x-/ DEC, s, sa- ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Írásbeli kérdés Helyben Tisztelt Elnök Asszony! Miért védik akár cenzúra segítségével is a KÖSZ-t? II. címmel a Házszabály 91. -a alapján kérdést kívánok benyújtani Hiller Istvánhoz, az Oktatási és Kulturális Minisztériu m miniszteréhez. A kérdésre a választ írásban kérem. Tisztelt Miniszter Úr! A Miért védik akár cenzúra segítségével is a KÖSZ-t?" című kérdésemben említett a Múlt-kor cikkhez érkezett tanulságos hozzászólást szerencsére megtaláltam a hu/kult/al,-,asnak_a_melcedesnek internetes oldalon. Tisztelettel megosztanám Önnel : Nos, akkor néhány keresetlen szó err ő l a bizonyos KÖSZ-r ő l. (Kulturáli s Örökségvédelmi Szakszolgálat. ) Egy jellemz ő múzeumokkal : hír, hogyan is működik együtt a KöSz más intézményekkel é s Szénszünetet tartanak a múzeumo k 2008. december 01. 16 :25 i Forrás : MT I "December második felében a költségek csökkentése érdekében zárva tart a vasi múzeumok többsége - közölte az MTI-vel hétf ő n a Vas Megyei Múzeumo k Igazgatóságának vezet ő je. " "Saját bevételi lehet ő ségeiket korlátozza, hogy amióta 2007-ben megalakul t a Kulturális Ő rökségvédelmi Szakszolgálat, a múzeumok csak az 50 milli ó forint alatti közbeszerzéssel megvalósuló beruházások régészeti feltárásá t végezhetik el, így kimaradnak például a jelent ő sebb útépítéseket kísér ő régészeti munkákból - jegyezte meg.
Az igazgató szerint helyzetükb ő l adódóan jöv ő re mindenképp szembe kell maj d nézniük a múzeumi dolgozók létszámának csökkentésével, és néhány múzeu m nyitva tartásának id ő szakos korlátozásával is. " Magyaránt ez a szerv a hagyományos magyar régészeti berendezkedé s megnyomorítója, gyökértelen és az adott környéken sokszor helyismere t nélkül dolgozik országszerte. Ennek okai : A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat a, a 18/2001 (X. 18.) NKÖM. rendelet 21/2007 (III. 26) sz. módosítása nyomán jött létre a korábba n mű köd ő Állami Mű emlékvédelmi és Restaurációs Központ teljes átalakításával. Az intézmény profiljából mára gyakorlatilag kikerült a m ű emlékvédelem és a restauráció, helyette bekerült a (kezdetben 1.5 milliárd, 2008 áprilisátó l pedig 500 milliós összköltségvetés ű ) nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások teljes körű lebonyolítása országos hatáskörre l Létrehozását szervez ő i az alábbiakkal indokolták : A jogszabálytervezet "- Hiller István miniszter jegyezte - vezet ő i összefoglalója leszögezi, hogy a cél "egy gyorsabb és rugalmasabb, olcsób b és jobban kalkulálható, egyszer űbb és átláthatóbb, s mindezek mellett eg y szakmailag is magasabb színvonalat eredményez ő feltárási rendsze r kialakítása" volt. (b ővebben : Ablonczy Bálint : Elásott régészet. Het i Válasz 2007. 7. évf. 12. szám ) Jo g A fenti miniszteri rendelet figyelmen kívül hagyja az alkotmány azo n kitételét, miszerin t 37 (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapot t felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelye k törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. Ugyanis a z 1997 CXL törvény 45 4. bek. b) pontja leszögezi, hogy "A megyei múzeum... a megye közigazgatási területén és a megyében lév ő megyei jogú városban ellátja a régészeti lel ő helyek szakma i nyilvántartását, mentését és régészeti feltárásokat végez. " E jogot és kötelezettséget csorbítja illetve írja felül a 21/2007 (III. 26 ) sz. miniszteri rendelet, amely a nagyberuházások felügyeletét a KÖSz. hatáskörébe adja a megyei múzeumok teljes kiiktatásával. Az alkotmánybíróságnál jelenleg 3 beadvány is döntésre vár ebben az ügyben : 833/B/2007 (Fejér Megyei Önkormányzat Közgyű lése), 1225/B/2007 (Toln a Megyei Önkormányzat Közgy ű lése) és 1276/B/2007 (Bács-Kiskun Megye i Önkormányzat Közgy ű lése). Néhány szakmai problém a A rendelet tervezetét 5 napra bocsátották a szakma rendelkezésér e megvitatás és véleményezés céljából. A régészeti munkálatokat ugyanazok az - szakmailag inkompetensne k nyilvánított - emberek végzik akik a megyei múzeumokná l dolgoznak/dolgoztak. Az ÁMRK átalakításával, dolgozói nagy részének elbocsátásával gyakorlatila g megsz űnt a mű emlékek állagmegóvásának és restaurálásának országosa n elismert szakmai központja.
Több újságcikk is megjelent a KÖSz által végzett feltárások sorá n elkövetett súlyos szakmai hibákról (pl. Torkos Matild : A hatmilliárdo s pályázat nyertesét titokban tartják. Magyar Hírlap 2007. 09. 12 ) Pénzüg y Mivel a KÖSz nem rendelkezik megfelel ő létszámmal, kénytelen éln i rendeletben adott "jogával", miszerint (14/D 2. bek.) "A régészet i szakszolgálat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében bevonhatja a z adott nagyberuházással érintett területen régészeti feltárás végzésér e feljogosított intézményeket." Ez azt eredményezi a gyakorlatban, hog y számos helyen ugyanúgy a "szakmailag alkalmatlannak" nyilvánított megye i múzeumok végzik el a munka egészét, de még a tárgyalásokat is a beruházóval, a K. Ö. Sz. pedig (szó szerint) csak bonyolítókén t (közvetít őként) van jelen. Persze kb. 20 %-os felárral. A helyzet külön pikantériája, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivata l külön felhívta a múzeumok figyelmét területi illetékességére és törvény i kötelezettségére ebben az ügyben, ugyanakkor a KÖSz ezt keresztez ő - véleményünk szerint törvénybe ütköz ő - "illetékessége" miatt azonban a megyei múzeumoknak feltárási engedélyt nem adott. E példa nyomán érzékelhet ő visszásságok általános meglétét igazolja a z Erd ő s Norbert fideszes országgy ű lési képvisel ő által felvázolt Békés megye i helyzetkép, amelyet írásbeli kérdés formájában a szaktárca vezet ő je el é tárt : "Erd ő s Norbert hozzátette : tudomása szerint a KÖSz lényegese n magasabb összegért vállalja a feltárásokat, majd a konkrét munkálatoka t jelent ő s részben a megyei múzeumokban dolgozó régészekkel végezteti el, á m ezért csak a vállalási összeg harmadát fizeti meg. "Ez nem más, mint a feltárási pénzek központi lefölözése" - hangsúlyozta. Az er ő sen cinikus miniszteri válasz lényege a következ ő volt : "a régészet i feltárásokra kötelez ő en biztosítandó forrás nem a megyei múzeumo k fenntartásához, hanem a régészeti örökségvédelemhez kapcsolódik, így ilye n források más intézményhez kerülése nem min ő sülhet a megyei múzeumoktól val ó pénzelvonásnak." (MTI hír 2008. 02. 01., ). Tudomásunk szerint ugyanakkor az 0KM-ben a KÖSz érdemének tartják, hog y befizet az minisztérium költségvetésébe (bár eddig 547 millióba került a z adófizet őknek a szervezet felállítása, és eddig mindössze 12 millió t fizettek be). Mindenesetre érdekes ezek után az az érvelés, hogy a múzeumo k finanszírozásának nem része az autópálya-feltárásokból származó bevétel, ugyanakkor a minisztériumnál ugyanez nemcsak megengedett, de ugyanakko r üdvözlend ő is. A KÖSz gyakorlata tehát sérti a piaci verseny tisztaságát, magas áraival é s a nehézkes ügyvitele okozta késlekedésével megkárosítja mind a beruházókat, mind pedig az amúgy is finanszírozási gondokkal küzd ő múzeumi rendszer t Mindemellett továbbra is várat magára az úgynevezett "gyorsabb é s rugalmasabb, olcsóbb és jobban kalkulálható, egyszer űbb és átláthatóbb, s mindezek mellett egy szakmailag is magasabb színvonalat eredményez ő feltárási rendszer". Ugyanakkor érdekes és megfontolandó szempontnak tartjuk a KÖSz ily hirtele n létrehozásával kapcsolatban, hogy ez is egyike lehetett a megyéke t politikai bosszúból sújtó intézkedéseknek, ugyanis épp a megye i önkormányzatokat és az általuk fenntartott intézményeket sújtja leginkáb b az intézkedés. Hasonlóan a regionális közigazgatási hivatalokhoz. A fentiek alapján er ő sen vitathatónak tartjuk jogi, szakmai, pénzügyi é s erkölcsi alapon is a KÖSz létrehozását, mivel a szakmailag é s tisztességében megkérdő jelezett múzeumi rendszer - ha nem is minde n tekintetben kifogástalan módon - de jobban és hatékonyabban ellátta a a nagyberuházásokhoz kapcsolatos feladatokat, mint a minisztérium által
kutyafuttában, jórészt egyéni és politikai érdekek alapján gründol t "központi költségvetési szerv". A KÖSz politikai hátterének a megértéséhez fontos tudni, hogy a szerveze t az alapítók által közzétettekkel szemben nem a rendszer egyszer ű sítése, gazdaságosabbá tétele kapcsán jött létre. Az alapvet ő probléma abbó l adódik, hogy az OKM az Unió kulturális politikája miatt (amely nemzet i szint ű kell, hogy legyen) nem részesülhet érdemben a különböz ő fejlesztés i programok többségéb ő l. Erre találták ki köztes megoldásként, azt, hogy a z állami és a magánszektorba beáramló fejlesztéseket, egy az OKM álta l monopolizált szolgáltatás kényszerén keresztül gyakorlatilag extrá n megadóztatja. A monopolizált szolgáltatás extraprofitját az OK M költségvetésében feltüntethetik, mellyel a költségvetési hiányt lehe t statisztikailag csökkenteni. A 2008. április 8-a óta életbe lépett nettó 500 millió forintos beruházás i értékhatár bevezetése miatt gyakorlatilag felnyitották Pandora szelencéjét. * Egyrészt mert a jogszabály általi kötelezettségük nagymértékben megn ő tt, melyet az elmúlt egy év tapasztalatai alapján várhatóan továbbra sem fogna k tudni megnyugtatóan ellátni. A KÖSz az elmúlt egy év alatt a szakmailag gyenge lábakon álló koncepciój a és szerkezete miatt vitatható eredményeket tud felmutatni. A kapkodv a felállított szakmai csapatba néhány kiváló szakember mellé többségébe n szakmai tapasztalatokkal nem rendelkez ő pályakezd ő, illetve hosszú id ő re a szakmán kívülre, vagy annak perifériájára szorult régészt, valamint szakmá n kívüli történelem, m űvészettörténet diplomával rendelkez ő fiatalokat vette k fe l * Másrészt a megyei múzeumi hálózat maradék túlélési lehet ő ségét veszik el. Melyek a kötelez ő állami támogatás elmaradása miatt az alaptörvény álta l rájuk rótt leletmentési kötelezettségek és egyéb alap múzeumi tevékenysége k (régészeti gy ű jtemény kezelése, feldolgozása, magángy ű jteménye k felvásárlása, regionális kutatás) ellátását e nélkül nem tudják elvégezni. Ugyanakkor a feladatuk ellátása miatt az éhbéren tartott múzeumi hálózatta l szándékoznak kapkodva, Pálfordulásként elvégeztetni a nyakukba szakad t munkákat. Melyeket az általuk kötött szerz ődésekhez képest nevetsége s árakon, egy bonyolító szerepéhez képest aránytalanul magas extra profi t levételével szerz ődnek tovább. A múzeumoknak ezek esetében természetesen a KÖSz mögött lévő jogszabályi háttér és a minisztérium, valamint sok esetbe n a KÖH támogatása miatt nincs más esélye, mint megalázkodni. Látszólago s lázadások történtek (Zala megye), melynek a vége egy függöny mögötti, a Magyar Múzeumok Szövetsége és a KÖSz közötti árszabás alku vetett végett. "Amit lehet Jupiternek, nem lehet a kisökörnek." Azaz a KÖSz a mögötte lév ő minisztérium biztosításával az általuk monopolizált és a még nyílt piaco n végzett, határozottan profitorientált gazdasági-szolgáltató i tevékenységével szemben negligálja a múzeumok piaci szolgáltató i szereplését. Ez önmagában sérti mind az uniós alapjogokat, valamin t versenyjogokat is. A KÖSz átláthatatlan költségszabás a Közzétettek egy árszabást, amely a megyei múzeumok által alkalmazot t árakhoz képest 30-100 %-os extraprofittal dolgozik. Ugyanakkor a valós
szerz ő dések megkötése ehhez képest egyedi alkuk alapján történik meg, melyek természetesen az esetek többségében már nem kerülnek nyilvánosságra. * Magánberuházáso k Számos magáncélú beruházás kapcsán olyan egyedi megállapodások történtek, melyek során a valós régészeti lel ő helyek területének csak töredékes része i kerültek feltárásra, a maradék részeket feltárás nélkül szabadították fel a beruházás számára. Ennek egyik kiugró példája a botrányos dabasi (Tesco, Aldi, Tüzép) ásatás volt. Ezek miatt több magánberuházó, akkor i s nagyberuházásra jelentette le a projektjét, hogy a KÖSz aggályos alk u lehet ő ségeivel élhessen. Összességében a magánszektor szerepl ő it a kiskapuk, korrupt megoldások világa felé tereli egy átlátható, költségtakarékos rendszer biztosítás a helyet. * Állami beruházások L ő szermentesíté s A KÖSz gyakorlatilag a NIF-en keresztül kisajátította az állami beruházáso k teljes (nem csak kutatási) területére el ő írt l ő szer-mentesítés i tevékenységet, melyet kizárólag egy céggel hajlandó végeztetn i természetesen a piaci ár 150-200%-ért. A fent említett cégb ő l az elmúl t félévben a kétes üzletek miatt kivonult az eredeti szakmai csapat, így a z már gyakorlatilag nem is alkalmas annak megfelel ő színvonalú elvégzésére. Ez éves szinten több milliárd forintos megrendeléseket is jelenthet. Hatástanulmányo k A KÖSz szintén a NIF-en keresztül, illetve sok esetben a KÖH segítségéve l szintén kisajátította a nagyberuházásokhoz kapcsolódó hatástanulmányo k elkészítését. Ezt egyrészt a piaci ár többszöröséért végzik el, másrész t nagyon kétes min ő ségben. Ugyanakkor már önmagában az i s összeférhetetlenséget jelent, hogy a feltárásban érdekelt, az áraka t megszabó, kizárólagos monopol pozícióban lév ő KÖSz készíti a kés őbb által a feltárandó területekre a hatástanulmányokat. A KÖSz a nagyberuházások ellátása mellett nagy mennyiségben gyártj a ugyanakkor az alapító okiratában nem szerepl ő piaci tevékenységéne k részeként az egyéb kisebb-nagyobb örökségvédelmi hatástanulmányokat. Eze k megszerzése során természetesen él a politikai kapcsolatai és egyé b pozíciói nyújtotta el ő nyökke l El ő készít ő vizsgálatok (légifotózás, geofizikai m ű szeres felmérés, térinformatikai el ő készítés ) A KÖSz a NIF-en keresztül, illetve sok esetben a KÖH segítségével szinté n kisajátította a nagyberuházásokhoz kapcsolódó el ő készít ő munkálato k elvégzését. Hozzá kell tenni ez a korábbi Nemzeti Autópálya Rt m űködés e során is két cég privilégiumaként m űködött. Ezek rendkívül fontosak a megel ő z ő régészeti munkálatok szakszer ű, költséghatékony elvégzéséhez. Subject : Válasz : KÖSZ regionális raktárbázis
Kérdezem Miniszter urat : Ön szerint kinek állt érdekében eltávolíttatni ezt a hozzászólást a Múlt-kor honlapjáról? Ön szerint a hozzászólás melyik állítása nem igaz? Tisztelettel várom válaszait! Budapest, 2008. december 19. Kubatov Gábor Fidesz - Magyar Polgári Szövetség