Committee / Commission ENVI. Meeting of / Réunion du 08/09/2011 BUDGETARY AMENDMENTS / AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES. Rapporteur: Jutta HAUG

Committee / Commission ENVI Meeting of / Réunion du 08/09/2011 BUDGETARY AMENDMENTS / AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES Rapporteur: Jutta HAUG HU HU

Módosítástervezet 6300 === ENVI/6300 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság S 03 01 07 01. melléklet Európai Környezetvédelmi Ügynökség A megjegyzések a következőképpen módosítandók: A szöveg a következőképpen módosítandó: AD 16 Tisztségcsoport és besorolási fokozat 3 Álláshelyek 2012 2011 Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott 2010. december 31-én ténylegesen betöltött Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott Állandó Ideiglenes Állandó Ideiglenes Állandó Ideiglenes AD 15 1 1 AD 14 2 2 AD 13 2 2 AD 12 1 9 1 9 AD 11 11 11 AD 10 9 9 AD 9 8 8 AD 8 8 7 7 AD 7 8 6 AD 6 6 7 AD 5 AD összesen 1 64 63 1 62 AST 11 1 1 1 AST 10 1 3 3 AST 9 1 2 1 2 AST 8 1 8 1 8 AST 7 6 6 AST 6 10 8 AST 5 10 4 AST 4 10 14 AST 3 9 13 AST 2 4 4 AST 1 5 5 AST összesen 3 68 3 68 Mindösszesen Összes alkalmazott 136 135 4 132 131 4 130 A Bizottság, a tagállamok és a Parlament felkérték az ügynökséget, hogy gyűjtsön adatokat és elemezze az éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos csomag keretében benyújtott információkat, mivel az ügynökség szakértelme az éghajlatváltozással kapcsolatos információszerzésben rejlik. Mivel az éghajlatváltozással kapcsolatos vonatkozó adatok gyűjtésének kiszervezése végső soron magasabb költségekkel járna az uniós költségvetésre nézve, a 2012. évi költségvetési tervezetben két új ideiglenes álláshely került az Európai Környezetvédelmi Ügynökség létszámtervébe. A módosítás visszaállítja a 2012. évi költségvetési tervezetet. Módosítástervezet 6301 === ENVI/6301 === 134

előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság S 03 01 02 01. melléklet Európai Vegyianyag-ügynökség A megjegyzések a következőképpen módosítandók: A szöveg a következőképpen módosítandó: AD 16 Tisztségcsoport és besorolási fokozat Álláshelyek 2012 2011 Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott 2010. december 31-én ténylegesen betöltött Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott Állandó Ideiglenes Állandó Ideiglenes Állandó Ideiglenes AD 15 1 1 1 AD 14 1 1 1 AD 13 9 6 9 AD 12 AD 11 AD 10 AD 9 AD 8 AD 7 24 21 14 21 27 26 19 29 28 21 28 38 36 40 38 53 51 AD 6 50 39 50 AD 5 52 56 52 AST 11 AD összesen 324 313 31 30 42 26 36 36 51 260 311 AST 10 1 1 AST 9 5 4 AST 8 7 7 7 AST 7 12 10 12 AST 6 19 15 19 AST 5 22 17 22 AST 4 29 26 28 AST 3 25 23 25 AST 2 15 13 15 AST 1 12 11 12 AST összesen 147 146 Mindösszesen 471 459 Összes alkalmazott 471 459 1 123 145 383 456 383 456 Az engedélyezésére irányuló kérelmek feldolgozásával kapcsolatos új feladatok megkezdése és a Bizottság számára az engedélyek megadásáról szóló uniós határozatok alapjául szolgáló tudományos vélemények elkészítése érdekében, valamint a vegyi anyagok tagállami hatóságok által végzett értékelésével kapcsolatos koordinációból és döntéshozatalból fakadó új feladatok elvégzésére legalább 10 új költségvetési szempontból semleges álláshelyet kell felvenni az ügynökség létszámtervébe a költségvetési tervezethez képest. 4 4

Módosítástervezet 6302 === ENVI/6302 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 17 03 10 02. jogcím Európai Gyógyszerügynökség Hozzájárulás a 3. címhez A számadatok a következőképpen módosítandók: 17 03 10 02 18 695 000 18 695 000 15 542 000 15 542 000 15 542 000 15 542 000 9 929 000 9 929 000 25 471 000 25 471 000 Összesen 18 695 000 18 695 000 15 542 000 15 542 000 15 542 000 15 542 000 9 929 000 9 929 000 25 471 000 25 471 000 Az Európai Gyógyszerügynökség finanszírozása jelentős mértékben a díjaktól függ. Ezért az ügynökség különösen érzékeny a piaci ingadozásokra és egyéb változó feltételekre, amelyeket az uniós költségvetés megalkotásakor lehetetlen előrejelezni. A címzett bevételek eszközét ezért nem szabad figyelembe venni az uniós költségvetésből szükséges támogatás szintjének meghatározásakor, hanem annak a változó piaci körülményekhez való gyors alkalmazkodáshoz szükséges költségvetési rugalmasságot kell biztosítania az Európai Gyógyszerügynökség számára. Módosítástervezet 6303 === ENVI/6303 === előterjesztette: Corinne Lepage, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 17 03 07 02. jogcím Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Hozzájárulás a 3. címhez A(z) számadatok és a(z)a tartalék felszabadítására vonatkozó feltételek a következőképpen módosítandók: 17 03 07 02 22 488 000 22 690 000 27 089 000 24 268 000 22 488 000 22 690 000 3 246 550 364 600 25 734 550 23 054 600 1 354 450 1 213 400 1 354 450 1 213 400 Összesen 22 488 000 22 690 000 27 089 000 24 268 000 22 488 000 22 690 000 4 601 000 1 578 000 27 089 000 24 268 000 A tartalék felszabadításának feltételei: A hatóság hitelességének határozottan árt, hogy több területen (géntechnológiával módosított szervezetek, édesítőszerek) újra és újra összeférhetetlenség áll fenn, hogy egyes érdekeltségi nyilatkozatok hiányosak, valamint hogy az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 16. cikkét 2010 óta megsértik. A 3. címhez hozzájáruló eszközök 5%-ának tartalékba helyezése azt célozza, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság konkrét intézkedéseket hozzon, és e problémák megoldására pontos menetrendet fogadjon el. Ezen intézkedéseknek különösen az alábbiakra kell kiterjedniük: - az összeférhetetlenség pontos és egyértelmű meghatározása, amelynek során az OECD által javasolt fogalommeghatározást figyelembe veszik, 5

- annak pontos meghatározása, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság mit ért a megállapított összeférhetetlenség súlyosságán, és e meghatározást miként kívánja alkalmazni a szakértői bizottságokra; - iránymutatások az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság alkalmazottai számára az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 16. cikkének alkalmazására vonatkozóan; - az érdekeltségi nyilatkozatok keresztellenőrzési rendszerének bevezetése, amelynek során a nyilatkozatokat egybevetik az érintett gazdasági ágazattól kapott adatokkal; - szankciók előírása a szándékosan hiányos érdekeltségi nyilatkozatok esetében. A hatóság hitelességének határozottan árt, hogy több területen (géntechnológiával módosított szervezetek, édesítőszerek) újra és újra összeférhetetlenség áll fenn, hogy egyes érdekeltségi nyilatkozatok hiányosak, valamint hogy az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 16. cikkét 2010 óta megsértik. Az eszközök 5%-ának tartalékba helyezése azt célozza, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság konkrét intézkedéseket hozzon, és e problémák megoldására pontos menetrendet fogadjon el. Módosítástervezet 6304 === ENVI/6304 === előterjesztette: Theodoros Skylakakis, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 03 12 6 17 03 12 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000 Összesen 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000 Kísérleti projekt Antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia: A nagyfokú és nem megfelelő antibiotikum-használat okainak kutatása Háttér: Az EUMSZ 168. cikke kimondja, hogy az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által, továbbá a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérését, az ilyen veszélyek korai előrejelzését és az ezek elleni küzdelmet. Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia e cikk rendelkezései alá tartozik. Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia természetes biológiai jelenség, amelyet azonban számos tényező, többek között az emberek által alkalmazott gyakorlat is erősíthet. Az elmúlt évtizedekben az antimikrobiális hatóanyagok humán- és állatgyógyászatban történő felelőtlen és helytelen használata felgyorsította ezt a folyamatot. Ez hatalmas költségeket ró az egyes emberekre és a társadalomra, a humán- és az állategészségügyi ágazatban egyaránt. A rezisztens mikroorganizmusok által okozott fertőzések gyakran nem reagálnak a hagyományos kezelésre, ami a betegség elhúzódásához és a halálozási kockázat növekedéséhez vezet. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által 2009-ben, az európai hemokultúrákból leggyakrabban izolált baktériumok alapján végzett becslések szerint ezek a kiválasztott multirezisztens baktériumok évente 25 000 beteg halálát okozzák, és legalább évi

1,5 milliárd euró összegű egészségügyi többletkiadásokat, illetve termelékenységcsökkenést eredményeznek. Ezt a helyzetet tovább rontotta az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztenciához kapcsolódó újabb veszélyek megjelenése, például az antibiotikumokkal szemben extenzíven rezisztens, karbapenemáz-termelő Enterobacteriaceae, valamint a multirezisztens és extenzív gyógyszerrezisztens tuberkulózis (MDR és XDR TB) nemzetközi elterjedése. A WHO szerint évente világszerte mintegy 440 000 új multirezisztens tuberkulózisos esetet regisztrálnak, amely legalább 150 000 ember halálát okozza. Az elmúlt évtizedekben az antibiotikumok felelőtlen és helytelen használata felgyorsította ezt a tendenciát. Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia ezért nyilvánvalóan határokon átnyúló vonatkozású jelenség, és nem zárható ki, hogy egy felmerülő szélsőséges következményt a jelenlegi erőforrásokkal és tudással feltehetőleg nem lehetne kezelni. Az antimikrobiális hatóanyagoknak a humán orvostudományban való körültekintő alkalmazásáról szóló, 2001-es tanácsi ajánlás (2002/77/EK) európai keretet hoz létre az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia megelőzését és ellenőrzését, valamint a körültekintő alkalmazás előmozdítását célzó nemzeti stratégiák elfogadásához és végrehajtásához. Az ajánlás célirányos intézkedéseket rögzít, amelyeket a tagállamoknak végre kell hajtaniuk, ideértve a felügyeleti rendszerek felállítását és fejlesztését, a megelőző intézkedéseket, például a rendszerszintű antibakteriális hatóanyagok alkalmazásának vénykötelessé tételét, az oktatási és képzési programokat és a figyelemfelkeltő kampányokat stb. Ugyanakkor még ha előrelépés figyelhető is meg az antimikrobiális hatóanyagok körültekintő alkalmazásának előmozdítása terén, a Bizottság fenti ajánlások végrehajtásáról szóló jelentése és a 2010. évi Eurobarométer felmérés egy sor hiányosságot tárt fel az antimikrobiális hatóanyagok körültekintő alkalmazásának előmozdítása tekintetében. Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztenciával kapcsolatos információk hozzáférhetősége és a polgárok fogyasztási szokásaira gyakorolt hatása Uniószerte továbbra is eltérő szintű. Ami az antibiotikumok vénykötelessé tételével kapcsolatos jogszabály végrehajtását illeti, 2008-ban öt országban becslések szerint az antibiotikumok 1 5 százalékát, három országban 5 10 százalékát, egy országban pedig több mint 15 százalékát még mindig vény nélkül adták ki. Az antimikrobiális hatóanyagok vény nélküli eladása hozzájárul az antimikrobiális hatóanyagok nem megfelelő alkalmazásához és ezáltal az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia terjedéséhez. Ezért az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia hatásai egyértelműen határokon átnyúló fenyegetést jelenthetnek, így rendkívül hasznos és értékes lehet a tagállamok számára az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztenciával szembeni küzdelemhez nyújtott uniós hozzájárulás. A kísérleti fellépés céljai: 1. Az antimikrobiális hatóanyagok nem megfelelő alkalmazásának és vényre vagy vény nélkül történő eladásának vizsgálata a lánc egészében az orvostól és a gyógyszerésztől a betegig az összes érintett szereplő magatartását tekintve, azon főbb uniós tagállamok esetét alapul véve, amelyekben az antibiotikumok vény nélküli hozzáférhetőségének aránya a legmagasabb. A fellépés célja az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása mögött rejlő okok jobb vizsgálata, a célországokon belüli, vény nélküli antibiotikum-eladás mértékének értékelése, a vény nélküli eladások magas aránya mögött rejlő okok azonosítása, annak értékelése, hogy elegendő információ jut-e el az érintett szereplőkhöz, melyek az indítékaik, ösztönzőik és gyakorlataik, illetve hogyan ítélik meg az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia által jelentett általános fenyegetést, továbbá a helyzet legmegfelelőbb kezelésével kapcsolatos ajánlások megfogalmazása.. 2. Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia elleni átfogó és integrált uniós politikához való hozzájárulás és annak elérése. Egyedi intézkedések a. Alapos felmérések a kísérleti fellépés által célzott csoportok körében b. Mélyreható viták c. Vizsgálandó esetek azonosítása minden egyes tagállamban Időkeret 3 év 7

Fontos az antimikrobiális hatóanyagok nem megfelelő alkalmazásának és vényre vagy vény nélkül történő eladásának vizsgálata a lánc egészében, továbbá az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia elleni átfogó és integrált uniós politikához való hozzájárulás és annak elérése. Az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása mögött rejlő okok jobb vizsgálata, a célországokon belüli, vény nélküli antibiotikum-eladás mértékének értékelése, a vény nélküli eladások magas aránya mögött rejlő okok azonosítása, annak értékelése, hogy elegendő információ jut-e el az érintett szereplőkhöz, melyek az indítékaik és a gyakorlataik, illetve hogyan ítélik meg az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia által jelentett általános fenyegetést, továbbá ajánlások megfogalmazása. Módosítástervezet 6305 === ENVI/6305 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 17 03 07 02. jogcím Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Hozzájárulás a 3. címhez A számadatok a következőképpen módosítandók: 8 17 03 07 02 22 488 000 22 690 000 27 089 000 24 268 000 22 488 000 22 690 000 4 601 000 1 578 000 27 089 000 24 268 000 Összesen 22 488 000 22 690 000 27 089 000 24 268 000 22 488 000 22 690 000 4 601 000 1 578 000 27 089 000 24 268 000 A 2012. évi költségvetési tervezet visszaállítása. A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6306 === ENVI/6306 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 17 03 03 01. jogcím Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ Hozzájárulás az 1. és 2. címhez A számadatok a következőképpen módosítandók: 17 03 03 01 32 430 000 32 430 000 37 310 000 37 310 000 32 430 000 32 430 000 4 880 000 4 880 000 37 310 000 37 310 000 Összesen 32 430 000 32 430 000 37 310 000 37 310 000 32 430 000 32 430 000 4 880 000 4 880 000 37 310 000 37 310 000 A költségvetési tervezet visszaállítása.

Módosítástervezet 6307 === ENVI/6307 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 07 03 70 01. jogcím Európai Vegyianyag-ügynökség Tevékenységek a veszélyes vegyi anyagok behozataláról és kiviteléről szóló szabályozás terén Hozzájárulás az 1. és 2. címhez 9 07 03 70 01 p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. 348 700 348 700 261 525 261 525 261 525 261 525 Összesen 348 700 348 700 261 525 261 525 261 525 261 525 A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6308 === ENVI/6308 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 07 03 60 01. jogcím Európai Vegyianyag-ügynökség Tevékenységek a biocidok szabályozása terén Hozzájárulás a 2. fejezetből az 1. és a 2. címhez 07 03 60 01 p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. p.m. 704 000 704 000 528 000 528 000 528 000 528 000 Összesen p.m. p.m. 704 000 704 000 528 000 528 000 528 000 528 000 A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6309 === ENVI/6309 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 07 03 09 01. jogcím Európai Környezetvédelmi Ügynökség Hozzájárulás az 1. és 2. címhez A számadatok a következőképpen módosítandók: 07 03 09 01 21 557 000 21 557 000 22 830 722 22 830 722 21 880 355 21 880 355 950 367 950 367 22 830 722 22 830 722 Összesen 21 557 000 21 557 000 22 830 722 22 830 722 21 880 355 21 880 355 950 367 950 367 22 830 722 22 830 722 A költségvetési tervezet visszaállítása.

Módosítástervezet 6310 === ENVI/6310 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 21 04 01. jogcímcsoport Környezetvédelem és a természeti erőforrások fenntartható kezelése, beleértve az energiát A számadatok a következőképpen módosítandók: 21 04 01 134 172 000 85 000 000 200 713 000 170 000 000 199 213 000 139 500 000 1 500 000 30 500 000 200 713 000 170 000 000 65 000 000 57 826 850 Összesen 199 172 000 142 826 850 200 713 000 170 000 000 199 213 000 139 500 000 1 500 000 30 500 000 200 713 000 170 000 000 A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6311 === ENVI/6311 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 17 04 02 01. jogcím Egyéb intézkedések az állategészségügy, az állatgondozás és a közegészségügy területén Új intézkedések A számadatok a következőképpen módosítandók: 17 04 02 01 18 100 000 13 000 000 18 000 000 13 000 000 15 000 000 7 000 000 3 000 000 6 000 000 18 000 000 13 000 000 Összesen 18 100 000 13 000 000 18 000 000 13 000 000 15 000 000 7 000 000 3 000 000 6 000 000 18 000 000 13 000 000 A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6312 === ENVI/6312 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 17 04 01 01. jogcím Állatbetegségek felszámolására irányuló és monitoringprogramok, valamint az állatok olyan fizikai állapotának ellenőrzése, amely egy külső tényezőhöz kapcsolódva közegészségügyi kockázatot jelenthet Új intézkedések A számadatok a következőképpen módosítandók: 17 04 01 01 270 000 000 170 885 000 259 000 000 195 000 000 259 000 000 171 000 000 24 000 000 259 000 000 195 000 000 10

11 Összesen 270 000 000 170 885 000 259 000 000 195 000 000 259 000 000 171 000 000 24 000 000 259 000 000 195 000 000 A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6313 === ENVI/6313 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 17 03 10 03. jogcím Külön hozzájárulás a ritka betegségek gyógyszerkészítményeihez A számadatok a következőképpen módosítandók: 17 03 10 03 4 901 000 4 901 000 6 000 000 6 000 000 4 974 515 4 974 515 1 025 485 1 025 485 6 000 000 6 000 000 Összesen 4 901 000 4 901 000 6 000 000 6 000 000 4 974 515 4 974 515 1 025 485 1 025 485 6 000 000 6 000 000 A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6314 === ENVI/6314 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 07 02 01. jogcímcsoport Hozzájárulás a multilaterális és nemzetközi környezetvédelmi tevékenységekhez A számadatok a következőképpen módosítandók: 07 02 01 2 150 000 2 047 185 2 250 000 2 250 000 2 150 000 1 912 500 100 000 337 500 2 250 000 2 250 000 Összesen 2 150 000 2 047 185 2 250 000 2 250 000 2 150 000 1 912 500 100 000 337 500 2 250 000 2 250 000 A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6315 === ENVI/6315 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 07 01 04 05. jogcím Az uniós éghajlat-politika és az éghajlat-politikai fellépésekre vonatkozó jogszabályok végrehajtása Igazgatási kiadások

A számadatok a következőképpen módosítandók: 12 07 01 04 05 1 800 000 1 800 000 2 000 000 2 000 000 1 800 000 1 800 000 200 000 200 000 2 000 000 2 000 000 Összesen 1 800 000 1 800 000 2 000 000 2 000 000 1 800 000 1 800 000 200 000 200 000 2 000 000 2 000 000 A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6316 === ENVI/6316 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 07 03 07. jogcímcsoport LIFE+ (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz 2007 2013) A számadatok a következőképpen módosítandók: 07 03 07 305 000 000 200 000 000 316 255 000 220 000 000 316 255 000 205 500 000 14 500 000 316 255 000 220 000 000 Összesen 305 000 000 200 000 000 316 255 000 220 000 000 316 255 000 205 500 000 14 500 000 316 255 000 220 000 000 A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6317 === ENVI/6317 === előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 07 01 04 01. jogcím LIFE+ (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz 2007 2013) Igazgatási kiadások A számadatok a következőképpen módosítandók: 07 01 04 01 15 800 000 15 800 000 17 200 000 17 200 000 15 800 000 15 800 000 1 400 000 1 400 000 17 200 000 17 200 000 Összesen 15 800 000 15 800 000 17 200 000 17 200 000 15 800 000 15 800 000 1 400 000 1 400 000 17 200 000 17 200 000 A költségvetési tervezet visszaállítása. Módosítástervezet 6318 === ENVI/6318 === előterjesztette: Dagmar Roth-Behrendt, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 03 12 17 03 12 1 300 000 1 300 000 1 300 000 1 300 000 Összesen 1 300 000 1 300 000 1 300 000 1 300 000 Kísérleti projekt Az autizmus prevalenciájára vonatkozó európai protokoll az autisztikus spektrumzavar korai felismeréséhez Európában Az értelmi fogyatékossággal élők közül leginkább az autisztikus spektrumzavarban (ASD) szenvedő gyermekek számára lehet előnyös az uniós hozzáadott érték, ezért a fellépéseket elsősorban rájuk kell összpontosítani. Jelenleg a felnőttkort elért és csupán felnőttkorban diagnosztizált ASD-betegekkel kapcsolatos uniós és nemzeti erőfeszítések hiánya negatívan hat e specifikus népességcsoport egészségben eltöltött évek számára és aktív időskorára. Egy, az autizmus spektrumzavarral kapcsolatos közös európai perspektíva létrehozásához szükség van az érdekképviseletnek, a transzkulturális és költséghatékony klinikai gyakorlatoknak, a kutatásnak, valamint az információk és a szakértelem megosztásának ösztönzésére. Az autizmussal élő felnőttek arra való képessége, hogy ellássák magukat vagy akár gondoskodjanak magukról, értelmi adottságaiktól és attól függ, hogy képesek-e megbirkózni a modern társadalom által támasztott társadalmi és kommunikációs elvárásokkal. Azon betegek, akiket első ízben felnőttkorukban diagnosztizáltak, jellemzően magas fokú értelmi képességekkel rendelkeznek, de alacsony fokú szociális és kommunikációs készségeik miatt mégis kudarcot vallanak. Az egyedi segítségnyújtás alapja, hogy létezzenek kipróbált protokollok az ASD tüneteinek/magatartásmintáinak felismeréséhez, amelyek nemcsak az autizmus általában gyermekkorban diagnosztizált súlyosabb formáiban jelennek meg, hanem az enyhébb formákban is, amelyeket csupán felnőttkorban diagnosztizálnak. Ha megfelelően elsajátítják a szociális válaszlépéseket és az elfogadott magatartásformákat, az autisztikus felnőttek a társadalom hasznos tagjaiként élhetnek. Jelenleg ezeknek a magasan funkcionáló autisztikus felnőtteknek a többsége társadalmilag elszigetelten él és szociális támogatásra szorul amiatt, hogy hiányzik a magasan funkcionáló autizmus specifikus formájának elismerése, és nincsenek külön eszközök ezen emberek támogatására. A projekt célja: A projekt célkitűzéseinek a felnőttkori ASD-t övező főbb kérdésekre kell összpontosulnia, nevezetesen a magasan funkcionáló autizmus korai felismerésére és az ezen emberek támogatását szolgáló eszközök kialakítására. A stratégiai célkitűzés az életminőség javítása, az ASD által érintett személyek társadalmi és szakmai újrabeilleszkedése, valamint a társadalmi kirekesztődésnek és a korai nyugdíjba vonulásnak az elkerülése. A projekt leírása: A javasolt fellépés az autizmus európai információs rendszere (EAIS) projekt (http://www.eais.eu/) által elért eredményekre épít a kidolgozott protokollok végrehajtásán keresztül. A javaslat különösen a közegészségügyi modell ASD-re történő alkalmazására összpontosít, a prevalenciával, a szűréssel, a diagnózissal és a beavatkozással kapcsolatos munkacsomagok révén. Az Az autizmus prevalenciájára vonatkozó európai protokoll az autisztikus spektrumzavar korai felismeréséhez Európában projektnek három konkrét eredményt kell elérnie. Ezek a következők: 1. Az ASD prevalenciájának megbecsülése 6 9, különböző tagállamokban található projektterületen, az EAIS projekt keretében kidolgozott, az autizmus prevalenciájára vonatkozó harmonizált európai protokoll alkalmazásával, valamint a fent említett protokoll validálása különböző nyelvi és kulturális verziókban. Ez elvezet az autizmus prevalenciájával kapcsolatos első kontinensszintű tanulmányhoz, és ideális esetben 13

pontos becslést fog nyújtani az Európai Bizottság számára az Európában élő, ASD által érintett személyek számát illetően. 2. Az ASD korai felismerésére irányuló stratégia végrehajtása és lehetőség szerinti validálása 6 9 projektterületen, az EAIS projekt által kidolgozott harmonizált protokoll alkalmazása révén. Ennek célja az autizmus szűrésére alkalmazott eszközök különböző nyelvekre és kulturális körülményekre történő lefordítását, illetve azokhoz való hozzáigazítását biztosító elem felvétele, továbbá az eredmények összehasonlítása. Emellett a célkitűzés kiterjed a közvélemény és a szakmai közösségek autizmussal kapcsolatos tudatosságának növelésére, valamint az egészségügyi szakemberek képzésének támogatására annak érdekében, hogy jobban megismerjék az ASD-t és jobban képesek legyenek az ASD gyermekkorban, illetve magasan funkcionáló változatának felnőttkorban történő felismerésére is. 3. A korai beavatkozással, a diagnózissal és az ASD klinikai kezelésével kapcsolatos jelenlegi bevált gyakorlatok felülvizsgálata, a partnerekkel való együttműködés annak áttekintése érdekében, hogy mit tesznek jelenleg a szolgálataik az ASD-vel élő gyermekekkel és felnőttekkel kapcsolatos korai beavatkozás terén, valamint a sajátos szükségletek azonosítása és azt követően képzési program kialakítása az adott közösségben megfelelő beavatkozásra vonatkozóan és a személyzet képzését érintő ajánlások megfogalmazása. A projektidőszak végén világos kép áll majd rendelkezésre az összehasonlítható, népességalapú tagállami előfordulási arányokról. Emellett az orvosi közösség iránymutatásokat fog kapni arra vonatkozóan, hogy miként ismerhető fel korai szakaszban az ASD, illetve annak alacsonyan és magasan funkcionáló formái, valamint mi a legmegfelelőbb módja a diagnosztizálásnak és az orvosi beavatkozásnak ahhoz, hogy az egyén vonatkozásában a lehető legjobb eredményeket lehessen elérni. A tervezett multikulturális, soknyelvű tapasztalatszerzés egyedülálló lehetőséget fog nyújtani az Európán belüli, illetve világszerte történő jövőbeni elterjesztéshez az ASD-ben szenvedő emberek életminőségének javítása érdekében. Ez a projekt kiemelt hangsúlyt fektet e holisztikus közegészségügyi megközelítés eredményeinek az európai tagállamokban történő, széles körű terjesztésére annak érdekében, hogy a lehetséges előnyöket a lehető legtöbb érintett személy és család élvezhesse. A javasolt intézkedés növelné és javítaná az autisztikus spektrumzavarban szenvedő emberek lehetőségeit az egészséges időskor tekintetében. Módosítástervezet 6319 === ENVI/6319 === előterjesztette: Bas Eickhout, Rebecca Harms, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 12 14 07 03 12 5 000 000 5 000 000 5 000 000 5 000 000 Összesen 5 000 000 5 000 000 5 000 000 5 000 000

Előkészítő intézkedés A harmonizált uniós erdészeti információcsere jövőbeni jogalapját előkészítő intézkedés A szöveg a következőkkel egészül ki: Az előkészítő intézkedés hozzájárul az uniós szintű rendszer fenntartásához és az összehasonlítható és harmonizált erdészeti információk gyűjtéséhez, alapul szolgálva az Európai Unióban található erdőkkel kapcsolatos, szakpolitikai fontossággal bíró információk nemzetközi kötelezettségekből és az erdészeti cselekvési terv 8. kulcstevékenységéből (COM 2006 végleges) fakadóan szükséges cseréjéhez, a harmonizált uniós erdészeti információcseréről szóló közelgő rendelet előkészítéseként. Konkrétabban az előkészítő intézkedés meglévő, nemzeteket átnyúlóan harmonizált monitoringmódszerek és szabványok alapján, lehetőség szerint nagyméretű és intenzív mintaterületekre vonatkozóan mennyiséggel és minőséggel kapcsolatos erdészeti adatokat fog gyűjteni az éghajlatváltozásról, a levegőszennyezésről, a biológiai sokféleségről és az erdők állapotáról, ideértve a talaj állapotát és a szénmegkötést, lehetőség szerint biztosítva az adatsorok folytonosságát. Az intézkedés célja reprezentatív erdészeti információk gyűjtése az egész Európai Unióban. Előkészítő intézkedés az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. cikkének (6) bekezdése szerint. A Tanács és az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy folyamatosan értékelni kell és figyelemmel kell kísérni az európai erdők állapotát, dinamikáját és alakulását, és kiemelte az egész Európára kiterjedő, összehasonlítható erdészeti információk szükségességét. Az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot az erdészeti információcserére vonatkozóan az erdővel borított területekre, a biológiai sokféleségre, a biotikus és abiotikus fenyegetésekre és a földhasználatra vonatkozó harmonizált és összehasonlítható adatok gyűjtése és terjesztése céljából. Egyértelmű az EU hozzáadott értéke a harmonizált erdészeti információk gyűjtésének biztosítása terén, amíg az erdészeti információcseréről szóló új jogalap rendelkezésre nem áll. Módosítástervezet 6320 === ENVI/6320 === előterjesztette: Richard Seeber, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 32 15 07 03 32 500 000 500 000 500 000 500 000 Összesen 500 000 500 000 500 000 500 000 Kísérleti projekt A víz nukleáris és fosszilis energiatermelés céljára történő rendelkezésre állása, felhasználása és fenntarthatósága

A kísérleti projekt egy évig tart, és célja a hűtővíz nukleáris és fosszilis energiatermeléshez való rendelkezésre állásának és felhasználásának vizsgálata. A fosszilis és nukleáris forrásból történő energiatermelés nagy mennyiségű hűtővizet igényel. A 2003-as hőséghullám során hűtővíz hiányában Európa-szerte több energiatermelő üzem kényszerült az energiatermelés felfüggesztésére. Az atomerőművek leállása (például Franciaországban, Németországban és Spanyolországban) a hazai termelést nem érintette, az energiaexport terén azonban jelentős visszaesést okozott. Mivel az éghajlatváltozás súlyosbítja az időjárási feltételeket, a vízkészletek nagy valószínűséggel tovább fognak csökkenni, így ez a forrás még szűkösebbé fog válni. Vizsgálatot kell végezni a nukleáris és fosszilis energiatermelés jelenlegi hűtővízszükségletéről, egyidejűleg figyelembe véve a meglévő és a jövőbeni erőművek elhelyezkedését (és vízkészletekhez való közelségét) is. A projekt lezárt és folyamatban lévő vizsgálatokra (pl. a ClimWatAdapt projektre) épít azzal a céllal, hogy részletes képet nyújtson az energia/víz-rendszer sebezhetőségéről, ideértve az erőműveknek és azok áradásokkal, aszályokkal, hőséghullámokkal stb. szembeni sebezhetőségének számbavételét. MEGJEGYZÉSEK: (a nem kívánt rész törlendő) A következőképpen módosítandó: Részt vevő országok: Az EU minden tagállama. A projekt eredménye: Iránymutatások a jövőbeni erőművek elhelyezkedésére vonatkozóan, a meglévő erőművek sebezhetőségének csökkentéséhez szükséges beruházások azonosítása és számszerűsítése. A városok és a fejlesztők komolyan veszik a szén-dioxid-semleges társadalom irányába történő elmozdulást, ami jelentős változásokat eredményez a lakások és épületek tervezése terén, amelyek a vizet is érinthetik. A projektet a jelenleg mérlegelés alatt álló, a vízzel kapcsolatos innovációs partnerséggel összehangolva kell kialakítani. A projekt biztosíthatná a Bizottság által az európai vízkincs megőrzésére irányuló terv keretében előterjesztendő, az épületek hatékony vízfelhasználásáról szóló új javaslat nyomon követését. Módosítástervezet 6321 === ENVI/6321 === előterjesztette: Richard Seeber, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 32 07 03 32 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 Összesen 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 Kísérleti projekt A szén-dioxid-semleges lakások szennyvízrendszerekre gyakorolt hosszú távú hatásai 16

Azon elvárás nyomán, hogy a lakások energiafogyasztását a lehető legalacsonyabbra csökkentsék, széndioxid-semleges lakásokat terveznek, amelyek alapja a jobb szigetelés és a többek között hővisszanyerés révén csökkentett energiafogyasztás. A háztartási víz közel 50%-át háztartási célokra (takarítás, tisztálkodás stb.) felmelegítik, és ez a hosszú távú tendencia hatással lesz a vízellátásra mennyiségi és minőségi szempontból, emellett a szennyvízszolgáltatásokra a mennyiség és a minőség, valamint a hőtartalom tekintetében. MEGJEGYZÉSEK: (a nem kívánt rész törlendő) A következőképpen módosítandó: Részt vevő országok: Németország, Belgium, Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Ausztria, Franciaország A projekt eredménye: A javasolt összeget különböző bemutatóhelyekre használják fel, konkrét módon előretekintve a városi vízkörforgással kapcsolatos jelenlegi energiamegtakarítási politikák lehetséges középtávú hatásaira. A városok és a fejlesztők komolyan veszik a szén-dioxid-semleges társadalom irányába történő elmozdulást, ami jelentős változásokat eredményez a lakások és épületek tervezése terén, amelyek a vizet is érinthetik. A projektet a jelenleg mérlegelés alatt álló, a vízzel kapcsolatos innovációs partnerséggel összehangolva kell kialakítani. A projekt biztosíthatná a Bizottság által az európai vízkincs megőrzésére irányuló terv keretében előterjesztendő, az épületek hatékony vízfelhasználásáról szóló új javaslat nyomon követését. Módosítástervezet 6322 === ENVI/6322 === előterjesztette: János Áder Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 30 17 07 03 30 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 Összesen 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 Kísérleti projekt LÉGKÖRI CSAPADÉK AZ ÉDESVÍZ VÉDELME ÉS HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA A projekt kezdési dátuma: 2012. január 1. A projekt lezárásának dátuma: 2013. december 31. A projekt céljai: A Kárpát-medence egyedülálló földrajzi, éghajlati, ökológiai és gazdasági régió Európában, amelyen

nyolc tagállam, köztük öt tagállam osztozik. A régió fő vízforrása a légköri csapadék, a másik pedig a Duna folyó által hozott víz. A medencén belüli csapadék megtartását, biztosítását, szabályozását és felhasználását nagymértékben befolyásolják a földhasználati módok. A talaj a víz tárolásának fontos tényezője, amely képes a víz mennyiségének, dinamikájának, eloszlásának, rendelkezésre állásának és minőségének befolyásolására. A projekt célja megbízható tudományos alapok és ésszerű módszertani eszközök szolgáltatása a kárpát-medencei légköri csapadékból származó édesvíz biztosításához, védelméhez és hatékony felhasználásához. A projekt/fő feladatok rövid leírása: A fent felsorolt területekhez kapcsolódó kutatási eredmények számbavétele és elemző áttekintése. A csapadék megfelelő és fejlett földhasználati módok révén történő felhasználása. A víztárolás javítása, valamint a víz mennyiségének, dinamikájának, eloszlásának, rendelkezésre állásának és minőségének jobb befolyásolása. Az édesvíz Kárpát-medencén belüli védelmét és hatékony felhasználását célzó modellek kidolgozása. A tudományos eredmények és végrehajtási módszerek áttekintése a fenntarthatóság, a fenntartható ökoszisztémák területén, valamint a természetvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggésben. Az éghajlatváltozás különböző vízforrásokra, készletekre, felszíni és felszín alatti víztestekre, azok hasznosságára és sebezhetőségére gyakorolt hatásai és a jövőbeni kilátások. Helyszíni esettanulmányok végzése a különféle vízmegtartó földhasználati módok különböző eltérő talajklíma-típusokat, illetve művelési és kezelési rendszereket bemutató ökológiai körülmények közötti tesztelésére. Ajánlások megfogalmazása későbbi felhasználásra. A Kárpát-medencében és Európa-szerte alkalmazott, alkalmazkodást célzó intézkedések gyűjteményének létrehozása. A javasolt projekt nemcsak a kárpát-medencei régióra összpontosít. A projekt földrajzi fókusza további földrajzi területekre is kiterjed az Európai Unión belül: a Duna folyó felső és alsó szakaszának régióira, amelyek esetében az éghajlatváltozási és a társadalmi-gazdasági forgatókönyvek vonatkozásában alkalmazható a természetes vízmegtartást célzó intézkedések végrehajtása. Részt vevő országok: Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria. Várt eredmények: Rövid távú eredmények: Kutatási eredmények összegyűjtése és terjesztése a légköri csapadék védelme és a felhasználási hatékonyság terén. Az adatokhoz, információkhoz, értékelésekhez való közvetlen hozzáférés (közös adatbázis). Hosszú távú eredmények: Módszertan kidolgozása a légköri csapadéknak a rendelkezésre álló vízmennyiség viszonylatában történő értékelésére és kezelésére vonatkozóan. A döntéshozatalhoz való hozzájárulás az édesvíz felhasználásának és kezelésének területén helyi, regionális és európai szinten. Az európai politika különösen az Európai Környezetért és az Értékelések értékelése feladatainak támogatása környezetvédelmi, szociális, egészségügyi, gazdasági és vidékfejlesztési kérdésekben. Az EU víz-keretirányelve hangsúlyozza, hogy a vízkészletek szűkössége és az aszályok komoly problémát jelentenek. Megállapítja, hogy az aszályok által érintett területek növekedtek, és hogy az éghajlatváltozás várhatóan felnagyítja a regionális különbségeket. A javaslat nemzeti és nemzetközi tapasztalatokon (uniós irányelveken és ENSZ-javaslatokon, a VAHAVA és az ADAM projektek eredményein) alapul. A projekthipotézisek illeszkednek az Éghajlat-változási Kormányközi Testület A2-es forgatókönyvéhez, a Környezetvédelmi Főigazgatóság Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában című fehér könyvéhez, valamint a természetes vízmegtartást segítő intézkedésekről szóló jelenlegi tanulmányhoz. 18

Módosítástervezet 6323 === ENVI/6323 === előterjesztette: Dagmar Roth-Behrendt, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 03 12 17 03 12 1 280 000 1 280 000 1 280 000 1 280 000 Összesen 1 280 000 1 280 000 1 280 000 1 280 000 Kísérleti projekt Nemek szerinti mechanizmusok a koszorúér-betegségre vonatkozóan Európában A koszorúér-betegség (CAD) Európában a nők és a férfiak körében az egyik leggyakoribb halálok. Vizsgálatunk célja a bevált gyakorlatok rendszerének létrehozása EU-szerte, javítva a diagnózist és a terápiát a betegség adott nemre jellemző megnyilvánulásainak figyelembevétele révén. Ez jelentős javulást fog hozni a nők és férfiak diagnosztizálása és kezelése terén, emellett az alapvető elveket adott esetben más betegségekre is át lehet vinni. A program céljai az abban részt vevő országok számára: 1. az orvosi szakma és a nyilvánosság figyelmének felhívása a koszorúér-betegség klinikai megnyilvánulásai és előfordulása tekintetében fennálló, nemek közötti különbségekre 2. uniós iránymutatások létrehozása a koszorúér-betegség nemek szerinti megnyilvánulásairól és kezeléséről 3. az egészséget meghatározó tényezőkkel és a kockázati tényezőkkel kapcsolatos nemi vonatkozások vizsgálata 4. a bevált gyakorlatok tervének terjesztése a tagállamokban Nemek szerinti különbségek vannak abban, hogy miként érinti a koszorúér-betegség a nőket és a férfiakat, milyen tüneteket mutatnak az egyes nemek, illetve hogyan kezelik a nőket és a férfiakat. Emellett a koszorúér-betegségben szenvedők esetében alkalmazott gyógyszerek eltérően hatnak a nőkre és a férfiakra. Ezért a férfi és női koszorúérbetegek hatékonyabb segítése érdekében hasznos lenne egy uniós iránymutatás. Módosítástervezet 6324 === ENVI/6324 === előterjesztette: Thomas Ulmer, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 19

Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 03 13 17 03 13 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 Összesen 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 Kísérleti projekt Sikeres stratégiák kidolgozása és végrehajtása a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére A 2-es típusú diabetes mellitus krónikus betegség, és az egyik legnagyobb kihívást jelenti a közegészségügy számára Európában. Több mint 30 millió európai polgár él cukorbetegséggel, és ez a szám világosan mutatja, hogy a cukorbetegség már társadalmi és gazdasági katasztrófa méreteit ölti. Az átlagos uniós előfordulási arány a felnőtt népesség körében 8,6%, és ez 2025-re várhatóan 10% fölé emelkedik. A cukorbetegség a fogyatékosság tíz fő okának egyike, és olyan súlyos következményekkel jár, mint a kardiovaszkuláris betegség, a vakság és a veseelégtelenség. Ennek következtében jelenleg az uniós egészségügyi költségvetések jelentős részét költik a cukorbetegség és szövődményei kezelésére. 2010-ben például az uniós egészségügyi költségvetések átlagosan 10%-át költötték a cukorbetegségre. Bizonyított, hogy a 2-es típusú cukorbetegség megjelenése és szövődményei is megelőzhetők különféle intézkedésekkel, így a veszélyeztetett személyek korai azonosításával, az egészséges életvitel ösztönzésére összpontosító figyelemfelkeltő kampányok és oktatási programok kidolgozásával, valamint jó minőségű megelőző ellátással. A cukorbetegség sikeres megelőzésének biztosítása érdekében azonban az összes érintett szereplő egészségügyi szakemberek, cukorbetegek, a lakosság, a média, az élelmiszeripar, a helyi piaci láncok és a politikai döntéshozók együttműködésével kezelni kell a növekvő járvány jelentette terhet. Ez a kísérleti projekt két szakaszból álló, innovatív megközelítésmódot javasol a cukorbetegség megelőzésére. Az első szakasz a már cukorbetegségben szenvedők korai diagnosztizálására és a veszélyeztetettek például a metabolikus szindrómával élők azonosítására irányuló szisztematikus megközelítésmódok kialakításából áll. A második szakaszban a veszélyeztetettek cukorbetegségének megelőzését célzó strukturált tevékenységi programok kialakítására és értékelésére kerül sor. 1. A lakosság szűrése kis mintán történik (3000 10 000 ember), ami azt jelenti, hogy a szűrés öt kiválasztott tagállamban egy bizonyos község/város valamennyi lakosát érinti. Ezen innovatív megközelítés az alábbiak miatt javasolt: - maximális pontosság biztosítása az adatok értékelésénél; - a nemzeti szintű lakossági szűréshez esetlegesen szükséges adminisztratív engedélyekkel kapcsolatos teher elkerülése; - a szűréssel szerzett adatoknak és a végrehajtott prevenciós intézkedések hatásának hatékony kezelése; - helyi szintű lelkesedés kiváltása a projekt célkitűzései iránt és az összes érintett fél figyelmének felkeltése. 2. A projektbe az összes helyi érdekelt felet bevonják, akik összehangolt módon együtt fognak működni egymással: - az egészségügyi szakembereket bevonják a szűrésbe, az ellenőrzésbe/adatgyűjtésbe, valamint az oktatási programok kidolgozásába; - a helyi lakosságot ösztönzik a szűrőprogramok iránti együttműködő és nyitott hozzáállásra és a cukorbetegséggel kapcsolatos oktatási programokban való aktív részvételre; 20

- a médiát bevonják a figyelemfelkeltő kampányok kidolgozásába, emellett a média segíteni fog a projekt céljaival és állásával kapcsolatos információk terjesztésében; - az élelmiszeripar és a helyi piaci láncok elő fogják mozdítani és ösztönözni fogják az alacsony telítettzsír-, transzzsírsav-, só- és cukortartalmú élelmiszer-ipari termékek fogyasztását; - a helyi önkormányzat politikai döntéshozói a projekt eredményeit a cukorbetegség megelőzését célzó iránymutatásokba és stratégiákba fogják átültetni. Célok: 1. Összehangolt együttműködés kialakítása az orvosok és más egészségügyi szakemberek (ápolónők, táplálkozási tanácsadók, pszichológusok, kutatók), a lakosság, az élelmiszeripar, a helyi piaci láncok, a média és a helyi politikai döntéshozók között a 2-es típusú cukorbetegség megelőzése érdekében; 2. Kis léptékű szűrőprogramok kidolgozása a cukorbetegek korai diagnosztizálására és a veszélyeztetettek időben történő azonosítására. A lakossági szűrés négy csoportra oszlik: a)a veszélyeztetett csecsemők újszülöttkori szűrése (pl. vérvizsgálat, ha mindkét szülő cukorbeteg); b)minden iskolás gyermek és tizenéves szűrése (vérvizsgálatok, klinikai vizsgálat, az étkezési szokások értékelése, a fizikai aktivitás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a gyorséttermi ételek túlzott mértékű fogyasztása és más, meghatározandó tényezők értékelése); c)a teljes felnőtt lakosság szűrése (pl. vérvizsgálatok, klinikai vizsgálat, az étkezési szokások és a vonatkozó életviteli tényezők értékelése); d)az időskorúak szűrése. 3. Innovatív megközelítésmódok azonosítása az élelmiszeripar és a helyi igazgatás oktatási programokba való bevonására vonatkozóan; 4. Oktatási programok kidolgozása a lakosság és különösen a diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegek, a veszélyeztetettek, valamint a cukorbetegségben szenvedő vagy veszélyeztetett újszülöttek vagy gyermekek szülei számára; 5. Standard szűrőprogramok bevezetése a legmegfelelőbb vizsgálandó mutatók/paraméterek (például vérvizsgálatok, étkezési szokások, fizikai aktivitás és egyéb meghatározandó tényezők) azonosítása és kiválasztása révén. 6. A magas cukor-, só, telítettzsír-, és transzzsírsav-tartalmú ételek és italok fogyasztásának megelőzését elősegítő helyi élelmiszerpiac létrehozása. 7. Műhelyek és szemináriumok szervezése annak érdekében, hogy tájékoztassák a helyi lakosságot az élelmiszerek minőségének és tartalmának fontosságáról. A műhelyek és a szemináriumok a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő kampányokhoz is kapcsolhatók. Például a helyi piaci láncok szponzorálhatják ezeket a rendezvényeket oly módon, hogy zöldségeket és gyümölcsöket kínálnak a résztvevőknek. Részt vevő régiók/országok: 5 kiválasztott város vagy község (3000 10 000 lakos). MEGJEGYZÉSEK: A szöveg a következőkkel egészül ki: Várható eredmény: A projekt átfogó célja a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésével kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása és fejlesztése. A projektrégiókban részt vevő községek/városok közül néhány várhatóan képes lesz egy sikeres helyi stratégia kidolgozására és végrehajtására a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére vonatkozóan. A legsikeresebb stratégiák később átültethetők vagy belefoglalhatók a cukorbetegséggel kapcsolatos jövőbeni uniós és nemzeti kezdeményezésekbe (pl. a cukorbetegségről szóló iránymutatás vagy ajánlás, a cukorbetegségre vonatkozó nemzeti tervek). A projekt során kidolgozott prevenciós intézkedések hatását csak a projekt kezdetét követően mintegy 2 év elteltével lehet értékelni. Erre a hatásvizsgálatra a projektben részt vevő helyi lakosság egészségi állapotának szoros nyomon követésével kerül sor. A projekt kezdési dátuma: 2012. június A projekt lezárásának dátuma: 2014. június 21

Az Európai Parlament cukorbetegségről szóló írásbeli nyilatkozata (2006) a cukorbetegség megelőzésére vonatkozó cikkek Módosítástervezet 6325 === ENVI/6325 === előterjesztette: Vladko Todorov Panayotov, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 50 07 03 50 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000 Összesen 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000 Kísérleti projekt A kritikus nyersanyagot tartalmazó, elhasználódott termékek megfelelő begyűjtés érdekében történő mobilizálása Ösztönzőrendszerek bevezetésének vizsgálata az elektronikus és elektromos hulladékok lakásokból való kivonása érdekében, azok háztartásokban történő felhalmozása vagy szemétlerakókba, illetve szemétégetőkbe történő kidobása helyett. A projekt keretében tanulmány készülne a kritikus vagy ritka nyersanyagokat tartalmazó, elhasználódott termékek mobilizálására irányuló lehetséges rendszerekről, figyelembe véve a termékek élettartamát (eltérő ösztönzők a mosógép, illetve az okostelefon kivonására vonatkozóan) és a sajátos akadályokat (például személyes adatok tárolása IKT-termékekben). Ez inkább társadalmi-pszichológiai-gazdasági jellegű tanulmány lenne, mivel fel kell térképeznünk a gazdasági rendszereket és feltételeket. A vizsgálat tárgyát képezhetnék a betétdíjas rendszerek, az utalványok, és vizsgálni lehetne a társadalmi szervezetekben rejlő potenciált. A projekt keretében tanulmány készülne a kritikus vagy ritka nyersanyagokat tartalmazó, elhasználódott termékek mobilizálására irányuló lehetséges rendszerekről, figyelembe véve a termékek élettartamát (eltérő ösztönzők a mosógép, illetve az okostelefon kivonására vonatkozóan) és a sajátos akadályokat (például személyes adatok tárolása IKT-termékekben). Ez inkább társadalmi-pszichológiai-gazdasági jellegű 22

tanulmány lenne, mivel fel kell térképeznünk a gazdasági rendszereket és feltételeket. Módosítástervezet 6326 === ENVI/6326 === előterjesztette: Vladko Todorov Panayotov, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 51 23 07 03 51 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000 Összesen 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000 Kísérleti projekt A bizonyos termékfunkciók eléréséhez használt nyersanyagok minimalizálása A kísérleti projekt kiterjedne minden egyes lépés vizsgálatára, a fém- és ásványmegtakarítással végzett intelligens termeléstől a potenciálisan kritikus nyersanyagok kevésbé kritikusokkal történő helyettesítéséig. További lehetőség a ritka anyagokat tartalmazó alkotórészek újbóli felhasználhatóságának vizsgálata: tartósabbá lehet-e ezeket tenni, hogy átvihetőek legyenek az egyik termékből a másikba (a szűkös erőforrások és az általuk biztosított jellemzők nem jelentenek gyenge pontot és akadályt, így a ritka fémet tartalmazó alkotórész oly módon történő kialakításáról lehet szó, hogy az tartósabb legyen). A projekt a gyorsan cserélődő eszközökre összpontosít, és megfelelő ösztönzőrendszert fog javasolni az újbóli felhasználhatóság előmozdítására. A kísérleti projekt kiterjedne minden egyes lépés vizsgálatára, a fém- és ásványmegtakarítással végzett intelligens termeléstől a potenciálisan kritikus nyersanyagok kevésbé kritikusokkal történő helyettesítéséig. Módosítástervezet 6327 === ENVI/6327 === előterjesztette: Vladko Todorov Panayotov, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 52 07 03 52 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000