AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23.
Működési terület nagysága 13.100 km 2 Belvízvédelmi szakaszok területe 876 km 2 VIZIG kezelésű belvízcsatornák hossza 282 km Belvízvédelmi szakasz neve, száma Belvízgyűjtő km 2 Külvízgyűjtő km 2 A külvízgyűjtő a belvízgyűjtő %-ban 04. 01. Szekszárd-Bátai 250 165 66 04. 02. Bölcske-Bogyiszlói 237,6 224 94 04. 03. Adony-Ercsi 48 274 571 04. 04. Szekszárd-Simontornyai 89 3449 3875 04. 05. Cece-Ősi 155 2661 1717 04. 06. Tolnanémedi-Dombóvár 72 3128 4344 Összesen: 851,6 9901 1163
Hidrometeorológiai háttér 1963. évi tavaszi árvíz Havazás és kemény fagy december közepétől Felkészülés előrejelzések DUNA VITUKI Kisebb vízfolyások igazgatóság Csapadékészlelés: hóvastagság és hó víztartalom Talajfagy szervezet ÁRVÍZ: védelmi szervezet teljes aktivizálása, felkészítése, helyszíni bejárások során tájékozódás Területi Bizottság (Védelmi Bizottság) összehívása BELVÍZ: művek hótól, jégtől való megtisztítása, a szivattyútelepek és a mozgó szivattyúk felkészítése HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS: a védekezés megyei szervezete
Hóvastagság, hóvízegyenérték: kb. 30%-os hóvíztartalom március elejére Talajfagy: a fagyott talajréteg 20, helyenként 40 cm, de Pápán 80 cm-t is elérte Intenzív olvadás március 6-8. között kezdődött meg Talajfagy nem engedett ki (majd csak március 22.-ére) beszivárgásra, a talajban történő tározásra nem volt lehetőség Jelentős felszíni lefolyás a medrekben gyors vízszintemelkedés DE A medrekben felszíni és fenékjég volt a jelentős keresztmetszet csökkenés negatívan befolyásolta a vízelvezetést!!!
Veszprémi-séd SMACS jégtorlaszok (fenékjég) SMACS jobb parti településekről érkező vizeket nem tudta befogadni depónia átvágása, SMACS-Nádor közének elöntése a belterületek mentesítése érdekében
Székesfehérvár Aszalvölgyi árok 3 hídnál elzárással tározó kialakítása, Elzárások átszakadtak jelentős elöntések Kórházat ki kellett üríteni
Velencei-tó 1 hét alatt 84 cm vízszint emelkedés tó menti területek, települések elöntése Vízeresztést növelni kellett Dinnyés Kajtori-csatorna befagyott lefolyást akadályozó jégtorlaszok robbantása
Nádor-csatorna Vízszintemelkedés a mellékvízfolyásokról érkező árhullámok miatt Magassági hiányos szakaszokon nyúlgát építése a teljesen átázott depónián 55+250 km szelvényen lévő zsilip mellett a depónia átszakadt elöntéssel fenyegette a halastavakat elzárás DÉDUVIZIG osztag + vízvisszavezetés a felső vízgyűjtőről érkező vízhozamok mérséklése: 3 mesterséges tározótér kialakítása Szabályozott vízleeresztés május közepéig
Nádor csatorna Örspusztai duzzasztó Nádor csatorna Védekezés a Fáncsi halastavaknál (Réti puszta)
2010. évi május-júniusi árvizek Jelentős csapadékmennyiségek (Zsófia-, Angéla-ciklonok, a június 18-i és 21-i esőzések) lehűlés és erős szél 2010. április végén a talaj nedvességtartalma 0-20 cm-es rétegének 40-55 % közötti telítettség 20-50 cm-es réteg 75-85 % közötti telítettség 50-100 cm-es talajréteg 95< telítettség
Csapadékok 700 600 500 400 300 200 100 0 Fehérvárcsurgó 313 541 520 máj-jún jan-jún sokéves átlag 700 600 500 400 300 200 100 0 Adony 299 471 511 máj-jún jan-jún sokéves átlag Dombori 700 600 500 400 300 200 100 0 260 Sóly 472 552 máj-jún jan-jún sokéves átlag 700 600 500 400 300 200 100 0 323 539 583 máj-jún jan-jún sokéves átlag 700 600 500 400 300 200 100 0 410 Kurd 619 622 máj-jún jan-jún sokéves átlag 800 600 400 200 0 367 Báta 589 617 máj-jún jan-jún sokéves átlag
Veszprémi-séd SMACS Vízkormányzás a belterületek védelme érdekében A belterületeken átfolyó malomcsatornából az árhullámot a vízkivételi zsilippel kizártuk Képes volt befogadni a belterületekről érkező csapadékvizeket
Székesfehérvár a Mór-Bodajki-vízfolyáson a móri halastórendszer egyik tagjának völgyzárógátja átszakadt Székesfehérvár védelme érdekében vízvisszatartás a Fehérvárcsurgóitározóban Ebben az időszakban a tározóval a mederben lefolyó vízhozamot az 1/3-val tudtuk csökkenteni
Velencei-tó Az időszak elején a Zámolyi tározó üresen állt, a Pátkai tározóban és a Velencei-tóban üzemvízszintet tartottunk. A csapadékok hatására 1 hét alatt a tó vízállása 11 cm-t, a Pátkai tározó 25 cm-t, valamint a Zámolyi tározó a május 16-át követő zárást követően 440 cm-t emelkedett.
Nádor-csatorna Vízelvezetést nehezítette: Balatoni vízeresztés Kapos árhullám Dunai árhullám Június közepére a 110 km hosszú csatorna Sióval együtt beállt minimális vízmozgás a vízfelszín esése 100 km-en 14 m volt
1963 2010 a vízkár elleni védekezést kiváltó tényezők talajfagy jelentős hóban tárolt vízkészlet telített talajok több csapadékciklon, sokéves átlagot meghaladó csapadékmennyiségek Elöntött területek a síkvidéken 13.006 ha 13.000 ha A levonult víztömeg nagysága Vízfolyás Szelvény levonult víztömeg (millió m 3 ) 1963 2010 Gaja-patak Fehérvárcsurgó 6,6 22 Nádor-csatorna Sárszentmihály 54 82 Velencei-tó 28 15
1963 2010 jogszabályi háttér 1885. évi XXIII. törvénycikk a vizjogról 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1913. évi XVIII. törvénycikk a vizjogról szóló 1885:XXIII. tc. kiegészitéséről és módositásáról 1885. évi XXIII. Törvénycikk 40. A meder és partok jó karban tartása a meder-, illetve a parti birtokosnak kötelessége. 47. Ármentesitett területeken az ártéri birtokosok, illetőleg a vizrendezésre alakult társulatok gondoskodni tartoznak arról, hogy a magasabb területekről lefolyó eső- és hó-, valamint talajvizeknek lefolyása biztosittassék. a védekezésre kötelezettek köre 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésről 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 1995. évi LVII. törvény 16. (1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége.
Összefoglalva 2010-es év tekinthető mértékadónak a levonult, elvezetett vízmennyiségek türkében Nagyobb vízmennyiséghez képest kisebb károk, kevesebb beavatkozásra volt szükség Mesterséges tározóterek hasznosítása Üzemeltetési kérdések
Felhasznált dokumetumok Bratán Mária - Csongrády Kornél - Zsuffa István: Az ár- és belvizek hidrológiai viszonyai a Középdunántúlon Vízügyi közlemények, 1963. (45. évf.) 3. sz. 300-319. old. Vajnai Imre: 1963. évi tavaszi árvíz a Sió-Nádor-Kapos vízrendszerben KÖDUVIZIG vízkárelhárítási zárójelentések, védelmi naplók, Fotók: KÖDUVIZIG archívum