100 év BALATONFÜREDEN Múzeumpedagógiai segédfüzet a 9-10. évfolyam számára TÁMOP-3.2.8.B-12/1-2012-0003 azonosító számú projekt FÜRED A MAGYAR KIRÁLYSÁG DÍSZE elnevezésű program részére Balatonfüred, 2012-2013.
Kiadó: Balatonfüred Kulturális Közgyűjtemény Fenntartó Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Dallos Krisztina Sorozatszerkesztő: Tóth Györgyi A füzet szerkesztője és részben írója: Praznovszky Mihály Grafika: Farkas László Borító fotó: Vörös Ákos Készült Veszprémben a Prospektus nyomdában,veszprém, Tartu út 2013. ISBN 978-963-89091-6-9
Balatonfüred több száz éves múltra visszatekintő kisváros a Balaton északi partján. A ma ismert legkorábbi írásos dokumentum 1211-ből származik. Természeti értékei, kulturális hagyományai méltán tették híressé. Az 1971-ben városi rangot kapott Balatonfüred egykor külön életet élő három településrésze: Füred, Arács és a fürdőtelep mára egybeépült. A település vízparti része a XVIII. század végére fürdőházzal, szállókkal, vendéglőkkel rendelkező gyógyfürdőhely. A fürdő nagy része a pannonhalmai bencés apátság birtokában volt, amely arra törekedett, hogy a gyorsan változó fürdőigényeknek megfelelően bővítse a szolgáltatásokat. Történelmi, kulturális szerepe a reformkorban vált igazán jelentőssé, a politikai és irodalmi élet egyik központja lett. Itt járt Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Garay János és még hazánk sok más neves személyisége. A gyógyfürdőzés, az első magyar nyelvű dunántúli kőszínház, a hajózás és vitorlázás, a híres Anna-bál, a szőlő és borkultúra emlékei teszik a várost ma is meghitt hangulatúvá. Jókai Mór 3 egykori nyaralója ma emlékmúzeum. A 20. század elejére kialakul a parti városrész arculata. Füred és Arács községekben a hagyományos életmód szerint éltek az emberek. A szántóföldi gazdálkodás mellett a legjövedelmezőbb gazdálkodási ág a szőlő és gyümölcstermesztés, valamint háztáji állattartás volt. Az árukat egész évben a vásárokon, piacokon értékesíthették a gazdálkodók és az iparosok. A lakosok egy részének a nyári üdültetés, vendégforgalom és a terményeik nyaralóknak történő értékesítése adott szezonális munkát. A Zala megyéhez tartozó Füred 1871-től járásbírósági székhely lett, ez sokat segített a további fejlődésében. A lakosság száma a 19. század végén Füreden alig 2000 fő. 1909-ben gördül be az első vonat a füredi vasútállomásra. A 20. század első évtizedeiben kezdődik meg minden korábbinál gyorsabb fejlődése, amely egyaránt kihat majd a fürdőtelepre és Füred és Arács községekre is.
4 Jókaival kezdődik minden Jókai Mór (1825-1904) Balatonfüred irodalmi hagyomány rendszerének kultikus alakja. Pedig előtte is megfordultak, alkottak már nagy írók városunkban. Talán Pálóczi Horváth Ádámtól indul a sor, majd jön Csokonai, Berzsenyi, Garay János, Czuczor Gergely, Vörösmarty Mihály s mind valahányan. S Jókai után is ki mindenki érkezik, pihen, alkot Füreden! De Jókai Füredre épített villájával, húsz éven át tartó itteni nyári pihenésével meghatározta Füred irodalmi hírnevét az országban. S persze Az arany ember, amelyet itt írt 1870-ben, s amelyet maga is a legjobb művének nevezett. Nem csoda, hogy Balatonfüred irodalmi értékeinek kiindulópontja mindig is Jókai és életműve lesz! A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.
Jókai Mór (1825-1904) 5 A Komáromban született író a magyar irodalom legismertebb személyisége. Valamikor a legolvasottabb is volt, de ma már ez nem biztosan állítható. Ámbár népszerűsége töretlen, és örökre így is lesz! Balatonfüred kulcsszavai között övé az egyik legfontosabb név, hajdani nyaralója ma a leglátogatottabb múzeum a városban. Azt is mindenki tudja, hogy a talán leghíresebb regénye, Az arany ember itt íródott 1870-ben igen rövid idő alatt. A Jókai-villa Horowitz Lipót festménye, 1888. kiállításában egy terem erre épül, érdemes megtekinteni a mű keletkezésének körülményeit, a helyszíneket, a fordításokat, a színházi bemutatók fotóit. Természetesen az egész kiállítás érdemes a figyelmünkre: nyomon tudjuk követni Jókai érdekes életét és gazdag irodalmi örökségét. S ne feledjétek Mikszáth mondását: Jókai mezsgye a magyar irodalomban. Jókai előtt és Jókai után így lesz jelölve a széppróza. Az arany ember első kiadásának címlapja Jókai Mór: Utóhang Az arany ember-hez Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve: ezt fordították le a legtöbb nyelvre: angolul két kiadásban is megjelent. Németországban pör is folyt miatta két kiadó cég között a tulajdonjog miatt. Színdarabot is írtam belőle, s ez az egyetlen színművem, mely húsz éven át fenntartotta magát, s német színpadokon is sikert aratott. De egyéb is van, amiért szeretem ezt a művemet. Ennek alakjai mind olyan jó ismerőseim nekem: ki korábbrul, ki későbbrül. Jókai Mór
6 Kortársak írták: Eötvös Károly: Megírta Az aranyembert. Ezt a szép és csodálatos regényt. Egy gyermekkorabeli komáromi emlékezet volt regényének kezdő meséje. De minő tündérszépségű mese lett abból az ő keze alatt, az ő tolla alatt, az ő költészetének teremtő erejével. Herczeg Ferenc: Jókai születésének századik évfordulóját én azzal fogom megünnepelni, hogy újból elolvasom Az arany embert. Azt a regényt, amelyet a költő maga legkedvesebb művének nevez. Mikszáth Kálmán: A következő évben Az arany ember, a legpoétikusabb regény születik. Oly szép, mint egy hajnali álom. Valahányszor Komáromba megy témáért, mindig aranyat hoz. Komárom az ő Clondyke-ja. Az arany ember -t Balatonfüreden írta, mégpedig összesen csak nyolc hétig. Krúdy Gyula: A Senki-szigete azóta is fel-feltünedezik a szentimentális férfiak képzelődéseinek folyóján, mint egy halkan remélve úszó hajó. A boldogtalan és megnyugvást nem találó férfiak Senki-szigetére vágyakoznak, ahol Noémi kitárt karral vár rózsafái között minden derék és szenvedő férfiút. A dolgozószoba képe Jókai füredi otthona, ahol Az arany ember született (Fotó: Vörös Ákos)
Az időrend Játsszunk Jókait! Fejtsd meg a titkot! Az arany embert Jókai 1870-ben írta. Ezeket a műveket, előtte vagy utána? A kőszívű ember fiai Mire megvénülünk Egy magyar nábob Rab Ráby Sárga rózsa Szeretve mind a vérpadig A jövő század regénye Janicsárok végnapjai És mégis mozog a föld A lőcsei fehér asszony 7 A név Az egyik fontos szerep a regényben Krisztyán Tódoré. Jókai szerette a tréfás vagy szokatlan neveket a kitalálni. A névadással külön tudományág, az onomasztika is foglalkozik. Öt név, öt Jókai regény, de jól megkeverve. Ki melyik regényhez tartozik? Tallérossy Zebulon És mégis mozog a föld Kapotnyaki Balambér Kárpáthy Zoltán Csollán Berti A fekete vér Kutyfalvi Bandi Kőszívű ember fiai Kőcserepy Vilma - Egy magyar nábob A jó befejezés Vajon jól írta meg a regény végét Jókai? Lehet sokféle megoldás is. Neked melyik tetszik ezek közül? Krisztyán Tódor nem hal meg a Balatonban, feljelenti Timár Mihályt, akit lopásért letartóztatnak és 8 évi börtönre ítélnek. Timár Mihály öngyilkos lesz, és Krisztyán Tódor kerül a Senki-szigetére, és elveszi Noémit. Timár Mihály visszamegy Komáromba, mindent bevall Tímeának, és boldogan élnek, sok gyerekük lesz, Noémit teljesen elfelejti. Timár beveszi a vállalkozásába Krisztyán Tódort, akivel megnyerik a Lánchíd építésére, kiírt pályázatot. Tímea beleszeret Tódorba, elválik Tímártól, így Tímár magányosan hal meg az öregek otthonában. Vagy mégis maradjunk az eredetinél? Aranyos könyvek A magyar irodalom tele van olyan művekkel, amelyek címében ott találjuk az arany szót. Ide írunk rögtön ötöt. Találd ki a szerzőjüket! De ha van kedvetek, játsszatok tovább, ki tud többet összeírni, lehet használni a könyvtári katalógust is! Egy éj az Arany bogárban Aranykéz utcai szép napok Aranyhíd Aranysárkány Aranykoporsó
8 Jókai Füreden Mindent tudunk füredi nyaralásairól, de nem eleget. Mikor látta először a Balatont, hogyan épült a villa, miként írta itt a leghíresebb regényét. De nézzünk egy kicsit az ember után. Keressük azt a Jókait, aki szívesen kirándult a Koloska-völgybe, aki nem is fürdött a Balatonban, mert nem tudott úszni. Aki szívesen eljárt a városi céllövöldébe a Kiserdőbe, mert pompás lövő volt. Aki szívesen kártyázott, beszélgetett a kávéházban. S aki legszívesebben a kertjét művelte. Virágokat ültetett, rózsákat metszett, gyümölcsfákat gondozott. Ez a mi igazi füredi Jókaink. Elég jókor rájöttem arra a tudatra, hogy ha az ember író és festő akar lenni, elébb talán jó lesz iskolába járni. Azóta mindig iskolába járok. Sokat éltem, sokat tapasztaltam, sokat olvastam. És az, ami nekem sok, még mindig olyan elenyésző parány az összességben, minő a föld a világrendszerben. Az élet és a könyvtár két nagy iskola. A teremtésnek két nagy univerzuma. Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest? (A látható Isten) Kérdések 1. Jókai magyar Tempevölgynek nevezi Balatonfüredet és környékét. Keresd meg a lexikonokban, mi lehet ez a Tempe? 2. Mikszáth magyar Clondyke-t emleget. Mi lehet ez? 3. Tervezz meg egy Jókai sétát lent a parton! Mely épületeknél állnál meg és beszélnél Jókairól és miért? De ne hagyd ki a Fehér templomot se a faluban! Miért? Könyvespolcra: JÓKAI MÓR: Kakas Márton Füreden, Balatonfüred, 2005. (Jókai napi könyvek 3.) JÓKAI MÓR: A magyar Tempevölgy, Balatonfüred, 2000. NAGY MIKLÓS: Jókai Mór, Bp. 1999. Korona kiadó.
Mikszáth Kálmán (1847-1910) 9 A fiatal Mikszáth Amikor a nagy palóc Füredre érkezik, már befutott író. Nehéz pályakezdés után szinte berobban a magyar és európai irodalomba, óriási siker fogadja. Diadalútja töretlen haláláig, s az írói sikerek mellé jár még a parlamenti képviselőség is. Kritikai szelleme azonban tartós marad, példa rá a Füredről írott kis karcolata 1884-ben. Ebből is megérezzük, őseinknek menynyi mindent kellett tenniük Füred hírnevének megteremtéséért. Mikszáth amúgy nagy fürdőre járó volt, sok apróbb fürdőhely mellett évtizedet töltött Bad Gleichenbergben (Ausztria) és Rohicson (Ma Rogaska Slatina, Szlovénia). Nem szólva klasszikus művéről, amelynek a főhőse egy fürdőorvos, bizonyos Katánghy Menyhért. Kapcsolatai a fürediekkel Igazság szerint Mikszáth csak kétszer járt Füreden, de annyi füredivel volt irodalmi kapcsolatban, hogy nyugodtan tekinthetjük őt is hozzánk tartozónak. Jókai Mórért már gyermekkorában rajongott, majd az író indította el őt a pályáján ajánlásával, utána együtt ülnek a parlamentben mint képviselők, s Mikszáth meggyőződése volt, hogy Jókait neki kell folytatni annak halála után. Így is történt. Krúdy Gyulát indulásában viszont ő segítette, megírni való témákat ajánlott neki, s a fiatal Krúdy bizony olyan, mintha Mikszáth köpönyegéből bújt volna ki. Csak a kezdés éveire persze! Eötvös Károly a nagy anekdotázó egészen biztosan példaképnek tekinttette a nagy palócot az irodalomban. Mikszáth rajongott Blahánéért, remek kis karcolatokat írt róla. Ady pedig feltette a kérdést 1910-ben az író halála után: Ki lesz a Mikszáth? Mikszáth Kálmán
10 A leghíresebb magyar fürdő (részletek) Magyarországon minden falusi gyerek azzal nő fel, hogy van itt egy szép város: Budapest, amely azonban nem elég magyar. Van egy nagy tősgyökeres magyar város: Debrecen, amely azonban nem eléggé szép, és végül van egy híres fürdő, amely szép is, magyar is, s ez: Balatonfüred. Annyit már tud minden ember róla, hogy a regényes Balaton partján fekszik, s hogy a hullámzó Balaton az igazi zsuzsu-tenger. S ott kell lennie a legszebb ponton, öreg Tihannyal szemben a híres Fürednek, hova a leányok már piciny korukban odaálmodják magukat: anyjuk, nagyanyjuk is ott volt boldog, onnan ment férjhez. Képzelhetetlen pompa lehet ott. Egy előleg a paradicsomból a magyarok számára. Ott is van az a Balatonfüred, ahova képzeljük, de nem olyan szép, mint ahogy gondoltuk. Én részemről nagyon sajnálom, hogy megnéztem, jobb szerettem volna, ha a képzeletbeli Füred maradt volna meg. A sétány kicsiny, s az sincs jó karban Árnyékos hely igen kevés van, komfort a vendéglőkben nincs. Kirándulási hely volna egy-kettő, de ezekhez jutni nagyon nehéz. Tihanyba hajó csak úgy megy, ha nagy társaság verődik össze; Ezért sivár Balatonfüreden az élet. Ehhez járul még a nyomott társalgási szellem. A vidéki dzsentri dominál ott, s egészen a vidéki fürdők bélyegét s idegenek szemében tűrhetetlenségét nyomja rá a gyönyörű fekvésű helyre. A kereskedéseket apró, piszkos lebujok képezik, melyek félszer alakban vannak odaragasztva az egyes épületekhez. S az is egy nagy baj, hogy a fürdőigazgatóság nem gondoskodott arról, miszerint a fővárostól odáig olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb legyen a közlekedés. De akár egy kötetnyit össze lehetne írni Balatonfüred hiányairól, amik gátolják, hogy világfürdővé legyen, de amiket idővel mind el lehet enyésztetni. De annál hazafiasabb, derekabb dolog a Balaton Egylet, mely az örökös sóhajtások és panaszok helyett hozzálátott, bár eddigelé csak szerény és éppen amiatt lassú eszközökkel, olyanná tenni Füredet, aminőnek azok képzelik, akik még nem látták.
Néhány okos gondolat Mikszáthtól Egy szép regény, amelyet egykor gyönyörrel olvastunk, megér annyit legalább, mint egy szép emlék. Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal úgy, mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma. A könyv olyan, mint a gomba, amilyen jóízű, tápláló az egyik, épp úgy valóságos émelygő méreg a másik. A ponyvairodalom olyan, mint a tiszta búzában a konkoly, de hát az ostoba ember, aki még posztót sem látott, könnyen hiszi el a darócról, hogy selyembársony. Jókait olvasni több, mint gyönyörűség. Az már kéj Mikszáthnak nincs szüksége az argandi lámpásomra. Meg fogják őt látni a saját tálentuma fényétől. Mikszáth valódi tehetség, akit nem szabad dicsérni hogy meg ne álljon ott, ahol elkezdte; hanem írjon mindig jobbat a megelőzőnél s igyekezzék fölfelé. Eredeti genree, szellemes irómodora remélteti, hogy kiváló elbeszélő költője lesz a magyar irodalomnak. (Jókai Mór, 1882) Kérdések 1. Miféle fürdőorvos Katánghy Menyhért? És melyik Mikszáth regény vagy regények hőse? (Érdemes elolvasni, mert pompás Egy füredi könyv leírást kapunk a korabeli fürdői életről is.) 2. Bad Gleichenbergben melyik Mikszáth mű születik meg? Olvashatta ezt egy amerikai elnök és felesége? 3. Mikszáth sokat remél Füred fejlődésétől. Nézz utána, mi történik a századfordulón a Savanyúvízen, megindult-e a fejlődés? 11 Könyvespolcra: MIKSZÁTH KÁLMÁN: A mi külön fejedelmünk, Balatonfüred, 2008. (Jókai napi könyvek) MIKSZÁTH KÁLMÁN: Jókai Mór élete és kora, Bp. FÁBRI Anna: Mikszáth Kálmán, Bp. 1983. Szépirodalmi könyvkiadó. (Arcok és vallomások)
12 Eötvös Károly (1842-1916) Eötvös Károly Minden balatonfüredi diák házi könyvtárában ott kell lennie a Balatonról szóló legfontosabb könyvnek, amelyet bő száz éve írt s adott ki Eötvös Károly, ahogyan nevezték, a vajda. Nem kell megijedni: nem tankönyv ez, hanem szórakoztató olvasmány, vidám történetek tárháza. S rengeteg mese, adoma, ismeret, tény és kitaláció egymás után. Füredről is mi mindent tudott az amúgy valóban nagy emlékezőtehetségű író! Olvashatunk a színházról, a hajózásról, a gyógyfürdőről, a fürdőorvosokról, a szőlőről, Jókai Mórról, Széchenyi Istvánról mindenről, ami itt fontos volt. S akinek kedve van, keresse újra kiadott könyveit is, a A nagy mesélő, a vajda Bakonyról szólót, vagy az 1848-49-es évekről megírtat. Mert Eötvös nemcsak jó író volt, de nagyon nagy hazafi is, mert ahogyan Kosztolányi Dezső írta róla: Tengernek álmodta a Balatont, és tengernek álmodta a magyarságot is. Eötvös mesemondásaiban sok olyan legenda volt, amelyeket valaha ő is csak hallhatott a magához hasonlatos mesemondó régi magyaroktól, akik már fényesíteni kezdték a meséket. Mesekincstár volt a vajda memóriája, a fantáziája, az éjszakázó kedve révén. Az asztalnál üldögélő hallgató odaképzelte magát, ahová a vajda vitte magával a tarisznyájában: csendillás dunántúli szüretekre, bakonyi utazásokra, összeboruló erdei utakon, ahol őskori fekete ruhájában mutatkozik a disznópásztor, a balatoni partokra, amelyeken persze hiába kereste volna a jámbor utazó a megfelelő helyeket, ha Eötvös mesemondásai alapján útra kel. (Krúdy Gyula) Eötvös Károly bölcsességeiből A néző lelkét nem az teszi gazdaggá, amit lát, hanem amit gondol és érez arról, ami a szemébe ötlik. Mert a hazát szeretni kell. Mindennél jobban és örökké. Ám, ki a hazáját igazán nem ismeri, igazán nem is szeretheti. Sok ragyogó szépsége van a Balaton környékének. Magam se vizsgáltam meg valamennyit. Az ábrándos, tündéri és csodálatos gyönyörű képeit magam sem szemléltem végig. Fiatal szív, rajongó lélek és egész élet kellene ahhoz.
Utazás a Balaton körül (Részletek) 13 Nem úgy volt ez régen Balatonfüreden! Amikor még a Balatonnak ez volt egyetlen fürdőhelye. Hej, Balatonfüred de sok szép dal zengett, de sok sarkantyú pengett, de sok legényszív felpezsdült, de sok leányszív megrendült, de sok szép asszony lett még egyszer és még egyszer és még egyszer szerelmes asszony tebenned! Kicsiny voltál, öt-hat házból álltál, meleg voltál valamikor. Az égből, a vízből, a forró szívekből egyaránt omlott rád a napsugár és a vér melege és a jókedv villogása. Visszatérnek-e régi napjaid valaha? Igaz, hogy a régi fürdő más volt, mint a mostani. De a régi egészség is más volt, mint a mostani. Régen a fürdőket csak a sánták, bénák, csúzosak és köszvényesek keresték föl. Beteg aszszony éppen nem ment fürdőre. Csak a meddő menyecskék mentek oda, s azoknak mindig használt. És csak a viruló hajadonok keresték föl vidám mamáikkal, kik az édes múlt emlékeit még egyszer átélték, újra átérezték. S a hajadonoknak is használt. Aki balatonfüredi fürdőn, badacsonyi és somlyai szüreten meg nem találta szíve mását: hiába ment az aztán a lorettói vagy az öreg máriacelli szűzanyához. Ma már Balatonfüred nem öt házból, hanem ötven kastélyból és villából áll, s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérlik a verőfényben. Gőzösök szeldelik a nagy tó szürke vizét, s vitorlás hajók szárnyai libegnek szanaszét a látóhatár szélein. És mégis, Balatonfüred messze-messze elmaradt az osztrák fürdőktől, melyek közül pedig néhánynak helyén ötven év előtt még a mókusok futkároztak a fák oldalán, holott Balatonfüred már száz év előtt is találkozóhelye volt Dunántúl nagy családainak. S magyarok tették naggyá az osztrákok fürdőit! Miért van ez így? Hogy történhetett ez? (1900)
14 Eötvös Füredről A harmincas években már nagy és előkelő fürdő, már az országos nevezetességek találkozóhelye Balatonfüred. Könyveket lehet írni élményeiről, kalandjairól, társaságáról, szép asszonyairól. Széchenyi, Deák és Wesselényi első emberei az országnak. Deák ott tölti nyarának négy-öt hetét rendesen. Kedvéért, szaváért, látásáért öreg és ifjú államférfiak sereglenek oda hosszasabb vagy rövidebb időre. Eljött oda nemegyszer Vörösmarty, mikor neve már nemzeti dicsőséggé alakult át. És eljött oda Széchenyi. Kérdések 1. Miért nevezték őt vajdának, miért volt a neve előtt az R. betű? 2. Egy nagy magyar humorista remek paródiát írt Eötvösről! Nézz utána, s ha már megtaláltad, olvass a többiekről is. Sokat tanulhatsz! 3. Értelmezd magadnak, mit jelent ez: tengernek álmodta a magyarságot. A könyvespolcra 1. EÖTVÖS KÁROLY: Utazás a Balaton körül A Balatoni utazás vége, Veszprém, 2006. Vitis Aureus Kiadó. 2. EÖTVÖS KÁROLY 1842-1916, Veszprém, 1996. Vár ucca tizenhét könyvek 3. KRÚDY GYULA Eötvös Károlyról, Írói arcképek, 1. k. Bp. 1957.
Gárdonyi Géza (1863-1922) 15 Irodalmi évforduló, Gárdonyi év ez 2013 üzenete. Gárdonyi Gézáról egy nagy kiállítás készült, Balatonfüreden is látható lesz, mindenképpen érdemes megnézni. Noha tudjuk, Gárdonyi kapcsolata elsősorban a megyével volt erős. Devecserben tanítóskodik majdnem másfél évig (1882-1883), majd Dabrony következik, a tanítóskodás következő állomása (1884-1885). Sikertelenség, irodalmi próbálkozások visszhang nélkül, balsikerű szerelmi élmény s egy tragikus következményű, furcsa házasság. Nem sok kedves emlék a megyénkről! De vajon mikor járt az Annabálon Füreden? Nem tudjuk még a pontos dátumot. De hogy itt volt, az tény, hiszen Az író egri otthonában egyik legszebb novellát ő írta a bál csodálatos emlékéről. Gárdonyiról mindekinek az Egri csillagok jut eszébe. Pedig mennyivel gazdagabb, izgalmasabb az életműve. Két nagy történelmi műve minden fiatalnak ajánlott: A láthatatlan ember és Isten rabjai. Gárdonyi Gézát, aki az élő magyar irodalomnak talán egyetlen mívelője, akiről bizonyossággal lehet tudni, hogy könyveit azután is olvassák, amikor ő már nem lesz, mint Jókai Móric, megkérdezték jelenlegi munkálkodása s jövendő tervei felől. A költő egri magányából a Gárdonyi utcából levélben válaszolt, amelyben többek között ezt írja: Míg a háború véget nem ér, csak kis méretű történeteket furulyázok. Ha majd aztán visszatér a jó levegő, csend és rend, megírom végre-valahára azt a regényemet, amelyben kipéldázom: hogyan élhetnének az emberek okosabban, mint én éltem! Ebben a pár sorban benne van Gárdonyi Géza egész írói egyénisége, bölcs világlátása, az élet nagyszerű megbecsülése és irodalmi programja. A frontokon a halál zeng, mint dühös sírásók ásó-kapa harca, a hinterlandban megőrült muzsikusok módjára szaladgálnak az emberek, az írók szinte kukorékolnak... Egerben, egy hegyoldali utcácskában, egy csöndes, bölcs költő farigcsálja a tollat, amellyel megírja, hogy kellene élni? (Krúdy Gyula) Gárdonyi Géza
16 Anna-báli emlék (részlet) A Malom-utca e napon is csak olyan mint mindig, tíz esztendeje, száz esztendeje. Az udvarokból eperfalomb hajlik ki. Az utca árnyékán egy ház előtt gyermek-csoport ül. És az ablakok tárva vannak. De íme érkezik egy figyelmet keltő zörgéske: aprókerekű bolti szekér. Vonja egy mezitlábas széletlen szalmakalapu inasgyerek. A szekérkén cimbalom csillog, egy barnára fényezett új cimbalom. Egy karcsú kisasszonyka előzgeti őket, de persze ő a házak mellett lépdegél. Rózsaszínruhás fekete szemű leány; a fején tavalyi divatú Florentin-kalap, és a kezében fehér napernyő. Úgy lépdegél, mintha tojáson járna, s olykor mosolygó pillantást vet a cimbalomra. - Nini Cilike... Talán bíz magukhoz...? - Hozzánk, - feleli Cilike a napernyőjét öszszecsukva. Tetszik tudni, hogy ma az öregmama nevenapja van. - Igaz ám: Anna van ma. - Egészséges az öregmama? Mert épp ma éjjel álmodtam felőle, hogy a temetésén voltam. Cilike mosolyogva rázta a fejét: - Nem hal az meg soha. Ámbár ahogy mondani szokta: Mán én gyerekek meg vagyok halva, csak éppen, hogy a lélek mindennap vissza-száll egy-két órára a testembe. - De hiszen borzasztó régen fekszik! - Tizenegy esztendeje. De azért csakúgy elbeszélget velünk, mint aki egészséges. Még nevet is olykor. De megyek már... - Hát most meglepik. - Meg. Arra gondoltunk a mamával, hogy a nevenapján állítjuk be a cimbalmot. Aztán én megtanultam a nótáit, amiket emlegetett. Tetszik tudni az Anna-bál... Cilike feljebb tűri a rózsaszinű blúz ujját, és kezébe fogja a cimbalom-verőket. A szoba lágy cimbalomhangokkal telik meg. Bevezető futamok összevissza, de aztán méltóságos mély búgással szólal meg a nóta: Cserebogár sárga cserebogár. Az ágybeli agg-asszony a párnákra könyökölten bámul az unokájára. Bágyadt szemébe az életnek fénye gyullad bele. Fehér ráncos arca mosolygóvá válik. És bólogat. Hallgatja a fehérhaju asszony a párnára könyökölten. Aztán Cilike megáll a nóta végén.
- Mit muzsikáljak még öregmama? Az agg nő pislog, a kezében levő fehér zsebkendővel egyet törül a szemén, aztán elsimit egy fehér fürtöt a homlokáról: - Azt az elsőt, - motyogta fogatlan ajkkal.- Istenem mikor leány voltam... Füreden az Anna-bál... iszen beszéltem már nektek... kint a csillagos ég alatt... olyan karcsu lány voltam mint te, Cilike. Aztán könyörögtek a fiatalok, hogy daloljak egyet, hát csak kiállottam a középre oszt mondok: Ide cigány mögém... Az a szőke ember ott a falon, akkor még pelyhező bajszu legény volt... Azt verd el mégegyszer Cilike... A leány megpengette a cimbalmot s ujra a cserebogárt játszotta. Az öregasszony behunyt szemmel hallgatta és bólogatott a végén. A vendégek megdicsérték a leányt és elégedetten szállingóztak el egyenkint: - Elmentek? - El. Az öreg nagymama pislogott: - Te Cilike, verd el nékem mégegyszer azt a nótát. Cilike visszaült a cimbalomhoz, s legott megzendült a nóta a verők alatt. -Várj, várj... - mondotta az öregasszony, - ne olyan szaporán... szép lassan... Fölemelte aszott kezét, mintha taktust akarna inteni, s zengéstelen öreg reszkető hangon kezdte dalolni: Cserebogár sárga cserebogár. Dalolt buzgón, s bizony éktelenül. Beszáradt melléből már csak úgy jött a hang, mint az elkopott régi verkliből. Egyik hang erősen, a másiknál csak az ajka mozgása mutatta, hogy dalol. De azért dalolt az öreg beteg. Bágyadt kezét emelgette hozzá. A szeme fénylett. Agg fejét úgy ingatta, mint a mámoros. S mikor odaért, hogy: Csak azt mondd meg, babámé leszek-e, megrázogatta a fehér zsebkendőt a füle mellett, és a képre mosolygott. 17
18 Gárdonyi Géza Füreden Egy emléktábla őrzi látogatását, a panteonban találjuk. Szövege szerint: Balatont álmodom s melléje magamat. Az író többször járt Balatonfüreden. A balatonfüredi Anna-bálokról Anna-báli emlék című novellájában emlékezett meg. 1975-ben állították. A források szerint 1892-1896 között mint újságíró többször járt Füreden. 1911 júliusában szintén itt pihent, az Erzsébet udvarban szállt meg. Voltak tehát füredi élményei, s ezek visszaköszönnek a művekben is. Az itt olvasható novellán kívül érdemes elolvasni a Vallomás című kisregényét és a a Te, Berkenye! című kisregényt, amelynek valós alapját Gárdonyi korai füredi újságból vette át. Egy részlet a regényből A hajó egyenes csobogással közeledett Balatonfüredhez. A házak már tiszta képben fehérlettek elő a zöld part fölött. S nagyobbultak a hajó közeledésével: a nagy Horváth-ház, a fürdőház, a görög stílű templomocska. A déli parton, a Baricska dűlőn egy táborkocsi, csupa szalai kocsi és hintó. Az is mind az Anna bálra gyűlt fel. Kérdések: 1. Értelmezi kellene: Gárdonyi az Erzsébet udvarban szállt meg. Hogy lehet lakni egy udvarban? És a többi udvar nevű ház lent a parton? Mit takar, honnan van ez a szokatlan formula? 2. Gárdonyi útja Veszprém megyéből először Győrbe, majd Szegedre vezetett. Érdemes utánanézni, mennyi küzdelemmel indul el egy írói pálya! 3. Gárdonyi és Eger. Örökre összeforr ez a két név. Ez nem is kérdés, csak egy ajánlat. Egy magyar fiatalnak el kell jutnia az Egri csillagok városába, hogy ott találkozhasson a Gárdonyi emlékekkel. Amint lehet, indulj Te is a családoddal, az iskolatársaiddal Gárdonyi után Egerbe! A könyvespolcra: Halhatatlan csillagok, In memoriam Gárdonyi Géza, Bp. 2005. Nap kiadó BRASSAI ZOLTÁN: Gárdonyi Géza, Veszprém, 2003. Vár ucca műhely NÉMETHNÉ RÁCZ LIDIA: A füredi fürdőélet emlékei Gárdonyi Géza műveiben, Füredi História, 2010. 1.sz.
Krúdy Gyula (1878-1933) 19 Ha lehet, Krúdyt a diákok ne a nagyregényeinek olvasásán kezdjék. Nehéz olvasni, súlyos könyvek, gondolatgazdag művek. Olyan világba visznek, ami nem is volt tán soha, de nagyon szeretnénk ott élni. E világokhoz a magyar histórián, főleg a 19. század világán vezet az út. Először azt kell megismernünk, aztán jöhetnek Krúdy művei. De addig is van mit olvasni tőle: történelmi elbeszélései a magyar história régmúlt századaiba, a nagy események világba viszik el az ifjú olvasót. Krúdy a középiskolások számára mindig tartogat meglepetést. Mert azért a kalandok mellett ott van az ifjúi élet legszebb élménye is: a szerelem. Krúdy ebben aztán nagyon profi volt! A befutott író Minden színes itt, mint az álmokban. Szomorkás-vidám, színes tartomány a Krúdy-mű, színes, groteszk emberekkel. Az olvasó, ha ezekre a mondatokra bízza magát, színeket hall, ízeket lát, illatokat ízlel. Az érzékek mégsem összezavarodnak, hanem megsokszorozódnak. A látogató olyan világba lép be, mely a költői képekben gondolkodó elbeszélésmód híján tökéletesen rejtve maradna, ha tárgya egyébként ismerős lehetne is. Hány Balatonfüred létezik, és melyik az igazi? Van-e ilyen egyáltalán? Melyik Balatonfüred? Melyik élet? Krúdy egy veszprémi íróról (Fráter Zoltán) Ez a bizonyos Ch. V. még nem olyan régen iratkozott be a pesti lakosok névjegyzékébe. Korábban Veszprémben volt lapszerkesztő, ahol véleménye szerint kevesen tudják, hol van korrekt helyén a pontosvessző, ezért távozott a városból, pedig atyja ama Cholnoky László ügyvéd úr, aki először fordította le Sió álnév alatt a Monte Christo című regényt: ugyanebben a városban öregedett meg. (A kakasos-ház és vendégei) Krúdy Gyula
20 Blaháné meséi (részlet) Balatonfüreden, ahol a fürdőtelepi templommal szemközt még ma is állong ama fehér falú, régebbi nemesi kúriára is emlékeztető, földszintes ház, amelyet az idegeneknek Blaháné portája néven mutatnak meg, gyakran meglátogatták a nemzet csalogányát ismerősei, akik mindenféle híreket hordtak ide a nagyvilágból, miután Blaháné úgy élt füredi tuszkulánumában, mint egy régi magyar nagyasszony Blaháné falusi asszony módjára éldegélt Füreden, kakasokat, tyúkokat nevelt meglehetősen tágas udvarán, menyecskésen felkötött fővel, piros papucsban járt-kelt házában míg déltájban, amikor a vizitelések ideje elkövetkezne: fekete ruhát öltött, mint a régi magyar világbeli asszonyok. Blahánénak vizitszobája volt Füreden. Ez a vizitszoba az épület bal szárnyában állott (középen volt a kapu), és éppen olyan vizitszoba volt, amilyen abban az időben másfelé is feltalálható volt Zalában. Holdas estse Füreden Blaháné jóban volt Jókaiékkal, amíg azok itt laktak, nem messzire a Blaháné kúriájától ama villaszerű épületben, amelyet manapság Füred egyik legrégibb épületének mondanak, habár Laborfalvi Rózával már nem nagyon lehetett egyezni. De még nagyobb barátságot tartott a községbeli falusi úriasszonyokkal, akik vidéki szokás szerint alkonyatonkint nagykendőkben, viklerekben, kézilámpással meglátogatták a magányos Blahánét Ezek az asszonyságok csak akkor jártak le a telepre, ha Blaháné Füreden időzött, egyébként még fürödni is abba a Balatonba jártak, amely jó távol esett a fürdővendégektől. Terka, Fruzsinka, Szidi, Hajnal és hasonló nevük volt e falusi asszonyságoknak, akik legfeljebb csak a beszélgető őszi estéken tudták meg, hogy a nyár folyamán hány előkelő úrnők és urak fordultak meg valaha Füreden. Jókait főleg azért szerették, mert az néha a télidőt is Füreden töltötte, ha nagyobb regényírásba fogott. (Itt írta Jókai Mór Az arany ember-t.) (Miután egykor e sorok írója is gyakran üldögélt Blaháné füredi vizitszobájában, sok mindenről tájékozódást nyert a füredi eseményekről, amelyeket sohasem tudhatott volna