Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2012.(IX.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és használatáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. -ában, 34. -ában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi lakásra. 2. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: 1. Egyenesági a rokonság: azok között, akik közül az egyik közvetlenül a másiktól származik, az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából egyenesági rokon az unoka is. 2. Egyszeri elhelyezési díj: az a pénzben fizetendő térítés, melyet a bérlővé váló jogosultnak a nyugdíjasházi ingatlan speciális jellegének megfelelő minőségben kialakított lakásában, szociális I. lakbér fizetése ellenében történő, várakozás nélküli elhelyezésért kell fizetnie. Ez az összeg nem minősül kauciónak, és nem minősül a bérleti jog ellenértékének, azzal a bérbe adó a 29. (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel és esetekben szabadon rendelkezik. 3. Életvitelszerű a lakás használata: ha nincs másik lakóingatlan, amelyet a bérlő, vagy a lakáshasználó ténylegesen lakhatása céljára használ és az általa lakott önkormányzati lakás az otthona. 4. Fiatal család: a garzonházi lakások esetében a 40. életévét be nem töltött, legfeljebb két kiskorú gyermeket nevelő házaspár, továbbá a legfeljebb két kiskorú gyermeket nevelő 40. életévét be nem töltött egyedülálló személy.
5. Fecskeház: a Pécs Koller u. 4 6. szám alatt található, 61 lakást tartalmazó önkormányzati tulajdonú ingatlan. 6. Garzonház: a Pécs, Lánc u. 2 4 6 8. sz. és a Pécs, Nagy Ferenc tér 9 10. sz. alatti önkormányzati ingatlan. 7. Külön szolgáltatások lehetnek: a takarítás és a felvonó használatának biztosítása, valamint a hulladékkezelési közszolgáltatás. 8. Nyugdíjasház: a Pécs, Felsőbalokány u. 1. sz. alatti önkormányzati ingatlan. 9. Önkormányzati lakás, önkormányzati ingatlan: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló pécsi ingatlan. 10. Sportszervezet: az olyan társadalmi szervezet, költségvetési szerv, gazdasági társaság, amelynek alapító okiratában, alapszabályában, vagy társasági szerződésében rögzített fő tevékenysége és célja a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport szervezése és támogatása, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. 11. Vagyoni értékű jog: lakásra, vagy lakás céljára alkalmas ingatlanra fennálló bérleti, használati és haszonélvezeti jog. 12. 1 Nyugdíjszerű ellátás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 91/A. 23. pontjában meghatározott ellátás. II. Fejezet A lakástulajdonosi és a bérbeadói jogok gyakorlása 3. A lakástulajdonosi és a lakásbérbeadói hatáskörök megosztása és átruházása 3. (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások vonatkozásában az Önkormányzat tulajdonosi és bérbeadói jogait a 4. 6. -ban részletezett feladat- és hatáskörökkel Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés), a Polgármester, valamint a Népjóléti és Sport Bizottság gyakorolja. (2) A Polgármester a Közgyűlés által átruházott lakástulajdonosi és lakásbérbeadói hatásköreit és feladatait a Polgármesteri Hivatal Népjóléti, Sport és Lakás Referatúrája, valamint a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével gyakorolja. 1 Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 1. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 2
A Polgármester Közgyűlés által átruházott lakástulajdonosi és lakásbérbeadói hatáskörében készült okiratait a Lakásgazdálkodási Csoport 2 vezetője kiadmányozza. 4. A Közgyűlés a Népjóléti és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) előzetes állásfoglalása alapján a) meghatározza az önkormányzati lakások felújítási címlistáját, b) dönt az önkormányzati lakások hasznosításának formáiról és eszközeiről, c) meghatározza az önkormányzati lakások lakbérét, használati díját és önkormányzati döntést igénylő esetekben a különszolgáltatások díját, d) 3 e) 4 f) 5 az elosztási irányelvek figyelembevételével a felhasználható lakások számától függően szociális bérlakások vonatkozásában lakásigénylési névjegyzéket készít, g) 6 dönt önkormányzati lakás értékesítéséről, cseréjéről és visszavásárlásáról, valamint e szerződések módosításáról és megszüntetéséről, amennyiben a vételár a tizenötmillió forintot meghaladja, h) 7 5. (1) A Népjóléti és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatot tesz a Közgyűlésnek, vagy a Polgármesternek: a) a szociális bérlakások lakásigénylési névjegyzékére 8, b) az önkormányzati lakások hasznosításának formáira és eszközeire, c) a lakások lakbérének (piaci, költségelvű, szociális) mértékére, d) az önkormányzati lakások felújítási címlistájára, e) az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlására, f) 9 10 önkormányzati lakás értékesítésére, cseréjére és visszavásárlására, valamint e szerződések módosítására és megszüntetésére, amennyiben a vételár a tizenötmillió forintot meghaladja. (2) A Bizottság dönt: a) 11 lakásbérleti szerződés megkötéséről, művészlakás, vendégtanári lakások bérbeadása esetén az Kulturális és Köznevelési Bizottság 12 javaslata alapján, b) átmeneti elhelyezés biztosításáról, 2 Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. -a. Hatályos: 2014. december 2-től. 3 Hatályon kívül helyezte a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. a) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. a) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től. 5 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. a) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 6 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 2. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. a) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től. 8 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. b) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 9 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 3. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 10 Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. -a. Hatályos: 2014. december 2-től. 11 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. b) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 12 Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. -a. Hatályos: 2014. december 2-től. 3
c) 13 lakásbérleti szerződés módosításáról, ideértve a határozott idő meghosszabbítását is művészlakás és vendégtanári lakások bérbeadása esetén az Kulturális és Köznevelési Bizottság 14 javaslata alapján, d) bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, e) bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról, f) bérbeszámítás engedélyezéséről, bérbeszámítási megállapodás megkötéséről, g) önkormányzati lakás Önkormányzat közreműködésével történő cseréjéről, h) lakáshasználati megállapodás megkötéséről, i) lakáshasználati megállapodás módosításáról, ideértve a határozott idő meghosszabbítását is, j) lakáshasználati megállapodás közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, k) pályázat kiírásáról az üresen álló és felújításra szoruló lakások bérletére, meghatározza a pályázati feltételeket és elbírálja a beérkezett pályázatokat, l) pályázat kiírásáról a megüresedő garzonházi és fecskeházi lakások bérletére 15, meghatározza a pályázati feltételeket és elbírálja a beérkezett pályázatokat, m) önkormányzati ingatlanon idegen beruházásban épített lakások értékesítési pályázatáról, meghatározza a pályázati feltételeket és elbírálja a beérkezett pályázatokat, n) a bérbe adható lakás szobaszámának felső határától való eltérésről, o) bérlőkiválasztási jog biztosításáról, a bérlőkiválasztási jog ellenértéke fizetési feltételeitől való eltérésről, p) a lakásértékesítési eljárás során beérkező igazolási kérelmekről, q) 16 dönt a bérlő és a lakáshasználó kérelmére különös méltánylást igénylő, igazoltan kedvezőtlen élet-, jövedelmi, vagyoni helyzet, vagy megromlott egészségi állapot fennállása esetén szociális lakbér megállapításáról, és meghatározza a kedvezményes lakbérfizetési jogosultság időtartamát, r) 17 a helyi közfeladatok ellátása érdekében önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról, s) 18 önkormányzati lakás értékesítésre kijelöléséről, t) 19 önkormányzati lakás eladásáról, cseréjéről, visszavásárlásáról, valamint e szerződések módosításáról és megszüntetéséről, amenynyiben a vételár a tizenötmillió forintot nem haladja meg, u) 20 két eredménytelen árverés esetén dönt a lakások elidegenítési eljárásának további folytatásáról, és annak feltételeiről, 13 Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 21. c) pontja. Hatályos: 2014. december 2-től. 14 Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. -a. Hatályos: 2014. december 2-től. 15 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. c) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 16 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. c) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 17 Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 18 Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 19 Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 20 Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 4
v) 21 az üres és vételi, vagy elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítéséről, és az értékesítés feltételeiről. 6. A Polgármester a) a Bizottság előzetes állásfoglalása alapján és a Közgyűlés, vagy a Bizottság határozatában foglalt feltételekkel az Önkormányzat nevében megköti a bérleti és adásvételi szerződéseket, a lakáshasználati és bérbeszámítási megállapodásokat és az ezeket módosító, megszüntető szerződéseket, b) a Lakásgazdálkodási Csoport 22 és az Üzemeltető közreműködésével ellenőrzi a lakáshasználatot, c) 23 felszólítja a bérlőt, lakáshasználót a bérleti szerződésben a Lakástörvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: régi Ptk.), vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) és e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésére, d) gyakorolja a lakásbérleti szerződések és a lakáshasználati megállapodások vonatkozásában az Önkormányzatot megillető felmondási jogot, e) dönt a bérleti és használati jogviszonyokból eredő jogvitákban, valamint a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetése érdekében pert, vagy közigazgatási eljárást indít és végrehajtási eljárást kezdeményez, f) elutasítja a kérelmező bérbevételi és megújítás iránti kérelmét, amennyiben e rendeletnek nem felel meg, g) dönt állampolgárok közötti lakáscseréhez történő bérbeadói hozzájárulásról, h) dönt tartási szerződéshez történő bérbeadói hozzájárulásról, i) kiadja a lakásra az Önkormányzat javára bejegyzett visszavásárlási jog, valamint az ennek biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom teher ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozatot, j) dönt az Önkormányzatot megillető lakásra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásáról, k) nyilvántartja az önkormányzati lakásokat, l) a Lakásgazdálkodási Csoport 24 útján adatkezelést végez, m) gyakorolja a Közgyűlés és a Bizottság hatáskörébe nem tartozó lakástulajdonosi és lakásbérbeadói jogokat (ideértve a részletfizetési kedvezmény biztosítását, a szociális lakbérjogosultság megállapítását, a bérlőtársi jog elismerését, a lakásbérleti jog folytatási jogosultság elismerését, az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz, az önkormányzati lakás albérletbe adásához való hozzájárulást is). 21 Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 22 Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. -a. Hatályos: 2014. december 2-től. 23 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 5. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 24 Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. -a. Hatályos: 2014. december 2-től. 5
4. Az önkormányzati lakások üzemeltetése 7. (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakások üzemeltetésével és a bérleti díjak beszedésével kapcsolatos feladatait közfeladat-átadási megállapodás alapján a Pécs Holding Zrt. (a továbbiakban: Üzemeltető) útján látja el. (2) Az Önkormányzat és az Üzemeltető külön szerződéssel jogosult a kintlévőségek kezelésére és behajtására szervezetet létrehozni, vagy a kintlévőségek kezelésével és behajtásával ilyen tevékenységet folytató szervezetet megbízni. (3) Az Önkormányzat, az Üzemeltető és a kintlévőség kezelést és -behajtást ellátó szervezet külön megállapodásban foglaltak szerint kötelesek egymással együttműködni. 5. Adatkezelés és adatvédelem 8. (1) A lakásigénylő a bérbevételi kérelemhez mellékelt külön nyilatkozatában, a bérlő a bérleti szerződésben, a lakáshasználó a lakáshasználati megállapodásban, vagy külön megszövegezetett nyilatkozatában (a továbbiakban: helyi adótitok nyilatkozat). Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. (1) bekezdés c) pontja szerint hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzat az adótitoknak minősülő helyi adó adatai megismerje és kezelje. (2) A lakásigénylő a bérbevételi kérelemhez mellékelt külön nyilatkozatában a bérlő a bérleti szerződésben, a lakáshasználó a lakáshasználati megállapodásban, vagy külön megszövegezetett nyilatkozatában (a továbbiakban: adatkezelési nyilatkozat) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. (1) bekezdésében a) pontjában meghatározottak szerint hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatait az Önkormányzat, az Üzemeltető, valamint a bérleti és a használati díj, továbbá a különszolgáltatási és közüzemi díj tartozások kezelésére és behajtására létrehozott, azzal megbízott szervezet (köztük a közüzemi szolgáltatók és a Családsegítő Szolgálat) a bérleti, használati jogviszonnyal összefüggésben kezelje, és azokat egymás között továbbítsa. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősülő helyi adó adatok és a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok a lakásigénylő, a bérlő és a lakáshasználó lakásigénylési jogosultságot alátámasztó szociális helyzete, az önkormányzati lakás bérletére, megvásárlására való jogosultsága ellenőrzésének, a lakbér mértékének megállapítása, továbbá a bérleti díj és a használati díj, a külön szolgáltatási díj és a közüzemi díj fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a bérbevételi kérelem elbírálásáig, a bérleti, használati jogviszony tartama alatt és az azt követő 5 évig kezelhető. 6
(4) Az Önkormányzat és az Üzemeltető a (2) bekezdésben meghatározott adatkezelési nyilatkozat birtokában jogosult a követelések kezelését és behajtását végző, általuk létrehozott, vagy megbízott szervezetek részére a bérlők és a lakáshasználók adatait adatkezelésre átadni. (5) A követelések kezelésére és behajtására létrehozott, vagy azzal megbízott szervezetek az adatkezelésre átvett személyes adatokat az adatvédelmi szabályok betartásával kizárólag követeléskezelési és -behajtási tevékenységük gyakorlása céljából, a tevékenység végzésének időtartama alatt és a tevékenységhez szükséges módon és mértékben használhatják fel. (6) Az Önkormányzat és az (2), a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott szervezetek a bérlők, lakáshasználók személyes adatai kezelése során a személyes adatok védelméről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kötelesek gondoskodni. MÁSODIK RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI III. Fejezet Az önkormányzati lakások hasznosításának módja és a hasznosítás jogcímei 9. (1) Az önkormányzati lakásokat bérbeadással, vagy lakáshasználati használati megállapodás megkötésével lehet hasznosítani. (2) 25 E rendelet szabályain kívül a lakásbérleti jogviszonyokra a régi Ptk. 434., vagy a Ptk. 6:342. 6:348., a Lakástörvény, a lakáshasználati jogviszonyra pedig a régi Ptk. 165., vagy a Ptk. 5:159. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A bérbeadás útján hasznosított lakások bérlőjét a) az Önkormányzat, vagy b) külön megállapodás alapján a megállapodásban meghatározott lakásra és a megállapodásban rögzített feltételekkel a bérlőkijelölési, vagy a bérlőkiválasztási joggal rendelkező személy, vagy c) külön szerződésben meghatározott lakásokra az Önkormányzat gazdasági társasága vagy intézménye, d) a bérleti jog folytatása esetén jogszabály határozza meg. 10. Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe: 25 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 6. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 7
a) szociális jelleggel, b) nem szociális jelleggel, c) üresen álló felújításra szoruló önkormányzati lakások pályázat útján történő hasznosítása, d) bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés alapján, e) az önkormányzat gazdasági társasága, vagy intézménye rendelkezése szerint, f) lakásgazdálkodási feladatok keretében (bérlőtárssá nyilvánítás, megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, lakáscsere szerződés jóváhagyása, tartási szerződés létesítése, nem lakás céljára történő bérbeadása, albérletbeadás), g) átmeneti elhelyezés céljára, h) közérdekű feladatok megoldására, i) garzonházi lakás bérbeadása, j) fecskeházi lakás bérbeadása, k) nyugdíjasházi lakás bérbeadása, l) jogszabályi kötelezettség, hatósági határozat, bírói ítélet alapján. 6. Szociális bérlakás bérletére való jogosultság 11. (1) Szociális bérlakás bérbevételére az a nagykorú magyar, európai uniós, továbbá állandó letelepedési engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár jogosult szociális helyzete alapján, akinek az egy főre jutó havi jövedelemadóval csökkentett átlagjövedelme a bérbeadáskor nem éri el a) egyedülálló esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, b) közös háztartásban élők esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét. (2) Nem jogosult szociális bérlakás bérletére az a személy, aki maga, vagy bármely vele együtt költöző családtagja a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó értékű ingatlantulajdonnal, más egyedi vagyontárggyal, vagy vagyoni értékű joggal rendelkezik. (3) A szociális bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni. A jövedelmi viszonyokat munkáltatói igazolással, az ingatlanvagyont 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal, a vagyon értékét 1 évnél nem régebbi ingatlanforgalmi szakvéleménnyel kell igazolni. Vagyontárgyról, vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni a szociális bérlakás bérbeadása előtt. Az eljárás során a szociális helyzet kivizsgálásában közreműködnek a Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály Területi Szociális Központjai. 8
(4) Szociális bérlakást az erre irányuló bérbevételi kérelmek alapján határozott időre: első alkalommal 1 évre, majd ezt követően, ha a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, de legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni. (5) A szociális bérlakás bérbevételére való jogosultság meglétét az Önkormányzat 3 évenként, de legkésőbb a bérleti szerződés lejárta előtt 90 nappal felülvizsgálja. A szociális bérlakásra való jogosultság vizsgálata során az Önkormányzat a 8. (1) bekezdésében meghatározott helyi adótitok nyilatkozat és 8. (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési nyilatkozat birtokában a bérlő helyi adó adatait is áttekinti. (6) A szociális bérlakás bérbevételére való jogosultság megléte esetén a lakásbérleti szerződés a bérlő kérelmére 3 évre indokolt esetben ismételten is meghosszabbítható. (7) Szociális helyzet alapján a bérbe adható lakás szobaszámának felső határa a) 1 3 fő esetén 2 szoba, b) 4 6 fő esetén 3 szoba, c) minden további költöző személy esetén további ½ szoba. (8) A Bizottság egyedi elbírálás alapján, az együttlakó személyek egészségi állapotára tekintettel méltányosságból a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb 1 szobával nagyobb önkormányzati lakás bérbeadásáról dönthet. 7. Nem szociális önkormányzati lakás 12. (1) A nem szociális önkormányzati lakás bérbeadása pályázat útján történik. (2) Az eredményes pályázóval az Önkormányzat 3 éves határozott időre bérleti szerződést köt. 8. Az üresen álló, felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása 13. (1) Az üresen álló, és az Üzemeltető által műszakilag gazdaságosan fel nem újíthatónak minősített önkormányzati lakásokat pályázat útján kell hasznosítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati lakásokra azon érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkezők pályázhatnak, akik saját költségükön és felelősségükre vállalják az építésügyi hatóság által előírt átalakítási, felújítási munkák elvégzését. 9
(3) Az eredményesen pályázóval az Önkormányzat 1 éves határozott időre lakásbérleti szerződést köt, mely időtartam alatt a bérlő költségelvű lakbért fizet. Az elszámolható összeg a lakásban igazoltan elvégzett felújítási munkák bruttó költségének 50%-a, de maximum 1 millió Ft. A felújítást követő új bérleti szerződést a bérbeszámítás tartamára kell megkötni. A bérlő havonta 50%-os összegű bérleti díjat fizet a bérbeszámítás időtartamára. (4) Pályázatot kell hirdetni olyan felújításra szoruló önkormányzati lakások bérbeadására is, melyek lakhatóvá tétele a bérlő költsége és feladata. Az eredményesen pályázónak saját költségén és felelősségére, bérbeszámítási igény nélkül kell vállalnia az önkormányzati lakás lakhatóvá tételét. A lakbér a bérlő jövedelmi viszonyai alapján kerül meghatározásra. A lakásra 1 évre köthető bérleti szerződés, amely 1 év elteltével, amennyiben a bérlő a lakhatóvá tételt az Üzemeltető igazolása alapján elvégezte, valamint lakbér- és közüzemi díjhátraléka nincs, a 11. (6) bekezdésében foglalt feltételekkel 3 évre meghosszabbítható. 9. Bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog 14. (1) Önkormányzati lakásra jogi személyek 26 részére pénzbeli térítésért bérlőkiválasztási jog biztosítható. (2) A pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás (1) bekezdésben meghatározott jog biztosításakor megállapított forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlőkiválasztási jog. (3) A Bizottság egyedi kérelem alapján közérdekből a (2) bekezdésben foglalt fizetési feltételektől eltérhet. (4) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, az Önkormányzat a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel. (5) Ha a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja a (4) bekezdésben meghatározott jogával nem élt, úgy az önkormányzati lakás új bérlőjének személyéről az Önkormányzat rendelkezik. (6) Az önkormányzati lakás bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog fennállása alatti üresen állása idején felmerülő bérleti és közüzemi és külön szolgáltatás díjak a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultját terhelik. 26 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. d) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 10
10. Önkormányzat gazdasági társasága és intézménye rendelkezése alatt álló lakások bérbeadása 15. (1) A Lakástörvény hatálybalépése előtt az Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakások tekintetében e szervezetek, vagy jogutódaik jogosultak az új bérleti szerződés megkötése esetén a bérlő személyét kijelölni és a bérleti szerződés időtartamát meghatározni. (2) A bérleti szerződés megkötésére az Önkormányzat jogosult az alábbi feltételek szerint: a) az Önkormányzat gazdasági társasága és intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre lehet létesíteni, b) az Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a leendő bérlőtársak mindegyike munkaviszonyban áll a lakással rendelkező szervezettel, c) a 16. a) pontjában meghatározott kikötéssel. 11. A lakásbérleti jog folytatása 16. Nem folytathatja a lakásbérleti jogot a) az Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásban lakó személyek, b) az a személy, akinek Pécs városában ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga van, vagy aki önkormányzati lakás bérlője. 17. (1) A lakásbérleti jog folytatására megkötött tartási szerződéshez az Önkormányzat kizárólag határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés esetén és csak akkor járul hozzá, ha a következő együttes feltételek fennállnak: a) az eltartó nagykorú magyar, vagy európai uniós állampolgár, rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és a lakás fenntartásához önkormányzati támogatást nem vesz igénybe, és b) az eltartott jövedelmi viszonyai, vagyoni helyzete és egészségi állapota a tartást indokolttá teszi, és c) az együttlakás feltételei biztosítottak. (2) Az Önkormányzat megtagadja a bérlővel kötött tartási szerződéshez való hozzájárulást, amennyiben az eltartó a) önkormányzati lakás bérlője, vagy b) Pécs városában ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga van, vagy c) lakásbérleti jog folytatására irányuló, már megkötött tartási szerződéssel rendelkezik. 11
12. Lakásgazdálkodás feladatok keretében történő bérbeadás 18. Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás alapján létesülő jogviszonyok: a) bérlőtárssá nyilvánítás, b) megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, c) tartási szerződés létesítése, d) nem lakás céljára történő bérbeadás, e) albérletbe adás. 19. Önkormányzati lakásra a 15. (1) bekezdésében meghatározott lakás kivételével a bérlő és a vele legalább 1 éve életvitelszerűen együttlakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője közös kérelmükre az Önkormányzattal bérlőtársi szerződést köthetnek. 20. (1) Megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradó társbérlő részére abban az esetben adható bérbe, amennyiben az egész lakás a szociális bérlakás bérbeadása esetére a 11. (7) bekezdésében meghatározott jogos lakásigény mértékének felső határát legfeljebb 1 szobával lépi túl, és a visszamaradó társbérlő legalább 2 éve életvitelszerűen a lakásban lakik. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak alapján a megüresedett lakrész nem adható bérbe, úgy a visszamaradó társbérlő részére az általa használt lakrésszel azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik önkormányzati lakás bérbeadását kell felajánlani a társbérleti szerződés megszüntetésével egyidejűleg. 21. (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára a helyi (oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési) közfeladatok ellátása céljából adható bérbe a Bizottság eseti döntése alapján, lakáspótlási kötelezettség előírása mellett. (2) A lakáspótlási kötelezettség másik megfelelő lakás Önkormányzat részére történő tulajdonba adásával, vagy a felhasznált lakás forgalmi értékének megfizetése útján teljesíthető. 22. (1) A bérlő a (2) (3) bekezdésben foglalt kivétellel az Önkormányzat hozzájárulásával az önkormányzati lakás egy részét írásbeli szerződéssel albérletbe adhatja. (2) Sportolói lakás sportszervezet bérlője az Önkormányzat írásbeli engedélye nélkül, és az önkormányzati lakás egészére is létesíthet albérleti jogviszonyt. 27 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. e) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 12
(3) Szociális jelleggel bérbe adott lakás, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakás nem adható albérletbe. 13. Átmeneti elhelyezés biztosítása 23. (1) Az Önkormányzat indokolt esetben, erre irányuló kérelem alapján a 11. (1) (2) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén átmeneti elhelyezést biztosíthat az arra rászorulók részére. (2) Átmeneti elhelyezés céljára a más célra fel nem használható egy és két szobás komfortnélküli, félkomfortos, vagy komfortos lakás adható bérbe. (3) Az átmeneti elhelyezés céljából bérbe adott lakás bérlőivel a Humán Főosztály Területi Szociális Központjának véleményét is kikérve lehet bérleti szerződést kötni. (4) Átmeneti elhelyezés biztosítására önkormányzati lakást csak határozott időre, első alkalommal 1 évre, majd ezt követően, ha a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni. (5) Az átmeneti elhelyezés alapján a bérleti jogviszony háromévenként legfeljebb 3 év időtartamra hosszabbítható. A bérleti szerződés addig hosszabbítható meg, amíg a kérelmező elhelyezését önerőből nem tudja megoldani. 14. Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására 24. (1) A művészlakások, a sportolói és a vendégtanári lakások bérlőire az illetékes szakbizottságok tesznek javaslatot a Bizottságnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások a sportolói lakások kivételével határozott időre, legfeljebb 3 évre adhatók bérbe. (3) A művészlakásba, a sportolói és a vendégtanári lakásba a bérlő a sportszervezet kivételével az Önkormányzat írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül más személyt nem fogadhat be. (4) A sportolói lakások a közérdekű feladatnak megfelelően határozott, vagy határozatlan időre adhatók bérbe. A sportolói lakásokat elsősorban sportszervezetek részére kell bérbe adni. Közvetlenül a sportoló részére történő bérbeadásra akkor kerülhet sor, ha nincs olyan sportszervezet, amellyel a bérleti szerződés megköthető lenne, vagy az önkormányzati érdekeket a bérleti szerződés sportolóval való megkötése szolgálja. 13
(5) Önkormányzati lakást közérdekű feladatok megoldására a sportolói lakás sportszervezet részére történő bérbeadása kivételével csak olyan személynek lehet bérbe adni, akinek, vagy a vele együtt költöző személynek Pécsen, vagy 50 kilométeres körzetében nincs ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga, önkormányzati lakásnak nem bérlője, és erről a bérbeadás előtt erre vonatkozóan írásban nyilatkozik. 15. A garzonházi lakások bérbeadásának szabályai 25. (1) 28 A garzonházi lakások fiatal családok, és 40. életévüket be nem töltött egyedülálló személyek átmeneti elhelyezésére szolgáló önkormányzati ingatlanok. (2) 29 Garzonházi elhelyezésre olyan érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező, az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult, akinek egy főre jutó havi átlagjövedelme a 11. (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, és vállalja, hogy havonta minimum tízezer forint összeget előtakarékossági betétben elhelyez. (3) A megüresedő garzonházi lakásokat pályáztatni kell. A benyújtott pályázatokat 30 napon belül kell elbírálni. (4) Az eredményes pályázókkal az Önkormányzat bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb garzonházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket. (5) A garzonházi lakásokra bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, melyet egy alkalommal legfeljebb 2 évre meghosszabbítható. (6) A bérlő 5 év, vagy az (5) bekezdésben meghatározott további 2 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni. (7) A garzonházi lakásba a bérlő az Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. 16. A fecskeházi lakások bérbeadásának általános szabályai 26. (1) A Fecskeházban külön megállapodás alapján 30 lakás bérlőjét a Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) jelöli ki, 31 lakás bérleti jogával Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik. (2) A fecskeházi lakásba a bérlő az Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. 28 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 7. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 29 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 7. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 14
(3) A fecskeházi lakásra kötött bérleti szerződés tartama nem hosszabbítható meg. (4) A fecskeházi bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezésre igényt nem tarthat, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. 17. Az Egyetem fecskeházi lakásokra fennálló bérlőkijelölési joga 27. (1) Bérlőül jelölhető az Egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, 35. életévét be nem töltött oktató, aki házastársi, vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. (2) Bérlőül jelölhető továbbá az Egyetem házastársi, vagy élettársi kapcsolatban élő nappali tagozatos hallgatója is, akiknek az (1) bekezdésben előírt előtakarékosságot vállalnia nem kell. (3) Amennyiben az Egyetem az (1) (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett nem tud kellő számú bérlőt jelölni, a fennmaradó lakásokra költségelvű lakbér fizetése mellett az Egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személy is kijelölhető bérlőnek. (4) A bérlőkijelölés legfeljebb 5 éves meghatározott időre történhet. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik. (5) Ha a bérlő munkaviszonya, vagy a nappali tagozatos hallgató hallgatói jogviszonya az 5 év eltelte előtt szűnik meg, a munkaviszony, vagy a hallgatói jogviszony megszűnésének napján a lakásbérleti jogviszony is megszűnik. 18. Az Önkormányzat rendelkezése alatt álló fecskeházi lakások bérbeadásának szabályai 28. (1) A fecskeházi lakás bérbevételére érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező, munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött személy jogosult, aki házastársi, vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, az egy főre jutó havi átlagjövedelme a 11. (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. (2) Az üres fecskeházi lakásokat évente egyszer pályáztatni kell. A benyújtott pályázatokat 30 napon belül kell elbírálni. 15
(3) Az eredményesen pályázókkal az Önkormányzat bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb fecskeházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket. (4) A fecskeházi lakás határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható bérbe. 19. A nyugdíjasházi lakások bérbeadásának szabályai 29. (1) A nyugdíjasházi lakások nyugdíjasok és az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgálnak. (2) Nyugdíjasházi lakás bérlője az a magyar és európai uniós állampolgár lehet, akinek tekintetében az alábbi együttes feltételek fennállnak: a) nyilvántartott bérbevételi kérelemmel rendelkezik, b) önmaga ellátására képes, c) önkormányzati lakás bérlője, és az arra megkötött szerződést közös megegyezéssel megszünteti, d) a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga vállalja, e) háziorvosi igazolás szerint nem szenved fertőző, vagy pszichiátriai betegségben. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül, de a (2) bekezdés a) b) és a d) e) pontjában meghatározott feltételek mellett nyugdíjasházi elhelyezést kaphat az a jogosult is, aki nem önkormányzati lakás bérlője, és 2.500.000 Ft egyszeri elhelyezési díjat két egyenlő az Önkormányzattal megkötött megállapodás aláírásakor és az azt követő 90 napon belül esedékes részletben az Önkormányzat részére megfizet. (4) Amennyiben a nyugdíjasházi bérlő bérleti szerződését a jogviszony keletkezésétől számított 5 éven belül felmondja, és a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzatnak visszaadja, az egyszeri elhelyezési díj 50%-át részére vissza kell fizetni. A bérleti jogviszonynak bármely más módon és időben történő megszűnése esetén az egyszeri elhelyezési díj 30 nem jár vissza. (5) A bérlő a nyugdíjasházi lakásba a házastársa kivételével más személyt állandó jelleggel az Önkormányzat hozzájárulásával fogadhat be. (6) A Nyugdíjasházban lévő lakás bérlője lakását csak abban az esetben cserélheti el, amennyiben a leendő bérlő megfelel a 29. (1) (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. 30 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. f) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 16
20. Lakáshasználati megállapodás 30. (1) Az önkormányzati lakás jogcím nélküli használójával határozott időre, de legfeljebb 2 évre lakáshasználati megállapodás is köthető. (2) A lakáshasználati megállapodás a szerződésben meghatározott időtartam elteltével két évenként hosszabbítható. IV. Fejezet Az Önkormányzat és a bérlők, lakáshasználók jogai és kötelezettségei 21. Az Önkormányzat jogai és kötelezettségei 31. (1) Az Önkormányzat a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt, melyről a szerződés másolatának megküldésével az Üzemeltetőt és az önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi szolgáltatókat értesíti. (2) A bérlő az önkormányzati lakást az Üzemeltető által aláírt leltár, valamint a műszaki szemlét és fogyasztásmérő állásokat rögzítő jegyzőkönyv alapján veszi át. 32. Az Önkormányzat a bérleti jogviszony fennállása alatt az Üzemeltető útján köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. 33. (1) Amennyiben az Önkormányzat és a bérlő abban állapodtak meg, hogy az önkormányzati lakást a bérlő saját költségén és felelősségére maga teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az Üzemeltető közreműködésével kötött külön megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, valamint a mindkét fél által elfogadott költségvetést. (2) Az Önkormányzat a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges bérlő által végzett munkák igazolt és elfogadott költségeit a lakbérbe a 13. (3) bekezdésének rendelkezései szerint számítja be. 17
34. Az Önkormányzat jogosult a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer az Üzemeltető és a közüzemi szolgáltató képviselőjével a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizni. 22. A bérlők és a lakáshasználók jogai és kötelezettségei 35. (1) A bérlő és a lakáshasználó, valamint a velük együtt lakó személyek az önkormányzati lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni, társasházi lakás esetén a társasházra vonatkozó, Alapító Okiratban, Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben foglalt együttélési szabályokat betartani. (2) Az önkormányzati lakás, vagy a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése esetén a bérlő és a lakáshasználó arra alkalmas, a bérbeadó által meghatározott időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a kötelezettsége fennáll a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréje vonatkozásában is. 36. (1) A lakbért és a lakáshasználati díjat havonta előre egy összegben, a tárgyhó 20. napjáig kell az Önkormányzat részére megfizetni. (2) A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a külön szolgáltatások díját az 58. rendelkezései szerint megfizetni, és a közüzemi vízfogyasztásért, a csatornahasználatért, a hulladékkezelési közszolgáltatásért és összkomfortos lakás esetén a távhőszolgáltatásért közüzemi díjat fizetni. (3) A bérlő és a lakáshasználó a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződéseket megkötni. (4) A közüzemi díjakat a bérlő és a lakáshasználó a közüzemi szolgáltatóknak köteles megfizetni. 37. (1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. (2) A bérlő az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás és a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. (3) Az Önkormányzat és a bérlő írásban megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. 18
Az Önkormányzat az erre vonatkozó megállapodást abban az esetben köti meg, amennyiben a bérlő a szükséges szolgáltatói és hatósági engedélyeket beszerzi, továbbá igazolja, hogy az átalakítással összefüggő bejelentési kötelezettségeinek eleget tett. (4) A bérlő által kezdeményezett átalakítási, korszerűsítési munkák költségei és felelőssége a bérlőt terheli. (5) A bérlő a lakásbérleti szerződés, a lakáshasználó a lakáshasználati megállapodás tartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő és a lakáshasználó a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát köteles írásban az Önkormányzat részére bejelenteni. Az Önkormányzat felmondhatja a lakásbérleti szerződést és a lakáshasználati megállapodást, ha a bérlő, vagy a lakáshasználó a lakását életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja. (6) Az önkormányzati lakásban a rovar- és rágcsálóirtásról a bérlő és a lakáshasználó saját költségére, a kártevők megjelenésétől számított 3 napon belül köteles gondoskodni. V. Fejezet A lakásbérleti jogviszony megszűnések egyes esetei és szabályai 23. Lakáscsere általános szabályai 38. (1) Az önkormányzati lakás a) állampolgárok megállapodásával, vagy b) a bérlő kérelmére az Önkormányzat közreműködésével cserélhető el. (2) A garzonházi és a fecskeházi lakások nem cserélhetők el. 24. Állampolgárok közötti csere 39. (1) Amennyiben a bérlő a határozott időre szóló bérleti szerződéssel, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig bérbeadott lakást másik lakásra cseréli el, erre a másik lakásra csak a cserélendő lakásra fennálló szerződéssel azonos idejű, vagy a meghatározott feltétel bekövetkezéséig köthető új lakásbérleti szerződés. (2) Egy lakás több lakásra is cserélhető. 40. (1) A cseréhez szükséges bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa: 19
a) a lakásbérleti szerződést, vagy az Önkormányzat lakásbérleti jogviszony fennállását tanúsító írásbeli nyilatkozatát, b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, c) a közüzemi szolgáltatók igazolását a kérelmezővel szemben fennálló lejárt fizetési határidejű követelésük összegéről, és a tartozás rendezésére vonatkozó fizetési megállapodást. (2) Az Önkormányzat a cseréhez szükséges bérbeadói hozzájárulását megtagadja, ha a cserepartner az (1) bekezdésben leírt feltételeket nem teljesíti. (3) Megtagadja az Önkormányzat a bérbeadói hozzájárulását az olyan lakáscsere szerződéshez, ahol bármelyik szerződő fél szándéka nem lakáscserére, hanem a lakásbérlet jogellenes átruházására irányul. (4) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének. 41. (1) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük a felek megállapodásának megfelelően kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból. (2) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. (3) Ha a bérlő a lakását két vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írni, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak. (4) Amennyiben az Önkormányzat megállapítja, hogy valamelyik cserélő fél a bérbeadói hozzájárulás megadását követően az önkormányzati lakásra a bérleti szerződést az előírt határidőben nem kötötte meg, a feleket nyilatkozattételre szólítja fel. Ha ennek során valamelyik fél kijelenti, hogy a lakáscserét nem kívánja végrehajtani, az Önkormányzat ezt a többi cserélő fél tudomására hozza, és felhívja őket, hogy 30 napon belül igazolják, hogy a lakáscsere szerződés teljesítése érdekében a bírósághoz fordultak. Az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat a bérbeadói hozzájárulását visszavonja, ha pedig a felek az igazolást benyújtják, a kérelemről az Önkormányzat a bírósági eljárás befejezéséig nem dönt. 20
25. Lakáscsere az Önkormányzat közreműködésével 42. (1) Az Önkormányzat és a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti úgy, hogy az Önkormányzat a bérlő részére a) másik lakást ad bérbe, vagy b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő a) kisebb alapterületű, vagy b) kevesebb szobaszámú, vagy c) alacsonyabb komfortfokozatú, vagy d) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a városon, vagy az épületen belüli eltérő fekvésű, vagy e) nagyobb alapterületű, vagy f) nagyobb szobaszámú, vagy g) magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti az Önkormányzattól. (3) A határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező szociális bérlakásban lakó bérlő kérelmére igényjogosultságának indokolt megváltozása esetén (ideértve a család létszámának növekedését is) az Önkormányzat nagyobb szobaszámú vagy alapterületű lakást adhat bérbe az eredeti bérleti szerződésben meghatározott ideig. 26. Bérleti jogviszony megszüntetése pénzbeli térítés ellenében 43. (1) Ha a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, és az általa bérelt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiüresítve az Önkormányzatnak visszaadja, ezt követően pénzbeli térítésre tarthat igényt. (2) A pénzbeli térítés összegét a lakás komfortfokozata és a bérleti jogviszony időtartama alapján a visszaadott lakás visszaadás idején megállapított forgalmi értéke alapul vételével, az 5. melléklet táblázata alapján kell megállapítani. (3) 31 A bérlő a lakhatása érdekében szükséges lakás megvásárlása érdekében benyújtott kérelmében igényelheti, hogy az Önkormányzat a pénzbeli térítés összegét az (1) bekezdésben meghatározott kérelmének elbírálásától a lakás visszaadásáig terjedő időre elkülönített számláján helyezze el. 31 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 8. -a. Hatályos: 2014. július 1-től. 21
Amennyiben a bérlő az általa meg-vásárolni szándékozott lakásingatlan ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződésének egy példányát az Önkormányzatnak benyújtja, az elkülönített számlán elhelyezett összeg legfeljebb 50%-a vételárrészlet, előleg, foglaló fedezetére kifizethető abban az esetben, ha a bérleti jogviszony közös megegyezéssel megszüntetésre került. Az elkülönített számlán elhelyezett fennmaradó összeget a lakás visszaadását követő 30 napon belül kell kifizetni. Az adásvétel meghiúsulása esetén a bérlő a kifizetett összeget haladéktalanul köteles az Önkormányzat részére visszafizetni, és a lakás visszaadásakor kell részére a teljes összeget kifizetni. (4) Ha a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, az Önkormányzat a közüzemi szolgáltatóktól bekéri a bérlő tartozására vonatkozó adatokat. (5) Ha a bérlőnek közüzemi tartozása áll fenn, az Önkormányzat jogosult a térítés összegét a közüzemi tartozás rendezése érdekében közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak utalni. A bérlőt, a közüzemi szolgáltató igazolását követően, a térítés és a tartozás összege közötti különbözet megilleti. (6) Nem jár pénzbeli térítés a) annak a bérlőnek, aki a lakás bérleti jogához 5 éven belül lakásbérleti jog folytatása útján jutott, b) komfort nélküli lakásra vonatkozó bérleti szerződés (1) bekezdésben meghatározott megszüntetése esetén, c) a határozott időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony megszűnésekor. 27. Bérleti szerződés megszűnése elemi csapás és életveszély miatt 44. Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt a kiürítését rendelte el, és az ideiglenes vagy végleges elhelyezés az Önkormányzat feladata, úgy a bérlő és a lakáshasználó részére az általa használt lakással azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakás adható bérbe, vagy használatba. 28. Az Önkormányzat részéről történő felmondás 45. (1) Az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a Lakástörvény 24. (1) bekezdés a) e) pontjában meghatározott esetekben, és az alábbi feltételekkel mondhatja fel: a) egyhavi, vagy azt meghaladó lakbértartozás esetén, b) egyhavi, vagy azt meghaladó külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás esetén, 22
c) a 22. (2) bekezdésében foglalt kivétellel önkormányzati lakás, vagy annak egy része Önkormányzat hozzájárulása nélkül történt albérletbe, vagy használatába adása esetén, d) önkormányzati lakás Önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lakás céljára hasznosítása esetén, e) amennyiben a bérlő Pécs városában, vagy 50 kilométeres körzetében ingatlan tulajdonjogával, vagyoni értékű jogával rendelkezik, vagy önkormányzati lakás bérlője, f) olyan személy befogadása esetén, akinek a befogadását a Lakástörvény 21. (1) (5) bekezdése és e rendelet nem teszi lehetővé, g) a bérlő kötelezettségébe tartozó karbantartási és felújítási munkák határidőben történő elvégzésének elmulasztása esetén, ha a munkákat a bérlő a felszólítás átvételét követő 30 nap alatt sem végzi el, h) ha a bérlő az önkormányzati lakás 34. -ban meghatározott ellenőrzését a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem biztosítja, i) ha a bérlő a 35. (2) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzati lakásba bejutást megakadályozza, és a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem teszi lehetővé, j) ha a bérlő azt önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja, k) ha a bérlő a 37. (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 15 napon belül sem tesz eleget, l) ha a garzonházi vagy a fecskeházi bérlő a 25. (2), vagy a 27. (1), 28. (1) bekezdésében meghatározott előtakarékossági kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget, m) ha a bérlő a 63. (5) bekezdésében meghatározott óvadék kiegészítési kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget, n) ha a társasházi lakásban élő bérlő nem tartja be a társasházra vonatkozó, Alapító Okiratban, Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben foglalt együttélési szabályokat, és e kötelezettségének az együttélési szabályok betartására vonatkozó a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget. (2) Az Önkormányzat a lakáshasználati megállapodást a következő indokok mondhatja fel: a) egyhavi, vagy azt meghaladó használati díj tartozás esetén, b) egyhavi, vagy azt meghaladó külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás esetén, c) önkormányzati lakás, vagy annak egy része Önkormányzat hozzájárulása nélkül történt használatba adása esetén, d) önkormányzati lakás Önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lakás céljára hasznosítása esetén, 23