A MAGYARORSZÁGI LEADER+ PROGRAM ISMERTETÉSE 1. Célok és előzmények Az Európai Unió LEADER+ programja 2004-ben indult Magyarországon. Elsődleges célja a helyi közösségek aktivizálása önmaguk és a vidékfejlesztés érdekében, továbbá a LEADER filozófia és a másokkal való megismertetés képességének elsajátítása. Konkrét célok: A vidéki gazdaság sokszínűségének, több-lábon állásának megteremtése, Sajátos helyi termékek kifejlesztése, illetve a helyi termékek piacképességének javítása, A vidéken élők igényeihez igazodó új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, Módszerek átadása és lehetőségek biztosítása a partnerség megerősítésére és a helyi társadalom szervezettségének javítására. A potenciális helyi akciócsoportoknak irányuló kommunikáció 2005. első felében indult. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FMV), mint AVOP Irányító Hatóság minden régióban tájékoztató és képzési napokat szervezett. Ezeken a leendő akciócsoport tagoknak lehetőségük nyílt a LEADER filozófia és egyéb akciócsoporttá válást segítő információ elsajátítására. A helyi akciócsoportok kiválasztása kétfordulós volt. Az FVM az első pályázati fordulót 2005 nyarán hirdette meg abból a célból, hogy azokat a helyi akciócsoportokat kiválassza, melyek a pályázatban bemutatott terület, partnerség és vázlatos helyi vidékfejlesztési terv alapján lehetőséget kapnak a második pályázati fordulóban való részvételre. Az első pályázati fordulón nyertes akciócsoportok számára újabb képzésre és mentorok igénybevételére nyílt lehetőség a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozásához. 2005. negyedik negyedévében a második pályázati fordulóba meghívott körülbelül 110 akciócsoport közül végül 67 térség vált jogosulttá a vissza nem térítendő EU-s és nemzeti forrásból származó támogatásra. A 2004-2006. között rendelkezésre álló keretösszeg országosan mintegy 5 milliárd forint (akciócsoportonként 90-100 millió Ft). A nyertes akciócsoportok a korábban kidolgozott vidékfejlesztési terv megvalósítása során helyi pályáztatás útján választják ki a program végső kedvezményezettjeit.
2. Az AVOP LEADER+ intézkedés ismertetése 2.1. A helyi akciócsoportra és a területre vonatkozó jogosultsági feltételek A LEADER programban résztvevő településeken élők szabad elhatározásán alapul az együttműködésben résztvevő települések kiválasztása. A helyi akciócsoportok csak földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések lakóinak összefogásával alakulhatnak meg. Egy település csak egy helyi akciócsoporthoz tartozhat. Az együttműködő településeken élő lakosság összlétszáma 10.000 100.000 főig terjedhet. Kivétel ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol az egy akciócsoporthoz tartozó lakosok számának elegendő az 5.000 főt elérnie. A LEADER térséghez csak olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott élők száma 10.000 fő alatti és/vagy a népsűrűség 120 fő/km 2 alatti. A helyi akciócsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi szinten. A helyi akciócsoport tagjai lehetnek: gazdálkodók, gazdálkodó szervezetek és ezek szerveződései, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, non-profit oktatási vagy kulturális szervezetek vagy intézmények, és ezek szövetségei, egyházak, egyházközségek, egyházi szervezetek, települési önkormányzatok, települési önkormányzati társulások, önkormányzati működtetésű intézmények, a helyi közösségi élet szereplőiként elismert, köztiszteletben álló személyek, megyei, regionális vagy országos hatáskörű, működési területű szervezetek és szervezeti egységeik. A helyi akciócsoportot legalább 10 tag alkotja, melyek közül legalább 25% a helyi gazdasági és civil szféra képviselője. Az együttműködési szándékot a tagok képviselői által aláírt együttműködési megállapodásban kell bemutatniuk. A helyi akciócsoportban egy személy csak egy tagszervezetet képviselhet. Egy személy csak egy akciócsoport tagja lehet. A helyi akciócsoport döntéshozói legalább 50%-ban a helyi gazdasági és társadalmi partnerek és azok szövetségei kell hogy legyenek. Az akciócsoport munkaszervezetének állandó feladataihoz szükséges: megfelelő helyi vezetői kapacitás, technikai felkészültség, képzett munkatársakkal rendelkező szervezet. 2.2. A helyi akciócsoport kötelezően megalakítandó szerveire vonatkozó jogosultsági feltételek A helyi akciócsoportok szerkezetének és működésének nincs meghatározott merev szabályzata, azonban minden akciócsoportnak kötelezően meg kell választania, illetve ki kell alakítania az alábbi szerveket: Vezető szervezet:
Feladata, hogy eljárjon az akciócsoport nevében képviselve azt, benyújtsa a helyi akciócsoportok kiválasztását célzó pályázati felhívásokra a pályázati anyagokat. A vezető szervezet adja az akciócsoport elnökét is. Vezető szervezet lehet: magyarországi, az akciócsoport területén székhellyel rendelkező mikro- vagy kisvállalkozás, közhasznú társaság, települési (helyi vagy kisebbségi) önkormányzat, és jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, illetve társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyesület, szövetkezet. Helyi bíráló és monitoring bizottság (HBMB) A HBMB az akciócsoport tagjai közül választott szakmai döntés-előkészítő és a helyi program egészét nyomon követő szervezet. Feladatai: a helyi program kialakítása, a helyi pályázati rendszer feltétel-rendszerének helyi szintű jóváhagyása, a helyi pályázatok szakmai döntés-előkészítése, a program megvalósításának nyomon követése. A HBMB tagjainak legalább 50%-át társadalmi vagy gazdasági partnereknek kell adniuk, állandó tagjainak száma: legalább 9, legfeljebb 21 fő. Munkaszervezet (gesztor) A gesztort szintén a helyi akciócsoport választja ki tagjai közül, a döntéshozatalban azonban nem vehet részt. Feladata a helyi vidékfejlesztési terv és a pályázati rendszer kommunikációjának, és a helyi pályázati rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos operatív feladatok, valamint a HBMB titkári feladatainak ellátása. A gesztor szervezet a helyi akciócsoport munkaszervezeteként működik, a működés kereteit a konzorciumi szerződés szabályozza, nem lehet azonos az akciócsoport vezető szervezetével. A gesztor továbbá köteles az ügyfélszolgálati, stb. feladatait a helyi akciócsoport területén belül ellátni, székhelye, működési területe a helyi akciócsoport területén van. 2.2.3. A helyi vidékfejlesztési tervvel szemben támasztott követelmények Az alakuló akciócsoport egyik alapvető feladata a helyi pályáztatás útján megvalósítandó helyi vidékfejlesztési terv elkészítése. A tervet az adott kistérségre már korábban létrehozott stratégiai és operatív programokhoz illeszkedően kell kidolgozni. A LEADER+ intézkedésből nem támogatható a más hazai támogatási rendszerben 2005-ben, továbbá az EU társfinanszírozott 2004-2006. közötti időszakban meghirdetésre került vagy kerülő fejlesztési irányok, jogcímek. Kivételt képeznek azon fejlesztések, amelyek az azonos tartalmú lehetőségekhez képest olyan innovatív, újszerű módon valósulnak meg, amelyek az egyéb erőforrások feltételrendszerei szerint nem pályázhatók. A megadott LEADER témakörökön belül előnyös, ha a terv egy vagy több speciális célterületre fókuszál (például célcsoportok, vagy témák alapján), illetve az adott térség jellegzetességein alapszik. A terv kidolgozásakor figyelembe kellett venni a nők és fiatalok számára történő munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését. A helyi vidékfejlesztési tervnek be kellett mutatnia a térség jellemzőit, a tervben foglaltak szükségességét és együttműködést kellett teremtenie a hagyományosan elkülönült gazdasági ágak között. 3. LEADER+ jogi háttér A pályázatnál alkalmazandó és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok: 1257/1999/EK rendelet az Európai Mezőgazdasági és Garanciaalapokról (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról
1258/1999/EK rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról 1260/1999/EK rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről 1685/2000/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról HL 2000/C/28/02 Iránymutatás a mezőgazdasági szektor állami támogatásáról 2000/C 139/05 EK bizottsági közlemény tagállamok részére a vidékfejlesztésről szóló közösségi kezdeményezésre (LEADER+) vonatkozó iránymutatások meghatározásáról 69/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról 70/2001/EK Bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra történő alkalmazásáról 438/2002/EK rendelet a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenőrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól 445/2002/EK rendelet az EMOGA-ból nyújtandó Vidékfejlesztési Támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 448/2004/EK rendelet az 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 1783/2003/EK rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról 1978. évi IV. Törvény a Büntető Törvénykönyvről 314. (a gazdasági bűncselekmények az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése) 1990 évi LXV. Törvény az önkormányzatokról 1992. évi I. Törvény a szövetkezetekről 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 1992. évi LXXIV. Törvény az általános forgalmi adóról 1994. évi LV. Törvény a termőföldről 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 1997. évi LXXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CXIV. Törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről 1997. évi CXLI Törvény az ingatlan-nyilvántartásról 2000. évi C. Törvény a számvitelről 2000. évi CXLI. Törvény az új szövetkezetekről 2003. évi LXXIII. Törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról 2003. évi CXVI. Törvény ( 2004. évi költségvetési törvény) 5. számú mellékletének 19. pontja (EU Önerő Alap) 2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 2003. évi XCII. Törvény az adózás rendjéről 2004. évi XI. Törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény módosításáról 2004. évi XXXIV. Törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi X. Törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény módosításáról 2005. évi LXXXIII. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény hatályba lépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
2005. évi CXIX. Törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2005. évi CLVIII. Törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény módosításáról 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építési, műszaki ellenőri tevékenységről 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítás az 52/2005. (III.26.) Korm. rendelet) 227/2002. (XI.7.) Korm. rendelet a 2003. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról és a 154/1999. (X. 22.) Kormányrendelet módosításáról 81/2003 (VI. 7.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról 193/2003 (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 280/2003 (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII. 30.) Kormányrendelet módosításáról 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjaiból származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása) 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I.5.) Korm. rendelet módosításáról) 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről 64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről 124/2003. (VIII.15.) Korm. Rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 92/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet az Európai Unió Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési lebonyolítási rendjéről 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról
110/2004. (VI. 21.) FVM rendelet az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által végzett feladatokról