Budavári Önkormányzat. A gyámhivatali ügyintézés területei

Budavári Önkormányzat A gyámhivatali ügyintézés területei 2008

A gyámhivatali ügyintézés területei Tájékoztató a gyámhivatali ügyintézés területeirıl Szerkesztette és összeállította: dr. Galántai Éva gyámhivatal-vezetı Kékesi Mária vezetı-fıtanácsos Mezei Rita fıtanácsos 2 Felelıs kiadó: Dr. Deák Ferenc jegyzı

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 ELİSZÓ... 5 1. A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek... 6 a) kiskorú gyermek gondozása nevelése... 7 b) a szülık vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatai... 8 c) a törvényes képviselet... 9 d) a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás... 11 e) a gyermek családi és utónevének megállapítása... 11 f) a szülıi ház elhagyása... 12 g) a gyermek végleges külföldre távozása... 14 h) az életpálya kijelölése... 14 2. Kapcsolattartási ügyek... 15 a) a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése és megvonása... 17 b) a kapcsolattartás újraszabályozása... 17 c) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása... 18 3. A kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek... 19 4. Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek... 20

a) az örökbefogadás feltételei... 20 b) az örökbefogadás elıtti eljárás... 21 c) az alkalmasság felülvizsgálata... 23 d) az örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás... 24 e) az örökbefogadás joghatásai... 28 f) az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása... 30 g) az örökbefogadás felbontása... 31 h) az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok... 33 i) külföldi állampolgárságú örökbefogadóra vonatkozó rendelkezések...33 j) tájékoztatás a vér szerinti szülı adatairól... 34 5. A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek... 35 a) teljes hatályú apai elismerés feltételei... 36 b) képzelt apa adatainak megállapítása... 37 c) hozzájárulás a családi jogállás rendezésére irányuló pereknél... 37 6. Gyermektartásdíj megelılegezése... 39 3

A gyámhivatali ügyintézés területei 7. Gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek... 43 a) családbafogadással kapcsolatos ügyek... 43 b) ideiglenes hatályú elhelyezés... 45 c) átmeneti nevelésbe vétel... 47 d) tartós nevelésbe vétel... 49 e) egyéb intézkedések... 51 yy) a gyermek gondozási helyének meghatározása... 51 zz) a gondozási hely megváltoztatása... 52 aaa)egyéni elhelyezési terv... 53 bbb)gondozási díj... 54 8. Az utógondozás elrendelése... 55 9. Az utógondozói ellátás elrendelése... 56 10. Otthonteremtési támogatás... 57 11.Gyámság és gondnokság... 60 a) a gyám és gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek... 60 k) a gyám kirendelése... 60 l) a gondnok kirendelése... 61 m) cselekvıképességet érintı gondnokság... 62 n) zárlat elrendelése és ideiglenes gondnokrendelés...

65 o) a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata, módosítása, megszüntetése... 65 b) a gyám és gondnok mőködésének felügyelete és irányítása... 65 c) a törvényes képviselı vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek... 67 ee) az ingatlan vagyonnal kapcsolatos ügyek... 69 ff) az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok... 71 FOGALOM-ÉRTELMEZİ... 72 JOGSZABÁLYOK... 77 ELÉRHETİSÉGÜNK... 77 INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK... 77 4

Elıszó ELİSZÓ Tisztelt Olvasó! Tisztelt I. kerületi Polgár! A Budavári Önkormányzat Gyámhivatalának gondozásában egy újabb tájékoztató füzetet bocsátunk rendelkezésére. Ez a kiadvány az Okmányirodai Tájékoztató és a Szociális Kalauz után már a harmadik olyan tájékoztatónk, amely segítséget nyújt a hivatali ügyintézésben, végsı soron pedig a problémák megoldásában. Az I. kerületi gyámügyi köztisztviselık munkájának eredményeként elkészült kiadványunk összeállításánál és szerkesztésénél elsıdleges szempont volt, hogy a területre irányadó jogszabályok (a családjogi törvény, gyermekvédelmi törvény és az eljárásra vonatkozó kormányrendelet, valamint a Polgári Törvénykönyv) alapján alapos és részletes tájékoztatást adjon a Gyámhivatal elıtti eljárásról; ugyanakkor a család és egyén érdekvédelmével foglalkozó, más szakemberek számára is átfogó betekintést nyújtson a gyámügyi igazgatás rendszerérıl. A gyámhivatal, mint szakhatóság elıtt a polgárok nem a szokványos mindennapi ügyeiket tárják fel, többnyire nem gazdasági érdek vagy megfontolás vezérli ıket, hanem sok esetben az egyén legféltettebb magánszférájában, a családban felmerülı problémák rendezésére keresnek megoldást, vagy helyzetükbıl adódóan kiszolgáltatott személyek érdekvédelmének ellátása válik szükségessé. Az ilyen érzékeny területeken különösen nagy odafigyelést igényel, hogy a problémákkal küzdık a hatóság elıtt folyó eljárás során megtalálják a körülményekhez képest lehetı legjobb áthidaló megoldást. Ennek az együttmőködésnek elımozdítása reményében jött létre ez a kiadvány. A tájékoztató jelenlegi szöveganyaga valamint a jogszabályváltozások következményeként felmerülı módosítások az Önkormányzat www.budavar.hu honlapján megtekinthetıek. Bízom benne, hogy mindazok, akik kézbe veszik ezt a kiadványt, segítséget kaphatnak arra vonatkozóan, hogy milyen irányban induljanak el, vagy tájékoztatást nyújthatnak a hasonló gondokkal küzdı ismerıseiknek, családtagjaiknak. Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester 5

A gyámhivatali ügyintézés területei 1. A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek A kiskorú gyermek életfeltételeit, jogainak védelmét biztosítani nem képes, gondviselésének ellátása és jogainak megóvása érdekében szülıi felügyelet vagy gyámság alatt áll (a gyám azonban nem rendelkezik valamennyi olyan joggal, mint amit a szülıi felügyelet magában foglal). A szülıi felügyelet a szülıket a törvény erejénél fogva illeti meg. A szülıi felügyelettel felhagyni, arról lemondani nem lehet. Korlátozása, szünetelése hatósági határozat, szülıi felügyeletet gyakorló szülık megállapodása vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények miatt lehetséges. A szülıi felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelıen kell gyakorolni. A gyermek a szülıi felügyeletnek nem csupán tárgya. A szülıknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélıképessége birtokában lévı gyermekük az ıt érintı döntések elıkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét korára, érettségére figyelemmel tekintetbe kell venni. A szülıi felügyelet magában foglalja a kiskorú gyermek: gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát. A gyám nem jogosult gyámot nevezni, és vagyonkezelıi joga is korlátozott. Ha a szülıi felügyeletet együttesen gyakorló szülık a szülıi felügyelet körébe tartozó kérdésekben a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhivatal döntését bármelyik szülı kérheti. Ha a szülıi felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélı szülık megállapodnak abban, hogy a jövıre nézve a szülıi felügyeletet egyikıjük gyakorolja a gyámhivatal e megállapodásukat kérésükre jegyzıkönyvben rögzíti. A jegyzıkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek megállapodásuk alapján melyik szülınél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben a szülıi felügyeleti jogot együttesen gyakorolják. A szülık e megállapodásukat módosíthatják. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szülık ezen megállapodása nem azonos hatályú a bíróság ilyen ügyben hozott határozatával. 6

A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek A szülık megegyezésének hiányában kizárólag bíróság jogosult a gyermek elhelyezésének kérdésében dönteni. A különélı szülık a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követıen közös szülıi felügyelet hiányában is együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélı szülı felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. A gyermek sorsát érintı lényeges kérdések: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása. a) kiskorú gyermek gondozása nevelése A szülıi felügyeleti jog egyik alapvetı összetevıje a gyermek gondozása és nevelése. Ez a jogosítvány egyúttal a szülınek gyermekével szembeni alapvetı és leglényegesebb kötelezettsége is, mely magában foglalja a gyermek természetbeni ellátását, gondozását, a vele való foglalkozást, törıdést, iskoláztatását, képzését. A szülıi felügyelet körében a szülık kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítsék. E tevékenység eredménye a gyermek helyes irányú testi, értelmi és erkölcsi fejlıdése. A gyermek gondozása és nevelése az együtt élı szülık közös kötelezettsége. Együttesen jogosultak és kötelesek, hogy gyermekük megfelelı elhelyezésérıl gondoskodjanak, ha a gyermeket nem kívánják közvetlenül a háztartásukban nevelni. Abban az esetben, ha a szülık közül a szülıi felügyeletet csak egyikük gyakorolja, általában ez a szülı biztosítja a gyermek közvetlen fizikai ellátását, a másik szülı a gondozás és nevelés kötelezettségét általában tartásdíj megfizetésével, kapcsolattartással és a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben való döntés jogának és kötelezettségének gyakorlásával teljesíti. A szülınek a gyermekkel kapcsolatos kötelezettsége mellett a gyermek is kötelezettséggel tartozik szülei iránt. A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tıle telhetıleg elısegíteni. A szülı-gyermek kapcsolat csak akkor lehet eredményes, ha a gyermek megfelelı tisztelettel viseltetik az érte fáradozó szülei iránt, nekik engedelmeskedik, és maga is minden tıle telhetıt megtesz annak érdekében, hogy a szülık vele kapcsolatos erıfeszítései eredményt hozzanak. 7

A gyámhivatali ügyintézés területei A szülınek a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos kötelezettsége: gyermekét családban gondozza, nevelje és gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges feltételeket különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást, valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást biztosítsa; gyermekével együttmőködjön, emberi méltóságát tiszteletben tartsa; gyermekét az ıt érintı kérdésekrıl tájékoztassa, azokkal kapcsolatos véleményét figyelembe vegye; gyermekének ahhoz, hogy jogait érvényesíthesse, tanácsot, segítséget adjon; együttmőködjön gyermeke ellátásában közremőködı szervekkel és személyekkel. A gyermek kötelessége, hogy a szülıkkel szembeni tiszteleten és engedelmességen túl a szülı fáradozásainak eredményessége elısegítése céljából: gondozása és nevelése érdekében szülıjével vagy más törvényes képviselıjével, gondozójával együttmőködjön; képességeinek megfelelıen tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének; tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. b) a szülık vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatai A szülıi felügyeletet gyakoroló szülık joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól. Azt a keresményt, amelyet a 14. életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, nem a szülık kezelik, hanem ı maga szabadon rendelkezik vele. Nem tartozik a szülık kezelése alá a kiskorú gyermek olyan vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik. A szülık gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik s a vagyon állagáról is csak a kezelés megszőntekor kötelesek számot adni. A szülık gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. Ez azonban nem mentesíti ıket a súlyos gondatlanságért való felelısség alól. 8

A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek A szülık a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhivatalhoz beszolgáltatni. Ilyen értékekrıl a szülık a gyámhivatal jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek. A szülık gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani. A szülık vagyonkezelıi joguk megszőntével kötelesek gyermekük vagyonát az állagra vonatkozó számadással együtt kiadni a nagykorú gyermeknek vagy pedig annak, akinek kezelése alá a vagyon kerül. c) a törvényes képviselet A törvényes képviselet, mely a gyermek személyes ügyekben való képviseletét jelenti, aki koránál fogva nem, vagy csak korlátozott mértékben képes érdekeit képviselni, ügyeit intézni, ezért jogainak megóvásához és biztosításához szükség van arra, hogy helyette és nevében eljárjanak, illetıleg a szükséges nyilatkozatokat megtegyék (szerzıdéseket megkössék, vagy a gyermek nyilatkozatát azzal tegyék érvényessé, hogy ahhoz hozzájárulnak vagy azt jóváhagyják). A szülıi felügyeletet gyakorló szülı joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A szülı képviseleti joga nem terjed ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik kezelése alá. Az a szülı, akinek vagyonkezelıi joga nincs, vagyoni ügyekben gyermekét nem képviselheti. Ha a szülıi felügyelet mindkét szülıt együtt illeti meg, a szülık akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyítóerejő magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülı a másik nevében is gyakorolja. A gyermek nevében fellépı szülıt a mindennapi életben elıforduló kisebb jelentıségő vagyonjogi ügyleteknél jóhiszemő harmadik személyek olyannak tekinthetik, mint aki a másik szülı meghatalmazottjaként is eljár. A szülı jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat: a gyermeket megilletı tartásról történı lemondásra, a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megilletı jogra vagy kötelezettségre, a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, 9

A gyámhivatali ügyintézés területei a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történı megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejőleg kerül sor haszonélvezet alapítására, a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtetı részére tulajdonszerzést jelentı építési, épületbıvítési vagy más értéknövelı beruházás engedélyezésére, a gyermek tulajdonában lévı ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére, a gyermek lakásbérleti szerzıdésének közös megegyezéssel történı megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történı hozzájárulás megszerzésére, a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerzıdésre, a gyermek személyes tulajdonát képezı, 100.000,- forint értéket meghaladó mértékő ingó és készpénzvagyonát érintı jogügyletre, a gyermek tulajdonát képezı 100.000,- forint értéket meghaladó értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintı jogügyletre, a gyermek beszolgáltatott vagyonára (a szülık a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhivatalhoz beszolgáltatni), a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására, a gyermek ingatlantulajdonát érintı közös tulajdon átruházással történı megszüntetésére vonatkozik. A gyámhivatal a jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges jogszabályban elıírt egyéb feltételeket nem pótolja. Bírósági vagy közjegyzıi határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása nem szükséges. A kiskorú nem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelı ellenérték nélkül felelısséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ez a szabály azonban nem gátolja munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékő ajándékozást.

10

A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek d) a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás A szülıi felügyelet a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás jogát is magában foglalja. Törvény által biztosított gyámnevezési (gyámságból kizárási) joga kizárólag a szülıi felügyelettel bíró szülınek (örökbefogadó szülınek) van. A gyámság viselése elsısorban azt illeti, akit a szülıi felügyeletet gyakorló szülı közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (nevezett gyám). Ha a szülıi felügyeletre egyaránt jogosult szülık más-más gyámot neveztek meg, a körülmények figyelembevételével a gyámhivatal határoz afelıl, hogy a gyámságot melyik viselje. A nevezett gyámot csak akkor szabad mellızni, ha a törvény értelmében gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, végül ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné. A vér szerinti szülıt és örökbefogadó szülıt nem illeti meg a gyámnevezéssel kapcsolatos rendelkezés akkor, ha szülıi felügyeleti jogát megszüntették, vagy az szünetel. Ugyancsak nincs rendelkezési joga a gyámnak, továbbá a nevelıszülınek és a mostohaszülınek sem. A gyámrendelés a személyes nyilatkozatok körébe tartozik, a szülı annak megtételére nem adhat másnak meghatalmazást. A gyámnevezésnek pontosnak kell lennie, hogy abból a gyám személye félreérthetetlenül megállapítható legyen. e) a gyermek családi és utónevének megállapítása A névviselés az egyén személyhez főzıdı joga. A név arra szolgál, hogy a személy egy adott közösség többi tagjától megkülönböztethetı legyen. A gyermek nevének a meghatározása (beleértve az utónevét is) a gyermek sorsát érintı olyan lényeges kérdés, amelyet illetıen a szülık még együttélés hiányában is szülıi felügyeleti jogukat együttesen gyakorolják. Ez alól kivétel, ha a különélı szülı felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette, vagy megszüntette. Ilyenkor a névválasztás joga egyedül a szülıi felügyeletet gyakorló szülıt illeti. 11

A gyámhivatali ügyintézés területei A gyermek szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élı szülık valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselı házastársak gyermeke csak a szülık közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselı szülık megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet. A gyermek utónevét a szülık határozzák meg. Az utónév meghatározásában a szülıknek még annyi korlátozásuk sincs, mint a családi név meghatározásánál, e tekintetben közös korlátlan joguk van. A szülıi felügyeletnek a gyermek névviseléssel kapcsolatos jogosultságai mellett azonban adódhatnak olyan esetek, mikor névmeghatározás hiányában azt a gyámhivatalnak kell megállapítania, figyelemmel arra, hogy a gyermek névviseléshez való joga ne szenvedjen csorbát. A gyámhivatal állapítja meg a gyermek nevét, ha a szülıi felügyeleti jogot csak az egyik szülı gyakorolja, aki az anyakönyvvezetı vagy a gyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét a felhívás közlésétıl számított 30 napon belül nem határozza meg, a szülıi felügyeletet együttesen gyakorló szülık a gyermek családi, illetve utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától számítva 30 napon belül nem jelentik be, a különélı szülık a gyermek nevével kapcsolatosan nem tudnak egyetértésre jutni, és a gyámhivatal felhívása ellenére a felhívás közlésétıl számított 30 napon belül nem igazolják a bírósági eljárás megindítását. f) a szülıi ház elhagyása A szülıi felügyeletbıl fakadó egyik alapvetı kötelezettség a gyermek gondozása és nevelése, melynek lényeges eleme, hogy a szülı gyermeke lakhatását biztosítsa. A gondozást és nevelést a szülık általában a közös otthonban nyújtják gyermekük részére. A szülınek kötelessége a gyermek lakhatását biztosítani, ugyanakkor a gyermeknek is kötelessége, hogy a szülık otthonában vagy az általuk kijelölt más he-

12

A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek lyen (más személynél vagy intézményben) tartózkodjon. A gyermek tartózkodási helyét, mint a gyermek sorsát érintı lényeges kérdést, a szülık közösen állapítják meg. Amennyiben a szülıi felügyeletet közösen gyakorló együtt élı szülık között e kérdésben vita van, bármelyikük kérelmére a gyámhivatal dönt, míg a különélı szülık közötti vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Fı szabály tehát, hogy a gyermek gondozásának és nevelésének helyét a szülık jelölik ki, ahol a gyermek köteles tartózkodni. Bizonyos életkor felett azonban a jog lehetıséget kíván nyújtani arra, hogy a gyermek e tartózkodási helyet legálisan elhagyhassa. Ennek lehetıségét a törvény a 16. életév betöltéséhez köti. A szülıi ház elhagyásának oka lehet továbbtanulás, munkavállalás, de csupán a szülıvel jelentısen megromlott viszony is. A 16. életévét betöltött gyermek a szülıi házat vagy a szülık által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhivatal engedélyével a szülık beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A szülıi ház elhagyásával kapcsolatos eljárás kérelemre indul, a kérelmezık lehetnek: a gyermek, a szülıi felügyeleti jogot gyakorló szülı, illetve a gyermeket gondozó személy. A gyámhivatal a szülıi ház vagy a szülık által kijelölt más tartózkodási hely elhagyásának engedélyezése során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható. A gyámhivatal eljárása során, ha a gyermek nem intézménybe, hanem magánszemélyhez kíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni és nála környezettanulmányt készíteni. Ha a gyámhivatal a szülıi ház elhagyását engedélyezi, egyúttal megállapítja, hogy a szülıi ház elhagyásának engedélyezése a gondozás, nevelés kivételével a szülık szülıi felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti. Ha a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek a szülıi házat már engedély nélkül elhagyta, egyidejőleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Ugyanígy jár el abban az esetben is, ha az engedély megadását követıen a feltételek megváltozása miatt az engedélyt visszavonja. 13

A gyámhivatali ügyintézés területei g) a gyermek végleges külföldre távozása A gyermek végleges külföldre távozásának kérdése is a gyermek sorsát érintı lényeges kérdés, melyben a szülık közösen döntenek. Amennyiben ebben a kérdésben a különélı szülık között vita van, akkor a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha együtt élı szülık között merül fel a gyermek végleges külföldre távozásának kérdése, a szülınek erre vonatkozó nyilatkozatához a gyámhivatal jóváhagyása szükséges. A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat amelyekbıl megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. Ezek különösen: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmány, iskolalátogatási igazolás, jövedelemigazolás, befogadó nyilatkozat. A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyermek törvényes képviselıje az esetleges lakóhelyváltozás tényét köteles a gyámhivatalnak bejelenteni. Az eljárást megalapozó külföldre távozás esetén a hangsúly a véglegességen van, nincs szükség tehát a szülı nyilatkozatának gyámhivatali jóváhagyására vagy bíróság elıtti eljárás kezdeményezésére, ha a gyermek határozott idıre távozik az országból (pl.: tanulmányok folytatása, rokonlátogatás, stb.) h) az életpálya kijelölése A szülık gondozási-nevelési kötelezettsége magában foglalja a gyermek taníttatásának, megfelelı életpályára állításának kötelezettségét is, ugyanakkor az életpálya kijelölésére általában a gyermeknek olyan életkorában kerül sor, amikorra már kialakulhatott az érdeklıdési köre, és már olyan érettséggel rendelkezik, ami lehetıvé teszi, hogy életpályájának megválasztásáról határozott véleménye legyen. Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülıi felügyeletet gyakorló szülık és a gyermek közösen döntik el. 14

Kapcsolattartási ügyek A szülı és a gyermek között valamint az együtt élı szülık között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában, a gyámhivatal dönt, míg a különélı szülık közötti vita eldöntése a bíróság hatásköre. A szülı és a gyermek között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülı vagy a gyermek kérelmére dönt. A 12. életévét betöltött gyermek a kérelmet önállóan is elıterjesztheti. 2. Kapcsolattartási ügyek A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülı, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá az arra jogosult szülı a gyermek nevelését, fejlıdését folyamatosan figyelemmel kísérje, tıle telhetıen elısegítse. A kapcsolattartási jog formái: folyamatos és idıszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történı meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. A gyermekkel való kapcsolattartásra jogosultak: a szülı, a nagyszülı, a nagykorú testvér, továbbá ha a szülı és a nagyszülı nem él, illetıleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja a gyermek szülıjének testvére, valamint szülıjének házastársa. A szülıvel való kapcsolattartásra irányuló kérelmet a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is elıterjesztheti. 15

A gyámhivatali ügyintézés területei A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, kivéve, ha a szülı és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A bíróság illetıleg a gyámhivatal elıtti eljárásban a kapcsolattartás szabályozása csak abban az esetben lehetséges, ha a gyermekelhelyezést illetıen már született döntés. Különélı szülık kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása elıtt tisztázni kell, hogy a gyermek melyiküknél van elhelyezve. A gyámhivatal, illetıleg a bíróság a kapcsolattartást elsısorban egyezség létrehozásával tárgyalás megtartásával rendezi. Az egyezségnek ki kell terjednie: a szülı és más kapcsolattartásra jogosult folyamatos és idıszakos kapcsolattartásának gyakoriságára és idıtartamára, a gyermek átadásának és visszaadásának helyére, idejére és módjára, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségre, az elmaradt kapcsolattartás pótlására, valamint szükség szerint a kapcsolattartás egyéb formáira. Az egyezséget a gyámhivatal, illetıleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetıleg a bíróság a kapcsolattartás céljának megfelelıen a szülı és más kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi elımenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt. A kapcsolattartást akadályozó körülményekrıl a felek lehetıleg írásban kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból így különösen a betegség, indokolt külföldi tartózkodás, vagy a rendkívüli munkavégzés miatt elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglaltak szerint eleget tett elızetes értesítési kötelezettségének, illetve az elıre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. 16

Kapcsolattartási ügyek a) a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése és megvonása A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését súlyosan veszélyeztette, illetıleg a szülı szülıi kötelességeit - a tartási kötelezettség kivételével - önhibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott. A gyámhivatal, illetıleg a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelı személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek minısül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelıen él kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget. A kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal vagy a bíróság a már megállapított kapcsolattartás formájának vagy gyakoriságának, továbbá idıtartamának megváltoztatásáról dönthet. A gyámhivatal, illetıleg a bíróság - kérelemre - meghatározott idıre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelı személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb idıtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év. A gyámhivatal, illetıleg a bíróság a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot - kérelemre - megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelı személy sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával a gyermek nevelését és fejlıdését súlyosan veszélyeztette. b) a kapcsolattartás újraszabályozása A kapcsolattartás újraszabályozását - ide nem értve a kapcsolattartás korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását - a kapcsolattartást rendezı határozat jogerıre emelkedésétıl számított két éven belül abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja. A gyámhivatal, illetve a bíróság kérelemre a kapcsolattartás újraszabályozására indult eljárásban a gyermek érdekében a kapcsolattartás korlátozását feloldhatja, illetve a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja, ha azok a

körülmények, amelyekre a határozatát korábban alapította, már nem állnak fenn. 17

A gyámhivatali ügyintézés területei c) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása a gyermeknek joga, hogy különélı szülıjével személyesen és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a gyermekétıl különélı szülı joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen, a gyermekét nevelı szülı vagy más személy pedig köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermek fejlıdését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást rendezı egyezségben, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelıen tesz eleget, és ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást. A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti eljárás megindításának a) a kapcsolattartás pótlására, ennek hiányában a kapcsolattartásra - a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban - elıírt határidı elteltétıl, illetve b) a fenti bekezdés szerinti veszélyeztetı magatartás tudomásra jutásától számított 30 napon belül van helye. Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét visszavonja, ugyanannak az elmaradt kapcsolattartásnak a végrehajtására nem indíthat újabb eljárást. Ha a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatnak a végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal a) a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, feltéve, hogy az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll, b) feljelentést tesz a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 195. -ának (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt. 18

A kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek Ha a gyermeket nevelı szülı vagy más személy a kapcsolattartást szabályozó jogerıs határozatnak önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal ıt a jogosultnak a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségei (pl. utazási költség) viselésére kötelezi. 3. A kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek Házasságot csak nagykorú férfi és nı köthet. Az életkoruk folytán a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvıképes személyek a férfiak és nık egyaránt csak a 16. életévük betöltésétıl és kizárólag gyámhivatali engedéllyel köthetnek házasságot. Ebbıl következik, hogy a 16. életévét el nem érı kiskorú házassági akadály miatt nem köthet házasságot. A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetınél személyesen terjesztheti elı. A házasságkötéshez szükséges elızetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell: a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik, a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelybıl megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévı vagy a 18. életévének elérése elıtt születendı gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást. A gyámhivatal a határozathozatal elıtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselıjét és környezettanulmányt készít. A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó elızetes engedélyt akkor adja meg, ha: a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, az engedély megadása iránti kérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be, a fent meghatározott szükséges dokumentumokat a kérelmezı csatolta. 19

A gyámhivatali ügyintézés területei Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése nélkül nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését. A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerıre emelkedését követı 6 hónapig érvényes. 4. Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsısorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelıen nevelni nem képesek. a) az örökbefogadás feltételei Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvıképes, nagykorú személy lehet, aki örökbefogadás elıtti tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján a gyámhivatal örökbefogadás elıtti eljárása során hozott határozata értelmében alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idısebb. Házasságban élı örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtıl, illetve a felkészítı tanfolyam elvégzésétıl el kell tekinteni. Nem fogadhat örökbe az, aki a szülıi felügyelet megszüntetését vagy a közügyektıl való eltiltást kimondó jogerıs bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszőnik. 20

Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek b) az örökbefogadás elıtti eljárás Az örökbefogadás elıtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadás elıtti eljárást az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat (TEGYESZ) készíti elı. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különbözı gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás elıtti eljárás egymás kölcsönös tájékoztatása mellett bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál elıterjesztett kérelemben az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik: az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseirıl, az általa örökbefogadni szándékozott gyermekek számáról, a korábban kezdeményezett örökbefogadás elıtti eljárás eredményérıl, arról, hogy alkalmassá nyilvánítása esetén hozzájárul-e a természetes személyazonosító adatainak az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába vételéhez, annak tudomásulvételérıl, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás elıtti tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon történı eredményes részvétel. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem elıterjesztésével egyidejőleg, de legkésıbb 15 napon belül, írásban tájékozatja az örökbefogadni szándékozót: az örökbefogadás feltételeirıl és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és idıpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeirıl a helyszínen gyızıdik meg. Ha az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetıleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetıvé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni és az eljárást meg kell szüntetni. 21

A gyámhivatali ügyintézés területei A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményérıl. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét, az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, a javaslatát, valamint az ügyfél kérelmét megküldi az illetékes gyámhivatalnak, és errıl az örökbefogadni szándékozó személyt egyidejőleg értesíti. A gyámhivatal az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében az alábbiak alapján dönt: a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, javaslat, az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, környezettanulmány, az örökbefogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok. Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 1 éven belül nem indítható. Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerıs határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt saját nyilvántartásába és a hozzájáruló nyilatkozat birtokában továbbítja az adatokat az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartása számára. A gyámhivatal határozata annak jogerıre emelkedésétıl számított 2 évig érvényes. A határozat érvényességi ideje az érvényességi idı lejártát megelızıen benyújtott kérelemre és a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján további 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha a 2 éves érvényességi idı lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerıs befejezéséig. 22

Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek Amennyiben a meghosszabbított érvényességi idı lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás elıtti eljárást az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyamon való részvétel kivételével az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni. Az örökbefogadni szándékozó személy alkalmasságának megállapítása után tájékoztatja a nyilvántartást vezetı gyermekvédelmi szakszolgálatot, ha lakóhelyében, családi állapotában, továbbá személyi és életkörülményeiben változás következett be. A gyámhivatali határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbefogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elı, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és errıl értesíti az örökbefogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását. c) az alkalmasság felülvizsgálata Amennyiben az örökbefogadni szándékozó személy családi állapotában, személyi és életkörülményeiben az alkalmassági határozat érvényességi idıtartama alatt változás következik be, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát a bejelentést követıen haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbefogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi. A gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének kialakítása érdekében ha a családi állapotban, személyi és életkörülményekben következik be változás, az örökbefogadni szándékozó személyt ismételt alkalmassági vizsgálaton való megjelenésre hívja fel, lakóhelyváltozás esetén beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatnál kezelt iratokat és környezettanulmányt készít. A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról határoz. Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat érvényességi ideje nem változik. 23

A gyámhivatali ügyintézés területei Az alkalmasságot fenntartó határozat alapján az örökbefogadni szándékozó személyt a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat törli nyilvántartásából, a lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat az eredeti nyilvántartásba vétel idıpontjával nyilvántartásába bejegyzi, az országos nyilvántartás az adatokban bekövetkezett változásnak megfele-lıen veszi nyilvántartásba. Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, az errıl szóló határozat alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli a nyilvántartásából az örökbefogadni szándékozó személyt. d) az örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselıje egyetértı, kölcsönös kérelmére indul. Az örökbefogadási eljárások között különbséget kell tenni aszerint, hogy a szülı úgy adja meg hozzájárulását az örökbefogadáshoz, hogy az örökbefogadó személyét ismeri, vagy nem ismeri az örökbefogadó személyét és személyi adatait. Elıbbi esetben nyílt, míg az utóbbi esetben titkos örökbefogadásról beszélünk. Titkos örökbefogadás esetén a gyermek gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll. Átmeneti nevelt gyermek akkor fogadható örökbe, ha a gyámhivatal elızetesen örökbe adhatóvá nyilvánította. A eljárási szabályok nagy része mindkét típusú örökbefogadásra alkalmazható, ahol azonban szükséges eltérni, az az adott helyen kiemelésre került. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket tekintettel arra, hogy a gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához, továbbá a gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcso- 24

Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek latos perindításra vonatkozik az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. Az eseti gondnok kirendelésérıl az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal hivatalból rendelkezik, az örökbefogadni szándékozó személynek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelme elıterjesztését követıen. A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezésérıl az erre irányuló kérelem elıterjesztésétıl számított 60 napon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelezı gondozási idı az 1 hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idı lejártát követı 30 napon belül kell a döntést meghozni. A gyámhivatal eljárása során vizsgálja az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget. Házasságban élı örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idısebb gyermek életkorát kell alapul venni. A gyermek gondozásba történı kihelyezése érdekében az örökbefogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor becsatolni: az alkalmasságát tanúsító jogerıs gyámhivatali határozatot, a szülı házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, az örökbefogadás elıtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról. A gyermek gondozásba történı kihelyezése elıtt a gyámhivatal: az örökbefogadni szándékozó személynél környezettanulmányt végez, beszerzi a háziorvosi, szakorvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról, fejlıdését befolyásoló betegségekrıl, valamint a 3 évesnél idısebb gyermek esetén a személyiségére vonatkozó szakvéleményt, beszerzi az örökbefogadást közvetítı nem állami szerv közvetítıi tevékenységre való jogosultságát igazoló iratot (mőködési engedélyt). 25

A gyámhivatali ügyintézés területei Az örökbefogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése elıtt köteles becsatolni: a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát, a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, ezen túlmenıen: a szülı házastársa általi örökbefogadás esetén: az örökbefogadás elıtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról. rokon általi örökbefogadás esetén: az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, az örökbefogadás elıtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelezı gondozásba történı kihe-lyezésérıl az örökbefogadó és vérszerinti szülı olyan tartalmú nyilatkozata értelmében, mely szerint a vér szerinti szülı hozzájárulásával már legalább 1 éve saját háztartásában gondozza az örökbefogadó szülı nem kellett rendelkezni. a gyermeket a szülı hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelı örökbefogadni szándékozó személy esetében: az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról. A gyermek örökbefogadásának engedélyezése elıtt a gyámhivatal beszerzi: a gyermek 3 hónapnál nem régebben kiállított születési anyakönyvi másolatát, a szülık halotti anyakönyvi másolatát, ha a gyermek szülei nem élnek, és ezen irat a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek ügyiratában nem található meg, 26

Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek a szülıi felügyeletet megszüntetı, illetve a szülı cselekvıképességét kizáró gondnokság alá helyezésérıl szóló jogerıs bírói ítéletet, a gyámot kirendelı jogerıs gyámhivatali határozatot, ha nem a vér szerinti szülı az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselıje, a gondnokot kirendelı jogerıs határozatot, ha a vér szerinti szülı cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy cselekvıképességet korlátozó gondnokság alá helyezték és cselekvıképessége általánosan vagy a szülıi felügyelet tekintetében korlátozott, a háziorvosi vagy szakorvosi igazolást az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotáról, amennyiben ezt az örökbefogadási eljárás során indokoltnak tartja. A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni: az örökbe fogadni szándékozó személyt, a 14. évét betöltött és a 14 év alatti ítélıképessége birtokában levı örökbefogadandó gyermeket, a gyermek szülıjét, ha a szülı felügyeleti jogát a bíróság jogerısen nem szüntette meg, vagy ha a gyermeket a gyámhivatal nem nyilvánította jogerısen örökbefogadhatónak, továbbá, ha a szülı nem titkos örökbefogadáshoz adott hozzájáruló nyilatkozatot, a törvényes képviselıt, illetve az örökbefogadási eljárásban a gyermeket képviselı eseti gondnokot, a házasságban élı, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személy vele együttélı házastársát. Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvıképes gyermeket és a vérszerinti szülıt együttesen tárgyalás keretében az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni. A meghallgatás során a meghallgatott személyeknek az alábbiakról kell jegyzıkönyvben foglalt nyilatkozatot tenniük a gyámhivatal elıtt: az örökbe fogadni szándékozó személynek arról, hogy az örökbefogadás joghatásait (lásd 4.e pont) ismeri és tudomásul veszi, kéri a gyermek gondozásra történı kihelyezését, vagy nyilatkozik arról, hogy a gyermeket a szülı hozzájárulásával már legalább 1 éve folyamatosan saját háztartásában neveli, 27

A gyámhivatali ügyintézés területei kéri-e vér szerinti szülıként történı anyakönyvezését, vele szemben nem állnak fenn kizáró okok (vagyis nem áll szülıi felügyelet megszüntetését vagy közügyektıl való eltiltást kimondó jog-erıs bírósági ítélet hatálya alatt). - az örökbefogadás nem jár haszonszerzéssel, - az örökbe fogadott gyermek örökbefogadást követı nevérıl és származási helyérıl, - egyedülálló által történı örökbefogadás esetén a képzelt szülı adatait, a házasságban élı, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élı házastársnak arról, hogy az örökbefogadáshoz hozzájárul, a gyermek vér szerinti szülıjének arról, hogy - hozzájárul gyermekének az örökbefogadni szándékozó személy általi, az örökbefogadás engedélyezését megelızı legalább 1 hónapig tartó gondozásához, vagy arról, hogy - gyermekét hozzájárulásával az örökbefogadó legalább 1 éve saját háztartásában neveli. A nyilatkozatokat nem lehet feltételhez kötni. Titkos örökbefogadás esetén a nyilatkozattételre a gyermek születése elıtt is sor kerülhet. A szülı hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek 6 hetes korának betöltéséig visszavonhatja. A szülı felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata 6 hetesnél idısebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a 6 hetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek 6 hetes korában szőnik meg. A szülıi felügyeleti jog megszőnését a gyámhivatal határozata állapítja meg. Az ilyen módon tett szülıi hozzájáruló nyilatkozatot bármely gyámhivatal elıtt meg lehet tenni és arról jegyzıkönyvet kell felvenni. e) az örökbefogadás joghatásai Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Azt, akit mindkét házastárs akár együttesen, akár külön-külön örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe. 28