A NEMZETI VAGYONRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXCVI. TÖRVÉNY (NVTV.)

JEGYZŐI SZAKMAI FÓRUM A NEMZETI VAGYONRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXCVI. TÖRVÉNY (NVTV.) DR. SZÜTS ÁDÁM A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK FOGALMAZÓJA 1

2011. ÉVI CXCVI. TÖRVÉNY Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Nvtv. 1. (2) bekezdése szerint a nemzeti vagyonba tartozik: a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít 2

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON I. Nvtv. 5. (1) bekezdés: A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. Nvtv. 5. (2) bekezdés: a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg. 3

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON II. Állami vagyon Forgalomképtelen Nemzeti vagyon Önkormányzati vagyon Törzsvagyon Korlátozottan forgalomképes Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon Üzleti vagyon Nvtv. 3. (1) 3. pont: Forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető Nvtv. 3. (1) 6. pont: Korlátozottan forgalomképes vagyon: a kizárólagos tulajdont képező, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni 4

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KIZÁRÓLAGOS TULAJDONÁT KÉPEZŐ NEMZETI VAGYON Nvtv. 5. (3) bekezdés a) a helyi közutak és műtárgyaik b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló külön törvény rendelkezése alapján részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. Nvtv. 6. (1) bekezdés Nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Nvtv. 6. (3) bekezdés => kivétel a 6. (1) bekezdés alól 5

NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ NEMZETI VAGYON Nvtv. 3. (1) 12. pont Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: a kizárólagos tulajdont képező nemzeti vagyon hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. Nvtv. 5. (4) bekezdés Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül e törvény 2. számú mellékletében meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem. Nvtv. 18. (1) bekezdés A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. 6

A VAGYONGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI Nvtv. 7. (1) bekezdés A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Nvtv. 8. (1) bekezdés Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely nem természetes személy tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében. Nvtv. 18. (4) bekezdés Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést 2012. december 31-ig felülvizsgálja és kezdeményezi a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását. Nvtv. 9. (1) bekezdés A helyi önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles 7 készíteni. határidő nincs!

A NEMZETI VAGYON KEZELÉSE A vagyonkezelői jog főszabályként vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Versenyeztetés nélkül köthető. Mely személyekkel köthető? Kizárólag a Nvtv. 3. (1) 19. pont b) alpontjában megjelölt személyekkel: ba) Önkormányzati társulás bb) Költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény bc) Köztestület bd) Az állam, a helyi önkormányzat, a ba)-bb) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. (Nvtv. 11. (5) bekezdés) 8

A NEMZETI VAGYON HASZNOSÍTÁSA Nvtv. 11. (10) bekezdés: A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. Nvtv. 11. (11) bekezdés: Az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben a szerződő félnek vállalnia kell, hogy a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, a hasznosításban kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. Nvtv. 11. (13) bekezdés: Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben. Nvtv. 18. (2) bekezdés: Aki nemzeti vagyonnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-ig köteles feltárni tulajdonosi szerkezetét. 9

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEI I. Nvtv.12. (2) bekezdés: a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése, b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozás és működtetése a földi kiszolgálási tevékenység kivételével a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, c) a menetrend szerinti helyi személyszállítás, d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése, e) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése, f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló külön törvény rendelkezése alapján részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése. 10

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEI II. Nvtv. 12. (3) bekezdés A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának időleges jogát főszabályként kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. Nvtv. 12. (13) bekezdés Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. Nvtv. 12. (7) bekezdés A helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonában álló vizek, csatornák, tározók tulajdonosaként a helyi önkormányzatot megillető halászati jog nem minősül kizárólagos gazdasági tevékenységnek. 11

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEI III. Nvtv. 12. (8) bekezdés: A menetrend szerinti helyi személyszállítás, valamint a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belül azon tevékenységcsoportok, amelyek e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő egyes ágazati törvénybeli rendelkezések szerint koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül is folytathatók, e törvény hatálybalépését követően is koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül folytathatók. Nvtv. 12. (9) bekezdés: A helyi önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül a következő módokon is gondoskodhat: a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik ide nem értve a munkavállalói résztulajdont, b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik ide nem értve a munkavállalói résztulajdont. 12

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEI IV. Nvtv. 12. (11) bekezdés: A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése törvényben szabályozott módon másnak átengedhető. Nvtv. 12. (12) bekezdés: Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag a) az állam, b) a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás, c) költségvetési szerv, d) önkormányzati intézmény, e) az a)-d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy f) az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható. 13

A NEMZETI VAGYON TULAJDONJOGÁNAK ÁTRUHÁZÁSA I. Nvtv. 13. (1) bekezdés A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni ha törvény kivételt nem tesz csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Nvtv. 13. (2)-(3) bekezdés Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet. Ingyenes átruházásra csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. 14

A NEMZETI VAGYON TULAJDONJOGÁNAK ÁTRUHÁZÁSA II. Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek az állam kivételével eleget kell tennie a következő feltételeknek: a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni; az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé. Nvtv. 14. (1) bekezdés Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik. 15

A NEMZETI VAGYON TULAJDONJOGÁNAK ÁTRUHÁZÁSA III. Nvtv. 14. (2) bekezdés Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. MNV. Zrt. gyakorolja 30 nap, jogvesztő a volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetén az állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi 16

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXCV. TÖRVÉNY (ÁHT.), VALAMINT A 368/2011. (XII.31.) KORM. RENDELET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL (ÁVR.)

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI RENDELETE I. Áht. 24. (2) bekezdés: A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45. napig nyújtja be a képviselő-testületnek. Elkülönülnek egymástól a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai. Áht. 23. (2) bekezdés A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza: a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, c) a költségvetési egyenleg összegét d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, beleértve a szabad pénzeszközök betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban 18

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI RENDELETE II. e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a c) és d) pont szerinti költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt, g) a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és h) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket. 19

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI RENDELETE III. Ávr. 24. (1) bekezdés A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni: a) a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adó bevételeket, a normatív hozzájárulásokat, támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat -, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, b) a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként, bb) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat, bc) az általános és céltartalékot, és bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait. 20

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI RENDELETE IV. Áht. 23. (3) bekezdés A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. => a képviselő testület rendelkezik felette, de ezt a jogát a polgármesterre vagy a képviselő-testület bizottságára ruházhatja Ávr. 24. (2) bekezdés Az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel, továbbá a képviselő-testület működésével, tagjainak díjazásával kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni. Elsősorban a képviselő-testület működéséhez, a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatainak ellátásához, a jegyzőhöz telepített államigazgatási feladatok végzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosításához, a vagyonkezelt ingó-ingatlan vagyon fenntartásához kapcsolódó bevételek és kiadások lesznek az önkormányzati hivatal költségvetési bevételei és kiadásai. Ávr. 24. (3) bekezdés A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül költségvetési szervenként a közfoglalkoztatottak számát is be kell mutatni. 21

A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata nem épül be a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe. => önálló költségvetés Áht. 27. (2) bekezdés A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. Az érintettek a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló tv. szerinti megállapodásban rögzítik. 22

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ZÁRSZÁMADÁSI RENDELETE Áht. 91. (1) bekezdés A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. Áht. 91. (2) bekezdés A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor az alábbi mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a) a 24. (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni, b) a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. -a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, és d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. 23

ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSA, ÁTCSOPORTOSÍTÁSA Áht. 34. (1) bekezdés a képviselő-testület hatásköre nem ruházhatja át sem a polgármesterre, sem a bizottságaira a helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai az Ávr.-ben meghatározott esetekben saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók => ha ilyenre kerül sor, a polgármester 30 napon belül tájékozatja a testületet 24

AZ ÖNKORMÁNYZATOK ADÓSSÁGOT KELETKEZTETŐ ÜGYLETEIHEZ TÖRTÉNŐ KORMÁNYZATI HOZZÁJÁRULÁS

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) A stabilitási tv. alapján az önkormányzatoknak (ideértve: a helyi és nemzetiségi önkormányzatokat, a többcélú és egyéb, jogi személyiségű társulásokat, valamint a térségi fejlesztési tanácsokat) a Kormány előzetes hozzájárulását kell kérniük a fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügyletek megkötéséhez. Működési célra pedig csak likvid hitelt vehetnek fel, amihez nem kell a Kormány hozzájárulása. Az eljárás két részre tagolódik: önkormányzatok előzetes adatszolgáltatása adósságkeletkeztetési szándékukról az önkormányzatok adott ügylethez való kormányzati hozzájárulás iránti kérelme Az adatszolgáltatási és engedélyezési eljárás kizárólag elektronikus úton, az Önkormányzati Előirányzat-gazdálkodási Modul (ÖNEGM) rendszeren keresztül zajlik. 26

A KORMÁNY HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL MEGKÖTHETŐ ÜGYLETEK Stabilitási tv. 10. (2) bekezdés az ország költségvetését érintő, az Európai Uniós vagy más nemzetközi szervezetnél elnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitel, a likvid hitel, valamint megyei jogú városok esetében a 100 millió Ft-ot, egyéb önkormányzatok esetében a 10 millió Ft-ot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügyletek. 27

AZ ÜGYLETHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS MEGADÁSÁNAK EGYÜTTES FELTÉTELEI Stabilitási tv. 10. (8) bekezdés az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó összes tárgyévi fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott költségvetési évi saját bevételeinek 50%-át a hozzájárulás megadása nem veszélyezteti a 2012. év utolsó napján várható államadósság-mutató csökkenését a 2011. év utolsó napján fennálló államadósság-mutatóhoz képest. 28

ELŐZETES ADATSZOLGÁLTATÁS Az önkormányzatok az adott költségvetési évben legkésőbb március 15-ig benyújtják az Igazgatósághoz a tárgyévben tervezett adósságot keletkeztető ügyleteikre vonatkozó főbb adatokat Korm. rendelet 3. (1) bekezdés adósságmegújító hitel esetén nem kell erre vonatkozó előzetes adatszolgáltatást teljesíteni kivételesen indokolt esetben kérhető az előzetes adatszolgáltatástól való eltekintés Igazgatóság, Kormányhivatal véleményezi az ügyleteket a BM és az NGM kialakítja álláspontját, majd a várható kérelmekről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter adott év áprilisának utolsó kormányülésére a Kormány tájékoztatása céljából előterjesztést nyújt be a tájékoztatás Kormány általi elfogadását követően a BM jelzi az ÖNEGM rendszerben, hogy az ügylet előzetesen támogatható-e vagy sem 29

KORMÁNYZATI HOZZÁJÁRULÁS IRÁNTI KÉRELEM az előzetes adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését követően nyújtható be, ha azonban ez alól felmentést kért az önkormányzat, akkor e nélkül is nyújthat be kérelmet ÖNEGM rendszeren keresztül Igazgatóság, Kormányhivatal véleményezi a kérelmet a BM és az NGM álláspontjának kialakítása Kormány döntése a hozzájárulás megadásáról minden hónap utolsó ülésén 30

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!