SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BALMAZÚJVÁROSI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM azonosító szám: 039609 BALMAZÚJVÁROSI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 18. Tel/fax: 06/52/580-518 2015

Tartalomjegyzék Bevezetés - Általános rendelkezések... 5 1.1. Szervezeti és működési szabályzat célja és hatálya... 5 1.2. Az intézmény működését meghatározó jogszabályi háttér... 6 Intézményi alapadatok... 8 2.1. Intézmény adatai... 8 2.2. Fenntartó adatai... 8 2.3. Működtető adatai... 8 2.4. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga:... 9 2.5. Az intézmény tevékenységei... 9 2.5.1. Az intézmény alaptevékenység besorolása... 9 2.5.2. Az intézmény alaptevékenységeinek részletezése... 9 2.5.3. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek... 10 2.5.4. Vállalkozási tevékenység... 10 2.6. Intézmény által használt bélyegzők... 11 2.6.1. Az intézményi bélyegzők elhelyezése és használata... 11 Szervezeti felépítés... 12 3. Tisztségek és szervezeti egységek megnevezése... 12 3.1. Intézményvezető... 12 3.2. Intézményvezető-helyettes... 12 3.3. A vezetők közötti feladatmegosztás... 12 3.3.1. Az intézményvezető... 12 3.3.2. Az intézményvezető-helyettes... 13 3.3.3. Az igazgató hatásköréből az intézményvezető- helyettesre ruházhatja... 13 3.3.4. A vezetők közötti kapcsolattartás... 14 3.4. Iskolavezetőség... 14 3.5. A helyettesítés rendje... 14 3.6. A kiadmányozás szabályai... 15 3.7. A pedagógusok, külön megbízás alapján ellátandó feladatai... 15 2

3.7.1. Tanszakvezetők (munkaközösség vezetők)... 15 3.7.2. Tanulócsoport-vezetők (osztályfőnöki feladatokat ellátó tanárok)... 15 3.8. A közalkalmazotti tanács... 15 3.9. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje... 16 4.Intézményi közösségek... 16 4.1. Az iskolaközösség... 16 4.2. Alkalmazotti közösség... 16 4.3. A nevelőtestület... 17 4.4. Tanulók és szülők közösségei... 17 4.4.1. Intézményi tanács... 18 4.5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai... 18 4.6. Kapcsolat a civil szervezetekkel... 19 A működés rendje... 19 5. Az intézmény működési rendje... 19 5.1. Pedagógusok munkarendje... 20 5.2. Munkaidő nyilvántartás módja... 20 5.3. A nevelőtestületi értekezletek rendje... 20 5.4. Nyitva tartás... 21 5.5. Az épület használata:... 22 5.6. A létesítmények és a helységek használata... 22 5.7. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel... 22 5.8. A vezető benntartózkodása... 23 5.9. Ügyintézés... 23 5.10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok... 23 5.11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái... 24 5.12. A pedagógiai munka belső ellenőrzése... 25 5.13. Az iskolai könyv- és kottatár működési rendje... 26 6. Intézményi védő, óvó előírások... 27 6.1. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 28 3

6.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 29 6.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok... 30 6.4. A rendszeres egészségügyi ellátási feladatok... 30 6.5. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 30 7. Egyéb kérdések... 30 7.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 30 7.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 31 7.3. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség... 31 7.4. Tanulók jutalmazásának elvei... 31 7.5. Eszköz, illetve hangszerkölcsönzés... 32 7.6. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága... 32 Mellékletek... 33 MUNKAKÖRI LEÍRÁS... 34 MUNKAKÖRI LEÍRÁS... 38 MUNKAKÖRI LEÍRÁS... 41 MUNKAKÖRI LEÍRÁS... 44 MUNKAKÖRI LEÍRÁS... 47 4

Bevezetés - Általános rendelkezések A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a BALMAZÚJVÁROSI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4060. Balmazújváros, Kossuth tér 18. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1.1. Szervezeti és működési szabályzat célja és hatálya Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az intézményvezetői utasításként kiadott szabályzatok alapján végzi. A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján a következő SZMSZ-t fogadta el: Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa a Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok öszszehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. (Knt.25. (1). Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya: a) Az SZMSZ és az azzal összhangban kiadott egyéb szabályzatok (intézményvezetői utasítások) betartása az iskola valamennyi közalkalmazottjára és az intézménnyel megbízásos kapcsolatban állókra nézve kötelező érvényű. b) Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásának (Knt.25 (4) időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. c) Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybe léptetéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. d) A Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskola SZMSZ-e kiterjed az intézmény minden dolgozójára, tanulójára, azok szüleire, és az intézményt bármilyen módon igénybe vevőkre. 5

1.2. Az intézmény működését meghatározó jogszabályi háttér A Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskola SZMSZ-ének készítését az alábbi jogszabályokra alapoztuk: A működést szabályozó törvények 2012.évi I. törvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) a munka törvénykönyvéről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) A működést szabályozó rendeletek 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 6

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 3/2002. (II. 8.) SZCSM EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról A működést befolyásoló egyéb szabályzók és rendeletek A fenntartó által alkotott szabályzatok és eljárásrendek (elnöki utasítások) A működtető önkormányzata által alkotott rendeletek, határozatok EMMI rendelet a tanév rendjéről A Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetési törvénye 7

Intézményi alapadatok 2.1. Intézmény adatai Hivatalos név: Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskola Rövid név: BAMI OM azonosító: 039609 Tankerületi azonosító: 080005 Tankerületi névhasználat: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 080005 Rövid név: KIK 080005 Székhely: 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 18. Telephely: 4064 Nagyhegyes, Kossuth u. 39-41. Alapítás időpontja: 1968. szeptember 1. Az intézmény jogállása: jogi személyiségű szervezeti egység Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására köteles szerv: Hivatalos név: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balmazújvárosi Tankerülete Székhelye: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 12. Szakmai felügyelet: Működési köre: A nemzeti köznevelési törvényben meghatározott pedagógiaiszakmai szolgáltató szervek Balmazújváros, Nagyhegyes települések közigazgatási területei. Felvehető maximális gyermeklétszám: zeneművészeti ágon: táncművészeti ágon: 300 fő 200 fő 2.2. Fenntartó adatai Hivatalos név: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) Székhelye: 1051 Budapest Nádor u. 32 Helyben illetékes képviseleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balmazújvárosi Tankerülete Tankerületi azonosító: 080 Székhelye: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 12. 2.3. Működtető adatai Hivatalos név: Balmazújváros Város Önkormányzata Cím: 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5. 8

2.4. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: Pontos cím: 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 18. Helyrajzi szám: 23/1 Működtető tulajdonos megnevezése: Balmazújváros Város Önkormányzata 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5. Az épület közös használatban van a Veres Péter Kulturális Központtal. Az épület alapterülete: 2662 nm A Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskola által az épület egészéből használt alapterület: Hasznosított alapterület: 789 nm Az épület művészeti iskola által hasznosított tereire a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vagyonkezelői joggal bír. 2.5. Az intézmény tevékenységei 2.5.1. Az intézmény alaptevékenység besorolása TEÁOR: 8520 Alapfokú oktatás Szakágazati besorolás: 8520 Alapfokú oktatás 85203 Alapfokú művészetoktatás 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművész ti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban 2.5.2. Az intézmény alaptevékenységeinek részletezése A Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskola a 27/1998. (VI.10) MKM. rendelet alapján a képzés struktúrája a következő: A 27/1998.VI. 10.) MKM. rendelet 1.sz. melléklete szerint kifutó rendszerben zeneművészeti ág klasszikus zene: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, kürt, trombita, harsona,tenorkürt, tuba, ütő, gitár, hegedű, gordonka, zongora, népzene: citera, népi hegedű, népi furulya, elektroakusztikus zene: szintetizátor, táncművészeti ág: néptánc, A 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott 2. melléklete szerint a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben. 9

ZENEMŰVÉSZETI ÁG - KLASSZIKUS ZENE FAFÚVÓS TANSZAK: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon RÉZFÚVÓS TANSZAK trombita, kürt, harsona tenorkürt baritonkürt, tuba AKKORDIKUS TANSZAK: gitár, ütő BILLENTYŰS TANSZAK: zongora VONÓS TANSZAK: hegedű, gordonka KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK: szolfézskötelező KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ: zenetörténet zeneirodalom, zenekar, kamarazene ZENEMŰVÉSZETI ÁG - NÉPZENE VONÓS ÉS TEKERŐ TANSZAK: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerőlant FÚVÓS TANSZAK: népi furulya PENGETŐS TANSZAK: citera AKKORDIKUS TANSZAK: népi cimbalom KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK: népzenei ismeretek, szolfézs kötelező KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ: népzenei ismeretek, szolfézs kötelező, néprajz, népi kamarazene ZENEMŰVÉSZETI ÁG - ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE BILLENTYŰS TANSZAK: szintetizátor keyboard, számítógépes zene KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK: szolfézskötelező, zenetörténet zeneirodalom TÁNCMŰVÉSZETI ÁG NÉPTÁNC: KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK: VÁLASZTHATÓ TÁRGY: Népi játékok, Néptánc Folklórismeret, Tánctörténet Táncjelírás-olvasás 2.5.3. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek - Az alaptevékenységhez kapcsolódó tanfolyamok, egyéb kulturális rendezvények szervezése. - Tehetséggondozással összefüggő feladatok megszervezése. - A szakterületnek megfelelő előadások, versenyek és találkozók szervezése. - Szakmai táborok szervezése, partnerkapcsolatok kiépítése és ápolása. 2.5.4. Vállalkozási tevékenység Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 10

2.6. Intézmény által használt bélyegzők Az intézmény hosszú- és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Hosszú bélyegző: Körbélyegző: 2.6.1. Az intézményi bélyegzők elhelyezése és használata - iskolatitkári iroda - Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: - intézményvezető, intézményvezető-helyettes, iskolatitkár, - művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga esetén a vizsga jegyzője, - a félévi és év végi bizonyítványok, a törzslapok kitöltése során a szaktanárok, - egyéb intézményi dokumentumok készítésekor a feladattal megbízott belső munkatárs. 11

Szervezeti felépítés 3. Tisztségek és szervezeti egységek megnevezése 3.1. Intézményvezető A művészeti iskola élén az intézményvezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések és a KLIK által elkészített munkaköri leírás határozzák meg. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nemzeti köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei állapítják meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott faladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, hatáskörébe utalt feladatait a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 68.- 69. -a határozza meg. A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, 3.2. Intézményvezető-helyettes A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett látja el. Részletes feladataikat az SZMSZ melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza. 3.3. A vezetők közötti feladatmegosztás 3.3.1. Az intézményvezető Az intézmény élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Egy igazgatóhelyettes segíti az iskola vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az iskolavezetés feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók: - pedagógiai - munkaügyi - gazdálkodási - tanügy-igazgatási Az intézmény vezetésével összefüggő feladatokat az igazgató és helyettesei látják el. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény képviseletével kapcsolatos feladatokat. A helyettes az igazgató távollétében teljes felelősséggel gyakorolja a vezetői feladatokat munkaköri leírásuk alapján. 12

Az intézményvezető felel: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, - a takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásért, - a szakmai munka, egységes feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, - a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, - a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért, - a szakmai munka irányításáért és ellenőrzéséért, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, - az Intézményi Tanáccsal való együttműködésért, - a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért, - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, - az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, - a gazdasági, irattári, adminisztrációs, munkaügyi feladatokban közreműködő iskolatitkár munkájának közvetlen irányításáért, - az intézményvezető az őt megillető jogokat esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 3.3.2. Az intézményvezető-helyettes Vezetői tevékenységüket az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után az igazgató írásban meghatároz. Részletes feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést, képviseli az intézményt. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Felelős: - a szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért, - az Intézményi Tanács működésének segítéséért, - a minőségirányítási munka szervezéséért - a tantestületi és vezetőségi értekezletek előkészítéséért, lebonyolításáért 3.3.3. Az igazgató hatásköréből az intézményvezető- helyettesre ruházhatja - házi bemutató foglalkozások, rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek megszervezését - a vizsgák (félévi, év végi) és tanulmányi versenyek lebonyolítását - a szakmai munkaközösségek munkájának irányítását, segítését, ellenőrzését 13

- szakmai munkaközösség és a szülői szervezet működési feltételeinek biztosítását - a technikai dolgozók munkájának ellenőrzését - a helyettesítések megszervezését (munkarendváltozás vagy hiányzás esetében) - a szülők tájékoztatására kifüggesztett információk ellenőrzését - a pedagógiai dokumentumok ellenőrzését (Munkaterv szerint) - egyéb ellenőrzéseket a Belső Ellenőrzési Tervben rögzítettek szerint 3.3.4. A vezetők közötti kapcsolattartás Az intézmény vezetői a székhelyen tartózkodnak. Tanítási, illetve ellenőrzési feladataikat elláthatják a telephelyeken is. Kapcsolattartásuk elsődlegesen a székhelyen, irodáikban történik, szükség szerint telefonon, napi, heti rendszerességgel, illetve a munkaköri leírásban foglaltak és éves munkaterv szerint, Egyéb megbeszélésekről, szükséges értekezletekről az intézményvezető szóban vagy írásban, időben tájékoztatja helyettesét és a munkaközösség-vezetőt. 3.4. Iskolavezetőség Az iskolavezetőség állandó tagjai: Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Munkaközösség vezető Az iskolavezetőség üléseire a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni: - a szakmai munkaközösségek, tanszakok vezetőit, - az érintett szülői közösség képviselőit, - az Intézményi tanács képviselőit. Az operatív vezetési ügyekben az intézményvezető, az intézményvezető-helyettessel heti rendszerességgel - a hét első munkanapján - megbeszélést tart. Az iskolavezetőség heti rendszerességgel a hét második munkanapján ülést tart. 3.5. A helyettesítés rendje Az intézményvezetőt távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben az igazgatóhelyettes helyettesíti. Huzamosabb távollét (legalább 3 hétig tartó) esetén a helyettesítés kiterjed a teljes intézményvezetői jogkörre, melyet a székhelyen tartósan beosztott intézményvezető-helyettes lát el. Együttes akadályoztatásuk esetén az iskola pedagógiai-szakmai munkáját a rangidős tanszakvezető irányítja, illetve az ő távollétük esetén a jelenlévő, határozatlan időre kinevezett, rangidős pedagógus. 14

3.6. A kiadmányozás szabályai Intézményi kiadmányozási jog illeti meg: a Balmazújvárosi Tankerület igazgatóját, az intézményvezetőt, az intézményvezető-helyettest, 3.7. A pedagógusok, külön megbízás alapján ellátandó feladatai - Tanszakvezető (munkaközösség vezető) - Tanulócsoport-vezető (osztályfőnöki feladatokat ellátó tanár) A tanulócsoport-vezető és a tanszak vezető (munkaközösség vezető) feladatait az 1. sz. melléklet munkaköri leírásai tartalmazzák. 3.7.1. Tanszakvezetők (munkaközösség vezetők) A tanszakok pedagógiai-szakmai munkájának közvetlen irányítói. Tanszakvezetői megbízást az intézményvezető adja a tanszakhoz tartozó tanárok véleményének figyelembe vételével. A megbízás maximum 5 évre adható, mely megújítható. A tanszakvezetőnek tanszakvezetői (munkaközösség vezetői) pótlék és órakedvezmény adható. 3.7.2. Tanulócsoport-vezetők (osztályfőnöki feladatokat ellátó tanárok) Tanulócsoport-vezető az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó lehet. Egy tanulócsoport vezetését megosztva két vagy több pedagógus is elláthatja. Tanulócsoport-vezetői megbízást az kaphat, aki egyéni és/vagy csoportos oktatás céljára szervezett tanulócsoport tanulóit oktatja. Tanulócsoport-vezetői megbízást az intézményvezető adja. Tanulócsoport-vezetői megbízást egy tanítási évre illetve szorgalmi időszakra lehet adni. A tanulócsoport-vezetőnek osztályfőnöki pótlék adható. 3.8. A közalkalmazotti tanács Az intézményben a közalkalmazottakat - jogszerűen lefolytatott közalkalmazotti tanácsi választásokon - közvetlenül választott közalkalmazotti tanács képviseli (Kjt. 14-15. ). A közalkalmazotti tanács elnökét a munkavállalók közvetlenül választják. A közalkalmazotti tanács jogait, azaz egyetértési, véleményezési, javaslattételi jogait, a KT egésze gyakorolja. Meghatározott ügyeiben az elnök vagy a tanács megbízott tagja jár el. Működésének részletes szabályait, időpontjait saját ügyrendje határozza meg. A Közalkalmazotti Tanács képviseleti rendjét, kapcsolatrendszerének formáit az intézmény közalkalmazotti szabályzata taglalja. 15

3.9. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az intézményvezető elküldi. Az intézményi tanács értekezletén az intézményvezető véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatóak. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg. 4.Intézményi közösségek 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Alkalmazotti közösség A művészeti iskola alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják, akiket a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézmény igazgatója alkalmaz. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. Munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Tagjai: Az intézmény vezetője, pedagógusok, iskolatitkár. Vezetője: az intézmény vezetője. 16

4.3. A nevelőtestület a.) A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott, az alábbi döntési jogkörökkel rendelkezik. - a pedagógiai program és módosításának elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, - a házirend elfogadása, - az intézmény éves munkatervének elkészítése, - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai, vélemény kialakítása módjáról azzal a megkötéssel, hogy a szakmai munkaközösség véleményének megtárgyalását követően titkos szavazással határoz, melyet írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét. - a jogszabályban meghatározott más ügyek, - Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal. b.) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. - Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - A tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során. c.) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. d.) A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iratanyagába kerülnek, határozati formában. 4.4. Tanulók és szülők közösségei E képviseletet ellátó szervezet az iskola különböző szervezeti szintjein jöhetnek létre. Ezek lehetnek: - tanszakon belül - hangszercsoport szerint - művészeti csoport szerint - kötelező tárgyi csoport szerint szerveződött. A tanulói, illetve a szülői szervezetek kezdeményezéseit a nevelési programban megfogalmazott értékrend szem előtt tartásával támogatni kell a közösségformálás érdekében. A szülők számára informálódás lehetőségét adják a szülői értekezletek, valamint az igazgatói és a szaktanári fogadóórák. 17

4.4.1. Intézményi tanács Az Intézményi Tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást az Oktatási Hivatal vezeti, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével. Tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. Célja: Segíteni a hatékony oktató-nevelő munka feltételeinek és az intézményi önállóság megteremtését. Az intézményt segítő társadalmi erők összefogása. A nyitott és toleráns intézmény megvalósítása. A pedagógusok, szülők, a helyi önkormányzat aktív közreműködése a gyermekek érdekében. Az intézmény alapvető működési és pedagógiai dokumentumainak egyeztetése a felhasználókkal. Az oktatás-nevelés minőségének javítása. Feladata: Az oktató-nevelő munkát elősegítő szülők, lakóhelyi közösségek, gazdasági szervezetek és intézmények tevékenységégének összefogása. A helyi társadalom elsősorban a szülők, diákok oktatással-neveléssel kapcsolatos érdekének képviselete. A magas szintű oktatás-nevelés lehetőségeinek segítése minden tanuló részére. Az intézménnyel kapcsolatos szülői igények felmérése, egyeztetése. A rendszeres tájékoztatás megszervezése, működtetése a pedagógusok a szülők és a helyi önkormányzat kapcsolatában. Az intézmény hatékony gazdálkodásának segítése. 4.5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolát a külső kapcsolatok ápolásában az intézményvezető koordinálja és az intézményvezető-helyettessel a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az országos hatáskörű, valamint a megyei szakmai szolgáltató, továbbá a pedagógiai szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az intézményvezető tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az intézményvezető-helyettes, a tanszakvezetők és a pedagógusok között is. Az iskolai könyvtár kapcsolatait a más iskolai könyvtárakkal és a települési nyilvános könyvtárral elsősorban az iskolatitkár gondozza, vezetői szinten az intézményvezető-helyettes. A művészeti szakközépiskolákkal és más alapfokú művészetoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel az intézményvezető szervezi az intézmény kapcsolattartását. 18

1. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja: - Az iskolafenntartó Klebersberg Intézményfenntartó Balmazújvárosi Tankerületével és a működtető Balmazújváros Város Önkormányzatával a rendszeres kapcsolatot az intézmény vezetője tartja. - Az országos szakmai intézményekkel, a törvényességet gyakorló Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával az esetenkénti kapcsolatot az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes tartják. 2. Továbbtanulási, pályaválasztási intézményekkel való kapcsolattartás formája módja: az intézményvezető-helyettes, az iskola érdekelt pedagógusai részt vesznek a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó által szervezett tájékoztatókon, és a szükséges információkat kicserélik egymással (osztályfőnök, munkaközösség). 3. Az iskola külső közösségekkel is kapcsolatot tart az intézményvezető-helyettes: - a Veres Péter Kulturális Központtal és intézményeivel - a tankerület nevelési intézményeivel, - Lengyel Menyhért Városi Könyvtárral, - a város óvodáival, - a város általános iskoláival, - a város középiskolájával, - a Nevelési Tanácsadóval, 4.6. Kapcsolat a civil szervezetekkel Intézményünk nyitott a város és a régió azon civil szervezeteivel történő együttműködésre, amelyek: a) elfogadják intézményünk nevelési-oktatási alapértékeit, b) együttműködni készek azok megvalósításában. A konkrét együttműködő partnerek körét, illetve az együttműködés tartalmát az intézményvezető hagyja jóvá. A működés rendje 5. Az intézmény működési rendje A tanítási óra ideje a hangszeres főtárgyi órák esetén 30, illetve 45 perc, a csoportos foglalkozások 45 percesek. A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével, a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét a fenntartó tanévenként határozza meg. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt. 19

5.1. Pedagógusok munkarendje Pedagógus munkakezdéskor (órarend szerinti tanítás vagy egyéb elrendelt tevékenység esetén) munkaképes állapotban a feladat végzés helyén tartózkodni köteles. Ha munkáját, betegség vagy egyéb váratlan ok miatt ellátni nem tudja, erről az intézmény vezetőjét a legrövidebb idő alatt köteles értesíteni, lehetőleg 24 órával a munkakezdés előtt, váratlan esetben legkésőbb 1 órával a munkakezdés előtt, a távollét várható időtartamát is jelezve, amennyiben arról információval rendelkezik. A betegség miatti távollétet orvossal igazoltatni kell. Indokolt esetben a tanítási óra, vagy egyéb foglalkozás az órarendtől eltérő módon áthelyezhető. Az óraáthelyezéshez az intézményvezetőtől engedélyt kell kérni. Az óraáthelyezési kérelmet 3 nappal előbb kell benyújtani. Az engedélyezés után az óraáthelyezésről a tanulókat illetve a szülőket a tájékoztató füzeten keresztül írásban is értesíteni kell a szaktanárnak. A tanár az intézményvezető utasítása szerint helyettesítési, valamint a munkaköréhez kapcsolódó feladatokat is köteles ellátni (lásd. munkaköri leírás). 5.2. Munkaidő nyilvántartás módja A munkaidő nyilvántartó adatlapok, dokumentumok: a) Pedagógusonkénti nyilvántartó lap a kéthavi tényleges és az iskolán belül tanításon kívüli órákról, egyéb foglalkozásokról Kéthavonta, hónap elején a munkáltató névre szólóan, a tanítási időkeretet és kötelező óraszámot meghatározva, egyéni órakedvezményeket és tanítási időkeretet (TIK) adja ki a pedagógusoknak. A pedagógusok kéthavonta, hónap utolsó hetében, szükség szerint korábban adják le a kitöltött táblázatot. b) Adatlap a teljesítménymutató kiszámolásához A kéthavi, heti bontású kimutatás összesítését a munkáltató végzi el az adatlapon a teljesítménymutató kiszámolásával. Ennek eredményeként a kifizetendő túlórák számát a pedagógusok által kitöltött táblázat kifizetendő túlórák számánál fel kell tüntetni. c) Naplók A főtárgyi naplóban vezeti a pedagógus a megtartott órákat, hiányzásokat, végzett anyagot és a tanuló haladását. A napló végén naponta összesíti a tantárgyfelosztással egyező módon a napi bontás szerinti órákat, csoportos órákat. A napló összesítése a tantárgyfelosztás szerint havi összesítésben is tartalmazza a kötelező órákat tanulókra, csoportokra részletezve. A kötelező tárgyi naplókban a megtartott csoportos foglalkozásokat, a tanulók jelenlétét, hiányzását vezeti a pedagógus, illetve a végzett anyagot bejegyzi. A napló a tanítási órák vezetésére és a munkaidő kötelező és azon felüli, iskolában elvégzendő tanítási órák megtartását igazoló dokumentum. 5.3. A nevelőtestületi értekezletek rendje - A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. Az értekezleteket az igazgató vezeti. Rendes értekezletek a következők: - Tanévnyitó munkaértekezlet augusztus utolsó hetében, az intézményvezető által kijelölt napon. Ezen az intézményvezető értékeli a nyáron végzett munkát, az új tanév főbb feladatait és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. 20

- Félévi értekezlet, amelyet a félévi bizonyítvány kiadásáig kell megtartani. Ezen az intézményvezető és a nevelőtestülettel együtt elemzi az első félévi munkát, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. - Tanévzáró értekezlet június hó 10-20 napjáig, a tanítási idő meghosszabbítása esetén az utolsó tanítási napot követő nyolc napon belül kell megtartani. Ezen az intézményvezető a tanszakvezetők véleményének figyelembe vételével elemzi, értékeli a tanév nevelőoktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Előkészítik a következő tanévkezdést. - A nevelési értekezletet az éves munkatervében meghatározott időpontban kell megtartani. Tárgy bármely nevelési kérdés lehet, amely a nevelőtestületet vagy az irányító szerv által van meghatározva. - Az intézményvezető rendkívüli értekezletet hívhat össze, ha fontos ok azt szükségessé teszi. Rendkívüli értekezletet köteles összehívni, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada, vagy az érdekképviselet kéri. - Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól - alapos indok esetén - az igazgató adhat felmentést. Értekezlet csak tanítási időn kívül tartható. - Az értekezleten a résztvevőket ha az indokolt - titoktartási kötelezettségükre figyelmeztetni kell. - Az értekezletről kivéve a nevelési értekezletet - az iskolatitkár vagy az intézményvezető által megbízott tanár jegyzőkönyvet vezet. - A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet tárgyát, idejét, helyét a nevelőtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, szolgálati beosztását, a hiányzó tanárok nevét, távolmaradásuk okát, az értekezlet lefolyását, a meghozott határozatokat, szavazás esetén a szavazás módját és megoszlását. A nevelési értekezleten csak a határozatokat kell írásba foglalni, és munkatervhez csatolni. A jegyzőkönyvet az igazgató a jegyzőkönyv /feljegyzés/ vezetője, és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két tanár írja alá. - A jegyzőkönyvet, az értekezletet követő nyolc napon belül kell elkészíteni, hozzácsatolva az esetleges különvéleményt. - Tíz napon belül fel kell terjeszteni a fenntartóhoz illetőleg annak útján a döntéshez jogosult szervhez. A jegyzőkönyv másolatát az irattárba kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai, valamint a művészeti iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok jegyzőkönyvet kötelesek áttanulmányozni. 5.4. Nyitva tartás Az intézmény nyitva tartásának ideje: hétfő péntek 8 00-20 00 szombat 8 00-13 00 A munkaidő beosztása: Pedagógusok esetén az egyéni órabeosztást figyelembe véve: hétfő péntek 12 00 20 00 szombat 8 00 13 00 Iskolatitkár, gazdasági ügyintéző: hétfő péntek 8 00 16 00 A működtető részéről rendelkezésre álló munkavállalók: Gondnok karbantartó, hivatalsegédek: hétfő péntek 8 00 16 00 Portás: hétfő péntek 14 00 20 00 szombat 8 00 13 00 A tanítási szünetekben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók, valamint a gyakorlási engedéllyel rendelkezők tartózkodhatnak az épületben. 21

5.5. Az épület használata: Az épület, amely a Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskolának (továbbiakban: BAMI) helyet ad, közös használatban van a Veres Péter Kulturális Központtal (továbbiakban: VPKK). Az intézmények által használt terek és helyiségek felosztását külön megállapodásban rögzítették. A megállapodás alapján megkülönböztetünk a BAMI által használt, a VPKK által használt termeket, valamint közös használatban lévő tereket és helyiségeket. A közös használatú helyiségek és terek használatának szabályai: - a két intézmény a munkatervében meghatározza, hogy a közös használatú termekben milyen rendezvényeik vannak az év folyamán, ezeket egyeztetik - a rendezvények nyilvántartását az iskolatitkár végzi az irodájában elhelyezett nagyméretű naptáron - az esetleges változásokat a felek naptárban átvezetik, szükség esetén egyeztetnek a változásokkal kapcsolatban - a VPKK a két intézmény vezetője közötti megállapodás alapján minden esetben, előnyben részesíti a BAMI oktatással kapcsolatos feladatait, a megtartandó órákra nem szervez rá programokat - a BAMI az oktatás éves megszervezésénél tekintettel van a VPKK által működtetett szakkörökre - a BAMI a tanítással nem érintett időszakokban előre egyeztetett módon átengedheti a tantermeit a VPKK rendezvényei számára, de ebben az esetben gondoskodni kell a hangszerek és egyéb a BAMI tulajdonát képező értéktárgyak védelméről. 5.6. A létesítmények és a helységek használata Az üresen álló helyiségeket zárni kell. A szaktantermek megfelelő használatáért a szaktanárok felelősek. Tanuló csak a szaktanár felügyeletével, engedélyével a gyakorlási engedéllyel rendelkező tanulót kivéve tartózkodhat a teremben. A pedagógus érkezésekor a jelenléti ív aláírásával a tantermek kulcsát is magához veszi. Távozáskor a kulcsot a kijelölt helyre visszateszi és a jelenléti ívben aláírásával igazolja, hogy a termet az előírásoknak megfelelően hagyta: zárt ablakok, zárt ajtó tűzveszélyt és egyéb balesetet okozó tárgy nem maradt a teremben illetve az elektromos eszközök áramtalanítását elvégezte. Az értékes használati tárgyakat (pl: hangszer, magnetofon stb.) zárható szekrénybe helyezte. Az iskola tanulóinak gyakorlási lehetősége: engedély alapján a házirend betartásával a szabad termekben. Az iskola épületében dohányozni, alkoholt fogyasztani, egyéb tudatmódosító szert használni, ezek befolyásoltsága, hatása alatt az épületbe belépni szigorúan tilos! 5.7. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 22

Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az osztálytermekig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt a gazdasági iroda és az igazgatói titkárság hétfőtől-péntekig 8-16 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A fenntartó képviselőit, és a pedagógiai-szakmai szolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az intézményvezető ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. Az intézményben portaszolgálat hétköznapokon 8.00-tól 20.00-ig biztosított. Az iskolával jogviszonyban nem állók belépésére és benntartózkodására a házirendben előírtak az irányadók. 5.8. A vezető benntartózkodása Az intézmény nyitvatartási idején belül a székhelyen reggel 9.00 óra és délután 17.00 óra között az intézményvezetőnek, vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az iskolatitkár jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 17.00-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 5.9. Ügyintézés A tanulók és szüleik hivatalos ügyeiket 8-és 16-óra között intézhetik az iskolatitkárnál, illetve a kiírt órarend zavarása nélkül az igazgatónál, illetve a helyettesénél, a szaktanároknál. 5.10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok Kiemelt feladatnak tekintjük a nemzeti ünnepeinkről való megemlékezéseket. A tanítási órákon kívüli zeneiskolai hagyományok ápolását nagyon fontosnak tartjuk, mivel ösztönző hatással vannak tanulóinkra, a város zenét szerető közönségére, s a tantestületünk tagjaira. Az intézmény történetét és lehetőségeit figyelembe véve a következő hagyományokat kívánjuk megőrizni és tovább ápolni: Október 1.: Havonta: Tanszaki: December: a Zenei Világnap alkalmából hangversenyt rendezünk megrendezésre kerül az iskolai növendékhangverseny a nyilvános ságnak koncertek évente egy-két alkalommal, ahol a tanulóink és szüleik teljes képet kaphatnak az adott tanszak munkájáról Adventi, vagy karácsonyi hangverseny a színházteremben tanulóink és tanáraink közreműködésével 23

Január: Április: Május: Június: Augusztus: Augusztus: 21-én a Kultúra Napja alkalmából műsoros estet tartunk. hangszeres tanulmányi verseny. A megye zeneiskoláiból felkért neves szakemberek zsűriznek, s választják ki az első helyezéssel járó Vándorserleg odaítélését. a beiskolázás célját szolgáló hangszerbemutatók a bizonyítványosztást mindig ünnepi hangversennyel kötjük össze, ahol az adott tanév legeredményesebb növendékei lépnek fel az Országos Trombitás tábor szervezése és lebonyolítása. Az alap, közép és felsőfokú zeneoktatási intézményekben tanuló diákok és tanáraik szakmai tapasztalatcseréje. Volt tanítványok hangversenye Az iskola hagyományait, mint az iskola szellemi és erkölcsi vagyonát minden pedagógusnak és tanulónak őrizni és ápolni kell. A megrendezésben mindenki erejétől és tehetségétől mérten köteles részt vállalni. Új hagyományok megteremtésére minden pedagógus és tanuló javaslatot tehet. 5.11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Szervezeti formák: kamarazenekar zenekar - tanulmányi, szakmai (intézményi, iskolák közötti, területi, országos) kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diáknap, tanulmányi kirándulás, kulturális rendezvény, művészeti alkotótábor Tanulmányi kirándulásnak minősül a zenei versenyeken, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok, táncművészeti előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. A művészeti és az alkotótábor vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a tábor működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak. Az Művészeti csoportok szerepléseit, külső fellépéseit az intézményvezető engedélyezi. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, diák nap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az intézményvezető mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók - továbbá a művészeti csoportok eredményes szereplését az egész intézményközösség megismerje. 24

A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes, megrendezésük az intézmény anyagi lehetőségeinek függvénye. 5.12. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a valamint 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet- Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről betartása a pedagógiai programja szerint előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő- és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - A hiányosságok okainak, következményeinek felvetése, a mulasztásokkal kapcsolatos felelősség megállapítása. - A vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak a.) az intézményvezető b.) az intézményvezető-helyettes c.) a munkaközösség vezető Az ellenőrzésre jogosultak előre be nem jelentett eseti ellenőrzéseket is tarthatnak. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése: a) A tanév munkarendjének meghatározásakor a nevelőtestület dönthet az oktató-nevelőmunka tervszerű ellenőrzéséről. Ennek során meg kell határozni az ellenőrzés időpontját, illetve időintervallumát és módszereit. Az ellenőrzésre jogosultak havi rendszerességgel ellenőriznek. b) Eseti ellenőrzés és módszerei: - Tanórai és tanórán kívüli látogatások.(pl. tanítási óra, beszámoló, vizsga, hangverseny és egyéb fellépések.) - A tanulók írásbeli munkáinak értékelése. - Beszámoltatás szóban vagy írásban a végzett feladatokról. - Tanügyi dokumentumok ellenőrzése. A belső ellenőrzés szempontjai A Pedagógiai Programban és a helyi tantervben, illetve az SZMSZ-ben meghatározott követelmények szerint kerülnek megállapításra a belsőellenőrzés szempontjai. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, illetve szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösségekkel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az ellenőrzés feladata: a színvonalas oktatás, a helyi tanterv és pedagógiai program megvalósítása, a megfelelő feltételek biztosítása. 25

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során - a tantervi követelmények megvalósulását, eredmények, hiányosságok, tanulói tevékenységek, - pedagógiai elvek betartását, érvényesülését, a pedagógiai program feladatinak megvalósulását, - a tantervek érvényre juttatásának, módszereinek ellenőrzése. - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - a tanórán kívüli nevelőmunka eredményei - a közösségszervezős tendenciáit Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a Belső ellenőrzési szabályzat " határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményegység-vezető a felelős. 5.13. Az iskolai könyv- és kottatár működési rendje Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait, valamint működésének legfontosabb szabályait jogszabály határozza meg. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: helyben olvasás, a zenetár segítségével zenehallgatás, Könyvtárhasználati szabályok a) A könyvtárhasználók köre: Az iskolakönyvtár tagja lehet: az intézmény minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja. A könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni. tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje: egy tanév, dokumentumok a tanév utolsó hetéig kölcsönözhetők, Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie. Azokba bejegyezni nem szabad, s óvni kell mindenféle rongálástól. Ha az olvasó a kölcsön vett dokumentumot elveszti, vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan állapotban levő példányát kell a 26