APÁTI JÁRÁS ÖNKÉNTES MENTŐCSOPORT PORTFÓLIÓJA 2014. MÁJUS 22-23-24. RÁKÓCZIFALVA NEMZETI MINŐSÍTŐ GYAKORLAT 1
A JÁSZAPÁTI JÁRÁS ÖNKÉNTES MENTŐCSOPORT PORTFÓLIÓJA 1) A JÁSZAPÁTI JÁRÁS ÖNKÉNTRES MENTŐCSOPORT BEMUTATÁSA A Jászberényi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2013-ban kiemelt feladatként tűzte ki az Apáti Járás Önkéntes Mentőcsoport megalakítását és rendszerbe állítását. A mentőcsoport megalakításakor célként fogalmazódott meg egy olyan összetett képességekkel bíró mentőcsoport létrehozása, felszerelése, működtetése és alkalmazási feltételeinek megteremtése, amely megfelelő vezetés és logisztikai biztosítás mellett alkalmas különböző mentési tevékenységek végrehajtására. Olyan képességű csoport megalakítása tehát, amely az EU polgári védelmi mechanizmusának megfelelően hosszabb távon is képes hozzájárulni a járásban és a megyében esetlegesen bekövetkező katasztrófahelyzetek hatékony kezeléséhez, felszámolásához, az életben maradás feltételeinek megteremtéséhez, és a normál élet visszaállításának biztosításához. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója 2013.. hagyta jóvá az Apáti Járás Önkéntes Mentőcsoport Megalakítási Tervét. A szervezeten belül 4 komponens alakult, összesen 47 fővel. A mentőcsoport területi rendeltetetésű polgári védelmi szervezeti formában működik. Megalakítását és felkészítését követően a 2013. november 30-án hajtotta végre a Rendszerbeállító Gyakorlatát. A mentőcsoport önkéntes tűzoltó egyesületek és polgárőr egyesületek alakították a katasztrófavédelmi kirendeltség irányításával. Az alapító tagokkal részben már hosszú évekre visszamenőleg szoros kapcsolata volt a kirendeltségnek. Egyértelmű célként fogalmazódik meg a Nemzeti Minősítő Gyakorlaton való részvétel és annak sikeres teljesítése. Ennek érdekében kirendeltségünk a mentőcsoport képességeit és személyi állományát a követelményekhez igazította. A csoport tagjait illetően végrehajtásra kerül a polgári védelmi kijelölő határozatok kiadása az új jogszabályi előírásoknak megfelelő formában. 2
Az Apáti Járás Önkéntes Mentőcsoport létszáma jelenleg 47 fő és az alábbiakban felsorolt szervezetek alkotják: 1. Jászalsószentgyörgy Község Tűzoltó Egyesület 2. Jászapáti Önkéntes Tűzoltó Egyesület 3. Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászivány 4. Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászszentandrás 5. Nagyközség Polgárőr Egyesület Jászladány 6. Jászalsószentgyörgy Községi Polgárőr Egyesület 7. Városi Polgárőrség Jászapáti 8. Jánoshida Település Polgárőr Egyesülete 9. Jászdózsai Polgárőrség 10. Községi Polgárőrség Alattyán 11. Jászkiséri Polgárőr Egyesület 12. Jászszentandrási Polgárőr Egyesület 2) SZERVEZETEK BEMUTATÁSA A csoportot alkotó szervezetek közül jó néhányan több évtizedes múltra tekintenek vissza. A szervezetek az alábbiakban kerülnek bemutatásra. 2.1 Jászalsószentgyörgy Község Tűzoltó Egyesület Az egyesület jogelődjének számító önkéntes tűzoltó testület 1927-ben alakult meg. A Jászalsószentgyörgy Község Tűzoltó Egyesület elsősorban Jászalsószentgyörgy közigazgatási területén lát el tűzoltási és műszaki mentési feladatokat. Tevékenységét alapszabályában és az együttműködési megállapodásokban foglaltak szerint végzi. A szervezet személyi állománya és felszerelése alkalmas tüzek, ár- és belvíz elleni védekezésre és különböző műszaki mentési feladatokra. Elhelyezése biztosított a közelmúltban felújított tűzoltószertárban. Feladatai ellátását 2 darab gépjárműfecskendő segíti. Az egyesület a lengyelországi Zglobice OSP tűzoltóival ápol kapcsolatot. 2.2 Jászapáti Önkéntes Tűzoltó Egyesület Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapszabályában vállalta, hogy Jászapáti közigazgatási határán belül aktívan részt vesz a mentő tűzvédelemben, azonban felkérés esetén más településen is készek vagyunk beavatkozni. Jelenleg 27 fő kiképzett vonulós tűzoltóval, valamint egy STEYR fecskendővel látjuk el a szakmai feladatokat. Pénzügyi támogatásunkat Jászapáti Város Önkormányzata biztosítja, emellett rendelkezünk csekély tagdíjbevétellel, továbbá pályázati lehetőségekkel is élünk. A jelentősebb beavatkozásokat tekintve részt vett egységünk mindkét hűtőgépgyári tűznél, 2009-ben Jászapátin egy V/K tűzesetnél, több helyi és vidéki vihar utáni munkálatban, valamint 2006-ban a Körös-zugban több napon keresztül 4 kollégánk vett részt az árvízi védekezésben. Egyesületünket 5 fő képviseli a Jászapáti Járási Mentőszervezetben. 3
2.3. Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászivány Egyesületük több mint 60 éves múltra tekinthet vissza. 1951-ben alakult az akkori törvényeknek megfelelően. Kezdetben a vonuló képességet egy pár ló, és egy kocsifecskendő biztosította, valamint állandó tűzfigyelő szolgálat működött. 1981-ben kapta egyesületük a 800 liter/perces kismotorfecskendőjét a hozzá tartozó alapfelszereléssel és utánfutóval. Az 1990-es években megtorpanás következett be az egyesület életében, a stagnálás jellemezte. Az idősebb generáció elmaradozott a fiatalok nem vitték tovább a hagyományokat. Szakfelszerelés tekintetében sem történt semmi változás. A rendszerváltást követően elmaradt az egyesület bírósági bejegyzése is. 2005-ben formálódott egy olyan csoport amely tenni akart a településen élők biztonságáért. A meglévő értékeken, egy megfiatalodott tagsággal - 14 fővel - alakult újjá 2006-ban, mint közhasznú egyesület. Az új tagság célkitűzései között szerepelt egy beavatkozni képes tűzoltó egyesület létrehozása. Ennek több feltétele volt. Az elmúlt években gondoskodtak tagságuk folyamatos szakmai képzéséről. Szakfelszereléseiket anyagi lehetőségeikhez mérten próbálják folyamatosan fejleszteni. A kárelhárítási feladatokon túl hangsúlyt fektetnek az utánpótlás nevelésre, a szabadidő hasznos eltöltésére, tűzmegelőzésre. Jelenleg 34 tagja van az egyesületnek, ebből 16 fő vállal vonulós szolgálatot. Egyesületük jó kapcsolatot ápol a jászsági tűzoltó egyesületekkel, hivatásos szervekkel és a települési civil szervezetekkel. 2.4. Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászszentandrás Jászszentandrás Községben 1925-ben került sor az Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalakítására..az egyesület töretlenül végzett eredményes munkájáért 1983-ban megkapta Jászszentandrás Községért emlékplakettet. Szakfelszereléseiket anyagi lehetőségeikhez mérten próbálják folyamatosan fejleszteni. A kárelhárítási feladatokon túl hangsúlyt fektetnek az utánpótlás nevelésre, a szabadidő hasznos eltöltésére, tűzmegelőzésre. 2.5 Polgárőr Egyesületek A polgárőrség Magyarország egyik nagy létszámú, az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezete. Célja az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítése, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvétel, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítése, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme. A Jászság szinte valamennyi településén működnek polgárőr egyesületek. A mentőcsoport tevékenyégében 8 egyesület tagjai vesznek részt. 4
3) A SZERVEZET FELÉPÍTÉSE A mentőcsoport az alábbi komponensekből áll:: Vezetési komponens (Jászberényi HTP hivatásos állomány) Felderítő komponens (területi polgári védelmi szervezeti forma) Műszaki mentő komponens (területi polgári védelmi szervezeti forma) Logisztikai komponens ((területi polgári védelmi szervezeti forma) A mentőcsoport parancsnok a Jászberényi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság hivatásos állományából került kijelölésre. A területi polgári védelmi szervezetbe (határozattal) beosztott létszám 46 fő. Területi polgári védelmi szervezetbe beosztott állomány részére a lakóhely szerinti illetékes polgármester adta ki a szervezetbe történő beosztó határozatot. A mentőcsoport teljes létszám adatait komponensenkénti és képességenkénti bontásban a melléklet szerinti állománytábla tartalmazza. 4.) AZ ALEGYSÉGEK BEMUTATÁSA, MŰKÖDÉSE 1.sz. ábra 2. sz. ábra 4.1 Vezetési komponens A komponens vezetője egyben a mentőcsoport egyszemélyi vezetője (parancsnok). Feladatai: A mentőcsoport riasztási, értesítési rendszerének kialakítása, működtetése, alkalmazásának megtervezése, megszervezése. Alkalmazás során a szervezeti egységek szakmai irányítása, kapcsolattartás a mentést irányító, vezető szervekkel, a mindenoldalú biztosítás megszervezése. 5
A híradási és az informatikai feladatok biztosítása az elöljáró szervek, valamint az alárendeltek felé. A kárhelyen tartózkodó, beavatkozó személyi állomány alegységenkénti, valamint képességenkénti híradásának biztosítása, továbbá a kárhelyszíni mobil infókommunikáció feltételeinek megteremtése a kapcsolattartás, az irányítás, a döntés-előkészítés és a jelentési rend működtetése érdekében. Folyamatos információgyűjtés, adatfeldolgozás, értékelés, elemzés, kapcsolattartás a kialakult helyzetnek megfelelően az elöljáró és együttműködő szervekkel. A szükséges szakértők bevonásával szakmai döntések előkészítése. A lakosság tájékoztatási, riasztási feladatokban, menetbiztosítási és rendfenntartási feladatokban való közreműködés más döntéshozó és együttműködő szervekkel. Tapasztalatok összegzése, dokumentálás, összefoglaló jelentések elkészítése. 4.2 Felderítő komponens A riasztás vétele után a feladat jellegének megfelelő csoportosításban a meghatározott technikai felszerelésekkel gyülekezés a megalakítási helyen. A megalakítási helyen a személyi állomány és a felszerelés ellenőrzése, feladat pontosítás, szükség esetén speciális és gyakorlati gyorsított ütemű felkészítés. A felderítő komponens önálló vagy részleges járási, de más járásban történő alkalmazása esetén kapcsolatfelvétel a segélykérő járás illetékes szerveivel. Kárhelyre utazás, az INSARAG Irányelvek szerinti SAR kutatási műveletek megkezdése, fizikai, valamint műszeres módszerekkel, vízi és földi alkalmazási területeken a mentésirányító utasítása alapján, az alábbi képességekkel: Eltűnt személyek megkeresése területen (fedett illetve nyílt terepen). Árvizek, belvizek, helyi vízkárok és vízi balesetek esetén víz felszíni és víz alatti szakfelderítés végrehajtása, mentés technikai biztosítása. Az INSARAG Irányelvek szerint az árvizek, belvizek, helyi vízkárok és vízi balesetek estén vízről és vízből való a mentés során jelentkező feladatok ellátása. A mentőcsoport parancsnok - önálló alkalmazás esetén a mentés vezetője- által meghatározott jelentési kötelezettség végrehajtása. A kutatás végrehajtása után a műszaki-mentő komponenssel együttműködve közreműködés a védekezési, kárelhárítási tevékenység végrehajtásában. Váltás, kiegészítő csoport fogadása, feladat átadása, tájékoztatása. A mentőcsoport parancsnok önálló alkalmazás esetén a mentés vezetőjénekutasítására, a személyi állomány és a felszerelés ellenőrzése után, a kárhelyről történő levonulás, megalakítási helyre utazás végrehajtása. Tapasztalatok összegzése, dokumentálás, összefoglaló jelentések elkészítése. 6
4.3 Műszaki-mentő komponens feladatai A riasztás vétele után a feladat jellegének megfelelő csoportosításában a meghatározott technikai felszerelésekkel gyülekezés a megalakítási helyen. A megalakítási helyen a személyi állomány és a felszerelés ellenőrzése, feladat pontosítás, szükség esetén speciális és gyakorlati gyorsított ütemű felkészítés. A komponens önálló, vagy részleges járási, de más járásban történő alkalmazása esetén kapcsolatfelvétel a segélykérő járás illetékes szerveivel. Kárhelyre utazás, a kutatás-felderítés után a vízkárelhárítás feladatainak megkezdése és végrehajtása a feladat jellegének megfelelően, az adott járás, illetve megye illetékes irányítójának (mentésirányító) utasítása alapján. A térségben lakók élet- és vagyonvédelme érdekében operatív beavatkozások elvégzése, úgymint: ideiglenes vízkárelhárítási művek kiépítése, káros belvizek kezelése, vízszennyezések lokalizálásának biztosítása kézi és gépi egységgel. A vízkárelhárítási feladatok helyi szakmai irányító iránymutatásai alapján történnek. Részt vesz továbbá a szükséges kimenekítési, érték- és életmentési, táborépítési, megvilágítási, egyéb műszaki mentési feladatok végrehajtásában. A mentőcsoport parancsnok önálló alkalmazás esetén a beavatkozás, vagy mentés vezetője által meghatározott jelentési kötelezettség végrehajtása. Váltás, kiegészítő csoport fogadása, feladat átadása, tájékoztatása. A mentőcsoport parancsnok - önálló alkalmazás esetén a mentés vezetőjének - utasítására, a személyi állomány és a felszerelés ellenőrzése után, a kárhelyről történő levonulás, megalakítási helyre utazás végrehajtása. Tapasztalatok összegzése, dokumentálás, összefoglaló jelentések elkészítése. 4.4 Logisztikai komponens feladatai A mentőcsoport beavatkozásához szükséges anyagok, eszközök, szerszámok, berendezések, járművek és munkagépek szükség szerinti biztosítása. A mentőcsoport saját erői logisztikai háttérbiztosításának megtervezése, megszervezése és végrehajtása. A bevetés feltételeinek megteremtése. Folyamatos kapcsolattartás, információegyeztetés a többi komponens vezetőivel. Váltás, kiegészítés, pihentetés lehetőségeinek megszervezése. Önálló logisztikai tevékenység ellátása, vagy annak megszervezése kárterületen. (Részvétel a bajbajutott lakosság alapvető ellátásában.) 7
5) CSAPATTAGOK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI Az egyes tagszervezetekbe jelentkezők kiválasztása és önálló módon történő alkalmazása az alegység parancsnokok, csoportvezetők, cégvezetők döntése alapján történik. A mentőcsoportban való részvétel az alábbi kritériumok vizsgálata és teljesülése alapján történhet: A tevékenységnek megfelelő dokumentált végzettség és szaktudás, Megfelelő dokumentált fizikai, egészségügyi és pszichikai állapot, Polgári védelmi szervezetbe történő beosztás elfogadása (nyilatkozat), A mentőcsoport működési szabályzatának elfogadása, Polgári védelmi szervezetbe történő beosztás, Polgári védelmi alapképzés és a vonatkozó Szervezeti és Műveleti Irányelvek megismertetése, Gyakorlaton történő alkalmazás, teljesítmény értékelése, Rendszeres képzéseken és gyakorlatokon való részvétel. A mentőcsoport teljes, vagy részleges valós helyzetben történő alkalmazása esetén, esetén az alábbi algoritmus szerint történik a tagok kiválasztása: A feladat alapján történő erő- és eszközigény számvetés, Tagok előzetes kiválasztása a feladat függvényében. Csapattagok előzetes kijelölése, Képességek és képesítések meglétének és a vonatkozó dokumentumok érvényességének vizsgálata, Bevetés előtti orvosi vizsgálat. A mennyiben a kiválasztott tag megfelel a kiválasztás feltételeinek, úgy részt vehet a bevetésen. 6) CSAPAT MOZGÓSÍTÁSA ÉS LOGISZTIKAI BIZTOSÍTÁSA Az Apáti Járás Önkéntes Mentőcsoport riasztása A JNSZ MKI Igazgatója szükség esetén javaslatot tesz az alkalmazási készenlétbe helyezésre jogosult személynek (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MVB elnök) a mentőcsoport alkalmazására, a rendelkezésére álló információk alapján. A JNSZ MVB elnök döntése alapján, kerül alkalmazásra a mentőcsoport. 1. számú ábra a kapcsolattartás rendjéről 2. számú ábra a mentőcsoport riasztásának folyamatáról 8
A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE BM OKF Főfelügyelet Tel: +36-1/469-4349 Fax: +36-1/469-4300 BM: 20-257, 20-247 EDR: 5200100 BM OKF Veszélyhelyzeti Központ Tel: +36-1/469-4323 Fax: +36-1/469-4321 BM: 20-362, 20-283 EDR: 5200500 Megyei Védelmi Bizottság Védelmi Titkárság Tel:+36-56/505-330 Fax:+36-56/374-424 BM: EDR: JNSZ MKI Főügyelet Tel:+36-56/510-045 Fax:+36-56/420-114 BM:31-105 EDR: Apáti Járás Önkéntes Mentőcsoport 1. Parancsnok: +36-30/684-5344 Logisztikai komponens Felderítő Komponens Műszakimentő komponens Jelmagyarázat: vezetékes és mobiltelefonos híradás EDR kapcsolat 9
A mentőcsoport értesítése, riasztása, és szükség szerinti megalakítási bázisra történő berendelése a (továbbiakban együtt riasztás) JNSZ MKI Igazgatójának utasítása alapján, a JNSZ MKI ügyelete által kerül végrehajtásra. A mentőcsoport parancsnoka a katasztrófavédelem hivatásos szerveinek ügyeletei (megyei, országos) útján folyamatosan tájékozódik a járás, a megye eseményeiről, a segélykérésekről, azok jellegéről, helyéről, a beavatkozás erő és eszköz igényeiről. Apáti Járás Önkéntes Mentőcsoport készenléti ideje A bevonásra tervezett önkéntes szervezetek a riasztástól számított 1-3 órán belül megkezdi a vonulást járáson kívüli alkalmazás esetén a mentőcsoport megalakítási bázisára, járáson belüli alkalmazás esetén a mentőcsoport parancsnoka által meghatározott, a kárhely közelében lévő gyülekezési helyre. Az Apáti Járás Önkéntes Mentőcsoport logisztikai biztosítása A felkészítés (kiképzés, gyakorlat), a polgári védelmi szolgálat ellátásának igazolt költségei annak elrendelőjét terhelik. A JNSZ MKI részéről kijelölt szakember látja el a logisztikai koordinációs feladatokat. Biztosítja az igazgatóság bevonható eszközeinek nyilvántartását és szükség esetén kezdeményezi azok igénybevételét. 10
7) KIKÉPZÉSEK, GYAKORLATOK, FELKÉSZÍTÉSEK RENDSZERE Az Apáti Járás Önkéntes Mentőcsoport felkészítése A mentőcsoport részét képező szervezetek tagjai rendelkeznek mindazon minősítésekkel és vizsgákkal (pl. kisgépkezelő, stb.) amellyel a mentőcsoporton kívüli tevékenységüket ellátják. Ebből kifolyólag nem részesülnek alapképzésben, hanem a speciális hazai és nemzetközi terminológiákat, módszereket és eljárásokat sajátítanak el az aktuális jogi környezetben: Elméleti ismeretek: katasztrófa-elhárítás, mentés jogszabályi előírásai; polgári védelmi kötelezettség, polgári védelmi szervezetek; bevetés, irányítás, tervezés, szervezés; nemzetközi terminológiák, fogalmak, szervezetek, módszerek, eljárások; nemzetközi segítésnyújtás elvei és gyakorlata; mentésben való részvétel alapelvei, ENSZ INSARAG irányelvek; vezetési ismeretek, módszerek, csoport stratégiák, motiváció. Gyakorlati ismeretek: nyelvismeret, szakmai, illetve kommunikációs készség; bevetés szervezési, szükséghelyzet kezelési, mentési tapasztalatok; kommunikáció, híradás, kapcsolattartás, jelentési rendszer; folyamatos veszélyhelyzeti tréning, és készségfejlesztés; gyakorlás, gyakoroltatás, esettanulmányok megoldásával, elemzésével; terepen végrehajtandó gyakorlatok. Speciális ismeretek: Elméleti praktikus ismeretek a segítségnyújtás jellegének megfelelően; a szomszédos megyékről, országról, szokásokról; kárhelyzetről, munkaterületről; együttműködőkről és közös munkavégzésről; pszicho-szociális ellátásról, katasztrófa pszichológiáról; viselkedési kódex alapelveiről. Alkalmasság: egészségügyi, fizikai állapot, munkaalkalmasság; állandó és időleges védettség (védőoltás); pszichikai adottságok; készségek, fejleszthető tulajdonságok; stressz-helyzeti felkészítés. Az 2011. évi CXXVIII. törvény 56. (1) bekezdése értelmében a polgári védelmi szervezet tagja határozattal polgári védelmi kiképzésre és gyakorlatra osztható be (felhívás), melynek 11
időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A felkészítés előre meghatározott munkarend szerinti riasztással indul. A beérkezést követően 6-8 óra kiképzés (elméleti felkészítés) történik, majd ezt követően indul a terepen végrehajtandó gyakorlat, amely minden évben más szituációra épül, önálló terv szerint. Különös hangsúlyt kell fektetni az INSARAG Irányelvek ismertetésére és gyakoroltatására, valamint arra, hogy az egyébként önálló csapatok megismerjék egymás eljárását, technikai eszközeit, és ennek birtokában egységesen tudjanak fellépni a katasztrófa helyzet felszámolásában. 8) FELSZERELÉSEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK RENDSZRE, JAVÍTÁSA, KARBANTARTÁSA A mentőcsoportba bevont egységek felszereléseinek (járműveknek, szakfelszereléseknek) meglétéért, műszaki állapotáért, azok tanúsítványaiért, valamint a megfelelőségi okmányok érvényességéért a mentőcsoportba bevont egyesület vezetője a felelős. Rendszeresen egyeztetésre kerülnek a technikai eszközök és felszerelések, a változások pedig átvezetésre kerülnek a nyilvántartásokban. 9) EGÉSZSÉGÜGYI, ORVOSI ELLÁTÁS MÓDJA A csoport tagjainak felelőssége a nyilatkozatokban vállaltakon felül az általános fizikai, egészségügyi állapotukra, valamint az időszakos orvosi alkalmassági felülvizsgálatok meglétére terjed ki. Alkalmazás (gyakorlat vagy valós alkalmazás) esetén a mentőcsoport parancsnoka ellenőrzi az összes felszerelést, az állományának egészségügyi állapotát.. Csatolt mellékletek: 1. BM OKF területi szervének ajánlása 2. Csapat műveleti eljárási rendje, működése 3. Kiképzettséget igazoló dokumentumok 4. Csapattagok névsora beosztás szerint 5. Felszerelések listája (cargozott és teljességi) 6. Fotók (kis felbontással) 12