HU HU HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi intézkedéseinek áttekintése (a statisztikák 2007. december 31-ig frissítettek, az esetek magyarázata és a szöveg azonban 2008 márciusáig) [SEC(2008) 2149] HU HU
A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi intézkedéseinek áttekintése (a statisztikák 2007. december 31-ig frissítettek, az esetek magyarázata és a szöveg azonban 2008 márciusáig) Összefoglaló Az EU-val szemben 2007 végén hatályban lévő kereskedelmi védelmi intézkedések száma némi emelkedést mutat az előző évhez képest. Az intézkedések legtöbbje dömpingellenes eljárás, de a védintézkedések alkalmazása is emelkedőben van. A Bizottság folytatta az ilyen irányú tevékenységek nyomon követését, hogy segítséget tudjon nyújtani az érintett közösségi gazdasági ágazatoknak, és hogy indokolt esetben beavatkozhasson. Sikerült pozitív eredményeket elérni az év folyamán, de a korábban feltárt problémák továbbra is fennállnak, és sok esetben indokolatlanul korlátozzák az EU exportőreinek piacra jutását. A Bizottság ezért folytatni fogja ezt a fontos tevékenységet, és erősíteni fogja a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatait annak érdekében, hogy elősegítse a kereskedelmi védelmi intézkedések körültekintőbb alkalmazását. 1. BEVEZETÉS Miközben az EU-val vagy tagállamaival szemben hatályban lévő intézkedések száma az elmúlt években ingadozott, addig a megfelelő alkalmazásukkal kapcsolatos kifogások ugyanazok maradtak, sőt a közelmúltban néhány újabb probléma is felszínre került. Az EU maga is alkalmaz kereskedelmi védelmi intézkedéseket, és elismeri a harmadik országok ezen intézkedések alkalmazására vonatkozó jogát. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy számos esetben a harmadik országok által az intézkedések alkalmazásakor követett standardok nem mindig megfelelőek, és az ezekből következő intézkedések nem minden esetben vannak összhangban a WTO-szabályok követelményeivel. Az EU világpiaci versenyképességének javítása egyike a Bizottság fő kereskedelempolitikai célkitűzéseinek. Az indokolatlanul alkalmazott kereskedelmi védelmi intézkedések akadályozzák az EK-exportőrök jogos piacra jutását, így a Bizottság arra törekszik, hogy elkerülje az ilyen intézkedések harmadik országok általi bevezetését, vagy legalább a lehető legnagyobb mértékben csökkentse ezek negatív hatásait. A Bizottság ezért az egyedi esetekben továbbra is a lehető legnagyobb mértékben beavatkozik, miközben párbeszédet folytat és kétoldalú kapcsolatokat tart fenn a harmadik országok igazgatásaival annak érdekében, hogy elősegítse a legmagasabb szintű standardok érvényesülését az intézkedések használata során, melyekhez hasonlóakat a Bizottság saját maga is alkalmaz. A korábbi jelentések azt hangsúlyozták, hogy továbbra is szükség van a harmadik országok tevékenységeinek nyomon követésére és az érintett gazdasági ágazatnak nyújtott technikai segítségnyújtásra. Az idei év tendenciái és fejleményei kétséget kizáróan alátámasztják ezt, különösen a nemrégiben elért pozitív eredmények figyelembevételével. A tagállamok és a gazdasági ágazatok szintén egyértelművé tették, hogy ezen a területen számítanak a Bizottság munkájára és a támogatására. HU 2 HU
2. ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK 2007 végén összesen 147 kereskedelmi védelmi intézkedés volt érvényben az Európai Közösséggel vagy tagállamaival szemben. 2006 végén ez a szám 143 volt. Miközben az érvényben lévő intézkedések száma 2006-ig csökkenő tendenciát mutatott, 2007 volt az első olyan év, amikor számuk emelkedett az előző évhez képest. Ezt azonban az Unió 2007 januárjában végbement bővítésének tükrében kell értelmezni. Ebben az összefüggésben bekerült a statisztikákba az az összesen 9 intézkedés is, amely már a bővítést megelőzően is érvényben volt Romániával és Bulgáriával szemben. Összesen 23 új intézkedést rendeltek el 2007-ben (14 ideiglenes vagy végleges, és kilenc, bővítésből következő intézkedést), miközben 19 intézkedés lejárt, illetve visszavonásra került. A különböző kereskedelmi védelmi intézkedések alkalmazását tekintve továbbra is a dömpingellenes eljárások adják az intézkedések javát, vagyis az érvényben lévő intézkedések mintegy kétharmadát. Az előző évekhez hasonlóan csökkent a kiegyenlítő intézkedések száma, de a hatályban lévő intézkedések lebontása a védintézkedések számát tekintve ismét emelkedést mutat: 2006-hoz képest ez a szám 2007-ben 32-ről 36-ra emelkedett. Jelenleg ezek az intézkedések teszik ki az összes érvényben lévő intézkedés 25 %-át. Mivel a védintézkedéseket erga-omnes alapon rendelték el, az EK exportőreit akkor is érintik, ha kivitelük semmilyen problémát nem okoz az intézkedést elrendelő ország hazai gazdasági ágazatának. Ennek okán a Bizottság továbbra is nyomást gyakorol a védintézkedések alkalmazóira, hogy körültekintőbben járjanak el alkalmazásuk során, és tegyenek meg minden erőfeszítést az elrendelt védintézkedések kedvezőtlen hatásának lehető legkisebbre csökkentése érdekében. Miközben az ilyen beavatkozások néhány esetben sikeresnek bizonyultak, sajnálatos módon ez nem volt mindig elmondható, különösen a Törökország által életbe léptetett intézkedések vonatkozásában. Az egyes országokat illetően az EK-val szembeni kereskedelmi védelmi eszközök legfőbb alkalmazója továbbra is az USA, ahol 25 intézkedés van hatályban, ami az összes intézkedés 20 %-ának felel meg. Számos érintett termék esetében (pl. alacsony dúsítású urán, melegen hengerelt acél) számottevő kereskedelmi mennyiségekről van szó. A többi meghatározó ország India (19 intézkedés), Brazília (12 intézkedés), Kína (10 intézkedés), Ukrajna (10 intézkedés), Mexikó és Törökország (9-9 intézkedés). A újonnan érvénybe léptetett intézkedések száma (ideiglenes vagy végleges) jelentősen csökkent: a 2006-ról 2007-re 27-ről 18-ra (ideértve 14 új intézkedést és 4 ideiglenes intézkedést, amelyeket 2006-ban léptettek életbe, de 2007-ben véglegesítettek). A csökkenés arra vezethető vissza, hogy Kína és Törökország összesen 9 intézkedést léptetett életbe 2006- ban, de 2007-ben csak kettőt. Ugyanakkor míg Kína általában valóban mérsékelte a kereskedelmi védelmi intézkedések alkalmazását, Törökország az alábbiakban részletezettek szerint továbbra is fontos alkalmazó marad. Az előző évhez hasonlóan az új intézkedések fele védintézkedés. Végezetül a 2006-os csúcsot követően a megindított ügyek száma 2007-ben egy mérsékelt szintre esett vissza, a 2006-os 28 új eset után már csak 20-at indítottak. Ez annak a ténynek tudható be, hogy mindössze 9 védintézkedéses ügyet kezdeményeztek 2007-ben, szemben az előző év 18 ügyével. Ez egy kedvező irányú elmozdulás, és remélhetőleg folytatódni fog a tendencia. HU 3 HU
3. ORSZÁGONKÉNTI TENDENCIÁK Miközben az USA és India csökkentették az intézkedéseik számát az elmúlt években, az olyan országok, mint Brazília, Ukrajna, Mexikó, Törökország és Oroszország számottevően emelték az intézkedéseik számát az elmúlt három évben. Miközben ezen öt ország együttesen 26 intézkedést hozott 2005-ben, ez a szám 2007-ben 45-re emelkedett. Az USA esetében a csökkenés elsősorban különböző intézkedések visszavonására vezethető vissza, India esetében viszont a tendencia az intézkedések jelentős hányadát érintő WTOtárgyalások folyományaként eltörölt intézkedéseket tükrözi. Oroszország, Ukrajna és Törökország vonatkozásában ki kell emelni, hogy az intézkedések számának növekedése szinte kizárólag a 2007-ben bevezetett új intézkedésekhez kapcsolódik. Végezetül Brazília és Mexikó esetében a növekedés a kereskedelemi védelmi intézkedések fokozódó latin-amerikai alkalmazását jelzi. A melléklet tartalmazza az egyes harmadik országokat jellemező tendenciák és főbb ügyek leírását. 4. MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK Noha összességében sikerült némi előrelépést elérni, a Bizottság továbbra is ugyanazokkal a problémákkal nézett szembe, amelyeket a múltban már beazonosítottak. Ezek problémák főleg a vizsgálatok kezdeményezésének nem kielégítő standardjaival, a nem megfelelő kár- és okozatelemzéssel, valamint az érdekelt felek védekezési jogának figyelmen kívül hagyásával kapcsolatosak. A korábbi jelentésekben részletes leírást adnak ezekről, így ismételt bemutatásukra ebben a jelentésben nem kerül sor. Az előző évben a problémák listája kiegészült a védintézkedések fokozódó alkalmazásával, és sajnálatos módon ez 2007-ben is probléma maradt. Egy másik fontos, előtérbe került problémát jelentett továbbá, hogy a legújabb EU tagállamok többsége Argentínában és Brazíliában még mindig nem kapja meg automatikusan a piacgazdasági státuszt a dömpingellenes eljárásokban. A két legfrissebb kérdés az alábbiakban kerül bemutatásra. 4.1. A védintézkedések kiterjedt alkalmazása Az elmúlt években aggasztó méreteket öltött az új védintézkedések alkalmazása, és ezt megerősítette a 2007-es év is. Tény, hogy 2006 és 2007 között a hatályban lévő védintézkedések száma 32-ről 36 emelkedett. 2007 végén minden negyedik kereskedelmi védelmi intézkedés védintézkedés volt. Miközben 2007-ben kevesebb új védintézkedést kezdeményeztek (9-et, szemben a 2006-os 18-cal), ezek az esetek még mindig a felét adták az új kezdeményezéseknek. A védintézkedést egyes országok olyan eszköznek tekintik, melynek segítségével könnyen és gyorsan felléphetnek a behozatallal szemben, mert ellentétben a dömping- vagy szubvencióellenes eljárással ennek során nem kell bizonyítani a kereskedelmi forgalom tisztességtelen elemeit, csak a kárt okozó vagy károkozással fenyegető behozatalt. A védintézkedések alkalmazásának jogi feltételei ugyanakkor szándékosan nagyon szigorúak, és valójában sokkal szigorúbbak, mint a többi kereskedelmi védelmi intézkedéshez szükséges követelmények, hiszen ezek az intézkedések nem annyira a tisztességtelen kereskedelmet, mint inkább a szabad kereskedelmet érintik. Az említett jogi feltételek sajnos nagyon gyakran nem teljesülnek. Még fontosabb, további szempont, hogy az eszköz többoldalú jellegéből kifolyólag a védintézkedéseket valamennyi behozatallal szemben érvényesítik, függetlenül a behozatal HU 4 HU
eredetétől, illetve figyelmen kívül hagyva azt, hogy vajon a probléma okáról van-e szó vagy sem. Következésképpen az EU-ból származó kivitelt számos alkalommal indokolatlanul sújtotta védintézkedés, jóllehet az egyértelműen nem okozott olyan kárt a hazai gazdasági ágazat számára, amely védelem biztosítását igényelte volna. Ezeket az exportőröket így időről-időre indokolatlanul büntették, piacra jutásukat elfogadható magyarázat nélkül korlátozták. Amikor a problémák az alacsony áron történő behozatallal függnek össze, gyakran helyénvalóbb ezeket a dömpingellenes eljárás keretében kezelni. Még ha néhány ország az intézkedéseknek olyan formáját választja is, amely tekintettel van a probléma egyedi jellegére és forrására, vagyis az alacsony behozatali árakra, más országok nem követik szisztematikusan ezt a megközelítést. A Bizottság szerepe így gyakran kiterjed arra is, hogy megpróbálja a lehető legkisebbre csökkenteni az ilyen intézkedéseknek az EU kivitelére gyakorolt hatását. Ugyanakkor ez nem egyszerű feladat, mivel egyes országok kevésbé hajlandók olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyek kifejezetten csak a probléma valódi forrására irányulnak. 4.2. Az EU új tagállamainak piacgazdasági státusza 2007-ben kiderült, hogy Brazília és Argentína továbbra is úgy kezeli az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamokat, mint amelyek a dömpingellenes eljárások vonatkozásában még nem érték el a teljes és feltétel nélküli piacgazdasági státuszt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vizsgálatot folytató hatóság egy helyettesítő rendes értéket használ a dömpinggel kapcsolatos számításokhoz. Jóllehet a két országban jelenleg csak egy eljárás folyik az új tagállamokkal szemben, a Bizottság ezt a kérdést nagyon komolyan veszi, mivel elképzelhetetlen, hogy az EU tagállamait ne kezeljék teljes értékű piacgazdasággal rendelkező országokként. Másrészről elfogadhatatlan, hogy egyes EU tagállamokat eltérően kezeljenek, miközben mindannyian átvették a közösségi acquis-t. A Bizottság ezért erőteljesen fellépett, hogy gyors megoldást találjon erre a kérdésre. Brazíliának és Argentínának az új tagállamok piacgazdasági státuszára vonatkozó kérdéseire a Bizottság kimerítő tájékoztatást adott. Ennek alapján az argentin és brazil hatóságok a továbbiakban már nem tagadhatják meg technikai alapon a piacgazdasági státusz megadását Bulgáriától, a Cseh Köztársaságtól, Észtországtól, Magyarországtól, Lettországtól, Litvániától, Lengyelországtól, Romániától, Szlovákiától és Szlovéniától. Alapelvként minden EU tagállamot piacgazdaságként kell kezelni, függetlenül uniós csatlakozásuk időpontjától. Nem csak, hogy (a csatlakozási kritériumok részét képező) előfeltétel, hogy a tagjelölt országoknak csatlakozásuk előtt teljesen piacgazdasági berendezkedésűnek kell lennie, de át kell venniük és végre kell hajtaniuk az acquis communautaire-t, amely a korábban csatlakozott tagállamok gazdasági tevékenységét szabályozza. Azaz nincs olyan jogi vagy gazdasági érv, amely alapján az EU tagállamok bármelyikét átalakuló vagy nem piacgazdasági berendezkedésű országként lehetne kezelni. A Bizottság ezt a kérdést a Brazíliával és Argentínával folytatott kétoldalú kapcsolataiban annak érdekében folyamatosan napirenden tartja, hogy mihamarabb kedvező eredményt érjen el. 5. FŐBB EREDMÉNYEK Mint azt előző évi jelentés már kiemelte, a harmadik országok ügyeinek Bizottság általi nyomon követése biztosan gyakorolt némi hatást az EK-val vagy annak tagállamaival szemben indított eljárások, illetve bevezetett intézkedések számára, amely összességében évek óta csökken. HU 5 HU
Az alábbiakban részletesen bemutatott konkrét eredmények mellett meg kell jegyezni, hogy a Bizottság megsokszorozta kapcsolatait a bármilyen kereskedelmi védelmi eljárás által érintett ágazati szereplőkkel annak érdekében, hogy segítséget, iránymutatást és magyarázatot nyújtson a harmadik országok intézkedéseivel kapcsolatban. Ezen kapcsolatok révén egyes esetekben a közösségi gazdasági ágazat szereplői együttműködést folytattak, más esetekben viszont a szereplők úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a vizsgálati eljárásban. Még ha a vizsgálat ezekben az esetekben nem is járt kézzelfogható kedvező eredménnyel (az együttműködés ennek valóban fontos előfeltétele), a Bizottság legalább gondoskodott arról, hogy a gazdasági szereplők tudomást szereztek a folyamatban lévő vizsgálatról és az együttműködés megtagadásának lehetséges negatív következményeiről. Tény, hogy a kereskedelmi védelmi vizsgálatokban való részvétel továbbra is olyan gazdasági döntés, amelyet az érintett vállaltok általánosabb megfontolások alapján hoznak meg. A 2007-es év főbb sikerei az alábbiak voltak: (1) Nullázás intézkedések visszavonása Jóllehet már az előző jelentésben is kiemelésre került, érdemes emlékeztetni arra, hogy a Bizottságnak az érintett exportőrökkel és tagállamokkal együttműködésben végzett intenzív munkájának eredményeképp az USA 2007 áprilisára végrehajtotta, igaz csak részben, a WTO-panel döntését, amelyet az Európai Bizottság kérelmezett (DS294) a nullázási módszerrel kapcsolatban. Számos európai exportőr esetében vagy teljes mértékben visszavonták, vagy lényegesen csökkentették a vitatott dömpingellenes vámokat. Sajnálatos módon nem sikerült megoldást találni a problémák mindegyikére, így a Bizottság kénytelen volt ún. végrehajtási bizottság felállítását kezdeményezni, mert úgy ítélte meg, hogy az USA nem megfelelően hajtotta végre a WTO-panel döntését. Az USÁ-val szembeni második EK nullázási eljárás (DS350) folyamatban van. (2) Az USA által hozott intézkedés meghosszabbításának elmaradása a hatályvesztés felülvizsgálatakor az acélipari termékek vonatkozásában A fent leírtaknak megfelelően a rozsdamentes rúdacél legnagyobb közösségi exportőreivel szemben hozott intézkedéseket a WTO-nak a nullázással kapcsolatban hozott döntését követően az USA visszavonta. A Bizottság az érintett gazdasági szereplőkkel együtt a hatályvesztés felülvizsgálatának keretében azt az álláspontot képviselte, hogy a visszavonások eredményeképp a vámok által továbbra is sújtott többi exportőr piaci részesedése sokkal alacsonyabb, mint az eredeti mennyiségek, és így nem valószínű, hogy a hazai gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedne. Ezt az érvelést elfogadták, és az USA visszavonta a dömpingellenes intézkedéseket és/vagy a Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból és Olaszországból származó rozsdamentes acélrúdra kivetett kiegyenlítő tételeket, mivel nem volt valószínűsíthető, hogy az USA gazdasági ágazatának ismételten kárt okozna. Az eset kimenetele újfent rámutatott a Bizottság, a tagállamok és az EK érintett gazdasági ágazata közötti szoros együttműködés értékére. A vámok visszavonása a többi acélipari termékkel (pl. a méretre vágott acéllemez, korrózióálló acél és az olajtermelő országoknak szánt csőtermékek) szemben hozott dömpingellenes intézkedések 2006/2007-es visszavonása mellett nagyon örvendetes fejlemény. (3) Az India által hozott intézkedések számának csökkenése HU 6 HU
Az India által életbe léptetett intézkedések száma az EU által kezdeményezett WTOtárgyalásokat követő sikeres felülvizsgálatok eredményeképp az utóbbi években csökkent. Abban a néhány esetben, ahol nem kértek felülvizsgálatot, úgy számoltak, hogy hagyják lejárni az intézkedések rendes ötéves időszakát. Sajnálatos módon India két hatályvesztési felülvizsgálatot kezdeményezett (egyet 2006-ban és egyet 2007-ben) ezen intézkedések vonatkozásában. A Bizottság határozottan ellenezte e két új felülvizsgálatot arra hivatkozva, hogy teljességgel elfogadhatatlan lenne, hogy olyan intézkedéseket, amelyeket eredetileg jogilag megalapozatlannak tartottak, újabb öt évre meghosszabbítsanak. A Bizottság beavatkozása legalább az egyik ügyben sikeres volt. Tény, hogy noha az EU gazdasági ágazata megtagadta az együttműködést, India 2007-ben arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedést fenn kell tartani a vizsgálat által érintett valamennyi ország vonatkozásában, kivéve az EU-val szembenieket. (4) A védekezési jogok javulása a kínai vizsgálatokban Az előző évi jelentésben szerepelt, hogy Kína továbbra is problematikus az átláthatóság hiánya és ügyeikkel kapcsolatos nem kielégítő tájékoztatás miatt. Az átláthatóság létfontosságú tényező a kereskedelmi védelmi intézkedésekkel kapcsolatos igazgatás szempontjából, mivel meghatározó elem az érintett felek védekezési jogának biztosításában. Jóllehet ez a kérdés folyamatosan előkerült a kínai hatóságokkal az egyes ügyek kapcsán folytatott egyeztetések során, előrelépést sajnos nem sikerült elérni. A kérdést így újból elővették a Legjobb Gyakorlatok Csoport kétoldalú megbeszélései keretében, amelynek során a kínai hatóságok számára részletesen bemutatták, hogy az EK miként kezeli a vizsgálatok ezen szempontját. A kínaiak örömmel fogadták a Bizottság által adott tanácsokat, és a jelek szerint a jövőben javítani fognak ezen a szemponton. Noha jelenleg nincsenek folyamatban Kína által kezdeményezett ügyek, a Bizottság továbbra is figyelemmel lesz erre a szempontra a jövőbeli eljárásokban, és bízik benne, hogy a kétoldalú kapcsolatok gyümölcsözők lesznek. Mindenesetre ez ösztönzést ad a harmadik országokkal folytatott kétoldalú kapcsolatok építéséhez annak érdekében, hogy érvényesüljenek az EK magas szintű standardjai, és a harmadik országok is ösztönözve legyenek ezek követésére. (5) A Mexikó által hozott intézkedések eltörlése és hatásuk minimalizálása Kedvező eredményeket sikerült elérni két, Mexikó által 2007-ben lezárt vizsgálat keretében. Az első egy dömpingellenes eljárással kapcsolatos, amelyet egyes, Dániából származó rovarirtó szerek behozatalával szemben indítottak. A Bizottság aktívan támogatta és segítette a dán gyártót ebben az ügyben. Az több mint 90 %-os ideiglenes tiltó intézkedéseket a dömpingkülönbözetre vonatkozó hibás számításokra hivatkozva támadták meg, és többszöri beavatkozást követően Mexikó végül elfogadta a dán gyártó által ajánlott, az árra vonatkozó kötelezettségvállalást. Ugyan a vizsgálatnak bárminemű intézkedés nélkül való lezárása kedvezőbb megoldás lett volna, de legalább sikerült a negatív hatást minimálisra csökkenteni, és a piacra jutást biztosítani. A Bizottság továbbra is szoros figyelemmel kísérni ennek az ügynek az alakulását, mivel a jelek szerint az egyetlen mexikói gyártó valószínűleg csődbe megy a közeljövőben, ami mindenfajta intézkedést feleslegessé tenne. A második ügy egy olyan dömpingellenes eljárással kapcsolatos, amelyet Németországból származó hegesztett csövek behozatalával szemben indítottak. Jóllehet az ügyben egy ideiglenes intézkedést is életbe léptettek, a Bizottság különböző szinteken aktívan beavatkozott, főleg arra hivatkozva, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a hazai gazdasági ágazatot bármilyen jelentős kár fenyegetné, miként azt a mexikói hatóságok állították az HU 7 HU
ideiglenes szakaszban. Az erőfeszítések sikerrel jártak, és végül Mexikó, bármiféle intézkedés életbe léptetése nélkül, az ügy lezárása mellett döntött. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy még mindig folyamatban van az a WTO előtt folyó vitarendezési ügy, amelyben kiegyenlítő vámokat vetettek ki az olívaolaj behozatalával szemben. A 2008 májusának közepére várt időközi jelentés még mindig nem készült el. (6) A védintézkedések hatása A korábban már kifejtett érvelés alapján a Bizottság hangsúlyozza, hogy védintézkedést csak kivételes esetben lenne szabad alkalmazni, hiszen azt ellentétben a dömpingellenes és kiegyenlítő vámokkal a tisztességes kereskedelem korlátozására használják, továbbá a védintézkedésből következő intézkedéseknek kedvezőtlen hatása van azokra az exportőrökre is, akik semmilyen kárt nem okoznak. Amennyiben az intézkedések elkerülésére nincs mód, a Bizottság azokat az intézkedéseket részesíti előnyben, amelyeknek EU exportőreire gyakorolt negatív hatása minimális. E tekintetben a Bizottság sikeres volt az Ukrajna által 2007-ben hozott három védintézkedés esetében. Ezek az intézkedések csak egy bizonyos ár alatti importra vonatkoznak, így ténylegesen nem érintik a közösségi kivitelt, mivel annak árszintje magasabb. Ugyanilyen sikert sikerült elérni a Törökország által egyes motorkerékpárok behozatalával szemben hozott intézkedések ügyében is. Jóllehet az eljárás megindításával egyidejűleg mértékvám formájában ideiglenes intézkedéseket is hoztak, a különböző beavatkozásokat követően a 2007-ben bevezetett végleges intézkedéseket csak egy meghatározott importáron alul behozott importra alkalmazták. Ennek eredményeképp az intézkedések a közösségi kivitelt nem sújtották, mivel annak átlagárai a küszöbérték felett vannak. Sajnos a Bizottság nem járt sikerrel az esetek mindegyikében. Tény, hogy a különböző beavatkozások és a török hatóságokkal folytatott egyeztetések ellenére nem sikerült kedvező eredményt elérni két védintézkedéssel kapcsolatban, amelyek esetében 2008 elején vámokat vetettek ki. Az intézkedések keretében mértékvámot vetettek ki, ami érinti a közösségi kivitelt is. Ezek az esetek ugyanakkor egyértelműen olyan, alacsony árú importot céloztak, amelyek egyes, EU-n kívüli országokból származtak. Törökország továbbra is egyike a védintézkedésekhez leggyakrabban folyamodó országoknak, így a Bizottság folytatni fogja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy meggyőzze a török hatóságokat arról, hogy egyértelműen meghatározható országok esetében alkalmazzon országspecifikus intézkedéseket. (7) Ausztrál sertéshús 2007 végén Ausztrália védintézkedési vizsgálatot kezdeményezett a sertéshús importjával kapcsolatban. A fagyasztott, darabolt disznóhús behozatalával szembeni védintézkedési vizsgálat 2007 októberében ausztrál farmerek kérésére az általuk tapasztalt nehézségekre való hivatkozással indult meg, dacára annak, hogy a sertéshús piacának csak egy szegmensében versenyeznek az importtal. Jelenleg csak az USA, Kanada és Dánia teljesíti azokat az egészségügyi és állategészségügyi követelményeket, amelyeknek a Ausztráliába történő kivitelhez eleget kell tenni. A vizgálatot folytató ausztrál hatóság 2007. december 14- én, majd 2008. április 4-én ismételten azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy ne léptessenek életbe intézkedéseket, mivel nem találtak okozati kapcsolatot az import és az ausztrál sertéstenyésztők nehéz helyzete között, hiszen a kár elsődleges oka a magas hazai takarmányárak voltak (amelyhez hasonló problémával a sertéstenyésztők világszerte, így az EU-ban is szembenéznek). Ez az eset jó példája annak, hogy az EU, a tagállamok és HU 8 HU
közösségi gazdasági ágazat szoros együttműködésével miként lehet kivédeni olyan intézkedések életbe léptetését, amelyek jogilag megalapozatlanok. 6. KÖVETKEZTETÉS Az elmúlt évek csökkenését követően az EU-val szemben hozott intézkedések száma viszonylag állandó maradt 2007-ben. A világgazdaság jelenlegi helyzetére való tekintettel nem megalapozatlan azt feltételezni, hogy az intézkedések száma a közeljövőben ismét növekedésnek indulhat. Nehéz gazdasági körülmények között az egyes gazdasági ágazatok valóban hajlamosabbak lehetnek arra, hogy védőintézkedéseket kérjenek. A régi és ismerős problémák még mindig napirenden vannak, sőt újabbak is felszínre kerültek. Ezért a harmadik országok által kezdeményezett ügyek szoros nyomon követése fontosabb, mint valaha. Az indokolatlan intézkedések megfosztják a közösségi exportőröket üzleti lehetőségeiktől a külpiacokon, és hátráltatják Európa versenyképességét. A piacra jutás ezen akadályaival szemben ezért szisztematikusan fel kell lépni. Ezen az alapon a Bizottság szorosan nyomon követi a harmadik országok tevékenységét, folytatja az EU érintett gazdasági ágazatainak segítését, és beavatkozik, amennyiben szükséges. Az idei év ismét megmutatta, hogy a Bizottság, a gazdasági ágazatok és az érintett tagállamok együttes erőfeszítései nagyban növelik a sikeres beavatkozás esélyeit a harmadik országok által kezdeményezett ügyekben. Figyelemreméltó eredményeket lehetett elkönyvelni az idei év folyamán: egyes intézkedések meghozatalát sikerült elkerülni, más esetekben sikerült a Közösség gazdasági szereplőire kifejtett kedvezőtlen gazdasági hatásukat csökkenteni. A Bizottság továbbra is azon lesz, hogy erősítse kapcsolatait a gazdasági ágazatokkal, és a lehető legnagyobb mértékben és a legmegfelelőbb formában avatkozzon be. A Bizottság folytatja továbbá a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok építését annak érdekében, hogy javítsa eljárási magatartásukat, és elősegítse a saját vizsgálatai során alkalmazott magas szintű standardok érvényre jutását. HU 9 HU