KIP THORNE AZ INTERSTELLAR ÉS A TUDOMÁNY
Az uiverzumot iráyító törvéyek megfejtése A mukat formálják és iráyítják. Hasolóa ahhoz, ahogya 1506-ra Eurázsia mellett voltak már Dél-Amerika létezésére uta- jába, de em tudtak még Ausztráliáról. 1744-re már itezíve zaj- (terra icogita). összekapcsoló egyeletek, például az F = ma kocepciójá alapuló -
, 1 7 ( 5 6 7 ( / / $ 5 9 $ / ', 7 8 ' 2 0 1 < $ C S I L L A G O K K Ö Z Ö T T $ = 8 1, 9 ( 5 = 8 0 2 7, 5 1 < 7 7 5 9 1 < (. Rel ativ iszt iku s tö rbü rvé ye tág lt tér é uló k s ui idő, ver fek zu et fér e lyuk m, egj ára ak, tok, Gö Kva Az tu m ui gra v szi erzum vitá c gul arit szüle ió törvéyei tés áso e, időutazás, k, 1506 Marti Waldseemüller 1570 Abraham Ortelius yeiskok, é rv alax tölagok, gidak, to csil k, h w k, pe k, NeBolygreópülővgeéggolyó ü Majdem teljese ismeretle terület Kv a Kva tum léz tumfl törvé er uk eeek, u tuác yek i ó k r g l led ia, k eári k, s ek, émia, 3.1. ábra. Világtérképek 1506-tól 1744-ig 1744 Emauel Bowe koztuk a ewtoi törvéyek egy példájával, a gravitáció iverz égyzetes törvéyével. 1915-re Eistei és mások szilárd bizoyítékokat találtak arra, hogy a Newto-törvéyek em érvéyesek a agyo gyors (közel féysebességgel mozgó), a agyo agy (az uiverzum mit egész) «V D QDJ\RQ HUĒV JUDYLW FLµM¼ YLO JEDQ S«OG XO IHNHWH O\XNDNQ O Az eltérések korrigálására Eistei forradalmia új elgodolásokat vezetett be, a ]LND UHODWLYLV]WLNXV W UY«Q\HLW EUD $ J UE¾OW LGĒ «V D J UE¾OW W«U NRQFHSFLµM W IHOKDV]Q OYD DPLW D N YHWNH]Ē IHMH]HWEHQ IRJRN EHPXWDWQL D UHODWLYLV]WLNXV W UY«Q\HN HOĒUH MHOH]W«N «V meg is magyarázták az uiverzum tágulását, a fekete lyukakat, a eutrocsillagokat és a féregjáratokat. 1924-re az is teljese világossá vált, hogy a ewtoi törvéyek a agyo kicsi dolgok (molekulák, atomok és elemi részecskék) birogdop EDQ LV FVĒG W PRQGDQDN 1LHOV %RKU :HUQHU +HLVHQEHUJ (UZLQ 6FKU GLQJHU «V P VRN D NYDQWXP ]LND W UY«Q\HLQHN PHJDOkotásával válaszoltak erre a problémára (3.2. ábra). A kvatumtörvéq\hn DPHO\HN D]RQ D NRQFHSFLµQ DODSXOQDN PLV]HULQW Y«OHWOHQV]HUIJHQ PLQGHQ XNWX O LQJDGR]LN OHJDO EE HJ\ NLFVLW HUUĒO D IHMH]HWEHQ URN U«V]OHWHVHEEHQ H]HN D XNWX FLµN SHGLJ ¼M U«V]HFVkéket és sugárzást hozhatak létre ott is, ahol addig azok em voltak YH]HWWHN D O«]HUHN PHJDONRW V KR] D QXNOH ULV HQHUJL KR] D I«Q\kibocsátó diódákhoz és a kémiai folyamatok megértéséhez. UH D]RQEDQ D] LV HJ\«UWHOPIJ OHWW KRJ\ D UHODWLYLV]WLNXV W UY«Q\HN «V D NYDQWXPW UY«Q\HN DODSMDLNEDQ QHP HJ\H]WHWKHWĒN VV]H HJ\P VVDO.¾O QE ]Ē HJ\P VQDN HOOHQWPRQGµ GROJRNDW MHOH]QHN HOĒUH RO\DQ N U¾OP«Q\HN N ] WW DPLNRU D JUDYLW FLµ QDJ\RQ HUĒV «V 3.2. ábra. Az uiverzumot iráyító fizikai törvéyek
, 1 7 ( 5 6 7 ( / / $ 5 9 $ / ', 7 8 ' 2 0 1 < $ C S I L L A G O K K Ö Z Ö T T $ = 8 1, 9 ( 5 = 8 0 2 7, 5 1 < 7 7 5 9 1 < (. D XNWX FLµN LV QDJ\RN 1,O\HQHN D YLV]RQ\RN D] XQLYHU]XP V]¾OHW«VHNRU D] ĒVUREEDQ V VRU Q IHMH]HW D *DUJDQWX KR] KDVRQOµ IHNHWH O\XNDN PDJM EDQ «V IHMH]HW «V D] LGĒEHQ YLVV]D IHO«W UW«QĒ utazáskor (30. fejezet). Ezekbe a tartomáyokba az ikompatibilis UHODWLYLV]WLNXV «V NYDQWXPW UY«Q\HN V]HQYHG«O\HV K ]DVV J EµO 2 a kvatumgravitáció ¼M W UY«Q\HL V]¾OHWQHN EUD $ NYDQWXPJUDYLW FLµ W UY«Q\HLW P«J QHP LVPHUM¾N YDQ D]RQEDQ éháy impozás elgodolásuk, például a szuperhúrelmélet (21. femh]hw N V] QKHWĒHQ D V] ]DG OHJNLHPHONHGĒEE ]LNXVDL URSSDQW HUĒIHV] W«VHLQHN (QQHN HOOHQ«UH D NYDQWXPJUDYLW FLµ HJ\HOĒUH P«J PDMGQHP WHOMHVHQ LVPHUHWOHQ WHU¾OHW (] SHGLJ µul VL PR]J VWHUHW KDJ\ D VFL V] P UD DPHO\ PR]J VWHUHW &KULVWRSKHU 1RODQ QDJ\ leleméyel ki is haszál a Csillagok között-ehq IHMH]HW Igazság, megalapozott feltételezések és spekulációk A Csillagok között ]LN MD Q«J\ WHU¾OHWHW OHO IHO D QHZWRQL «V D UHODWLYLV]WLNXV ]LN W D NYDQWXP ]LN W «V D NYDQWXPJUDYLW FLµW (QQHN PHJIHOHOĒHQ HJ\HV U«V]HL EL]WRVDQ LJD]DN P VRN PHJDODSR]RWW feltételezések, és természetese vaak spekulációk is. Ahhoz, hogy igaz legye, egy tudomáyos állításak jól megalasr]rww ]LNDL QHZWRQL UHODWLYLV]WLNXV YDJ\ NYDQWXP ]LNDL W UY«Q\HNHQ NHOO Q\XJRGQLD «V HOHJHQGĒ PHJ J\HO«VL W«Q\QHN NHOO DO W PDV]WDQLD DKKR] KRJ\ EL]WRVDN OHJ\¾QN DEEDQ KRJ\DQ NHOO DOkalmazi a jól megalapozott törvéyeket.,o\hq WDUWRP Q\RNEDQ S«OG XO D I«Q\ HQHUJL M QDN YDQQDN QDJ\ NYDQWXP XNWX FLµL 2O\DQ QDJ\RN KRJ\ Y«OHWOHQV]HUIJHQ «V QDJ\P«UW«NEHQ PHJJ UE WLN D WHUHW «V D] LGĒW LV $ XNWX Oµ J UE¾OHW D] (LQVWHLQ I«OH UHODWLYLV]WLNXV W UY«Q\HN KDWµN U«Q N Y¾O HVLN D J UE¾OHW I«Q\UH J\DNRUROW KDW V YDO SHGLJ D NYDQtumos sugárzási törvéyek em tudtak mit kezdei. $ V]HQYHG«O\HV K ]DVV J NLIHMH]«VW PHVWHUHP -RKQ :KHHOHU DONRWWD DNL UHPHN¾O «UWHWW D GROJRN HOQHYH]«V«KH] 1HNL N V] QKHWM¾N D IHNHWH O\XN «V D I«UHJM UDW NLIHMH]«VHNHW LV LOOHWYH D]W D PRQG VW KRJ\ D IHNHWH O\XNQDN QLQFV KDMD «V IHMH]HW (J\V]HU HOPHV«OWH QHNHP D PµGV]HU«W JRQGRODWDLW V]DEDGRQ HQJHGYH µu NRQ NHUHV]W¾O ¾O HJ\ N G IRUUµ Y ]EHQ P J U QHP WDO O a helyes szóra vagy kifejezésre. 3.3. ábra. Csillagok a Gargatua galaxisába, ahogya a Gargatua áryéka körül látszaak. A Gargatua a csillagokról érkező féysugarakat elhajlítja, teljese eltorzítva így galaxisáak a megjeleését: gravitációsa lecsézi a galaxist [A Double Negative vizuális effektusokért felelős csapata által a köyv számára készített szimulációból] Ebbe az értelembe a eutrocsillagokra és a 2. fejezetbe leírt P JQHVHV WHU¾NUH WHWW OO W VRN LJD]DN 0L«UW" (OĒV] U LV D QHXWURQcsillagok létét mid a kvatum-, mid a relativisztikus törvéyek KDW UR]RWWDQ MHO]LN 0 VRGV]RU D FVLO ODJ V]RN U«V]OHWHNEH PHQĒHQ WDulmáyozták a eutrocsillagok (pulzárok) sugárzását (a 2. fejezetbe leírt pulzusokat a látható, rötge- és rádiótartomáyba). Ezek D PHJ J\HO«VHN J\ Q\ UIJHQ «V SRQWRVDQ PDJ\DU ]KDWµN D NYDQWXP ]LND «V D UHODWLYLW VHOP«OHW W UY«Q\HLYHO KD D SXO] UW IRUJµ QHXWURQFVLOODJQDN WHNLQWM¾N P V PDJ\DU ]DW SHGLJ HGGLJ P«J QHP O tott apvilágot. Harmadszor, az elméletek szerit a eutrocsillagok szuperóva-robbaások eredméyekét jöek létre, a pulzárok peglj QDJ\ W JXOµ J ]IHOKĒN V]XSHUQµYD PDUDGY Q\RN FHQWUXPDLEDQ WDO OKDWµN J\ QHN¾QN DV]WUR ]LNXVRNQDN QLQFV N«WV«J¾QN hogy a eutrocsillagok valóba létezek, és valóba az észlelt pulzársugárzást produkálják. Másik példa az igazságra a Gargatua fekete lyuk és a féy elhajlítása, amelyek sorá eltorzítja a csillagok képét (3.3. ábra). Ezt a tor] W VW D ]LNXVRN JUDYLW FLµV OHQFV«]«VQHN QHYH]LN PLYHO QDJ\RQ
CSILLA GOK KÖZÖTT 3.4. ábra. Égő peészes kukorica [A Csillagok között-ből, a Warer Bros. Etertaimet Ic. egedélyével] - a gravitációs lecsézést is. 3 - gyelt lecsézés potosa megfelel az eisteii relativisztikus tör- számomra. A Gargatua gravitációs lecsézése, ahogya azt Paul Frakli Double Negative-csoportja szimulálta az általam szolgáltatott relativisztikus egyeletek alapjá, igaz. Potosa így éze ki a valóságba is. Ezzel szembe a övéyvész, ami a Csillagok között-be az egész emberi fajt veszélyeztette (3.4. ábra és 11. fejezet), bizoyos értelembe megalapozott feltételezés, más értelembe viszot spekuláció. Megmagyarázom. - - tegségek, amelyekkel az emberiség eddig találkozott, em terjedtek olya gyorsa egyik övéyfajról a másikra, hogy az az emberi fajt megalapozott feltételezés. Az, hogy egy ap meg is törtéik, spekuláció, amit A Csillagok között- 25. fejezet), például az, amikor a Cooper által feldobott pézérme hirtele a padlóra esik, spekulációk. képzelés, hogy az aomáliák segítségével kolóiákat lehete kitele- ték azokat az eltéréseket, amelyek em magyarázhatók a ewtoi és - - - - eveztek el (lásd 3.5. ábra és 4. és 21. fejezet). 4 Amikor az Eistei-féle relativitáselmélet egyeleteit alkalmazzák erre a befoglaló térre, amit azt Brad professzor is teszi irodájáak táblái (3.6. áb- bulk a befoglaló tér és a hipertér amikor geometriai értelembe hivatkozuk rá, utóbbit pedig egyéb esetekbe. (A fordító megjegyzése.)
CSILLAGOK KÖZÖTT 3.5. ábra. Uiverzumuk a Nap szomszédságába kétdimeziós felületkét vagy brákét ábrázolva, egy háromdimeziós befoglaló térbe ágyazódva. A valóságba bráukak három térdimeziója va, a befoglaló térek pedig égy. Az ábrát tovább magyarázzuk a 4. fejezetbe, lásd még a 4.4. ábrát a bráuk befoglaló tér (hipertér) Korátsem vagyuk biztosak abba, hogy a befoglaló tér valóba létezik. Az is csupá megalapozott feltételezés, hogy ha létezik, ak- amelyek gravitációs aomáliákat geerálhatak, és ha ige, akkor ezek felhaszálhatók-e. Az aomáliák léte és kihaszálhatóságuk beleilleek azo iráyelvek közé, amelyeket a Csillagok között szá- A köyvbe, amikor a Csillagok között tudomáyos hátterét tár- bólummal: igazság megalapozott feltételezés spekuláció köyvbe is találkozhatuk. Cooper számára a befoglaló tér megalapozott sejtés, ami igazsággá válik, amikor odaér a hiperkockához (29. fejezet), a kvatumgravitáció törvéyei pedig spekulációk egé- sze addig, amíg TARS meg em szerzi azokat a fekete lyuk belsejé- fejezet). (24. fejezet). Newto törvéye majdem teljese potos az egész Napredszerbe, de csak majdem. Ez az eltérés is segített kikövezi az utat Eistei 20. századi relativisztikus törvéyeihez, amelyek gyelések eredméyekét igazsággá emesedtek (4. fejezet). 3.6. ábra. A gravitációs aomáliák lehetséges alapjait leíró relativisztikus egyeletek Brad professzor táblájá. A részletekért lásd a 25. fejezetet
máyt és a techológiát is. lyek megalapozott feltételezésekké, majd igazsággá váltak? Megél-