A Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája 1921 1930 Kenézy Gyula ny.r. tanár, igazgató 1930 1931 Fornet Béla ny.r. tanár, h. igazgató 1931 1944 Kovács Ferenc ny.rk. tanár, igazgató ny.r. tanár (1931) 1944 1945. II. Loessl János m. tanár, felügyelő tanár Ruzicska Gyula tanársegéd, mb. vezető 1945 1951 Kovács Ferenc ny.r. tanár, igazgató 1951 1973 Árvay Sándor ny.r. tanár, igazgató, igazgató 1973 1995 Lampé László egyetemi tanár, tanszékvezető, igazgató 1995 2005 Borsos Antal egyetemi tanár, tanszékvezető, igazgató 2005 Tóth Zoltán egyetemi tanár, tanszékvezető, igazgató Nőgyógyászati Onkológiai Nem Önálló Tanszék 2002 Hernádi Zoltán egyetemi tanár, tanszékvezető A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika első igazgatója Kenézy Gyula a Debreceni Bábaképző Intézet igazgatója volt. Kenézy igen nagy munkát végzett az Orvoskar szervezése terén. Klinikáját a szakmai képzés mellett a gyakorlati és népszerűsítő tevékenység is jellemezte. Emlékét mellszobor őrzi a Szülészeti Klinika épületében és róla nevezték el az Orvostudományi Egyetem Kenézy Hallgatói Könyvtárát is. Az ő nevét vette fel a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Kórház-Rendelőintézete. 1988-ban a klinika előcsarnokában felavatták Kenézy professzor emléktábláját is. Kenézy professzor nyugdíjba vonulása (1931) után utóda Kovács Ferenc lett. Ekkor a klinika a nőgyógyászati és szülészeti műtéttannal, az embrionális fejlődés élettanával és
kórélettanával, továbbá higiéniai és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Kovács professzor a Budapesti Kórbonctani Intézetben, majd a II. sz. Nőgyógyászati Klinikán dolgozott; ezalatt amerikai és európai tanulmányúton vett részt mielőtt Debrecenben jött. Tankönyve a Gyakorlati és műtétes szülészet két kiadásban jelent meg 1936 és 1943-ban. Kovács professzor és munkatársai érdeklődése a hormonkutatások, a nőgyógyászati tumorok, a luesz és a gonorrhea következményei témákra terjedt ki, továbbá a méhen kívüli terhesség problémáira. A II. világháború utolsó évében 1944 őszén, Debrecent is elérte a front. Ekkor már az Orvoskar 250 fős állományából alig 10%, a professzorok közül csak négy maradt a cívisvárosban. Ebben a helyzetben értesült Ruzicska Gyula arról, hogy Kovács Ferenc professzor és a klinika orvosai nagyrészt eltávoztak. Jelentős számban maradtak azonban betegek, csecsemők, ápolónők, szülésznők és takarítók a klinikán. A klinikára telepített hadikórház kiürítése is megindult. Ekkor született meg az az elhatározás, hogy nem menekülnek el a klinikáról (Bodnár Tibor, Herpay Zsombor, és Ruzicska Gyula). Sántha Kálmán az Orvoskar megbízott dékánja Ruzicska Gyulát bízta meg a Szülészeti Klinika szakmai ellátásával. A klinikán több, jól kiépített óvóhely volt, ezekbe telepítették a szülőszobát, a csecsemőszobát, a szükségműtőt. Az ápoltak létszáma 15 25 fő volt. Nem egy esetben kubikus targoncákban, vagy kétkerekű hordárkocsikon tolták be a betegeket. Csaknem reménytelen volt a helyzet fűtés és a konyha működése nélkül. Ekkor első feladatuknak tekintették a már becsomagolt és elszállításra váró műszerek, altatáshoz szükséges gyógyszerek, laboratóriumi felszerelések, mikroszkópok, fehérneműk stb. kicsomagolását. 1944. október 18-án az esti órákban kis csoportokban jelentek meg az orosz katonák. Ezzel a klinikán lévők számára a háború véget ért. A szovjet parancsnokság küldöttei megbeszélést kezdeményeztek Sántha professzorral. A Szülészeti Klinika két emeleti szintjén a sebesültek fogadására 100 120 ágyat készítettek elő. A műtők rendbehozatala is rövidesen megindult. Az első napokban Ruzicska Gyula, majd Raics Jenő, Csap Tibor és Szabó Sándor látták el a Szülészeti Klinika teendőit. Debrecenben rohamosan növekedett a betegforgalom. Ekkor már 5 orvos, 4 szigorló, 16 ápolónővér, 12 takarító és 4 férfi portás dolgozott a klinikán. Rendszeres éjszakai ügyelet volt. 1945 első negyedében a műtétek száma jelentősen emelkedett. A legnagyobb nehézséget a fűtés teljes hiánya okozta. Villanyáramot a városi telepről kaptak, de ezzel is nagymértékben takarékoskodni kellett.
Tavasszal lassan megindult az eltávozott orvosok visszatérése. Áprilisban Kovács professzor is visszaköltözött, és májusban már nagy aktivitással dolgozott. A megyei és városi főorvosi hivatal (Váczi Lajos) igen nagy segítséget nyújtott. Az orvostanhallgatók képzése 1945-ben februárjában újra megindult. Ezzel tulajdonképpen be is fejeződött a klinika nehéz, megpróbáltatásokkal terhes szakasza. (Ruzicska Gyula, Évkönyv 87 Debreceni Orvostudományi Egyetem Női Klinika 1987). Kovács Ferenc professzor az 1947/48. tanévben a dékáni tisztet is betöltötte. 1951-ben Budapestre távozott, ahol a Szülésznőképző Intézet igazgatójává nevezték ki. Ebben a periódusban 1944 és 1950 között a gyógyítás és az ápolás feltételei csak lassan alakultak ki. A tudományos munkára csak szerény keretek között lehetett gondolni. Ennek ellenére az 1948-as centenáriumi évben a klinika közleményeit tíz szerző munkáját közel 400 oldalas kötetben jelentették meg. A klinika új fejlődési szakasza Árvay Sándor professzor 1951-ben történt kinevezéséhez kapcsolódik. Árvay professzor elméleti endokrinológiai kutatásait értékesen kapcsolta össze a klinika gyógyító, oktató és tudományos munkájával. 22 év alatt számos kórházi és rendelő intézeti főorvos került ki a vezetése alatt álló klinikáról. 10 munkatársa szerezte meg a kandidátusi fokozatot. A klinika előbb 185, majd 210 ágyszámmal működött. Újonnan szervezett szakrendelések tették korszerűbbé és hatékonyabbá a klinika munkáját (endokrinológiai, onkológiai, családtervezési, gyermek-nőgyógyászati, genetikai és terhesgondozási szakrendelések). Árvay Sándor professzor, az orvostudományok doktora, 1973-ban ment nyugdíjba. Ezt követően a klinika élére Lampé László egyetemi tanár, igazgató került. A klinika életének új szakaszára a korszerű szülészeti-perinatológiai gyakorlat kibontakozása, a progresszív betegellátás dinamikus fejlesztése, új laboratóriumok kialakítása a családtervezési, nővédelmi feladatok megvalósítása vált jellemzővé. Az intenzív szülészeti észlelés felhasználja a technika eredményeit arra, hogy a méhen belüli magzat életviszonyairól minél pontosabb képet kapjanak, és ezek ismeretében döntsenek a szülés, a terhesség befejezéséről. A hetvenes években az országban a legelsők között újabb módszerek kerültek alkalmazásra: kardiotokográfia, ultrahang diagnosztika, korszerű hormonmeghatározások stb. A nővédelmi feladatok megvalósítását genetikai, pszichológiai és andrológiai szakrendelés segítette. 1982-ben átadásra került a klinika négyszintes új épületszárnya. Itt helyezték el a szülőszobát (császármetszés céljait szolgáló műtővel), az újszülöttosztályt, az ultrahang vizsgálókat, később az in vitro fertilizációs egységet. A klinika bővítésével a felnőtt ágyszám 250-re, az
újszülötteké 70-re növekedett. A 70-es években medikusok részére jegyzeteket adtak ki, majd Lampé professzor megjelentette háromkötetes szülészeti-nőgyógyászati tankönyvét, amely nívódíjban részesült és 4 kiadást ért meg (a negyedik Papp Zoltánnal). Megszervezték a továbbképzést: évenként 4 alkalommal rendeztek szakreferátumot, s ezek anyagát rendszeresen megjelentették. A továbbképzés keretéhez tartozik az az angol nyelvű családtervezési tanfolyamsorozat, amelyet az Egyesült Nemzetek Népesedési Alap (UNEPA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésével és anyagi támogatásával 1981-1992 között évenként rendeztek. Lampé professzor 22 évi tanszékvezetése idején a klinika orvosai 21 szakkönyvet jelentettek meg. 25 diplomás védett meg kandidátusi, 5 akadémiai doktori, 2 med. habil., 5 med. biol. értekezést. A vezető szakemberek közül Asztalos Miklós, Gaál József, Gardó Sándor és a régebbi kollektívából Surányi Sándor kapott címzetes egyetemi tanári címet. Klinikai professzorrá nevezték ki Takács Istvánt, Papp Zoltánt és Borsos Antalt. A két utóbbi 1990-ben, ill. 1995-ben tanszékvezetői kinevezést kapott. A klinikáról ezen évek alatt 19 osztályvezető főorvos került ki. 1985-1990 között a klinika társprofesszora volt Papp Zoltán az orvostudomány doktora, aki a klinikai genetika, a genetikai tanácsadás és a genetikai betegségek prenatális diagnosztikája területén fejtett ki tudományos gyógyító munkát. 1990-ben Papp professzort kinevezték a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Sz. Nőgyógyászati Klinikájára intézetvezetőnek. 1991-ben Borsos Antal egyetemi tanári, társprofesszori kinevezést kapott. Ebben az évben harmadik alkalommal rendezték meg az International Symposium on the Pregnant Uterus tudományos ülést, jelentős nemzetközi részvétellel. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója 1995-2005 között Borsos professzor volt, aki 10 éves eredményes intézetvezetői működése során folytatta a klinika tekintélyének megőrzését, továbbfejlesztését. Sikerült megőriznie a betegellátás magas színvonalát, a kiemelkedően jó perinatális eredményeket. Az egyre nehezebb finanszírozási feltételek ellenére mindent elkövetett, hogy az oktatás, a kutatás, a betegellátás feltételeit javítsa. Korszerű gépekkel szerelte fel az Ultrahang Laboratóriumot, a pavilonban 5 új ambulanciát, új portai recepciót, kartonozót, folyóirat olvasót, Koraterhes Osztályt alakított ki. Korszerű Meddőségi Szakrendelőt, Tinédzser Ambulanciát rendezett be. Az In Vitro Laboratóriumban ICSI részleget szerelt fel, majd közreműködött egy új, korszerű In Vitro Fertilizációs Centrum (Kaáli Intézet) kialakításában. Felújíttatta az Onkológiai Osztályt, a Hasi- és az Endoszkópos Műtőt, az Intenzív Osztályt. Új endoscopos műtéti eljárásokat (hüvelyképzés, lymphadenectomia stb.) vezetett be, megteremtette
a személyi, tárgyi feltételeit az emlő és az onkológiai határterületi műtétek elvégzésének. Komfortosította a gyermekágyas osztályt, a kor színvonalának megfelelő egy-, kettő-, három- és négyágyas, fürdőszobás kórtermeket, a szülőszobán újabb papás szülőszobát alakíttatott ki. A Growth Restriction Intervention Trial (GRIT) prospectív, randomizált nemzetközi tanulmány résztvevőinek IV. találkozóját 1999-ben a klinikán rendezték meg, ahol tíz európai ország 27 képviselője vett részt a kétnapos konferencián. Tradition and Progress at the Department of Obstetrics and Gynecology címmel a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában, 1999-ben kilenc előadó mutatta be a klinika elmúlt 30 éves munkásságát, s köszöntötte Lampé László professzort 70., Borsos Antal professzort 60. születésnapján, akik elsőként megkapták a klinika által alapított Árvay-emlékérmet is. A klinika 1999-ben rendezte meg a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság V. Nemzeti kongresszusát több mint 800 résztvevővel. A kor igényeinek megfelelően hazánkban elsőként nem önálló Neonatológiai Tanszéket, majd nem önálló Nőgyógyászati Onkológiai Tanszéket létesítettek. Tanszékvezetők Balla József egyetemi tanár és Hernádi Zoltán egyetemi tanár. A Neonatológiai Nem Önálló Tanszék 2008. július 1-től a Gyermekgyógyászati Intézethez tartozik. Az European Board and College of Obstetrics and Gynecology (EBCOG) delegációja 1999-ben értékelte a klinika mennyiségi és minőségi mutatóit, az oktatói kar felkészültségét mely alapján a klinikát alkalmasnak tartotta az Európai Szakorvosképzési Programban való részvételre. Az International Federation of Infantile and Juvenile Gynecology (FIGIJ) 2001-ben a klinikát alap és műtéttechnikai szinten a nemzetközi gyermek-nőgyógyászati szakvizsgára felkészítő központnak jelölte ki. Gondot fordítottak a munkatársak hazai és nemzetközi képzésére, ketten a Mount Sinai Hospital New York, hárman a Yale Egyetem ösztöndíjával egy-egy éves kutató munkát végeztek. A szakmai kollégium a klinikának a szakma teljes vertikumát felölelő működését akkreditálta. A nagy hagyományokkal rendelkező UNFPA, IPPF-WHO tanfolyamok megrendezését tovább folytatták. Két kiemelkedő tudós, kutató, magyar származású szülész Huszár Gábor professzor a Yale Egyetemről, Kerényi Tamás professzor a Mount Sinai Hospital New York-ból 2003-ban a klinika által alapított Árvay-emlékéremben részesült, mert elévülhetetlen érdemeket szereztek a fiatal kollégák amerikai tanulmányútjainak elősegítésében. Randomised Controlled Trials and Fallow-up in Perinatology címmel 2004-ben a klinika
a University of Toronto munkatársainak részvételével közös tudományos ülést tartott. Az International Association for Adolescent Health (IAAH) európai szekciója a 2004. évi találkozóját a klinikai rendezésében Budapesten és Debrecenben tartotta 40 külföldi és magyar részvevőkkel. A tragikus hirtelenséggel elhunyt Takács István professzor halálának 20. évfordulója alkalmából 2004-ben a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában tudományos emlékülést szerveztek, melynek keretében az Árvay- emlékérmet Batár István egyetemi docens kapta. Az egyre nehezebb finanszírozási feltételek mellett a klinika kénytelen volt elfogadni a Centrum vezetésének konszolidációt szolgáló javaslatait, melyek ágyszám-, létszám- és kubatúra csökkenéssel jártak. Borsos Antal professzor munkásságáért 2004-ben a Magyar Köztársaság Érdemérem Tiszti Keresztje kitüntetést kapta. A felsőoktatási törvény értelmében intézetvezetői megbízatása lejárt. A klinika élére 2005-ben Tóth Zoltán egyetemi tanár nyert igazgatói kinevezést. A centrumvezetés elvárásának megfelelően, egyre nehezebb finanszírozási feltételek közepette kellett megvalósítania a klinika gazdasági helyzetének konszolidálását. 2005-ben a pavilonból a volt Radiológiai Részleg helyére kellett költöztetni és korszerűen kialakítani öt szakrendelést. Az Izotóp-, a Hormon- és a Rutin Laboratóriumot személyzettel együtt a Klinikai Biokémiai és Molekuláris Pathologiai Intézet vette át. Sikerült felújítani a császármetszés végzésére használt műtőt, a szülőszoba klímaberendezését, elvégezték a szülőszoba festését. A betegek gyógyszerelését személyre szóló gyógyszerkiosztással valósították meg. A Magyar Nőorvos Társaság Cervixpatológiai Szekciójának XVI. Tudományos Ülését 2005-ben a klinika ismét Hajdúszoboszlón rendezte meg, melynek keretében az Árvayemlékérmet Nyírjesi István (Bethesda, MD, USA) professzornak adták át. Az évenkénti hagyományos főorvosi értekezleteket 2006-tól DE OEC által szervezett Kapcsolatok Napja rendezvénysorozat keretében rendezik meg, mint a Regionális Szülész-Nőgyógyász Főorvosok Értekezletét. A főorvosokkal fenntartott rendszeres jó kapcsolat révén sikerült egységes elvek alapján megvalósítani a gyógyítást, a hallgatók oktatását. A Magyar Nőorvos Társaság Északkelet-magyarországi Szakcsoportjának Ülését több alkalommal a klinika rendezte meg. A londoni székhelyű Fetal Medicine Fundationnal közösen, a világhírű Kypros Nicolaides professzor közreműködésével 2006-ban rendezték meg az Ultrasound Examination at 11-14 Weeks tanfolyamot, melyen hazánkból több mint 300 résztvevő szerezhette meg az alapítvány nemzetközileg elismert igazolását.
Ünnepség keretében az Árvay-emlékérmet 2006-ban Dobó Tibornak (Németország) és Daniel Pierottinak (Reunion, Franciaország) adományozták, akik nagyban hozzájárultak klinika fejlődéséhez, nemzetközi elismertetéséhez. Komoly feladatot jelentett 2006-ban, hogy pavilon épületéből ki kellett költözni, a nővéröltözőket a főépület alagsorában, az orvosi szobákat a III. emeleti kórtermekben helyezték el. A terhesambulancián korszerű vizsgáló helységeket alakítottak ki. A Szülészeti és Perinatológiai Aneszteziológiai Társaság XIII. Nemzeti Kongresszusát 2007-ben a klinikán rendezték meg 150 részvevővel. 2007-ben ünnepség keretében emlékeztek meg a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 80 éves fennállásáról, melynek keretében Lampé László és Borsos Antal professzorok a centrum vezetésétől a 80 éves a Debreceni Orvosképzés ezüst emlékplakett kitüntetésben részesültek. 2008 áprilisában tartotta a Magyar Nőorvos Társaság Gyermeknőgyógyász Szekciójának XXVIII. Kongresszusát. 2008 májusában a klinika rendezte meg a XVI. Országos Szülésznői Konferenciát. A klinikán folyó színvonalas tudományos és oktató munkát jelzi, hogy 1999-től a klinika munkatársai egy MTA doktori és 11 PhD tudományos fokozatot szereztek. A 25 szülésznőgyógyász közül 18-an másod-harmad szakképesítést is szereztek. Számos szakmai fórumnak vezetőségi tagjai, szerkesztőbizottsági tagok, hazai és nemzetközi kongresszusokon meghívott referálók, előadók, üléselnökök. Az elmúlt tíz évben a klinikáról több szakkönyv jelent meg. Borsos Antal (szerk.): Gyermeknőgyógyászat, Lampé László: Szülészeti-nőgyógyászati műtéttan, Lampé László: Dr. Árvay Sándor és a XX. század (1903 1997), Lampé László, Póka Róbert.: Operative Obstetrics and Gynaecology, Tóth Zoltán, Papp Zoltán (szerk.): Szülészet-Nőgyógyászati Ultrahang-Diagnosztika, White Golden Book, Lampé László: Szülésznők könyve, Lampé László.: Dr. Kovács Ferenc szülészprofesszor (1890 1974), Lampé László, Szállási Árpád: Medicina in nummis Debreceniensis, Tóth Zoltán, Papp Zoltán (szerk.): Szülészet- Nőgyógyászati Ultrahang-Diagnosztika. A klinika munkatársai a Centrum öt karán (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, egészségügyi, népegészségügyi) magyar és angol nyelven oktatnak, öt témakörben tartanak kredit-, illetve PhD kurzusokat. Fontosnak tartják, hogy a rezidensek a szakvizsgához szükséges tanfolyamaikat, valamint a régió szakorvosai a kötelező továbbképzési pontjaikat a klinikán szervezett továbbképző tanfolyamokon tudják megszerezni. Ennek érdekében reproduktív
endokrinológia, gyermeknőgyógyászat, családtervezés-fogamzásgátlás, meddőség, osteoporózismenopausa, ultrahang-diagnosztika, neonatológia, kolposzkopia-cytolgia témakörökben akkreditált, pontszerző tanfolyamokat szerveztek, melyeket nagy érdeklődés kísért. Az ÁNTSZ munkatársaival közösen a régió védőnői részére a meddőség témaköréből szerveztek továbbképzést. Az egészségügyi reform 2007-ben komoly változásokat jelentett a klinika életében, s melynek keretében 51 szülészet-nőgyógyászati és 8 intenzív ágyat veszítettek, így 100 szülészetnőgyógyászati, 45 onkológiai és 10 rehabilitációs ágyon 95%-os ágykihasználással végzik munkájukat. A járó- és a fekvőbeteg forgalmuk csökkent, ugyanakkor az előző évekhez képest 400-zal több szülés zajlott a klinikán. A klinikán, Debrecen városban és Hajdú-Bihar megyében a perinatalis eredmények Magyarországon évek óta a legjobbnak bizonyultak. A klinikának az oktató-, tudományos és betegellátó tevékenységéről, eseményeiről, eredményeiről, gondjairól a 34. éve rendszeresen megjelenő Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Évkönyvében olvashatók további részletek. Szerk.: Petrovics Alica Kapusz Nándor Forrás: Kapusz Nándor Petrovics Alica Vásárhelyi Ferencné: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. 3. átdolgozott kiadás (Debrecen, 2008)