegmozgalmakat támogató terapeuták A rasszizmus nyílt elítélése Dél-Afrikában Alan Bergin teista realizmusa
A mai pszichoterápiák által általában közvetített értékrend (Bergin) Kétféle értékrend: a klinikai gyakorlat pragmatikus értékei a humanista idealizmus
A világi és a vallásos értékrend közötti eltérések I.(Bergin) Érték Világi felfogás Vallásos felfogás A legfőbb érték Ember Isten Ideál Ön-értékérzés forrása Külső tekintély elutasítása, autonómia Másokkal való kapcsolat Istennek való engedelmesked és (nem autonómia) Istennel való kapcsolat
A világi és a vallásos értékrend közötti eltérések II.(Bergin) Érték Világi felfogás Vallásos felfogás Univerzális erkölcsi értékek Betartás kötelező, szigorú önkontroll Szolgálat, önfeláldozás a fejlődés eszköze A legfőbb jó nem az önkontroll, hanem az önmegvalósítás A személyes szükségletek kielégítése a jó
A világi és a vallásos értékrend közötti eltérések III.(Bergin) Értékek Világi felfogás Vallásos felfogás Gyönyörközpontú szexualitás Igyekszik minimalizálni a bűntudatot A neheztelés kifejezendő Házasság, hűség Bűntudat, szenvedés a változás hajtómotorja A megbocsátás erény
Az etikai viszontáttétele felismerésének kötelessége A terapeuta legyen tudatában saját értékeinek A kliens értékeire való reakcióink folyamatos monitorozásának kötelessége Az értékek szerepe a terápia eredményességének a megítélésében A környzethez való alkalmazkodás mindig jó?
A pszichoterápia néhány fontos etikai szabálya A medikalizáció elkerülése A keretek betartásának az elve A keretek betartásának problémái A klienssel való szexuális kapcsolat A klienssel való egyéb kettős kapcsolat
A terápiás szerződés Ez a kliens tájékoztatásának eszköze is, a tájékozott beleegyezés a pszichológiában. Bizonyos esetekben különösen fontos az írásos terápiás szerződés (pl. szer-abúzús kezelése, suicid késztetésű kliens, kötelező gyógykezelés, stb.)
A teleterápia etikai kérdései I. A teleterápia fogalma A teleterápia végzésének etikai feltételei Tájékozott beleegyezés Az adatátvitel bizalmasságának biztosítása Eldöntendő kérdések: Teljes vagy részleges telemetria? Egyidejű vagy halasztott telemetria A sürgősségi hozzáférhetőség kérdése Veszélyek
A nem bizonyított pszichoterápiák etikai kérdései Gyakoriak az etikai panaszok új, nem bizonyítottan hatásos terápiás technikákkal szemben Új terápiás mozgalmak is jelentkezhetnek ebben a formában Eye Movement Desensitization and Reprocessing (EMDR) Erhard Seminars Training (est)
A pszichológiai tesztekkel kapcsolatos etikai kérdések I. A pszichológiai teszt fogalma A tesztekkel való visszaélés lehetősége A tesztek típusai Teljesítménytesztek Személyiségtesztek Tünetbecslő kérdőívek, skálák
A pszichológiai tesztekkel kapcsolatos etikai kérdések II. Alapvető fogalmak: Reliabilitás Validitás A tesztfelvétel körülményei
Pszichológiai tesztelés és diszkrimináció Munkaalkalmassági vizsgálatok bizonyos teljesítmény-tesztjeinek diszkrimináló hatása Larry P. v. Riles (1979) PASE v. Hannon (1980)
A pszichológia tesztekkel kapcsolatos néhány általános szabály Csak szakképzett pszichológus használhatja A teszt biztonságát óvni kell A tesztelendő személynek tudnia kell, milyen célt szolgál a vizsgálat A teszt-ipar
A pszichológiai tesztek és a magámszférához való jog Munkahelyi jelentkezés esetén gyakran komplex személyiségteszteket töltetnek ki a jelöltekkel Szülők beleegyezése szükséges gyermekük pszichológiai tesztelésébe (pl. I.Q., stb.) A teszteredmények csak érvényességük idejéig használhatók A teszteredményekhez való hozzáférés
Ajánlott irodalom I. Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. (Második, átdolgozott kiadás) Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2006 Dr. Kovács József: Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2007. Teljes terjedelemben ingyenesen elérhető a következő internet-címen: http://real-d.mtak.hu/347/ Dr. Kovács József: A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség. In: Kopp Mária Kovács Mónika Erika (szerk.) (2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó. (pp. 430-443)
Ajánlott irodalom II. Varga Katalin (2009): Pszichológus etika 99 dilemma tükrében. Budapest: Medicina könyvkiadó Dr. Kovács József: Etikai kérdések a klinikai pszichológiában és a pszichoterápiában. Orvosképzés 2010. LXXXV. évfolyam, 4. különszám (p. 384-387.)
Ajánlott irodalom III. Dr. Kovács József (2012): A pszichoterápia etikai és jogi kérdései. In: Unoka Zsolt Purebl György Túry Ferenc Bitter István (szerk.) (2012): A pszichoterápia alapjai. Budapest: Semmelweis Kiadó. (1-288) (p. 266-273) ISBN: 978-963-331-230-8 Dr. Kovács József: Etikai kérdések a pszichoterápiában I. rész. Lege Artis Medicinae (LAM) 22. évf. 4. szám. 2012. április (p. 310-315) (LAM 2012;22(4):310-315) Dr. Kovács József: Etikai kérdések a pszichoterápiában II. rész. Lege Artis Medicinae (LAM) 22. évf. 5. szám. 2012. május (p. 388-391) (LAM 2012;22(5):388-391)