SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002.

SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 3. 2002.

Készítette: a Szarvasmarha Teljesítményvizsgálati Kódex Szerkesztő Bizottság Dr. Sebestyén Sándor, a bizottság elnöke Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Dr. Balika Sándor Limousin Tenyésztők Egyesülete Dr. Bodó Imre Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Bognár László Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete Domokos Zoltán Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete Fekete Balázs Hód-Mezőgazda Rt. Füller Imre Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Gera István Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Dr. Gombácsi Pál Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Varga Ágnes Agrofutura Kft. Dr. Korchma Csaba Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Dr. Márton István Magyar Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesülete Mészáros Géza Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Dr. Mészáros Gyula Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Mészáros Mihály Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége Dr. Monostori István Bos-Genetic Kft. Porvay Mária Enyingi Agrár Rt. Dr. Zándoki Béla Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. Veres Zoltán Génbank Kft. Dr. Zsilinszky László Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Lektorálta: Dr. Baltay Mihály állattenyésztési igazgató Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Címlapfotó: Magyar Szarvasmarha Tenyésztők Szövetsége archív

Kiadja: Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Felelős kiadó: Dr. Neszmélyi Károly főigazgató Készült az FVM Állattenyésztési Alap támogatásával 2002-ben Készült az OMMI sokszorosító üzemében 50 példányban Tsz.: 55/2002 Felelős vezető: Vas János

TARTALOM JEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 5 II. ALAPFOGALMAK, RÖVIDÍTÉSEK... 11 III. SZARVASMARHÁK TERMELÉSI ÉS TENYÉSZTÉSI TELJESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA... 16 1. CÉLJA... 16 2. FELADATA... 16 3. FELTÉTELRENDSZERE... 16 4. TENYÉSZETEK TERMELÉSELLENŐRZÉSBE VÉTELE, AZ EGYEDEK TARTÓS MEGJELÖLÉSE17 5. A TELJESÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA... 18 IV. A TEJ-TELJESÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA... 20 1. A TEJTERMELÉS VIZSGÁLATA... 20 2. AZ ELSŐDLEGES ADATOK VIZSGÁLATA ÉS FELDOLGOZÁSA... 21 3. A TELJESÍTMÉNYEK KISZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS KÉPLETEI... 22 4. A TEJTERMELÉS-VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK KIFEJEZÉSE... 27 5. A TEJ-TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK KÖZLÉSE... 28 V. A HÚS-TELJESÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA... 30 1. A HÚSTERMELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATA... 30 2. AZ ELSŐDLEGES ADATOK VIZSGÁLATA ÉS FELDOLGOZÁSA... 31 3. AZ ANYATEHÉN ÉS AZ ANYATEHÉN ÁLLOMÁNY HÚSTERMELŐ KÉPESSÉGE... 31 4. SAJÁTTELJESÍTMÉNY-VIZSGÁLAT... 35 VI. IVADÉKTELJESÍTMÉNY-VIZSGÁLAT... 40 1. CÉLJA ÉS FELADATA... 40 2. ÁLTALÁNOS ELVEK... 40 3. MUNKAFOLYAMATAI... 40 4. A TENYÉSZÉRTÉKBECSLÉS EREDMÉNYEINEK KÖZLÉSE... 45 VII. A TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATOK MÓDSZEREINEK, ESZKÖZEINEK, GYŰJTÖTT ÉS SZÁRMAZTATOTT ADATAINAK TENYÉSZTÉSI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE ÉS HITELESÍTÉSE... 47 1. CÉLJA ÉS FELADATA... 47 2. A TENYÉSZTÉSI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 47 3. A TENYÉSZTÉSI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS RENDJE ÁLLATTENYÉSZTÉSI FELÜLVIZSGÁLATI SZABÁLYZAT... 47

5 I. Általános rész A Kódex a szarvasmarhák teljesítmény vizsgálatainak főbb szabályait foglalja össze azzal a céllal, hogy 1. az állattenyésztésről szóló 1993. Évi CXIV. Törvény (továbbiakban Átv) vonatkozó rendelkezései; a tenyészállatok teljesítményvizsgálatáról és tenyészértékbecsléséről szóló 32/1994.(VI.28.) FM számú rendelet szabályai; a mesterséges termékenyítéséről, állati szaporítóanyagok előállításáról, felkínálásáról, forgalmazásáról szóló, 78/2000. (X.11.)FVM. és a 100/1997.(XII.10). FM. rendeletekkel módosított 39/1994.(VI.28.) FM rendelet szabályai; az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000 (VI.9.) FVM rendelet előírásai; a szakmai követelmények kiadásáról szóló az 1993. Évi LXXVI. Törvény 5. végrehajtását szolgáló 10/1996.(IV.24.) FM rendelettel módosított 64/1994.(XII.15.) FM rendelet előírásai; az ICAR ajánlásai, valamint; a tenyésztési hatóság (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, a továbbiakban OMMI), a tenyésztő szervezetek és a teljesítményvizsgálatban részt vevő szervezetek által jogszabályokkal összhangban kiadott speciális szakmai utasítások, rendszerbe foglalva egységes értelmezést kapjanak. 2. A szarvasmarhák teljesítményvizsgálatának szabályait úgy rendezze, hogy abból egyértelműen kitűnjék a vizsgálatban résztvevő szervezetek és személyek feladata, joga és kötelezettsége. 3. A teljesítményvizsgálatok gyakorlati végrehajtásának szabályait és munkafolyamatait részletesen ismertesse, segítse elő a végrehajtásban résztvevő szakemberek speciális szakismereteinek elsajátítását. 4. A vonatkozó szabályok főbb rendelkezései: 4.1. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény III. fejezet 15. 1) A minisztérium az állattenyésztés irányítási, szervezési feladatainak keretében a) kidolgozza az állattenyésztés hosszú távú fejlesztési célját, d) meghatározza az állattenyésztés szervezeti felépítését, melynek keretében tenyésztési hatóságot, egyéb szerveket hoz létre és működtet, e) gondoskodik a tenyésztési hatóság és más szervek bevonásával az állattenyésztéssel kapcsolatos állami feladatok megszervezésétől

6 16. A tenyésztési hatóság az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében a) országos állattenyésztési adatbankot hoz létre és tart fenn - a 8., a 9. és a 30. (4) bekezdése alapján - és ellátja az adatok tárolását, feldolgozását; b) kialakítja és működteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét; c) teljesítményvizsgálatokat, ellenőrző teszteket, tenyészértékbecslést végez, és közzéteszi azok eredményét; d) teljesítményvizsgálati megbízásokat ad ki; e) végzi az állami tulajdonú apaállat-gazdálkodást; f) irányítja, ellenőrzi a védett őshonos fajták fenntartását; g) ellátja a külön jogszabály, illetve a minisztérium által részére meghatározott feladatot; h) együttműködik a nemzetközi szakmai szervezetekkel. 17. A tenyésztési hatóság az állattenyésztés hatósági feladatainak keretében a) engedélyt ad ki; b) ellenőrzést végez; c) felülvizsgálatot tart; d) fajtaelismerésre irányuló vizsgálatot végez; e) hitelesít; f) felkérés alapján közreműködik a nem hatáskörébe tartozó, hozzájáruláshoz vagy elismeréshez kötött tevékenységek kérelmeinek elbírálásánál; g) tenyészetazonosítót ad ki; h) az engedélyhez kötött tevékenységekről, az elismert fajtákról, hibridekről, keresztezési programokról és tenyésztő szervezetekről nyilvántartást vezet; i) ellátja a külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. 18. (1) A 17. a) pontja alapján a tenyésztési hatóság engedélyezi a) mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetését; b) apaállat felhasználását szaporítóanyag előállításra; c) embrióátültető állomás üzemeltetését; d) baromfi- és halkeltető állomás, valamint méhanya-nevelő telep üzemeltetését. (2) A 17. b) pontja alapján a tenyésztési hatóság ellenőrzi a) e törvény rendelkezéseinek végrehajtását; b) a tenyésztő szervezetek szakmai tevékenységét; c) az engedélyköteles tevékenységeket és az adatszolgáltatási kötelezettség betartását; d) a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalát, illetve kivitelét; e) az állatok származását.

7 (3) A 17. c) pontja alapján a tenyésztési hatósági felülvizsgálja a) az engedélyek lejártakor az engedélyhez kötött tevékenységet; b) az elismerés lejártakor az elismert szervezetet, fajtát, hibridet és keresztezési programot; c) a külföldi teljesítményvizsgálati adatokat. (4) A 17. e) pontja alapján a tenyésztési hatóság hitelesíti a) a törzskönyvet; b) a tenyésztési főkönyvet; c) a nem általa végzett teljesítményvizsgálatok eredményét; d) az embrióátültető állomás nyilvántartását; e) a tenyésztési adatot. 19. Az elismert tenyésztő szervezet feladatai Az elismert tenyésztő szervezet e törvény alapján az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében a) tenyésztési programot hajt végre, b) törzskönyvezést végez, c) megbízás alapján teljesítményt vizsgál, vagy vizsgáltat. 4.2 Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény II. fejezet 7. (1) A teljesítményvizsgálatok és ellenőrző tesztek meghatározása, megvalósítása - térítés ellenében végzett - állami feladat. (3) A tenyésztési hatóság - ellenőrzése mellett - elismert tenyésztő szervezetet is megbízhat a teljesítményvizsgálatok végzésével, kivéve a fajtaelismerésre irányuló vizsgálatokat. (7) A teljesítményvizsgálat és a tenyészértékbecslés eredménye a tenyésztő genetikai fejlesztő munkájának elősegítésére, az elismert tenyésztő szervezetek tenyésztési programjának megvalósítására, továbbá a tenyésztési hatóság ellenőrző, engedélyező és hitelesítő tevékenységének végzéséhez használható fel. 8. A külön jogszabályban meghatározott állatok ivadékát függetlenül hasznosítási irányuktól, a megszületést követően, meghatározott időn belül, országosan egységes módon és tartósan, egyedileg vagy mint csoport részeként meg kell jelölni, valamint nyilvántartásba kell venni. 9. (1) A teljesítményvizsgálatok és ellenőrző tesztek adatait, eredményeit, valamint a 8. -ban előírt nyilvántartásokat a tenyésztési hatóságnál működtetett központi adatbankban kell gyűjteni. Az értékelt eredményeket a tenyésztési hatóság az érintett tenyésztők és az elismert tenyésztő szervezetek rendelkezésére bocsátja. (2) A tenyésztési hatóság a központi adatbankban lévő, az (1) bekezdésbe nem tartozó adatokat, az adatok szolgáltatójára utaló módon csak az érintett elismert tenyésztő szervezet hozzájárulásával hozhatja nyilvánosságra. Ennek hiányában az adatok csak alapadatként használhatók fel.

8 (3) A tenyésztési hatóság hozza nyilvánosságra azon apaállatok megállapított termelési tulajdonságokra vonatkozó tenyészértékét, amelyek spermája felkínálásra vagy értékesítésre kerülhet, valamint a fajtaelismerésre vonatkozó és az ellenőrző tesztek eredményeit. 4.3 Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény IV. fejezet 30. 1) A 18. 1. Bekezdése szerint kiadott engedély meghatározott tevékenységi körre és határozott időre vonatkozik. Az adott tevékenységi kör, illetve a feltételek megváltozása esetén engedélymódosítást kell kérni. A határozott idő letelte után az engedély megújítható. 32. Aki mesterséges termékenyítő állomást üzemeltet a) spermát kizárólag mesterséges termékenyítési engedéllyel ellátott apaállattól forgalmazhat, b) saját szakemberével szaporítóanyag-levételt végeztet és mesterséges termékenyítést végeztethet, c) a sperma tárolása és forgalmazása során írásban rögzítenie kell a szaporítóanyag eredetéről, termeléséről, feldolgozásáról, felhasználásáról, minőségellenőrzéséről készített adatokat. 33. Mesterséges termékenyítést szolgáltatásként jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező és nyilvántartásba vett szakember végezhet. 4.4 Az állattenyésztésről szóló 1993. Évi CXIV. Törvény V. fejezet 44. A tenyésztési hatóság eljárása során az üzem számára előírt állategészségügyi és járványvédelmi előírások betartása mellett minden olyan helyen, ahol a törvény hatálya alá tartozó állatfajt tartanak, forgalmaznak, állati szaporítóanyagot előállítanak, tárolnak, forgalmaznak és felhasználnak: a) ellenőrzést végezhet, vizsgálat céljára jogszabályban meghatározott mértékben térítésmentesen termék- és vérmintákat vehet, b) betekinthet tenyésztési dokumentumokba, valamint működéssel összefüggő bizonylatokba, c) állatot felvezettethet. 4.5 A földművelésügyi miniszter 32/1994.(VI.28.) FM számú rendelete a tenyészállatok teljesítményvizsgálatáról és tenyészértékbecsléséről 2. (1) A teljesítményvizsgálatokat egységes módszerekkel kell végezni úgy, hogy az eredmények összehasonlíthatósága biztosítható legyen. (2) Az egyes teljesítményvizsgálatokra vonatkozó részletes előírásokat és szabályozást - a mellékletben foglaltak szerint - a Teljesítményvizsgálati Kódexben (a továbbiakban: Kódex) kell közzétenni. 4. (1) A teljesítményvizsgálatokra vonatkozó megbízás elismert tenyésztő szervezet kérelmében meghatározott teljesítményvizsgálatokra - központi vizsgálat esetében - meghatározott telephelyre is vonatkozik.

9 (2) A teljesítményvizsgálati megbízás meghatározott fajtákra, területekre vagy időszakra korlátozható, határozott időre szól, és kérelemre megújítható. 5. (1) Amennyiben a kérelmező a feltételeknek megfelel, az OMMI nyilvántartásba veszi és részére megbízási okiratot ad ki. (2) Az engedéllyel rendelkező szervezetek, illetve telepek listáját az OMMI a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben évente közzéteszi. 6. (1) A megbízás alapján végzett teljesítményvizsgálatokat az OMMI évente felülvizsgálja. (2) A felülvizsgálat során megállapított hiányosságok esetén azok megszüntetésére határidőt kell kitűzni. A határidő lejártával - amennyiben a hiányosságok továbbra is fennállnak - a megbízást meghatározott időtartamra fel kell függeszteni. Amennyiben a hiányosságokat ezen időtartam alatt sem szüntetik meg, az OMMI a megbízást visszavonja. 7. (1) A megbízás megszűnik a) a megbízott szervezet megszűnése, b) a megbízásnak a 6. (2) bekezdése szerinti visszavonása, c) a kérelem megújításának elmulasztása esetén. (2) A megbízás visszavonható, ha a megbízott neki felróhatóan a) a teljesítményvizsgálatokat nem a Kódexben foglaltaknak megfelelően végzi, b) az adatokat nem az előírásoknak megfelelően gyűjti, c) valótlan adatokat közöl. 8. (1) A teljesítményvizsgálat végzésével megbízott szervezet az eredményről a Kódexben előírt módon köteles eredményösszesítőt készíteni, azt az OMMI-val hitelesíttetni, valamint az adatokat az OMMI központi adatbankjának rendelkezésére bocsátani. (2) A megbízás nélkül végzett teljesítményvizsgálatok adatait az OMMI nem hitelesíti. 9. (1) A teljesítményvizsgálatokat végző szakembereknek a földművelésügyi miniszter által kijelölt oktatási intézményeknél, a Kódex előírásainak ismeretéből vizsgát kell tenniük. A kijelölt oktatási intézmények listája a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre. (2) A kijelölt oktatási intézmény sikeres vizsga esetén a jelölteknek teljesítményvizsgálat végzésére jogosító bizonyítványt állít ki. (3) Az érvényes teljesítményvizsgálati bizonyítvánnyal rendelkező szakembereket az OMMI szakmai névjegyzékbe veszi. A névjegyzék a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben évente kerül közzétételre. (4) A névjegyzékbe vett szakembereknek a tenyésztési hatóság javaslatára a kijelölt oktatási intézménynél továbbképzésben kell részt venni és gyakorló teljesítményvizsgálatokat kell végezni. Amennyiben a szakember a gyakorló teljesítményvizsgálat végzésében nem vesz részt vagy nem felel meg, újabb vizsgára irányítható, vagy a névjegyzékből törölhető.

10 4.6. A földművelésügyi miniszter 29/2000 (VI.9) FVM rendelete az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási rendszeréről 2. 1.) A szarvasmarha és bivaly fajok állatait egyedileg, hasznosítási módtól függetlenül, tartósan meg kell jelölni, és nyilvántartásba kell venni. 2.) Az (1) bekezdés szerinti jelölés és nyilvántartásba vétel érdekében a tenyészeteket nyilvántartásba kell venni. 3.) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jelölést és nyilvántartás e rendelet II. fejezetében foglalt szabályok szerint kell végrehajtani. 4.7 A földművelésügyi miniszter által kiadott a szakmai követelmények kiadásáról szóló 10/1996.(IV.24.) FM rendelettel módosított 64/1994.(XII.15.) FM rendelet előírásai. A 32/1994.(VI.28.) FM rendelet 9. 1.bekezdésben a teljesítményvizsgálatot végző szakemberek számára előírt képzés és képesítés: 1.) Szakképesítés adatai az Országos Képzési Jegyzék szerint: szakképesítés azonosító száma: 22 5 3124 16 6309, szakképesítés megnevezése: törzskönyvező szaktechnikus. 2.) Szakképesítés megszervezésének előfeltételei: középiskolai végzettség (érettségi) és szakmai előképzettség, állattenyésztő, állat-egészségügyi technikus, vagy mezőgazdasági technikus, egészségügyi alkalmasság, vizsga napjáig 20. életév betöltése, legalább egyéves állattenyésztés területén eltöltött szakmai gyakorlat. 5. A Kódex hatálya A 31/1994.(VI.28.) FM rendelet 2. 3. Bekezdésben meghatározottak szerint az OMMI által összehívott és irányított szakbizottság által kidolgozott és elfogadott, a Kódexben összefoglalt előírások és szabályok betartása a szarvasmarhák teljesítményvizsgálatában résztvevő valamennyi szervezetre és személyre nézve kötelező érvényű. Az 5. bekezdés rendelkezése alapján a Kódexet szükség szerint, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, és igény szerint módosítani kell. A Kódex felülvizsgálatát a teljesítményvizsgálatokban érintett szervezetek kezdeményezhetik írásban, a felülvizsgálandó rész megnevezésével és a javasolt módosítás megfogalmazásával. Az indítványt az OMMI-hoz kell benyújtani. Az OMMI köteles az indítvány, vagy indítványok megtárgyalására a Kódex-bizottságot összehívni. A bizottság által megtárgyalt és elfogadott módosításokat az OMMI a Kódexben átvezeti és gondoskodik a felhasználókhoz történő eljuttatásáról. Az átdolgozott Kódex előírásainak alkalmazása a teljesítményvizsgálatoknál jelen kódex megjelenésétől kötelező.

11 II. Alapfogalmak, rövidítések A" módszer: az ICAR ajánlása szerint a hivatalos termelésellenőrző szervezet szakembere által végzett teljesítményvizsgálat. Beleértendő a beépített telepi rendszerek használata révén, az ellenőr felügyelete mellett, az állattartó vagy képviselője manipulálási lehetőségének kizárásával végzett teljesítményvizsgálat. A4: a tejtermelés-vizsgálat referencia módszerének ICAR jele. Évente 11-12 ellenőrzés, 28-34 napos intervallumban, 24 órán belül a napi fejések számával megegyező tejmérés és mintavétel. Adatgyűjtő eszköz: Arányos minta: az adatfeldolgozás bizonylati rendjének adattartalmi és gyakorisági követelményeinek megfelelően az ellenőrzött állományban működtethető, mágneses adathordozóval felszerelt adatgyűjtő kézi számítógép. a tejmérő készüléken átfolyt tejből vett minta, amely a kifejt tej teljes mennyiségére jellemző beltartalmi értékeket reprezentálja. A beltartalmi vizsgálat módszerétől függően min. 22 ml, max. 50 ml. A v : módosított A4-es tejtermelés-vizsgálati módszer. Évente 11-12 ellenőrzés, 28-34 napos intervallumban, 24 órán belül, az üzemi fejések számával megegyező gyakoriságú tejmérés, de: havonként váltakozva, páratlan hónapban reggeli, páros hónapban esti mintavétellel. B módszer: BLUP: Donortehén: Egyedi azonosító szám: minden ellenőrzést az állat tartója vagy képviselője végez. Best Linear Unbiased Prediction = Legjobb Lineáris Torzítatlan Előrejelzés. kimagasló genetikai értéket képviselő tehén, amelytől előre megtervezett célpárosítás és termékenyítés után megfelelő eljárással embriót nyernek. az egyed jelölésére és nyilvántartására szolgáló, a központi adatbázis által kiadott ENAR szám. Egyedmodell: Egységes bizonylat: a nemzetközi szakirodalomban Animal Model. a termelésellenőrzés adatgyűjtését és adatfeldolgozását biztosító egységes módszer szerinti, a tenyészet és az állomány valamennyi egyedének ellenőrzésbe vételére, a gyűjtött és mért adatok bejegyzésére (rögzítésére) és az adatok továbbítására alkalmazott, a funkciónak megfelelő formájú és adattartalmú bizonylat.

12 Ellenőrzésbe vont szarvasmarhaállomány: Ellenőrző fejés: Elsődleges adatok: EMB: ENAR: Eredeti azonosító: Érvényes adatfeldolgozási rendszer: Füljelző: Használati szám: Havi jelentés: Hazai bika: Hazai szervezésű ITV: Hazai tenyészérték: Hibanapló: az állomány tartójának írásos kérelme alapján, a termelésellenőrző szervezet által ellenőrzésbe vett és hivatalos módszer alkalmazásával rendszeres teljesítményvizsgálatba vont szarvasmarha-állomány. az ICAR irányelvek alapján alkalmazott módszer szerinti gyakoriságú, ellenőrzött egyedenkénti napi tejtermelés mérése. az ellenőrzési intervallumban keletkezett, regisztrált, illetve az ellenőrzés alkalmával felvett tenyésztési és termelési adatok. Embrió Rendszer. Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer. az egyed nyilvántartott azonosító számai közül az, amelyikkel egyedi azonosítóként élete során először nyilvántartásba vették. az OMMI és a tenyésztő szervezetek által elfogadott adatfeldolgozási rendszer. az állat egyedi azonosító számának feltüntetésére szolgáló, műanyagból készült jelölő eszköz. az ENAR-ban alkalmazott 10 pozíciós életszám utolsó (kontroll) számjegye előtti 4 számjegy, amely a füljelzőn nagyobbított számokkal van feltüntetve. részletes, egyedi-soros információszolgáltatás a tehenekről. A legutolsó ellenőrzés során fölvett adatokkal együtt a négy utolsó hónap adatai részletesen, valamint az utolsó ellés óta mért adatokból számított termelési adatok halmozottan találhatók a havonkénti gyakorisággal, telepenként kiadásra kerülő havi jelentésen. hazai szervezésű ITV-ban indult tenyészbika. hazai szarvasmarha tenyészetekben, országosan egységes elvek szerint szervezett, az OMMI által jóváhagyott és nyilvántartott, hazai tenyészérték megállapítását célzó ivadékteljesítmény-vizsgálat. Magyarországon termelő, vagy termelt szarvasmarha állományokon gyűjtött adatok felhasználásával számított hivatalos tenyészérték. a központi adatbázisban történő feldolgozás során a hibavizsgálat eredményeként előállított output, amelynek alapján a termelésellenőrző szervezet elvégzi az adatkarbantartást, és az alapadatokkal együtt a javított adatokat a központi adatbázisba megküldi.

13 Hivatalos szelekciós index: Hivatalos teljesítményvizsgálat: Hivatalos tenyészérték: Hivatalos tenyészértékbecslési eljárás: ICAR: ICAR irányelvek: Import bika: Import sperma: meghatározott tenyészcél megvalósításának érdekében a tenyésztő szervezetek tenyésztési programjában definiált szelekciós indexek. tenyésztő szervezet tagjainál végzett teljesítményvizsgálat. hivatalos tenyészértékbecslési eljárással számított tenyészérték. tenyészértékbecslés elvégzésével jogszabály szerint felhatalmazott szervezet által alkalmazott, a tenyészállatok becsült átörökítőképességének megállapítására irányuló matematikai-statisztikai eljárások összessége. International Committee for Animal Recording: Az Állatok Termelésellenőrzésének Nemzetközi Tanácsa. a gazdasági állatfajok termelésellenőrzésével és tenyészértékének megállapításával összefüggő tevékenységek módszereire, eszközeire, az adatok feldolgozására és értékelésére vonatkozó, az ICAR tagországai által kialakított és elfogadott útmutatások összessége. Magyarországon spermát termelő, vagy termelt olyan tenyészbika, amelynek eredeti azonosítója nem magyar. Magyarországra sperma importként került olyan tenyészbika spermája, amelynek eredeti azonosítója nem magyar. Interbull A tenyészbikák tenyészértékbecslésének módszereire vonatkozó nemzetközi kutató-fejlesztő munkát koordináló szervezet, amely az ICAR albizottságaként tevékenykedik. Interbull tenyészérték Az INTERBULL CENTER szolgáltatásaként végzett nemzetközi összehasonlító tenyészértékbecslés eredményeként kapott, hazai bázisra számított nemzetközi tenyészérték azon tagországai részére, amelyek megfelelnek a nemzetközi tenyészértékbecslés követelmény rendszerének Istállókönyv: ITV: ITV bika: a hivatalos tejtermelés-vizsgálat kötelezően alkalmazandó alapbizonylata, amely az ellenőrző fejések alkalmával fejésenként mért tejmennyiség a napi tejmennyiség, annak beltartalmi mért eredményeinek bejegyzésére (rögzítésére) szolgál egyedi-sorosan és az ellenőrzött tenyészetben összesítve. ivadékteljesítmény-vizsgálat: tenyészállatok termelési, küllemi, valamint gazdasági értékmérő tulajdonságokban megnyilvánuló genetikai képességének az ivadékokon keresztül történő előrejelzésére irányuló komplex tevékenység. ivadékvizsgálati bika: tenyészbika jelölt, amelyet hazai szervezésű ITV-ba bejelentettek, vagy abban már elindí-

14 ITV spermaadag: ITV tenyészet: ITV terv: Kontroll szám: Központi adatbázis: KPLSZ: Külföldi tenyészérték: Lezárt laktációk listája: Mintaláda: Recipiens: SZIR: Tartó által vezetett nyilvántartás: TBR: tottak. ivadékvizsgálati spermaadag: az egyes ITV bikáktól az ITV terv szerint felhasználni tervezett összes spermaadag száma. ivadékvizsgálati tenyészet: regisztrált ITV tervben megadott olyan tenyészet, ahol hazai szervezésű ITV folyik. ivadékvizsgálati terv: olyan terv, amely az ITV bikák, és azok ITV spermaadagjának ITV tenyészetenkénti besorolását tartalmazza, az ITV indítás kezdeti időpontjának megjelölésével. az ENAR által alkalmazott 10 pozíciós életszám utolsó számjegye. központi adatbank: az OMMI által az 1993. évi CXIV. Sz Tv. alapján létrehozott és működtetett számítógépes adatfeldolgozó rendszerek összessége, a SZIR. központi lajstromszám: a Magyarországon utód előállításra engedélyezett hímivarú tenyészállatok központi számkiosztású nyilvántartási száma. import bikának, vagy import spermának az egyedet először értékelt országban hivatalosan közölt tenyészértéke. az utolsó ellenőrzés során felvett tenyésztési és állapot adatok, illetve mért és vizsgált termelési adatok feldolgozása után záródott, vagy a 305. napot elért laktációk tehénsoros listája, amely havonkénti gyakorisággal telepenként kerül kiadásra és összesítésre. a hivatalos tejtermelés-vizsgálat során az ellenőrző fejésből vett arányos mintát tartalmazó flakonok tárolására és szállítására rendszeresített, speciális kialakítású láda. donortehenektől nyert embriók beültetésére, és az értékes vehem kihordására tartott nőivarú állat. Szarvasmarha Információs Rendszer. Részei a Kódex hatálya alá eső tevékenységekben: TIR, ENAR, TER, TBR, TKR, EMB, Küllemi rendszer, Tenyészértékbecslési rendszer, Termelés-ellenőrzési rendszer, Származás-ellenőrzési rendszer. a hivatalos termelésellenőrzés feltételeként előírt feljegyzések az ellenőrzött állomány egyedeinek a két ellenőrzési időpont között tenyésztési adataira, illetve tömeggyarapodására vonatkozóan. Vagy: az EU által kötelezően előírt naprakész egyednyilvántartás, az állomány összes egyedére vonatkozóan. Tenyészbika Rendszer.

15 Tehén egyedi lap: számítógéppel készített összesítő kimutatás az ellenőrzött tehén vizsgálata során gyűjtött tenyésztési és termelési adatok, és az ezek alapján számított mutatók nyilvántartására. Tejtermelés-vizsgálat hivatalos módszere: Telep: Tenyészetkód: az ICAR irányelvekben A módszerként jelölt valamennyi módszer, amelyekre jellemző, hogy csak hivatalos termelésellenőrző szervezet szakembere végezheti. a teljesítményvizsgálatra szerződést kötött tartó állományának bejegyzett tartási helye. A termelésellenőrzés és adatainak számítógépes adatfeldolgozásának alapegysége. az állattartók központi adatbázisban regisztrált tenyészeteinek azonosítószáma. Tenyésztési napló: a tenyésztésellenőrzésben és hivatalos termelésellenőrzésben tartott tehénállományról és annak szaporulatáról, a termelésellenőrző szervezet által évente kötelezően felfektetett nyilvántartás, amely tartalmazza a tenyészet azonosító adatait, az év elején ellenőrzött és évközben ellenőrzésbe vett egyedek egyedi azonosítóit, apáik KPLSZ-át, a termékenyítések dátumát, a termékenyítő bikák KPLSZ-át, valamint az ellések dátumát, a született borjak ivarát, tömegét, hovafordítási kódját, valamint az egyedek ellenőrzésből kikerülésének dátumát és okát. TER: Termelésellenőrzés gyakorisága: TIR: TKR: Törzskönyvi év: Termékenyítési Rendszer. az ICAR irányelveknek megfelelő módszer szerint az átlagos ellenőrzési intervallum, azaz a két ellenőrzés időpontja között eltelt napok száma, amely meghatározza az ellenőrzési évben kötelező ellenőrzések számát. Tenyészet Információs Rendszer. Törzskönyvi Rendszer. tárgyév január 1.-től december 31.-ig tartó időszak, azaz egy naptári év.

16 III. Szarvasmarhák termelési és tenyésztési teljesítményeinek vizsgálata 1. Célja 2. Feladata Az ellenőrzésbe vont szarvasmarhák fenotípusos teljesítményének meghatározott rendszerességgel végzett vizsgálata a fenotípus rögzítésére és a genotípus becslésére a fajtafenntartás érdekében, a hasznosítási típusnak megfelelő módszerrel, a szelekcióhoz szükséges legtöbb, jól mérhető tulajdonságban. A tej-, kettős- és húshasznosítású fajtájú egyedek nyilvántartásán alapuló tenyésztési és termelési tulajdonságainak: pontos mérése; a vizsgálati adatok gyűjtése és közhitelű nyilvántartása, átadása a központi adatbázisnak (SZIR) a mért, illetve a mért adatokból számított eredmények előkészítése a tenyésztői döntésekhez és archiválás céljára. 3. Feltételrendszere Teljesítmény vizsgálatot csak a 32/1994. (VI. 28.) FM rendelet 5. (1) bekezdése szerint az OMMI által kiadott megbízási okirat birtokában lehet végezni. Teljesítményvizsgálatba csak a SZIR központi adatbázisban nyilvántartott, tenyészetkóddal azonosított tenyészet, ENAR szerint szabályosan jelölt és nyilvántartott egyede vonható. 3.1 Tárgyi feltételek A termelésellenőrzés végzésével jogszerűen megbízott szervezetnek rendelkeznie kell: mindazon bizonylatokkal vagy az ezekkel megegyező tartalmú adathordozókkal, amelyek a központi adatbázis bizonylati, illetve adatforgalmi rendszeréhez illeszkedve biztosítják az ellenőrzött egyedek teljesítmény adatainak gyűjtését és azok adatbázisban történő regisztrációját. A gyűjtött adatok vizsgálatához, tárolásához, az elsődleges adat- és információszolgáltatáshoz, és a központi adatbázissal való rendszeres kapcsolattartáshoz szükséges eszközökkel, szoftverekkel, és azok dokumentációival. Szükség esetén, a fenotípusos teljesítmények rendszeres méréséhez és vizsgálatához szükséges, az ICAR irányelveknek megfelelő méréspontosságú eszközökkel és műszerekkel. 3.2 Szervezeti és személyi feltételek A termelésellenőrzéssel megbízott szervezetnek a termelésellenőrzés egységességét garantáló, irányító és az egységes technológiai feladatok végzésére kiképzett szakembereket kell alkalmaznia. 3.3 Pénzügyi feltételek A teljesítményvizsgálat, az ebbe a feladatkörbe tartozó termelésellenőrzés térítés ellenében végzett állami feladat. A térítés, szolgáltatás típusától függő mértékét - szolgáltatási díjként - a

17 termelésellenőrzést végző szervezet és az ellenőrzésbe vont tenyészet tartója szerződésben köteles rögzíti. 3.4 Egyéb feltételek A termelésellenőrzést kérelmező az ellenőrzés végzésének feltételeként vállalja, hogy az ellenőrzésre bejelenteni kívánt teljes szarvasmarha-állományát megfelelő tartási, takarmányozási és állategészségügyi körülmények között tartja, folyamatosan vezeti az ENAR és TER bizonylatokat, a hivatalos ellenőrzések között gyűjtött tenyésztési adatokat a termelésellenőrzést végző szakemberek rendelkezésére bocsátja, illetve jelenti a központi adatbázisba. 3.4.1 Az állat tartója felelősséggel vállalja, hogy az egyedi azonosító számok feltüntetésével, egyedenként rendszeres feljegyzéseket vezet: a termékenyítésekről és fedeztetésekről a TER bizonylatokon, a vetélésekről és holtellésekről, az ellésekről, és azok lefolyásáról az ENAR kódok szerint, a szaporulatról, az állományváltozásról, és ezen feljegyzéseket a termelésellenőrző szervezet, vagy a SZIR rendelkezésére bocsátja. 3.4.2 Minden egyéb feltételt, a termelésellenőrzést igénylő és a termelésellenőrzést végző szervezet között kötendő szerződésben kell rögzíteni. 4. Tenyészetek termelésellenőrzésbe vétele, az egyedek tartós megjelölése Termelésellenőrzésbe vonni csak olyan tenyészetet lehet, amelyet a TIR-ben regisztráltak. A tenyészet az ellenőrzésbe vételkor a TIR-ben nem lehet Felszámolt állapotú. 4.1 A tenyészetek ellenőrzésbe vétele 4.1.1 A termelésellenőrzés megkezdésére irányuló igényt az állomány tartója írásban nyújtja be a termelésellenőrző szervezethez. 4.1.2 A termelésellenőrzés megkezdésére és végzésére vonatkozó, a 3. pontban felsorolt valamennyi feltétel megléte esetén a termelésellenőrző szervezet köteles az állományt termelésellenőrzésbe venni, ha egyéb kizáró ok nem áll fenn. 4.2 Az ellenőrzésbe vett tenyészetek egyedeinek tartós megjelölése 4.2.1 A jelölést az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló, hatályos jogszabály alapján kell végezni. 4.2.2 Az állatok egyedi jelöléséről a tartójuk köteles gondoskodni. A jelölést a hatályos jogszabály előírása szerint végezheti az állatok tartója, vagy szerződés alapján más természetes, vagy jogi személy, aki, vagy amely erre a jogszabály alapján felhatalmazást kapott. 4.2.3 Jelöletlen, vagy nem előírásos, illetve előírásos de olvashatatlan feliratozású füljelzővel jelölt egyedről sem tenyészési, sem termelési adat nem gyűjthető.

18 4.4 Az ellenőrzésbe vett tehenek és a szaporulat nyilvántartása Az ENAR-ban regisztrált egyedek azonosító és származási adatait a "Tenyésztési napló"- ba kell bevezetni. A "Tenyésztési napló"-t a termelésellenőrző szervezet köteles megnyitni. Vezetése történhet folyamatosan, vagy évente új napló megnyitásával. 5. A teljesítmények vizsgálata 5.1 Általános szabályok 5.1.1 A vizsgálatot az egy tenyészetben tartott valamennyi egyedre ki kell terjeszteni. 5.1.2 Az ellenőrzésbe vett egyedek tenyésztési és termelési teljesítményeit az egyes fajták tenyésztési programjaiban leírt tartalommal és gyakorisággal kell vizsgálni 5.1.3 Vizsgálni kell mindazon tenyésztési és termelési tulajdonságokat e Kódex alapján, amelyek az adott fajta tenyésztési programjában szerepelnek és szükségesek az egyedek tenyészértékének becsléséhez, az állomány és a fajta genetikai értékeléséhez. 5.1.4 Az ICAR szerint definiált A módszer alkalmazása esetén a vizsgálatokat csak a termelésellenőrzés végzésével megbízott szervezet kiképzett alkalmazottja végezheti. B módszer alkalmazása esetén a vizsgálatokat az állat tartója vagy a tartó képviselője önállóan, egyedül végzi. A B módszer Magyarországon jelenleg csak a húsmarhák teljesítményvizsgálatánál alkalmazható. Az adatokat az adat gyűjtőjének kötelezően dokumentálnia kell. A dokumentálás módját és formáját a fajta tenyésztési programja tartalmazza. 5.1.5 A vizsgálat során mindazon tenyésztési adatok, amelyeket az ENAR és a TER már regisztrált a központi adatbázisban, csak azzal megegyezően jegyezhetők be a Tenyésztési naplóba. Ezen adatok bármelyikének eltérése a központi adatbázisban tárolt adatoktól a Tenyésztési napló nem-egyezőségét jelenti. A hibásnak vagy tévesnek bizonyult adatok módosítását a központi adatbázisban regisztráltatni kell. 5.2 Tenyésztési teljesítmények vizsgálata 5.2.1 A tehén tenyésztési adatai: a termékenyítés vagy fedeztetés ideje (dátum: év-hó-nap, vagy dátum: tól ig), a termékenyítő vagy fedező bika egyedi azonosító száma, a termékenyítés sorszáma (csoportos pároztatás esetén nem adható meg), az embrió mosás ideje (év, hó, nap, óra, perc), az embrió-beültetés ideje (év, hó, nap), az embrió-beültetés azonosító adatai: a donor egyedi azonosító száma, az apa egyedi azonosító száma, a recipiens egyedi azonosító száma, az ellés (vagy holtellés) ideje (év, hó, nap), az ellés lefolyása (ENAR kód), a vetélés ideje (év, hó, nap),

19 a kikerülés ideje (év, hó, nap), oka (ENAR kód). 5.2.2 A vizsgált tenyészetben született borjak tenyésztési adatai: azonosító szám, születési idő, ivar (ENAR kód), anya (kihordó) azonosító száma, születési súly, szín, a kikerülés - állományon belüli állapotváltozás, vagy állományból való kikerülés - ideje (év, hó, nap) és oka (ENAR kód), ikerellés ténye. 5.2.3 A növendék tenyészüszők tenyésztési adatai: a kikerülés állományon belüli állapotváltozás, vagy állományból való kikerülés ideje (év, hó, nap) és oka (kód), a termékenyítések időpontja (év, hó, nap; természetes fedeztetésnél: -tól -ig), a termékenyítő bika azonosító adatai. 5.2.4 Egyéb növendékek tenyésztési adatai: a kikerülés - állományon belüli állapotváltozás, vagy állományból való kikerülés - ideje (év, hó, nap) és oka (ENAR kód), élősúly kikerüléskor (kg), a hízóba állítás ideje (év, hó, nap), élősúly hízóba állításkor (kg), az élősúly időszakos megállapításának ideje (év, hó, nap), módja (kód) és eredménye (kg). A központi adatbázisban regisztrálandó adatokat a TER, az ENAR és az EMB alrendszerek bizonylatain kell beadni.

20 IV. A tej-teljesítmények vizsgálata 1. A tejtermelés vizsgálata 1.1. A tejtermelés vizsgálatát úgy kell megszervezni és olyan módszereket, eszközöket kell alkalmazni, hogy az ellenőrző fejések adataiból az egy tehén által minden egyes laktációban (ellenőrző fejésenként és folyamatosan göngyölítve) a teljes laktációban, a standard laktációban és a törzskönyvi évben termelt összes tej, tejzsír és tejfehérje mennyisége a lehető legnagyobb pontossággal megállapítható legyen. 1.2 A tejtermelés hivatalos módszereként az ICAR által ajánlott "A" módszert kell alkalmazni a következő jellemzőkkel: Ellenőrzési időtartam Átlagos ellenőrzési intervallum (napok) Évenkénti ellenőrzések száma Jele 24 órás tejmérés, a tejméréssel megegyező számú mintavétel 24 órás tejmérés, havonként váltakozó esti, vagy reggeli mintavétel 28-34 1 11-12 A 4 28-34 11-12 A v 1.3 A termelésellenőrző szervezet az alkalmazható módszerekről, azok gyakorlati megvalósításáról a kapott eredmények használhatóságáról köteles tájékoztatni az állat tartóját. A tartó szabadon dönthet az alkalmazható módszereket illetően. A döntésének megfelelően kétoldalú szerződésben állapodnak meg a végrehajtás részleteiről. 1.4 A vizsgálati év folyamán az ellenőrzés módszerét változtatni nem szabad. 1.5 Egy telepen belül csak egy módszer szerint szabad vizsgálatot végezni. 1.6 Az ellenőrző vizsgálatokat az adott állományban alkalmazott módszer szerinti ellenőrzési intervallumon belül kell elvégezni. 1.7 A tartó egy törzskönyvi évben legfeljebb két alkalommal kérheti az ellenőrző fejés időpontjának intervallumon belüli módosítását, vagy annak elhalasztását olyan esetekben, ha az adott időpontban végrehajtott ellenőrző fejés az állomány tényleges képességét torzító eredményt adna A módosítás, illetve halasztás tényét és okát a Tenyésztési naplóban dokumentálni kell. 1.8 Az ellenőrző fejést a nem vizsgált napokon végzett fejések számával és időpontjával megegyezően kell végrehajtani, figyelemmel arra, hogy az egyedek ellenőrző fejését az ellést követő 6. nap után és 100 napon belül meg kell kezdeni. 1.9 A tej mennyiségének mérésére olyan, hitelesített mérőeszköz alkalmazható, amely egyrészt nem akadályozza a vizsgált teheneknek az alkalmazott technológia szerinti fejését, másrészt pontossága ±0.1 kg eltérést nem haladja meg, valamint lehetőséget biztosít a kifejt tej mennyiségével arányos vizsgálati minta vételére. 1.10 Műszakilag meghibásodott, törött tejmérőt és/vagy mintavevőt tilos használni. Javításáról, javíttatásáról a műszer/készülék tulajdonosának gondoskodnia kell. 1 Az egyes intervallumok átlagának minimuma, maximuma.

21 1.11 Az ellenőrző fejéseknél használt műszerek hitelesítését, vagy a méréspontosság ellenőrzését az adott műszert gyártó cég által fejlesztett technológia szerint kell elvégezni vagy elvégeztetni. 1.12 Az ellenőrzött állomány tartójának tulajdonában lévő, a fejőberendezéssel együtt vásárolt, és/vagy azzal együtt használt, súly/térfogat- vagy átfolyás-mérés elvén működő mechanikus és/vagy elektronikus tejmérők is alkalmazhatóak ellenőrző fejéskor a tejmennyiség mérésére és mintavételre, amennyiben: gyártójuk igazolni tudja a beépített mérő- és mintavevő műszer ICAR elismertségét vagy előzetes elismertségét, és garantálja a műszerek karbantartását, technológia szerinti javítását és a méréspontosság ellenőrzését. 1.13 A tejmérők- és a mintavevők időszakos méréspontosság ellenőrzését jegyzőkönyvvel kell igazolni. 1.14 Minden ellenőrző fejéskor a kifejt tej mennyiségét kg-ban, egy tizedes jegyre kerekítve kell megadni. 1.15 Az ellenőrző fejések alkalmával mért tejmennyiségből - az alkalmazott A 4, vagy A v módszernek megfelelően, mennyiség arányosan, legalább 22, de legfeljebb 50 ml vizsgálati mintát kell venni, az előírt módon tartósítani és azt - az előírt bizonylatok kíséretében - a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb 48 órán belül a kijelölt laboratóriumba kell küldeni. 1.16 A tej beltartalmát csak a hivatalos tejtermelés-ellenőrzés végzésével megbízott Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (ÁT. Kft.) igazolhatja. Az ÁT Kft.-nek rendelkeznie kell a nemzetközi gyakorlatban elfogadott vizsgáló eszközökkel, és alkalmasnak kell lennie az egységes vizsgálat elvégzésére, a Kódexben előírtaknak megfelelően. 1.17 A laboratóriumba beküldött minden tejmintából a tejzsír- és tejfehérjetartalom, az ITV-ben résztvevő tenyészetekben a szomatikus sejtszám megállapítása is kötelező. 1.18 A tejzsír- és tejfehérjetartalmat az ellenőrző fejést követő 96 órán belül meg kell állapítani. Az eredményeket két tizedesjegy pontossággal kell leolvasni és rögzíteni. 1.19 A tejzsír- és a tejfehérjetartalmat a Gerber-féle, illetve a Kjeldahl módszerrel azonos méréspontosságú szériavizsgálatokra alkalmas műszerrel kell vizsgálni. A gyors szériavizsgálatokat referenciaként elfogadott Gerber-féle, illetve Kjeldahl módszerrel - azonos minta felhasználásával - rendszeresen és folyamatosan ellenőrizni kell. 1.20 A gyűjtött termelési adatokat az ellenőrző fejés befejezésének dátumától számított 96 órán belül meg kell érkeztetni a SZIR adatbázisba. 2. Az elsődleges adatok vizsgálata és feldolgozása 2.1 Az ellenőrzés napján az alapbizonylatokra, vagy az azokkal tartalmilag megegyező mágneses adathordozóra rögzített alapadatokat a SZIR központi adatbázis érvényes adatfeldolgozási rendszerének hibavizsgálati és adatérkeztetési programjával összhangban kell megvizsgálni. 2.2 A feldolgozásra alkalmas adatokat a központi adatbázis felé, az adatfeldolgozás ütemezésének megfelelő gyakorisággal és formában kell megküldeni a központi adatbázis

22 érvényes adatfeldolgozási rendszerének programjaival, illetve ennek dokumentációja alapján a termelésellenőrző szervezethez telepített programokkal. 2.3 Az elsődleges adatvizsgálat és adatfeldolgozás során hibásnak talált adatokat a hibajavítási előírások szerint az adatküldőnek javítania kell, és az adatfeldolgozás ütemezésének megfelelően feldolgozásra meg kell küldenie a központi adatbázis érvényes adatfeldolgozási rendszerének programjaival, illetve ennek dokumentációja alapján a termelésellenőrző szervezethez telepített programokkal. 2.4 Az érvényes adatfeldolgozási rendszert - a tenyésztő szervezettel és a termelésellenőrző szervezettel egyeztetve - az OMMI fogadja el. 2.5 A termelésellenőrzésre vonatkozó hiteles adatokat a SZIR adatbázis szolgáltat. 3. A teljesítmények kiszámolásának szabályai és képletei 3.1 A tejtermeléssel összefüggő számítások módszere 3.1.1 Általános szabályok: 3.1.1.1 A laktáció számításakor a tej kg, a zsír és a fehérje adatok külön halmozódnak. A tej kg adatok hiánya kizárja a megfelelő beltartalmi adatokat is. Ha a beltartalmi adatok valamelyike az algoritmusok alapján rövidebb időszakkal záródna, mint a többi, akkor annak halmozását ki kell zárni, azaz a zsír, vagy fehérje adatokat nullázni kell. 3.1.1.2 Az érkező próbafejések állapotkódja: 1-termelő, értékes eredménnyel, kétszeri befejés, 2-termelő, értékes eredménnyel, háromszori befejés, 3 -beteg-borjas, 4-szárazon áll, 8-apasztás. 3.1.1.3 Értékes próbafejés: 1, vagy 2-es állapotkódú próbafejés, ha a megfelelő érték nem nulla, illetve nem 100 napon túli adathiány miatti zárás esetén az utolsó 3-as állapotkódú (ha 1, vagy 2-es nem követi), ami a megelőző 1, vagy 2-es állapotkódú próbafejés értékét veszi át. 3.1.1.4 Időszaki számítások: Időszaki tej kg számítás a próbafejések között: inap * tejkg1 + 2 tejkg2 [1] Időszaki tej kg számítás adott napig: anap * tejkg1+ atejkg 2 [2] ahol:

23 inap = a próbafejések (időszak) közti napok száma, anap = adott napig (a próbafejéstől) a napok száma, atejkg = adott napi tej kg érték: atej kg = anap * tejkg2 + ( inap anap) * tejkg1 inap [3] Időszaki zsírszámítás, ha a tej kg és a zsír% értékes próbafejési intervalluma egybeesik, azaz nem maradt ki zsír% adat: próbafejések között: inap * zsírkg1 + 2 zsírkg2 [4] adott napig: ahol: anap * zsírkg1+ azsírkg 2 [5] inap = a próbafejések (időszak) közti napok száma, anap = adott napig (a próbafejéstől) a napok száma, zsírkg = tej kg x zsír% / 100, azsír kg = adott napi zsírkg érték: azsír kg = a nap * zsírkg2 + ( inap anap) * zsírkg1 inap [6] Időszaki zsírszámítás, ha a tejkg és a zsír% értékes próbafejési intervalluma nem esik egybe, azaz kimaradt a zsír% adat, akkor a zsír% intervallumba eső időszaki tejkg értékeket kell megszorozni a zsír% intervallum felezőpontjáig a kezdeti zsír%-kal, onnan pedig a másik zsír%-kal. Ez azt jelenti, hogy a zsír% intervallum felezőpontjáig az adott napig halmozott időszaki tejkg értékkel, onnan pedig az ettől a naptól halmozott időszaki tejkg értékkel kell számolni. Az időszaki fehérjeszámítás a zsírszámításnak felel meg. 3.1.1.5 Adott napig halmozott összes tej, illetve zsír/fehérje kg számítás: Az adott napot megelőző értékes próbafejésig az időszakos számítások értékeit kell halmozni, ehhez adódik az utolsó, azaz az adott napot megelőző értékes próbafejéstől az adott napig tartó időszakra számított érték. Ebben a számításban az adott

24 napot megelőző utolsó értékes próbafejés értéke és az adott napot követő értékes, vagy becsült próbafejés értéke vesz részt. 3.1.1.6 Az időszakok számításakor a kezdő időpont nem számít bele az intervallumba, a záró időpont beleszámít. 3.1.1.7 A beltartalmi adatokat nem vesszük figyelembe, ha: zsír% < 1.50 vagy > 9.00 fehérje% < 1.00 vagy > 7.00 3.1.1.8 A nem befejezett laktáció számításakor az utolsó nem értékes próbafejéseket (3, as állapotkód) becsült értékkel számoljuk, az ezeket megelőző értékes próbafejések (1, 2 és 8-as állapot) értékeivel. Zsír és fehérje becsült érték számításakor, ha van tejkg adat, akkor azzal, és a megelőző zsír/fehérje %-kal kell számolni. 3.1.1.9 Az adatok 100 napon belül javíthatók. 3.1.2 A laktáció indítása: A laktáció elléskor, vagy vetéléskor indul. Ha a próbafejés az ellést követő 6 napon belül érkezik, akkor a próbafejés 3-as (bebo) állapotkódúnak minősül, nem számít értékes próbafejésnek. Az első értékes próbafejésnek (1, 2-es állapotkód) az ellést követő 6-100 napon belül kell megtörténnie, különben a laktáció lezáródik. Az első értékes próbafejésig a próbafejés adataival számol, tehát az akkori tejkg, zsír%, fehérje% értékekkel. Ha a tejkg és a zsír/fehérje % értékes próbafejés nem esik egybe, akkor az első értékes zsír/fehérje % értékekkel kell a "nem egybeeső értékes próbafejések intervallumának" algoritmusával számolni. Tejelő napok: elléstől/vetéléstől az értékes próbafejésig. 3.1.3 A laktáció közbülső számítása: A számítás időszakát mindig két értékes próbafejés (1, 2-es állapotkódú) határolja, ez vonatkozhat egymástól függetlenül kg-ra, zsírra, fehérjére. A számítást a próbafejések közti időszaki számítások szerint kell végezni. 3.1.4 A laktáció zárása: A laktáció elléssel, vetéléssel, szárazra állítással, kieséssel, vagy 100 napon túli adathiánnyal zárul. Ezek közül a legkorábbi dátumú érvényesül. A zárási kód az 1991. január 1. után lezáródott laktációk esetében: időtartam (1. jegy): 1 1991. január 1. előtt használt (>304 nap, de nem lezárt), 2 1991. január 1. előtt használt (lezárt), 3 laktációs napok < 240, 4 laktációs napok > = 240 és < 305, 5 laktációs napok > = 305. zárási kód (2. jegy): 0 még nem záródott le, 1 szárazra állítással, elléssel záródott normál módon,

25 2 vetéléssel záródott, 3 selejtezéssel záródott, 4 kizáródott, nem volt adat, 5 kizáródott, laktációs napok < 305, 6 kizáródott, laktációs napok > = 305. kizáródás: 100 napon belül nem érkezett értékes adat. Nem 100 napon túli adathiány miatt történő zárás esetén, ha a tej kg és a zsír/fehérje utolsó értékes próbafejése nem esik egybe, akkor a zsír/fehérje zárását a megelőző értékes próbafejés zsír/fehérje %-ával kell számolni. 3.1.4.1 Szárazra állítás esetén: Időszak: az utolsó értékes próbafejéstől a szárazra állítás időpontjáig eltelt napok számának fele. Az időszak végpontjában a tejkg és zsír/fehérje érték nulla. Zárási mód: 1-es. 3.1.4.2 Egyéb esemény bekövetkeztekor: Időszak: az utolsó értékes próbafejéstől az esemény időpontjáig. Az időszak végpontjában a tejkg és zsír/fehérje érték nulla. Zárási mód: 1- ellés esetén, 2- vetélés esetén, 3- selejtezés esetén. 3.1.4.3 100 napon túli adathiány esetén: Így akkor zárul a laktáció, ha 100 napon belül nem érkezett értékes próbafejés (1, 2-es állapotkódú). Ha egyáltalán nem volt értékes próbafejése, akkor 4-es zárási kóddal ki kell zárni. Ha volt értékes próbafejése az ellés óta: időszak: 15 nap. Az időszak végpontjában a tejkg és zsír/fehérje az utolsó értékes próbafejés értéke. Zárási mód: 5, ha a laktáció napjainak száma < 305, 6, ha a laktáció napjainak száma > = 305. 3.1.5 A laktáció teljes értéke: az n.-ik napig halmozott összes tej, ill. zsír/fehérje kg értéke. 3.1.6 A zsír% adattal rendelkező próbafejések közötti zsír kg számítása, ha a tejkg és zsír% értékes próbafejések intervalluma nem esik egybe: Az intervallumon belül azokra a tejkg időszakokra, ahol a zsír% nem változik (figyelembe véve az 1.4-ben leírt felezési szabályt), az [1] 2 képlet szerint kell a tejkg-ot számolni és az itt aktuális zsír%-kal szorozni. 2 Az érvényes adatfeldolgozási rendszer algoritmus kódja.

26 zsírkgi = [1] x zsír%akt [7] ahol: az aktuális zsír% az alsó, vagy felső zsír%, attól függően, hogy a zsír% felezőponttól hova esik. A teljes zsír% időszakra a számítás: zsírkg = zsírkgi + zsír kgosztott [8] ahol: zsírkgosztott = tejkgalsó * zsír%alsó + tejkgfelső * zsír%felső [9] ahol: tejkgalsó = tejkgfelső = a zsír% felezőpontig számított tejkg a [2] szerint az időszakra eső teljes tejkg ([1] szerint)-ból kivonva a tejkgalsó Adott időpontig a számítás: zsírkg = zsírkgi + zsírkgosztott + zsírkganap [10] ahol: zsírkgosztott = zsírkganap = [9] szerint, ha van ilyen és nem ebbe az időszakba esik az adott nap az időszak zsírkg-ja az adott napig ha a zsír% felezőpont az időszak kezdete és az adott nap közé esik: tejkgfa * zsír%alsó + tejkgff * zsír%felső ahol: tejkgfa = tejkgff = az időszak kezdete és a zsír% felezőpont közötti tejkg a [2] szerint a zsír% felezőpont és az adott nap közötti tejkg, tehát [2] szerint adott napig - tejkgfa ha a zsír% felezőpont nem esik az időszak kezdete és az adott nap közé: tej kganap * zsír%akt

27 ahol: tejkganp az időszak tejkg-ja adott napig [2] szerint 3.1.7 A tej kg számításának általános módja két tetszőleges időpont között: b n tej kg a-b = [ H (x xi - 1) * H(xi x) * F i * (x) ] ahol: x= a i= 1 x idő napokban a laktáció kezdetéhez viszonyítva a,b a keresett intervallum kezdete és vége a laktáció kezdetéhez viszonyítva i a befejések indexe n az összes befejések száma xi az i-edik befejés ideje H(x) Heavyside függvény ha x< 0 --> 0 ha x> 0 --> 1 Fi(x) az i-edik befejés előtti időszak tej görbéjének függvénye (egyenessel közelítve): ahol: Y i Y xi xi i 1-1 * (x x i - 1 yi az i-edik befejés tejadata. ) + yi - 1 4. A tejtermelés-vizsgálat eredményeinek kifejezése 4.1 Tenyésztési teljesítmények kifejezése Első elléskori életkor (hónap), A tehén ellésétől a következő eredményes termékenyítésig eltelt idő (nap), Két ellés közti idő (nap), Ellés lefolyása (kód). 4.2 A tej-teljesítmények kifejezése 4.2.1. A vizsgált tehén abszolút tejtermelésének kifejezése: Halmozott laktációs termelés: a vizsgált tehén folyamatban lévő laktációjában az ellésétől az azt követő első, második, n.-ik hónap ellenőrző fejésének időpontjáig halmozódó (összeadott) tejelési napokra elszámolt tejtermelés (1 kg pontossággal), tejzsírtermelés és tejfehérje-termelés (0.1 kg, illetve 0.01% pontossággal). Az elléstől a folyamatban lévő laktációban a megadott időtartamra történő halmozott laktációs termelés: az elléstől számított, megadott (pl. az első 100 nap) időtartamra elszámolt, halmozott laktációs (részlaktációs) termelés.