MAGYAR KERÉKPÁRSPORTOK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR KERÉKPÁRSPORTOK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA 2014

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A Magyar Kerékpársportok Szövetsége (továbbiakban Szakszövetség) Magyarországon működő, a kerékpáros sportágban (amely a pálya, országúti-, terep-, valamint a teremkerékpár, mountain bike /XC, DH, 4X, Trial/, valamint BMX Cross-Triál szakágakat öleli fel), a sportági versenyrendszerben résztvevő sportszervezetek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a kerékpáros sportágat irányító, önkormányzati elven alapuló közhasznú szervezetként tevékenykedő sportági országos szakszövetség, amely a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alapján működik. (2) A Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség (a továbbiakban: MKSZSZ), a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség (a továbbiakban: MMTBSZ), a Magyar BMX Cross-Triál Szakági Szövetség (a továbbiakban: MBMXSZ) a Szakszövetség jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységei (a továbbiakban együtt: Szakági Szövetségek). (3) A Szakszövetség a Szakági Szövetségeken keresztül jogutódja az 1894-ben alakult Magyar Kerékpáros Szövetségnek, illetőleg az 1993-ban alakult Magyar Mountain Bike Szövetségnek, valamint az 1992-ben alakult Magyar BMX Cross-Triál Szövetségnek, (4) A Szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. (5) A Szakszövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltv.) 2. -ának 20. pontjában meghatározott közhasznú tevékenysége keretében, a Civil tv. 2. -ának 19. pontjában meghatározottak alapján, az Stv. 49. d), e) és m) pontok szerinti állami feladatokat, mint közfeladatokat közvetlenül vagy közvetve látja el úgy, mint: a) a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolaiegyetemi sport, a szabadidősport, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok támogatásában, b) az esélyegyenlőség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportolását, c) támogatja versenyzőinek részvételét az olimpiákon és más, a kerékpársport kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyein (6) A Szakszövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapján hozza nyilvánosságra. (1) A Szakszövetség neve: Magyar Kerékpársportok Szövetsége A Szakszövetség rövid neve: MKSZ (2) A Szakszövetség székhelye: 1146 Budapest, Szabó J. u. 3. (Millenáris) 2. (3) A Szakszövetség működési területe: Magyarország (4) A Szakszövetség alapítási éve: 1997. Oldal: 2 / 23

(5) A Szakszövetség jogi személy. (6) A Szakszövetség működése felett a törvényességi felügyeletet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség gyakorolja. (1) A Szakszövetség emblémája: a mellékelt lenyomati minta szerint. (2) A Szakszövetség pecsétje: a mellékelt lenyomati minta szerint. 3. 4. A Szakszövetség tagja a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségnek (a továbbiakban: UCI), amelynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. II. A SZAKSZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI A Szakszövetség célja (1) A Szakszövetség célja a kerékpársport irányítása Magyarország területén. 5. (2) A Szakszövetség - a Szakági Szövetségek útján szervezi és ellenőrzi a kerékpáros sportágban folyó sporttevékenységet, összehangolja a UCI által elismert szakágak tevékenységét, közreműködik az Stv-ben és egyéb jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében. (3) A Szakszövetség a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szakszövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint. A Szakszövetség feladatai 6. (1) A kerékpáros sportágban a Szakszövetség kizárólagos feladata - figyelemmel a 37. (2) bekezdésében foglaltakra is: a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését; b) a UCI által elfogadott szabályok hazai érvényesítése, a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit; c) a Szakági Szövetségeken keresztül szakáganként megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát; d) meghatározni és kiadni a hazai és - a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt; e) a Szakági Szövetségeken keresztül működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sportrendezvényeken; f) megadni vagy megtagadni a UCI, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt Oldal: 3 / 23

hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez; g) képviselni Magyarországot a sportág nemzetközi szervezetében; h) a Szakszövetség és a Szakági Szövetségek által szervezett, rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit szakági sajátosságoknak megfelelően szabályzatban rendezni; i) a h) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni; j) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni; k) képviselni a Szakági Szövetségek közös érdekeit a hazai, és a nemzetközi sportéletben; l) biztosítani mind a hivatásos, mind a vegyes versenyrendszerben induló sportolók számára a Szakági Szövetségek versenyein való indulás jogát a szakági bejegyzéstől függetlenül (átjárhatóság). Az átjárhatóság feltételeit a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti; m) a sportrendezvények biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatában meghatározottak alapján ellenőrizni a sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Szakszövetség: a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról; b) a jogszabályok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol; c) meghatározza a sportlétesítmények - a sportág szempontjából történő - használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket; d) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat; e) érvényesíti a doppingtilalmat; f) a megfelelő feltételek fennállása esetén megköti a sportért felelős közigazgatási szerv képviselőjével a támogatási szerződést; g) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében; h) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat; i) a Szakági Szövetségeken keresztül gondoskodik a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről; j) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt; k) ellátja a UCI által meghatározott egyéb feladatokat; l) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében; m) versenyeket és népszerűsítő rendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi; n) feladatai megvalósítása érdekében gazdálkodik a Szakszövetség vagyonával és szükség szerint vállalkozási tevékenységet végez; o) a kerékpáros sportágban elláthat szabadidős kerékpársport tevékenységgel összefüggő feladatokat;p) összehangolja a kerékpáros sportág kommunikációs tevékenységét. III. Oldal: 4 / 23

A SZAKSZÖVETSÉG TAGSÁGA A Szakszövetség tagjai 7. A Szakszövetségnek olyan sportszervezetek és sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok lehetnek tagjai, amelyek részt vesznek a kerékpársport versenyrendszerében és a Szakszövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése (1) A Szakszövetségbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes. 8. (2) A Szakszövetségi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, kizárással, továbbá jogutód nélküli megszűnéssel illetve törléssel szűnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében a Szakszövetség Elnöksége - a Szakági Szövetségek elnökségének javaslata alapján - határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szakszövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a soron következő közgyűlés tárgyalni köteles. (4) A tagfelvételét indítványozó szervezetnek a tagfelvételi kérelmében meg kell jelölnie legalább egy Szakági Szövetséget, amelynek tagja kíván lenni. A szervezet olyan Szakági Szövetségben lehet tag, amelynek versenyrendszerében legalább egy versenyzője részére versenyengedélyt vált ki. A versenyengedély kiváltását a tagfelvételi kérelem benyújtásakor kell kezdeményezni. (5) A tagfelvételét indítványozó szervezetnek a tagfelvételi kérelme benyújtásakor igazolnia kell, hogy versenyzőjével milyen jogviszonyban áll. Amennyiben a versenyző sportegyesületi tag, akkor a sportegyesületnek erről kell nyilatkoznia. Amennyiben a versenyző - sport, munka- vagy megbízási szerződéssel - szerződéses kapcsolatban áll a sportszervezetével, akkor ennek egy másolati példányát csatolni kell a tagfelvételi kérelemhez. 9. (1) A Szakszövetségből való kilépést írásban kell közölni az elnökséggel, illetve azzal egyidejűleg az érintett Szakági Szövetség ügyintéző-képviseleti szervével. Az írásbeli bejelentés napjától a tag jogai automatikusan megszűnnek. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól. (2) A Szakszövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott, a fegyelmi szabályzatban meghatározott joghátrányként lehet alkalmazni. (3) A sportegyesület tagsága megszűnik, amennyiben a sportágban működő szakosztályát megszünteti vagy más sportegyesület részére átadja. (4) Törléssel szűnik meg a tagsági jogviszony, amennyiben a tag felszólítás ellenére a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A tagdíjfizetést a versenyengedélyek kiváltása előtt kell teljesíteni, de legkésőbb minden év március 15-ig. A Szakági Szövetségek ügyintéző-képviseleti szerve a késedelembe esett tagot köteles haladéktalanul, írásban felszólítani a teljesítésre. Ha a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének, akkor törléssel megszűnik a tagsági jogviszonya. (5) Törléssel szűnik meg a jogviszony, ha a tag nem vesz részt a versenyrendszerben. Versenyrendszerben az a tag vesz részt, aki az előző évben legalább egy versenyengedélyt kiváltott és az a versenyző, akinek a nevére az engedély szól elindult legalább egy versenynaptárban nyilvántartott Oldal: 5 / 23

versenyen. A tárgyévben belépő tagnál a versenyen való elindulás feltételét csak a következő évtől kell vizsgálni. (6) A versenyzői nyilvántartást évente, minden év január 31. napjáig össze kell vetni a tagnyilvántartással. A vizsgálat eredményeként az elnöknek javasolni kell az elnökség részére a versenyrendszerben részt nem vevő tag törlését. A törlésről az elnökség a soron következő ülésén dönt. (1) A Szakszövetség tagjairól nyilvántartást vezet. 10. (2) A Szakszövetség tagjai az előző évi közgyűlésen megállapított szakszövetségi tagdíjat fizetik minden év március 31. napjáig. A Szakági Szövetségek - saját tagjaik részére alapszabályaikban meghatározottak szerint szakági tagdíjat állapíthatnak meg. A Szakági Szövetségek a szakági tagdíj fizetésével késedelembe esett tagot a 9. (4) bekezdése szerinti eljárásban szólítják fel teljesítésre. A szakági tagdíjat nem teljesítő tagot törölni kell a tagok sorából a 9. (4) bekezdés szerinti eljárásban. (3) A tagdíjfizetés elmulasztása esetén (ideértve a szakági tagdíj fizetésének elmulasztását is) a Szakszövetség elnöksége a versenyzési engedélyek kiadását, illetve versenyrendezési engedélyek megadását a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. (1) A Szakszövetség tagjainak jogai: IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A tagok jogai és kötelezettségei 11. a) részt vehet a Szakszövetség tevékenységében, rendezvényein, b) képviselője útján részt vehet a szakági közgyűlés, és a szakszövetségi közgyűlés határozatainak meghozatalában, c) képviselője útján választhat és választható a Szakági Szövetség, illetőleg a Szakszövetség szerveibe, d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, továbbá betekinthet a Szakszövetség irataiba, amennyiben az nem sérti más tagok jogos érdekeit, e) ajánlásokat tehet a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására, f) tájékoztatást igényelhet a Szakszövetség bármely tevékenységéről. (2) A Szakszövetség tagjainak kötelezettségei: a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése, b) a Szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szakszövetség szervei által hozott határozatainak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása, c) a Szakszövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, d) a sportág népszerűsítése, e) a tagdíj megfizetése, f) nyilvántartási kötelezettség elősegítése. V. Oldal: 6 / 23

Tiszteletbeli címek adományozása 12. (1) A tiszteletbeli cím azoknak a személyeknek adományozható, akik kimagasló tevékenységükkel a Szakszövetség célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítását hosszú időn keresztül eredményesen segítették elő és erkölcsi támogatásukkal, szakmai hozzáértésükkel továbbra is a Szakszövetség rendelkezésére állnak, vagy a Szakszövetség érdekében hosszú időn keresztül kimagasló tevékenységet fejtettek ki és korábban a Szakszövetség vezetésében valamely tisztséget betöltöttek. (2) A tiszteletbeli címek felsorolását és adományozásának rendjét - a UCI szabályainak figyelembevételével - külön szabályzatban kell meghatározni. (3) A tiszteletbeli cím adományozása a Szakszövetség elnökségének előterjesztése alapján a Szakszövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik. (1) A Szakszövetség szervei: a) a közgyűlés; b) az elnökség; c) a felügyelő bizottság; d) a fegyelmi bizottság; e) a Szakági Szövetségek; f) a területi szövetségek; g) a bizottságok; h) a hivatali szervezet élén a főtitkárral (2) A Szakszövetség tisztségviselői: a) az elnök; b) az alelnökök; c) a felügyelő bizottság elnöke; d) a felügyelő bizottság tagjai, VI. A SZAKSZÖVETSÉG SZERVEZETE 14. VII. A SZAKSZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE A közgyűlés összehívása 15. (1) A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége. A közgyűlés ülésein a tagok képviselői vesznek részt. (2) Képviselő lehet az adott tagszervezet bírósági nyilvántartásban bejegyzett képviselője, vagy az általa írásban meghatalmazott személy. (3) A Szövetség közgyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről legalább 30 nappal korábban a közgyűlésen szavazásra jogosultakat írásban értesíteni kell, kivéve a 17. (2) bekezdésében meghatározott ismételt közgyűlés esetében. A Oldal: 7 / 23

részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról a hírközlési szervek útján vagy más megfelelő módon kell tájékoztatni. A közgyűlésre az elnökség a részvételre jogosultakon kívül más személyeket is meghívhat. (4) Az elnökség legalább tíz naptári nappal a közgyűlés megtartása előtt a tagok részére köteles a honlapján közzétenni a közgyűlés javasolt napirendi pontjainak általa már tárgyalt írásos anyagát és az addig beterjesztett tagi javaslatokat. (5) A tag a meghívó kézhezvételét követően 10 napon belül írásban kérheti, hogy a (4) bekezdés szerinti dokumentumokat postai úton küldjék meg részére. (6) A Szakszövetség közgyűlése nyilvános. Szavazati jog a közgyűlésen 16. (1) A közgyűlésen szavazati joggal a sportszervezetek képviselői rendelkeznek. A sportszervezet a közgyűlésen egy képviselővel vesz részt, a képviselő szavazati jogát a közgyűlésen másra nem ruházhatja át. A Szövetség tagjainak legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelentenie azt a személyt, aki a szavazati jogot gyakorolja. (2) A közgyűlésen a tagot egy képviselő képviseli. (3) A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. (4) A szavazati jog nem ruházható át. A közgyűlés határozatképessége 17. (1) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyűlés a meghívóban szereplő időpontot követően 30 perccel határozatképtelen, az eredeti időponthoz képest 1 órával később ugyanolyan napirenddel, ugyanarra a helyszínre összehívott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképesnek minősül, ezt a közgyűlési meghívóban írásban rögzíteni kell. A közgyűlés napirendje (1) A közgyűlés napirendjét a Szakszövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. 18. (2) A Szakszövetség évi rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell : a) az elnökség tevékenységéről szóló éves szakmai beszámolót, b) a közhasznúsági mellékletet, c) a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentését, d) a Szakági Szövetségek által beterjesztett javaslatokat, e) a Szakszövetség pénzügyi helyzetéről szóló, a számviteli tv. szerinti pénzügyi beszámolót, f) a következő évi szakmai és pénzügyi tervet. (3) A (2) bekezdés d) pontjában tett javaslatot abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel benyújtották az elnökségnek. Az e határidő után, vagy a Szakszövetség közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a jelenlévők Oldal: 8 / 23

egyszerű többsége ezzel egyetért. A közgyűlés hatásköre 19. (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály elfogadása és módosítása, b) a nemzetközi szervezetbe való belépés és az abból történő kilépés elhatározásai, c) a Szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, szétválásának, és önkéntes feloszlásának kimondása, amely utóbbira a közgyűlés csak akkor jogosult, ha a Szakszövetség képes a bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére, d) az elnökség éves szakmai és számviteli törvény szerinti beszámolójának jóváhagyása, e) a közhasznúsági melléklet és a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének elfogadása, f) a Szakszövetség éves költségvetésének elfogadása, g) a Szakszövetség mérlegének elfogadása, h) a Szakágak által elfogadott középtávú sportfejlesztési program jóváhagyása, i) a 14. (2) bekezdésben megjelölt tisztségviselők megválasztása, visszahívása, j) új, jogi személyiséggel rendelkező, illetve nem rendelkező szervezeti egység létrehozása, megszűntetése, k) mindazon kérdések, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. l) a Szakszövetség tiszteletbeli elnöke és a Szakszövetség tiszteletbeli tagja cím adományozása; m) a tagfelvétel kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása, n) gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételről döntés (2) A közgyűlés a pénzügyi beszámolóról nem dönthet a Felügyelő Bizottság írásos jelentése hiányában. A közgyűlés határozathozatala 20. (1) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak több, mint felének "igen" (a továbbiakban: egyszerű többség) szavazatával hozza. (2) Az Alapszabály módosításához, valamint a 19. (1) bekezdés b,c,j,) pontjaiban meghatározott kérdésekben a határozathozatalhoz a jelenlévő szavazásra jogosultak kétharmadának "igen" (a továbbiakban : kétharmados többség) szavazata szükséges. (3) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Szakszövetségnek - a 19. (1) bekezdés i) pontjában meghatározott - tisztségviselői megválasztásakor, illetőleg ha azt a szavazásra jogosultak egyharmada indítványozza. Egy jelölt esetén a közgyűlés nyílt szavazással is dönthet a tisztségviselő megválasztásáról. (4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A jegyzőkönyvet a szakági szövetségeknek meg kell küldeni 30 napon belül. (5) A Szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosultak kétharmadának igen szavazatával korlátozhatja és kizárhatja, amennyiben ezt üzleti titok vagy személyiségi jogok védelme indokolja. Oldal: 9 / 23

A tisztségviselők választása 21. (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselőket (19. (1) bekezdés i) pont) a közgyűlés - a nyári olimpiai játékokhoz igazodva, az olimpia bejezését követően tárgyév november 30-ig - négy évre választja. (2) A választást napirendre tűző közgyűlés megkezdését megelőző egy hónappal a Szakszövetség elnöksége legalább négytagú jelölőbizottságot választ. A jelölőbizottság köteles a Szakszövetség tagjai számára - a 24. - ban foglaltak figyelembe vételével - a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölő bizottság tisztségre jelöl vagy a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak egyszerű többségének szavazatával a jelölő listára felkerül. (3) A Szakszövetség három alelnökét a Szakági Szövetségek jelölik úgy, hogy mindegyik Szakági Szövetség jelöltjei közül 1-1 fő választható alelnökké. (4) A fennmaradó két elnökségi helyre az MKSZSZ és az MMTBSZ jelöltjei közül 1-1 fő választható meg. (5) Amennyiben az alelnökök vagy az elnökségi tagok közül bárkinek a mandátuma bármilyen okból idő előtt megszűnik, az olimpiai ciklus hátralévő részére a megüresedő helyre az a Szakági Szövetség jelölhet tisztségviselőt, amelyik a megszűnő mandátumú tisztségviselőt is jelölte. (6) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először a Szakszövetség elnökét, majd alelnökeit, majd az elnökség tagjait, ezt követően a Felügyelő Bizottság elnökét, majd tagjait kell megválasztani. (7) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakat is figyelembe véve -, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a közgyűlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt, valamint az a jelölt, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak 15%-ának szavazatát sem kapta meg, már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi. A Szakszövetség rendkívüli közgyűlése 22. (1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: a) a Szakszövetség elnökségének határozata alapján, b) ha a küldöttek egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, c) ha a bíróság elrendeli, d) ha a Szakszövetség elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, továbbá az elnökség létszáma kiválás következtében négyre, a Felügyelő Bizottság létszáma kiválás következtében egy főre csökken, e) egyéb, az Alapszabályban meghatározott esetben. (2) A rendkívüli közgyűlést az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb 15, legfeljebb 30 napon belüli időpontra össze kell hívni, a közgyűlés helyének, idejének és napirendjének megjelölésével. (3) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a Szakszövetség rendes közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak Oldal: 10 / 23

VIII. A SZAKSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE Az elnökség feladata és hatásköre 23. (1) A Szakszövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a Szakszövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a Szakszövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont vagy a Szakszövetség más szerveinek hatáskörébe utalt. (2) Az elnökség feladata és hatásköre: a) a Szakszövetség közgyűlésének összehívása, b) a Szakszövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása, c) gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése, d) a Szakági Szövetségek tevékenységének koordinálása, e) az éves szakmai beszámoló elkészítése és egyidejűleg közhasznúsági melléklet elkészítése. A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell: 1. számviteli beszámolót 2. költségvetési támogatás felhasználását 3. a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást 4. a cél szerinti juttatások kimutatását 5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét 6. a Szakszövetség tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetőleg összegét, valamint, 7. közhasznú tevékenységről rövid tartalmi beszámolót. f) állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására irányuló szakági szövetségi javaslatok egyeztetése és továbbítása az adományozó részére, g) az éves költségvetési tervezet (pénzügyi terv) elkészítése és annak a közgyűlés által történő elfogadásáig a Szakszövetség gazdálkodása folyamatosságának biztosítása, h) a sportág nemzetközi tevékenységének irányítása, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, i) szakági szövetségek versenynaptárainak egyeztetett jóváhagyása, a versenynaptár végrehajtásának ellenőrzése, j) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály, továbbá a Szakszövetség egyéb szabályzata, illetőleg a Szakszövetség közgyűlése a hatáskörébe utal. k) a Szakágak előterjesztése alapján a sportág fejlesztési programjának kidolgozása, és előterjesztése a közgyűlés részére, l) a Szakágak előterjesztése alapján a sportág négyéves olimpiai felkészülési programjának jóváhagyása, ennek alapján az éves felkészülési program jóváhagyása, m) a válogatott keretek felkészülési programjainak jóváhagyása, n) az éves költségvetésben támogatásra meghatározott keret (különösen a központi állami támogatás) felosztása a tagok között, o) a tagfelvételi kérelem elbírálása, p) a sportszakemberek képzése, továbbképzése területén a Szakszövetségi feladatok irányítása, r) "a Szövetség tiszteletbeli elnöke" és "a Szövetség tiszteletbeli tagja" címek adományozására javaslattétel a közgyűlés számára, s) a Szakszövetség részére olyan mértékű ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára a tervezett éves költségvetés kiadási főösszegének 20%-át meghaladó mértékű vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek, Oldal: 11 / 23

Az elnökség tagjai 24. (1) A Szakszövetség elnökségének létszáma 6 fő. Az elnökség tagjává olyan személy is megválasztható, aki nem a tag képviselője. (2) A Szakszövetség elnökségének tagjává választható az a személy, aki megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: PTK.) 3:22. -a szerinti feltételeknek. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el. (3) Nem lehetnek a Szakszövetség vezető tisztségviselői a Civil tv. 39. (1) bekezdésében felsorolt személyek (4) Az elnökség tagjai: a) elnök, b) három alelnök, c) két elnökségi tag. (5) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele a Szakszövetség működésével, a szakágakkal kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a szakágakkal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Szakszövetség képviselete, f) a Szakszövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása, g) folyamatos kapcsolattartás a Szakszövetség tagjaival és szerveivel, h) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról. (6) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (7)Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással. Az elnökség működése 25. (1) Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza. (2) Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben - különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén - ettől eltérően is rendelkezhet. (3) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét, a főtitkárt, továbbá az őket érintő napirend tárgyalására az érintett személy(eke)t - a Szakági szövetségi kapitányt, a vezetőedzőt, a szakfelügyelőt, a Versenybíró Bizottság elnökét, a szakági bizottságok képviselőit. (4) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendi pontokat, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyv megküldésével értesíteni kell. A jegyzőkönyvbe foglalt határozatokat a Szakági Szövetségeknek és szerveknek meg kell küldeni 30 napon belül. Oldal: 12 / 23

(5) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét. 26. (1) Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről legalább egy héttel korábban, írásban kell értesíteni az elnökség tagjait és a meghívottakat Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. (2) Az elnökségi ülést az elnök vezeti, azonban ezt a tisztséget másra is átruházhatja. 27. (1) Az elnökség a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést 5-10 napon belül ismételten össze kell hívni. (2) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármelyik elnökségi tag indítványára az elnökség határozatát titkos szavazással hozza meg. (3) Az elnökség ülésein szavazási kötelezettség áll fenn. A szavazási kötelezettség alól - indokolt esetben - az elnök felmentést adhat. Felmentést kell adni annak az elnökségi tagnak, akit a szavazás tárgya érint. 28. (1) Az elnökség a testületi szervek határozatait a Szakszövetség hivatalos internetes oldalán hozza nyilvánosságra. (2) A Szakszövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Szakszövetség székhelyén - előre egyeztetett időpontban - bárki betekinthet. (3) A Szakszövetség működésének módjáról, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról, illetve beszámolóiról a Szakszövetség hivatalos internetes oldalán tájékoztatja a nyilvánosságot. IX. A SZAKSZÖVETSÉG ELNÖKE 29. (1) A Szakszövetség legfőbb tisztségviselője a Szakszövetség elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét. (2) Az elnök feladatai és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a közgyűlés elnöki tisztségének ellátása, b) a Szakszövetség képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési, az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, d) két elnökségi ülés között a Szövetség működésének biztosításához szükséges döntési jogkör gyakorlása az alelnökökkel történő egyeztetés útján, e) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szakszövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, f) aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása, a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása a főtitkárral együttesen a gazdálkodási szabályzatban (SZMSZ-ben) meghatározottak szerint, Oldal: 13 / 23

g) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a közgyűlés, az elnökség a hatáskörébe utal. h) munkáltatói jogok gyakorlása a Szakszövetség alkalmazottai felett. (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök, továbbá a főtitkár helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott. (4) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Szakszövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja. X. A SZAKSZÖVETSÉG HIVATALA 30. (1) A szakszövetségi feladatok ellátására az elnökség hivatali szervezetet hozhat létre. A hivatali szervezet szervezetét az elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. (2) A Szakszövetség a sportszakmai feladatainak ellátására sportszakembereket és egyéb feladatainak ellátására szakapparátust alkalmazhat. (3) A hivatali szervezet szervezeti felépítését és feladatait a Szakszövetség szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) határozza meg. (4) A hivatal munkaviszonyban álló dolgozói felett a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. A Főtitkár 31. (1) A Szakszövetség hivatali szervezetének vezetője a Szakszövetséggel munkaviszonyban álló főtitkár. (2) A főtitkárt az elnökség pályázat útján saját megbízatásának időtartamára, vagy határozatlan időre nevezi ki. (3) A főtitkár feladatai és hatásköre: a) összehangolja a Szakszövetség tevékenységét és irányítja annak hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját, összehangolja az Elnökség, a bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját, b) szervezi a közgyűlés, az Elnökség határozatainak végrehajtását, c) előkészíti az elnökség üléseit, tanácskozási, javaslattételi joggal részt vesz az üléseken, d) megbízás alapján képviseli a Szakszövetséget, e) a Szakszövetség működése gazdálkodási feltételeinek biztosításával összefüggő menedzseri teendőket lát el, f) működteti a sportág kommunikációs rendszerét, g) gondoskodik az Elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról, h) gondoskodik a szakszövetségi nyilvántartások vezetéséről, i) végrehajtja illetve végrehajtatja az elnök, illetve az elnökség határozatait, j) figyelemmel kíséri a Szakszövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok módosítását, k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. Oldal: 14 / 23

(4) A főtitkár feladatait és hatáskörét az elnökkel történt munkamegosztás szerint gyakorolja. XI. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 32. (1) A közgyűlés a Szakszövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság létszáma három fő. (2) A felügyelő bizottság tagja a Szakszövetségben más tisztséget nem viselhet. A felügyelő bizottságnak nem lehet tagja a Szakszövetséggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a Szakszövetségben gazdasági feladatokat ellátó személy, aki a Szövetség ügyvezető elnökségének tagjával, illetőleg a Szakszövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, aki a Szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve a Szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetőleg e személyek hozzátartozója. (3) A felügyelő bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja. A Bizottság feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet. (4) A felügyelő bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szakszövetség elnökségét tájékoztatja. (5) A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő bizottság feladata 33. (1) A felügyelő bizottság feladatai: a) a Szakszövetség működésének, pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a Szakszövetség gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves mérleg felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, g) a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése, h) a szakági felügyelő bizottságok felügyelete. (2) A felügyelő bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szakszövetség, a Szakági Szövetségek, illetve a Területi Szövetségek gazdálkodásával kapcsolatosan bármely iratba betekinteni, az érintett szervezetek tisztségviselőitől, munkavállalóitól tájékoztatást kérni. (3) Az ellenőrzések megkezdéséről a felügyelő bizottság elnöke tájékoztatni köteles a Szakszövetség elnökét és főtitkárát. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottság a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. Az ellenőrzések során a Szakági Szövetségek felügyelő bizottságait megkeresheti, a vizsgálatba bevonhatja, attól felvilágosítást, tájékoztatást kérhet, illetve meghatározott cselekmények elvégzésére utasítást adhat. (4) Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a Szakszövetség elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. Oldal: 15 / 23

(5) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltével számított 30 napon belül a felügyelő bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi. (6) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az érintett szerv ügyintéző-képviselő vezetése nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a felügyelő bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) a Szakszövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szakszövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. (7) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (8) A felügyelő bizottság évente legalább egy alkalommal átfogó ellenőrzést köteles tartani. (9) A felügyelő bizottság tevékenységéről a Szakszövetség közgyűlésének köteles beszámolni. (10) A felügyelő bizottság eljárására a Civiltv. 41. (1)-(5) bekezdéseit, a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a bizottság működésére az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. XII. A BIZOTTSÁGOK A fegyelmi bizottság 34. (1) A Szakszövetség tagjaival, valamint a sportágba tartozó sportolókkal, sportszakemberekkel szembeni szövetségi fegyelmi eljárások lefolytatására az elnökség fegyelmi bizottságot választ. A bizottság létszámát az elnökség annak megválasztásakor oly módon állapítja meg, hogy az biztosítja a zavartalan tevékenységet. (2) A fegyelmi bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a Szakszövetség Fegyelmi Szabályzata állapítja meg. (3) A fegyelmi bizottság élén a bizottság elnöke áll. A fegyelmi bizottság tagjai a Szakszövetségben más tisztséget nem viselhetnek, és azzal munkaviszonyban nem állhatnak. Egyéb bizottságok 35. (1) Az elnökség egyes szakfeladatok ellátására további - állandó és ideiglenes - bizottságokat hozhat létre, illetőleg referenseket jelölhet ki. A bizottságok tagjait és a referenseket az elnökség legfeljebb 4 éves időtartamra választja. (2) A bizottságok és referensek feladatait és hatáskörét a Szakszövetség szervezeti és működési szabályzata, a bizottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját Oldal: 16 / 23

működési szabályzatuk határozza meg. (3) A bizottságok és referensek véleményezési, javaslattételi, illetőleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket. (4) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottság üléseire meg kell hívni a Szakszövetség elnökét és főtitkárát. XIV. A SZAKÁGI SZÖVETSÉGEK 37. (1) Az MKSZSZ-nek a pálya, országúti-, terem, terep szakágakban tevékenykedő szakszövetségi tag sportszervezetek, a MBMXSZ-nek a BMX Cross, BMX Triál és BMX szabadstílus szakágban tevékenykedő szakszövetségi tag sportszervezetek, az MMTBSZ-nek az XC, DH, 4X és Triál szakágakban tevékenykedő szakszövetségi tag sportszervezetek a tagjai. A Szakági Szövetségek önálló ügyintéző-képviseleti szervvel és vagyonnal rendelkező jogi személyiségű szervezeti egységek. (2) A Szakági Szövetségek feladatai: a) a UCI által elfogadott szabályok hazai érvényesítése, a szakág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a szakág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a szakág versenyeit; b) megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát; c) meghatározni és kiadni a hazai és - a szakági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt; d) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken; e) vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni; f) a hivatásos és vegyes (nyílt) versenyrendszer azonos adminisztratív, szakmai, technikai és pénzügyi követelményeinek megállapítása. g) meghatározni a szakág fejlesztési céljait, erre koncepciók kidolgozása és gondoskodás ezek megvalósításáról; h) a jogszabályok és a 6. (1) bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján gondoskodás a szakágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról; i) meghatározni a sportlétesítmények - a szakág szempontjából történő - használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket; j) meghatározni a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos szakági szakmai szabályokat; k) gondoskodni a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről, l) közreműködni az egyéb sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, m) a szakágban érdekelt szervezetek és személyek tevékenységének összehangolása, a szakágban folyó szakmai munka figyelemmel kísérése és elősegítése, n) a szakág propagandájának elősegítése és szervezése, o) felvilágosítás és véleményadás szakági kérdésekben, p) a szakágban elláthat szabadidős kerékpársport tevékenységgel összefüggő feladatokat. (3) A Szakági Szövetségek alapszabályai, szabályzatai, ügyvezető-képviselő szervének határozatai nem állhatnak ellentétben a Szakszövetség alapszabályával, határozataival, illetve egyéb szabályzataival. (4) A Szakági Szövetségek vezetésének és működésének rendjét a Szakági Szövetségek állapítják meg. (5) A Szakági Szövetségek közgyűlési és elnökségi határozataikat a határozathozatalt követően 15 napon belül kötelesek megküldeni a szakszövetség elnökségének. (6) A Szakági Szövetségek kötelesek félévente tevékenységéről beszámolni a szakszövetség Oldal: 17 / 23

elnökségének. (7) A Szakági Szövetségek gazdálkodásuk során 0,5 M Ft feletti kötelezettségeket csak a Szakszövetség ellenjegyzésével vállalhatnak. (8) Ha bármelyik Szakági Szövetség a (7) bekezdésben foglaltakat megszegi, a Szakszövetség elnöksége: a) a soron következő működési támogatások átutalását felfüggesztheti és tartalékolhatja a nem ellenjegyzett követelések fedezetére; b) a legfeljebb 60 napra felügyelő biztos kinevezése mellett - felfüggesztheti a Szakági Szövetség elnökségét ez idő alatt a felügyelő bizottság bevonásával a kialakult helyzetet áttekinti, és ettől függően javaslatot tesz a szakági közgyűlés vagy elnökség felé. c) magához vonhatja a Szakági Szövetség vagyoni jogait, ha a szakág olyan adósságot okoz, ami miatt a szakszövetségnek kell helyette helytállnia XV. TERÜLETI ÉS HELYI SZÖVETSÉGEK 38. (1) A Szakszövetség közgyűlése által létrehozott területi és helyi szövetségek (továbbiakban együtt: területi szövetség) a Szakszövetségnek alábbiakban felsorolt szervezeti egységei: Megnevezés: Székhely: Budapesti Kerékpáros Szövetség 1053 Budapest, Curia u.3. lev.cím: 1096 Budapest, Vendel u.10.-16. Baranya Megyei kerékpáros Szövetség 7621 Pécs, Széchényi tér 9. Békés Megyei Ker.Szöv. 5600 Békéscsaba, Luther u.5./b. Borsod Abaúj Zemplén Megyei 3527 Miskolc, Selyemrét u.1. Győr Moson Sopron Megyei K.Szöv. 9022 Győr, Batthány tér 2. Hajdú Bihar megyei Ker.Szöv. 4024 Debrecen,Piac u.54. Heves Megyei Ker.Szöv. 3300 Eger, Dobó tér 6/a. Csongrád Megyei Ker.Szöv. 6720 Szeged, Victor H. u.1. Komárom Esztergom M.Ker.Szöv. 2800 Tatabánya, Népház u.3. Nógrád Megyei Ker.Szöv. 3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9. Pest Megyei Ker.Szöv. 1054 Budapest, Steindl Imre u.12. Somogy Megyei Ker.Szöv. 7400 Kaposvár, Csokonai u.3. Tolna Megyei Ker.Szöv. 7100 Szekszárd, Bajcsy Zs. u. 7. (2) A területi szövetségek a Szakszövetség jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei, amelyeknek alapszabályuk, ügyintéző és képviseleti szervük van. (3) A területi szövetség alapszabályában megjelölt működéséhez szükséges önálló vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik és önállóan gazdálkodik. (4) A területi szövetség működési területe az adott megye (helység) közigazgatási területe. (5) A területi szövetség legfőbb feladata szervezni a működési területén lévő szakszövetségi tagok tevékenységét. (6) A területi szövetségek feladata: a) gondoskodjanak a Szakszövetség és a saját alapszabályukban foglalt feladatok végrehajtásáról, b) működési területükön szervezik, összehangolják tagszervezeteik munkáját, c) kiírják és szervezik a hatáskörükbe tartozó versenyeket, Oldal: 18 / 23

d) közreműködnek sportszakemberek képzésében, továbbképzésében, a versenybírók képzésében és továbbképzésében, e) területükön képviselik a sportágat, vezetik a szükséges nyilvántartásokat, f) ellátják a hatáskörükbe utalt egyéb feladatokat. (7) A területi szövetségek alapszabályai, szabályzatai, ügyvezető-képviselő szervének határozatai nem állhatnak ellentétben a Szakszövetség alapszabályával, határozataival, illetve egyéb szabályzataival. (8) Területi szövetség Magyarország közigazgatási beosztásától eltérő működési területtel (pl. régió) is létrehozhatók. (9) Azok a tagszervezetek, amelyeknek székhelye szerinti illetékességi területén területi szövetség nem működik közvetlenül a szakszövetséghez tartoznak XVI. A SZAKSZÖVETSÉG VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS 39. (1) Az elnökség és a közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (PTK. 8:1. (1) bekezdés), valamint élettársa (hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy, b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szakszövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a Szakszövetség felügyelő bizottságának elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) az enökség elnöke vagy tagja, b) a Szakszövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) a Szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szakszövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. (3) A Szakszövetség vagy a Szakszövetség közhasznú szervezeti jogállásának megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. XVII. A SZAKSZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 40. (1) A Szakszövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Szakszövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Oldal: 19 / 23

(3) A Szakszövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja. (4) A Szakszövetség, a Szakági Szövetségek és a Területi, illetve Helyi Szövetségek váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthatnak ki, illetve vállalkozásuk fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehetnek fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatják fel. (5) A Szakszövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (6) A Szakszövetség bevételei : a) a tagdíj; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca.) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb.) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc.) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd.) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g.) az a) f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. (7) A Szakszövetség költségei, ráfordításai (kiadásai) : a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a) c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. (8) A Szakszövetség bevételeit a (6) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a (7) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A Szakszövetség (7) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. (9) A Szakszövetség vagyona : a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg) b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír, d) ingatlan és ingó vagyon. (10) A Szakszövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért és a jogi személyiségű tagjai tartozásaiért a saját vagyonával - kezesként - felel. Oldal: 20 / 23