Családokért Önkormányzati Társulás Szakmai Program
Tartalomjegyzék 1. A társulás településeinek földrajzi elhelyezkedése, gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete... 4 1.1 Demográfiai tendenciák a kistérségben... 4 2. Általános információk a szolgáltatást biztosító társulásról... 5 2.1 Gyermekjóléti szolgálat területi irodái és dolgozói... 6 2.2 Családsegítő szolgálat területi irodái és dolgozói... 6 2.3 A társulás célja, és feladata... 7 2.4 A társulás által ellátott feladatok... 7 2.5 A társulás által ellátott feladatok tételes felsorolása:... 8 2.6 A társulás felépítése, szakfeladatai ellátásának helye:... 8 3. A társulás által biztosított gyermekjóléti szolgáltatások célja és feladata... 8 4. A gyermekjóléti szolgálat szakmai programja... 8 4.1 A szolgáltató neve, székhelye, telephelyei:... 9 4.2 Elhelyezési, és személyi feltételek... 9 4.3 A gyermekjóléti szolgálat tárgyi felszereltsége... 9 4.4 Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői... 9 4.5 A Gyermekjóléti szolgálat ellátotti köréhez tartoznak:... 10 4.6 A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei... 10 4.7 A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása... 11 4.8 Együttműködések... 12 4.9 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a szolgáltatások formái, köre, rendszeressége... 13 4.10 A gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja... 13 4.11 Nyilvántartások, dokumentumok... 13 4.12 Az ellátás igénybevételének módja... 14 4.13 Tájékoztatás módja... 14 4.14 A szolgáltatást igénybe vevők és a szolgáltatást végzők jogainak védelme 14 4.15 A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái... 15 5. A társulás családgondozói által nyújtott családsegítés szolgáltatás célja és feladata... 15 2
6. A családsegítő szolgálat szakmai programja... 15 6.1 A szolgáltató neve, székhelye, telephelyei:... 15 6.2 Elhelyezési, személyi és tárgyi feltételek... 15 6.3 A családsegítés célja és feladata... 16 6.4 A megvalósítani kívánt program bemutatása... 16 6.5 Más intézményekkel történő együttműködés módja... 17 6.6 Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői... 17 6.7 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a szolgáltatások formái, köre, rendszeressége... 18 6.8 Az ellátás igénybevételének módja és feltételei:... 20 6.9 A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja... 21 6.10 A szolgáltatást igénybe vevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme és egyéb a szolgáltatásra vonatkozó szabályok... 21 7. A társulás működésének alapelvei... 21 8. A társuláson belüli és más intézményekkel való kapcsolattartás módjai, formái 22 8.1 Szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja:... 22 8.2 A társuláson belüli információáramlás, kapcsolattartás és kommunikáció 23 9. A szolgáltatásokról szóló tájékoztatás helyi módja... 24 10. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok... 24 10.1 Az ellátottak jogainak védelmével kapcsolatos szabályok... 24 10.2 A gyermekjóléti alapellátást igénybe vevők jogainak védelmével kapcsolatos speciális szabályok... 25 A gyermeknek joga van:... 25 A gyermek szülője... 25 Az alkalmazottak jogai... 26 11. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módjai, formái... 26 12. A feladatellátás szakmai tartalma, módja... 26 13. A Társulás szakmai feladatait az alábbi jogszabályok figyelembevételével látja el: 27 14. A Társulás által nyújtott többletszolgáltatások... 28 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 29 3
1. A társulás településeinek földrajzi elhelyezkedése, gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete Az Önkormányzati Társulásban érintett 4 település Fejér megyében, a Dunaújvárosi Kistérségben található. Baracs, Előszállás, Kisapostag, Nagykarácsony települések egymáshoz közel, kb. 10-20 km távolságra helyezkednek el. Baracs: Fejér megyében, Dunaújvárostól délre található település, melynek egy részét a Duna határolja. A község faluházának épületén belül található a sportcsarnok, színházterem és a könyvtár, mely alkalmas kulturális és sport programok rendezésére. Baracs község területén épült meg a M6, M8 jelzésű autópálya csomópontja. Az egészségügyi ellátásról 2 háziorvos, 1 fogorvos gondoskodik. Óvoda, általános iskola, valamint művészeti alapiskola is működik a településen. A település közigazgatási területén repülőtér található. A munkavállalók 80-85%-a Dunaújvárosban dolgozik, a munkanélküliség 8%-os. Előszállás: Fejér megye délkeleti végében fekvő nagyközség. A 61-es számú főút, valamint Dunaföldvár közelsége könnyen megközelíthetővé teszi a települést. Az önkormányzat könyvtárat, és művelődési házat működtet. A településen óvoda, általános iskola, könyvtár, és művelődési ház működik. Kisapostag: Fejér megye déli részén, a Duna jobb partján, Dunaújvárostól 5 km-re fekvő község. A falu fejlődése a háború után a Dunai Vasmű építésével párhuzamosan fellendült. A munkalehetőségek és a város közelsége pozitívan hatott a községre. A településen óvoda, és általános iskola 1-4 osztálya működik. Nagykarácsony: Nagykarácsony Fejér megye déli részén helyezkedik el, Dunaújvárostól délnyugatra található. A településen óvoda, és általános iskola működik. A településeken az ivóvíz, és a gázellátás megfelelő, a kommunális hulladék elszállítása biztosított. A szennyvíz elvezetésére alkalmas hálózat kiépítése még nem teljes. A lakosok nagy része a környező, vagy közeli városokban dolgozik (Dunaújváros, Ercsi, Százhalombatta). A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke szerint (240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet) Nagykarácsony súlyosan érintett ezekben a problémákban. Közúton valamennyi település megközelíthető. A Dunaújváros közelében lévő települések (Baracs, Kisapostag) buszközlekedése jó. E szempontból, a nagyobb távolság miatt nehezebb helyzetben van Nagykarácsony, és valamelyest Előszállás is. A 42-es vasútvonal, amely Pusztaszabolcs Dunaújváros Paks vonalon közlekedik, Előszállást is érinti, a 43-as számú Mezőfalva Rétszilas vonalon haladó vonat pedig Nagykarácsonyon megy át. A vasútvonalak minősége, a vasúti közlekedés gyakorisága a térségben gyengébb, mint a buszközlekedésé. 1.1 Demográfiai tendenciák a kistérségben A települések lakosságingadozása kissé eltérő. A város környékén lévő települések, Baracs, Kisapostag lakosságszáma folyamatosan nő. A települések össznépessége 4
2002 és 2006 között növekedett, még Dunaújvárosé kicsit csökkent. Mindegyik településen évről évre emelkedett a halálozások száma, csökkentve ezzel a lakosságszámot. A lakosság természetes fogyása nagyobb, mint a természetes szaporodása. Nagyobb volt viszont a településekre kiköltöző, mint az onnét elvándorlók száma, tehát a települési lakosságszám növekedések oka feltételezhetően a vidékre költözés. Lakosságszámok a 2014. január 1-jei állapot szerint: Település Baracs Előszállás Kisapostag Nagykarácsony Összesen Lakosságszám 3499 fő 2393 fő 1433 fő 1422 fő 8747 fő 2. Általános információk a szolgáltatást biztosító társulásról A társulás neve: Családokért Önkormányzati Társulás A Társulás székhelye: 2427 Baracs, Táncsics utca 27. A Társulás működési területe: Társult önkormányzatok közigazgatási területe Társulás tagjainak neve, székhelye, képviselője: Baracs Község Önkormányzata Székhelye: 2427 Baracs, Táncsics utca 27. Képviseli: Várai Róbert polgármester Előszállás Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 2424 Előszállás, Fő tér 3. Képviseli: Farkas Imre polgármester Kisapostag Község Önkormányzata Székhelye: 2428 Kisapostag, Petőfi Sándor utca 63. Képviseli: Nagy Attila polgármester Nagykarácsony Község Önkormányzata Székhelye: 2425 Nagykarácsony, Petőfi Sándor utca 27. Képviseli: Müller Miklós A társult települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodtak abban, hogy a települések lakóinak a családsegítés szociális alapellátási szolgáltatás, s a gyermekjóléti szolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutása, a mind magasabb szintű ellátás és szolgáltatás biztosítása, a rendelkezésre álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználása érdekében mellérendeltségük és 5
egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján határozatlan időre Társulási Megállapodást kötöttek. A társulás fenntartója: Családokért Önkormányzati Társulás A Társulási Tanács elnöke: Várai Róbert Baracs község polgármestere A munkáltatói jogok gyakorlója: Várai Róbert Baracs község polgármestere A társulás jogállása: a Társulás önálló jogi személy A szolgáltatást nyújtók: 2.1 Gyermekjóléti szolgálat területi irodái és dolgozói Település Területi iroda Családgondozó / végzettség 2427 Baracs Kossuth L. u. 11. Kápolnási Attiláné szociálpedagógus 2424 Előszállás Bem u. 1. Gráczer Zsuzsanna szociális munkás 2428 Kisapostag Petőfi u. 69. Molnárné Tüzkő Zsuzsanna szociális munkás 2425 Nagykarácsony Petőfi u. 27. Molnárné Tüzkő Zsuzsanna- szociális munkás Baracson és Előszálláson a családgondozó a gyermekek számát, valamint a gondozott gyermekek létszámát figyelembe véve napi 8-8 órában, míg Kisapostagon és Nagykarácsonyban osztott munkakörben napi 3-3 órában látja el a családgondozói teendőket. A gyermekjóléti szolgálat családgondozóinak szakmai felügyeletét Gráczer Zsuzsanna, Előszállás családgondozója látja el. 2.2 Családsegítő szolgálat területi irodái és dolgozói Település Területi iroda Családgondozó / végzettség 2427 Baracs Kossuth L. u. 11. Nikolinné Héring Edit szociális menedzser 2424 Előszállás Bem u. 1. Kozma Nikolett szociális munkás 2428 Kisapostag Petőfi u. 69. Molnárné Tüzkő Zsuzsanna-szociális munkás 2425 Nagykarácsony Petőfi u. 27. Molnárné Tüzkő Zsuzsanna-szociális munkás Baracson és Előszálláson a családgondozók a törvényi előírásnak megfelelően napi 8-8 órában végzik munkájukat, míg Kisapostagon és Nagykarácsonyban a családgondozó osztott munkakörben napi 1-1 órában végzi a családgondozást. A családsegítő szolgálat szakmai felügyeletét, valamint a társulás dolgozóinak segítését és koordinálását Nikolinné Héring Edit, Baracs családsegítő családgondozója látja el. A családgondozók önálló családgondozóként végzik munkájukat, egymás helyettesítését a munkáltatóval egyeztetett módon, lehetőleg az adott településen belül oldják meg. A társulás megállapodást kötött Dunaújváros családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást is ellátó intézményével, hogy a családgondozók számára biztosítják a szakintézményi hátteret, szükség esetén lehetővé teszik szakmai konzultáción való részvételüket. A rendszeres (kéthetenkénti) eset- 6
megbeszélést a társulás településein több szakember közreműködésével oldjuk meg. A rendszeres szakmai továbbképzéseken való részvétel a továbbképzési szükségletnek megfelelően a munkáltató jóváhagyásával valósul meg. 2.3 A társulás célja, és feladata A Családokért Önkormányzati Társulás a családsegítés szociális alapellátási és gyermekjóléti szolgáltatásokkal hozzájárul a társult települések által megfogalmazott szociálpolitika megvalósításához, a lakosság életminőségének javításához, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítéséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez. A rászorultak védelmét és létbiztonságát szolgáló szociális háló jelentősége az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatására térségünkben is felértékelődött. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény a szociális biztonság és gyermeki jólét megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az egyes szociális és gyermekjóléti ellátások formáit, szervezetét, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A társulás alapvető célja, hogy az ellátási területén élő lakosság szükségleteihez és igényeihez leginkább alkalmazkodó szolgáltatást nyújtson, és hatékony, átlátható ellátási struktúrát alakítson ki. A minőségi és differenciált szolgáltatások középpontjában az egyén és az egyének szükséglete áll. Szolgáltatásainkat úgy alakítottuk ki, hogy egyénre szabottak, és széles körben hozzáférhetőek legyenek, valamint nyújtsanak segítséget a rászorulók számára. 2.4 A társulás által ellátott feladatok - Családokat segítő szolgáltatásokat nyújt a szociális, mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, vagy egyéb okok miatt krízishelyzetbe került személyek, családok számára, azok életvezetési képességeinek megőrzése, a válsághelyzethez vezető okok megelőzése, és megszüntetése érdekében. - Tanácsadást nyújt a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére. - Családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló, közösségépítő, konfliktuskezelő programokat és szolgáltatásokat szervez. - Segíti a munkavállaláshoz szükséges készségeket. - Elősegíti a humán jellegű civil kezdeményezéseket. - Veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, ennek keretében szervezi a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben. - Felhívja a települési önkormányzat figyelmét egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek speciális szükségleteire, a kirekesztődés veszélyeire és az ellátórendszer esetleges hiányosságaira. - Ellátja az együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat. 7
- A társadalmi befogadás és beilleszkedés elősegítése, az önellátás elérhetőségének megteremtése a térség problémás élethelyzetben élő lakói számára. - A társulás biztosítja az emberek számára a megszokott életvitelük fenntartása mellett az egyes szolgáltatások igénybe vételének lehetőségét. 2.5 A társulás által ellátott feladatok tételes felsorolása: - gyermekjóléti szolgálat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint, - családsegítés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján. 2.6 A társulás felépítése, szakfeladatai ellátásának helye: A társulás székhelye: 2427 Baracs, Táncsics u. 27. Szolgáltatásnyújtás helye: - gyermekjóléti szolgálat - az igénybe vevő lakóhelye szerinti területi irodákon történik a fentiekben leírt helyszíneken, - családsegítés - az igénybe vevő lakóhelye szerinti nyitva álló iroda helyiségekben történik a fentiekben leírt helyszíneken. 3. A társulás által biztosított gyermekjóléti szolgáltatások célja és feladata Célja, hogy a lakosság részére családsegítő, és gyermekvédelmi ellátást nyújtson. Gyermekjóléti szolgálat működtetésével segítse a gyermekeket jogaiknak, érdekeiknek érvényesítéséhez, valamint a szülőket kötelességeik teljesítéséhez. Működtessen jelzőrendszert, mellyel hozzájárul a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez és megszüntetéséhez. A társulás ellátási területe a társulásban részt vevő települések közigazgatási területe. A társuláson belül az alábbi gyermekjóléti alapellátási szolgáltatás biztosított: - Gyermekjóléti szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Az 1997. évi XXXI. tv. 40. -a, valamint a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 6. -a meghatározása alapján a gyermekjóléti szolgálat ellátandó feladatai a következők: Feladata a gyermek érdekeit védő szociális szolgáltatás biztosítása, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítését. 4. A gyermekjóléti szolgálat szakmai programja 8
4.1 A szolgáltató neve, székhelye, telephelyei: Családokért Önkormányzati Társulás 2427 Baracs, Táncsics u. 27. Telephelyei: 2427 Baracs, Kossuth L. u. 11. 2424 Előszállás, Bem u. 1. 2428 Kisapostag, Petőfi u. 69. 2425 Nagykarácsony, Petőfi u. 27. 4.2 Elhelyezési, és személyi feltételek A gyermekjóléti szolgálat munkatársai az alábbi településeken látják el tevékenységüket: Település Területi iroda ügyfélfogadás 2427 Baracs Kossuth Lajos u. 11. Hétfő és péntek: 8-11; szerda: 14-16 óráig. 2424 Előszállás Bem u. 1. H,K,Sz,P: 8-10; csütörtök: 13-15 óráig. 2428 Kisapostag Petőfi u. 69. Hétfő: 13-16 óráig. 2425 Nagykarácsony Petőfi u. 27. Szerda: 9-12 óráig. A jogszabályban meghatározott létszámú és végzettségű családgondozóval történik a szolgáltatás biztosítása. A gyermekjóléti szolgálat valamennyi munkatársa szakirányú végzettséggel rendelkezik, illetve szakképzettnek tekinthető. 4.3 A gyermekjóléti szolgálat tárgyi felszereltsége A tárgyi felszereltség (telefon, fénymásoló, számítógép és tartozékai, stb.) megfelel a jogszabályban előírtaknak. Iroda, interjúszoba, valamint prevenciós programokra alkalmas tér biztosított. 4.4 Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői Az ellátás a társulásban részt vevő négy településen (Baracs, Előszállás, Kisapostag, Nagykarácsony) valósul meg. A feladatellátásban résztvevő települések gyermekeinek száma a 2014-es adatok alapján: Település 0-3 éves 4-14 éves 15-18 éves összes gyermek Baracs 102 333 189 624 Előszállás 89 236 113 438 Kisapostag 29 148 54 231 Nagykarácsony 37 134 65 236 Összesen 257 851 421 1529 A számadatokból látható, hogy a gyermekek száma Baracson a legmagasabb, de a gondozott gyermekek száma alacsonyabb ott, mint Előszálláson, ahol közel 200-zal kevesebb a gyerekszám. Előszállás távolabb van Dunaújvárostól, s ez kihatással van a családok életére. Nehezebb a munkavállalás, szűkösebbek a lehetőségek, így több a szociális probléma. Hasonló jelenség figyelhető meg a két kisebb település gyer- 9
meklétszámát és a gondozott gyermekek számát tekintve. Kisapostag Dunaújvároshoz közel (kb. 6 km-re) helyezkedik el, így az ott élő családok munkavállalás szempontjából sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint a várostól kb. 20 km-re lévő Nagykarácsonyban, ahonnan a közlekedési nehézségek is komoly problémát okoznak. A gondozott gyerekek száma Nagykarácsonyban jóval magasabb, mint Kisapostagon. 4.5 A Gyermekjóléti szolgálat ellátotti köréhez tartoznak: - A feladat ellátásában részt vevő települések területén állandó bejelentett lakóhelylyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező 0-18 éves korosztály és családtagjaik. A gyermekjóléti szolgálat fogadja az önkéntesen segítséget kérőket, valamint megvizsgálja és kezeli a jelzőrendszertől, hatóságoktól, valamint az állampolgároktól érkező jelzéseket. A jelzések nyomán szolgáltatásokat biztosít és közvetít, valamint családgondozást végez. A leggyakoribb veszélyeztető tényezők a következők: - lakhatási és megélhetési problémák, melyek gyakran érzelmi labilitást is okoznak a családokban; - iskolai beilleszkedési zavarok; - iskolai hiányzások; - konfliktusok, kapcsolati problémák; - egyszülős családok; - elhanyagolás (érzelmi, fizikai), a családok torzult értékrendje és világképe; - a szociális veszélyeztetettség; - életvezetési, szocializációs problémák; - inaktív lakossági csoport magas létszáma; - mentális és addiktológiai betegségek és az ezzel járó devianciák megjelenése a családban; - kriminalizálódás mind a felnőttek, mind a gyermekek körében; magántulajdon elleni szabálysértések. A lakosság létszámára viszonylagos állandóság jellemző. A térség területén elenyésző azoknak a családoknak a száma, akik állandó bejelentett lakcímmel nem rendelkeznek, de életvitelszerűen itt tartózkodnak. A vonatkozó törvényi szabályozás értelmében, a gyermekjóléti szolgálatnak e családok vonatkozásában is ellátási kötelezettsége van. Az elmúlt évek gazdasági és szociálpolitikai változásai miatt a veszélyeztetett gyermekek száma folyamatosan emelkedik. 4.6 A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az 1997. évi XXXI. tv. 40. -a, valamint a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 6. -a meghatározása alapján a gyermekjóléti szolgálat ellátandó feladatai a következők: Feladata a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás biztosítása, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítését. 10
A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: - Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése. A beérkező jelzések nyomán biztosítjuk, illetve közvetítjük a szükséges ellátást, szükség esetén javaslatot teszünk hatósági intézkedésre. A jelzőrendszer tagjaival rendszeresen kommunikálunk, szakmaközi megbeszéléseket szervezünk. - A veszélyeztetettséget előidéző okokat feltárjuk és ezek megoldására javaslatot készítünk. - Családgondozást biztosítunk, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése érdekében. - Szükség szerint prevenciós programokat szervezünk a gyermekek számára, ezekről a családgondozóktól kapnak információt. - A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében tanácsadást végzünk, valamint tájékoztatást adunk a gyermeki jogokról. - Segítjük a gyermek fejlődését biztosító támogatásokhoz való hozzájutását. Az ügyfelek kérésére ügyintézési segítséget nyújtunk. - A lehetőségekhez, és igényekhez mérten szervezzük a pszichológiai, nevelési, egészségügyi, családtervezési, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadást. - Szabadidős programokat, klub-foglalkozásokat szervezünk, amelyek enyhítik a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásait. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében - Kialakult veszélyeztetettség esetén családgondozás keretében biztosítunk segítő kapcsolatot. A szociális és gyermekjóléti munka célja a családtagok képessé tétele a veszélyeztető tényezők csökkentésére. - A családi konfliktusok megoldását segítjük különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében. - Kezdeményezünk egészségügyi és a szociális ellátást, ügyintézési segítséget nyújtunk a különböző juttatások és szolgáltatások igénybevételéhez. - Együttműködés hiányában, vagy az alapellátás keretein túlmutató megoldási lehetőségek esetén javaslatot készítünk a gyermek védelembe vételére, családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében - Családgondozással és a szakszolgáltatást végző intézménnyel való együttműködéssel a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához járulunk hozzá. - Utógondozás biztosítása a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a gyermek családba történő visszailleszkedéséhez járulunk hozzá. 4.7 A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása A fentiekben leírtakat mind a négy településen szakképzett dolgozó valósítja meg. 11
A jelzőrendszer működtetésén keresztül figyelemmel kísérjük az adott településeken élő gyermekek helyzetét, s a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával segítséget nyújtunk a felmerülő problémák kezelésében. Ügyfélfogadás keretében tájékoztatjuk a hozzánk fordulókat különböző ellátásokról, szolgáltatásokról, azok elérésének módjáról, segítünk nyomtatványok kitöltésében, ügyintézésben. Családgondozás keretében a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermekek és családjaik gondozását végezzük eseti gondozás, alapellátás, védelembe vétel, utógondozás formájában. Pszichológiai, vagy jogi segítségnyújtásra Dunaújvárosba közvetítjük az ügyfeleket szükség esetén. Prevenciós programok szervezésével, szabadidős tevékenységek lehetőségének biztosításával törekszünk a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítésére. A társulás településein az ünnepköröknek megfelelően (Húsvét és Karácsony alkalmából) rendezvényt (pl.: játszóházat, ünnepélyt, kiállítást) szervezünk, nyáron kisebb kirándulást, vagy egyéb szabadidős lehetőséget biztosítunk. Támogatási lehetőségek és támogatók keresése, az adódó lehetőségektől függően használt ruha akciók és egyéb juttatások által a családok segítése. A gyermekek átmeneti gondozása vonatkozásában szervezi és közvetíti az ország területén található és igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutást. 4.8 Együttműködések Társuláson belüli együttműködés: A családgondozók kétheti rendszerességgel szakmai értekezletet tartanak, ahol a feladatok elosztása, az aktuális feladatok megbeszélése, esetmegbeszélések történnek. A szakmai értekezleteket a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai felügyeletét biztosító családgondozó tartja, melyek helyszíne a szolgáltatás nyújtásának helye (a feladatellátásban részt vevő településeken). A családgondozó munkatársak napi kapcsolatban (telefon és internet) állnak egymással, és együttműködnek a megfelelő szakmai munkavégzés érdekében. A munkakapcsolatot segíti a havi rendszerességgel a társulás székhelyén tartott team. Ennek megfelelően szoros társuláson belüli együttműködés valósul meg a gyermekjóléti szolgálat, valamint a családsegítő szolgálat vonatkozásában. Együttműködés más intézményekkel: A gyermekjóléti szolgálat a jogszabálynak megfelelően észlelő- és jelzőrendszert működtet, melynek megvalósulása rendszeres munkakapcsolatot jelent az oktatásinevelési intézmények, nevelési tanácsadók, bölcsődék, egészségügyi szolgáltatók (védőnők, gyermekorvosok), átmeneti gondozást nyújtó intézmények, rendőrség, pártfogó felügyelet képviselőivel. A jelzéseket a családgondozó minden esetben írásban kéri, és írásos választ küld. A munkakapcsolatot a rendszeresen megtartott szakmaközi megbeszélések erősítik. További rendszeres kapcsolatot tart a gyámhatóság, gyámhivatal munkatársaival. Rendszeresen keresi a kapcsolatot azon civil szervezetekkel, akiknek segítségével az ügyfelek részére adományokat tudnak eljuttatni. 12
4.9 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a szolgáltatások formái, köre, rendszeressége A gyermekjóléti szolgálat tevékenységét ellátások teljesítésével, közvetítésével és szervezéssel biztosítja. Figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét. A gyermekek átmeneti gondozását helyettes szülő / szülők működtetésével oldja meg. Együttműködik a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátásában. Felkérésre környezettanulmányt készít. Biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket. Szervezési feladatai körében gondoskodik szabadidős programokról. Nagy hangsúlyt fektet a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésére. Ennek érdekében rendszeres prevenciós programokat szervez. 4.10 A gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja A szolgálattól önként segítséget kérő gyermekek és szülők kérésének megismerése után dönt a segítségnyújtás formájáról. Amennyiben elégséges, szolgáltatások közvetítésével segíti a családot. Ha ez nem elegendő, alapellátás keretében családgondozást végez, melynek során pontosan meghatározza az elérendő célokat és az eléréséhez szükséges feladatokat, határidőket, felelősöket. Ebbe a folyamatba korának és állapotának megfelelően minden gyermek bevonásra kerül. A segítséget kérő családok számára gyógypedagógiai segítség és pszichológiai tanácsadás eléréséhez nyúlt segítséget. Ha a jelzőrendszer bármely tagjától jelzést kap, megvizsgálja a jelzés tartalmát, és felkutatja a lehetséges információkat. Amennyiben szükséges, szintén alapellátás formájában kezdi meg a veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló munkát. Ha valamelyik fél együttműködési hajlandósága nem kielégítő, vagy a gyermekről érkezett jelzés súlya indokolja, védelembe vételre tesz javaslatot. Védelembe vétel keretében az előírt feladatok tervszerű végrehajtásával végzi a családgondozást. Amennyiben a gyermek súlyos veszélyeztetése indokolja, a gyermek elhelyezésére (ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel) tesz javaslatot. Ebben az esetben is tovább folytatódik a szülőkkel a munka a gyermeknek a családba történő visszailleszkedése érdekében. 4.11 Nyilvántartások, dokumentumok - A gyermekek élethelyzetének feltárására, sorsának megtervezésére és végigkísérésére a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján a Gyermekeink védelmében elnevezésű adatlapon történik. 13
- A családgondozók a napi történéseket, jelzéseket, eseményeket az Eseménynaplóban rögzítik. - Napi elektronikus jelentési kötelezettségüket a TEVADMIN rendszerben rögzítik. 4.12 Az ellátás igénybevételének módja Az ellátás igénybevétele önkéntes. A családgondozó a legtöbb esetben az oktatási intézményektől (óvodák, iskolák) értesül a veszélyeztetett gyermekekről, de a jelzőrendszer többi tagjától is (gyermekorvos, védőnő, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat, ügyészség, civil szervezetek, rendőrség, bíróság) érkeznek jelzések. A jelzés után a társulás családgondozója felveszi a kapcsolatot a családdal (személyesen, telefonon v. levélben). Az alapellátásban történő családgondozás esetén a családgondozó a közösen megfogalmazott gondozási terv keretében együttműködik a gyermekkel és családjával. A veszélyeztető körülmény mielőbbi megszüntetése érdekében kapcsolatot tart az oktatási intézménnyel, szükség esetén pszichológus, gyógypedagógus, vagy más szakember segítségét is felajánlja. Tájékoztatást ad az igénybe vehető szociális ellátásokról, szolgáltatásokról, segítséget nyújt az ügyintézésben. A 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 9. (4) bekezdés szerint a rendőrség értesítése alapján a távoltartó határozat meghozatalát követő 24 órán belül a családsegítő szolgálat, együtt élő kiskorú hozzátartozó esetében a gyermekjóléti szolgálat köteles a bántalmazottat és a bántalmazót felkeresni és velük segítő kapcsolatot kezdeményezni, illetve a kiskorút veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében intézkedni. 4.13 Tájékoztatás módja A Gyermekjóléti szolgálat segítségének igénybevételéről a következő módokon nyújtunk tájékoztatást: - telefonon vagy személyesen a társulás nyitvatartási idejében; - a feladatellátásban részt vevő települések honlapjain, vagy a helyi újságokban; - jelzőrendszeri tagok által. 4.14 A szolgáltatást igénybe vevők és a szolgáltatást végzők jogainak védelme A személyes adatok kezelését jogszabályban meghatározott módon kezeli a társulás. A gyermekjogi képviselő elérhetősége a társulás családgondozóinak irodáinál kifüggesztésre került. A családgondozó az 1997. évi XXXI. tv. 15. (8) bekezdése alapján köteles nyilatkozatot tenni. A társulás munkatársai kötelesek a Szociális munka etikai kódexét maradéktalanul betartani. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottakat a külön jogszabályban meghatározott munkakörükkel összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket értékeljék és elismerjék. 14
4.15 A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái A gyermekjóléti szolgálat munkatársai számára a továbbképzési lehetőség a jogszabályi előírásoknak megfelelően - biztosított. A családgondozók a pontjaik megszerzése céljából - a továbbképzési időszakukat és a lehetőségeket figyelembe véve különböző tanfolyamokon, képzéseken, konferenciákon vehetnek részt. A fenntartó biztosítja a dolgozók megfelelő szakmai felkészültsége, tájékoztatása érdekében szervezett értekezleteken, szakmai tanácskozásokon, konferenciákon való részvétel lehetőségét. A gyermekjóléti szolgálat családgondozóinak feladatait részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. 5. A társulás családgondozói által nyújtott családsegítés szolgáltatás célja és feladata Családsegítés A családsegítő szolgáltatás célja a szociális, mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, vagy egyéb okokból krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességeinek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Az ellátási területen jelentkező gondozási igények felmérése, a gondozás megszervezése. Segíteni a pénzbeli, természetbeni szociális ellátásokhoz, a személyes szociális szolgáltatási formákhoz, a nyugdíj- és egészségbiztosítás alapján igénybe vehető szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférést, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás biztosítását. A társulás ellátási területe a társulásban részt vevő települések közigazgatási területe. Az alábbi szociális alapellátási szolgáltatások biztosítottak: - Családsegítés. 6. A családsegítő szolgálat szakmai programja 6.1 A szolgáltató neve, székhelye, telephelyei: Családokért Önkormányzati Társulás 2427 Baracs, Táncsics u. 27. Telephelyei: 2427 Baracs, Kossuth L. u. 11. 2424 Előszállás, Bem u. 1. 2428 Kisapostag, Petőfi u. 69. 2425 Nagykarácsony, Petőfi u. 27. 6.2 Elhelyezési, személyi és tárgyi feltételek 15
A szolgáltatást nyújtó nyitva álló helyiségek: Település Nyitva álló helyiség ügyfélfogadás 2427 Baracs Kossuth Lajos u. 11. Hétfő: 13-16; K, Sz, Cs: 9-12 óráig. 2424 Előszállás Bem u. 1. Hétfő, K, Sz, P: 8-11-ig, Cs: 11-15 óráig 2428 Kisapostag Petőfi u. 69. Kedd: 9-12 óráig. 2425 Nagykarácsony Petőfi u. 27. Szerda: 12-15 óráig. A jogszabályban meghatározott létszámú és végzettségű családgondozóval történik a szolgáltatás biztosítása. A családsegítő szolgálat valamennyi munkatársa szakirányú végzettséggel rendelkezik, illetve szakképzettnek tekinthető. A munkaszobák kommunikációs technikai eszközökkel felszereltek (számítógép, nyomtató, fénymásoló, telefon). 6.3 A családsegítés célja és feladata A családsegítés célja és feladata a szociális, mentálhigiénés problémákkal küzdő, vagy krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok gondozásának segítése. A társulás családgondozói a hozzájuk forduló kliensek széles körű problémáira próbálnak megoldást találni, illetve felkínálni. A családsegítés a családoknak, a családban élő vagy egyedülálló személyeknek nyújtott professzionális segítség ahhoz, hogy életüket emberi módon élhessék. A célja, hogy a társulás településein élő és segítséget kérő személy és a családgondozó közös munkálkodásával a kliens eljusson valamilyen megoldáshoz a problémájában. A munka során a szakember segítő támogatással áll a kliens mellett. 6.4 A megvalósítani kívánt program bemutatása A családsegítő szolgáltatás célja a szociális, mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, vagy egyéb okokból krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességeinek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Ehhez szükség szerint biztosítjuk a szociális és életvezetési tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedést segítő programját. Családgondozást biztosítunk a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítésére. Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos programokat, csoport- és klubfoglalkozásokat szervezünk. Tanácsadást nyújtunk a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére. A szolgáltatást megelőző tevékenységek: Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő- és jelzőrendszert működtet. Jelzőrendszeri tanácskozásokat tart havonkénti rendszerességgel. 16
Segítő tevékenységéről és szolgáltatásairól a lakosságot többféle módon tájékoztatja (kihelyezett plakátokon, helyi újságon keresztül, személyes kapcsolatok útján stb.) Szolgáltatások: Tájékoztatás a szociális, családtámogatási, társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról. Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás. Segítségnyújtás szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében. Segítségnyújtás a családban jelentkező krízis, működési zavarok, konfliktusok megoldásában. Segítségnyújtás és tanácsadás ügyintézésekben és nyomtatványok kitöltésében. Rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliekkel való foglalkozás Jogi és pszichológiai tanácsadás közvetítése. 6.5 Más intézményekkel történő együttműködés módja A családsegítő szolgálat szoros munkakapcsolatban áll a jelzőrendszer valamennyi tagjával, kapcsolatot tart a Munkaügyi Központ kirendeltségével, civil szervezetekkel, alapítványokkal, egyházakkal a kliensek segítése érdekében. A kapcsolattartás formái különösen: - postai úton, - telefonon, - személyesen, - elektronikusan - megbeszélések, teamek, esetkonferenciák alkalmával, - rendezvényeken való jelenlét során. 6.6 Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői Az ellátás a társulásban részt vevő négy településen (Baracs, Előszállás, Kisapostag, Nagykarácsony) valósul meg. A feladatellátásban résztvevő települések felnőtt lakosainak száma a 2014-es adatok alapján: Település 19-25 éves 26-60 éves 61 évestől összes felnőtt Baracs 355 1756 764 2875 Előszállás 238 1192 525 1955 Kisapostag 133 748 321 1202 Nagykarácsony 151 688 347 1186 Összesen 877 4384 1957 7218 A szolgáltatást igénybevevők körébe tartoznak a feladat ellátásában részt vevő települések területén állandó bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező főként felnőtt személyek és családtagjaik. 17
A szolgáltatások alanyai elsősorban az alábbi személyek, családok: - alacsony jövedelemmel rendelkező személyek, családok - életvezetési problémával küzdő személyek, családok - gyermeknevelési problémával küzdő személyek, családok - krízishelyzetbe kerülők (pl. válás, gyermekelhelyezés, szeretett személy elvesztése, stb.) - időskorúak - egyedülálló személyek - csökkent munkaképességű személyek - fogyatékos személyek - szenvedélybetegek - hajléktalanok - egészségügyi problémával küzdő személyek - mentális problémákkal küzdő személyek - pszichiátriai betegek - munkanélküli személyek - magatartási problémás gyermekek - veszélyeztetettek (gyermekek, felnőttek egyaránt) A Családsegítő Szolgálat fogadja az önkéntesen segítséget kérőket, valamint megvizsgálja és kezeli a jelzőrendszertől, hatóságoktól, valamint az állampolgároktól érkező jelzéseket. A jelzések nyomán szolgáltatásokat biztosít és közvetít, valamint családgondozást végez. 6.7 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a szolgáltatások formái, köre, rendszeressége A társulás dolgozója a szociális, mentális, életvezetési problémával küzdők számára az életvezetési képesség megőrzése céljából tanácsadást, családgondozást, egyéni esetkezelést, egyéni és csoportos terápiás programokat biztosít. Az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást szervez, információt nyújt a helyben elérhető támogatásokról, adósságkezelési tanácsadást, díjhátralék ügyintézést biztosít. Szükség szerint közreműködik albérletkeresésben és adományok közvetítésében. Az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülő klienskör jellemzői: alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya, életkori sajátosságok, csökkent munkaképesség, családi kapcsolatok rendezetlensége, alacsony jövedelem, lakhatási problémák. Az ügyfelekről a jogszabályban meghatározott nyilvántartásokat vezet. Számukra szükség szerint tanácsadást nyújt, vagy valamely ellátás, szolgáltatás igénybe vételéhez segíti őket. Támogatja csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozások szervezését. Együttműködik a munkaügyi központtal a közmunka programba való bekapcsolódás érdekében. Támogatja önsegítő csoport szervezését. A családsegítő szolgáltatás keretében végzett tevékenységnek a szolgáltatást igénybevevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira. 18
Kiskorú személyre az általános segítő szolgáltatás akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása az általános segítő szolgáltatás keretében indult, b) a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A Családsegítő Szolgálat a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, melynek tagjai: a jegyző, a szociális, egészségügyi szolgáltató intézmények, a gyermekjóléti központ, a pártfogó felügyelői és a jogi segítségnyújtó szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek, akik jelzik, vagy jelezhetik, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. Egyéni esetkezelés Az egyéni esetkezelés során a családgondozó a klienssel közvetlen segítő tevékenységet folytat. Az egyéni esetkezelés célja az egyén életfeltételeinek javítása a családban és a társas kapcsolatokban. A családgondozó a klienseit ügyfélfogadási idejében fogadja azonnali ügyintézést igénylő krízishelyzet esetén a szakmai segítő és koordinátor intézkedik a helyettesítéséről. A klienssel végzett munka az erre kijelölt interjúszobában történik. A családgondozó terepidejében a kliensei számára hivatalos ügyintézést, illetőleg családlátogatást végez, ahol megismerkedik a kliensének életkörülményeivel, családi kapcsolataival, és feltérképezi a természetes támogató környezetét. A Szolgálatnál jelentkező új kliensek esetében a szakmai segítő és koordinátor a családgondozók közötti esetelosztás egyenlőtlenségének kiküszöbölése érdekében az új esetek elosztása szükség esetén a team-ülés részét képezi. A társszervek gondozásba vételt kezdeményező megkeresései esetében az esetelosztás ugyanitt történik. Esetátadásra a családgondozás folyamatában előforduló szakmai elakadások, vagy a családgondozó és a kliens közötti összeférhetetlenség, valamint a kliens kérése miatt sor kerülhet. Ezt bármelyik fél kezdeményezheti, az új családgondozó személyének kijelölése a szakmai team-en történik. A családgondozás lezárására akkor kerül sor, amikor az adott probléma megoldódott, a meghatározott célok megvalósultak, vagy a kliens nem érdekelt a folytatásban. A folyamat befejezése az addigi folyamat értékelésével történik. Amennyiben a kliens nem érdekelt a gondozás folytatásában, de az eset lezárása súlyos veszélyeztetettséget jelent az igénybevevőre, vagy annak családjára, a családgondozó az esetet nem zárhatja le. Ebben az esetben a szociális munka eszközeivel olyan belső motiváltságot alakít ki az igénybevevőben, amelynek segítségével a segítő munkát folytatni tudja. A családgondozó a személyes adatok felvételekor a klienssel adatvédelmi hozzájárulást írat alá. A családgondozás során történő eseményeket a családgondozó az eseménynaplóban feljegyzés formájában rögzíti, amennyiben az esetkezeléshez más szolgáltató bevonása is szükséges, írásos megkeresést készít. A családgondozó a sikeres családgondozás érdekében más szolgáltatókkal rendszeres kapcsolatot tart fenn, tájékozódik a kliens számára nyújtható egyéb szolgáltatásokról, és azoknak elérhetőségéről. Más szolgáltatásba való bevonás esetén segítséget nyújt a kliens számára az új helyzettel való megismerkedéshez, megszervezi számára a cél szervezethez történő eljutást. A kliens számára nyújtott szolgáltatások, adományok igénybevételét a családgondozó az eseménynaplóban rögzíti. Információ közvetítés keretében tájékoztatási, tanácsadási feladatokat lát el, valamint segítséget nyújt a szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés biztosításában. Célja, hogy a szociális ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetősége és az igénybevételükre vonatkozó szabályok vonatkozá- 19
sában. Tájékoztatást nyújt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről, az ellátások igényléséhez szükséges iratokról, segít a hatósággal való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben. A szolgáltatást igénybe vevő személyt tájékoztatja az ellátottjogi, illetve a gyermekjogi képviselő által biztosított lehetőségről, a képviselők elérhetőségéről. Szociális munka, csoportokkal A Családsegítő Szolgálat munkatársai az általuk gondozott kliensek hatékony segítése érdekében problémaorientált klubokat, csoportokat szervezhetnek, ahol a kliensek közös típusú gondjainak együttes megoldásában nyújtanak segítséget. Közösségi munka A közösségi szociális munka célja a szűkebb lakóhelyi közösségek érdekeinek megismerése, érdekvédelemre tanítás, és annak elérése, hogy a közösségek a kapott segítséggel önállóan is meg tudják oldani problémáikat. Célcsoportjába minden olyan közösség beletartozik, amely saját maga nem képes megoldani a problémáit. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Jelzőrendszer működtetése: Az észlelő-és jelzőrendszer működésének célja a problémák időben történő felismerése, és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása. Működésének alapelve: - Mindenkor a kliens érdekeit kell szolgálnia. - Minden esetben tiszteletben kell tartani minden ember értékét, méltóságát és egyediségét. A jelzőrendszer tagjainak szakmai tevékenységük során kötelessége a titoktartás és az információk felelős kezelésének biztosítása. Az észlelő- és jelzőrendszer hatékony együttműködésének alapja az abban résztvevők korrekt együttműködése. Ennek érdekében a családgondozó személyes kapcsolatot alakít ki és ápol a háziorvosokkal, oktatási és közművelődési intézményekkel, és tájékoztatja a jelzőrendszer tagjait a szolgálat működéséről, szolgáltatásairól, ill. szóróanyagot hagy a segítséget kérők informálása érdekében. A jelzések érkezhetnek írásban, telefonon, ill. személyes felkeresés útján. A jelzést fogadó rögzíti a beérkezett információ tartalmát, az adatközlő nevét, az adatközlés pontos idejét, amelyet feltüntet a gondozott személy egyéni dokumentációjában. Az esetgazda a családgondozó lesz. A családgondozó a jelzést követően minden esetben 15 munkanapon belül tájékoztatást nyújt a jelző számára. A családgondozó a gondozási folyamatban rendszeres kapcsolatot tart a külső, illetve belső jelzőrendszer tagjaival, és szükség szerint esetmegbeszélésen vesz részt. Ezen szakmai konzultációk alkalmával a résztvevők közösen dolgoznak ki megoldási módokat az együttesen feltárt problémákra, és felosztják egymás között a feladatokat. 6.8 Az ellátás igénybevételének módja és feltételei: Önkéntesen Észlelő- és jelzőrendszeren keresztül jelzett Együttműködésre kötelezett (aktív korú nem foglalkoztatottak) 20