BME HSZI HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓSÁG A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a hallgatók szakmai és emberi támogatását a Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság (HSZI) legtöbb munkatársat számláló része, a Hallgatói Tanácsadási Osztály végzi különféle tanácsadási tevékenységek révén. Szándékunk szerint a hallgatók oktatáson kívüli életéhez nyújtunk kötetlen, gyakorlati haszonnal járó, élvezetes programokat. Osztályunkon a hallgatók pszichológiai, esélyegyenlőségi, karrierépítő és tanulmányi támogatását végezzük a következő szolgáltatások nyújtásával: pszichológiai tanácsadás és önismereti csoportok készségfejlesztő tréningek szervezése és tartása egyéni esélyegyenlőségi tanácsadás, valamint esélyegyenlőséget támogató rendezvények szervezése karrier és önéletrajz tanácsadás, próbainterjúztatás és Assessment Center munkaközvetítés, hirdetéskezelés egyetemi felvételivel kapcsolatos tájékoztatás ingyenes albérlet és korrepetitor közvetítés 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. I. emelet 82. Telefon: (1) 463-3842 E-mail: tanacsadas@hszi.bme.hu
IMPRESSZUM BME FELVÉTELI KALAUZ Felelős kiadó: Keresztes Péter igazgató BME Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság Szerkesztették: BME Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság Központi Tanulmányi Hivatal Építészmérnöki Kar Építőmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gépészmérnöki Kar Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Természettudományi Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Készült: 2015. november, 6000 példányban Kézirat lezárva: 2015. november 9. 1
2
TARTALOMJEGYZÉK Impresszum Tartalomjegyzék Köszöntő Tájékoztató a Műegyetemre 2015 szeptemberében felvettek eredményeiről A felvételi eljárásról Információforrások Dékáni Hivatalok Érettségi Felvételi jelentkezés a BME-re Alkalmassági vizsgák Pontszámítás Többletpontok Pontozási rendszer a mesterképzésben 2015. évi felvételi pontszámok Induló képzések 2016. februárjában induló képzések 2016. szeptemberében induló képzések Alapképzések Osztatlan képzések Mesterképzések Karok Építészmérnöki Kar ÉPK Építőmérnöki Kar ÉMK Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar GTK Gépészmérnöki Kar GPK Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar KJK Természettudományi Kar TTK Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar VBK Villamosmérnöki és Informatikai Kar VIK A Műegyetem múltja A Műegyetem ma Kutatási tevékenység Cserekapcsolatok Nyelvoktatás Infrastruktúra Kultúra, kikapcsolódás Könyvtár Sport Étkezés Oktatás minősége Felmérések Tehetségtanács Címjegyzék 1 3 5 6 6 6 6 7 8 9 9 13 13 14 19 19 20 23 39 41 74 74 76 78 81 83 85 87 89 91 92 92 92 92 92 92 92 93 93 93 93 93 95 3
4
Kedves Olvasó! A Felvételi Kalauz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerkesztésében a továbbtanulás előtt álló középiskolások számára készített tájékoztató füzet. Kiadványunkban információkat találhat a fizetendő térítésekről, az esetleges juttatásokról, az érettségiről, a felvételiről, a képzési formákról, szintekről, a Karok oktatási tevékenységéről, az Egyetem múltjáról és jelenéről. Reméljük, ismertetőnk felkelti érdeklődését az Egyetemünk iránt, és a felvételi eljárás során intézményünk mellett dönt. A Műegyetemre bejutó hallgatók közül elsősorban a nem megfelelő természettudományos ismeretek miatt sokan lemorzsolódnak már az első évben. A felméréseink azt mutatják, hogy akik emelt szinten érettségiztek matematikából, és tanultak fizikát is, azok sokkal kisebb arányban hagyják abba a képzést tanulmányi okból. Ha valamelyik műszaki alapképzési szakunkra kíván jelentkezni, akkor javasoljuk, hogy tegyen emelt szintű érettségit matematikából, és tanuljon fizikát is! Matematika és fizika tudásfelmérésre, gyakorlásra javasoljuk, látogassák meg az alábbi honlapot: https://alfa.bme.hu Tájékoztató a Műegyetemre 2015 szeptemberében felvettek eredményeiről Ebben az évben a BME alapképzési szakjaira jóval többen jelentkeztek első helyen, mint ahány hallgatót fel tudtunk venni. Ez a hazai műszaki felsőoktatási intézmények közül egyedül a Műegyetemnél volt így. Ennek eredményeként csak magas felvételi pontszámmal lehetett hozzánk bekerülni. Több olyan szakunk is van, ahol a bekerüléshez szükséges minimális ponthatár magasabb lett, mint más intézmények azonos szakára felvettek pontszámának az átlaga. A jó felvételi eredményekkel bekerülő hallgatóknak nyújtott magas színvonalú képzéssel meg fogjuk tartani a Műegyetem diplomájának nemzetközileg is elismert presztízsét. Néhány példa az államilag támogatott képzésre felvettek eredményéről (államilag támogatott nappali alapképzés): szak minimális pontszám átlag pontszám országosan szükséges minimális pontszám mechatronikai mérnöki 456 472 280 vegyészmérnöki 433 459 287 villamosmérnöki 365 421 280 A mesterképzéseinkre jelentkezők létszáma a demográfiai csökkenés ellenére is közel azonos maradt. Ennek eredményeként államilag támogatott helyre közel annyi hallgatót vettünk fel, mint 2014-ben. A mesterképzésben megszerezhető ismeretek és készségek alapján az itt végzettek olyan eszközök és technológiák fejlesztésére és használatára is alkalmassá válnak, amelyek tanulmányaik idején nem is léteztek. A hazai gazdaság eredményességéhez elengedhetetlenül szükségesek mesterdiplomával rendelkezők. Javasoljuk a Műegyetem alapképzéseire felvetteknek, tervezzék be valamelyik mesterkurzus elvégzését is! Tanulmányozzák a mesterképzési szakjainkat akár az alapszaktól eltérő mesterszakot is választhatnak. Budapest, 2015. október 15. Dr. Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes 5
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL Információforrások A Felvételi Kalauz a kézirat lezárását követően, a felvételi eljárással kapcsolatos módosulásokat nem tartalmazza, ezért megjelöljük azokat a forrásokat, ahonnan további hiteles információt kaphat egyszerűen. Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy a felvételi eljárás jogi hátterét és általános szabályait a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló 423/2012. (XII.29.) Kormányrendelet tartalmazza. Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 2016. szeptemberben induló képzések (továbbiakban: Tájékoztató) kiadványt a felsőoktatási intézmények adatszolgáltatása alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma készíti. A kiadvány december 15-én jelenik meg, az abban foglalt információk véglegesnek tekintendők. Az esetleges sajtóhibák, illetve az időközbeni módosítás végett január 31-én a Tájékoztató kiegészítését is kiadhatják. A Tájékoztató intézményenként, kari bontásban tartalmazza: az egyes szakcsoportokhoz tartozó és indítható összes alapképzési szak, valamint a felsőfokú szakképzések jegyzékét, a meghirdetett szakokhoz, felsőfokú szakképzésekhez, illetőleg a különböző oktatási formákhoz (nappali, esti, levelező, távoktatás stb.) kapcsolódóan a) a felsőoktatási intézmény személyi és tárgyi feltételei alapján felvehető államilag támogatott és önköltséges hallgatók létszámát, b) a fizetendő díjakkal és a juttatásokkal kapcsolatos információkat, c) az egyes szakcsoportokra, szakokra, felsőfokú szakképzésekre előírt követelményeket, d) a felvételi eljárás során kedvezményt adó szakmai és tanulmányi versenyek körét, e) a felvételi eljárási díj összegét és annak befizetésével kapcsolatos információkat, f) a felvételi eljárás során a figyelembe vehető érettségi vizsgatantárgyakat, g) a középiskolai tanulmányi pontok számításánál figyelembe vehető érdemjegyeket, h) az egyes szakcsoportokba tartozó szakokon előírt, illetve választható érettségi vizsgatantárgyakat, azok szintjét, i) a pontszámítás, rangsorolás elvét, j) a jelentkezési feltételként meghatározott előképzettséget, indokolt esetben a nyelvtudást, k) az intézményre jellemző speciális tudnivalókat, l) egyéb, a jelentkezők számára szükséges információkat. Dékáni Hivatalok A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az egyes szakokkal kapcsolatos információk szolgáltatásáért felelős szervezeti egységek a Dékáni Hivatalok. Hallgatói Tanácsadási Osztály A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a felvételiző hallgatók tájékoztatásáért a BME HSZI, Hallgatói Tanácsadási Osztály felelős. Az Osztály mindig naprakész információval áll az érdeklődők rendelkezésére, személyesen, telefonon és e-mailen. 6
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL A Nemzetközi-tudományos és oktatásigazgatási Csoport, a Dékáni Hivatalok és a Hallgatói Tanácsadási Osztály elérhetőségeit megtalálja a Címjegyzékben. ÉRETTSÉGI Az érettségi folyamatával és lebonyolításával kapcsolatos alapvető szabályokat az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza, ezek közül emelünk ki néhány fontosabb részt: Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt négy kötelező és legalább egy általa választott vizsgatantárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat. A kötelező vizsgatantárgyak általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatantárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatantárgyakból kötelező vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom, anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzetiségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett, történelem, matematika, idegen nyelv, a nemzetiségi oktatásban résztvevők kivételével. Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát. Ha a vizsgázót a kötelező érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, helyette egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. Érettségi vizsga szintek A szintemelő vizsga kivételével a tantárgyakból középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Azt, hogy a tanuló milyen szinten szeretne vizsgázni, ő határozza meg. A diák abban az esetben is tehet emelt szintű érettségi vizsgát, ha iskolája nem emelt szintű érettségi vizsgára készítette fel. Középszintű érettségi vizsga A középszintű érettségi vizsgát a középiskolában tartják, az írásbeli vizsgára központi feladatsorokat visznek, amelyeket országos szinten meghatározott szempontok alapján javítanak a középiskolai tanárok. A szóbeli vizsgák kérdéssorait a középiskolás tanárok állítják össze, az értékelést ugyancsak országos szinten meghatározott szempontok alapján végzik. Emelt szintű érettségi vizsga Az emelt szintű érettségi vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi meg. Az írásbeli vizsga felügyelő tanárait és a szóbeli vizsga tantárgyi viszgabizottságának tagjait is az Oktatási Hivatal bízza meg, növelve ezzel az értékelés objektivitását. 7
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL Jelentkezés az érettségi vizsgára Tanulói jogviszony alatt érettségi vizsga akkor tehető egy tantárgyból, ha a tanuló az adott tantárgy követelményeit teljesítette az érettségi időpontjáig. A tanulói jogviszony megszűnése után bármely vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga. A diák egy vizsgatantárgyból adott vizsgaidőszakban csak egy szinten próbálkozhat a vizsga letételével. Az érettségi vizsgával kapcsolatos adminisztrációt (jelentkezési lapok beadását) és a vizsga lebonyolítását (időpontok, helyszínek kijelölését, beosztás készítését) a középiskolák végzik. Érettségi vizsgamentesség Az, aki a 2007/2008-as tanévben vagy azt megelőzően részt vett az országos középiskolai (szakmai) tanulmányi verseny döntőjében, az adott vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, nem kell érettségi vizsgát tennie. Az országos tanulmányi verseny 2007/2008. tanévi versenykiírása határozza meg, hogy a döntőben részt vett versenyzők közül hányan kaphatnak emelt szintű, és hányan középszintű érettségi vizsgaeredményt. Aki az e bekezdésben meghatározottak szerint teljesítette az érettségi vizsga követelményét, annak tudását - középszinten, illetve emelt szinten - jeles osztályzattal és százszázalékos minősítéssel kell elismerni. A tanulmányi versenyen elért középszintű vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy az érintett emelt szintű érettségi vizsga letételére jelentkezzen. FELVÉTELI JELENTKEZÉS A BME-RE A felvételi eljárással kapcsolatos egyetemi szintű speciális szabályokat a BME 2016/2017. tanévre vonatkozó felvételi szabályzata tartalmazza, amely elérhető a Központi Tanulmányi Hivatal honlapján (www.kth.bme.hu). Jelentkezés Az elektronikus jelentkezés felülete az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft honlapján (www.felvi.hu) érhető el. Ugyancsak elektronikusan adhatóak be a jelentkezési laphoz csatolandó dokumentumok is. Beadási határidő, a jelentkezés költsége A felsőoktatási jelentkezési lap beadásának határidejét, a befizetendő összeget a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 2016. szeptemberben induló képzések menüpont alatt a www.felvi.hu internetes oldalon teszik közzé december közepén. ALKALMASSÁGI VIZSGÁK A BME-n az építészmérnöki osztatlan, az építészmérnöki és az ipari termék- és formatervezői alapszakra csak abban az esetben vehető fel a jelentkező, ha az aktuális évben, a BME-n tett sikeres rajz alkalmassági vizsgával rendelkezik. Az alkalmassági vizsga minősítése: Megfelelt vagy Nem felelt meg lehet. Az Építészmérnöki Karon tett alkalmassági vizsgát elismerik az ipari termék és formatervezői szakon is, fordítva viszont nem, vagyis a mindkét Karra (Építészmérnöki, Gépészmérnöki) jelentkezőknek elég csak az Építészmérnöki Karon teljesíteni az alkalmassági vizsgát, de a biztonság kedvéért dönthet valaki úgy, hogy mindkét alkalmassági vizsgán részt vesz. 8
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL A szakmai alkalmassági vizsgák idejéről és helyéről, egyéb szükséges információkról legkésőbb 15 nappal a vizsga kezdete előtt írásban kell tájékoztatni a jelentkezőket. A szakmai alkalmassági vizsga nem nyilvános. A szakmai alkalmassági vizsgán a Megfelelt értékelés a felvétel szükséges de nem elégséges feltétele. PONTSZÁMÍTÁS Az új pontozási rendszer 2008. január elsejétől került bevezetésre. A pontszámítás esetleges változásait nyomon követheti a www.felvi.hu oldalon. Alapképzésre és egységes osztatlan képzésre való jelentkezés esetén a pontszámítás (részletesen lásd: 423/2012 (XII. 29.) kormányrendeletben): a. a tanulmányi pontok (maximum 200 pont) és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összege, b. az érettségi pontok (maximum 200 pont) kétszerese. A két számítási mód közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbb pontszámítást alkalmazzák időkorlát nélkül. Minden esetben ehhez adják hozzá a többletpontokat (maximum 100 többletpont). A maximálisan elérhető összpontszám 500 pont. a) Tanulmányi pontok (maximum 200 pont), ami összesítve tartalmazza az 5 tantárgy osztályzatainak (magyar nyelv és irodalom (átlaga), történelem, matematika, egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tárgy) két utolsó év végi, tantárgyi érdemjegyek (maximum 25-25 pont) összegének kétszeresét (maximum 100 pont), az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kerekítve (maximum 100 pont). b) Érettségi pontok (maximum 200 pont) Az adott képzési területen előírt érettségi vizsgatárgyak közül a jelentkező számára leginkább kedvező két érettségi tárgy vizsgaeredményeinek százalékos teljesítményéből számítják az érettségi pontot. Az érettségi pontok száma egyenlő (mind közép-, illetve emelt szinten) az érettségi vizsgán elért százalékos eredménnyel. A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt (2005 előtt) tett tantárgyi érettségi vizsga eredményének átszámítását a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban megadott módon kell elvégezni. A nem a többszintű érettségi vizsgarendszerben tett közismereti érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos közismereti érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkező által a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján az Oktatási Hivatal állapítja meg. Külföldön, vagy külföldi rendszerű középiskolában tett érettségi vizsga esetén az adott szaknál a Tájékoztatóban meghirdetett felvételi vizsgatárgyakból elért eredményeket veszik figyelembe, középszintű érettségiként. Az IBO nemzetközi érettségi vizsgát emelt szintű érettségiként fogadják el. A felvételi eljárás során képzési területenként meghatározzák, hogy mely tantárgyakból tett érettségi eredményeket veszik figyelembe az érettségi pontszámok számításánál. 9
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL Képzési terület Képzési terület szakjai Kötelező tantárgy(ak) Választható tantárgyak Egyéb tudnivalók Műszaki biomérnöki (BSc), energetikai mérnöki (BSc)*, építészmérnöki (osztatlan)**, építészmérnöki (BSc)**, építőmérnöki (BSc), gépészmérnöki (BSc), ipari termék- és formatervező mérnöki (BSc), járműmérnöki (BSc)***, környezetmérnöki (BSc), közlekedésmérnöki (BSc)***, logisztikai mérnöki (BSc)***, mechatronikai mérnöki (BSc), műszaki menedzser (BSc), műszaki szakoktató (BSc) vegyészmérnöki (BSc), villamosmérnöki (BSc) matematika biológia, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, faipari alapismeretek, fizika, gépészeti alapismeretek, informatika, informatikai alapismeretek, kémia, könnyűipari alapismeretek, környezetvédelmi vízgazdálkodási alapismeretek, nyomdaipari alapismeretek, vegyipari alapismeretek, *Energetikai mérnök BSc-n a fizika kötelező. **Építészmérnöki BSc szak esetén csak a fizika vagy építészeti és építési alapismeretek választhatók. ***Járműmérnöki, közlekedésmérnöki és logisztikai mérnöki alapszak esetén csak biológia, fizika, informatika, kémia, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel), közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika) választható. Műszaki menedzser alapszak esetén választható még gazdasági ismeretek, közgazdasági alapismeretek, kereskedelmi és marketing alapismeretek, történelem. matematika mellé egy középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania a jelentkezőnek Építészmérnöki (osztatlan), építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szakokon rajz alkalmassági vizsga is szükséges Építészmérnöki és energetikai mérnöki szakon az egyik felvételi tantárgyból emelt szintű érettségit kell tenni. Építészmérnök (osztatlan): matematika kötelező és fizika vagy építészeti és építési alapismeretek vagy magyar nyelv és irodalom vagy történelem. Legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni, amely lehet matematika, fizika, vagy építészeti és építési alapismeretek. 10
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL Képzési terület Képzési terület szakjai Kötelező tantárgy(ak) Választható tantárgyak Egyéb tudnivalók Informatika mérnökinformatikus (BSc) matematika fizika, informatika, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek közlekedési alapismeretek matematika mellé egy középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania a jelentkezőnek Képzési terület Képzési terület szakjai Kötelező tantárgy(ak) Választható tantárgyak Egyéb tudnivalók Gazdaságtudományi gazdálkodási és menedzsment (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) nincs kötelező pénzügy és számvitel: matematika kötelező gazdasági ismeretek, egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol), matematika, történelem szakmai előkészítő tárgy (közgazdasági alapismeretek, kereskedelmi és marketing alapismeretek, vendéglátásidegenforgalom alapismeretek) két középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania a jelentkezőnek, de ebből csak egy lehet idegen nyelv Pénzügy és számvitel: matematika mellé egy középszintű vizsgatárgyat kell választani. Társadalomtudományi kommunikáció és médiatudomány (BA) nincs kötelező matematika, magyar nyelv és irodalom egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol), társadalomismeret, történelem egy emelt szintű és egy középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania a jelentkezőnek 11
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL Képzési terület Képzési terület szakjai Kötelező tantárgy(ak) Választható tantárgyak Egyéb tudnivalók Természettudományi matematika (BSc) fizika (BSc) matematika nincs kötelező biológia, elektronikai alapismeretek, fizika, földrajz, gépészeti alapismeretek, informatika, informatikai alapismeretek, kémia, környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek, matematika, természettudomány matematika mellé egy érettségi vizsgatárgyat kell választani a jelentkezőnek két középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania a jelentkezőnek, szakmai előkészítő tárgy nem választható 12
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL TÖBBLETPONTOK Az előzőekben részletezett 400 pontos rendszerhez további, úgynevezett többletpontok szerezhetőek. A többletpontokat 100 pontban maximalizálták. Többletpont az emelt szintű érettségiért (maximum 100 pont): Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért tantárgyanként 50 többletpontot kap. Nyelvvizsgáért járó többletpontok (maximum 40 pont): középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga után 28 többletpont, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga után 40 többletpont. Egy nyelv ismeretéért csak egy jogcímen vagy az emelt szintért (ha nyelvből tesz emelt szintű érettségit), vagy a nyelvtudásért adható többletpont. Versenyeredményért vagy szakképesítésért adható többletpontok: Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú (54-es vagy 55-ös szakmaszámú) szakképesítésért szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 többletpont jár. Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért 1-10. helyezésért 100 többletpont, 11-20. helyezésért 50 többletpont, 21-30. helyezésért 25 többletpont jár. Sportteljesítményért adható többletpont: A természettudományos képzési terület kivételével: Olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért 1-3. helyezésért 30 pont jár, Olimpiai sportágban országos bajnokságon elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár. Előnyben részesítés az alapképzésben és az osztatlan képzésben (maximum 40 pont): Ezekre a kedvezményekre az jogosult, aki a felvételi eljárásban meghirdetett dokumentumpótlás határidejéig megfelel a kedvezményre jogosító feltételeknek és azt megfelelőképpen igazolja. A hátrányos helyzetű, a tartós nevelésbe vett és az árva jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontot kap. Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességigyermekágyi segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. Minimum Alapképzésre, egységes osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségi vizsgáért adott többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 280 pontot. PONTOZÁSI RENDSZER A MESTERKÉPZÉSBEN 1. A maximálisan elérhető összpontszám 100, ezen belül a többletpontok összege legfeljebb 10. 90 pont szerezhető: a.) a tanulmányi pontok (max. 45) és a felvételi pontok (max. 45) összegeként, vagy b.) a felvételi pontok (max. 45) duplázásával. 13
2015. ÉVI FELVÉTELI PONTSZÁMOK 2. A tanulmányi pontok számítása: a mesterképzéshez előírt diplomát eredményező képzésben szerzett összes kreditpont alapján számított súlyozott átlag kilencszerese, egész számra kerekítve. 3. Ha a mesterképzésre jelentkező nem kreditrendszerű képzésben szerzett diplomával rendelkezik, akkor a tanulmányi pontok számítása: a diplomát eredményező képzésben szerzett összes érdemjegy (heti óraszámmal súlyozott) átlagának kilencszerese, egész számra kerekítve. 4. A felvételi pontok számítása az adott szakra a Tájékoztatóban megadott felvételi eljárás szerint történik. 5. A többletpontok számítása az adott szakra a Tájékoztatóban megadott módon történik. 6. A hátrányos helyzetű jelentkező minden értékelési helyen 3 többletpontot kap. A pontszámításról a képzésért felelős kar Dékáni Hivatala nyújt tájékoztatást. 2015. ÉVI FELVÉTELI PONTSZÁMOK A BME képzéseire a 2015. évben az alábbi pontszámok elérése esetén nyertek felvételt a hallgatók. kar BSc/BA (alapképzés) ANÁ ANK ALÁ ALK ÉMK építőmérnöki (BSc) 320 320 - - ÉPK építészmérnöki (BSc) 356 356 - -- GPK energetikai mérnöki (BSc) 408 408 - - GPK gépészmérnöki (BSc) 383 383 - - GPK ipari termék- és formatervező mérnöki (BSc) 380 380 - - GPK mechatronikai mérnöki (BSc) 456 456 - - GTK alkalmazott közgazdaságtan (BA) n.i. n.i. - - GTK gazdálkodási és menedzsment (BA) 460 320 - - GTK kommunikáció és médiatudomány (BA) n.i. 336 - - GTK műszaki menedzser (BSc) 330 330 - - GTK műszaki szakoktató - - 316 316 GTK nemzetközi gazdálkodás (BA) 460 320 - - GTK pénzügy és számvitel (BA) 457 322 - - KJK közlekedésmérnöki (BSc) 331 331 - - 14
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL KJK járműmérnöki (BSc) 341 341 - - KJK logisztikai mérnök (BSc) 338 338 - - TTK matematika (BSc) 373 373 - - TTK fizika (BSc) 382 382 - - VBK biomérnöki (BSc) 399 399 - - VBK környezetmérnöki (BSc) 330 330 - - VBK vegyészmérnöki (BSc) 433 433-322 VIK mérnökinformatikus (BSc) 375 375 - - VIK villamosmérnöki (BSc) 365 365 - - kar osztatlan képzés ONÁ ONK ÉPK építész (osztatlan) 375 435 GTK tanári (osztatlan) n.i. n.i. kar MSc/MA (mesterképzés) MNÁ MNK MLÁ MLK ÉMK földmérő- és térinformatikai mérnök (MSc) 78 n.i. - ÉMK infrasrtuktúra-építőmérnöki (MSc) 59 66 - - ÉMK szerkezet-építőmérnöki (MSc) 52 n.i. - - ÉPK forma- és vizuális környezettervező mérnöki (MSc) 70 n.i. - - ÉPK ingatlanfejlesztő építészmérnöki (MSc) 72 n.i. - - ÉPK szerkezettervező építészmérnöki (MSc) 80 51 - - GPK energetikai mérnöki (MSc) 79 n.i. - - GPK épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök (MSc) 78 n.i. - - GPK gépészeti modellezés (angol nyelven) (MSc) 83 92 - - 15
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL kar MSc/MA (mesterképzés) MNÁ MNK MLÁ MLK GPK gépészmérnöki (MSc) 70 76 - - GPK ipari terméktervező mérnöki (MSc) 80 n.i. - - GPK mechatronikai mérnöki (MSc) 80 n.i. - - GTK kommunikáció és médiatudomány (MA) 73 90 - - GTK közgazdasági elemző (MA) n.i. n.i. - - GTK MBA (MA) - - - 74 GTK műszaki menedzser (MSc) 72 n.i. - - GTK nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (MA) 70 n.i. - n.i. GTK pénzügy (MA) 70 71 - - GTK pszichológia (MA) 72 70 - n.i. GTK regionális és környezeti gazdaságtan (MA) - 82 - n.i. GTK számvitel (MA) - - 80 74 GTK vezetés és szervezés (MA) 70 n.i. - - GTK marketing (MA) - - 74 73 GTK tanári 3 félév (mérnöktanár-okl. biomérnök) - - 91 n.i. GTK GTK GTK GTK GTK GTK GTK tanári 3 félév (mérnöktanár-okl.építészmérnök) tanári 3 félév (mérnöktanár-okl.gépészmérnök) tanári 3 félév (mérnöktanár-okl. körnnyűiparimérnök) tanári 3 félév (mérnöktanár-okl.környezetmérnök) tanári 3 félév (mérnöktanár-okl.közlekedésmérnök) tanári 3 félév (mérnöktanár-okl. mechatronikai mérnök) tanári 3 félév (mérnöktanár-okl.mérnökinformatikus) - - 95 n.i. - - 98 n.i. - - n.i. n.i. - - - n.i. - - n.i. n.i. - - - 97 - - n.i. n.i. 16
A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL kar GTK GTK GTK GTK GTK GTK tanári 3 félév (mérnöktanár-okl.műszaki menedzser) tanári 3 félév (mérnöktanár-okl. vegyészmérnök) tanári 3 félév (mérnöktanár-okl. villamosmérnök) tanári 4 félév (közgazdásztanár-elméletei gazdaságtan) tanári 4 félév (közgazdásztanár-kereskedelem és marketing) tanári 4 félév (közgazdásztanár-pénzügy és számvitel) - - - n.i. - - 90 n.i. - - 90 n.i. - - n.i. n.i. - - 84 n.i. - - 90 89 GTK tanári 4 félév (közgazdásztanár-vállalkozási ismeretek) - - 85 97 GTK tanári 4 félév (mérnöktanár-biomérnök) - - 88 n.i. GTK tanári 4 félév (mérnöktanár-építészmérnök) - - 90 90 GTK tanári 4 félév (mérnöktanár-építőmérnök) - - 88 n.i. GTK tanári 4 félév (mérnöktanár-gépészmérnök) - - 82 n.i. GTK GTK GTK GTK GTK MSc/MA (mesterképzés) tanári 4 félév (mérnöktanár-könnyűipari mérnök) tanári 4 félév (mérnöktanár-környezetmérnök) tanári 4 félév (mérnöktanár-közlekedésmérnök) tanári 4 félév (mérnöktanár-mechatronikai mérnök) tanári 4 félév (mérnöktanár-mérnökinformatikus) MNÁ MNK MLÁ MLK - - 91 n.i. - - n.i. n.i. - - 94 n.i. - - - n.i. - - 90 n.i. GTK tanári 4 félév (mérnöktanár-műszaki menedzser) - - - n.i. GTK tanári 4 félév (mérnöktanár-vegyészmérnök) - - 92 n.i. GTK tanári 4 félév (mérnöktanár-villamosmérnök) - - 87 n.i. KJK járműmérnöki (MSc) 74 n.i. - 76 17
kar MSc/MA (mesterképzés) MNÁ MNK MLÁ MLK KJK közlekedésmérnöki (MSc) 79 84 - n.i. KJK logisztikai mérnöki (MSc) 76 n.i. - n.i. TTK alkalmazott matematikus (magyar nyelven) (MSc) 80 n.i. - - TTK alkalmazott matematikus (angol nyelven) (MSc) 88 n.i. - - TTK fizikus (MSc) 73 n.i. - - TTK kognitív tanulmányok (magyar nyelven) 73 n.i. - - TTK kognitív tanulmányok (angol nyelven) 77 72 - - TTK matematikus (MSc) 78 82 - - VBK biomérnöki (MSc) 73 n.i. - - VBK környezetmérnöki (MSc) 70 n.i. - - VBK gyógyszervegyész-mérnöki (MSc) 71 87 - - VBK műanyag és száltechnológiai mérnöki (MSc) 72 n.i. - - VBK vegyészmérnöki (MSc) 70 100 - - VIK egészségügyi mérnöki (MSc) 80 90 - VIK mérnökinformatikus (MSc) 74 n.i. - - VIK gazdaságinformatikus (MSc) 74 78 - - VIK villamosmérnöki (MSc) 72 n.i. - - A táblázatban használt jelölések: ÉMK Építőmérnöki Kar ÉPK Építészmérnöki Kar GPK Gépészmérnöki Kar GTK Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar KJK Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar TTK Természettudományi Kar VBK Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar VIK Villamosmérnöki és Informatikai Kar n.i. A szak nem indult - A szak meg sem lett hírdetve 18 BSc: BA: MSc: MA: ANÁ: ANK: ALÁ: ALK: Bachelor of Science Bachelor of Arts Master of Science Master of Arts alap, nappali, állami (rész) ösztöndíjas képzés alap, nappali, önköltséges képzés alap, levelező, állami (rész) ösztöndíjas képzés alap, levelező, önköltséges képzés
INDULÓ KÉPZÉSEK 2016. februárjában induló képzések Kar ÉPK GPK GPK GPK GPK GPK GPK GTK GTK KJK KJK KJK VBK VBK VBK VBK VBK VIK VIK VIK VIK TTK TTK TTK TTK MSc /MA képzés Urbanista építészmérnöki Gépészeti modellezés (angol nyelven) Gépészmérnöki Energetikai mérnöki Mechatronikai mérnöki Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök Ipari terméktervező mérnöki Regionális és környezeti gazdaságtan Műszaki menedzser Járműmérnöki Közlekedésmérnöki Logisztikai mérnöki Környezetmérnöki Vegyészmérnöki Műanyag- és száltechnológiai mérnöki Gyógyszervegyész-mérnöki Biomérnöki Mérnökinformatikus Egészségügyi mérnöki Gazdaságinformatikus Villamosmérnöki Alkalmazott matematikus (magyar nyelven) Alkalmazott matematikus (angol nyelven) Fizikus Matematikus MNÁ: MNK: MLÁ: MLK: ONÁ: ONK: mester, nappali, állami (rész)ösztöndíjas képzés mester, nappali, önköltséges képzés mester, levelező, állami (rész)ösztöndíjas képzés mester, levelező, önköltséges képzés osztatlan, nappali, állami (rész)ösztöndíjas képzés osztatlan, nappali, önköltséges képzés 19
INDULÓ KÉPZÉSEK 2016. szeptemberében induló képzések Kar BSc/BA ANA ANK ALA ALK Képzés időtartama félévekben ÉPK Építészmérnöki X X 8 ÉPK Építészmérnöki (osztatlan) X X 10 ÉMK Építőmérnöki X X 8 GPK Energetikai mérnöki X X 7 GPK Gépészmérnöki X X 7 GPK Ipari termék- és formatervező mérnöki X X 7 GPK Mechatronikai mérnöki X X 7 GTK Gazdálkodási és menedzsment X X 7 GTK Kommunikáció és médiatudomány X X 6 GTK Műszaki menedzser X X 7 GTK Műszaki szakoktató X X 7 GTK Nemzetközi gazdálkodás X X 7 GTK Pénzügy és számvitel X X 7 KJK Közlekedésmérnöki X X 7 KJK Járműmérnöki X X 7 KJK Logisztikai mérnöki X X 7 TTK Matematika X X 6 TTK Fizika X X 6 VBK Biomérnöki X X 7 VBK Környezetmérnöki X X 7 VBK Vegyészmérnöki X X 7 VIK Mérnökinformatikus X X 7 VIK Villamosmérnöki X X 7 Kar Osztatlan ONA ONK OLA OLK Képzés időtartama félévekben ÉPK Építészmérnöki (osztatlan) X X 10 20
INDULÓ KÉPZÉSEK Kar MSc/MA M N A M N K MLA MLK Képzés időtartama félévekben ÉMK Szerkezet-építőmérnöki X X 3 ÉMK Infrastruktúra-építőmérnöki X X 3 ÉMK ÉPK ÉPK Földmérő- és térinformatikai mérnöki Forma- és vizuális környezettervező mérnöki Ingatlanfejlesztő építészmérnöki X X 3 X X 4 X X 3 ÉPK Szerkezettervező építészmérnöki X X 3 GPK Energetikai mérnöki X X 4 GPK Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök X X 4 GPK Gépészeti modellezés (angol nyelven) X X 4 GPK Gépészmérnöki X X 4 GPK Ipari terméktervező mérnöki X X 4 GPK Mechatronikai mérnöki X X 4 GTK Kommunikáció- és médiatudomány X X 4 GTK Műszaki menedzser X X 4 GTK Pénzügy X X 4 GTK Pszichológia X X 4 GTK GTK GTK Regionális és környezeti gazdaságtan Tanár-közgazdásztanár (több szakképzettség) Tanár-mérnöktanár (több szakképzettség) X X 4 X X 4 X X 3 Tanár-mérnöktanár (több GTK X X 4 szakképzettség) GTK Vezetés és szervezés X X 4 21
INDULÓ KÉPZÉSEK Kar MSc/MA M N A M N K MLA MLK Képzés időtartama félévekben GTK Marketing X X 4 GTK Master of Business Administration (MBA) X 4 GTK Számvitel X X 4 KJK Járműmérnöki X X X 4 KJK Közlekedésmérnöki X X X 4 KJK Logisztikai mérnöki X X X 4 TTK Alkalmazott matematikus (magyar nyelven) X X 4 TTK Alkalmazott matematikus (angol nyelven) X X 4 TTK Fizikus X X 4 TTK Matematikus X X 4 TTK Kognitív tanulmányok X X 4 VBK Biomérnöki X X 4 VBK Gyógyszervegyész-mérnöki X X 4 VBK Környezetmérnöki X X 4 VBK Műanyag- és száltechnológiai mérnöki X X 4 VBK Vegyészmérnöki X X 4 VIK Egészségügyi mérnöki X X 4 VIK Gazdaságinformatikus X X 4 VIK Mérnökinformatikus X X 4 VIK Villamosmérnöki X X 4 A táblázatban használt jelölések: X a képzés indul az adott formában ÉMK Építőmérnöki Kar ÉPK Építészmérnöki Kar GPK Gépészmérnöki Kar GTK Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar KJK TTK VBK VIK Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Természettudományi Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar 22
BIOMÉRNÖKI alapképzési szak A szakot a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (bővebb információ a 87. oldalon) indítja. Végzettségi szint: alapfokozat Tagozat: nappali Képzési idő: 7 félév A képzés oktatási rendszere, tematikája: A szakon alapos mérnöki és természettudományi ismereteket lehet elsajátítani. A biomérnöki szakmát megalapozó tárgyakat (kémia, géprajz, géptan, vegyipari készülékek ismerete) a biomérnök- és vegyészmérnök hallgatók együtt tanulják. Már az első félévben is van biológiai tárgy, de kezdetben hangsúlyos a kémia, a matematika és a műszaki ismeretek. A későbbiekben a biológia kerül előtérbe, különös tekintettel a sejt szintű biológiára. A tárgyak jórészt az alkalmazási területek ismereteit tartalmazzák. A szakon gazdasági és jogi ismereteket is oktatnak, a gazdasági- és társadalomtudományi tárgyak a képzés kb. 10 %-át teszik ki. A képzést végzettek tevékenységi köre: A biomérnökök az ipari biotechnológia, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és az egészségügy biológiai és kémiai alapú műszaki feladatainak ellátásával, a gazdaság minden területén speciális környezetvédelmi problémák megoldásával, műszaki-biológiai rendszerek irányításával, ellenőrzésével, fejlesztésével, továbbá a szakterületükhöz kapcsolódó tudományos kutatással foglalkoznak. A mintatanterv internetes fellelhetősége: www.ch.bme.hu Választható specializációk: alkalmazott biotechnológiai, egészségvédelmi, élelmiszerminősítő és élelmiszertechnológiai, környezetvédelmi. ALAPKÉPZÉSEK A továbbtanulás lehetősége: biomérnöki mesterképzés (MSc), egyéb MSc képzések (pl. környezetmérnöki, gyógyszervegyész-mérnöki, műanyag- és száltechnológiai mérnöki, vegyészmérnöki mesterképzések) ENERGETIKAI MÉRNÖKI alapképzési szak A szakot a Gépészmérnöki Kar (bővebb információ a 81. oldalon) indítja. Végzettségi szint: alapfokozat Tagozat: nappali Képzési idő: 7 félév Felvételi sajátosság: A felvételhez matematika és fizika érettségi szükséges, az egyiket emelt szinten kell teljesíteni. A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik alkalmasak a nemzetgazdaság és a lakosság biztonságos, gazdaságos és környezetbarát energiaellátásának tervezésére, képesek megoldani a villamosenergia-ellátás és hőellátás, az energiaátalakítás, -szállítás és felhasználás, a 23
ALAPKÉPZÉSEK vezetékes és az egyedi energiaellátás, az ipari és a mezőgazdasági energotechnológiák, továbbá az épületek, létesítmények energiaellátása során felmerülő feladatokat. Specializációk: Atomenergetika Épületenergetika Hőenergetika Vegyipari energetika Villamos energetika A végzett energetikai mérnökök alkalmasak: alapvető energiagazdálkodási, vállalkozási és szervezési ismeretek alkalmazására, energetikai technológiák elemzésére, tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére, energetikai gépek, berendezések és technológiák üzemeltetésére, energetikai mérési módszerek alkalmazására, irányítástechnikai ismeretek alkalmazására az energetikai folyamatok területén. Végzés utáni továbbtanulási lehetőségek Az alapdiplomával rendelkezők közvetlenül folytathatják tanulmányaikat az energetikai mérnöki és az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök mesterszakon. Az Energetikai mérnöki alapszak leírása a www.gpk.bme.hu lapon található. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI alapképzési szak A szakot az Építészmérnöki Kar (bővebb információ a 74. oldalon) indítja. Végzettségi szint: alapfokozat Tagozat: nappali Képzési idő: 8 félév Felvételi sajátosságok az adott képzésen A felvételi tantárgyak (matematika és fizika vagy építészeti és építési alapismeretek) egyike legalább emelt szinten teljesítendő. Részt kell venni egy rajzi alkalmassági vizsgán, melynek sikeres teljesítése a felvétel feltétele. A képzés oktatási rendszere, tematikája A képzés oktatási rendszere, tematikája Természettudományos alapismeretek: matematika, ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD, statika-szilárdságtan. Gazdasági és humán ismeretek: közgazdaságtan, építési menedzsment, építési jogi ismeretek, filozófia, szociológia, városszociológia, építészettörténet, művészettörténet, építészetelmélet. Szakmai törzsanyag: szabadkézi rajz, mintázás-modellezés, szín- és térkompozíció, épületszerkezetek, építőanyagok, épületfizika, épületgépészet, tartószerkezetekszerkezettervezés, építéskivitelezés-szervezés, építészeti tervezés, akadálymentesítés, településtervezés. 24
ALAPKÉPZÉSEK A képzést végzettek tevékenységi köre Az építészmérnöki alapdiplomával rendelkezők irányított munkavégzés mellett elhelyezkedhetnek: ingatlanfejlesztőként, beruházóként, a kivitelezési munka középkádereként; a közigazgatásban-államigazgatásban igazgatási és hatósági munkakörben; építőipari termékeket gyártó-forgalmazó, építőipari szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci és biztosítási szakemberként, a műemlékvédelemben, épületfenntartási és felújítási területen; a tervezésben feldolgozó-szerkesztő munkát végezve építésztervező, várostervező, szerkezettervező irodákban és még számos munkakörben. Mintatanterv, szakirányok, bővebb képzésleírás Internetes fellelhetősége: http://www.epitesz.bme.hu/kepzesek http://www.epitesz.bme.hu/bsc-kepzes Egyéb tudnivalók a képzésről A képzéshez szakmai gyakorlat kapcsolódik. ÉPÍTŐMÉRNÖKI alapképzési szak Az Építőmérnöki szak alapképzésének célja felkészült, nyelvtudással rendelkező alapdiplomás építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására és bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott tervezői és vezető tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazat és azon belüli specializációnak megfelelően szerezhető meg. A képzés pontos megnevezése: Építőmérnöki szak, alapképzés A képzés végzettségi szintje: műszaki alapdiploma BSc szint A képzés tagozata: nappali A képzés finanszírozási formái: államilag finanszírozott és költségtérítéses A képzési idő félévben kifejezve: 8 félév Felvételi sajátosságok az adott képzésen: A képzési területre vonatkozó általános szabályok az érvényesek. A képzés oktatási rendszere, tematikája: Az Építőmérnöki szak alapképzése (BSc) nyolc féléves, amelyet a három féléves mesterképzés (MSc) követ. Az alapképzés során összesen 240 kreditpontot kell megszerezni. A szak hallgatóinak tanulmányaik során a műszaki problémák és feladatok szokatlanul széles választékával kell megismerkedniük, mert az építőmérnöki munkavégzés a társadalom és a környezet páratlanul széles területén igényel olyan tájékozottságot, amely felsőfokú tanulmányokkal szerezhető meg. A törzstárgyak olyan tárgyak, amelyeket a majdani specializációtól függetlenül minden hallgatónak fel kell vennie. A kötelező specializáció azt jelenti, hogy a hallgatónak a tanulmányaik harmadik féléve után az érdeklődésüknek leginkább megfelelő három ágazat valamelyikét, majd az ágazathoz tartozó valamelyik specializációt választják. A specializációk tantárgycsoportjai úgy vannak összeállítva, hogy a specializáció teljesítése kellő garanciát nyújtson ahhoz, hogy a hallgató egy szakterület műveléséhez elegendő részletességű szakmai ismeretet szerezzen. Ezeknek az ismereteknek az elmélyítését szolgálja az oktatási rendszerben a diplomamunka és a záróvizsgák rendje is. A képzésben lehetőség van a tárgyak angol nyelven történő hallgatására is. 25
ALAPKÉPZÉSEK A képzést végzettek tevékenységi köre: Az építőmérnöki szakma jellegzetessége, hogy alkotásait a társadalom egésze nap, mint nap látja és használja (épületek, utak, vasutak, hidak, vízellátás és csatornázás, vízrendezés és folyószabályozás, stb.). Az építőmérnökök felelőssége nagy, kisebb mérnöki hibák is emberéletet követelhetnek, az építőmérnök nagyban befolyásolja a természetet, és gyakorlatilag minden építőmérnöki alkotás egyedi. Fontos az építőmérnök szerepe a természeti vagy ember által okozott katasztrófák elhárításában is. Az építőmérnök feladatai: egy lakatlan terület lakhatóvá tétele, vagy a lakható területeken az életkörülmények javítása, ezen belül a földterület felmérése, feltérképezése, a felszín változásának és a felszín alatti talaj vizsgálata, a vizek szabályozása, a terület bekötése a már meglévő közművezeték-, út-, vasúthálózatba és a területen belüli közlekedési hálózat tervezése, a városok, falvak ellátása ivóvízzel, illetve a csatornarendszer megépítése; a természeti tereptárgyak leküzdése, alagutak, hidak, viaduktok építése, a hírközlési adótornyok, ipari csarnokok, mezőgazdasági tárolók létrehozása, ill. lakó- és középületek tartószerkezetének tervezése és építése. Mintatanterv, specializációk, bővebb képzésleírás Internetes fellelhetősége: A kari honlapon megtalálható a http://www.epito.bme.hu címen. Egyéb tudnivalók a képzésről: A Karon a felvételre jelentkező hallgatók száma és a felvételi ponthatár évről-évre nő, az építőmérnök képzést folytató helyek közül a legmagasabb. A hallgatók - a második szemesztertől - a tantárgyakat felvehetik angol nyelven is. A képzés gyakorlati jellegét mutatja, hogy a képzés több mint fele - számítási, tervezési, mérési feladatok elvégzésével - kiscsoportokban folyik, összesen 21 nap mérőgyakorlatot kell teljesíteni, továbbá a képzés része egy kötelező négyhetes ipari gyakorlat, valamint választható tervezői vagy kivitelezői szakmai gyakorlat. Az alapdiploma birtokában lehetőség van bekapcsolódni szakirányú továbbképzésekbe (szakmérnök képzés), illetve a szerkezet-építőmérnök, infrastruktúra-építőmérnök, valamint földmérő és térinformatikai mérnök mesterképzésekbe. Meggyőződésünk, hogy képzésünk eredményeként kellő elméleti és gyakorlati tudással rendelkező alapdiplomás mérnököket tudunk kibocsátani. FIZIKA alapképzési szak A szakot a Természettudományi Kar (bővebb információ a 85. oldalon) indítja. Végzettségi szint: alapfokozat Tagozat: nappali Képzési idő: 6 félév A képzés oktatási rendszere, tematikája A BME fizika alapképzését az ország hasonló fizika alapképzéseitől a Műegyetem által nyújtott speciális gyakorlati, műszaki háttér különbözteti meg, melyhez a Fizikai és a Nukleáris Technikai Intézetek kutatói és oktatói háttere számos területen mint pl. alacsony hőmérsékleti fizika, akuszto-optika, holográfia, nukleáris ismeretek egyedülálló lehetőségeket nyújt. 26
ALAPKÉPZÉSEK Specializációk, a képzést végzettek tevékenységi köre: A Fizika alapképzési szakon fizikus és alkalmazott fizika specializációra nyílik lehetőség. A fizikus specializáció erős elméleti alapozással elsősorban az alapkutatás iránt érdeklődőkre számít. Azoknak ajánljuk, akik a fizikus mesterképzési szakon szeretnék tovább folytatni a tanulmányaikat. Az alkalmazott fizika specializáción a képzés súlypontja eltolódik a gyakorlatorientáltabb tárgyak felé, elősegítve ezzel a BSc diploma megszerzése utáni közvetlen munkavállalást, de egyben felkészít a fizikus mesterképzési szak alkalmazott fizika, kutatófizikus, nukleáris technika és orvosi fizika specializációira is. Egyéb tudnivalók: A felvételhez emelt szintű érettségi ajánlott. Mintatanterv: www.ttk.bme.hu > Képzések > BSc (alapképzés) Fizika > Mintatanterv GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT alapképzési szak A szakot a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (bővebb információ a 78. oldalon) indítja. Végzettségi szint: alapfokozat Tagozat: nappali Képzési idő: 6+1 félév A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen több mint 80 éves múltra tekint vissza a gazdálkodási szakterületű közgazdászok képzése. E hagyományok követéseként indítottuk a Gazdálkodási és menedzsment alapszakot, amelyik karunk egyik legnagyobb alapszakja, az üzleti irányultságú közgazdászképzéseink közül a legátfogóbb. A képzés erőssége tantervének sokszínűsége: a menedzsment-, pénzügyi, közgazdasági és társadalomismereti területek ismeretanyagának elsajátítása és gyakorlatorientált alkalmazása mellett a képzés hallgatói a projektfeladatok rendszerén keresztül számos további szakterülettel ismerkedhetnek meg. A BME technológiai környezetének köszönhetően az itt végzettek otthonosan mozognak a komplex üzleti-technológiai környezetben is, megtanulnak más szakterületek képviselőivel is kommunikálni, a folyamatok tervezése, szervezése és irányítása során velük együtt dolgozni. Hallgatóink, angol nyelvtudásukat üzleti szaknyelvvel bővíthetik, szaktárgyaink egy részét angol nyelven hallgatva, illetve speciális angol nyelvi kurzusok keretében. A szak főbb tantárgyai: vállalat-gazdaságtan, menedzsment, marketing, vállalati pénzügyek, gazdaságstatisztika, számvitel, makrogazdasági pénzügyek, gazdaságpolitika, információmenedzsment, minőségmenedzsment, termelésmenedzsment, változásmenedzsment, projektmenedzsment, üzleti jog. A képzésről bővebb tájékoztató: http://www.gtk.bme.hu honlapon található. 27
ALAPKÉPZÉSEK GÉPÉSZMÉRNÖKI alapképzési szak A szakot a Gépészmérnöki Kar (bővebb információ a 81. oldalon) indítja. Végzettségi szint: alapfokozat Tagozat: nappali Képzési idő: 7 félév Felvételi sajátosság: A felvételhez emelt szintű érettségi ajánlott. A képzés célja olyan gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására. Specializációk: Anyagtechnológia Épületgépészet Folyamattechnika Gépészeti fejlesztő Gépgyártástechnológia Géptervező A végzett gépészmérnökök alkalmasak: gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére és szerkesztésére, gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának, szereléstechnológiájának kidolgozására és irányítására, épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére, szervezésére és irányítására, hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére, kivitelezésére, felügyeletére és irányítására. Végzés utáni továbbtanulási lehetőségek Az alapdiplomával rendelkezők közvetlenül folytathatják tanulmányaikat a gépészmérnöki, a gépészeti modellezés, és az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök mesterszakon. A Gépészmérnöki alapszak leírása a www.gpk.bme.hu lapon található. IPARI TERMÉK- ÉS FORMATERVEZŐ MÉRNÖKI alapképzési szak A szakot a Gépészmérnöki Kar (bővebb információ a 81. oldalon) indítja. Végzettségi szint: alapfokozat Tagozat: nappali Képzési idő: 7 félév Felvételi sajátosságok: Rajz alkalmassági vizsga. Nem vehető fel, aki az alkalmassági vizsgán nem felel meg. A felvételhez emelt szintű érettségi ajánlott. A képzés célja 28
ALAPKÉPZÉSEK Az ipari termék- és formatervező mérnök olyan kreatívan gondolkodó műszaki szakember, aki elsősorban a tartós fogyasztói termékek tervezése, gyártása és forgalmazása területén: rugalmasan és hatékonyan tud reagálni a piacgazdaság kihívásaira, elsősorban a kis- és közép-vállalatok keretein belül, műszaki, esztétikai, humán, valamint gazdasági ismeretek és készségek birtokában a termék-fejlesztés valamennyi fázisában képes az önálló, alkotó munkára, szervező és irányító tevékenységével képes a termékfejlesztés innovációs folyamatát, a termék-fejlesztéshez szükséges tárgyi, szervezeti és emberi erőforrásokat, illetve a termék életpálya teljes ciklusát menedzselni. Ismeretkörök Terméktervezés Termékmenedzsment Formatervezés (design) A végzett ipari termék- és formatervező mérnökök képesek: hatékonyan használni a bevett elemzési, szintetizálási, tervezési és felmérési technikákat, termékeket tervezni, figyelembe véve az esztétikai, használati, piaci, időtállósági, üzembiztonsági és kivitelezhetőségi szempontokat, a tárgyat konkretizálni, dokumentálni, vizualizálni és bemutatni, egy tervezési projektet összeállítani. Végzés utáni továbbtanulási lehetőségek Az alapdiplomával rendelkezők közvetlenül folytathatják tanulmányaikat az ipari terméktervező mérnöki mesterszakon. Az Ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak leírása a www.gpk.bme.hu lapon található. JÁRMŰMÉRNÖKI alapképzési szak A szakot a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (bővebb információ a 83. oldalon) indítja. Végzettségi szint: alapfokozat Tagozat: nappali Képzési idő: 7 félév Képzés oktatási rendszere, tematikája A járműmérnöki BSc szakon a következő szakirányokban specializálódik a képzés a tanterv 4. félévétől kezdődően: Vasúti járművek specializáció Gépjárművek specializáció Légi járművek specializáció Vízi járművek specializáció Építőgépek specializáció Automatizált anyagmozgató berendezések specializáció Járműgyártás specializáció Járműmechatronika specializáció Járműfelépítmények specializáció 29