MOST JELENT MEG: ERNST-MÜZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁZÁR BÉLA: Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családjának arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. FERENCZY ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. ERNST LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Múzeum kiadása. <3> AZ ERNST-MÚZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek: I. Csók István. II. Iványi-Grünwald Béla. III. Perimutter Izsák. IV. Gyárfás Jenő. V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 2 pengő. A füzeteket Dr. LÁZÁR BÉLA irta. KAPHATÓ A PÉNZTÁRNÁL.
Légrády Testvérek nyomdai műintézete, Budapest. (Igazgató: Kertész Árpád.)
Magyar-Mannheimer Gusztáv. Hetven éves lett hát Magyar-Mannheimer? A kéneső természetű kis ember egész élete csupa izgalom, művészetét is ez az izgalom ihlette. Talán ha életének változatos folyamatába bele tudunk látni, oda férkőzünk művészete titkaihoz. Ez talán megmagyarázza, hogy minden külső változatosság ellenére, művészete olyan egységes. Mert változatos élményeiből táplálkozik. Mert amit látott, érzett, amit átszenvedett, a sok mellőztetés és az elismertetés, amelyet kiverekedett, a siker, amelyhez oly nehezen jutott, ami epés szatirikussá tette, de folytonos munkára is ösztönözte, mind együtt adják meg talán a kulcsot művészetéhez. Szegény hitoktató volt az apja s már az elemi iskolában maga kereste meg a kenyerét, rajzolgatással, amit apja nagy örömmel látott és buzdította, noha a reáliskolában éppen a rajzból bukott el, pedig már akkor illusztrálással foglalkozott, többet, mint az iskolai tantárgyakkal. A Bucsánszky-féle kiadóvállalat, mely a ponyva számára Tatár Péter elbeszéléseit adta ki, kezdte foglalkoztatni, fametszeteket rajzolt, egyenesen fára. Azután a Czettel és Deutsch litográfiái intézetnek dolgozott, egy Elischer nevü litográfus mellett kőre rajzolt, miközben a mintarajziskolának, mely akkor még a Rombachutcában volt, esti tanfolyamát is látogatta, ahol Székely Bertalan és Greguss János tanárok korrigáltak. Tizenhárom éves volt, mikor egy trafiknak cégtáblát festett 3
Kápolnásnyéken; rajzolt mindent, ami elébe akadt; bejárta a nyomortanyákat és mécses világitása mellett, a helyszínen rajzolgatta a sok furcsa, elesett embert; nagy mappával a hóna alatt járt-kelt a várcsban, akis nyápic kisfiú, hogy mindent, ami szeme ügyébe akadt, futtában mappájába rögzíthessen. Hogy tanulhasson, beállott Borsos és Varságh fotográfus műhelyébe, hogy ott retusirozzon. Jelen volt, mikor a Párisból hazaérkezett nagy mester, Zichy Mihály tanitványa, Mary kíséretében meglátogatta egykori bécsi kollégáját, Borsost, hogy lefotografáltassa magát, melyet azután Borsos az üveglapon kiszínezett. Egy ilyen példány látható az Ernst-Múzeumban. Zichynek feltűnt a kis retusirozó legény, hiszen egykor ő is ezzel kereste meg a kenyerét Szentpétervárt, mielőtt Théophile Gautier felfedezte. Megnézte a rajzait és azonnal irt az apjának, hogy szívesen magával viszi Párisba, egy évig tanitja, de azalatt egyebet nem szabad csinálnia, mint amit ő kiván, az ő elvei alapján kell tanulmányait folytatnia s garantálja, hogy egy év után már meg fogja keresni a kenyerét. Egy évig Párisban?... Istenem, ez álomnak szép lenne, de apja, a szegény tanitó, nem vállalhatta s a kis fotográfus legény ott rekedt a műhelyben, mig végre annyit össze tudott kuporgatni, amivel Bécsbe mehetett az akadémiára. Bécsben nem tetszett neki a metódus, a száraz rajz, a szabályos komponálás, de dolgozott tovább, nappal az iskolában, éjjel az elvállalt illusztrálásokon s valahogy csak megélt, sőt összeszedett egy kis pénzt is, amit azonban egy lengyel kollégája ravaszul kicsalt tőle és ő hetekig pénz nélkül maradt, koplalt, alig telt egy pohár kávéra. Ekkor egy újsághirdetésben olvassa, hogy az 4
orosz-török háborúban dolgozó fotográfus retusört keres. Jelentkezett az Angerer és Goeschl cégnél, ahol a fiatal legénykét nagyon kételkedve fogadták, mig be nem bizonyította, hogy nemcsak rajzolni tud, de retusirozni is. Előleget kapott és hazautazott egy dunai hajón, hol apjának nem tetszett a dolog, nem akarta, hogy az orosz főhadiszállásra menjen, de őt Ígérete kötötte és elutazott Bukarestbe, ahol egy Dusek nevü fotográfushoz került. Itt sok munkája akadt, mellékesen is keresett, mert az orosz főtiszteknek, kiket fotografáltak, amuletteket kolorirozott vagy aranyozott, de a helyzetével nem volt megelégedve, nyomorult szállását egy tüdővészes társával kellett megosztania s elfogta a honvágy. Nem akarták engedni, a neki járó pénzt veszni engedte és delizsánszon haza indult a 27 fokos hidegben, Predeálon át, Brassóba, azután vasúton Pestre, az uton majd megvette az Isten hidege. Itthon ismét illusztrálásból tartotta fenn magát, dolgozott az Ország Világnak, azután a Révai cégnek, s újra takarékoskodni kezdett, hogy Münchenbe juthasson. Ott előbb Raab Leonhard acélmetszőhöz került, aki nagyon ridegen fogadta. Odahaza csodagyereknek tartották, Raab szemébe vágta, hogy nem tud semmit. Ez nagyon kiábrándította, de nem keserítette el, annál szorgalmasabban dolgozott s Raab kezdett vele megelégedni, még most is hálásan emlékszik erről a mesteréről, akinél biztos rajztudásának alapjait vetette meg, aki mellett kezdte felfogni az igazi rajz titkait, ugy hogy egy év után felkerül az Akadémiára, Wagner Sándor mellé. Mily boldogság! Festő lesz tehát, teljesen művészetének élhet. Másfél év múlva egy akadémiai kiálli- 5
táson mutatkozott be. A lépcsőn lejövet, szembentalálkozik régi mesterével, Raab-bal. Na igazán gratulálok, kapott is valamit, aminek örülni fog. Megkapta az akadémiai legnagyobb kitüntetést, aminőt csak Gyárfás kapott meg előtte. Ez volt élete első boldog napja! A második, mikor bátyja egy hazaküldött tanulmányfejét tudta nélkül beküldte a Műcsarnokba. Nemcsak elfogadták, de meg is vették, még pedig kolléga : Nemes Elza grófnő. Alig hitt a szemének, mikor elolvasta bátyja levelét. Nem sokkal utóbb megbetegedett, felvétette magát a deák-kórházba, ami nehezen ment, mert szimulánsnak nézték, aki csak iskolakerülés miatt akar a kórházban pihenni. Mert sokáig volt távol, tanára Wagner Sándor megharagudott rá, de megbékélt, mikor meglátta, olyan sovány és leromlott volt. Ajánlotta is ösztöndíjra és az akkori kultuszminiszteri tanácsos, Hegedűs Kandid, a meleg ajánlásra 800 frt ösztöndijat utaltatott ki neki Trefort miniszternél. Ezzel a pénzzel olyan helyzetbe került, hogy teljesen a művészetnek élhetett. Felvették a Löfftz-iskolába, ez volt akkor az Akadémia elit-osztálya, mint egykor a Pilotyé. Ott is maradt mindaddig, amig a 800 forintból tartott. Azután hazajött. Itt újra illusztrálással kereste meg a szűkös mindennapi kenyerét. Mikszáthot illusztrálta a Révai-cégnek. Arcképeket festett, ha akadt. De nem igen akadt. Felment Bécsbe szerencsét próbálni és Makartnál jelentkezett, aki ekkor a Muzeum lunettejein dolgozott. Segédmunkásnak ajánlkozott. Magáva] vitte tanulmányait egy -nagy tekercsben. Mikor azokat 6
Makart meglátta, azonnal felfogadta ; ott dolgozott tágas műtermében, Makart vázlatai alapján s egymásután festette előbb Riberát modelljével, azután a többit, Tiziant, Dürert, Valesquest, sorban egymásután. Mikor Makart meglátta az első képet, a rajzzal meg volt elégedve, de egyszerre csak kapja az ecsetet és kezd a képen végigszáguldozni, szélesen, dekorative s igy tett a többivel is, néhány perc alatt átfestette a részletezőn megfestett képet, át a maga modorába, ördögi ügyességgel. Itt, Makart mellett nagyon érdekes társaságba került. A Kárntner-Strassen volt egy kávéház, odajártak a hires bécsi festők, építészek, kritikusok, a Café Scheidl-ba, hangos szócsatákat vívtak, művészetről és csakis művészetről volt ott szó és ő ugy érezte, mintha egy uj és ismeretlen világ nyílott volna meg előtte. Kapott ott munkát is, a szegedi színház számára, a Hellmer és Fellner építész cégnek egy mennyezetfestményt csinált mellékesen, szabad órájában, hat hét alatt. A színház később leégett és vele odaveszett mennyezetképe is. Azonban ugy érezte, hogy a Makartféle dekoratív-festészet nem az ő világa. Olaszországba vágyott és újra az államhoz folyamodott segítségért. Meg is kapta az ösztöndijat és ezzel Rómába ment, ahol a Palazzo Veneziaban műteremhez is jutott. Rómából Nápolyba, onnét Capriba, onnét Anacapriba ment, a Villa Paradisoban lakott, ott érezte magát elemében, szorgalmasan dolgozott egy délamerikai spanyol festő barátjával, egész nap a szabadban, viaskodva a moszkitókkal, itt készültek a Pergola, az Eke c. képei, rendkívüli odaadással festve, képek, melyek a kollégák körében ott általános elismerést szereztek neki. Romako a hires bécsi festő el volt ragadtatva tőlük. Nápolyba 7
visszajövet, festette a Holdvilágos nápolyitér-i, amit a római kollégák oly nagyra becsültek. Mikor hazajött a nyomor fogadta. Ösztöndijat nem lehetett minduntalan kapni, műveit pedig itthon lebecsülték. Újra illusztrálásokból élt. Azután megkapta a Newyork kávéház kifestését, melyet Eisenhut társaságában végzett. A Bodó-kávéháznak 90 mezőnyét diszitette, részben figurális képekkel, részben ornamensekkel, ezek ma már szinte teljesen elpusztultak, a hiányos gondozás folytán, a rossz lemosás és átfestés megölte őket. Ezen munkáit Benczúr mesteriskolájának egy műtermében csinálhatta, de már ekkor művészi fiziognoniiája sokkal készebb volt, semhogy Benczúr közelléte hathatott volna reá. Csakhogy idehaza nem tudott érvényesülni. Irigység, ellenszenv, kislelkűség, vagy mi okból? A milléniumi kiállításon mellőzik, a párisi 1900-iki világkiállításon bronzéremre ajánlották, pedig ekkor már nem egy remekművét megcsinálta, többek között azt is, mely egy évvel később, az 1901-iki velencei nemzetközi kiállításon nagy sikert aratott, megvették a velencei modern galériának, amelynek ez a Tavasz c. képe most is a galéria ékköve. Ez a sok mellőzés elkeserítette. Megnősült és am" pénzt kapott, abból régi képeket vett és műkereskedőnek csapott fel. Hagyta, hogy palettáján megszáradjanak a festékek. Ekkor érte a velencei siker. Ez újra visszaadta a művészetnek s a Muzeum is kezdett tőle vásárolni. Most már talán húsznál is több képe van a Szépművészeti Muzeumban. 1903-ban Bécsben volt nagy sikere- A müncheni kiállításokon is feltűnt : Seine technische Gewandheit verblilfft, írták ott róla. Lassanként idehaza is az első sorba, került. Az aranyérmek is fel- 8
keresték. Kollektív kiállításain bámulatos sokoldaluságát ösmerték és csudálták meg. Ma hetven éves korában az a legmeglepőbb, minő fiatalos könnyedséggel dolgozik, mintha csak minden nap újra kezdené a harcot a színért, művészi álmai kialakításáért. Ez a kiállítása összefoglaló jellegű. Itt a múltjának emlékei mellett művészete mai kiérlelődöttsége mutatkozik teljességében. Bárhogy változtatta is technikáját, - a miniatürszerü részletezéstől a széles, szinte vadul száguldó ecsetkezelésig, egyazon veres fonál húzódik végig egész élete alkotásán. Élete örökös mozgalmasságának kivetítése ez művészete változatosságában. Derű és szenvedés, titkos bánat és néma öröm, csupa változatos érzés ott lappanganak titokzatos színeiben, finom formáiban és tónusainak misztikumában. Képzeletét élményei ihlették. A magábamenekülés és a felhők közötti száguldás, az elfojtott panasz és az olasz tenger vagy a magyar Balaton vize, mind érzéseinek tükörképei. Van egy kedvenc motívuma : Faenza kőkerítése, melyen virágok hajlanak át, hogy kacag és zenél azokon a képeken a sok szin, pedig hányszor festette meg s mind más és más. Megüt egy billentyűt és melódiák szállnak a magasba. Szállnak, szállnak, örökös árnyalatváltozatokban, mindig mást hall ki, mindig másnak érzi. Az élet telerakta keserűséggel, a művészet egyre ujjá szülte és az uj és uj futamok, az édes bel canto, mely lelkében dalol, fiatalos hévvel, megnemesiti képzeletvilágát, melybe az élet árnyai elől menekül. Itt kitárja előttünk titkos világát, rajzain át finom tanulmányokat, melyekből kivirulnak, a megmunkálás kéjes fáradtsága közepett, az ujabb alkotások, a palettája magával ragadja, a szinek ujabb melódiákat 9
zengenek s mi itt akárcsak a Scala-ban ülnénk - mintha egyre az olasz áriák epedő dallamait hallanók feltrillázni képei közepett. Igen, Magyar-Mannheimer kinek bátyja is neves zeneszerző volt egy darabig, mig a napi élet robotja el nem sodorta pályájáról telivér zenész festményeiben. Jól vagy rosszul menjen sorsa, ajkán dal fakad, csakhogy ez a líra a színeiből száll felénk. Minden művészet végső fokán zene. Ezt érezzük nála. Csakhogy ő nem filozófiai szisztémákat fest, nem,.abszolút pikturát", ahol a formák elsikkadnak és felbomlanak és összeomlanak ; nem, Magyar-Mannheimer abszolút pikturája élményeiben, élményei a látottakban, a látottak az öntudat alatt rejtőző és egyre változó érzésekben gyökereznek és szinváltozatait ilykép élete magyarázza. Magyarázza? Vájjon? Hányan szenvedtünk annyit mint ő. Hányunk sorsa volt még viszontagságosabb. Élményekben is vannak nálánál gazdagabbak. S mégis, ki lett olyan szinvirtuoz, olyan szinmelódiagazdag, olyan kolorista-büvész, mint ő? A művészetet, sajnos nem lehet megmagyarázni. Vannak összefüggések, melyeket sejtünk. De a titkot se a kor, se a faj, se a stilus, se az életmód, de semmi meg nem magyarázza. Van. Tavasszal a fák rügyeznek. Mert rügyezniök kell. Magyar-Mannheimer művészetének életével való egységéből csak azt tudtuk meg, hogy képzelete milyen, hogy miből táplálkozik, hová ereszti le gyökereit, hogy művészetének fája mily televény talajba, változatos élményeibe van elültetve. De hogy sarjadzott elő az öntudat alól, hogy változatai miként mint kapcsolódtak élményei forgatagába, abban világosan látni nem lehet. Csak egy bizonyos. Fognak még lelkében virágok nyilani... ^ T,, 6 3 Dr. Lázár Béla. 10
ELSŐ TEREM. Magyar-Mannheimer rajzai. 1. Tanulmány a Newyork kávéház mennyezetképéhez. Magántulajdon. 2. Lünettek 100 3. Tanulmányok 120 4. Tanulmányok 200 5. Capri-ház udvarán 200 6. Falfestményterv 350 7. Tanulmányok 150 8. Plakátterv 150 9. Öreg ember 150 10. Rajz. Magántulajdon. 11. Falfestményterv 350 Festmények. 12. Üvegházak. Magántulajdon. 13. Virágos rét 300 14. Holdkelte 350 15. Akácfák. Magántulajdon. 16. Falu 500 17. Bolgártelep. Magántulajdon. 18. Körmöcbánya. Magántulajdon. 19. Romai Campagne 300 20. Velencei tó 250 21. Quarnero 300 22. Voloskai kikötő. Magántulajdon. 23. Villa Umberto (Róma). Magántulajdon. 24. Naplemente 350 25. Pulyka. Magántulajdon. 11
26. Borús táj 400. 27. Nyári nap. Magántulajdon. 28. Régi Budapest. Magántulajdon. 29. Madonna. Magántulajdon. 30. Velencei tó mellett 300.- Rajzok. 31. Falfestményterv 350. 32. Tanulmányok 100. 33. Akttanulmány 500. 34. Vázlat 300.- 35. Buona nőtte 350. 36. Tanulmányok 120. 37. Csók. Magántulajdon. 38. Tanulmány 150. 12
NEGYEDIK TEREM. 39. Zivatar előtt 2000 40. Büntetés. Magántulajdon. 41. Kora reggel 1200 42. Siófoki ház. Magántulajdon. 43. Olasz táj 2800 44. Padua mellett. Magántulajdon. 45. Zászlótartó. Magántulajdon. 46. Felsőolaszországban 300 47. Nógrádi táj 1600 48. Quarnero 300 49. Szt. György. Magántulajdon. 50. Tiroli táj 1500 51. Tél 2500 52. Faenzai ut 1500 53. Vízhordó lány. Magántulajdon. 54. Faenzai kertfal 1300 55. Toscana 1800 56. Déltiroli táj 1200 57. Eső után 1000 58. Processio Capri-szigetén. Magántulajdon. 59. Házak a tó mellett 1200 60. Fiatal asszony. Magántulajdon. 13
NEGYEDIK TEREM. 61. Kora tavasz. Magántulajdon. 62. Toscanában 350 63. Koldusbarát 800 64. Idyll. Magántulajdon. 65. Tenger mellett 350 66. Késő nyár 300 67. Felsőolaszországi ut 1800 68. Tannháuser és Venus. Magántulajdon. 69. Szép Olaszországban 1000 70. Falucska téli holdnál 1500 71. Eső után 1000 72. Quarnero 1000 73. Rákoson 1200 74. Nógrádi táj 800 75. Tanulmány Danaé c. képhez 2500 76. Készülő zivatar 1500 77. Kisutca Körmöcbányán. Magántulajdon. 78. Tér Anacapriban. Magántulajdon. 79. Eke. Magántulajdon. 80. Fürdőző gyermekek 2800 81. Nepomuki Szt. János-szobor. Magántulajdon. 82. Tirolban 700 14
NEGYEDIK TEREM. 83. Tiroli hegyek 2200 84. Vakáció. Magántulajdon. 85. Borús táj 1500 86. Jesi közelében 3000 87. Klasszikus földön. Magántulajdon. 88. Erdő széle 2800 89. Félhold 200 90. Gyártelep 1000 91. Bolgárkertészet ősszel 1000 92. Öreg ember. Magántulajdon. 93. Esteledik 300 94. Bassanoi táj 1200 95. Szent Erzsébet 8000 96. Gyártelep Budapest szélén 400 97. Nehéz felhők 1300 98. Szegény kültelkiek 4500 15
NEGYEDIK TEREM. 99. Tér Faenzában 1200. 100. Tore Annunciataban 1800. 101. Római ásatásoknál 400. 102. Tanulmányfej. A Szépművészeti Muzeumé. 103. Nógrádi táj 1200. 104. Tirol 1300. 105. Tavasz Tirolban 1600. 106. Volosca késő ősszel 1000. 107. Anyám. Magántulajdon. 108. Quarnero 1200. 109. Felsőolaszországi táj 350. 110. Kertfalak 1200. 111. Tiroli falu 500. 112. Tiroli falu széle 1400. 113. Vicenza közelében 1200. 114. Volosca. Magántulajdon. 115. Zivatar 1200. 16
NEGYEDIK TEREM. 116. Eső 600. 117. Arbe közelében 1500. 118. Ősszel 350. 119. Tanulmány 800. 120. Ősszel a Lidón 350. 121. Svábhegyen késő ősszel 1400. 122. Jókai-utcában. Magántulajdon. 123. Körmöcbányán 3000. 124. Ámor incselkedik 1800. 125. Halászfalucska 250. 126. Balaton mellett 1000. 127. Velencei tó mellett 200. 128. A Duna-ág mellett 1000. 129. Ősszel 1000. 130. Köd 800. 131. Olasz falucska 1200. 132. Tisztul az ég 800. 133. Virágos rét 1000. 134. Utca 600. 135. Parkfal 800. 136. A régi Epreskert 400. 137. Hangulat. Magántulajdon. 138. Olasz falu 1200. 17
Andrássy Géza gróf. Csak rá kell nézni s aki ismeri a művészlelket, látja azonnal, hogy a kegyelmes ur telivér művész. Már túl van a hetvenen, de a kedélye gyermekded üdeségét épen megőrizte. Csupa mozgékonyság, csapongás és közvetlenség. Mindent a művész szemével lát. A művészetet elsősorban. Ezt, ugylátszik, családi örökségkép kapta. Az Andrássyaknál veleszületett hagyomány a művészetszeretet, de már a XVI. században is volt festő a családban: Ippolito Andreasi (1548 1608), aki Mantuában élt és freskókat festett, Lorenzo Costa tanítványa volt, később megérezte Parmigiannino hatását is. A rokon Szapárycsaládban és Zichy-családokban is sok volt a művészetszerető ember. Nagyapja, Károly, miniatürfestő volt és apja, Manó gróf is, már kora ifjúságában nagy szeretettel foglalkozott festéssel, ő maga illusztrálta indiai utinaplóját, számcs képe metszetekben is közismertté vált, nem is szólva Andrássy Tivadarról, kinek halála után a Műcsarnokban rendezett kiállítása nagy reveláció volt. De hogy Géza gróf gyakorló festő is, ezt csak a legszűkebb baráti köre tudta. Palotájának műkincsei közt elrejtve lappangtak festményei, de ő azokról nem szívesen beszélt. Most, hogy Batthyány Gyula grófnak oly nagy sikere volt, elszólta magát. így került a féltve őrzött titok napfényre. 19
És jól van ez igy! Mert ilykép megismertünk egy nagy tehetséget, akit a természet, ha izgalomba ejt, képzeletét felgyújtja és látományai támadnak, melyeket nagy műérzékével kifejez. Ha életét a festészetnek szentelte volna, egy nagy magyar festővel gazdagabbak lennénk. A viz élete érdekli elsősorban. A hullámverés játékát szerető szemmel figyelte. S anélkül, hogy iskolába" járt volna, csak ugy kapásra, erővel teljes és élettől duzzadó jelenségeket vetít elénk. A viz és ég anyagát nem egy helyen mesterien érezteti. Iskolája a nagy művészek, kiket látott, Turner, Segantini csak a formalátását segítették, az érzése csapongását, a képzelete játsziságát, a hangulatai fel-felviharzását, a hirtelen fellendüléseket önmaga igyekezett formába a maga formájába foglalni. Mily érdekes egy művészi esettel kerültünk szembe! A hagyományos felfogás, mely a mesterségbeli elemek szorgos elsajátítását követeli, mely szinte kívánja az úgynevezett,,biztos" tudást, melynek elengedhetetlen feltétele az akadémiai leckefelmondás, itt ugyan félre van rúgva. Vitte őt az intuitív érzése. Vezette a belső látása, az ösztönére hallgatott csupán. Fiatal korában volt egy rajztanitója, évtizedek multak el anélkül, hogy gyakorolta volna a mesterségbeli fogásokat, de ahol csak megfordult, muzeumokban, palotákban, művészek között, kiállításokon, a veleszületett művészi ösztöne arra kényszeritette, hogy elmerüljön a nagy mesterek alkotásaiba, a titkos művész szemével nézze őket s titokban megkísérelje a maga belső képeit megragadni. Évek teltek el aközben, hogy egyszer-egyszer ecsethez nyúlt. De azért festett ő a szemével akkor is, mikor keze pihent. Sokoldalú társadalmi tevékenysége közben ugy érezte, 20
hogy vannak pillanatok, melyeket titkos, szerelmének áldozhat és áldoznia kell. Minden egyéb cél nélkül. Csak ugy, a maga érzései kielégítésére. S a tiltott szerelem e gyümölcsei most vádlóként lépnek fel: Miért hanyagoltál el? Miért oly ritkán, szinte csak érzéseid elemi kényszere alatt dolgoztál műveiden, mikor szunnyadt benned az isteni szikra?... Itt állunk művei közt és némán szemléljük a szép álomképeket. Egy mély érzésű, néma költő szavát. Ha Rafael kéz nélkül születik, akkor is nagy mester lett volna." (Lessing.) Igaz, de hol maradtak volna a vatikáni freskók? Andrássy Géza gróf is művésznek született. Ezt alkotásai napnál fényesebben igazolják. Ezt a közönség meglepetéssel fogja megállapítani. Dehát hiába, a sors szeszélyes, az élet utjai tekervényesek, ki lát be az élet titokzatos misztikumába? Mindenesetre egy művészi tehetséget ismertünk meg. Az a szokatlan siker, melyet Sidló Ferenc szobrai előbbi csoportkiállitásunkon arattak, az a nagy érdeklődés, mely azokat állandóan körülvette, oka annak, hogy szoborkollekcióját átvettük jelen kiállításunkra is. Dr. Lázár Béla. 21
NAGY TEREMBEN. Gróf Andrássy Géza festményei. 139. Nedves tavasz Felvidéken 600 140. Doberdo 500 141. Ősz 600 142. Ravaruska a háború alatt 1000 143. Háborgó Adria 1800 144. Az Adrián 2500 145. Balaton. Magántulajdon. 146. A dalmát part 500 147. Balaton tükre 1500 148. Ruska Krajna 600 149. Riviéra.... ^ 600 150. Dervis kolostor 500 151. Lago di Como 600 152. Kárpátok 1500 153. Olvadás a Balaton partján '. 1500 154. Libahuzás a Hortobágyon 400 155. Kárpátok közt 600 156. Halászbárka a lagunákon. Magántulajdon. 157. Balaton Tihanynál. Magántulajdon. 158. San Móric 600 159. Zakopanéi szoros 1500 160. Adria 600 161. Medvecsalád a Spitzbergákon 600 162. Velence. Magántulajdon. 163. Cigánytanya a Felvidéken 500 164. Erdcszéle. Magántulajdon. 165. Tisza mellett 500 166. Fasor. Magántulajdon. 167. Aratás előtt 600 168. Krasznahorka vára 500 169. Ház a Tisza partján 800 22
Sidló Ferenc szobrai. 170. Nagyszetmiklósi Dréhr Imre. Magántulajdon. (A hatodik teremben.) 171. Danaidák Lenn a csendes alvilágban, szellőtlen bus alvilágban". Bronzban.. 2500 172. Venus. Bronz 2000 173. Ámor és Venus. Bronz 1500 174. Prometheus. Márvány 2000 175. Primavera. Márvány 3000 176. Vágy. Bronz 1500 177. Titok. Bronz 1500 178. Heros. Bronz 2000 179. Madonna. Márványban 4000 Bronzban 3500 180. Virágfakadás. Márvány 2500 181. Beethoven. Bronz 1200 182. Mámor. Márvány. Magántulajdon. 183. Medusa. Márvány 1500 184. Ave Maria. Márványban 5500 Bronzban 4000 185. Dr. Vass József. Magántulajdon. 23