SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA II. FÁZIS: MÁSODIK MUNKAKÖZI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. augusztus

Projektszám: 1042 Szigetbecse Község településszerkezeti terve helyi építési szabályzata és szabályozási terve felülvizsgálatát Szigetbecse Község Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) 2670508, 2677078 Telefon/fax: (+36-1) 2667561 E-mail: pestterv@pestterv.hu; Honlap: www.pestterv.hu TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Településrendezés, irányító tervező és projekt menedzser: Településrendezés, tervlap szerkesztés, grafika: Zöldfelületek, környezetrendezés: Közlekedés: Közműellátás: Ügyvezető igazgató: Pekár Zoltán településtervezési vezető tervező Gertheis Mátyás tervező Mándi József vezető területrendező tervezővezető tájés kertépítész tervező Rhorer Ádám műszaki igazgató Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Bíró Attila (KÉSZ Kft.) vezetőtervező szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-3463/06 tervezői jogosultság: TT1 szakképesítés: okl. településmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-6220 tervezői jogosultság: TT szakképesítés: okl. táj- és kertépítészmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5149/12 tervezői jogosultság: TT/T, TK és TR-1 szakképesítés: okl. építőmérnök, okl. városépítés-városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-3157 tervezői jogosultság: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T szakképesítés: okl. gépészmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-2418 tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T szakképesítés: okl. építőmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-2456 tervezői jogosultság: VZ-T vízimérnöki tervező Schuchmann Péter FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, 2015. augusztus 1 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

TARTALOMJEGYZÉK: BEZETÉS... 9 VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK... 10 I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK... 10 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ... 10 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok... 10 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata... 11 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata... 12 1.3.1. OTrT... 12 1.3.2. PMTrT... 17 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek a település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai... 23 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása... 23 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai... 23 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések... 25 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata... 25 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök... 25 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek... 25 1.7. A település társadalma... 26 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség... 26 1.8. A táji és természeti adottságok vizsgálata... 30 1.8.1. Természeti adottságok... 30 1.8.2. Tájhasználat, tájszerkezet... 31 1.8.2.1. Tájtörténeti vizsgálat... 31 1.8.2.2. Tájhasználat értékelése... 31 1.8.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek... 32 1.8.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek... 32 1.8.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék... 32 1.8.3.3. Ökológiai hálózat... 33 1.8.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése... 33 1.9. Zöldfelületi rendszer vizsgálata... 33 1.9.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei... 33 1.9.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek... 33 1.9.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése... 34 1.9.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái... 34 1.10. Az épített környezet vizsgálata... 34 1.10.1. Területfelhasználás vizsgálata... 34 1.10.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata... 34 1.10.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok... 36 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 2

1.10.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek... 36 1.10.1.3.1. Lakóterületek... 36 1.10.1.3.2. Vegyes területek... 40 1.10.1.3.3. Gazdasági területek... 41 1.10.1.3.4. Üdülőterületek... 41 1.10.1.3.5. Beépítésre szánt különleges területek... 42 1.10.1.3.6. Közlekedési területek... 42 1.10.1.3.7. Zöldterületek... 42 1.10.1.3.8. Erdőterületek... 42 1.10.1.3.9. Mezőgazdasági területek... 42 1.10.1.3.10. Vízgazdálkodási területek... 43 1.10.1.3.11. Természetközeli területek... 43 1.10.1.4. Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok vizsgálata... 43 1.10.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek... 44 1.10.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület... 44 1.10.2. A telekstruktúra vizsgálata... 44 1.10.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat... 44 1.10.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat... 45 1.10.3. Önkormányzati tulajdon kataszter... 46 1.10.4. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése... 46 1.10.5. Az építmények vizsgálata... 47 1.10.5.1. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség)... 47 1.10.5.2. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok. 48 1.10.6. Az épített környezet értékei... 48 1.10.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái... 48 1.11. Közlekedés... 49 1.11.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok... 49 1.11.2. Közúti közlekedés... 49 1.11.2.1. Országos közutak... 49 1.11.2.2. Települési úthálózat... 49 1.11.3. Közösségi közlekedés... 49 1.11.3.1. Közúti közösségi közlekedés... 49 1.11.3.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés... 49 1.11.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés... 49 1.11.5. Parkolás... 49 1.11.6. Helyzetértékelés... 49 1.12. Közművesítés... 50 1.12.1. Víziközművek... 53 1.12.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás... 53 1.12.1.2. Szennyvízelvezetés... 53 1.12.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés... 54 1.12.2. Energiaközművek... 54 1.12.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás... 54 1.12.2.1.1. Villamosenergia ellátás... 54 3 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

1.12.2.1.2. Földgázellátás... 55 1.12.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei... 55 1.12.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése... 55 1.12.3. Elektronikus hírközlés... 55 1.12.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények... 55 1.12.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények... 56 1.12.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben... 56 1.13. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)... 59 1.13.1. Talaj... 59 1.13.2. Felszíni és a felszín alatti vizek... 59 1.13.3. Levegőtisztaság és védelme... 59 1.13.4. Zaj- és rezgésterhelés... 60 1.13.5. Sugárzás védelem... 61 1.13.6. Hulladékkezelés... 62 1.13.7. Vizuális környezetterhelés... 62 1.13.8. Árvízvédelem... 62 1.13.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák... 62 1.14. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők).. 62 1.14.1. Építésföldtani korlátok... 62 1.14.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei... 62 1.14.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek... 62 1.14.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei... 62 1.14.2. Vízrajzi veszélyeztetettség... 62 1.14.2.1. Árvízveszélyes területek... 62 1.14.2.2. Belvízveszélyes területek... 62 1.14.2.3. Mély fekvésű területek... 63 1.14.2.4. Árvíz és belvízvédelem... 63 1.14.3. Egyéb... 63 1.14.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok... 63 1.14.3.2. Mélységi, magassági korlátozások... 63 1.14.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások... 63 1.15. Ásványi nyersanyag lelőhely... 64 1.16. Városi klíma... 64 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ... 64 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése... 64 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 65 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis... 65 3.1.1. A folyamatok értékelése... 65 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése... 65 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata... 66 3.2. Probléma és értéktérkép... 66 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek... 66 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 4

3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása... 66 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)... 66 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)... 67 II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK... 67 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE... 67 1.1. Településrendezési javaslatok... 67 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer... 67 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek... 67 1.1.1.1.1. Lakóterületek, lakásállomány... 67 1.1.1.1.2. Vegyes területek... 69 1.1.1.1.3. Gazdasági területek... 70 1.1.1.1.4. Üdülőterületek... 70 1.1.1.1.5. Beépítésre szánt különleges területek... 70 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek... 70 1.1.1.2.1. Közlekedési területek... 70 1.1.1.2.2. Zöldterületek... 70 1.1.1.2.3. Erdőterületek... 70 1.1.1.2.4. Mezőgazdasági területek... 71 1.1.1.2.5. Vízgazdálkodási területek... 71 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek... 71 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek... 71 1.2. A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései... 72 1.2.1. A változások bemutatása... 72 1.2.1.1. A településszerkezeti változások bemutatása... 72 1.2.1.2. A helyi építési szabályzat változásának bemutatása... 73 1.2.1.3. A szabályozási terv változásának bemutatása... 74 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása... 76 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 76 2. SZAKÁGI JAVASLATOK... 77 2.1. Tájrendezési javaslatok... 77 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata... 77 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok... 77 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok... 77 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása... 77 2.2. Zöldfelületi rendszer fejlesztése... 78 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai... 78 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása... 78 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok... 79 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK... 79 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok... 79 3.2. Főbb közlekedési csomópontok... 79 5 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

3.3. Belső úthálózat... 79 3.4. Közösségi közlekedés... 79 3.5. Kerékpáros közlekedés... 79 3.6. Főbb gyalogos közlekedés... 79 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás... 80 4. KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT... 80 4.1. Viziközművek... 83 4.1.1. Vízellátás... 83 4.1.2. Szennyvízelvezetés... 84 4.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés... 85 4.2. Energiaellátás... 86 4.2.1. Villamosenergia ellátás... 87 4.2.2. Földgázellátás... 88 4.3. Elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat... 88 4.3.1. Vezetékes elektronikus hírközlés... 88 4.3.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények... 89 4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók... 89 4.4.1. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség... 89 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK... 90 6. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ... 91 7. EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK... 91 7.1. Népességprognózis... 91 7.2. A közintézmények méretezése... 92 7.3. A tervezés indításához adott előzetes államigazgatási és egyéb érdekeltek véleményeinek összefoglalója... 93 7.4. Környezeti értékelés... 95 7.5. Területi hatásvizsgálat... 96 VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ RAJZI MUNKARÉSZEK... 97 TERVIRATOK, MELLÉKLETEK... 98 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK... 108 III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV... 109 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT... 109 M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA... 110 1. A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS... 110 1.1. A településszerkezet fő elemei... 110 1.2. A beépítésre szánt területek tagolódása... 110 1.3. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa... 110 1.4. A beépítésre nem szánt területek tagolódása... 110 1.5. A területfelhasználási elemek... 110 1.5.1. Lakóterületek... 110 1.5.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek)... 111 1.5.3. Gazdasági területek... 111 1.5.4. Üdülőterületek... 111 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 6

1.5.5. Beépítésre szánt különleges területek... 111 1.5.6. Közlekedési és közműterületek... 111 1.5.7. Zöldterületek... 111 1.5.8. Erdőterületek... 111 1.5.8. Mezőgazdasági területek... 111 1.5.9. Vízgazdálkodási területek... 112 1.6. Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa... 112 2. A TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM... 112 3. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER... 112 4. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM... 112 4.1. A település védelem alatt álló művi értékei:... 112 4.2. Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények:... 113 5. A KÖZLEKEDÉS... 113 6. A KÖZMŰELLÁTÁS... 113 7. A KÖRNYEZETVÉDELEM... 114 8. A VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK... 114 9. A KORLÁTOZÁSOK... 115 M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK)... 115 1. A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK, BEAVATKOZÁSOK... 115 2. A VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE... 116 M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE... 116 M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA... 116 2. BATRT ÖSSZHANG... 124 3. PMTRT ÖSSZHANG... 124 M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE... 134 RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP... 135 IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT... 136 RAJZI MELLÉKLET: SZABÁLYOZÁSI TERVLAP... 157 RAJZI FÜGGELÉK... 158 SZÖVEGES FÜGGELÉK... 161 7 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

TERVLAP JEGYZÉK: -Jóváhagyandó munkarészek- Rajzszám Rajz megnevezése Szerkesztési méretarány TSZT Településszerkezeti terv m=1:10.000 SZT/a,b Szabályozási terv m=1:4.000 -Alátámasztó munkarészek- Rajzszám Rajz megnevezése Szerkesztési méretarány Vizsgálatok: AT Alaptérkép a módosítással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének jelölésével m=1:10.000 PÉT Probléma és értéktérkép m=1:30.000 TSZV Településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat m=1:10.000 Tervjavaslatok: KF-E-1 Közműfejlesztési javaslat: Energiaközművek és elektronikus hírközlés m=1:8.000 KF-E-2 Közműfejlesztési javaslat: Energiaközművek és elektronikus hírközlés m=1:12.000 KF-V-1 Közműfejlesztési javaslat: Víziközművek m=1:8.000 KF-V-2 Közműfejlesztési javaslat: Víziközművek m=1:12.000 K-K Közműellátás korlátozó tényezői m=1:25.000 A papír dokumentáció egyes tervlapokat A/4, vagy A/3-as lapméretűre kicsinyített változataikban tartalmazza. A CD dokumentáció változatban ezek a tervlapok is a fenti méretaránynak megfelelő felbontással, szabadon nagyítható digitális pdf formátumban szerepelnek és így méretarányhelyesen nyomtathatóak ki. A papír térképek esetén a papírnyomat tényleges méretarányát a tervlapon szereplő mértékléccel előbb le kell ellenőrizni! Budapest, 2015. augusztus file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 8

BEZETÉS SZERZŐDÉS, MUNKAINDÍTÁS Szigetbecse Község településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének felülvizsgálatát, a települési önkormányzat megbízásából cégünk a PESTTERV Kft., a 2014. első félévében kötött tervezési szerződés alapján és keretei között végzi. A településtervezési munka a szerződéskötést követően az adatbeszerzésekkel, illetve ez alapján a hatályos tervhez korábban elkészült szakági helyszíni vizsgálatok korszerűsítésével indult. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉSI FELADATOK A tervezési feladat a hatályos településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: TFK) összhangban a településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási terv (továbbiakban: SZT) felülvizsgálatának elkészítése volt. Ezzel összhangban a terv elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2005-ben jóváhagyott és egy módosítással jelenleg is hatályos terv a megváltozott önkormányzati igényeknek és a 2013. január 1-e után hatályos jogszabályoknak megfelelően átfogó korszerűsítésre, a módosított jogszabályi jelkulcsnak megfelelően átszerkesztésre kerüljön, továbbá az időközben elkészült terv módosítások is beillesztésre kerüljenek, ennek révén pedig létrejöjjön egy új, korszerű tervanyag. E tervmódosítás tehát az előbb ismertetett célokat szolgálja, lényeges új -, a korábbi, hatályos tervi megoldásoktól gyökeresen eltérő- tervi megoldásokat jellemzően nem tartalmaz. A most dokumentált terv tehát a hatályos tervi megoldások továbbfinomított, korszerűsített változata. EGYÉB ELVÉGZENDŐ FELADATOK, TERVEK, TANULMÁNYOK E dokumentációval párhuzamosan a következő feladatokat kellett elvégeznünk: - Környezeti vizsgálat és értékelés elkészítésének eldöntéséhez szükséges előkészítésben, levelezésben való tervezői közreműködés - Örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése TERVEZÉSI FOLYAMAT FÁZISAI ÉS RÉSZDOKUMENTÁCIÓK Munkafázis és részdokumentáció megnevezése Elkészülés időpontja I. fázis: Első munkaközi egyeztetési dokumentáció 2014.07.24. II. fázis: Második munkaközi egyeztetési dokumentáció 2015.08.07. III. fázis: Véleményezési dokumentáció később készül el IV. fázis: Végső szakmai véleményezési dokumentáció később készül el V. fázis: Jóváhagyást előkészítő dokumentáció később készül el VI. fázis: Véglegesített dokumentáció később készül el TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI EGYSZERŰSÍTÉSEI, ELMARADÓ FEJEZETEK A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. Ezzel összefüggésben kiemeljük, hogy a rendeletben felsorolt fejezetek közül a jogszabályban biztosított eltérési lehetőség alapján a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - teljes egészében elmaradnak az alábbi fejezetek: - 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok - 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők - 1.8. A település humán infrastruktúrája - 1.8.1. Humán közszolgáltatások - 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása - 1.9. A település gazdasága - 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre - 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői - 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 9 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

- 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők - 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok - 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere - 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program - 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere - 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység - 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika - 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás - 1.10.6. Intézményfenntartás - 1.10.7. Energiagazdálkodás - 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások - 1.14.5.1. Funkció, kapacitás - 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom A fenti rövidítés miatt a dokumentációban 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben maghatározott fejezetszámok is értelemszerűen megváltoztak. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Szigetbecse Község hatályos településfejlesztési koncepciójának 2002. júniusi elfogadásával jogi szempontból megalapozott a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat hatályos változata és jelenlegi felülvizsgálata egyaránt. Az önkormányzat döntése szerint új koncepció, vagy a koncepció módosítása nem szükséges. A településfejlesztési koncepció meghatározta a településszerkezeti terv elkészítéséhez szükséges főbb stratégiai irányokat, de a terv elkészítéséhez szükséges minden részletkérdésben értelemszerűen nem biztosít kellő támpontot. VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Szigetbecse Pest megyében a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) mentén, a Csepel-szigeten helyezkedik el, Budapesttől mintegy 50 km-re D-i irányban, Ráckeve alatt található. A településről É-i irányban az 51112. j. ök úton Ráckeve felé elindulva mintegy 60 percen belül Budapest központi, belvárosi részei is elérhetőek. A községi rangú, mintegy 1.500 fő lélekszámú település a Budapesti Agglomerációtól D-re terül el. Szigetbecsével a következő települések igazgatási területei határosak közvetlenül: Ráckeve, Dömsöd, Makád és Lórév. Ezek közül Dömsöd csak más településeken keresztül közelíthető meg közúton. Szigetbecse Ráckeve felé meglévő jó közúti és tömegközlekedési kapcsolatai, a járásban (az RSD túloldalán Kiskunlacházán) áthaladó vasútvonal és a bankházi repülőtér relatív közelsége a távlatban még tovább erősíthetik Szigetbecse országon belüli és talán nemzetközi szerepét, kapcsolatait is. Szigetbecsének saját lakossága részére kell alapfokon a megfelelő életkörülményeket biztosítania. Ennek a követelménynek a település alapvetően megfelel. A Község saját szolgáltatásain túl közép, illetve felsőfokú intézményellátás szempontjából azonban egyértelműen a közeli nagyobb településekhez (Ráckeve, Kiskunlacháza), Szigetszentmiklóshoz, Dunaharasztihoz és Budapesthez kötődik. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 10

Budapesti kapcsolatok: Mint Budapest közeli, de a budapesti agglomerációba nem tartozó településen, Szigetbecsén is egyre erősödően érezhetőek az agglomeráció kiterjedésének hatásai. A település részére Budapest és agglomerációja biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt Szigetbecsének. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is részben a főváros és agglomerációja biztosítja (ingázás). Szigetbecse a fővárosi népesség egyre kedveltebb kitelepülési célterületévé válik a nyári időszakban. Az RSD a rekreáció igényével fellépő budapesti népesség egy része számára is kedvelt célterületté teszi a települést. Az életszínvonal várható emelkedésével párhuzamosan bizonyosan számítani lehet a helyi népesség Budapest irányába fellépő igényeinek emelkedésével is. Kistérségi kapcsolatok Ezek a kistérségi kapcsolatok állnak a legnagyobb fejlődési lehetőség előtt. Szigetbecse a múltban és a jelenben is törekedett a szomszédos településekkel való minél jobb és szorosabb együttműködés megvalósítására, amely nem egyszerű feladat. A község közintézményei a saját népességén kívül a szomszédos települések lakói számára is elérhetőek. A község korábbi járási központjával való hagyományosan jó primer kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak, mivel közvetlenül szomszédos a két település egymással. Szigetbecse lakosságának és szervezeteinek hivatalos ügyei döntő részét a járásközpont, Ráckeve intézi. Itt találhatóak a főbb középfokú közintézmények, például építéshatóság, földhivatal, szakorvosi rendelő intézet is. Ráckeve munkahelyteremtő, igazgatási, egészségügyi és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásait távlatilag is igénybe fogja venni a szigetbecsei lakosság. A viszonosság elve alapján azonban szigetbecse rekreációs szolgáltatásait is igénybe vehetik a ráckeveiek. Kiemelendő, hogy szakközépiskolája révén Kiskunlacháza is nyújt szakközépiskolai szolgáltatást a településnek. Szigetbecse Lórévvel és Makáddal közösen működteti a polgármesteri hivatalt, Ráckevével együtt pedig a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálatot. A közműellátó rendszerek közül a szennyvízelvezetés és kezelés megoldására kistérségi együttműködés alakult (Apaj, Dömsöd, Lórév Makád, Ráckeve és Szigetbecse közreműködésével). A szolgáltatást az ivóvízellátással együtt a dabasi DAKÖV Kft végzi, mely Ráckevén kirendeltséget működtet. Ugyancsak kistérségi együttműködés keretei között működik a hulladékgyűjtés és lerakás is (Dömsödi kistérségi lerakóra). Igazgatási területen belüli kapcsolatok: A központi belterület az RSD menti üdülőterületekre (amely a központi belterülettől távolabb K-i irányban helyezkednek el) egyértelmű vonzó hatást gyakorol. Ez vonatkozik a közintézményekre és a kereskedelmi-ellátó intézményekre egyaránt, mivel az üdülőterület önálló intézményi ellátással lényegében nem rendelkezik. A viszonosság alapján az üdülőterület strandja, és a szabad vízparti területei nyújtanak rekreációs lehetőséget a falu népességének. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTFK) településre vonatkozó megállapításai vizsgálata során először rögzítenünk kell, hogy a 2014-ben módosult OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül. Az OTFK-ban megfogalmazott elvek egyrészt az OTrT-ben, másrészt a megyei területfejlesztési koncepción keresztül érvényesülnek, emiatt a tervi megoldások OTFK-val való összhangjának önálló vizsgálata nem szükséges. Elégséges az OTrT-vel és a megyei területfejlesztési koncepcióval való összhang igazolása. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Pest megyei Területfejlesztési Koncepció nem tartalmaz nevesítve meghatározottan Szigetbecse településre vonatkozó különleges területi, vagy egyéb megállapítást. A koncepció társadalmi, gazdasági, fenntarthatósági célkitűzéseinek általános megállapításai ugyan természetesen érvényesek Szigetbecsére is, de ezek vagy nem érintik közvetlenül a településrendezési tervezési feladatokat, vagy pedig a rendezési tervben rögzített csekély számú módosítás érdemben nem befolyásolja ezek megvalósulását. Így a most elkészült terv Pest Megye Területfejleszési Koncepciójával való összhangja, a koncepció stratégiai fejlesztési céljaival való összhangja érvényesül. 11 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - A 2003. évi (2008-ban, majd 2014-ben módosult) XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT), - Az 5/2012 (V.10.) PM Kgy. sz. rendelet Pest megye Területrendezési Tervéről (továbbiakban PMTrT) A mostani tervezés során e jogszabályok kötelező elemeit, és előírásait be kell tartani. Kiemelt térségi terv, azaz a 2005. évi LXIV. (2011-ben módosított) törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT) nem érinti a települést, így nem képezi vizsgálat tárgyát. 1.3.1. OTrT Az OTrT Szigetbecsére vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. 2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve: Az OTrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: - A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része a mezőgazdasági, kisebb része a vízgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási térségbe tartozik. Az OTrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 12

3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete: A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek az ökológiai hálózat övezetével. 3/2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. 3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. 13 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 14

3/6.sz. melléklet: Világörökségi es világörökségi várományos terület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a világörökségi es világörökségi várományos terület övezetével. 3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete A fenti térkép alapján a település teljes területe érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezete övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: 15. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. 3/8.sz. melléklet: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével. 15 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

3/9.sz. melléklet: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 7 (1) bekezdésében rögzített szöveges követelmény érvényesülését is. Ennek szövege a következő: 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Ezzel összhangban az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága Szigetbecsén 173,64 ha, melynek legalább 95%-a (, azaz 164,958 ha) csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 8. -ban rögzített szöveges követelmények érvényesülését is. Ennek szövege a következő: 8. (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszterről a NEBIH-nek kellett volna adatot szolgáltatni, de ez (adathiány miatt) nem történt meg. Viszont kijelenthető, hogy a település nem érintett az OTrT 8. -a által. Megjegyzés: A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. sz melléklete alapján a település nem tartozik egyetlen borvidékhez sem. Az OTrT előírásait Szigetbecse területén alapvetően a PMTrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított, hatályos - PMTrT között átmenetileg eltérés van. Ezért a 2014-es OTrT előírásainak való megfelelést és a PMTrT -nek való megfelelést is vizsgálni kell majd. Az OTrT és a PMTrT közötti eltérést a 2014-es OTrT 31/B. -a alapján az alábbiak szerint kell majd figyelembe venni: 31/B. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1 11. melléklete, 9. (7) bekezdése, valamint 10. -a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni, e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 16

1.3.2. PMTrT A tervezés során az OTrT-n túlmenően a PMTrT előírásait is figyelembe kell venni. A PMTrT Szigetbecsére vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. A jelenleg hatályos PMTrT még a korábbi, az 1997-ben elfogadott megyei területfejlesztési koncepcióra épül. Időközben azonban már a Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójáról szóló 12/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelet a hatályos. A koncepció és az OTrT változásaiból fakadóan várhatóan a PMTrT is változni fog, de ennek ideje még nem ismert. A konkrét PMTrT betartandó szabályok ismertetését megelőzően kiemeljük, hogy a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) az alábbi megyei övezeteket megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál ezeket nem kell alkalmazni: - 3.4. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete - 3.5. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - 3.5. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület - 3.6. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete - 3.7. sz. melléklet: Történeti települési terület övezete - 3.8. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - 3.9 sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete - 3.10. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - 3.11. sz. melléklet: Rendszeresen belvízjárta terület övezete - 3.12. sz. melléklet: Földtani veszélyforrás területének övezete - 3.13. sz. melléklet: Rendszeresen vízeróziónak kitett terület övezete - 3.14. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete 2. sz melléklet: térségi szerkezeti terv A fenti PMTrT kivonat (és az 1.15. számú szöveges melléklet) alapján a települést az alábbi területhasználati besorolások és besorolási értékek érintik: Térségi terület-felhasználási kategóriák Térségi területfelhasználási kategória területe (hektár) Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%) Hagyományosan vidéki települési térség 192,71 11,26 Erdőgazdálkodási térség 312,67 18,27 Mezőgazdasági térség 1077,31 62,95 Vízgazdálkodási térség 128,71 7,52 Összesen: 1711,41 100 17 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

A fenti PMTrT kivonat alapján a települést az egyéb rajzi elemek közül az alábbi elemek érintik: - Ráckevei-Soroksári Duna melletti elsőrendű árvízvédelmi fővonal. A fent említett területhasználati besorolásokon és szabályokon túlmenően a települést a PMTrT mellékletei alapján nevesített elem nem érinti. A fentiek és az OTrT alapján a PMTrT előírásaiban a Szigetbecsére vonatkozó közvetlen átsorolási területnagyságbeli korlátok a következők: Átsorolható ilyen kategóriából Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből A vízgazdálkodási térségből Ilyen célra Lehetséges területnagyság - erdőterületté, illetve természetközeli területté. legalább: 265,7695 - bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 46,9005 - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. legalább: 915,7135 - bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 161,5965 - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. legalább: 109,4035 -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. legfeljebb: 19,3065 A 2012.06.01 után jóváhagyott, PMTrT átsorolási korlátot érintő TSZT módosítások jellege és nagysága: Átsorolható ilyen kategóriából Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből Ilyen célra Igénybevett területnagyság (ha) 125/2013. (X.28.)KT. Hat. Összesen - erdőterületté, illetve természetközeli területté. 0 0 - bármely települési területfelhasználási egységgé. 0 0 - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. 0 0 - bármely települési területfelhasználási egységgé. 2,68 2,68 A vízgazdálkodási térségből - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. 0 0 0 0 A fentiek alapján a 2012.06.01 után jóváhagyott TSZT módosításokkal helyesbítve a PMTrT átsorolási lehetőségek összesített értékei. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 18

Átsorolható ilyen kategóriából Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből A vízgazdálkodási térségből Ilyen célra - erdőterületté, illetve természetközeli területté. - bármely települési területfelhasználási egységgé. - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. - bármely települési területfelhasználási egységgé. - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. Lehetséges területnagyság (ha) A TSZT módosításoknál már igénybevett összes területnagyság (ha) További fejlesztési lehetőség területnagysága (ha) legalább: 265,7695 0 legalább: 265,7695 legfeljebb: 46,9005 0 legfeljebb: 46,9005 legalább: 915,7135 0 legalább: 915,7135 legfeljebb: 161,5965 2,68 legfeljebb: 158,9165 legalább: 109,4035 0 legalább: 109,4035 legfeljebb: 19,3065 0 legfeljebb: 19,3065 19 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

Az egyéb rajzi mellékletek Szigetbecse területi érintettségének összefoglaló táblázata: 3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.11. sz. melléklet 3.11. sz. melléklet 3.12. sz. melléklet 3.15. sz. melléklet 3.15. sz. melléklet Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Nagyvízi meder Rendszeresen belvízjárta terület Földtani veszélyforrás terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület x x - x x x - x - - - x= érintett; -= nem érintett 3.1. sz melléklet: magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete Vonatkozó OTrT előírások: Magterület övezete: 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 20

Ökológiai folyosó övezete: 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 3.2. sz melléklet: kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Vonatkozó OTrT előírások: 13/A. (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 3.3. sz melléklet: kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 21 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

Vonatkozó OTrT előírások: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Erdőtelepítésre (alkalmas) javasolt terület övezete: 19/A. A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. meghatározó fontos területeket tartalmazza. 3.11. sz melléklet: rendszeresen belvízjárta terület övezete 3.12. sz melléklet: földtani veszélyforrás területének övezete file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 22

3.15. sz melléklet: kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete, honvédelmi terület övezete Ezen felül vizsgálni kell még az alábbi két, az OTrT által megállapított, de a PMTrT-ben még nem létező, rajzilag nem meghatározott, megyei tervi övezet előírásait is. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete Vonatkozó OTrT előírások: 19/A. A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete Vonatkozó OTrT előírások: 19/B. (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek a település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Ráckeve, Dömsöd, Lórév és Makád településszerkezeti terveiben rögzített elképzelések a szigetbecsei terv készítésére nincsenek hatással. A csatlakozó településrészeken a meglévő közútés közműhálózati kapcsolatok adottak, fejlesztésük nem merült fel, a csatlakozó területfelhasználások egymással összhangban vannak, ellentét nem merült fel. 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A terviratok között csatolt 47/2002. (VI.03.) Kt. határozattal elfogadott hatályos településfejlesztési koncepció megállapításai a következők: A szigetbecsei településfejlesztés alapvetése a helyi sajátosságokra alapuló és a kialakult állapotot figyelembe vevő ÜDÜLŐFALU célú fejlesztés, a minőségi elemekre (a települési komfortérzet és az életminőség javítására koncentráló) urbanizáció. A település-szerkezet értékei képezzék a fejlesztés és rendezés alapját. Átfogó cél a hosszútávon - ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt - fenntartható fejlődés, csak olyan mértékű (fejlesztés) urbanizáció, amely nem veszélyezteti sem a térség, sem a település egésze fenntarthatóságát sem a települési értékek és karakter megőrzését. Cél a község lakói számára teljes körű alapfokú szolgáltatást, az ide látogató és az itt pihenést 23 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

keresők számára pedig a csendes, nyugodt pihenés, a sport, a rekreáció sokoldalú lehetőségeit biztosító üdülő-falusi szolgáltatásokat széleskörű biztosítása. Távlatban maximum 2 ezer fő lakónépesség és ezer fő üdülőnépességet szolgáló - élhető - település kialakítása. Cél a falu és az üdülőterület egységes fejlesztése, a szigetbecseiek életminőségének javítása, a minőségi fejlődés feltételeinek megteremtése, a települési komfortérzet javítása. A településfejlesztés kiemelt feladatai (fentiek érdekében): 1. A helyi gazdaság erősítése, a helyben foglalkoztatottság arányának növelése - a turizmusban és a sportban, a szabadidő iparban lévő lehetőségek fokozatos kihasználása az R/S/D-re, Ráckeve közelségére, illetve a helyi falusi turizmus lehetőségeire egyaránt alapozva - a környezetet semmilyen vonatkozásban nem terhelő mikro és kisvállalkozások területi és működési feltételeinek javítása a lakóterületen belül, - a lakóterületen jelenleg zavaró vállalkozók részére a működés és a fejlődés lehetőségeinek biztosítása és támogatása a lakóterületen kívül, (ezzel a vállalkozások helyben tartása), - új gazdasági területek (ipari-, szolgáltató vállalkozói zóna) óvatos kijelölése és a területek tényleges fejlesztésre való alkalmassá tétele (Lórév felé a gázátadó állomáson túl valamint a Makád felé vezető út mentén az AGRO Kft. telephely és a csatorna közötti sávban, valamint a csatornán túli területen új vállalkozási terület kijelölésével). A készülő településszerkezeti tervben meg kell vizsgálni hogy a vállalkozási területek kiterjesztése milyen feltételekkel egyezethető össze a rekreációs célú fejlesztésekkel. 2. Lakóterület fejlesztés. - Belső területi tartalékok feltárása. - A jelenlegi lakóterület kismértékű (Ny-i, illetve D-i irányú) bővítése, a Jókai utcában folyamatban lévő bővítéssel, illetve a Fazekas Mihály utca és a Móricz Zsigmond utca közötti zónában, valamint a Makádi út mellett a csatornáig, továbbá a volt zártkertek (Akácfa u. Ny-i oldalán, és a Fazekas M. u. D-i részén) területén a lakótelek állomány helyi igényeket kismértékben meghaladó, (mintegy 100 egységgel történő) bővítése. 3. Rekreációs területek, a pihenést, üdülést, sportolást szolgáló területek fejlesztése: Az egyes területek felhasználásának meghatározásánál mindenkor előnybe kell részesíteni a közösség egészét szolgáló megoldásokat. - Kiemelkedő jelentőségű feladat a védett és védendő táji-, természeti elemek hatékony védelme, a holtág revitalizálása, táji-, természeti értékeinek kímélő és értékőrző - hasznosítása. - A sziget területét a mezőgazdasági alapfunkció megtartásával a távlatban is be nem épített területként kell megőrizni, - A sport a rekreáció lehetőségeit a belterületen is bővíteni kell, többek között az iskolához kapcsolódó, valamint a sportpálya melletti területen, - A jelenlegi üdülőterület (rekreációs igényeket is maradéktalanul kielégítő) továbbfejlődésének elősegítése. Ennek fejlesztést segítő intézkedései: = a területen a tulajdonosok együttműködésével (telekösszevonásokkal, telekrendezéssel) tovább javítandók a telekméretek és a telekgeometria, = az üdülőterületek kiszolgálására és a csendesített forgalom lebonyolítására nélkülözhetetlen közterületek fenntartása, fejlesztése, = a műszaki infrastruktúra továbbfejlesztése, = olyan beépítési százalék alkalmazása, amelynek betartásával biztosítható, hogy nem csökken a biológialag aktív zöldfelületek aránya, - A területen az üdülőterületi besoroláshoz kapcsolódó környezethasználati és környezetterhelési paraméterek maradnak érvényben. - Az R/S/D partja mellett még fel nem töltött, be nem épített terület egy részét (minimum 200 méter széles sávban) hosszú távon is közcélú zöldfelületként (mintegy 1/3-án nagy zöldfelület arányú intézményterületként) kell megtartani és ennek érdekében kell rendezni annak érdekében, hogy a község polgárai és a kirándulók a vízparton pihenhessenek, sportolhassanak. - Közhasználatú napozó és horgászstégek létesítése az R/S/D partján. - Az RSD holtág önkormányzati tulajdonba való visszaszerzése, a rehabilitáció mielőbbi megindítása érdekében. A belső tórendszer (4 db vízgyüjtő tó) rendezése, községközponthoz kapcsolódó Balassi téren a közterület-rendezés folytatásával rehabilitációval, az egyéb file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 24

tavakat, amelyek a Fazekas Mihály utca és a Réti utca közötti sáv, Márton u. D-i végénél és a község elején lévő mélyfekvésű vizes területek revitalizációjával -vízrendezéssel, tereprendezéssel, valamint a terület adottságaihoz igazodó (háromszintű növénytakarót biztosító) növénytelepítéssel- kell tovább bővíteni és rendezni a közhasználatú területeket. - A település nem járul hozzá a kavicsbányászat megindításához a külterületen. - A község és az üdülőterület között olyan zöldsávot kell kialakítani, amely lehetőséget ad a gyalogos és kerékpáros utak kedvező elvezetésére, tájbaillesztésére. A Réti út mentén fekvő területet - a falu és az üdülőterület rekreációs funkciójának közelítésére sportot, szabadidőeltöltést szolgáló területként, valamint az ezt kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciókra kívánatos fejleszteni. - A község egész területén (úgy a közterületeken, mint a magánterületeken) elő kell segíteni a zöldfelületek biológiai aktivitásának növelését, a helyi karaktert és egyben az üdülési pihenési célokat és a környezetvédelmi követelményeket is - erősítő megjelenését. Ennek részeként = a faluképnek karaktert adó fásítást és növénytelepítést kell kezdeményezni a lakókkal, az ingatlan- tulajdonosokkal egyeztetett egységes koncepció alapján = támogatni kell az erdősítést, az erdészeti módszerekkel végzett a pihenési-, rekreációs funkciót megalapozó fásítást, valamint a mezőgazdasági táblahatárok mentén - a környezetvédelmi, talajvédelmi és tájvédelmi célokat egyaránt szolgáló - mezővédő fasorok, erdősávok telepítését. A településfejlesztés és rendezés eredményeként Szigetbecse építészeti karaktere ne módosuljon, a községközpont (a Petőfi Sándor utca térsége illetve a Makádi út egy szakasza ) településszerkezeti helyi védelemben részesüljön. A lakóterületek karaktere családiházas (falusias, nagytelkes) beépítésű maradjon. 4. A környezetvédelem, a környezetfejlesztés. - Kistérségi összefogással a Ráckevei / Soroksári / Duna vízminőségének további javítása, a vízparti területek rendezése, a vízminőséget és a környezetminőséget veszélyeztető források csökkentése, az üdülőterületek csatornázása. - A zöldfelületi rendszer bővítése, biológiai és használati értékének együttes növelése. Tekintettel arra, hogy a II. részben lévő, az 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatás című fejezetében szereplő igazolásnak megfelelően a tervi változtatások a hatályos településfejlesztési koncepció jövőképpel és célokkal nem ellentétes, így a hatályos településfejlesztési koncepció felülvizsgálata és módosítása nem időszerű és nem szükséges! Szigetbecse jelenleg nem rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával. 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Szigetbecsének jelenleg nincs hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződése. 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A munka elkészítéséhez a következő jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: - Szigetbecse TSZT: 30 /2005(IV.18) Ök. (PESTTERV Kft.); - Szigetbecse TSZT módosítása a Strand Büfé környéki területre: 125/2013. (X. 28.) Ök. (PESTTERV Kft.); - Szigetbecse HÉSZ: 5 /2005 (V.2) Ör. (PESTTERV Kft.); - Szigetbecse HÉSZ módosítása és SZT a Strand Büfé környéki területre: 12/2013. (XI. 4.) Ör. (PESTTERV Kft.) 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos - 2002-es eredeti és 2013-ban részlegesen módosított - településszerkezeti terv tervezett elemei közül egyedül a Strand Büfé környéki területre vonatkozó módosításban elhatározott fejlesztések kezdtek részben megvalósulni. Az egyéb korábban tervezett elemek (lakó, különleges, 25 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

gazdasági és erdőterületi fejlesztési elképzelések) még nem állnak megvalósulás alatt. Ezen - korábban tervezett - elemek aktualitását a felülvizsgálat során áttekintettük és a ma is helytálló elemeket megtartottuk. 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség A települési népesség jellemzőinek (népességszám, korösszetétel, iskolázottság, foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, értékelése során a 2011. évi népszámlálási (KSH publikációban szereplő) adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem volt mód. Ettől függetlenül azonban frissebb kiinduló adatokat is igyekeztünk 2014.-ben az önkormányzattól beszerezni és az átadott adatokat alábbi elemzéseinkben felhasználtuk. A népességszám eddigi alakulása A település népességszáma a XIX. század végétől napjainkig lényegében folyamatosan növekedett (kivétel a 80-es évtized). A 2012-es ismert utolsó helyi adat szerint a lakónépesség száma 1.304 fő volt. Az 1990-2011 közti időszakra jellemző megyei (28,18 %) átlagos népességnövekedés helyett a településen kisebb népességnövekedés volt tapasztalható (1,4 %). Az utóbbi évtizedek népességszám változására (növekedésére) jellemző, hogy a korábban jelentős elvándorlás helyett már erős bevándorlás figyelhető meg, ugyanakkor a természetes szaporodás a mindig negatív egyenleget mutatott. A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) Évszám 1870. 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 1949. 1960. 1970. Jelenlévő népesség (fő) 636 809 956 981 1044 1045 1129 1204 1248 Jelenlévő népesség (fő) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1870. 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 1949. 1960. 1970. (évszám) A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) Évszám 1970. 1980. 1990. 2001. 2011. Lakónépesség (fő) 1224 1321 1266 1283 1301 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 26

Lakónépesség (fő) 1340 1320 1300 1280 1260 1240 1220 1200 1180 1160 1970. 1980. 1990. 2001. 2011. (évszám) A népesség számának alakulása 2000-től 2012-ig (helyi adat) évszám lakónépesség száma (fő) 2000. 1.330 2001. 1.318 2002. 1.314. 2003. 1.338 2004. 1.335 2005. 1.330 2006. 1.328 2007. 1.343 2008. 1.346 2009. 1.360 2010. 1.358 2011. 1.327 2012. 1.304 Népszaporodás (KSH adat 2011.) Évszám 1980. 1990. 2001. 2011. Lakónépesség összesen (fő) 1321 1266 1283 1301 Élve születések száma (fő) 152 165 142 Halálozások száma (fő) 130 188 192 Természetes szaporodás (fő) 22-23 -50 Vándorlási különbözet (fő) -77 40 68 Tényleges szaporulat (fő) -55 17 18 A népesség nemek szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) összesen férfi nő 1000 férfira jutó nő Népesség száma (fő): 1301 644 657 1020,2 A népesség korösszetétele A korcsoportok szerinti népességmegoszlás adatait figyelembe véve (az ún. korfa alakját vizsgálva) megállapítható, hogy a település népesség korösszetétele szerint öregedő volt 2011-ben, azaz viszonylag kevés a gyermekek, és ezzel párhuzamosan magas az időskorúak aránya a lakónépességen belül. Az egyes egymás utáni korosztályok létszámbeli változása sem egyenletes (nagy ugrások tapasztalhatóak), ami a korosztályonként eltérő igények kielégítésének tervezhetőségét, gazdaságosságát nagyban rontja. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Lakónépesség összesen (fő) 1301 0-tól 4-ig (fő) 67 5-től 9-ig (fő) 69 27 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

10-től 14-ig (fő) 80 15-től 19-ig (fő) 65 20-tól 24-ig (fő) 71 25-től 29-ig (fő) 68 30-tól 34-ig (fő) 96 35-től 39-ig (fő) 108 40-től 44-ig (fő) 115 45-től 49-ig (fő) 55 50-től 54-ig (fő) 91 55-től 59-ig (fő) 106 60-tól 64-ig (fő) 87 65-től 69-ig (fő) 78 70-től 74-ig (fő) 69 75-től 79-ig (fő) 33 80-tól 84-ig (fő) 23 85-től (fő) 20 A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 85-től 80-tól 84-ig 75-től 79-ig 70-től 74-ig 65-től 69-ig 60-tól 64-ig 55-től 59-ig 50-től 54-ig 45-től 49-ig 40-től 44-ig 35-től 39-ig 30-tól 34-ig 25-től 29-ig 20-tól 24-ig 15-től 19-ig 10-től 14-ig 5-től 9-ig 0-tól 4-ig 0 20 40 60 80 100 120 (fő) A népesség iskolázottsága 2011-ben a 7 évesnél idősebb korú népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya a megyei átlagot (15,87 %) nem érte el. A településen ez a mutatószám 10,51 % volt. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 28

A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (fő) 1208 0 (fő) 13 Általános iskolai osztály 1-7 (fő) 151 8 (fő) 308 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel (fő) 277 Középiskola érettségivel (fő) 332 Egyetem, felsőfokú iskola oklevéllel (fő) 127 A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása A 2011-es népszámlálás adatai alapján a népesség 43,04 %-a római katolikus, de jelentős a református vallásúak (11,3 %) települési arányszáma is. Vallás és felekezet szerinti megoszlás (KSH adat 2011.) Római katolikus (fő) 560 Görög katolikus (fő) 8 Ortodox keresztény (fő) 5 Református (fő) 147 Evangélikus (fő) 4 Izraelita (fő) - Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik (fő) 10 Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik (fő) 139 Ateista (fő) 10 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz (fő) 418 Összesen (fő) 1301 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása Az alábbi táblázat szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján a nemzetiségi hovatartozását megjelölő lakosság 84,8 %-a tartja magát magyarnak. A kisebbségek közül a legnagyobb a német nemzetiség aránya (11,12 %). Nemzetiségi hovatartozás (KSH adat 2011.) magyar (fő) 1060 bolgár (fő) - cigány (fő) 28 görög (fő) 6 horvát (fő) - lengyel (fő) - német (fő) 139 örmény (fő) - román (fő) 3 ruszin (fő) - szerb (fő) - szlovák (fő) 4 szlovén (fő) - ukrán (fő) - hazai nemzetiségek együtt (fő) 182 arab (fő) - kínai (fő) - orosz (fő) - vietnami (fő) - egyéb (fő) 7 Összesen (fő) 1250 29 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

Foglalkoztatottsági adatok A népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH adat 2011.) Évszám 2011. Megoszlási arány % Foglalkoztatott (fő) 503 38,66 Munkanélküli (fő) 70 5,38 Inaktív kereső (fő) 393 30,21 Eltartott (fő) 335 25,75 Összesen (fő) 1301 100,00 A nem foglalkoztatottak száma és aránya a 15-64 év közötti lakónépesség körében 2008-tól 2012-ig (helyi adat) Évszám Regisztrált álláskeresők száma (fő) Regisztrált álláskeresők aránya (%) 2008. 22 2,3 2009. 47 5,5 2010. 49 5,1 2011. 42 4,4 2012. 37 3,8 Családok Az alábbi táblázatok alapján a településen is megfigyelhető jelenség az egy családból álló háztartások számának dominanciája, és a nem családháztartások igen magas aránya. Háztartások és családok főbb adatai (KSH adat 2011.) Évszám 1980. 1990. 2001. 2011. Háztartások száma (db) 433 438 452 506 100 háztartásra jutó személy (fő) 305 289 284 257 foglalkoztatott (fő) 149 140 98 99 Családok száma (db) 376 365 388 362 100 családra jutó családtag (fő) 316 299 292 299 összes gyermek (fő) 127 114 109 117 Háztartások, háztartás-összetétel szerint (KSH adat 2011.) Megoszlási arány % Egy családból álló háztartás (db) 348 68,78 Két és több családból álló háztartás (db) 7 1,38 Család háztartás összesen (db) 355 70,16 Nem családháztartás összesen (db) 151 29,84 Összesen (db) 506 100,00 A családok családösszetétel szerint (KSH adat 2011.) Házaspár és élettárs + 1gyerek (fő) 66 Házaspár és élettárs + 2gyerek (fő) 76 Házaspár és élettárs + 3, vagy több gyerek (fő) 32 Házaspár és élettárs + 0gyerek (fő) 123 Házaspár és élettárs összesen (fő) 297 Egy szülő + 1 gyerek (fő) 38 Egy szülő + 2 gyerek (fő) 18 Egy szülő + 3, vagy több gyerek (fő) 9 Összes család száma (db) 362 1.8. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.8.1. Természeti adottságok A település a Csepeli-sík kistáj és azon belül a Csepel-sziget déli részén fekszik. Domborzatára, illetve felszínére jellemző, hogy a 94,5 és 100 m tszf-i magasságú, jórészt ártéri szintű, hordalékkúp síkság. Meghatározó vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna, aminek a partján fekszik. Ahogy a RSD, úgy a többi csatorna vízjárása is mesterségesen befolyásolt. Éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az eredeti vegetációk ebben a file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 30

térségben az ártéri ligeterdők és mocsarak, a síkon homokpuszták, homoki tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt beépített területek, valamint intenzív mezőgazdasági területek találhatók. 1.8.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.8.2.1. Tájtörténeti vizsgálat A Második Katonai Felmérés (1806 1869) térképeit a mai állapotokkal összehasonlítva az alábbi rövid megállapítások tehetők: - A települések többségéhez hasonlóan a beépített területek jelentős növekedést mutatnak, elsősorban a korábbi településmag körül. - Az RSD mentén a parti sáv szinte folytonosan beépült és üdülőterületként hasznosított. - A mezőgazdasági területek esetében korábban a rét és legelő használat volt jellemző, mára túlsúlyba kerültek a szántó területek. 1.8.2.2. Tájhasználat értékelése A település viszonylag kevés, mintegy 10% erdőterülettel rendelkezik. Ezek többnyire a külterület északi és déli részén helyezkednek jel. Jellemző a védelmi és a gazdasági rendeltetés. A település területének közel 60%-át teszik ki a szántó területek, míg a gyep (rét, legelő) és nádas 31 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

területek a 6,5%-át. Alacsony a gyümölcsös és kert művelési ágban lévő területek nagysága, 1,6%. A településen (illetve a térségben) nincsenek hagyományai a tanyás gazdálkodási formának. A szőlőtermesztés és a gyümölcstermesztés is megjelenik a tájhasználatban. Kevés a különböző művelésű táblákat, parcellákat határoló mezővédő erdősáv, fasor, valamint mezsgyehatároló fa- és cserjesáv. A tájhasználat egyik legmeghatározóbb eleme az RSD menti üdülősor, ami elvágja a vízparti területek a belső területektől. 1.8.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.8.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre. Általában olyan, a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult területek tartoznak ide, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek közé az RSD menti területek tartoznak. 1.8.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Helyi jelentőségű védett természeti területek: A Természetvédelmi Információs Rendszer, illetve a Védett Természeti Területek Törzskönyv nyilvántartása alapján a település területén helyi jelentőségű védett természeti terület nem található. Ellenben a hatályos szabályozási terv és a HÉSZ melléklet két helyi védettségű területet is jelöl, melyeket a 2/2008. (I.30.) Önkormányzati rendelettel nyilvánítottak védetté. Egyiket az RSD Holtág területén, másikat a külterület déli részén lévő rét-legelő területeken. A nyilvántartások közti ellentmondás feltárása érdekében a védetté nyilvánítás felülvizsgálata szükséges. Országos jelentőségű védett természeti területek: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében (ex-lege) országos jelentőségű védett területnek minősülő természetvédelmi területek találhatók a településen. Az érintett lápok területeinek felsorolását a következő jogszabály tartalmazza: 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről. Az érintett földrészletek: 0150/4; 067/1; 067/2. A tervben szereplő lehatárolás a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt. Natura 2000, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20042 jelű Ráckevei Duna-ág - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 067/1, 067/2, 068/1, 068/2, 068/3, 068/4, 068/5, 068/6, 068/7, 068/8, 068/9, 068/10, 068/11, 068/12, 068/13, 068/14, 068/15, 068/16, 068/17, 068/18, 068/19, 068/20, 068/21, 068/22, 068/23, 068/24, 068/25, 068/26, 068/27, 068/28, 068/29, 068/30, 068/31, 068/32, 068/33, 068/34, 068/35, 068/36, 068/37, 068/38, 068/39, 068/40, 068/41, 068/42, 068/43, 068/44, 068/45, 068/46, 068/47, 068/48, 068/49, 068/50, 068/51, 068/52, 068/53, 068/54, 068/55, 068/56, 068/57, 068/58, 068/59, 068/60, 068/61, 068/62, 068/63, 068/64, 068/65, 068/66, 068/67, 068/68, 068/69, 068/70, 068/71, 068/72, 068/73, 068/74, 068/75, 068/76, 068/77, 068/78, 068/79, 068/80, 068/81, 068/82, 068/83, 068/84, 068/85, 068/86, 068/87, 068/88, 068/89, 068/90, 068/91, 068/92, 068/93, 068/94, 068/95, 068/96, 068/97, 068/98, 068/99, 068/100, 068/101, 068/102, 068/103, 068/104, 068/105, 068/106, 068/107, 068/108, 068/109, 068/110, 068/111, 068/112, 068/113, 068/114, 068/115, 068/116, 068/117, 068/118, 068/119, 068/121, 0168/122, 0168/123, 068/124, 068/125, file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 32

068/126, 068/128, 068/129, 068/130, 068/131, 069, 070/2, 070/3, 070/4, 070/5, 070/6, 070/7, 070/8, 070/9, 070/10, 070/11, 070/12, 070/13, 070/14, 070/15, 070/16, 070/17, 070/18, 070/19, 070/20, 070/21, 070/22, 070/23, 070/24, 070/25, 070/26, 070/27, 070/28, 070/29, 070/30, 070/31, 070/32, 070/33, 070/34, 070/35, 070/36, 070/37, 070/38, 070/39, 070/40, 070/41, 070/42, 070/43, 070/44, 070/45, 070/46, 070/47, 070/48, 070/49, 070/50, 070/51, 070/52, 070/53, 070/54, 070/55, 070/56, 070/57, 070/58, 070/59, 070/60, 070/61, 070/62, 070/63, 070/64, 070/65, 070/66, 070/67, 070/68, 070/69, 070/70, 070/71, 070/72, 070/73, 070/74, 070/75, 070/76, 070/77, 070/78, 070/79, 070/80, 070/81, 070/82, 070/83, 070/84, 070/85, 070/86, 070/87, 070/88, 070/89, 070/90, 070/91, 070/92, 070/93, 070/94, 070/95, 070/96, 070/97, 070/98, 070/99, 070/100, 070/101, 070/102, 070/103, 070/104, 070/105, 070/106, 070/107, 070/108, 070/109, 070/110, 070/111, 070/112, 070/113, 070/114, 070/115, 070/116, 070/117, 070/118, 070/119, 070/120, 070/121, 070/122, 070/123, 070/124, 070/125, 070/126, 070/127, 070/128, 070/129, 070/130, 070/131, 070/132, 070/133, 070/134, 070/135, 070/136, 070/137, 070/138, 070/139, 070/140, 070/141, 070/142, 070/143, 070/144, 070/145, 070/146, 070/147, 070/148, 070/149, 070/150, 070/151, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 089/1, 089/2, 090, 091, 0109/3, 0112/6, 0113, 0114/1, 0114/2, 0115, 0116, 0117, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 0119, 0125, 0126, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132, 0133/1, 0133/2, 0133/3, 0133/4, 0133/5, 0133/6, 0134, 0135, 0136/1, 0136/2, 0136/3, 0136/4, 0137/1, 0137/2, 0138, 0139, 0141, 0142, 0143/1, 0143/2, 0144, 0145, 0146/1, 0146/2, 0146/3, 0146/4, 0147, 0148/2, 0150/4, 0151/1, 0151/2, 0152/1, 0153, 2310/5, 2310/6, 2310/7, 2310/8, 2310/9, 2310/10, 2310/11, 2310/12, 2310/13, 2310/14, 2310/15, 2310/25, 2959, 2961, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974 A tervben szereplő lehatárolás a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt. 1.8.3.3. Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat területei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az országos ökológiai hálózat övezet részét képező magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület (al)övezetek közül magterület, és ökológiai folyosó érinti a település területét. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületeit főként Az RSD menti területek, valamint a település déli és északi részén lévő rét, legelő és nádas területek alkotják. A tervben szereplő lehatárolás a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt. 1.8.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A település tájhasználati konfliktusai jellemzően az RSD menti területeket érintik, ahol az üdülősor közvetlen elfoglalja a parti sávot, elzárva ezzel a parttól távolabbi területeket a víztől. Az évtizedek óta meglévő beépítések nem csak a parti területek közösségi használatát lehetetlenítik el, de az élővilág számára is megnehezítik a vízfelület és a belső területek közti átjárhatóságot. 1.9. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.9.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.9.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületek alatt értendő minden olyan terület, amelyet részben, vagy egészben növényzet borít. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. Az erdőterületek egy része a belterületet északról és nyugatról határolja határolva viszonylag összefüggő területet alkot. Két kisebb, a belterületbe beékelődő erdőterület is található, valamint kondicionáló felületnek tekinthető az RSD holtág is. A nádas, rét, legelő területek elsősorban a szigeten, valamint a külterület déli részén helyezkednek el. A település jelentősebb közparkként is hasznosított területei: Balassi tér. 33 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

1.9.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése A kisebb településeken általában jellemző, hogy közparkot viszonylag kis területen, vagy egyáltalán nem alakítanak ki. Ennek okai között megtalálható egyrészt az, hogy a fenntartásra nincs elegendő pénz, másrészt a lakosság a rekreációs igényeit, ha teheti akkor inkább megoldja a saját telkén, amire a kertes lakóterület többnyire lehetőséget is biztosít. Szigetbecse rekreációs célú zöldfelületi ellátottságán nagy mértékben javítanak az RSD holtág menti területek. 1.9.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A település erdőterületeinek nagysága messze átlag alatti, de ezt leszámítva a települési szintű zöldfelületi rendszere, elsősorban vízparti zöldsávok miatt jónak mondható. 1.10. Az épített környezet vizsgálata Főbb területi adatok A településre jellemző főbb területi jellegű és azzal összefüggésben lévő népességi adatokat a következő táblázat tartalmazza. A település alapadatai (KSH 2011. és TAKARNET 2014.) Igazgatási terület (ha) -TAKARNET 2014.- 1711,7510 Lakónépesség (fő) -KSH 2011.- 1.301 Átlagos népsűrűség (fő/km 2 ) -KSH 2011.- 76 Belterületek (ha) -TAKARNET 2014.- 124,3861 Külterület (ha) - TAKARNET 2014.- 1569.7088 Zártkert (ha) - TAKARNET 2014.- 17,6561 1.10.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.10.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Szigetbecse település Pest megyében, a Csepeli-sík középső részén, a Ráckevei-Soroksári Dunaág (továbbiakban: RSD) mentén, domborzatilag gyakorlatilag tagolatlan területen helyezkedik el. Szigetbecse igazgatási területének alakja szabálytalan. A település központi belterülete az igazgatási terület súlypontjától ÉK-re, a Duna irányában helyezkedik el. A település szerkezetét tagoló fő elemek: - a természetföldrajzi elemek: az RSD és holtága, csatornák, erdők; - a közlekedéshálózati elemek: az 51112 jelű bekötő út és egyéb közúthálózati elemek nyomvonalai, - a különféle terület-felhasználási elemek. A domborzat síkvidéki, mély fekvésű területei belvízveszélyesek. A vízrajzi elemek közül kiemelkednek az RSD és holtágai, valamint a csatornák. Az RSD az igazgatási terület K-i szélén É-D irányban folyik. Az igazgatási terület K-i határa nagy hosszban a sodorvonalhoz igazodik. Az RSD holtágai a belterület K-i határán és belterület D-i részén találhatóak. A településképben ezeken a táji természeti adottságokon kívül meghatározó szerepe van még a kisebb-nagyobb összefüggő erdőknek is. Természetesen a tájhasználatot, a kül- és belterületek tényleges terület-felhasználását Szigetbecsén is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. A község közlekedési szempontból viszonylag kedvező helyzetben van, mely közlekedési adottságokat önálló szakági fejezet értékeli. A település elsősorban közúton közelíthető meg. Buszjáratok kötik össze Budapesttel, Ráckevével, valamint a Ráckeve vonzáskörzetébe tartozó Makád és Lórév településekkel. A település közúti megközelítésen kívül az RSD-n keresztül elvben vízi megközelítési lehetőséggel is rendelkezik. Szigetbecse az 51112-es út mentén Ráckevétől D-re található. Az 51112-es főútról lehet elérni a Szigetbecse szomszédságában lévő Ráckeve illetve Makád településeket. Lórévvel csak földutas, Dömsöddel pedig csak áttételes kapcsolatokkal bír Szigetbecse. A település szerkezetét tagoló fő file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 34

közlekedéshálózati elemek az 51112-es út és egyéb alsóbbrendű közúthálózati elemek nyomvonala. Az 51112-es út azon túl, hogy feltárja és élteti a település belterületét, forgalmi adottságai miatt egyúttal el is választja a Ny-i és K-i részeket. A területfelhasználás főbb szerkezeti jellemzői az alábbiak: - Szigetbecse Község kis kiterjedésű igazgatási területének relatíve jelentéktelen része, mintegy 7 %-a a beépített (már belterületbe vont) és beépítésre szánt terület. - A település központi belterülete az igazgatási terület közepén, az 51112-es út mentén, az üdülőterületi belterülete pedig az RSD mentén hosszan elnyúlva terül el. A település mai belterületeinek legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek és az üdülőterületek. A két egymástól területi értelemben is jól elkülönülő belterületek közül a központi belterületen jellemzően a falusias lakóterületek, az RSD menti belterületen pedig hétvégiházas üdülőterületek alakultak ki. A településre elsődlegesen jellemző lakó, valamint üdülő funkcióknak a kiszolgálásra a központi belterületen elszórtan egyéb területhasználati funkciók (pl. intézményi, gazdasági) is találhatóak. - Szigetbecse közintézményei a település kis méretei miatt kis területen koncentrálva kerületek telepítésre, a Makádi út menti térségben. A közintézményi ellátottság tehát a település egészére vetítve ugyan nem homogén, de a kis méretű központi belterület kompaktsága miatt kielégítő. A lakosságot ellátó kereskedelmi és szolgáltató egyéb létesítmények több-kevesebb egyenletességgel elszórva a lakóterületek egészén belül megtalálhatók. - Szigetbecse legjelentősebb ipari termelő tevékenységei a belterület szélein (a Makádi út és a holtág mentén) működnek. Fontos megemlíteni, hogy az 51112-es út (Makádi út) mellett, annak forgalomvonzó hatása miatt alakult ki egy települési szinten jelentősebb kereskedelmi-szolgáltató vállalkozási zóna. Ezen a területen viszonylag sok és összességében vegyes kereskedelmiszolgáltató profillal működő vállalkozás telepedett meg a település és az átutazók ellátására specializálódva. Az igazgatási területen elszórtan, de többnyire a központi belterület D-i határa mentén és a Király-réten találhatóak a korábbi TSZ majorok telephelyei, amelyek iparszerű mezőgazdasági termelő tevékenységeknek, vagy egyéb ipari-kereskedelmi vállalkozásoknak nyújthatnak otthont. Így ezeket a területeket vizsgálatunkban ipari gazdasági területként tüntettük fel. - Szigetbecse üdülőterülete a központi belterülettől távolabb, K-i irányban az RSD partján található. Az üdülőterület, amely egyetlen kiépített -, de az árvízvédelmi töltés területén, a nem mentetett oldalon lévő kiszabályozatlan(!) - úttal kapcsolódik a belterülethez alakja ugyancsak hosszúkás. Az üdülőterület lényegében a teljes Duna-parti szakaszra kiterjedt, teljes hossza 8,6 km. Az üdülőterületek intézményi infrastruktúrával ellátatlanok. Az üdülőterületekre jellemző, hogy a növekszik a korábbi üdülők lakó funkcióra történő igénybevétele. A település RSD menti sávjában kialakult üdülőterület telkei méretbeli és beépítési adottságaik, továbbá - 2014-ben megszűnő - csatornázatlanságuk miatt kevéssé alkalmasak egészséges térarányú lakóterületi átalakulásra. - A központi belterületen belül a református és katolikus felekezeti temetők, az RSD mentén a strand, valamint a külterületen a sportpálya és felhagyott homokbánya területe mind a különleges terület-felhasználási kategóriába tartoznak. Ezek a sajátos különleges funkciók a tervezés során egyedi problémakezelést igényelnek. - A település közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) közepesen ellátott. A zöldterületi, zöldfelületi adottságokat javítja, hogy a településre jellemző falusias családiházas és üdülő beépítés miatt az egyéni rekreációs igények nagyobb része saját telken belül is megoldható. - A külterület nagyobb hányadát mezőgazdasági területek teszik ki. Ezek egy része -, főként a nagyobb összefüggű gyep-nádas területek - természetvédelmi oltalom alatt állnak. - A külterületen erdőterületek nagyobb, összefüggő kiterjedésben a település központi belterületének nyugati és északi részein találhatók. Kisebb-nagyobb erdőfoltok találhatók még az RSD közeli területeken. - Szigetbecsén külterületi lakott hely (a majorokhoz kapcsolódóak kivételével) nem alakult ki. A település igazgatási területén a hagyományos értelembe vett zártkertek nem alakultak ki. Néhány volt zártkerti státuszú terület csatlakozik ugyan a belterülethez, de a jellegzetes zártkerties beépítés szerencsére sehol nem jelent meg a környéken. Ilyen volt zártkert státuszú terület a település ÉNy-i részén illetve a DK-i részén csatlakozik a beépített területekhez. 35 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

1.10.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok A Takarnet 2015. júliusi adatai alapján a településen a művelési ágak megoszlása: Művelési ágak Terület (m2) % erdő 1776844 10,38 fásított terület 1795 0,01 gyep (legelő) 276102 1,61 gyep (rét) 187207 1,09 gyümölcsös 148699 0,87 kert 25504 0,15 kivett 3733712 21,81 nádas 640280 3,74 szántó 10234156 59,79 szőlő 93211 0,54 Összesen 17117510 100 A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala 2014.08.28-i adatszolgáltatása alapján az átlagos aranykorona (AK) értékek, valamint az átlagosnál jobb minőségű területek és a minőségi osztályok megoszlása: Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos AK érték kert 3 31,30 1,5801 30,25 1 38,20 0,9754 szántó 2 31,30 144,9390 3 24,30 500,0874 23,03 szőlő 3 31,30 6,5767 31,11 gyep (legelő) 1 17,40 3,1449 3 8,00 13,1777 7,99 gyep (rét) 2 27,80 10,8110 19,99 Megjegyzés: Az átlagos AK érték az adatszolgáltatás időpontjában lévő ingatlannyilvántartási adatokból származtatott érték. Ezek az értékek minden egyes művelésből való kivonás, vagy művelési ág váltás esetén kis mértékben módosulnak. 1.10.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.10.1.3.1. Lakóterületek Szigetbecse központi belterületének mintegy négyötödét a lakóterület alkotja, amely szerkezetének kialakulása több évszázados múltra tekinthet vissza. A településmag szerkezetileg, és némiképp a beépítésében is különbözik a később parcellázott településrészektől. Az lakóterületeket hatályos építésjogi státuszuk, beépítési jellegzetességük és telekállományuk adottsága alapján a falusias lakóterületi (jele: Lf) terület-felhasználási kategóriába soroltuk. Ezek a következők: - A legelőször kialakult, hagyományos telekstruktúrán létrejött falusias, fésűs beépítés a település Petőfi S. utca és Makádi út menti részein található. A faluközponti területeken az átlagos méretűeken kívül kicsi (mintegy 250-550 m 2 ) és nagy (mintegy 1.000-2.500 m 2 ) területű telkek is találhatók. Ezekben a tömbökben nem egyszer szabálytalan alakú telkekkel is találkozhatunk. A nagyobb telkek a lakó, a kereskedelmi-szolgáltató és az alapintézményi funkciókon túl elvben a hagyományos gazdálkodói céloknak is megfelelnének. Szigetbecse településmagja a Makádi út É-i szakasza és a Petőfi S. utca környezetében alakult ki. A településmag nem túl sűrű beépítésű, a kialakult telkek méretei változatosak, az utcák keskenyek. A Makádi út Honvéd és Jókai út közötti szakaszán, valamint a Dunasor utcában a telkek fokozatos elaprózódásának nyomai figyelhetők meg. A nagyméretű lakótelek a Makádi és a Petőfi utca által határolt tömbben alakultak ki. E régi településrész területén a beépítés jellemzően laza, a telkek vagy nagyon kicsik, file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 36

vagy igen nagyméretűek, az épületállomány részben régi építésű. A területre a hagyományosan kialakult falusias, fésűs családiházas beépítés a jellemző földszintes, ritkábban földszint és tetőtér beépítéses változatban. - A központi belterület egyéb részeit meghatározó falusias lakóterületeken jellemzően oldalhatáron álló, esetenként szabadon álló beépítésű családi házas beépítés valósult meg. Ezeken a területeken a szabályosabb alakú telkek, és raszteresebb telektömb hálózat a jellemző. A telekállományról megállapítható, hogy a kisebb méretű telkek általában mintegy 720-1.000 m 2 közötti nagyságúak, a nagyobb méretűek pedig mintegy 1.000-1.500 m 2 közötti nagyságúak. A kisebb telkek méretükből adódóan a lakó funkción túl legfeljebb a lakókörnyezetet nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kisipari funkciókra lehetnek alkalmasak. Ezeken a tervezetten létesült lakóterületeken az oldalhatáros beépítés, a közepes és jó állagú, általában földszintes, vagy földszint és tetőtér beépítéses lakóépületek a jellemzőek. A településrészen kialakult telkek alakja, mérete a vállalkozások számára is kedvező feltételeket biztosíthat. Szigetbecsén az átlagos belterületi laksűrűség (956 m 2 /fő) értéke, alacsony és ez igazolja a település ma még falusias jellegét Jelenleg nagyobb a belterületi lakótelek tartalék, mint a népesség igényeiből fakad. A település mai belterületén elszórtan még bárhol találhatók beépítetlen foghíj telkek és területek, de nagyobb számban összefüggő fejlesztési területet alkotva ezek a település ÉNy-i, D-i és DK-i részein fordulnak elő. Ezek a foghíjak az esetleges további lakó célú fejlesztési igényeket elvben még néhány évig még ki tudják szolgálni, de gond velük kapcsolatban, hogy döntő részben magántulajdonban vannak, ezért nehezen indítható meg fejlesztésbe vonásuk. Elsődleges településpolitikai cél kell legyen ezeknek a foghíjaknak, hasznosítatlan területeknek a beépülését szorgalmazni. A lakóterületi tartalékok számbavétele, becslése Terület azonosítása Területnagyság (ha) Elvi telekszám (db) Elszórtan a központi belterületen meglévő jelenlegi tartalékok - 140 Akácfa u ÉNy-i végénél 8,0 91 Fazekas Mihály és Móricz Zsigmond utcák között 8,4 96 Makádi út D-i végénél 4,6 52 Összesen: 21,0 379 A fenti telekszám becslésnél a következő képletet alkalmaztuk: a lakótelkek száma (db) = területnagyság (m 2 ) x 0,8 / 700 m 2. Az előzőeken túlmenően a nagymélységű még fel nem tárt telektömbökben tömbfeltárás révén elvileg újabb lakótelkek kialakulása is előirányozható, jelenleg nem számszerűsíthető mértékben. Ezt támasztja alá az is, hogy megjelent a lakosság részéről az igény a jelenleg kialakult telekterületeknél kisebb méretű telkek iránt. Az új településrészek telekosztása, valamint a történelmileg kialakult nagyméretű telkek elvileg lehetővé teszik a mezőgazdasági és egyéb jellegű vállalkozások konfliktusmentes kialakítását. A központi részek apró telkei azonban vállalkozási funkcióra csak meglehetős kompromisszumokkal, vagy egyáltalán nem felelnek meg Meg kell említeni, hogy a település üdülőterületeinek lakó célú hasznosítása is már megindult folyamat. A KSH 2011-es adatai szerint 39 már lakott üdülő volt a kb. 600 meglévő üdülőből. A lakásállomány statisztikai adatai és értékelése A település lakásállományának döntő része (98,87 %-a) volt magánszemélyek tulajdona, és mindössze 1,13 %-a volt önkormányzati és egyéb tulajdon. A nem lakott lakások aránya magas, 8,26 %. A lakásvagyon mindössze 16 %-a épült 1946 előtt, míg az 1970 óta épült lakások aránya 72 %. A lakásállomány 62 %-a három és több szobás. A lakásállomány 70,17 %-a alapterületre 80 m 2 -nél nagyobb. A lakóházak 98,07 %-a földszintes. A lakásállomány mindössze 55 %-a volt összkomfortos. A lakóegységek száma 2011-ben 533 db, a háztartások száma 506 db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma 0,95, azaz gyakorlatilag 1 db. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben kicsit több mint 1 lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs (lényegében 100 %-os az ellátottság). 37 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

Lakások rendeltetése (KSH adat 2011.) lakott (db) 450 Lakás nem lakott (db) 44 együtt (db) 494 Lakott üdülő (db) 39 Lakás és lakott üdülő együtt (db) 533 Lakott egyéb lakóegység (db) - lakásban (fő) 1239 Lakók üdülőben (fő) 62 egyéb lakóegységben (fő) - 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) 266 Lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Szobaszám (db) 1 szobás 40 2 szobás 165 3 szobás 174 4 és több szobás 154 Összesen 533 A lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása 3 szobás 33% 4 és több szobás 29% 1 szobás 7% 2 szobás 31% A lakások és lakott üdülők tulajdoni jellege és használati jogcíme szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) magánszemély tulajdona 527 Tulajdonjelleg önkormányzati tulajdon 4 más intézmény, szervezet 2 Összesen (db): 533 tulajdonosi 476 Lakott lakások használati jogcíme bérleti 9 más jogcímű 4 A lakások és lakott üdülők építési év szerint (KSH adat 2011.) Építési év (db) Megyei átlag (%) 1946 előtt 84 13,30 1946-1960 közötti 64 9,59 1961-1970 közötti 81 12,93 1971-1980 közötti 107 19,42 1981-1990 közötti 86 15,18 1991-2000 közötti 48 11,07 2001-2005 közötti 33 9,77 2006-2011 közötti 30 8,74 Összesen 533 100,00 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 38

A lakások és a lakott üdülők építési év szerinti összetétele 1971-1980 közötti 20% 1981-1990 közötti 16% 1991-2000 közötti 9% 2001-2005 közötti 6% 2006-2011 közötti 6% 1946 előtti 16% 1961-1970 közötti 15% 1946-1960 közötti 12% Lakások és lakott üdülők alapterülete (KSH adat 2011.) A lakás alapterülete (m 2 ) 29 alatt 30-39 40-49 50-59 60-79 80-99 100 felett (db) (db) (db) (db) (db) (db) (db) (m 2 ) 533 3 17 27 22 90 165 209 90 Összesen (db) Egy lakásra jutó alapterület Lakások és lakott üdülők felszereltség szerint (KSH adat 2011.) Hálózati (db) 498 Vízzel Házi (db) 15 Meleg folyóvízzel (db) 504 A lakások ellátása Vízöblítéses WC-vel (db) 505 Köz (db) 446 Csatornával Házi (db) 67 Összesen (db) 533 Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint (KSH adat 2011.) Összkomfortos 295 Komfortos 198 Félkomfortos 14 Komfort nélküli 22 Szükség és egyéb lakás 4 Összesen (db): 533 39 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerint Komfortos 37% Félkomfortos 3% Komfort nélküli 4% Szükség és egyéb lakás 1% Összkomfortos 55% A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága (KSH adat 2011.) Földszintes (db) 518 Emeletes (db) 0 Összesen (db) 518 1 (db) 508 Lakóépületenkénti lakásszám: 2-3 (db) 9 4-10 (db) 1 11-től (db) 0 Összes lakásszám 2001-től 2012-ig (helyi adat) 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 488 489 489 496 501 504 512 511 515 517 535 539 Épített lakások száma 2001-től 2012-ig (helyi adat) 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 5 5 1 1 7 7 6 9 4 4 2 3 4 1.10.1.3.2. Vegyes területek Szigetbecse rendelkezik a jelenleg érvényes OTÉK által meghatározott településközpont és intézményi vegyes területekkel is, noha a hatályos terv - a készítés időszakában érvényes OTÉK előírásai miatt - egységesen ún. településközpont vegyes területekről beszélt. A közintézmények elhelyezésére szolgáló építési telkeket, vizsgálatainkban az eltérő alapfunkció hangsúlyozására az intézményi vegyes terület-felhasználási kategóriába (Vi) soroltuk. Az önkormányzati ellátási kötelezettségbe tartozó közintézmények a település központi belterületén találhatóak. A település területének közintézményi ellátottsága a megközelítési távolságokat tekintve - a kis és kompakt központi belterületi méretnek köszönhetően - megfelelőnek tekinthető. (A gondot az üdülőterületek ellátása jelenti, mivel az üdülőterületek elhelyezkedése, alakja, megközelíthetősége, továbbá a meglévő közintézmények elhelyezkedése között megközelítési távolságbeli konfliktus tapasztalható.) A települési közintézmények épületállományáról megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire megfelelőnek mondhatók. Kialakításuk alapvetően a befogadott funkcióhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve többnyire nem nevezhetők egyedi értékkel bírónak, jellemzően uniformizált kialakításúak. A település távlati fejlődése, fejleszthetősége érdekében szükséges, hogy külön is vizsgálat alá vonjuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét is. A vizsgálat célja a település területén lévő közintézmények kapacitásának, jövőbeni használhatóságának megállapítása és értékelése. Ezek - az 1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) című fejezetben található - vizsgálatok szolgáltatják majd a tervi munkarészek elkészítéséhez is a kiinduló adatokat. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 40

Az ún. településközpont (Vt jelű) vegyes terület-felhasználási kategóriába soroltuk azokat az építési telkeket, melyeken alapvetően nem lakó célokra létesített főépületként kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak. Ezen területek épületállományának adottságai vegyesek, valós használatukkal összhangban van. Azokat az elsősorban alapfokú kereskedelmi, szolgáltató intézményeket, amelyek lakótelkeken, lakóépületekben valósítottak meg és lokális ellátási jelentőséggel bírnak, lakóterületi területfelhasználási kategóriába soroltuk. 1.10.1.3.3. Gazdasági területek A korábbi rendszer helyi munkahelyeket biztosító vállalkozásainak egy része a rendszerváltás következtében megszűnt, vagy átalakult. A tisztán vállalkozási célú telephelyek kisebb részben a régi telephelyek hasznosításával, nagyobb részben új terület igénybevétellel valósultak meg. A korábbi időszak gazdasági célú vállalkozásainak korábbi telephelyei és épületállománya mára átalakulva új vagy megújult tevékenységeknek ad otthont. Mára már a régi -, de már nem, vagy csak részlegesen működő - telephelyeknek a funkcióval megtöltése révén a helyi munkahelyteremtés fokozása és a korábban igénybevett területek rehabilitációja is egyenrangú cél. A helyi ipari és kereskedelmi-szolgáltató munkahelyek mára részben a korábbi lakótelkeken, részben pedig önálló vállalkozási célú telkeken valósultak meg. Az egyéni kezdeményezés, az egyéni vállalkozások előtérbe kerülésével természetesen Szigetbecse teljes belterületén is megfigyelhető jelenség a korábbi évtizedekben megszokott mértéket jóval meghaladó mértékű lakóterületi iparűzés. Ez pedig a kellő szabályozás hiányában könnyen szomszédsági környezeti konfliktusok forrása lehet. Az ipari jellegű tevékenységek többnyire a település belterületén és annak közelében folynak, egy-két kivételtől eltekintve viszonylag nem túl nagy termelési volumennel. Ennek következtében és a többnyire relatíve kedvező telepítési helyeiknek köszönhetően kevéssé zavaróak még a lakosságra nézve. 1990-ig Szigetbecse mezőgazdasági és ipari tevékenységében is a TSZ és az Állami Gazdaság játszották a fő szerepét. Az ipari jellegű mezőgazdasági termelő és feldolgozó tevékenységek a termelőszövetkezetek megszűnése után is megmaradtak, átalakultak. A korábbi majorok többségének a területén részleges átalakulás mellett az eredeti termelő, feldolgozó tevékenységek folynak ma is. Külterületen a Királyrét puszta, valamint a Makádi út mellett találhatók gazdasági (mezőgazdasági major) területek. A településen pillanatnyilag a legjelentősebb (a kisvállalkozási szintet jelentősen meghaladó termelési volumenű) termelő (IG) vagy kereskedelmi-szolgáltató (KG) vállalkozások a következők: AGRO Kft. (mg-i termény előállítás, gépműhely); DRASPO TEMPO Kft. (autóalkatrész gyártás, kereskedelem, autószerviz); MIKROTHERM Kft. (mg-i szárítógép gyártás); MOHOSZ (haltenyésztés); SZABÓ Bt (szerszámkészítés); UNIVERZÁL Kft. (mg-i termény előállítás, gépműhely) A gazdasági telephelyek közül a DRASPO TEMPO Kft. autójavító telephelye a Petőfi u. mentén városrendezési szempontból kedvezőtlen helyen található. Célszerű lenne ezt a telephelyet kedvezőbb közlekedési adottságú helyre áthelyezni, mivel a telep forgalmi igényei és a Petőfi u. adottságai indokolják. A meglévő gazdasági célú létesítmények vonatkozásában megállapítható, hogy azok épületszerkezeti értelemben többnyire jónak, vagy legalább megfelelőnek mondhatók (bár bizonyos esetekben a karbantartatlanság jeleivel is találkozhatunk), kialakításuk (megjelenésük, kubatúrájuk) a befogadott funkciókhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve nem bírnak egyedi értékkel. 1.10.1.3.4. Üdülőterületek Szigetbecse belterületével nem egybefüggően a Ráckevei-Soroksári Duna-parton a teljes közigazgatási határ hosszán 8,6 km-en folyamatosan beépült hétvégiházas üdülőterület található. Az üdülőterület feltáró útjával együtt az árvízvédelmi töltés és az RSD közötti változó szélességű, de igen keskeny parti sávban épült ki. Fentiek következtében ennek az üdülőterületi sávnak a sajátossága, hogy a telekmélységek ritkán haladják meg a 25-30 m-t, sőt jellemzően ennél rövidebbek. Emiatt és mivel a telkek szélességi 41 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

méretei is igen kicsik (8-10 m) az üdülőtelkek területe nagyon kicsi (250-350 m 2 alatti), a beépítés emiatt pedig igen zsúfolt. A telkek döntő része már beépült. A kis telekméreteknek, a zsúfolt beépítésnek és a keskeny utaknak köszönhetően az üdülőterület lakóterületi átalakulásra lényegében nem alkalmas. Az üdülő épületek mérete, stílusa, állaga vegyes, kirívóan jó állagú és nagyméretű épületekkel is találkozhatunk az üdülőterületeken. A parti sáv a közösség számára már csak kis szakaszokon áll rendelkezésére. Az üdülőtelek-tömbök között változó távolságonként lejárókat alakítottak ki. 1.10.1.3.5. Beépítésre szánt különleges területek A hatályos terv készítése során még csak egyféle, azaz az ún. beépítésre szánt különleges területi besorolás volt alkalmazható. Ezért a vizsgálatok során is ezt a besorolást alkalmaztuk. Eszerint e fejezetben az OTÉK-nak megfelelően az ún. beépítésre szánt különleges területek közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket: - A sportpálya (Ksp), mint önálló jó minőségű sportpálya a külterületen található a központi belterület DNy-i részéhez csatlakozva. A pálya további bővítéséhez szükséges területeket a sportpálya szomszédságában már megszerezte az önkormányzat. - A strand (Kst) területe a Duna mentén a belterülethez tartozó üdülőterületen található. A strand megközelíthetősége jó, mivel a belterületi bekötőút és az üdülőterületi utak találkozásánál található. - A település központi belterületén két (a Református, és a Római Katolikus) felekezeti temető (Kt) található. A nagy területű, használatban lévő Római Katolikus temető és a kisebb Református temető egymás szomszédságában helyezkedik el a központi belterület Ny-i határán. A temetők egyházi fenntartásúak. - A felhagyott homokbánya gödrök bányaterületei (Kb), mely jelenleg sport rekreációs területfelhasználásba vannak besorolva (Ksr) a belterület nyugati oldalán találhatók. A területek rekultivációja szükséges. A hatályos településszerkezeti terven jelölt különleges sport, rekreációs területek (jelük Ksr) nem valósultak meg. 1.10.1.3.6. Közlekedési területek Ebbe a terület-felhasználási kategóriába tartoznak a közutak, közterek (jelük KÖu) által igénybevett területek. Ezeknek a területeknek a rendezettsége arányban áll használtságukkal és tulajdonosuk anyagi lehetőségeivel. 1.10.1.3.7. Zöldterületek A település zöldterületi szempontból közepesen ellátott. A település közparkjának és (részben) játszóterének funkcióját a Balassi tér tölti be, emellett az Erdősor utcán is található egy nagyobb park és játszótér. A belterületen több helyen elszórtan, a közterületek más célra nem hasznosított hulladék területein, kisebb zöldfelületek (parkosított és parlagterületek) találhatók. 1.10.1.3.8. Erdőterületek A település az országos átlagnál jóval kevesebb erdőterülettel rendelkezik, melyek a közigazgatási területen elszórva több kisebb foltban találhatók. 1.10.1.3.9. Mezőgazdasági területek Az általános mezőgazdasági területek döntő hányadát a szántó területek alkotják. Az utóbbi évtizedben csökkent a kert, gyümölcsös területek nagysága. Mivel a térségben nincsenek hagyományai a tanya típusú gazdálkodásnak, ezért a külterületen elvétve találhatók, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó lakó funkciójú beépítések. A belterület nyugati és déli részéhez kapcsolódnak a volt zártkerti területek. A területek beépítetlenek. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 42

A településen rét legelő területei délen, a töltés mögötti mély fekvésű, nedves területeken, valamint a szigeti részeken találhatók. A rét-legelők és nádasok ökológiailag legértékesebb területei természeti értékvédelem alatt állnak. 1.10.1.3.10. Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD), valamint ennek holtágai vízgazdálkodási területek. Ezen kívül számos belvízlevezető csatorna található a település külterületén, a jelentősebbek: Makádi (III.) főcsatorna, III/4. és III/5. csatorna. 1.10.1.3.11. Természetközeli területek Természetközeli terület jelenleg nincs a település területén kijelölve. Elsősorban a település déli részén lévő természeti értékvédelem alatt álló gyep, rét és nádas művelésű területek lehetnének elvben alkalmasak ezen területfelhasználás kijelölésére. 1.10.1.4. Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok vizsgálata A közintézmény-hálózat kapacitásvizsgálatánál a 2012. év végén meglévő mintegy 1.300 fő feltételezett lakos számot, és a nagyságrendileg mintegy 540 meglévő lakást vettük figyelembe. Szigetbecse alapfokú közintézményeinek felsorolása és a településrendezési tervezésnél alkalmazott normatív értékelése a következő: - Igazgatási intézmény: A Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal (Szigetbecse - Makád - Lórév) elhelyezkedése, kialakítása, kapacitása megfelelő. - Egészségügyi és szociális intézmények: = Bölcsőde nincs. A szolgáltatási igény mintegy 23,4 férőhely lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Házi orvosi rendelő összes kapacitása 2 fő körzeti orvosi munkahely. Az intézmény elhelyezkedése, minősége megfelelő. A szolgáltatás a szükséges 0,65 munkahelynél nagyobb kapacitással rendelkezik. = Fogorvosi rendelő nincs. A szolgáltatási igény 0,43 munkahelynyi lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Gyermek szakorvosi rendelő nincs. A szolgáltatási igény 0,23 lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Idősek otthona nincs, de már most is mintegy 7,8 fő kapacitásigénnyel számolhatunk a településen. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. - Oktatási és művelődési intézmények: = A 2db óvoda összes kapacitását tekintve 75 férőhelyes. Az intézmények kapacitása elégséges (kb. 75,6 férőhelyre lenne szükség). Az óvodák elhelyezkedése alapvetően megfelelő. Az engedéllyel rendelkező új 75 férőhelyes óvoda a jelenlegi minőségi gondok miatt égetően szükséges. = Az 1 db általános iskola összes kapacitása 8+3 tanterem. Ez nagyobb érték, mit a szükséges 6,8 tanteremszám. Az iskola elhelyezkedése, kialakítása, kapacitása megfelelő. = A Művelődési Ház kapacitását tekintve 100 fő befogadására alkalmas. A települési igényeket jól kielégíti. Kialakítása, elhelyezkedése megfelelő. = A községi könyvtár (az iskola épületében) kapacitása 10.934 kötet, ami a szükséges 3.900 kötetnél lényegesen nagyobb, így megfelelő, kialakítása, elhelyezkedése megfelelő. = André Kertész Fotó Múzeum és Emlékház elhelyezkedése, kialakítása megfelelő. A múzeum helyi originalitás. - Zöldterületi jellegű intézmények: = A jelenleg működő temetők (katolikus és református) területnagysága 22.350 illetve 4.700 m 2. Tehát a temetők területe összesen 27.050 m 2. A temetők további bővítése a környező szabad területeken nagytávon is bőven megoldható. A jelenleg szükséges összes területnagyság mintegy 5.200 m 2 lenne. Így a meglévő kapacitás adat tehát bőven megfelelő. A mai és közeljövőben várható temetkezési szokásoktól függően 43 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

területigény akár a számítottnál kisebb is lehet. = Szigetbecse legjelentősebb sportpályája külterületen közvetlenül a belterület mellett kedvező helyen található. Kialakítása, elhelyezkedése megfelelő, megközelíthetősége problémamentes. A csúcsidőben történő parkolás gondot okozhat a pálya környezetében. Ellátási és szolgáltatási intézmények: A települési alapfokú kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási intézmények település szerte megtalálhatók, és a piacgazdasági viszonyok között értelemszerűen igyekeznek minden helyi fizetőképes keresetet kielégíteni, így a település is nagyságrendjéhez képest jól ellátottnak tekinthető. Szigetbecse alapfokú közintézményi ellátása tehát a jelenlegi népességi viszonyok mellett, lényegében biztosítottnak tekinthető, bár hiányok vannak. Nyilvánvalóan a lakossági elvárások növekedésével párhuzamosan bizonyos intézmények esetében a hiányok növekedhetnek, a feszültségek egyre erősödhetnek. Az önkormányzati fenntartású alapfokú közintézmények minőségi kialakításának javítása illetve a szolgáltatási kapacitások további bővítése nyilvánvalóan anyagi kérdés, amelynek megválaszolása a települési önkormányzat feladata. Ezért az egyes intézmények értékelésénél csak a legfőbb adatok egyszerűsített értékelésére vállalkozhattunk. Szigetbecse közintézményeit tekintve önálló (települési önkormányzati fenntartású) alapfokú ellátással bíró település. A középfokú illetve felsőfokú ellátást más települések (Ráckeve, Budapest, Szigetszentmiklós, Kiskunlacháza, Dunaharaszti) nyújtják Szigetbecsének. A szakorvosi és kórházi betegellátás tekintetében a ráckevei szakorvosi rendelőintézet illetve a Budapest nyújt szolgáltatást a település lakosságának. 1.10.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek Nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.10.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.10.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.10.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Telekmorfológia és telekméret vizsgálatunk alapját a lenti telekméret vizsgálati térképünk adja. Az ezen a térképen megjelenített ábrázolás jó kirajzolódóan plasztikusan bemutatja a jelenlegi adottságokat a bel- és a külterületek, az úthálózatok és a telekstruktúra jellemzőinek vonatkozásában. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 44

Telekméret vizsgálat 1.10.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálatunk eredményét az alábbi vizsgálati térképünk mutatja be. Ennek alapadatait az Önkormányzati tulajdon kataszter adta, melyet személyes egyeztetésekkel finomítottunk és egészítettünk ki. 45 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

Tulajdonjogi vizsgálat 1.10.3. Önkormányzati tulajdon kataszter Az előző fejezetben említett vizsgálatok elkészítéséhez szükséges tulajdoni adatok az önkormányzati vagyonkataszteri kimutatásból származnak. Ennek releváns adatait munkánkhoz felhasználtuk. 1.10.4. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A tervezési alaptérkép alapját földhivatali eredetű hivatalos alaptérkép (DAT) digitális állománya képezi. Ez a térkép (, amely eredendően az NKP-tól származik) további információként tartalmazza az EOV 10.000 ma-ú térkép (FÖMI) rétegvonalait, továbbá az RSD D-i végénél a tervezett üdülőterületi fejlesztések területén helyszíni geodéziai felmérést is. Tervezési alaptérképként tehát ez az önkormányzattól származó összedolgozott digitális városrendezési alaptérkép szolgált. A digitális alaptérkép ún. DAT rétegei a 2014 év eleji állapotot, az RSD menti mérés pedig 2012. év végi állapotot ábrázolnak. A terepi méréseket és a különféle térképek a tartalmi egységesítést a FOR-MAP Kft. készítette el 2014 elején. A tervezési alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával készültek, kizárólag településrendezési célra használhatók! file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 46

1.10.5. Az építmények vizsgálata Az alábbi fejezetekben a terv léptékének megfelelő mélységben értékelhető érdemi adottságokat vizsgáljuk meg. 1.10.5.1. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A község ingatlanainak részletes, mindenre kiterjedő helyszíni vizsgálata helyett az alaptérképi adatok alapján a meglévő beépítettséget értékelő vizsgálatunk eredményét a következő vizsgálati térkép mutatja be. Beépítettségi vizsgálat A fenti térkép a földnyilvántartásban szereplő beépítettség mértékét mutatja, ami nem minden esetben azonos a valós helyzettel! A fenti térkép adatai alapján a túlépítettség a település területén elszórtan több helyen is kimutatható, ennek aránya és mértéke övezettípusonként változó, összességében kis mértékűnek tekinthető. A túlépített telkek leginkább -, bár itt is kis számban - a lakó- és az üdülőövezetekben jellemzőek. Jellegzetességük, csoportosulásuk, vagy mintázatuk azonban nem ad értékelhető jellegzetességet. Külterületen és beépítésre nem szánt övezetekben a rendelkezésre álló adatok alapján egyáltalán nincs túlépített telek. 47 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

1.10.5.2. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.10.6. Az épített környezet értékei A község művi étékeit, adottságait a külön kötetben dokumentált ún. örökségvédelmi hatástanulmány sorolja fel részletesen, továbbá elemzi ezen értékek és a tervi megoldások közötti kapcsolatot, összhangot. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti részét Türk Attila és Vágner Zsolt, művi értékvédelmi részét Dr Vásárhelyi Balázs és Szesztay Domokos az ARCHEO-ART Bt. munkatársai állították össze. Az alábbi fejezeteket ennek a tanulmánynak az alapján készítettük el. Az örökségvédelmi hatástanulmány megállapításaiból következik, hogy a község területén több területen régészeti és helyi védelem alatt álló építészeti értékek is találhatók. A településen országos műemléki, védelem alatt álló építészeti értékek nincs. A helyi védelem alatt álló építészeti értékek köre és a védelem módja felülvizsgálatra szorul, amelyet az új örökségvédelmi hatástanulmány megállapításai alapoznak meg. A művi értékek és a településkép helyi védelmét elsősorban az önálló helyi értékvédelmi rendeletben javasoltuk érvényesíteni. A HÉSZ-nek ezzel az önálló rendelettel a szükséges végrehajtási kapcsolatát a régészeti lelőhelyek megfelelő védelmét biztosítottuk. A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen az alábbi fejezetek tartalmát. Mivel a hatástanulmányt a dokumentációhoz csatoltuk, ezért a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben rögzített alábbi fejezetekben szereplő tartalmakat, adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg: - 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag - 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület - 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők - 1.14.6.5. Műemlék, műemlék együttes - 1.14.6.9. Helyi védelem A község nem rendelkezik: - világörökségi és világörökségi várományos területtel, - történeti kerttel, temetővel és temetkezési emlékhellyel, - történeti táj, műemléki jelentőségű terület besorolású területekkel, - nemzeti emlékhellyel. 1.10.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái Szigetbecse ismert épített környezeti konfliktusai, problémái nem jelentősek. Ezek is elsősorban leginkább arculati jellegűek, kevéssé funkcionális, vagy szerkezeti jelentőségűek. A funkcionális és szerkezeti jelentőségű problémák közül két említésre méltó elemet emelünk ki. Az egyik az RSD partján kialakult üdülőterület és épületállomány községközponttól elkülönült helyzete és hosszúkás vízpart menti geometriai kialakítása, továbbá épületállományi adottságai. Nyilvánvalóan ezen komolyabban változtatni belátható időtávon belül lényegében nem lehet. A másik az önkormányzattal szemben kialakult autójavító telephely kedvezőtlen elhelyezkedése, a potenciális funkciókonfliktus a közlekedési adottságok következtében. Ezen a tulajdonosok egyező értelmű szándékai esetén az önkormányzat támogatása mellett lehetne változtatni. A település viszonylagosan nagyobb súlyú arculati problémáinak megoldása is csak hosszabb távon lesz lehetséges és ez is csak kisebb részben hatósági, nagyobb részben egyértelműen gazdaságipénzügyi okokból. Az arculati problémák rendezésében az önkormányzati közintézmények, közterületek fejlesztése, rendezése jó példával jár elől. Amennyiben az önkormányzat képes rá, akkor felvilágosítási, szakmai iránymutatással és esetleg sajátos pénzügyi-támogatási lehetőségekkel is tudja elősegíteni a magántulajdonban lévő területek, létesítmények arculati megújulását, a meglévő arculati konfliktusok (romos, avult építmények, beépítés, lepusztult homlokzatok) kezelését. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 48

1.11. Közlekedés 1.11.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Szigetbecse országos közúti hálózati kapcsolatait az 51112 jelű bekötő út biztosítja Ráckevén csatlakozva az 51501 jelű ök. úthoz. Főúti kapcsolata az 51. sz. főút felé az 5101 jelű úton van, a Dunától nyugatra húzódó M6 autópálya és 6. sz. főút felé a Lórév Adony komppal lehetséges az átkelés. Vasúti kapcsolata nincs, a legközelebbi kötöttpályás vonal a Budapest Ráckeve HÉV vonal, a közösségi közlekedést helyközi autóbuszjárat bonyolítja le. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon nincs menetrendszerű vízi közlekedés. 1.11.2. Közúti közlekedés 1.11.2.1. Országos közutak A Szigetbecse közúti forgalmát lebonyolító 51112 jelű Ráckeve Makád bekötő út Ráckeve határától belterületi, déli szakasza külterületi jellegű. A 2x1 sávos keresztmetszet a forgalmi igényeknek megfelel, átlagos napi forgalma 2600 E/nap. Az út tervezési osztálya külterületen K.V.A., belterületen B.IV.c.B. A külterületi szakaszon az úttengelytől mért 50-50 m védőtávolságon belül kerítés 20-20 méterre, építmény 30-30 m-re helyezhető el. 1.11.2.2. Települési úthálózat A települési utak közül hálózati jelentőségű a Duna-ág menti üdülőterület megközelítését biztosító Réti utca (tervezési osztálya B.V.d.B.). A többi közút kiszolgáló út (B.VI.d.B.) A Duna-parton lévő üdülőterület kiszolgáló útja jelenlegi közterületi szélessége megtartandó. 1.11.3. Közösségi közlekedés 1.11.3.1. Közúti közösségi közlekedés A település utasforgalmát a VOLÁNBUSZ 697 számú Ráckeve Szigetbecse Makád Lórév a 675. sz. Budapest Szigetszentmiklós Szigethalom Makád és a 661. sz. Budapest Áporka Ráckeve Makád járatai bonyolítják le. A településen 3 megállójuk van, ez megfelelő ellátottságot biztosít. 1.11.3.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés Nincs a településen kötöttpályás közlekedés. 1.11.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A településen kiépített kerékpárút nincs, a kis közúti forgalom miatt ilyen igény nincsen. Gyalogos létesítmény a közutak járdáin kívül nincs. 1.11.5. Parkolás A közösségi intézmények parkolási igénye nem jelentős, a parkolás közterületen sem okoz forgalmi problémát. A tervezett létesítményekhez szükséges parkolók, az OTÉK előírások szerint, telken belül helyezhetők el. 1.11.6. Helyzetértékelés A település átlagosan nem jelentős közlekedési igényeit a közúti és autóbusz kapcsolatok kielégítik. Többlet-terhelést a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág hétvégi forgalma jelent. 49 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

1.12. Közművesítés A település jelenlegi közművesítéséről Szigetbecse Pest megyében, a Ráckevei kistérségben, a Csepel szigeten, közvetlen szomszédosan Ráckevével, a Ráckevei-Soroksári-Duna ág (RSD) mellett fekszik. A település közműellátása folyamatos fejlődés eredménye, ma már a jól közművesített települések közé tartozik. Közműellátására a vízellátás, a szennyvízelvezetés-kezelés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere kiépült. Közművek vonatkozásában a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek. A településre jellemző a nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés illetve szikkasztás, ahol kialakított az árok, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek befogadója az RSD holtága, a Balassi téri tó és egyéb mélyfekvésű területek, de a végbefogadó a település nyugati szélén végighaladó Ráckevei- Soroksári-Duna. (Az RSD a település keleti határán halad és csak zsilippel lezárt kapcsolatban áll a külterületi belvízlevezető csatornákkal.) A település az RSD mentén fekszik, amelynek vízminőség védelmére a talaj, talajvíz védelme kiemelt feladat. A szükséges védelmet a település, település szintű csatornázásnak a megoldása biztosítaná. A nem közcsatornával összegyűjtött szennyvíz gyűjtése házi egyedi, többnyire szikkasztó medencékkel történik, amelyekből a talajba szikkadó szennyvíz szennyezi a talajt, a talajvizet, közvetve pedig az RSD-t. A település jelenlegi közművesítettségéről pontos információk a statisztikai nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2012-es, amely közművek vonatkozásában a 2013. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy ebben azóta lényeges változás nem történt. A part mentén húzódó üdülősoron (egyéb belterületen) eddig a hálózat nem volt kiépítve. Az RSD Projekt keretében, annak IV. projektelemeként, a Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból (RSD parti sáv projekt) 2014. augusztusában kezdik meg a szigetbecsei üdülősor területén, mintegy 8,6 km hosszan a csatornahálózat kiépítését. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %-a (illetve számszerűen több mint 100 %-a) rendelkezik villamosenergia ellátással. Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve az üdülőket is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság. A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített belterület utcáiban 20,9 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 539 volt, ez a település lakásállományának 2013. január 1.-én 100 %-a volt. Ez azt mutatja, hogy jelenleg a településen élők teljes körűen ellátottak. Az üdülő sor ellátására is kiépítették a vezetékes ivóvíz ellátást. A közüzemi ivóvízhálózaton jelenleg 7 közkifolyó üzemel. A vízbekötéssel nem rendelkező külterületi ingatlanban élők a vízigényüket részben házi kutakból vételezik, részben a közkifolyókról tudják kielégíteni. Továbbá a kirándulók ivóvízellátását biztosítják a közkifolyókról. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak. Mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, ezért ivóvízként való használata már bizonytalan. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 50

A településen a közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítése, a település közvetlen RSD menti fekvése ellenére csak 2001-ben kezdődött. 2002-ben a lakásállomány 46,4 %-a csatlakozott a közüzemi hálózatra, ma már 13,4 km kiépített közcsatorna hálózatra 461 lakás, a lakásállomány 85,5 %-a csatlakozik. A szolgáltató a hálózat kiépítettségét a belterületen teljesnek tartja, ez azt jelzi, hogy a kiépített hálózat mentén sem mindegyik ingatlan csatlakozik a közhálózatra. Az üdülő sor már vezetékes vízellátással, sőt gázellátással is rendelkező telkeinek csatornázását még nem oldották meg. Tervek már elkészültek, várhatóan a közeljövőben megvalósításra is kerül. A szennyvízcsatornával elvezetett szennyvizeket a Ráckevei regionális szerepkörű szennyvíztisztító telepén kezelik. A fentiekkel összefüggésben megismételjük és kiemeljük, hogy a part mentén húzódó üdülősoron a hálózat kiépítését 2014. augusztusában kezdik meg. A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek - noha évtizedek óta csak zárt szennyvíztárolót engedélyeznek - a hazai gyakorlatnak megfelelően minden bizonnyal legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Ez a település egyik szennyező forrása. Ma is naponta átlagosan a belterületen 20-25 m 3 szennyvizet szikkasztanak a talajba, továbbá az üdülő soron további min 30 m 3 - t, amely a Ráckevei-Soroksári Duna-ág ma is jelentős szennyező forrásának tekinthető. A felszíni vízelvezetés vonatkozásában, a településre általánosan jellemző a nyílt árkos vízelvezetés. A nyílt árkok döntő hányada szikkasztó árokként üzemel, a nagyobb vízgyűjtőjű árkokkal összegyűjtött felszíni vizek befogadója az RSD holtága, a Balassi téri tó és egyéb mélyfekvésű területek, végbefogadója az RSD. A jellemző nyílt árkos vízelvezetés mellett meg kell említeni, hogy majdnem minden telekre a nyílt árkos csatornát keresztező, aktív kocsi behajtót építettek, hiszen egyebek mellett a jelenleg nyilván tartott 487 személygépkocsit is a telkeken el kell tudni helyezni. A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást építették ki. A település belterületén 29,2 km földgázelosztó hálózat üzemel, a belterület számára teljes körű kiépítettséget biztosítva és az üdülő sor ellátását is megoldva. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként 2013. január 1-én 677 lakás és üdülő csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra is ugyanennyi ingatlan hasznosította a földgázt, amely a komfortos életkörülmény lehetőségét teszi lehetővé. A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanok döntő hányadában a termikus célú energiaigényt nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. Főzési célra a szintén nem vezetékes PB gáz használata a jellemző. 51 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 52,7 ezer m 3 vizet szolgáltattak 2012-ben, a lakosság és az üdülők számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban 100 l/fő,nap volt. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb 120-150 l/fő, nap érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 2235 MWh volt 2012-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 198 kwh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése is prognosztizálható, különös tekintettel a klímaváltozás hatásait kompenzáló klímaberendezések alkalmazásának terjedésére. A település lakossági gázfogyasztása 452,2 ezer m 3 volt 2012-ben. A gázfogyasztók közül egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás mindössze 55,6 nm 3 /hó, amelyből számolt csúcsigény átlagosan 0,28 nm 3 /h. Ez a mutató azt jelzi, hogy nem mindegyik gázfogyasztó háztartásban hasznosítják a gázt komplexen és ahol fűtésre is hasznosítják, ott is legfeljebb egy-egy gázkonvektort üzemeltetnek. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok nem térnek ki rá, de a helyszíni vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a település közvilágítása jellemzően ugyan az előírásoknak, a közlekedésbiztonságnak megfelelő szinten megoldott, de műszaki megoldása, a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel, már se nem korszerű, se nem esztétikus. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 52

1.12.1. Víziközművek 1.12.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás Szigetbecsén a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A hálózat a Szigetbecsei Önkormányzat tulajdonában van, a vízellátó hálózat kezelője és üzemeltetője korábban a szintén 100%-os önkormányzati tulajdonú Szigetbecse Község Önkormányzat Ivóvíz ellátó Intézménye volt. A 2011. évi CCIX. számú víziközmű szolgáltatásról szóló törvény teljesítése érdekében csatlakoztak a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt.-hez (DPMV Zrt.). 2012.09.18.-tól a település vízellátásának szolgáltatója a DAKÖV Zrt.-hez tartozó Ráckevei Üzemigazgatóság. A vízellátó rendszer vízbázisa a település területén található 3 db vízmű kút, amelyek összes vízadó kapacitása a Vízjogi Üzemelési Engedélyek szerint 890 m 3 /d. A valós vízfogyasztás ennél azonban kevesebb, a vízmű jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A vízmű kutak kapacitásai egyenként: I. számú kút, mélysége 200,8 m (Balassi téren): 130 l/perc II. számú kút, mélysége 196 m (Makádi út 43): 130 l/perc III. számú kút, mélysége 320 m (Makádi-Móricz u sarok): 260 l/perc A vízellátó hálózatba a kutakból kitermelt vizet közvetlenül, tisztítás nélkül juttatják nyomásfokozó szivattyúkkal. A vízellátó hálózati rendszeren a víznyomást az ellennyomó tározóként működő, 200 m 3 -es térfogatú víztorony biztosítja, magassága 30 m (tfsz: 134,43 mbf.). A hálózatban víznyomás problémák nincsenek. A hálózaton néhány nagyobb átmérőjű gerincvezeték üzemel, a Balassi téri és az Akácfa utcai nyomvonalú NÁ 200-as átmérőjű vezeték, valamint a Makádi úti és a Réti utcai NÁ 150-es vezetékek. A többi ellátó vezeték mérete NÁ 100-as, a település kedvező jellemzője, hogy ennél kisebb méretű vezetékek nem üzemelnek a hálózaton. A hálózatra föld feletti tüzivíz csapok vannak felszerelve. A vezetékek anyaga egységesen KMPVC. A település hálózati rendszere alapvetően körvezetékes módon épült ki, de sajnálatos módon a külterület felé kifutó utcákban még igen sok ágvezeték is található. Ezeknél a vezetékeknél a gyakori kis vízfogyasztás miatt gyakran pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint itt könnyebben lerakódhatnak a magas vastartalom miatt az üledékek. Az ágvezetékek további problémája, hogy azokban a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. A település Ráckevei Duna-ág melletti üdülőterületén a vízellátó hálózat a településen belüli ellátó hálózatnál későbben épült ki. Ez a rendszer szintén 100%-os szintre kiépítettnek tekinthető. 1.12.1.2. Szennyvízelvezetés Szigetbecsén elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a település észak-nyugati részén üzemelő vákuum gépház és szennyvíz végátemelő fogadja, ahonnan nyomóvezetékkel szállítják tovább a szennyvizet a befogadó Ráckevei Szennyvíztisztító Telepre. A vízellátáshoz hasonlóan a 2011. évi CCIX. víziközmű szolgáltatási törvény kötelezésének megfelelően csatlakoztak a DAKÖV Zrt.-hez 2012. szeptember 18-tól a település szennyvízhálózatának üzemeltetője és a szennyvízkezelés biztosítója a DAKÖV Zrt.-hez tartozó Ráckevei Üzemigazgatóság. A Ráckevei regionális szennyvíztisztító telepen Ráckeve, Dömsöd, Apaj, Makád, Szigetbecse és Lórév területein keletkező szennyvizeket tisztítják meg. A szennyvíztisztító telep Nairam rendszerű mechanikai és biológiai technológiával épült ki. A telepen a szennyvizek először mechanikai előtisztításon esnek át, majd a kombinált mélylevegőztetős biológiai fokozatra kerülnek. A tisztítás utolsó fázisa a Dorr típusú utóülepítő, amely után a tisztított szennyvizeket nyomóvezetéken keresztül a Nagy-Dunába, sodorvonali bevezetéssel juttatják. A tisztító telep kapacitása 4000 m 3 /nap, jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A szennyvízátemelő műtárgyak jelenlegi védőtávolság igénye, mivel megfelelő zajvédelemmel és bűzzárral nem rendelkeznek 150 m. 53 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

1.12.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Szigetbecse kül- és belterületein a felszíni vízrendezés nyílt árkos rendszerrel történik, a talajadottságok miatt a csapadékvizek legnagyobb részben elszikkadnak, illetve árkok-csatornák segítségével mint végbefogadóba- a vizeket az RSD-be vezetik. A településen áthalad a Moraszti III./5 csatorna, amelybe a Szigetbecsei halastó vízleeresztő csatornája is torkollik, ezek a csatornák fogadják be és vezetik tovább a település árokrendszerével összegyűjtött felszíni vizeket. A Moraszti csatorna a Makádi (III.) főcsatornába torkollik, amely az összegyűjtött vizeket Makád területén vezeti a Nagy Dunába. A település keleti oldalán észak-dél irányba haladó Ráckeve-Soroksári Dunaág vízszintjét zsilipekkel szabályozzák, így árvízveszély keleti irányból nem várható, noha az RSD mentén is van gát. A település közigazgatási területe a nagy Dunával nem érintkezik. A nagy Duna mellett kiépített gát, mint elsőrendű árvízvédelmi vonal védi Csepel sziget területét az árvízi elöntéstől. Az árvízvédelmet a KÖVIZIG biztosítja. A településen egyes utcákban, utcaszakaszokon kétoldali, általánosan jellemzően egyoldali nyílt árkot alakítottak ki, de több utcában semmilyen elvezetési vagy szikkasztási mód nem épült meg, ezekben az utcákban nagyobb záporok után vízállásos területek kialakulásának veszélye fennáll. A településen a nyílt árkok karbantartása nem rendszeres és nem általános. 1.12.2. Energiaközművek 1.12.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását lehetővé teszi. A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. A nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban a vezetékes energiahordozóval el nem látott területeken volt jellemző, ma már költségtakarékosság érdekében használata szétszórtan, a vezetékes ellátással rendelkező területeken is számottevő. A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző. Szórványosan látható a napenergia hasznosításának lehetőségét biztosító napkollektor alkalmazása, erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Megújuló energiahordozó hasznosításának mértéke energiagazdálkodási szempontból jelenleg még nem jelentős. 1.12.2.1.1. Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. Az ellátás bázisa a térségben üzemelő 132/22 kv-os alállomás. A településhez legközelebb eső alállomások a Ráckevei 132/22 kv-os alállomás és a Felsőbabádi 132/22 kv-os alállomás, mindkettőnek a betáplálása a Dunaújváros-Soroksár között üzemelő 132 kv-os nagyfeszültségű gerinchálózati rendszerről kiépített kétrendszerű 132 kv-os bekötéssel biztosított. Közeli alállomás még a Szigethalom 132/22 kv-os alállomás, amelynek betáplálása a Soroksár-Százhalombatta között üzemelő kétrendszerű 132 kv-os hálózatról kiépített kétrendszerű bekötéssel megoldott. A térségben üzemelő alállomásokról induló 22 kv-os szabadvezeték hálózat táplálja Szigetbecse település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 54

fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja. 1.12.2.1.2. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO Kft. Szigetbecse gázellátásának bázisa a településen üzemelő gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás, amelynek nagyközép-nyomású betáplálása a térséget kiszolgáló, Makád felöl megépített nagyközép-nyomású gerincvezetékről épült ki. Erről a nagyközép-nyomású gerincvezetékről látják el Ráckevét és Lórévet is. Szigetbecse gázfogadója 1994-ben épült. A település gázfogadójától, a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentőtől induló, a Lőrinc utcában haladó NÁ 90-es KPE középnyomású vezeték a település gázelosztó hálózatának a gerince. NÁ 90-es vezeték épült a Lőrinc utcában a Márton utcáig és a Zöldfa utcában a Makádi közútig. Az erről táplált elosztóhálózat NÁ 63-as mérettel épült meg. A Duna parti üdülő-sor számára is épült gázelosztó vezeték, szintén NÁ 63-as mérettel. Ezzel biztosították a Duna parti üdülők téliesítési lehetőségét. A középnyomású gerinc-, illetve elosztóhálózatról épített bekötésekkel oldották meg az egyes ingatlanok gázellátását. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. 1.12.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely évi 2000-2200 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása különösen az üdülő soron az ősi berendezéssel, a festett hordóval szinte általánosan jellemző, helyszíni bejáráson több napkollektort, napelemet is lehetett látni. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. 1.12.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával megoldott. Energiahatékonyságának javítására még konkrét üzemelő megoldásról nincs információ. 1.12.3. Elektronikus hírközlés 1.12.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési ellátását jelenleg az INVITEL Zrt. biztosítja. A Budapest szekunder központhoz tartozó 37-es körzetszámú Szigetszentmiklós primer központ Szigetbecse vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 24-es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt, addig a lakások nem rendelkeztek távbeszélő fővonallal. A kiépítés eredményeként a 2000-ben már 491 egyéni lakásfővonal üzemelt, részben a lakások, részben az üdülők ellátására. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 213 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 39,5 %-os, de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény a belterületen és az üdülő soron is kielégített. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 2 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A településen általánosan a vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb 55 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás csak 2005-ben indult. A kiépített hálózatára jelenleg 222 lakás csatlakozik, ezzel a lakásállomány 41,2 %-ában biztosított a vezetékes műsorvétel. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése nem is várható. Szigetbecsén jelenleg két távközlési (internet+tv+telefon) hálózat van kiépítve. Az Invitelé földfelszín alatt, az UPC-é- villanyoszlopokra szerelve. 1.12.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 1.12.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek. A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. Szigetbecse területén 71 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint: Ágazati Tényleges Megszűnés Sorsz. Szolgáltató neve sorsz. kezdés dátuma 1 1 ACN Communications Hungary Kft. 2011.04.27 -- 2 2 AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft. 2002.10.02 2013.01.23 3 3 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. 2009.11.26 -- 4 4 BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft. 2011.10.27 -- 5 5 Bsystems Telekom Kft. 2012.04.01 -- 6 6 BT Limited Magyarországi Fióktelepe 2006.09.05 -- 7 7 BTM 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2010.05.01 2013.04.14 8 8 Business Telecom Távközlési Nyrt. 2007.03.01 -- 9 9 Calltivation Ltd. 2013.10.31 -- file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 56

10 11 Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft. 2011.07.05 -- 11 12 Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. 2013.09.25 -- 12 13 Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. 2009.10.01 2009.10.01 13 14 Cost Consulting Szolgáltató Kft. 2008.10.07 -- 14 15 DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt. 2009.05.18 -- 15 17 Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. 2008.11.15 -- 16 18 Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. 2010.05.14 -- EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és 17 19 Szolgáltató Kft. 2009.02.01 2012.12.31 18 20 Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2009.03.25 -- 19 21 Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2007.05.01 -- 20 22 GYŐR.NET Internetszolgáltató Kft. 2006.06.15 2013.03.03 21 23 HFC Network Kivitelező és Szolgáltató Kft. 2008.12.01 2008.12.01 22 24 Hungária Informatikai Kft. 2012.10.11 -- 23 25 H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft. 2003.09.21 -- 24 26 IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft. 2012.11.05 -- 25 27 Invitel Távközlési Zrt. 1995.02.01 -- 26 28 Invitel Távközlési Zrt. 2005.09.14 2013.04.23 27 29 Invitel Technocom Távközlési Kft. 2009.06.01 -- 28 30 IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft. 2010.10.01 -- 29 31 isave Informatika Kft. 2013.03.14 -- 30 32 ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft. 2011.07.01 -- 31 33 Juhász Ervin 2009.02.15 -- 32 34 KÁBELSAT-2000 Kábeltelevízió Építő- és Szolgáltató Kft. 2009.10.01 2013.03.25 33 36 KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft. 2011.01.01 -- 34 37 Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft. 2013.12.16 -- 35 38 Last-Mile Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012.11.01 2013.02.07 36 39 LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt. 2010.11.15 -- 37 40 Magyar Telefontársaság Távközlési és Tanácsadó Kft. 2010.02.17 2013.03.10 38 41 Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft. 2010.07.01 -- 39 42 Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft. 2011.01.17 -- 40 43 Media Exchange Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2011.02.01 2013.03.05 41 44 Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008.12.01 -- 42 46 Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft. 2006.05.04 -- 43 47 M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság 2014.03.01 -- 44 48 Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 2012.04.01 -- 45 49 Netfone Távközlési Szolgáltató Kft. 2008.08.01 -- 46 51 NetGen Infokommunikációs Kft. 2010.09.01 -- 47 52 Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2009.10.01 -- 48 54 "OKSZI" Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2009.12.21 2013.01.29 49 55 On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft. 2006.04.10 -- 50 56 Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2005.09.19 -- 51 57 P & P Team 2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012.01.01 2013.02.13 52 58 Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft. 2012.01.01 -- 53 59 PRIM TELEKOM Kft. 2012.05.15 -- 54 60 Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008.11.15 -- 55 61 ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2014.02.01 -- 56 62 Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 2011.05.15 -- 57 64 R-Voice Hungary Kft 2011.09.01 -- 58 65 Sághy-Sat Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2010.04.10 2013.11.14 59 66 SKAWA Informatikai Kft. 2011.05.11 -- 60 67 Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2010.10.01 -- 61 68 Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2006.07.18 -- 62 70 UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. 2012.05.01 -- 57 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

63 71 Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2009.07.23 -- 64 72 Vidékháló Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság 2013.05.31 2013.05.31 65 73 Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. 2008.03.15 -- 66 74 VNM Zrt. 2011.05.29 2013.03.25 67 76 Xyton Kft. 2006.10.08 -- 68 77 Zalaszám Informatika Kft. 2011.06.15 -- 69 78 ZNET-MIKRONET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2010.08.01 -- 70 79 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft. 2011.08.01 -- 71 80 4VOICE Távközlési Kft. 2006.12.01 -- A vezetékes távközlési szolgáltatás legkorábbi elkezdője az Invitel Távközlési Zrt., volt, amely a szolgáltatást a térségben 1995-ben kezdte el. A kiépített hálózat is az ő kezelésében van. Településrendezési terv készítése szempontjából tehát a meghatározó szolgáltató az Invitel Távközlési Zrt., mivel elsődleges szempont a szolgáltatáshoz szükséges hálózat helyfoglalása, annak helybiztosítási igénye. Szigetbecse területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 7 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók: Sorsz. Ágazati sorsz. Szolgáltató neve Tényleges kezdés 1 1 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. 2013.03.25 2 2 Bsystems Telekom Kft. 2012.04.01 3 3 Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt. 2011.10.01 4 5 Invitel Távközlési Zrt. 2010.05.11 5 6 M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság 2014.03.01 6 8 UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. 2011.04.01 7 9 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft. 2011.08.01 A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 7 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók: Sorsz. Ágazati sorsz. Szolgáltató neve 1 1 Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft. 2 2 Bsystems Telekom Kft. 3 3 Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 4 5 PORTFOLIO TRADE SOLUTIONS Zrt. 5 6 Telenor Magyarország Zrt. 6 7 Tesco MBL Távközlési Zrt. 7 8 Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók közül a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. létesítményeik koordinátáit és magasságát készséggel és díjmentesen a rendezési terv készítéséhez átadták, így létesítményeik feltüntethetők, biztosítva számukra a helyfenntartást. Egyben jelezték a már elhatározott fejlesztési szándékaikat, hogy az is feltüntetésre kerüljön. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 58

1.13. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.13.1. Talaj A település mezőgazdasági területeinek talajminőségi vizsgálata elsősorban talajvédelmi szempontok figyelembe vételével készült. A mezőgazdasági területekre jellemző, hogy közepes heterogenitású területek, ahol gyengén közepes szervesanyag tartalmú (100-150t/ha), átlagosan semleges, de foltonként kisebb területi kiterjedésben gyengén savanyú kémhatású homokos vályog, vályog talajok találhatók. A talajminőséget rontó talajhibák közül legjelentősebb a defláció és a helyenkénti 25% feletti mészfelhalmozódás. Környezetvédelmi, talajvédelmi szempontból áltanosságban elmondható, hogy többnyire közepesen gyenge minőségű homokos vályog, vályog talajok, ahol a termőréteg csökkentő talajhibák közül meghatározó a defláció, ami tovább fokozódhat helytelen talajhasznosítás következtében. A településnek a saját mezőgazdasági területeire vonatkozó adatai alapján a mezőgazdasági területek mintegy 1/3 részt jó, 1/3 részt közepes és 1/3 részt gyenge minőségűek. 1.13.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Szigetbecse és közvetlen térségére jellemző, hogy pannóniai képződményeknél idősebb rétegek sehol sem találhatók a felszínen. Egyébként az egész területet negyedkori képződmények takarják be. Hidrogeológiai szempontból a terület földtani képződményei közül ivóvízbeszerzésre főként a 150-300 m közötti felső pannon vízadó képződmények alkalmasak. A vízáteresztő felszín és a rossz lefolyási viszonyok miatt a talajvíz általában a felszín közelében helyezkedik el. A talajvízjárást a Duna vízjárása jelentősen befolyásolja. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban Szigetbecse az érzékeny területi kategóriába tartozik. A település központi belterületén a csatornahálózat mindenhol kiépített és a rákötöttség is közel teljeskörű. A szennyvizet a Ráckevei szennyvíztisztító telepre juttatják el. A part mentén húzódó üdülősoron (egyéb belterületen) eddig a hálózat nem volt kiépítve. Az RSD Projekt keretében, annak IV. projektelemeként, a Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból (RSD parti sáv projekt) 2014. augusztusában kezdik meg a szigetbecsei üdülősor területén, mintegy 8,6 km hosszan a csatornahálózat kiépítését. 1.13.3. Levegőtisztaság és védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján, a település az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: szennyezőanyag zónacsoport szennyezőanyag zónacsoport Kén- dioxid F /PM10/ Arzén (As) F Nitrogén- dioxid F /PM10/ Kadmium (Cd) F Szén- monoxid F /PM10/ Nikkel (Ni) F /PM10/ szilárd E /PM10/ Ólom (Pb) F Benzol F /PM10/ benz(a)-pirén (BaP) D Talaj-közeli ózon O-I A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai következők: A csoport: agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a 250 000 lakost, vagy ahol a népesség száma 250 000 lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km. További előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. 59 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

B csoport: C csoport: D csoport: E csoport: F csoport: O-I csoport: O-II csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását ----- a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. A település területén számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A helyhez kötött légszennyező forrásokon légtérbe jutó szennyező anyagok zömmel a hőenergia termelésből erednek, ezek mennyisége nem haladja meg a területi kibocsátási határértéket és nem okoznak jelentős légszennyezést. A gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. Mivel Szigetbecse a Csepel-sziget déli részén fekszik, a településen áthaladó közlekedési útvonalak nem bonyolítanak le akkora forgalmat, hogy az számottevő légszennyezés terhelés okozna. 1.13.4. Zaj- és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a következők: - üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelés, - építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, - közlekedéstől származó zajterhelés. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) Sorszám Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület nappal 06 22 óra éjjel 22 06 óra 45 35 50 40 55 45 4. Gazdasági terület 60 50 Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 2. melléklete) file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 60

Sorszám Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal 06 22 óra éjjel 22 06 óra nappal 06 22 óra éjjel 22 06 óra nappal 06 22 óra éjjel 22 06 óra 60 45 55 40 50 35 65 50 60 45 55 40 70 55 65 50 60 45 4. Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50 A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 3. melléklete) Határérték (LTH) az LAM kö megítélési szintre* (db) Sorszám Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra nappal 06 22 óra éjjel 22 06 óra az országos közúthálózat-ba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtő-utaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra nappal 06 22 óra éjjel 22 06 óra az országos közúthálózat-ba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől*** származó zajra nappal 06 22 óra éjjel 22 06 óra 50 40 55 45 60 50 55 45 60 50 65 55 60 50 65 55 65 55 4. Gazdasági terület 65 55 65 55 65 55 A település belterületén az átmenő közúti forgalom, valamint a belső forgalom által okozott zajterhelés nem jelentős. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik. 1.13.5. Sugárzás védelem A település területén, vagy tágabb környezetében nincs olyan ismert objektum, ami sugárzásterhelés, illetve sugárzásvédelem szempontjából intézkedést igényel. 61 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

1.13.6. Hulladékkezelés A település belterületén és az üdülősoron a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladékot a Dömsödi lerakóra szállítják, mely a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott. 1.13.7. Vizuális környezetterhelés A település területén területi védelmet, vagy intézkedést igénykő vizuális környezetterhelés nem ismert. 1.13.8. Árvízvédelem Szigetbecse és térsége árvízvédelmi szempontból mentesített ártérnek tekinthető. A Duna és az Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) két oldalát védgátak kísérik. A település az RSD mentén fekszik, habár belterületi részei inkább a holtág mellett találhatók, s a part menti rész elsősorban üdülési hasznosítású. Az RSD a Duna fő medrétől zsilipekkel leválasztott, szabályozott vízszintű mellékág, mely tószerűen van kialakítva. Az RSD jelenlegi hasznosítási módjai közül a legfontosabbak: üdülés, vízisport, természetvédelem, víztározás, belvizek befogadása, mezőgazdasági vízellátás (vízkivétel), szennyvíz befogadás és "feldolgozás", horgászat. A sokféle hasznosítási iránynak nagyon nehéz megfelelni, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a RSD hidraulikai és ökológiai korlátait. 1.13.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A környezetvédelmi konfliktusok között kiemelendő a partmenti üdülőterületek csatornázatlansága és az ebből eredő, évtizedek óta fennálló talaj- és vízszennyezés. E súlyos az RSD mentén több helyen meglévő problémakör komplex rendezése kiemelt projekt keretében a közeljövőben kezdődik, az RSD Projekten belül IV. Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból, 1.14. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.14.1. Építésföldtani korlátok 1.14.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.14.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.14.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.14.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.14.2.1. Árvízveszélyes területek Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint Szigetbecse közigazgatási területe árvízzel nem veszélyeztetett, árvízi védekezési feladat nincs. 1.14.2.2. Belvízveszélyes területek A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint Szigetbecse közigazgatási területe belvízzel veszélyeztetett, mindenütt Pálfai I. kategóriába tartozó veszélyeztetésnek kitett. Ajánlása file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 62

szerint ezért a következők figyelembe vétele szükséges: - A településnek el kell készíttetni a vízkár elhárítási tervét (Önkormányzati feladat) - A felszíni vizek befogadóig történő elvezetését ki kell építeni (a HÉSZ 16. (4) és (5) bekezdése ezt tartalmazza) - A befogadó csatorna kapacitását ellenőrízni kell és amennyiben nem megfelelő, a rendezését be kell tervezni (ahogy a HÉSZ 16. (4) bekezdése ezt tartalmazza) - Amennyiben a befogadó vízfolyás a beépítésből származó többletvizek befogadására nem képes, a beépítésrre kerülő területen belül meg kell oldani a többlet csapadékvíz időszakos tározását (ahogy a HÉSZ 16. (5) bekezdése ezt tartalmazza) - A kizárólagosan állami tulajdonú vízfolyások, csatornák melletti 6-6 m-es, egyéb vízfolyások, csatorna esetében 3-3 m-es parti sáv nem építhető be. A partéltől számított 6-6 m, ill 3-3 m távolságon belül építményt, fát, kerítést, bármilyen a fenntartást, esetleges védekezést akadályozó létesítményt elhelyezni tilos. (Ezt ágazati előírások rögzítik, 83/2014 (III.14. korm rendelet, így a HÉSZ-ben az előírása már nem szükséges.) A 16. (1) bekezdése viszont azt rögzíti, ha a karbantartó sáv közterületi, vagy vízgazdálkodási területi kiszabályozása nem oldható meg, akkor a mederkarbantartó számára szolgalmi jogi bejegyzés is szükséges. Az alátámasztó tervlapon az érintett szakaszra ez bejelölésre is került. - A mély fekvésű, lefolyástalan területek, valamint belvízzel veszélyeztetett területek beépítése nem javasolt. (A HÉSZ 13. (7) bekezdése rögzíti, hogy épületet elhelyezni, a terület funkcióváltását támogatni csak akkor lehet, ha az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett, ezért a beépítés előtt annak vízrendezését meg kell oldani.) - Új utcák, telkek kialakításánál közterületen kell helyet biztosítani a vízelvezető árkoknak, vagy zárt csatornáknak. (A HÉSZ 13. (1) bekezdés rögzíti ennek igényét.) 1.14.2.3. Mély fekvésű területek Szigetbecse helyenként rendelkezik mély fekvésű területekkel, melyek jelenleg is és a javaslatok szerint is beépítetlen területek. A mélyfekvésű területek jelenlétét a sűrű vízfolyások jelenléte jelzi. A településen a kedvező talajadottságok (homok) miatt nincs tudomásunk konfliktusról. 1.14.2.4. Árvíz és belvízvédelem A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint Szigetbecse közigazgatási területe az azóta módosított 11/2010 (IV.28.) KvVM rendeletet felváltó 74/2014 (XII.23.) BM rendeletben felsorolt folyószakaszokhoz rendelt nagyvízi mederrel nem érintett.. A település a Csepel-sziget RSD-ág felőli oldalán fekszik a 02.02. sz Tass-Szigetújfalu árvízvédelmi szakasz mentesített árterén. Az RSD szabályozott vízjárása okán, illetve a 02.007 sz Makád- Szigetszentmárton árvízvédelmi szakasz II. rendű árvízvédelmi töltés védelme alatt elheyezkedő Szigetbecse árvízzel nem veszélyeztetett, árvízi védekezési feladat nincs. A település teljes közigazgatási területe belvízzel veszélyeztetett, mindenütt Pálfai I. kategóriába tartozó veszélyeztetésnek kitett. 1.14.3. Egyéb 1.14.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.14.3.2. Mélységi, magassági korlátozások Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. Bár a belvízzel való veszélyeztetettség a térszín alatti beépítések esetében különleges körültekintést igényelnek. 1.14.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások A közműszolgáltatók tevékenységéhez szükséges helyhez kötött közműlétesítmények okoznak korlátozásokat. Ilyenek a vízmű kutak, azok hidrogeológiai védőidoma, a vízellátás műtárgyai, a szennyvízátemelő műtárgyak és vákuumgépház, azok védőterülete, a regionális szerepet betöltő nyomócsatornák, a gerinc villamosenergia elosztó hálózat, a gerinc nagyközép-nyomású földgázelosztó vezetékek és műtárgyai, valamint a vezeték nélküli elektronikus hírközlés műtárgyai. 63 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

1.15. Ásványi nyersanyag lelőhely Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.16. Városi klíma Szigetbecse a Csepeli-sík földrajzi kistáj déli részén helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam kb. 2050 óra, míg az évi középhőmérséklet 10,3 o C, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,5 o C és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga 16,0 o C körül van. A csapadék évi összege 530-550 mm. Az uralkodó szélirány É, ÉNy-i és az átlagsebessége meghaladja a 2,5-3 m/s. A település klímaháztartását befolyásoló tényezők közt említést érdemel a közközlekedés, a helyhez kötött energiafelhasználás, a biológiailag aktív felületek, s nem utolsó sorban a települési beépített felületarányok alakulása. A nem túl nagy településméret, a döntően kertvárosi jellegű beépítettség kedvezően, míg a nagyobb burkolt felületű, gazdasági célú beépítések, valamit a zöldfelületi rendszer hiányosságai kedvezőtlenül hatnak. A klímaháztartás kedvezőbb irányba történő befolyásolása érdekében lehetőség szerint kerülendő a beépített belterületek intenzitásának növelése, ellenben célszerű a meglévő biológiailag aktív felületek (zöldfelületek, vízfelületek) védelme és növelése. 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A jelenlegi közúti közlekedéshálózati elemek a település és az átmenő forgalom igényeit alapvetően kielégítik, kapcsolati hiányok nincsenek. Minőségük az anyagi lehetőségek függvényében fejleszthető. Az úthálózat és ez egyéb területhasználatok összhangban vannak egymással. Új, vízi és légközlekedési kapcsolatok és területek kialakítása nem szükséges. A meglévő falusias lakóterületek a meglévő igényeknek lényegében megfelelnek, újabb területek kijelölése nem szükséges. A lakosság fokozatos életmódváltásával párhuzamosan előtérbe kerül a kisebb méretű telkek iránti igény, azaz a meglévő telekállomány felaprózódásának elősegítése, adott esetben a nagyobb mélységű tömbök feltárásával. A község közintézményi és egyéb vegyes területei a meglévő igényeknek nagyjából megfelelnek. A kisebb mennyiségi és minőségi hiányok várhatóan az anyagi lehetőségek függvényében fokozatosan megszüntethetőek. Az életminőség szinten tartása és fokozatos javítása érdekében fontos feladat a mennyiségi és minőségi igényváltozások monitorozása. Szigetbecse kereskedelmi szolgáltató, valamint ipari gazdasági területei és a lakó, továbbá az üdülőfunkciók között - a belterületi autószerviz kivételével - lényegében nem ismert érdemi konfliktus. A gazdasági területek használati és beépítési minőségének további javítása, továbbá a már korábban kijelölt, de még beépítetlen területek hasznosítása a község érdeke. A Duna-parti hétvégiházas üdülőterületek jelentősebb területi értelmű belső fejlesztési tartalékkal már nem bírnak. E területeken a fő cél érdemben már csak a beépítés minőségének fokozatos javítása lehet. A község beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges területei (sportpálya, rekreációs terület, strand, temető, bánya) zömmel a jelentkező igényeknek megfelelően alakultak ki. A korábbi bányaterület rekultivációja, és a rekreációs területek használatba vétele községi prioritás. A település zöldfelületi ellátottsága összességében jónak mondható, habár a zöldfelületi rendszer elemei közül az erdőterületek nagysága erősen átlag alatti, viszont ezt kompenzálják a vizes élőhelyekhez köthető változatos zöldfelületek. A mezőgazdasági területek használata a termőhelyi adottságokkal összhangban van. A természeti értékkel bíró területek védelme megfelelően biztosított. Az RSD, mint vizes élőhely és egyben közösségi célú rekreációs terület viszonylagos elszigeteltsége file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 64

a parttól távolabbi területektől - az üdülősor által - kedvezőtlen, de kialakult állapotnak tekintendő. Szigetbecse esetében az egyes kialakult területhasználatok és a különféle infrastrukturális elemek nagyjából összhangban vannak egymással. Érdemi feszültségek hiányában a kialakult területhasználatok jelentősebb változtatása nem indokolt, legfeljebb a hiányzó infrastrukturális elemek pótlása (pl. az RSD menti közműves szennyvízelvezetés hiányosságának megszüntetése) indokolt. 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése A Szigetbecsén zajló társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok eredményeképpen az épített környezet elemei, minőségük és értékük fokozatosan, de csak kis lépésekben nőnek, javulnak. E folyamat erősítése elsősorban nem településfejlesztési, -rendezési kérdés. A község jelentősebb épített, vagy természeti környezeti problémákkal nem küzd, de javításra váló elemek azért természetesen vannak. Amennyiben az országos és helyi társadalmi, gazdasági, pénzügyi környezet a későbbikben kedvezőbb lehetőségekkel rendelkezik majd, úgy felgyorsulhat az utóbbi években lelassult településfejlődési, -fejlesztési folyamat is. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbi főbb településfejlesztést befolyásoló értékek emelhetők ki: - Szigetbecse földrajzi potenciálja, a szigeti fekvésből adódó hosszútávú előnyök, a kedvező természeti-, táji adottságok: Az RSD menti fekvés, az RSD alsó harmadának kedvező vízminősége, az üdülési potenciál, a holtág és környezete, a belső tavak, vizes élőhelyek és a környezetükben kialakult - és revitalizálható - környezet. - A középfokú szolgáltatásokat, foglalkoztatási lehetőségeket, nyújtó Ráckeve közelsége, - A főváros viszonylagos közelsége, ezzel az üdülési-, rekreációs potenciálban rejlő lehetőségek kihasználásának esélye, - Megfelelő közúti (és tömegközlekedési) kapcsolat Ráckevével, (Ráckevén keresztül a régió távolabbi településeivel) a fővárosi-, főváros közeli munkahelyek, szolgáltatások elérését lehetővé tevő HÉV végállomásával. Ezzel a foglalkoztatási és munkalehetőségek, szolgáltatási és szabadidő eltöltési kínálat - még társadalmilag elfogadható - idő alatti elérési lehetősége - Szigetbecse karaktere, településszerkezetének egyedisége, belső - régi - településmagjának karaktere, hangulata, a lakóterületek tágassága, kertes, családi házas jellege, ahol a beépített és a zöld területek harmónikusan egészítik ki egymást, - A közlekedési utak csak kis felületen érintik a lakóterületet. A község és az RSD melletti üdülőterületeknek nyugalma biztosított, így kedvező Szigetbecsén környezet minősége. A csend és a nyugalom kedvező táji természeti környezettel párosulva a településfejlesztés egyik legfőbb erőforrása. - Szigetbecse társadalmának növekvő nyitottsága, amely lehetővé teszi az üdülőterületen nyaralók és élők mind erőteljesebb integrálását a község közéletébe, társadalmi életébe. - A helyi hagyományok, mint közösség összetartó és település-fejlesztő erő, - A község véleményformáló polgárainak - lakosainak - település-fejlesztés szempontjából stabil értékválasztása, elkötelezettsége a helyi sajátosságokat figyelembevevő, értékőrző, kiegyensúlyozott fejlesztés, a hosszútávon is kedvező megoldások mellett, - A szigetbecsei családok, háztartások (mint gazdasági egységek) értéktermelő képessége, megtakarítási hajlama, a megtakarítások jelentős részének megjelenése a település épített környezetében (építési jellegű beruházások, közműfejlesztések). - A helyi beruházások értékőrző, értéknövelő volta. - A település meglévő épület- és létesítményállománya. (Alapvetően és jellemzően megfelelő minőségben biztosítottak mindazok a közintézmények, amelyek a lakosság színvonalas alapfokú ellátásához szükségesek) - A kiépült műszaki infrastruktúra. - Az intézményhálózatot működtető szellemi - humán - infrastruktúra. Ezen a területen kiemelkedően fontos az itt dolgozó értelmiségiek igényessége, szakmai elkötelezettsége. 65 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

Szintén a hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbi főbb településfejlesztési és -rendezési problémák emelhetők ki: - A tulajdonváltozás, a mezőgazdasági földterületek magántulajdonba kerülése időről időre ismételten felvetheti a község hosszú-távú céljaitól eltérő más célú földhasználatnak és a beépítésnek további - jelentős - (magán és csoportérdekből történő) kiterjesztésének igényét: egyrészt a szigeten, másrészt a gát mögötti területeken. - Szigetbecse településszerkezetének kedvezőtlen elemei: = Az üdülőterület és a falu teljes fizikai elkülönülése, az üdülőterületen az ellátó létesítmények szinte teljes hiánya. = A kialakult üdülőterületek beszorulása a gát és a víz közé, e sáv keskenysége, a háttérterületek alacsonyabb potenciálja és értéke, = A vízparti területek részbeni elzártsága a közhasználat elől, a zöldterületek, pihenőterületek, közösségi területek hiánya, = A Duna parti üdülőterület kialakult telekállománya kedvezőtlen, kis méretű - funkcióváltásra nem alkalmas telkekből áll, a vízparti közterületek korlátozott kiterjedése, a csatornázatlanságból adódóan a felszín alatti és felszíni vizek minőségének veszélyeztetése jellemző. - A hatályos településrendezési tervben rögzített fejlesztési elképzelések csak kisebb részben valósultak meg. Az utóbbi években a válság és a hazai társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok hatásaként és az általános tőkehiány következtében csak ütemezetten és hosszabb távon van esély a korábbi fejlesztési elképzelések megvalósulására. 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A jelen tervfelülvizsgálat és tervmódosítás során a tervezett módosítások a hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottakkal összhangban vannak, attól eltérő elemeket nem tartalmaznak. A településrendezés során a koncepcióban rögzítetteken túlmenően a településen érvényesülő jelenlegi gazdasági, társadalmi folyamatok hatásait egyaránt figyelembe vettük. 3.2. Probléma és értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalóját térképi formában -, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolását - a tervlapok között található PÉT jelű térképpel szemléltetjük. A térkép az alábbiakat ábrázolja: - A mély fekvésű területeket a belterületen. - Rendezetlen telekstruktúrájú tömbbelsőt. - Belső feltárási igény esetén részletesen vizsgálandó tömbök területét. - A nem megfelelő megközelítéssel rendelkező gazdasági célú területet. - A korábbi bányaterületeket. - A valós erdőterületek, az erdészetei nyilvántartásban erdőként szereplő és a valóságban erdősült területek eltéréseit több kategóriában. - A közlekedési és vízügyi műtárgy közötti konfliktuszónát (a gát telkén megvalósult, nem bővíthető közutak területét). - A kialakítható Lórévi kapcsolat lehetőségét. - A potenciális jelentősebb beépítetlen lakó, gazdasági, üdülő és különleges fejlesztési területeket. - A farmgazdálkodásra alkalmas területeket. - A jelentősebb meglevő erdőterületeket és vízfelületeket. 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Az egyes településrészek kijelölése, pontos lehatárolása Szigetbecse adottságai miatt nem indokolt. 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 66

3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A valamiféle beavatkozást igénylő fontosabb területek a PÉT jelű probléma és értéktérképen léthatóak. Az előbbi 3.2. számú fejezetben részletezett tartalmi elemek közül a fontosabb beavatkozást igénylő elemek a következők: - A korábbi bányaterület. - A valós erdőterületek, az erdészetei nyilvántartásban erdőként szereplő és a valóságban erdősült területek eltérései több kategóriában. - A nem megfelelő megközelítéssel rendelkező gazdasági célú terület a Petőfi Sándor utcában. - Rendezetlen telekstruktúrájú tömbbelsőt. - Belső feltárási igény esetén részletesen vizsgálandó tömbök területét. Az előzőeken túlmenően kisebb lokális korrekciókra is szükség lehet majd, melyek a PÉT jelű térképen nem, vagy csak nehezen lennének ábrázolhatóak. Ezek: - A Petőfi Sándor utcában lévő óvoda (62/2) telke. - A temető ravatalozójának közvetlen környezete. II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. Településrendezési javaslatok A tervmódosítás során a hatályos TSZT (tervlap és leírás) megváltoztatásra került. E változások a település egészéhez viszonyítva ugyan nem jelentősek, de tartalmilag, formailag és területi értelemben is az érvényes tervek több elemét érintik. A lényegesebb területi típusú rajzi változásokat egy áttekintő térképen (az AT jelű lapon) ábrázoltuk annak érdekében, hogy a hatályos tervekhez képest történő változások jól összevethetők legyenek az előzményi állapottal. 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer A község településszerkezete a jelenleg kialakult állapothoz képest lényegileg nem változik meg. Egy közúthálózati elem, néhány tömb közúti feltárása és néhány kisebb-nagyobb terület-felhasználási elem azonban megváltozik. Ezek részletes leírása a későbbi fejezetekben található. A közúthálózati elemek bővülésének nyomvonali változásának fő indoka a kedvezőbb településen településközi kapcsolati rendszer kialakításának igénye. A kisebb-nagyobb mértékben megváltozó terület-felhasználások indoka a korábbi terv hatálybalépése óta letelt időszak gazdasági, társadalmi, jogi környezetének megváltozásából fakadó kihívásoknak való megfelelés kényszerének figyelembe vétele. Az alább alfejezetekben az OTÉK-nak megfelelő terület-felhasználási kategóriák alkalmazásával ismertetjük Szigetbecse igazgatási területének tényleges mai terület-felhasználását, és a tervezett állapotot is. A község (OTÉK megfogalmazás szerint) beépített, és beépítésre szánt területe lényegileg megegyezik a mai belterülettel, míg a beépítésre nem szánt területe pedig nagyjából a mai külterülettel. (A beépített és beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek.) 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek 1.1.1.1.1. Lakóterületek, lakásállomány A lakáslétesítési igényeknek lényegében a telkes, családiházas beépítési forma felel meg a településen. Tervünkben a telkes, családiházas lakáslétesítési formát javasoltuk alkalmazni a településen. 67 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

A település jelenlegi belterületein lévő lakóterületein a fizetőképes igények növekedésével párhuzamosan ugyan egyre csökken a lakásépítési tartalék, de még mindig sok terület, telek vár beépítésre. Az önkormányzati igényeknek megfelelően újabb lakóterületek kijelöléséről nem kellett gondoskodnunk. A távlatban várható lehetséges legnagyobb lakásszám, becslésünk szerint a terv távlatán belül (kb. 2025-ig) az alábbiaknak megfelelően alakul. A lakásszám számítási metódus: Ebben az anyagrészben azt számítjuk ki, hogy a HÉSZ szabályaival összhangban a TSZT-ben rögzített meglévő és tervezett terület-felhasználási besorolások nagyságát is figyelembe véve mekkora lehet az a potenciálisan legnagyobb lakásszám, amellyel számolnunk kell a későbbiekben. Nyilván ezek az értékek jóval nagyobb számot eredményeznek akár annál is, amely a meglévő területeken ma valójában kialakult, de a HÉSZ szabályai elvben a ma kialakult területeken a kialakult állapotnál is nagyobb lakásszám kialakulását is megengedik. (Nyilvánvalóan nem minden telket építenek, építettek úgy be a tulajdonosaik, hogy azokon az elvben lehetséges legnagyobb lakásszám jöjjön létre.) A számított, lehetséges legnagyobb telek- és lakásszám becsléseknél az adott terület-felhasználási kategóriákra vonatkozóan kiadódó területnagyságokat figyelembe véve a következő képleteket alkalmaztuk azoknál a terület-felhasználási kategóriáknál amelyeknél szóba jöhet akár legálisan, akár fél-/vagy illegálisan lakófunkció kialakítása: - Falusias lakóterületeknél a lakótelkek száma (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 700. A lakásszám maximuma = a lakótelkek száma x 2 lakás/telek. - Településközpont területeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 700. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 700 m 2 (telekterület) x 0,35 (beépítési %) x 3 (szintszám) / 70 m 2 (lakás alapterület). - Intézményi területeknél általában a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 700. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1,5 (telkenkénti szolgálati lakások száma). - Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = területfelhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 1.100 x 2 (telkenkénti szolgálati lakások száma). - Ipari gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 2.500 x 2 (telkenkénti szolgálati lakások száma). - Hétvégi házas üdülőterületeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 350. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1 lakás/telek. A fenti számításoknál szereplő értékeket, a biztonság irányába tévedve az átlagos jellemzők alapján a legsűrűbb beépítést eredményező változatához igazodó értékekkel határoztuk meg. Várható lakásszám: Terület-felhasználási kategória Terület-felhasználás területnagysága (m 2 ) Számított lehetséges legnagyobb lakásszám (db) Meglévő megmaradó, már ilyen funkciókra beépült területek Falusias lakóterületek 915.221 2.092 Településközpont területek 118.024 1.416 Intézményi területek 20.498 35 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 253.021 368 Ipari gazdasági területek 120.347 39 Hétvégi házas üdülőterület 393.626 900 Meglévő összesen: 1.820.737 4.850 Tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek Falusias lakóterületek 5.028 11 Intézményi területek általában 2.755 5 Hétvégi házas üdülőterület 6.656 15 Ipari gazdasági területek 46.209 30 Tervezett összesen: 60.648 61 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx 68

A fentiek szerint a meglévő területre számított lehetséges legnagyobb lakásszám 4.850-es értéke Szigetbecsén a jelenleg reális lakáslétesítési igények függvényében nyilván erősen túlbecsült adat, ezért ebben a vonatkozásban a kiadódó 4.850 db lakásnak csak 20%-át, azaz 970 db lakást veszünk figyelembe. Ehhez jön még a tervezett területeken várható 61 db lakás. Ez így összesen 1.031 lakást jelent. A fentiek alapján a terv távlatán belül (kb. 2025-ig) a tervmódosítás alapján mindösszesen 1.031 db új lakás létesülhet majd. Ez az érték a 2011-ben már meglévő 533 db összes lakóegység számhoz képest 2025-ig kb. 193 %-os, kiemelkedően magas lakásszám növekedést jelenthet. Ezért javasoljuk, hogy a település a valós népesedési folyamatok figyelemmel kísérésével párhuzamosan egy prioritási sorrend meghatározásával a későbbiekben mindenképpen ütemezze a lehetséges fejlesztéseket, vagy/és a HÉSZ szabályait szigorítsa tovább, ha a lakásszámot és ezen keresztül a népességszámot is szigorú keretek között kívánja majd tartani. (Az ütemezést már csak ezért is javasoljuk, mert a fenti lakásszám összesítési táblázatban nem is annyira a tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek lakásszám értéke a jelentős, hanem a meglévő, megmaradó beépített és beépítésre kijelölt területek potenciális belső lakásszám tartaléka. Ez a tartalék a 2011-es 533 db lakás helyett kedvezőtlen esetben, elvben további kb. kétszeres, összességében nagyjából 500 db új lakás kialakítását is lehetővé tenné a jelenleg már hatályosan átsorolt területeken.) A lakásszám várható változása 1200 1000 800 600 400 1031 200 533 0 2011-ben meglévő 2025-ig tervezett A lakásszám és a lakóterületek lakónépesség alakulása 2011-ben meglévő 2025-ig tervezett 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) 266 260 Lakott és nem lakott lakóegység összesen (db) 533 1.031 Lakónépesség (fő) 1.301 2.680 A fentiek szerint becsült lakásszám változásból származó népességnövekedésből adódó közmű- és közintézményi infrastruktúrával szembeni elvárások megnőnek. Ezért ezt a becsült lakónépesség növekedést a népesség távlati alakulásának számításánál (, illetve a közintézményi és közmű infrastruktúra hálózatok méretezésénél is) figyelembe vettük. A terv szerint a meglévő lakóterületek jellemzően a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődnek tovább fokozatos szerves urbanizáció révén Lf jelű falusias beépítésű lakóterületként. Ennek érdekében a meglévő lakóterületeket eltérő adottságaiknak megfelelően eltérő lakó terület-felhasználási kategóriákba soroltuk. 1.1.1.1.2. Vegyes területek A mostani tervezés során az egyik legfontosabb feladat az OTÉK változásával lehetőség kihasználása, mely szerint a korábbi homogén településközpont vegyes terület-felhasználási 69 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx