A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Joó István miniszteri biztos Duna Régió Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium Balatonfüred, 2014. november 7.
Regionális együttműködés jelentősége Balti-tengeri Stratégia 2009 Duna Régió Stratégia 2011 Adria-Ión Stratégia 2014
A világ legnemzetközibb folyója A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, 2011 júniusában végső jóváhagyást kapott az Európai Unió második makroregionális stratégiája. 9 EU tag: Ausztria Bulgária Csehország Horvátország Magyarország Németország (Bajorország és Baden-Württemberg) Románia Szlovákia Szlovénia 5 EU-n kívüli ország: Bosznia és Hercegovina Montenegró Moldova Szerbia Ukrajna 14 ország 100 millió lakos Az EU területének 1/5 része Potenciális új országok: Macedónia Albánia
A Duna régió jellegzetességei Gazdasági, szociális, földrajzi, kulturális sokszínűség Kihívás vs. Potenciál Egy főre jutó GDP, 2013-as adatok alapján (USD)
Fejlesztéspolitikák összehangolása 4 pillér mentén A Duna régió összekapcsolása a többi régióval A jólét megteremtése a Duna régióban PA 1/a Mobilitás - belvízi hajóutak Ausztria és Románia PA 7 Tudásalapú társadalom Szerbia és Szlovákia PA 1/b PA 2 PA 3 Mobilitás vasúti, közúti és légiközlekedés Fenntartható energia Kultúra és a turizmus Szerbia és Szlovénia Csehország és Magyarország Bulgária és Románia PA 8 PA 9 Versenyképesség Emberi erőforrás és képesség Baden- Württemberg és Horvátország Ausztria és Moldova Környezetvédelem a Duna régióban A Duna régió megerősítése PA 4 PA 5 PA 6 Vízminőség Környezeti kockázatok Biodiverzitás, táj, levegő- és talajminőség Magyarország és Szlovákia Magyarország és Románia Bajorország és Horvátország PA 10 PA 11 Intézményrendszer és intézményi együttműködés Biztonság Bécs városa (Ausztria) és Szlovénia Bulgária és Németország
Külgazdasági és Külügyminisztérium céljai Az Európai Unióban hazánkban legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a GDP-hez; Az Európai Unióban hazánkban legyen a legmagasabb az export GDP-hez mért aránya; Közép-Európában nálunk legyen egy főre vetítve a legmagasabb a külföldi közvetlen működő tőke aránya. Nemzeti érdekérvényesítés regionális keretben
Magyar célkitűzések Külső: I. A régió gazdaságának összehangolt fejlődését és versenyképességének növelését ösztönző projektek kidolgozásának támogatása. II. A nem EU-s országok integrációs törekvéseinek támogatása, a magyar tapasztalatok átadásával. III. Magyar vízdiplomáciai törekvések segítése.
A régió ereje az országok közötti intenzív együttműködésben rejlik. Cél: 2014-2020-as fejlesztési időszak lehetőségeinek hatékony kihasználása Felkészülés első 3 év Projektek Legfőbb kihívások feltérképezése Régiós kapcsolatrendszer kialakítása Megszilárdult együttműködések Tervezett projektek megvalósítása, konkrét eredmények Eredmény: A régió összehangolt, közös fejlesztése Hatékony forrás allokáció
A Duna Régió Stratégia eszköztára 2014-2020 7 db határ menti 4 db interregio nális Nemzeti Operatív Programok LIFE+ Central Europe Duna OP 2 db transznaci onális BDKP Európai Területi Együttműkö dési Programok EIB hitelek és szolgáltatások Duna Régió Stratégia EU központi programok Twinning tapasztalatcs ere HORIZON 2020 CÉL: Magyar vezetésű és részvételű nemzetközi projektek maximalizálása Egyéb források: TAF, START Gazdasági Vegyes Bizottságok (pl.:hu-md, HU-HR,HU-BW )
Duna Transznacionális Program 2014-2020
A jó transznacionális projekt ismérvei Közös Projekt fejlesztés 2-3 éves kutatási, tervezési, soft együttműködések Átlagosan 12-15 partner 6-8 országból (javarészt közintézmények) Kiegyensúlyozott partnerség (tevékenységek, költségek, országok) 2-3 Meur átlagos projekt méret Nyílt és stratégiai felhívások Közös Végrehajtás Vezető partner elv A felmerült és elszámolt költségek félévenkénti, utólagos megtérítése Nemzeti társfinanszírozás (10-15%, akár a projekt indulásakor) 5% önerő szükséglet Területi és tematikus jelentőség A nemzetközi együttműködés hozzáadott értéke Nem tagállami partnerek egyszerűbb bevonása és finanszírozása
A térség transznacionális fejlesztési programjai 2007-2013 2007-2013 South-East Europe
Tisza vízgyűjtő együttműködés Tisza Iroda átadása 2014. november 4. Szolnok Előzmények: 2004 Tisza országok szándéknyilatkozata; 2013 Magyar koordináció megerősítése; Az Iroda céljai: Tisza-völgyi vízügyi szakmai együttműködés feltételeinek megvalósítása; A Tisza Csoport munkájának koordinációja; Vízgazdálkodási feladatok összehangolása regionális szinten; Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (TRVT) szakmai és tudományos szempontú támogatása; ICPDR Tisza Csoport megalakulása Forrás: https://www.facebook.com/jnszm/posts/852220311476976
Víztöbblet a régióban A májusi szerbiai árvíz nagyobb kárt okozott Szerbiának, mint a 90-es évek eleji balkáni háború bombázásai, körülbelül 20 évvel vetette vissza Szerbia gazdaságát. 1945 előtt a Duna vízszintje Budapesten soha nem haladta meg a nyolc métert, az elmúlt tíz évben ez már négyszer bekövetkezett. 60 nap alatt 250 milliméter feletti eső hullott, árvíz, belvíz, talajvíz egyszerre jelentkezik, és a vízelvezető rendszer nem győzi elvinni a vizet. (HU) Az árvíz okozta kár 2 milliárd euróra tehető, többek között 11 ezer lakóház és 355 helyi út teljes felújítása vált szükségessé (BiH) 13 000 embert sújtott az árvíz, a teljes kár megegyezik az éves GDP 0,15%-val. (MD) A 13 évvel ezelőtti tiszai árvíz során, a folyó vízszintje 24 óra leforgása alatt hat métert emelkedett, az okozott kár 32 milliárd forint volt.
PA5 Környezeti kockázatok kezelése prioritási terület - Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program a Duna Régióra Előzmény: 2013-as extrém árvizek Magas szintű politikai támogatás Regionális egyetértés: A katasztrófák elkerülésének megfelelő keretet ad
Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program A felmérés 2013. május-2014. szeptember: 15 helyszín, 15 szakértői egyeztetés Magyarország, Budapest 2013/05/30 Csehország, Prága 2013/08/02 Baden-Württemberg, Stuttgart 2013/10/10 Bajorország, München 2013/10/11 Ausztria, Bécs 2013/11/27 Horvátország, Zágráb 2014/02/06 Szlovénia, Ljubljana 2014/02/06 Szlovákia, Pozsony 2014/02/26 Szerbia, Belgrád 2014/03/05 Bulgária, Szófia 2014/03/17 Ukrajna, Nyíregyháza 2014/04/29 Románia, Budapest 2014/06/04 Bosznia-Hercegovina, Szarajevó 2014/08/19 Montenegró, Podgorica 2014/09/03 Moldova, Kisinyov 2014/09/24 Több, mint 70 érintett intézmény: DG ENV,DG REGIO, DG ECHO Minisztériumok Vízgazdálkodási hatóságok Előrejelző intézmények Polgári és katasztrófavédelmi szervek ICPDR szakértői csoportjai
Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program Tapasztalatok: a lakosság nagyobb fokú védelmet érez, mint ami a valóságban van; az árvizek karakterisztikája megváltozott ; védekezés során a szerencse szerepe kiemelkedő; A fejlesztéshez szükséges anyagi háttér gyakran hiányzik; Bilaterális egyezmények sok esetben elavultak; Jobban koordinált adatcsere elengedhetetlen;
Duna Régió Stratégia.nem egy varázsszer, amely a régió minden problémájára megoldást kínál, ugyanakkor, ha elvárásainkat reálisan fogalmazzuk meg, rengeteg potenciált rejt magában.
Köszönöm a figyelmet! http://dunaregiostrategia.kormany.hu/ DunaStrategia@mfa.gov.hu