HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Szirombontogató HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM Engem ne emeljen a magasba senki Ha nem tud addig tartani, Míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, Ha nem csak hallani, De érteni akar, Hogy közel legyen A szívdobogásunk. /Birtalan Ferenc/ Készítette: Szirombontogató Óvoda Nevelőtestülete

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Az óvoda jellemző adatai 1.1. Alapító okirat 1.2. Adatlap 1.3. Az óvoda bemutatása 1.3.1. Környezete, a város jellemzői, sajátosságai 1.3.2. Óvodánk szociológiai környezete 1.3.3. Az óvodánk jellemzői 1.4. Személyi feltételek 1.4.1. Gyermeklétszám adatok 1.5. Tárgyi feltételek 1.6. Az óvoda szervezeti felépítése 2. Gyermekkép, óvodakép 2.1. Gyermekkép 2.2. Óvodakép, küldetésünk 3. Nevelési rendszerünk modellje 4. Óvodai nevelés általános feladatai 4.1. Alapelvek, pedagógiai alapvetések 4.2. Helyi nevelési feladatok 4.3. Egészségügyi szokások kialakítása 4.4. Érzelmi nevelés és szocializáció 4.5. Értelmi nevelés 4.6. Anyanyelvi és kommunikációs nevelés 4.6.1. Mese, vers 4.7. Néphagyományok, hagyományok ápolása 5. Az óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógus feladatai 5.1. Játék 5.2. Munka jellegű tevékenységek 5.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 5.4. A külső világ tevékeny megismerése 5.4.1. A környezet megismerésére nevelés 5.4.2. Matematikai nevelés 5.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka 5.6. Ének-zene, énekes játékok 5.7. Mozgás 6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 7. Az óvoda kapcsolatai 7.1 Az óvoda és a család kapcsolata 7.2. Gyermekvédelem

7.3. Kapcsolat más intézményekkel 8. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 9. Speciális szolgáltatások 10. A gyermekek fejlődésének nyomon követése 11. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelői munkát segítői eszközök és felszerelések jegyzéke

B E V E Z E T É S A Szirombontogató helyi óvodai nevelési program módosítását az z Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Kormányrendelet módosításáról szóló 255/2009.(XI.20.) Kormányrendelet, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosítása, és az alapító Okirat módosítása tette szükségessé. Nevelőtestületünk felhasználta a módosítás során a Kompetencia alapú óvodai programcsomag egyes elemeit, az intézményi önértékelés eredményeit, a pedagógiai program többszöri átvizsgálásának tapasztalatait és a módszertani változásokat. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva, a gyermekek személyiség teljes kibontakoztatását komplex tevékenységszervezés során tudjuk megvalósítani. Kiemelt feladataink : az anyanyelvi nevelés, hagyományőrzés, környezettudatos nevelés. Az egymásra épülést játékos keretek között valósítjuk meg, napi egy kiemelt tevékenységgel, folyamatos napirenddel. Beépül a néphagyomány, a helyi hagyományok ápolása is. Fejlesztési területeket kidolgozó óvónői csoportok kialakításával, a munkák összehangolásával egységes gyermekközpontú dokumentum elkészítését tűztük ki célul. Sok ambiciózus, agilis, szakmailag kiemelkedő óvónő munkájának eredményeképpen óvodánk első számú dokumentumát hoztuk létre. Programunk egy tevékenykedtető, a helyi adottságoknak megfelelő megoldást kínál, amely komplex kezdeményezések, rendszerére épül. Minden gyermek ott, akkor és azon területen szerezheti meg a fejlődéshez szükséges magabiztosságot, ami az érdeklődésének, kíváncsiságának, fejlettségének megfelelő. Helyi nevelési programunk címe egyben hitvallásunk is: S Z I R O M B O N T O G A T Ó

1. Az óvoda jellemző adatai 1.1. Alapító okirat ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88-90. -aiban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37.. (5) bekezdésében foglaltak szerint a Napköziotthonos Óvoda alapító okiratát az alábbiakban állapítja meg: 1. A költségvetési szerv neve: Szirombontogató Óvoda 2. A költségvetési székhelye, törzsszáma: 8130 Enying, Vas Gereben utca 1. 364670 3. Telephelyei: 4. Adószáma: 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 25. 8131 Enying (Balatonbozsok), Fő utca 61/a. 15364672-1-07 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti óvodai nevelés 6. Tevékenysége: 6.1 TEÁOR szerint: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 5629 Egyéb vendéglátás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan

bérbeadása, üzemeltetése 6.2 Alaptevékenységi szakágazat szerinti besorolás: 851020 Óvodai nevelés 6.3/a 2009. december 31-ig Alaptevékenységi szakfeladat szerinti besorolás: 80111-5 Óvodai nevelés 80112-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés 6.3/b 2010. január 01-től Alaptevékenységi szakfeladat szerinti besorolás: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 6.4 Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 6.5. Az intézmény alaptevékenysége, feladata: Óvodai nevelés Enying város közigazgatási területéről és a környező településekről felvett 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése, az egyénre irányuló differenciált felkészítés, szociális érettség elérése. Egy főétkezést és két kisebb étkezést biztosító napköziotthonos ellátás, mely feladatát Enying Város Szolgáltató Intézményén keresztül lát el. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. és a költségvetési törvény alapján az óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére a normatív étkezési térítési díj kedvezményt és az ingyenes étkeztetést biztosítja az arra jogosultak körében. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. -ának 29. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése; sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos

rendellenességével küzd. Fejlesztő felkészítő foglalkozás, integrált nevelés. Egy főétkezést és két kisebb étkezést biztosító napköziotthonos ellátás. A kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése, fejlesztése, különös tekintettel játékos tevékenykedtetésre. 6.6/a 2009. december 31-ig Kisegítő tevékenységei: 6.6/b 2010. január 01-től Kisegítő tevékenységei: 7. Működési terület: 55241-1 Munkahelyi vendéglátás (Az alaptevékenység kiadásainak 1 %-a kisegítő tevékenység.) 562917 Munkahelyi étkeztetés 682002 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (Az alaptevékenység kiadásainak 1 %-a kisegítő tevékenység.) Enying város közigazgatási területe 8. Irányító (alapító, felügyeleti illetve fenntartó) szerv neve, székhelye: Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26. (Törvényességi felügyeletet az Enying Város Jegyzője gyakorol. Szakfelügyeletet a különböző jogszabályokban megjelölt ágazati minisztériumok és szervek látják el.) 9. Az intézmény típusa: Óvoda 10. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 250 fő 11. Besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató közintézmény. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint: önállóan

működő, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait Enying Város Szolgáltató Intézménye szervezeti egysége útján látja el. Az általános forgalmi adónak alanya, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. (1) bekezdése szerint adómentes tevékenységet folytat. 12. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázati eljárás útján meghatározott 5 éves időtartamra Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és azok végrehajtásáról rendelkező jogszabályok alapján. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt és dolgozói felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. 13. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszony (közalkalmazottak), a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaviszony (egyéb foglalkoztatottak) 14. A feladatellátást szolgáló vagyon: 1. melléklet szerint. 15. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: Az épület és azok berendezéseinek tulajdonjoga Enying Város Önkormányzatáé. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat, a nevelő-oktató feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg azokat. Az intézmény a rendelkezésére álló helyiségeket határozott időre (egy évnél nem hosszabb időtartamra) bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza. 16. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 89. - ában és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletek, valamint a mindenkori fenntartó által kibocsátott, a gazdálkodást érintő szabályozás alapján.

Záradék: A Szirombontogató Óvoda alapító okiratát Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2010. (I. 27.) határozatával 2010. március 01. napi hatállyal hagyta jóvá. Enying, 2010. január 27. P.H. ----------------------------------------------------------- alapító szerv vezető aláírása

1. melléklet A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATÁHOZ AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAINAK ELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ VAGYON: Ingatlanok: használati joggal Hrsz. Cím Földterület Megjegyzés 2004 Enying, Vas G. u. 1. 4275 m 2 önkormányzati tulajdon 1332 Enying, Kossuth u. 25. 1733 m 2 önkormányzati tulajdon 39 Balatonbozsok, Fő u. 61/a. 3812 m 2 önkormányzati tulajdon Ingóságok: az intézmény számviteli nyilvántartásban szereplő adatok szerint.

1.2. Adatlap Az óvoda hivatalos megnevezése: Szirombontogató Óvoda Pontos címe: 8130 Enying Vas Gereben u. 1. Irányító (alapító, felügyeleti illetve fenntartó) szerv neve, székhelye: Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26. Pontos cím, telefonszám: 8130 Enying Kossuth u. 26. Tel/fax: 22/372-002 Az intézmények telephelyei: 8130 Enying, Kossuth u. 25. 8131 Balatonbozsok, Fő u. 61/a A program megnevezése: SZIROMBONTOGATÓ A program benyújtója: Tolnai Zsuzsanna óvodavezető

1.3. Az óvoda bemutatása 1.3.1. Enying város jellemzői, sajátosságai Enying Fejér megye délnyugati részén, az ún. Nyugat Mezőföldön elhelyezkedő, 7600 főt számláló kisváros. Történelme a XIII. századra nyúlik vissza, életének utolsó meghatározó momentuma, az 1992-ben ismételt várossá válása. A település magvát az öreg Enying alkotja, közigazgatásilag az alábbiak tartoznak hozzá: Balatonbozsok, Alsótekeres, Kabókapuszta, Leshegy-Ófalu mint városrészek. A település gazdasági életének meghatározó tényezője régebben a mezőgazdaság volt, melynek foglalkoztatási szempontból a jelentősége a rendszerváltást követően folyamatosan csökkent. Iparilag fejletlen, térségek közé tartozik. Enying Város Önkormányzatának intézményei: Városi Bölcsőde Szirombontogató Óvoda Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola Vas Gereben Művelődési Ház és Könyvtár Egyesített Szociális Intézmény Enying Város Szolgáltató Intézménye Szoros együttműködés jött létre óvodánk és a Fejér Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata valamint a városunkban működő Nevelési Tanácsadó dolgozóival. Fontos megemlítenem az alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal és az egyházi fenntartású Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskolával való kapcsolattartást. 1.3.2. Óvodánk szociológiai környezete Óvodánk minden évben elkészíti a családok szociális helyzetére vonatkozó felméréseket, melyet névtelenül töltenek ki a szülők. Ezt szükségessé tette a rohamosan emelkedő hátrányos helyzetű családok száma. Felmértük azt, hogy milyen alapokkal indulnak a gyermekek, milyenek előzetes ismereteik, anyanyelvi fejlettségük, miben kell változtatni a pedagógiai munkánkban, hogy eredményesen dolgozhassunk. A téma fontosságát jelezte felénk, hogy a szociális körülmények felmérésére kiadott kérdőívek 90-98 %-ban visszaérkeztek! Vizsgálódásaink a helyi társadalom mikro sejtjének, a családnak a problémáira irányultak, hiszen a társadalmi méretekben folyó nevelés közösségi terepei közül az első a család. Nem csak fontosságát illetően, hanem azért is, mert ez az első közösség a felnövekvő ember életében. Tervezésünk csak úgy lehetett megalapozott, ha ismertük a környezetet, ahonnan óvodásaink jönnek intézményünkbe. Óvodás gyermekink családja közül 48% gyermekvédelmi támogatásban részesül. A felmérések szerint a munkanélküliség meghaladja a városi szintet, 6% feletti. A szülők 32%-ának általános iskolai, 50%-nak középfokú ( ebből 27%-a érettségivel rendelkező), 18%-nak felsőfokú végzettsége van. Óvodánk szociológiai környezete alapvetően meghatározza saját lehetőségeinket és elvégzendő feladatainkat.

1.3.3. Az óvodánk jellemzői: Óvodánk elődje száz éve kezdte meg működését. Jelenleg egy székhely és kettő telephelyből áll. A város központjában helyezkedik el a Vas Gereben u-i és a Kossuth u-i, a balatonbozsoki óvodánk a város északi peremén, a központtól mintegy három kilométer távolságban, a városrész centrumában található. A központi óvoda új szárnya kivételével eredetileg egyik sem óvodának épült. Az államosítás és Enying közigazgatásának többszöri átszervezése során kúriából, tiszti klubból kerültek átalakításra. A létesítmények alapterületének és statikai jellemzőinek funkcionális változtatására nem volt lehetőség. Épületek egyre romló állaga nagyon megterheli az óvoda költségvetését. Az udvari játéktér minden óvoda esetében ideális. A nevelés színterei a változó adottságok miatt mások, de több-kevesebb nehézséggel, szervezéssel a program megvalósításához elégségesek. A hiányosságok ellenére minden egység rendelkezik olyan pozitívummal, melyek lehetőségeit messzemenően kihasználjuk /közös rendezvények tornaterem, nagy méretű közös helyiség, tágas udvar stb/. Az óvodák fizikai elhelyezkedése és befogadó képessége nem esik egybe a gyermekek lakókörzetével, nem beszélve a szülők munkába és a gyermek óvodába járásának együttes biztosításáról összehangolásának nehézségeiről. Ennek ellenére a város minden óvodás korú gyermekének lehetősége van, hogy igénybe vegye az alapellátást. Óvodánkban 10 csoporttal működünk. 1.4. Személyi feltételek Pedagógus álláshely 21 fő óvodapedagógus Dajka álláshely Egyéb teljes állású foglalkoztatott Egyéb részmunkaidőben foglalkoztatott Üres álláshely 10 fő dajka 3 fő 4 fő - 1 fő gyógypedagógus (Az engedélyezett álláshelyek és a Kt.17.. ill. 127-128. alapján - 1.4.1. Gyermeklétszám adatok: Nevelési év Feladatellátási hely Gyermek-létszám (okt. 1.) Gyógypedagógiai ellátásban részesült Hátrányos helyzetűek száma Étkezők száma 2008/2009 3 226 fő 5 fő 55 fő 221 fő 2009/2010 3 239 fő 5 fő 97 fő 238 fő

Nevelési év Gyermeklétszám (május 31.) Hátrányos helyzetűek száma Gyógypedagógiai ellátásban részesült Étkezők száma Gyermekbalesetek Nevelési tanácsadásra javasolt 2008/2009 240 fő 99 fő 7 fő 230 fő - 43 fő 2009/2010 236 fő 110 fő 8 fő 237 fő - 18 fő 1.5. Tárgyi feltételek - eszközrendszer Óvodánk székhelye: 1. Enying, Vas G. u.1. 5 csoporttal, tornaszobával működő óvoda Óvodánk telephelyei: 2. Kossuth u. 25. 3 csoporttal működő óvoda 3. Balatonbozsok, Fő u. 1. 2 csoporttal működő óvoda Akadálymentesítés A testneveléshez szükséges eszközök Szertárak felszereltsége Irodák Udvarok felszereltsége Csoportszobák bútorzata Mellékhelységek állapota Számítógépes ellátottság Értékelés Nagyon jó X X X Jó X X Megfelel ő Nem megfelelő X X X

ÓVODA MEGNEVEZÉSE Vas Gereben u. 1. Kossuth L. u. 25. 986 470 ÉPÜLET ALAPTERÜLETE 3.289 1.263 UDVAR ALAPTERÜLETE Balatonbozsok, Fő u.61. 253 3.559 Összesen: 1.709 8.111 Minden csoporthoz tartozik egy különálló mosdó, legtöbb helyen külön öltöző is. A csoporttermek több funkciósak, óvodai tevékenységeket, játékos tornát, étkezéseket és a pihenést is szolgálják. Tornaszobával csak a Vas Gereben u-i. Óvoda rendelkezik. Az épületek külső állaga nem megfelelő, a tetőszerkezet, nyílászárók, homlokzat felújításra szorul. Az épületek belső állagának a szinten tartása az évenkénti tisztasági meszeléssel egybekötve történik meg. Mindegyik óvodában az épületek egyre nagyobb gondot jelentenek. Vizesedéssel, tetőszerkezeti problémákkal és cserére szoruló nyílászárókkal rendelkezik minden épület. Esztétikailag sem felelnek meg a XXI. század elvárásainak. Az esztétikai problémákon túl egészségügyi problémákat is felvet az épületek állaga. A nagyobb volumenű karbantartási munkálatait a város Szolgáltató Intézménye végzi /anyagi lehetőségeink és kapacitás függvényében/, a folyamatos kisebb javításokat az óvoda karbantartói látják el. Segítségünkre van a Szülői Szervezet és az alapítványunk is. Az intézmény játékállománya jelenleg jó. Fejlesztő játékok, társasjátékok és konstruáló játékok színesítik az óvodai játéktevékenységet. A könyvállomány közepes szintű. Az audiovizuális eszközök /vetítők, magnók/, számítógépek segítik az óvodapedagógusok munkáját. Minden óvodánkban a pedagógusoknak számítógép és internet hozzáférés biztosított. A csoportszobákat és egyéb helyiségeket saját készítésű dekorációk teszik barátságosabbá. otthonosabbá és ellensúlyozzák az anyagi nehézségekből fakadó hiányosságokat. Az intézmény egy fénymásolóval rendelkezik, mely elsősorban az ügyviteli munkát segíti. Kapacitása szűkös, egyéb neveléshez kapcsolódó tevékenységre már alig elegendő. A csoportszobák bútorzatát lecseréltük, új asztalok, székek és új szekrénysorok között játszhatnak a gyermekek. A Kossuth u-i telephelyünkön a fektetők cseréje is megtörtént. Terveink között szerepel a továbbiakban minden csoportba a könnyen kezelhető és higiénikus fektetők beszerzése. Udvari játékaink folyamatos cseréje pályázatokból, az óvoda költségvetéséből és adományokból volt biztosítva.

1.6.Az óvoda szervezeti felépítése Óvodavezető Minőségügyi csop. vezető Óvodavezető helyettes Pénztáros Óvodatitkár Minőségügyi csop. tag. Minőségügyi csop. tag. Minőségügyi csop. tag. Munkaköz. vezető Munkaköz. vezető Munkaköz. vezető Technikai dolgozók Óvodapedagógusok Óvodapedagógusok Óvodapedagógusok Dajka Dajka Dajka

2. Gyermekkép, óvodakép 2.1. Gyermekkép Minden gyermek személyiség. Egyedi, egyszeri, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Óvodai nevelésünk eredményeként az óvodából kikerülő gyermeket kreativitás nyitottság boldogság kiegyensúlyozottság jellemezze. 2.2. Óvodakép, küldetésünk SZemélyiség szabad kibontakoztatása a játékon keresztül Innovatív Rugalmas Otthonos Megértő Boldog Oldott Nyitott, környezettudatos Toleráns Ovó-védő Gazdag ismereteket nyújtó Aktív Tevékeny Óvodai légkör megteremtése

3. Nevelési rendszerünk modellje Minden gyerek Egyedi, és mint ilyen joga van elvárni személyisége tiszteletben tartását, szüksége van arra, hogy a saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen, joga van hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes, joga van hibázni, szüksége van a feltalálásra és alkotásra, szüksége van esztétikai érzelmekre, joga van bármilyen tudás megszerzésére. /Celestin Freinet/

4. Óvodai nevelés általános feladatai 4.1. Alapelvek, pedagógiai alapvetések A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz; fejlődési üteméhez. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Ebből következően a gyermek 7 9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. A 3 6 7 éves gyerek létformája a játék. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. A gyerek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési cél, hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor ha arra van igénye egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák.

4.2. Helyi nevelési feladataink A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított. Nevelési cél, hogy óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre. Az alapelvek érvényesítése során figyelembe kell venni: a magyar nemzeti kultúrát, hagyományait, az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét, a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét, a gyermek fejlődésének nyomon követését Elemi szokások, viszonyulások kialakítása ember és ember; ember és természet; ember és tárgyi világ között. Nevelőmunkánk a családi nevelés kiegészítője, alkalmanként helyettesítője. Óvodáskor végére a gyermek feleljen meg az iskolaérettség kritériumainak értelmi, érzelmi és testi fejlettség szempontjainak. Óvodai nevelésünk az egész emberi személyiség teljes kibontakoztatását szolgálja, megtartva a gyermek egyéniségét, érdeklődését, önkifejezését. A pedagógusok utasítások helyett lehetőségeket kínálnak, alkalmakat teremtenek, modell mintát nyújtanak különböző tevékenységekre, emberi magatartásformákra. A gyermeket a felnőttek világa érdekli. Közben felfedezi az emberek társadalmi feladatait, kapcsolatait, természetes környezetét, amelyben aktívan kíván részt venni. Az óvodások gondolkodása szemléletes, cselekvő érzékelésen, észlelésen alapszik, vagy emlékképeken keresztül arra vezethető vissza. Az érzékelés, észlelés, megfigyelés fejlesztésére hangsúly helyezünk, erre tudjuk építeni az emlékezet, gondolkodás fejlesztését. Kiemelt feladataink: Óvodai nevelésünk alapvető célja a 3-7 éves gyermekek sokoldalú harmonikus személyiségfejlesztése. Figyelembe véve életkori sajátosságukat, egyéni fejlettségüket, önmegvalósítási szándékukat, gyermeki szabadságjogaikat. Az anyanyelvi fejlesztés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása nevelő tevékenységünk kiemelt célja; A veszélyeztetett, ingerszegény, gyenge verbális képességű anyanyelvi környezetből érkezők felzárkóztatása, fejlesztése. A néphagyományokon keresztül végzett tevékenységekkel lehetőség biztosítása a szabad önkifejezésre. Különféle technikai eljárások széles körű alkalmazásával a helyi néphagyományok, népi eszközök, népi kismesterségek alaposabb megismerése, tehetséggondozás, felzárkóztatás. Környezettudatos nevelés az óvoda pedagógiai küldetésének szellemiségében hangsúlyosan jelen van a környezettudatosságra nevelés és a mindennapok pedagógiai megoldásaiban is a környezeti nevelés prioritások alapján működik.

4.3. Az egészséges életmód kialakítása, helye a nevelés folyamatában Az egészséges életmódra nevelés, egészséges életvitel igényének kialakítása az óvodások életének szerves része. Magába foglalja a gondozást, testi nevelést, az egészség megőrzésével kapcsolatos teendőket, fogalmakat. Segíti a gyermek lelki, egészségmegóvó szükségleteinek kielégítését, előmozdítja fejlődését, növekedését, jó közérzetét. Megalapozza a nevelési hatások optimális érvényesülésének feltételeit. Cél: Az egészséges életmód iránti igény megalapozása, testi-lelki egészség biztosítása. Feladat: - Egészséges környezet biztosítása. - Betegségek megelőzése, kisebb eltérések korrekciója, testi képességek fejlesztése. - Helyes életritmus kialakítása. - Helyes egészségügyi szokások kialakítása, megalapozása. A fejlesztés tartalma: Telephelyeink más-más adottságokkal rendelkeznek. Egyik sem óvodának épült, így a meglévő hiányosságokat lehetőségeinkhez mérten pótoljuk, illetve több szervezéssel kompenzáljuk. Udvaraink módot adnak a változatos tevékenységekhez. Megfelelő színterei a kialakított játszóhelyek, homokozók, pihenőhelyek, mászókák. Az épületek elrendezése adott. Az öltözők /közös helységek/, foglalkoztatók zsúfoltak, felhasználásuk több célú. Minden berendezése a gyermekek méretének megfelelő, könnyen tisztán tartható, viszont az állagromlás miatt egy részük felújításra, cserére szorul /vizes blokk, mosdók/. Minden óvodás külön, jellel ellátott törölközővel, ágyneművel rendelkezik, ezeket szükség szerint cseréljük, a fertőzések elkerülése végett fertőtlenítjük. A takarítás, fertőtlenítés az előírásoknak megfelelően történik. Csak egészséges gyermekeket fogadunk, a napközben megbetegedetteket megfelelő orvosi ellátás után elkülönítjük, a szülőt értesítjük. Személyiségzavarral küszködő gyermek esetében a fokozottabb törődésen, egyéni bánásmód alkalmazásán túl. Szakemberek segítségét igényeljük. A veleszületett rendellenesség kiszűrésében az óvoda gyermekorvosa segít. Feladatunk a hanyag tartásból eredő tartási rendellenességek megelőzése. Az életkornak megfelelő helyes életritmus az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ennek megfelelő eltérő igényeket vesszük figyelembe. A napi, időben rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Az egyéni fejlődést legjobban a folyamatos napirend biztosítja. A gyermekek az oldott, kellemes semmire nem sürgető légkörben, a szívesen végzett tevékenységet nem érzik fárasztónak. Ezért a napirend nagyobb egységekre osztja a napot. Bizonyos megkötéseket csak az étkezés, és aktív pihenő alatt szabunk, biztosítva minden gyermek számára az önmaga tempója szerinti fejlődést, az ismételgetéseket, egy-egy tevékenység kezdési, befejezési idejét, melyet a folyamatosság, kötetlenség, választhatóság jellemez.

Napirend: 6 00-7 45 Közös játék, tevékenység összevont csoportokban. Busszal bejárók fogadása, pihenés feltételeinek biztosítása 7 45-11 45 Tisztálkodás, étkeztetés reggeli, ill. tízórai. Napindító játékkal és beszélgető körrel kezdődnek a napi komplex kezdeményezések, mozgásos játékok, levegőzés, séták, megfigyelések, udvari v. csoportszobai játékok 11 45-12 30 Ebéd 12 30-14 30 Délutáni pihenés 14 30-15 00 Uzsonna 15 00-17 00 Közös játék tevékenység összevont csoportokban, levegőzés, udvari játék, 4.3.1.. Egészségügyi szokások kialakítása - Táplálkozás A növekedés és fejlődés legfontosabb feltétele a táplálkozás. Az óvodában A gyerekek megfelelő összetételű háromszori étkezésben a napi tápanyagszükséglet 60-70%-át kapják meg. Az aktuális étrendet kifüggesztjük, hogy a szülők az otthoni étkezéseket ehhez igazíthassák. Rossz táplálkozási szokásaikon fokozatosan, tapintatosan alakítunk. Figyelembe vesszük az egyéni étvágybeli különbségeket. A szülőket meggyőzzük az egészséges táplálkozás, a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, a terítési szokások otthoni alkalmazásának fontosságáról. Nagy gondot fordítunk az esztétikus terítésre, megfelelő táplálásra, helyes étkezésre a személyi higiéniára. - Testápolás A testápolás az egészség védelmét, testünk, ruházatunk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és a tisztaság iránti igényüket fejleszti. Kezdetben a felnőtt és gyermek közötti bensőséges kapcsolat segít, majd ezt felváltja a folyamat megtanítása, az igény szerinti kézmosás, haj, köröm és fogápolás. A WC-k intimitása megoldott, a nap bármely időszakában korlátozás nélkül használhatják. - Öltözködés Az öltözködés, védekezés az időjárás változásaival szemben, egyben fejleszti a gyermek önállóságát és az időjáráshoz való alkalmazkodó képességét. Legyen réteges /melyből szükség szerint tud levetni, felvenni/. A nap folyamán viselt lábbelijük kényelmes legyen. A szülőktől kérünk még váltó ruhát, tornaruhát, csereruhát, cserecipőt, - a hagyományokhoz igazodva alkalmi és ünneplő ruhát. - Mozgás, edzés