'1' /\ NULMÁNYOK AZ EGYETEMES r'~smagyar TÖRTÉNELEM.., " KOREBOL II. Szerkesztette: Czövek István tanszékvezeto egyetemi tanár Bessenyi György Könyvkiadó Nyíregyháza 2002
Tanulmányok az egyetemes és magyar történelem körébol II. Szerkesztette: Czövek István tanszékvezeto egyetemi tanár Lektorálta: Tímár Lajos egyetemi docens A kötet megjelenését támogatta: a Nyíregyházi Foiskola Bölcsészettudományi és Muvészeti Foiskolai Kar Tudományos Bizottsága Kiadja: a Bessenyei György Könyvkiadó Nyíregyháza Kiadóvezeto: Karakó András ISBN: 963 9385 28 x Készült: a NyíregyháziFoiskolaNyomdájában Tartalomjegyzék Buhály Attila: Mellette és ellene: az adósságelengedés vitája a hurri-hettita bilingvisben 7 Újj Anna: Néhány megjegyzés Erzsébet királyné három kiváltságlevelérol 20 Aszalós Éva: Az "ismétlodés" elmélete az itáliai humanista historiográfiában és kapcsolata az organicizmussal 33 Szakállas Sándor: Szabolcs megye nemességének birtokviszonyai a II. József-kori felmérés alapján 66 Fazekas Rózsa: Szatmár megye természeti viszonyainak leírása az 1828. évi összeírásban 97 Molnár lldikó: A Pesti Napló és a diplomáciai kapcsolatok 1877-ben 128 Fekete Zsolt: Föderalista elképzelések a magyar és a cseh politikai gondolkodásban 1848-tol a II. világháborúig 139 Muhely CzövekIstván:A 19.századiközvéleményés a diplomácia 154 '001
BUHÁLY ATTILA Mellette és ellene: az adósságelengedés a hurri-hettita bilingvisben*l vitája 1. A Bogazköy-ben, az ókori hettita állam fovárosában zajló ásatások során 1983-ban talált kétnyelvu hurri-hettita szöveg méltán nevezheto az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb leletének.2 Az ún. 16. ház teljes feltárása során, annak pincehelyiségébol rengeteg tábla és apró táblatöredék került elo, köztük az említett bilingvis. A táblák vagy egy képzett embemek (papnak?) a magángyujteményéhez tartoztak, vagy egy templom tulajdonát képezték. A szöveg "agyagra vetésének ideje a közép-hettita korban, Kr. e. 1400 körül lehetett; ezt egyrészt az írásképbol, az alkalmazott hettita nyelvtanból lehet megállapítani, másrészt erre utal az azonos rétegben és körzetben elokerillt pecsétlenyomat "Amuwanda nagykirály, Tuthaliya nagykirály fia" felirata is.3 A lelet jelentoségét az adta meg, hogy a szöveg hettita változatának "visszafordítása" mindaddig elképzelhetetlen elorelépést kínált az ókori kelet egyik máig kevésbé ismert nyelvének, a hurrinak a megértésében. A hurri nyelv mindaddig legterjedelmesebb dokumentuma Tusratta Mittani-beli király Egyiptomba küldött levele volt; a bogazköy-i bilingvis - bár egyes részeiben rendkívül töredékes - méltán állítható TUSrattaa levele mellé terjedelem, valamint az ezzel együtt járó szókincs és szintaktikai gazdagság tekintetében. A hurri nyelvrol eddig is jelentek meg monográfiák és különbözo feldolgozások, rendszerezési kísérletek: a legteljesebbnek és a leghasználhatóbbnak mindezidáig E. A. SPEISER,4F. W. BUSH,5 I. M. DIAKONOFF6és M. L. CHACIKIAN7munkái számítottak. Mindegyik azonban szükségszeruen jórészt csak a Tusratta-levelet tudta forrásként felhasználni. A Bogazköy-i bilingvis megtalálása nagy lendületet adott a hurri nyelv kutatásának: különösen az utóbbi évtizedben, a szöveg autográfiájának kiadása (KBo 32) után sokszorozódtak meg a különbözo résztanulmányok, folyóiratcikkek.8 Ezek 7
közül a legjelentosebbek az évtized közepére megjelent részletes monográfia (StBoT 32) és a 2000. évben egy új, a legújabb eredményeket tartalmazó hurri "nyelvtankönyv".9 A bilingvis megtalálása új ablakot nyitott az ókori kelet vallástörténetének vizsgálatához is. A szöveg témája ugyanis egy olyan eblai adósság-elengedési ill. adósrabszolga-felszabadítási eljárásról, illetve annak követelésérol szól, amelynek párhuzama az Oszövetségben is megtalálható (hettita para tamumar, hum kirenzi, akkád (an)duráru, héber cfror). Az eljrását TeMob isten követeli a várostól, mint sejthetoen egy bizonyos ido után "kötelezoen" végrehajtandó cselekedetet. Az egész elbeszélés eleje töredékes, de feltehetoleg Tessob isten magasztalásával kezdodik (KBo 32,11). Az elengedési procedúra végül is - úgy látszik - a város véneinek vagy legalábbis bizonyos köreinek el1enállásamiatt meghiúsul. Sejthetoleg a történet fo mondanivalója az engedetlen Ebla pusztulásának megokolása, valamint a várost az Elengedés elmaradása miatt megbünteto Tcssob dicsoítése.lo A szöveg épp részei négy különbözo részre tagolódnak: az elso rész egy példabeszéd-gyujtemény (KBo 32,14), a második egy "istenek lakomája"-jelenet (KBo 32,13). A harmadik rész Tessob szózata a királyhoz, Megihez, amelyben közli az ElengedésseI kapcsolatos követeléseit, valamint az Elengedés elmaradása esetére vonatkozó fenyegetéseit (KBo 32,19). A negyedik szakasz a király és az Elengedést ellenzok párbeszéde, valamint Megi Tessobhoz szóló siralmai az ellenzok szuklátókörusége miatt (KBo 32,15).\1 A szöveg egyéb részeinek töredékessége miatt azonban nem egyértelmu, hogy a négy szakasz milyen sorrendben következik egymás után.12 Nem lehet most célunk a teljes elbeszélés szélesköru, mindenre kiterjedo történeti és nyelvészeti elemzése, már esak terjedelmi okokból sem. Az alábbiakban - a hurri nyelvrol szóló rövid ismerteto után _ a fentebb említett szakaszok közül a harmadikat és a negyediket közöljük.13 2. A hurri nyelv nem tartozik az ókori kelet semelyik "klasszikusan" ismert nyelvcsaládjába sem. Mind a sémi, mind az indoeurópai nyelvektol eltéro tulajdonsága a nyelv "ragozó" viselkedése, azaz a különféle eseteket, igeidoket és igemódokat nem elöljárókkal vagy pre- és infixumokkal fejezi ki, hanem az adott szóhoz kapcsolódó ragokkal, suffixum-iánccal. Másik elüto jel1egzetesség az ergatív mondatkonstrukció: a hurri nem ismeri az indoeurópai vagy sémi alany- és tárgyesetet; a cselekvés elszenvedoje (tárgya) ún. absolutivusban (kb. "alap-eset", a régebbi irodalomban Stammcasus) marad, míg a cselekvés végrehajtója kap meghatározott esetragot, ún. ergativust. Álljon itt erre egy egyszerubb példa a Mittani-Ievélbol (analitikus átírással, azaz a különbözo grammémákat egymással egyenloségjel1el elválasztva, valamint dolt betuvel szedve az állítmányt, aláhúzottan az alanyt, és vastagítottan a tárgyat): (1) inü=tta=nln benni sen(a)=iffu=z tád=i=ainq=me=nlnbenni sen(a)=iff8 iza= z tád=aw Ahogy engem most testvérem kedvel, ahogy most testvéremet én kedvelem... (Mitt. 1:74-75)14 A példából jól látszik, hogy tárgyas ige esetén (tad- "kedvel, szeret vkit") a mondat alanya kap esetragot (ergativus: sen(a)=ifju=f. "testvérem", iia=f. "én"), és a tárgy marad változatlan (absolutivus: sen(a)=iff =0 "testvéremet").15tárgyatlan ige esetén pedig a cselekvés végrehajtóját fejezi ki a hurri nyelv absolutivusszal: 16 (2)... ~s!i... itt=os=t=a=miin... az asszonv (feleség).., elindult... (Mitt. III:1l)17 Mindezekkel a tulajdonságokkal a hurri egy másik ókori keleti nyelvvel, a Kr. e. 9-7. századból Kelet-Anatóliából ismert uraquival áll szoros rokonságban. A két nyelv további besorolása azonban nem egyszeru: 1. M. DIAKONOFFés S. A. STAROSTINmeghatározása szerint a hurri és az uraqui a kelet kaukázusi nyelvcsaládba tartozik.is Ennek az elméletnek a fogadtatása azonban nem volt egyértelmu.19 Az tagadhatatlannak tunik, hogy a hurri-uraqui és a kelet-kaukázusi 8 9
osnyelvek között valamiféle kapcsolat lehetett, de hogy genetikus viszonyról lenne szó, egyelore kérdéses. A bilingvis I. M. DIAKONOFFés S. A. STAROSTINelméletét nem erosítette meg; ok ugyanis például a hum!jawurniés az urartui qewra szóból rekonstruált proto-hurri-urartui "föld" jelentésu szót egy rekonstruált protokelet-kaukázusi "mezo" jelentésu szóval hozták összefiiggésbe20- a bilingvisböl ugyanakkor kiderült, hogya!jawurniszó nem a földet, hanem az egetjelenti!21 A hum nyelv széles idobeli és térbeli elteijedése következtében a következo dialektusokra oszlik:22 1. A legrégebbi hurri szövegemlék, a Tii-adal-felirat nyelvezete. Elofordulási helye miatt urkesi dialektusnak, vagy "óhurrinak" is nevezik. 2. A "babiloni" dialektus (óbabiloni ráolvasások és rítusszövegek nyelvezete Larsából és Mariból). 3. Egy ugariti kétnyelvu, summer-hurri (IJAR-ra) lista dialektusa. 4. Az "egyéb" ugariti hum szövegek dialektusa. 5. A bogazköy-i dialektus (ide tartozik a bilingvis nyelvezete is). 6. A Mittani-dialektus, Tusratta levelének nyelvezete. A fenti dialektusok közül az 1. és a 2. tiinik a legarchaikusabbnak, de ezekhez áll közel néhány jellegzetességévei a bogazköy-i dialektus is, valamint figyelemreméltó módon néhány vonatkozásban az urai1ui.23a többitol néhány vonatkozásban a Mittani-dialektus tér el a leginkább. 3. Alább következzék tehát a két leginkább értelmezheto szövegrész, Tessob isten beszéde a királyhoz, valamint az Elengedés ellenzoinek érvelése: Kbo 32,19 (Tessob beszéde) "... 1.2/gingaliSfiait engedd el boséggel, 3és Purrát, a foglyot, engedd el. 4Kilenc királyt szolgált o: s.6/gingalis trónján három királyt szolgált, 7-8Ebla trónján hat királyt szolgált. 9-loMost azonban a tizedik elé áll, eléd, Megi. 11-12aHaaz Elengedést Ebla trónján végrehajljátok, 12b.13haaz Elengedést valóban végrehajtjátok, 14.15mint egy enar i(t"), megáldom fegyvereteket. 16Fegyveretek az ellenséget le fogja vágni, IjokJjeitek békében teremhetnek. 2lb-22 20-21aHazonban. h ' t az Elengedést Ebla trónján nem hajljátok végfl lk 1 23, '".. ' k h k 24 Ebl ' '.. re mlre e nap ee, en JOvo ozzato: avarosat oszszetöröm; 25mint egy soha nem lakottat, a földdel teszem egyenlové. 27Az alsóvárost összetöröm, mint egy edényt; 28a felsovárost széttaposom, mint egy szemétdombot. 32.33A piactér közepére vetem az alapokat, mint egy edényt. 35Az ürrugimhoz tartozót elveszem. 36Afelsováros 3Sb-39tuzhelyét az alsóvárosra (vetem); 3Saaz alsóvárosét a vizbe, fl 1 ",, 1 ",7" a e sovaroset az a sovarosra [ vetem}... Kbo 32,15 Col. I, N (Sazalla beszéde Megi királyhoz az Elengedést ellenzok nevében, valamint a király szavai Tessob istenhez) "... l:4"5a'talán Tessob eladósodott, hogy Elengedést követel? 5b'(Ha) Tessob ezüsttel adós, 6'adunk egy sékel ezüstöt; 7ajél sékel aranyat, 7b'-Sa'egysékel ezüstöt adunk. Sb'.9'(Ha) Tessob éhes, kitöltünk egy pari su árpát; 1O'.llajél pari su búzát töltünk ki, egy pari su árpát. Ilb'(Ha) Tessob ruhátlan, l~c'.12jelmházzuk egy alali-öltönnyel az istent.. 14a'(Ha)Tessob erotlen és kiszáradt, 14b'.l5a'adunk[egy korsój olajat. 15b'-l6'Kihozzuk [szomlt helyzetébol...j, ISa'megmenljük Tessobot. ISb'.19a' (De) annak, akit adósság szorongat, 19b'-20a'nemteszszük meg az Elengedést. 2ob'.2l'Megi,a te szived nem örül; 22a'egyrészt a tied nem örül, 22b'.23a'másrésztPurráé sem örül: 23b'-24'/gingalisfiait nem engedjük el boséggel. 26a'De (ha) elengedjük oket, 26b'.27a'kiszolgál ki minket? 27b'-2S'Asztalnokok, felszolgálók, szakácsok, mosogatók ok. lv:'ami azoké, akik szövéssei foglalkoznak, olyan, mint marháid prémje és bundája. 2aHa Elengedést akarsz, 2b-3szolgád legyen szabad, szolgálólányod legyen szabad; 5'liadat ereszd útnak, 5b.6aésfeleséged legyen atyja (ház)ához visszaküldve! 6b-7Ne?maradj? közöttüne? Ebla trónján, Megif" s-9aamint ezt a beszédet meghallotta, Megi jajgatni kezdett. 9b.loAnélkül, 12.13aA,r-. ' hogy a jajgatást abbahagyta volna, Tessob elé bomlt. d 1 k d. 'T' vv lvlegl ter, e ve e szava at mon lja.1.esso b na k : 10 11
13b-14 "Hallgass meg TeSsab, Kumme nagy királya! 15aÉn megadom, 15b-16adeaz én városom nem adja meg az Elengedést! 16b-ISaFazanigarifia, Sazalla nem adja meg az Elengedést!" ISb-19(a)Megimegtisztította magál Eb[lában?...].., 4. A történeti háttér. Ahogy fentebb említettük, a szöveg ebben a formában a közép-hettita idoszakból, a Kr. e. 15-14. század fordulója idejérol származik. A színtér azonban nem a hettita állam területe, Kis-Ázsia, hanem az Észak-Szíriában található Ebla. De nem csak a színhely, hanem maga a motívum, az Elengedés vagy rabszolga-felszabadítás motívuma sem hettita, hanem - legalábbis az ószövetségi párhuzamok bizonyítéka szerint - szíriai-pa1esztínai eredetií. Hogyan került hát a történet Kis-Ázsiába? A hettita állam megalakulása után hamar komoly érdeklodést mutatott az észak-szíriai térség iránt. Már az elso történetileg megragadható hettita uralkodó, 1. tiattusili megpróbálta az állam befolyási övezetét Észak-Szíriára kiteijeszteni. Utóda, I. Mursili elfoglalta Babilónt, véget vetve a ijammurapi-dinasztiának. Bár 1. Mursili a gyoztes hadjárat után nem sokkal elhalálozik, és ezzel a hettita állam elso prosperáló idoszaka véget ér, Észak-Sziria térsége továbbra is az állam érdeklodési körén belül marad. Az Észak-Szíria felé irányuló hettita hadjáratok érinthették Eblát is: a város elleni egyik legnagyobb, talán a végso pusztulást is jelento támadás az eblai régészeti leletek tanúsága szerint éppen Kr. e. 1650 körülre teheto.24ezután a városnak hosszú idore volt szüksége ahhoz, hogy magához térjen - ha magához tért egyáltalán. Mindenesetre ebben az idoben a hettita államot rengeteg kulturális befolyás érte Észak-Szíria felol, eblai és egyéb szíriai irodalmi hagyományok a hettiták között is tovább éltek.25 5. Vallástörténeti háttér: egy város pusztulásának oka. Amint fentebb említettük, a bilingvis témája egy rabszolga-elengedési vita, amely motívum például az Ószövetségben is mcgjelenik.26az ószövetségi hagyományban a jubileumi évnek morális üzenete van: bizonyos ido letelte után (hétszer hét, azaz 49 év után, az 50. esztendoben) az adósság miatt zálogba adott javakat (füleld) vissza kell adni eredeti tulajdonosának, vagy az (adós)rabszolgákat el kell engedni. A cél az eredeti társadalmi állapotok megorzése, a túlságosan nagy társadalmi-gazdasági különbségek kialakulásának megakadályozása. Az, hogy a,jubileumi év" valóban gyakorolt szokás lett volna az ókori zsidóság körében, vagy pedig mint valami ideális társadalmigazdasági állapot vágyaként jelentkezett, vitatható. Izrael és Júda történetének késoi szakaszában a szokás tényleg hiányozhatott, hiszen nem véletlenül ostorozzák a korszak prófétái az országot az erkölcsök lezüllése, a társadalmi rend felborulása, ahogy ma mondanánk, a "szociális érzékenység" hiánya miatt.27a próféták szerint ez a gyakorlat az országot, a népet a pusztulásba viszi: Jahve akaratának figyelmen kívül hagyása ítéletet von maga után, de amíg ez az ítélet be nem következik, és a próféták által az Isten szava hirdettetik, mindig van lehetoség a rossz útról való visszatérésre. Hasonló eszmei mondanivaló látszik megfogalmazódni a mi bilingvisünkben is. A szöveg egy, töredékes része nehezen olvasható (Kbo 32,20) - a hettita változat teljesen hiányzik, így a hurri változatot nem tudjuk biztonsággal elolvasni -, de annyi kiderül, hogy Ebla királyainak listáját, Megi elodeinek nevét tartalmazza. Az idézett részek alapján pedig úgy tunik, hogy "minden tizedik" lcirály esetében kell bekövetkeznie az Elengedésnek, aki ebben az esetben történetesen maga Megi lcirály. Bár a történet vége nem ismert, az idézett szöveghely konnotációja arra enged következtetni, hogy az Elengedés bizonyos körök ellenállása miatt meghiúsul; ebben az esetben pedig Tessob fenyegetése lép életbe, nevezetesen az, hogy az Elengedés meghiúsulásának a város pusztulása lesz a következménye. Bár Ebla városa a Kr. e. UI. évezred egyik legjelentosebb kereskedelmi központja, városa volt, a bilingvis születése pillanatában már elpusztult. Egyik, talán pont a legutolsó csapást éppen a hettiták mérték rá, a már említett Kr. e. 1650 körüli idopontban. A város azonban már ekkor is jóval túl volt sikerei csúcsán: hatalma teljében a Kr. e. UI. évezred közepén van, majd vagy az agadei Sarru-kin pusztítja el Kr. e. 2350 körül, vagy az unokája, Naram-Sin 2250 körül. Ezután még újjáépül, majd 2000 körül újra elpusztítják, talán az amurrúk. 12 13
Bánnelyik támadás is,jeleníthette meg" TeMob átkát, a támadást a bilingvisünk történetének összeállítója, vagy egy késobbi olvasó nyugodtan értelmezhette úgy, mint az isten bosszúját az elmaradt Elengedésért. Tcssob isten az Ószövetség istenéhez hasonló módon jóindulatát ill. átkát az akarata teljesítésétol teszi függové. Az isten akaratának közvetítoje pedig ebben az esetben maga Megi, Ebla királya. 6. Az ószövetségi párhuzam mellett téljünk még ki az Elengedés ellenzoinek érvrendszerére, amely érdekes módon árnyalja az ókori kelet vallásairól, isteneirol szóló képet. Ezt a képet nagy általánosságban úgy fogalmazhaljuk meg, mint ami leképezi az egyének világát: az isteneknek megvannak a maguk történeteik és kalandjaik, nagy teljesítményeik, de ugyanúgy érheti oket baj is. Az isten (egyik) megjelenési fonnája a képmása (eikonja), az áldozat bemutatása, az isten táplálása, jóllakatása; ennek megfeleloen pedig az isten ellátása, az istenrol való gondoskodás jelenti a kegyesség gyakorlását.28 Sazalla beszéde ennek tökéletesen megfelel: az ellenzok bánnit hajlandók megtenni Tessobért, ha eladósodott, kiváltanák (ne feledjük, a történetben feltehetoleg adósrabszolgákról van szó!), ha éhes, megetetnék, ha fázik, felruháznák. Ez azonban a történetben az ellenzok szuklátóköruségének bizonyítéka, hiszen épp Tessob akaratát nem ismerik fel. Az Elengedés nyilvánvalóan hátrányos lenne az ellenzok egzisztenciális helyzetére, de Sazalla beszédében még egy érv megjelenik: megrengetné a társadalom hagyományos tartópilléreit. Hiszen rendben, engedjük el a rabszolgákat, mondja Sazalla, de akkor (vagy ennek következtében?) lazítsuk meg a családi kötelékeket, sot a király is hagyja ott a trónját - ezt pedig Megi sem akarhatja. A történet zamatát pont ez a feszültség adja meg. Mintha az Elengedés hívei és ellenfelei között áthidalhatatlan eszmei szakadék húzódna, mintha az események mozgatórugója két tábor egymással kibékíthetetlen ellentétben álló igazságának csatája lenne: Sazalla, mint "konzervatív" vagy "realista", és Megi, mint "idealista világ- Jobbító"? A városok felépülnek, elpusztulnak, a kérdések maradnak. 14 Jegyzetek * Az Eötvös József kutatói ösztöndíj támogatásával hosszabb idot tölthettem el a Würzburgi Egyetem Orientalisztikai Filológiai Intézetében; az alábbi cikk az ott végzett munka eredménye. 1. Rövidítések: AA Archiiologische Anzeiger AAL Annual of Armenian Linguistics AoF BO Altorientalische Forschungen Bibliotheca Orientalis ChurritiskijM. L. CHACIKIAN:Churritskij i urartskij jazyki. Jereván, 1985 Einfiihrung 1. WEGNER: Wiesbaden,2000 Hurritisch. Eine Einfiihrung. Hurritische E. NEU: Das Hurritische: eine altorientalische Sprache in neuem Licht (Akademie der Wissenschaften und der Literatur, Abhandlungen der Geistes- und Sozialwissenschaftlichen Klasse 1988/3) Mainz / Stuttgart, 1988 KBo 32 H. OTTEN/ CH. RÜSTEL:Die hurritisch-hethitische Bilingue und weitere Texte aus der Oberstadt (Keilschrifttexte aus Boghazköy 32) Berlin, 1990 SCCNH Studies on the Civilization and Culture of Nuzi and the Hurrians StBoT 32 1996 E. NEU: Das hurritische Epos der Freilassung. Untersuchungen zu einem hurritisch-hethitischen Textensemble aus Hattusa (Studien zu den Bogazköy-Texten 32) Wiesbaden, 1996 2. Hurritische... p. 3 ff, StBoT 32, 1996:3 ff. 3. H. OTTEN:Die Tontafelfunde aus Haus 16 = AA, 1984:372-375, Hurritische'" p. 6, StBoT 32, t 996:3 ff. 4. E. A. SPEISER:Introduction to Hurrian. New Haven, 1941 (The Annual of the American Schools of Oriental Research, Vol. 20) 15
5. F. W. BUSH:A Grammar of the Hurrian Language. Dissertation Brandeis University, Ann Arbor, Michigan, 1964 6. 1. M. DIAKONOFF:Hurrisch und Urartaisch. München, 1971 (Münchener Studien zur Sprachwissenschaft. Beiheft 6) 7. M. L. CHACIKIAN:Churritskij i urartskijjazyki. Jereván, 1985 8. Az 1983-1992 közötti tanulmányok részletes bibliográfiája: G. WILHELM:Hurritische Lexikographie und Grammatik: Die hurritisch-hethitische Bilingue aus Bogazköy = Orientalia 61, 1992:122-141 9. 1.WEGNER:Hurritisch. Eine Einführung. Wiesbaden,2000 10. Épp ezért E. NEU a monográfiájában (1. 13. jegyzet) kezdettol fogva eposzként határozta meg a történet mufaját: pl. StBoT 32. Ezzel szemben G. WILHELM:Die Könige von Ebla nach der hurritsch-hethitischen Serie "Freilassung" = AoF 24, 1997:27i Újabban: E. NEU: Ausgewahlte Kapitel zur hurritischhethitischen Bilingue = SCCNH Vol. 10, 1999:295 f. 11. Egy kisebb, csak a hurri változatával fennmaradt, nyelvtanilag enigmatikus szövegrész, amelynek azonban a tartalma talán kikövetkeztetheto: KBo 32,20. (1.G. WILHELM,AoF 24, 1997:289 ff.) 12. StBoT 32, 1996:16 ff. szerint: KBo 32,15 + 19, viszont: G. WILHELM,AoF 24,1997:292 f. szerint: 19 + 15; a mi szövegbeosztásunk az utóbbi szerint rendezodik. 13. Részletes monográfia: StBoT 32, 1996. Kisebb szövegrészek, nyelvtanilag fontosabb vagy esetleg vitás mondatok transzkribált és analitikus átírását, valamint elemzését 1. a jegyzetekben említett muvekben. 14. Einführung, p. 131. Transzkibált átírás: (74) i-nu-ú-út-ta-a-ni-iín IJé-en-ni se-e-ni-íw-wu-us ta-a-ti-a (75) [íj -nu-ú-me-e-ni-i-in ljé-en-nise-e-ni-íw-we i-sa-as ta-a-ta-ú 15. A tárgy kifejezésére szolgáló másik eszköz az ergativitás mellett (IZ abszolutív-esszív szerkezet, ahol a mondat alanya IIhsolulivusban,tárgya pedig essivusban áll. PI. (vastagon szedve 1Ii'l'ssivlIs-ragot): ( \) ('I(1) II nlgroz(i)=a ttin=d=i=h,,'"'('p (l1i1\('11l'1 fi'lu/ezelt..." (KBo 32, 13 1:12) 16 (hettita változat: nu sanezzin EZEN4-an iyét) Bovebben: G. WII:-HELM:Die Absolutiv-Essiv-Konstruktion des Hurritischen = Europa et Asia Polyglotta - Sprachen und Kulturen: Festschrift für Robert Schmitt-Brandt zum 70. Geburtstag. Dettelbach: Röll, 2000 pp. 199-208. 16. Ez a jelenség, az ergativitás tárgyas igék esetére való koncentrálódása jelzi egyébként, hogy nem passzív igeragozásról van szó. (Az ergativitás "passzív" értelmezésének cáfolatát 1. W. C. BENEDICT:Urartian Phonology and Morphology. Univ. of Michigan, Ph. D., 1958, pp. 104-117) 17. Einführung, p. 134. Transzkribált átírással: (11)... as-ti... íddu-u-us-ta-ma-a-an 18. 1. M. DIAKONOFFI S. A. STAROSTIN:Hurro-Urartian as an Eastern Caucasian Language. München, 1986. 19. R. SMEETS: On Hurro-Urartian as an Eastern Caucasian Language = BO 46, 1989:259-279. 1. még: 1. M. DIAKONOFF: on Hurro-Urartian and South Caucasian = AAL 14, 1993:1-4, G. STEINER:Hurrian and Urartian as an Eastern Caucasian Language = AAL 13, 1992:1-50, UO: Genetic and Areal- Typological Relationships of Languages = AAL 14, 1993:5-7 20. 1. M. DIAKONOFFI S. A. STAROSTIN: i. m. p. 58. HU klhawr- U qwr-á, qfr-á < *qawr-pkk *qwyrv 21. Einführung, p. 29 ff. Egy példa a bilingvisbol: KBo 13, 1:7-8 (hurri változat): dtessob... surr=u timer(i)=*ne eze=ne turi II II:9-10 (hettita változat): diskur-as-kán dsu-wa-li-ía-az-za-assa kat-ta-an-ta tan-ku-wa-i ták-ni-i i-ia-an-ni-ir "A viharisten és Suwaliyaz lementek a sötét földre" ("Der Wettergott und Suwaliyaz gingen hinab in die dunkle Erde" StBoT 32, 1996:221) 22. 1. M. DIAKONOFF:Evidence on the Ethnic Division of the Hurrians = SCCNH Vol. 1, 1981:78 f., Einführung, p. 26 f. - A hurri népesség elterjedésére és történetére, kultúrájára az ókori Elo-Ázsiában 1. G. WILHELM:Grundzüge der Geschichte und Kultur der Hurriter. Darmstadt, 1982 (német változat), ill. uo: The Hurríans. Warminster, 1989 (angol változat) 17
23. M. L. CHACIKlANdialektus-tagolása egy feltételezett nyelvi átmenet teóriájára épül, ami szerint a hurro-urartui "osnyelv" különbséget tett volna az aktív igék és az állapotot kifejezo igék ragozása között. Ez a megkülönböztetés lenne a késobbi tranzitív-intranzitív igeragozás különbözoségének alapja, valamint az ergativitás magyarázata. M. L. CHACIKJAN: on The Typology of the HUlTo-Urartian Verb = Societies in Honour of l M DiakonojJ. Warminster, 1982, ill. Churritskij, p. 16-22. 1. még CH. GIRBAL/ 1. WEGNER:Zu einer neuen hurritisch-urartaische Grammatik = ZA 77, 1987:147 ff., Einfiihrung, p. 107 ff. 24. CH. BERMANT/ M. WEITZMAN:Egy ismeretlen ókori civilizáció: Ebla. Bp., 1986 p. 198. 25. Kis-Ázsia, Észak-Szíria és az Ószövetség hagyománya közötti összefúggésekröl 1.: B. JANOVSKI/ K. KOCH/ G. WILHELM (szerk.): Religionsgeschichtliche Beziehungen zwischen Kleinasien, Nordsyrien und dem Alten Testament. Internationales Symposion Hamburg, 17-21. Miirz 1990. Freiburg-Schweiz / Göttingen, 1993 ill. D. SCHWEMER:Das alttestamentliche Doppelritual 'lwt wslm im Horizont der hurritischen Opfertermini ambassi und keldi = SCCNH Vol. 7, 1995:81-116 26. 3Mózes 25:8-17, 25-28 27. Ámósz 5, 10-20 passim 28. A. L. ÜPPENHEIM:Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja. Bp., 1982pp. 232-249. 18