Tóvári Judit
MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK
ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Tóvári Judit Eger, 2011
Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005
Tartalom 1. Bevezetés... 11 1.1 Célkitűzés (kurzusra)... 11 1.2 A kurzus tartalma (A tíz lecke felsorolása)... 11 1.3 A kurzus tömör kifejtése... 11 1.4 Kompetenciák és követelmények... 11 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók... 12 2. Az elektronizáció hatása és a dokumentumtípusok új nemzedéke... 13 2.1 Célkitűzés... 13 2.2 Tartalom... 13 2.3 A könyvtár a digitális korban... 13 2.3.1 A katalógus fogalmának átértékelődése... 13 2.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának átértékelődése... 15 2.5 Az elektronikus bibliográfiai forrás fajtái és típusai... 16 2.6 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói... 18 2.6.1 Bridge Disc... 19 2.6.2 CD-DA (Compact Disc Digital Audio)... 19 2.6.3 CD-I (Compact Disc Interactive)... 19 2.6.4 CD-R (CD Recordable)... 20 2.6.5 CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory)... 20 2.6.6 CDV (Compact Disc Video)... 20 2.6.7 DVC (Digital Video Casette)... 21 2.6.8 DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile Disc)... 21 2.6.9 DVI (Digital Video Interactive)... 23 2.6.10 Foto-CD... 23 2.6.11 Hajlékony lemez... 23 2.6.12 Video-CD... 23 2.7 Összefoglalás... 23 2.8 Önellenőrző kérdések... 24 3. Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába... 25 3.1 Célkitűzés... 25 3.2 A lecke témakörei... 25 3.3 A tananyag kifejtése... 25 3.3.1 Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásának szabványai... 25 3.3.2 Bibliográfiai egység fizikai egység... 26 3.3.3 Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus... 26 3.3.4 A bibliográfiai adatok forrásai... 28 3.3.5 A források figyelembevételének sorrendje... 29 3.4 Összefoglalás... 32 3.5 Önellenőrző kérdések... 32 5
4. Az elektronikus forrás bibliográfiai leírásának szerkezete... 33 4.1 Célkitűzés... 33 4.2 A lecke témakörei... 33 4.3 A tananyag kifejtése... 33 4.3.1 A bibliográfiai szint... 33 4.3.2 Az egy- és többlépcsős leírás... 33 4.3.3 Adatcsoport adat adatelem... 35 4.3.4 Az egyezményes jelek... 36 4.3.5 Az adatok írásmódja... 37 4.4 Összefoglalás... 39 4.5 Önellenőrző kérdések... 40 5. A cím- és szerzőségi közlés... 41 5.1 Célkitűzés... 41 5.2 A lecke témakörei... 41 5.3 A tananyag kifejtése... 41 5.4 Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei... 41 5.4.1 Az 1. adatcsoport adatainak bibliográfiai forrásai... 41 5.4.2 Az 1. adatcsoport szerkezete... 42 5.4.3 A címadatok... 44 5.4.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás általános megnevezése... 51 5.4.5 Az elektronikus bibliográfiai forrás szerzőségi adatai... 51 5.4.6 A szerzőségi adat részei és egyezményes jelei... 54 5.4.7 A szerzőségi adatok bibliográfiai forrása, az adatok leírásának módja54 5.4.8 A szerzőségi adatok egyezményes jelei... 56 5.4.9 A függelék adatai a leírásban... 57 5.4.10 A szerzőségi adatok sorrendje a leírásban... 57 5.4.11 Összefoglalás... 57 5.5 Önellenőrző kérdések... 57 6. A gyűjtemények leírása... 59 6.1 Célkitűzés... 59 6.2 Tartalom... 59 6.3 A tananyag kifejtése... 59 6.4 Különböző szerzők műveinek gyűjteménye... 59 6.4.1 Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény... 59 6.4.2 Összefoglaló címmel rendelkező többszerzős gyűjtemény... 61 6.5 A szerzői gyűjtemény... 62 6.6 Összefoglalás... 63 6.7 Önellenőrző kérdések... 63 7. A kiadásjelzés és az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai... 64 7.1 Célkitűzés... 64 7.2 Tartalom... 64 7.3 A tananyag kifejtése... 64 7.3.1 A kiadás értelmezése elektronikus bibliográfiai forrás esetén... 64 7.3.2 A Kiadás adatcsoport szerkezete... 64 6
7.3.3 Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei. 65 7.3.4 A leírás nyelve, az adatok írásmódja... 66 7.3.5 Az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai... 68 7.3.6 Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége... 70 7.4 Összefoglalás... 71 7.5 Önellenőrző kérdések... 72 8. A megjelenés és a fizikai jellemzők... 73 8.1 Célkitűzés... 73 8.2 A lecke témakörei... 73 8.3 A tananyag kifejtése... 73 8.3.1 A megjelenés értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetén 73 8.3.2 A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei... 75 8.3.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja... 75 8.3.4 Az adatcsoport szerkezete... 75 8.3.5 A megjelenés helyének nyelvtani alakja... 76 8.3.6 A megjelenés helyének párhuzamos adata... 77 8.3.7 Egy kiadó több székhellyel... 77 8.3.8 A kiadványban nem közölt megjelenési hely... 78 8.3.9 A kiadó neve... 78 8.3.10 A kiadó nevének párhuzamos adata... 79 8.3.11 Az ismeretlen kiadó... 80 8.3.12 A megjelenés éve(i)... 80 8.3.13 A megjelenés évének alakja a leírásban... 81 8.3.14 A gyártás székhelye és a gyártó neve... 82 8.3.15 Közös kiadások megjelenési adatcsoportja... 82 8.3.16 A fizikai jellemzők... 83 8.3.17 A fizikai hordozó megnevezése és terjedelme... 83 8.3.18 Egyéb fizikai jellemzők... 84 8.3.19 A méret... 84 8.3.20 A mellékletek... 85 8.4 Összefoglalás... 85 8.5 Önellenőrző kérdések... 86 9. A sorozat adatai... 87 9.1 Célkitűzés... 87 9.2 A lecke témakörei... 87 9.3 A tananyag kifejtése... 87 9.3.1 A leírás 6. adatcsoportja, a Sorozat... 87 9.3.2 Az adatcsoport szerkezete... 87 9.3.3 A sorozat főcíme... 89 9.3.4 A sorozat párhuzamos címe és egyéb címadata... 91 9.3.5 A sorozat szerzőségi közlése... 91 9.3.6 A sorozat ISSN-je... 92 9.3.7 A sorozaton belüli szám... 92 7
8 9.3.8 Egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás... 93 9.4 Összefoglalás... 93 9.5 Önellenőrző kérdések... 94 10. A megjegyzések és a terjesztési adatok... 95 10.1 Célkitűzés... 95 10.2 A lecke témakörei... 95 10.3 A tananyag kifejtése... 95 10.4 A Terjesztés adatcsoport adatai, egyezményes jelei, forráshelyei... 103 10.4.1 Minták az adatcsoport szerkezetére:... 103 10.4.2 A szabványos nemzetközi azonosító szám... 104 10.4.3 A kulcscím... 104 10.4.4 A csomagolás... 104 10.4.5 A terjesztési feltételek és az ár... 104 10.5 Összefoglalás... 105 10.6 Önellenőrző kérdések... 105 11. A feltárás alapjai HUNMARC formátumban... 106 11.1 Célkitűzés... 106 11.2 A lecke témakörei... 106 11.3 A tananyag kifejtése... 106 11.3.1 A feltárás alapjai HUNMARC formátumban... 106 11.3.2 Elektronikus dokumentumok gépi feldolgozásakor használatos fontosabb adatmezők és megjelenítésük... 107 11.3.3 A 856-os mező definíciója... 108 11.3.4 A 856-os adatmező tartalomjelölői... 108 11.3.5 A feldolgozás folyamata, az adatok megjelenítése... 112 11.3.6 Statikus és dinamikus weblapok és részdokumentumaik feldolgozása... 116 11.3.7 Az elektronikus bibliográfiai forrás adatai rejtett bibliográfiákban és irodalmi hivatkozásokban... 117 11.4 Összefoglalás... 118 11.5 Önellenőrző kérdések... 119 12. Összefoglalás... 120 12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása... 120 12.2 Tartalmi összefoglalás... 120 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása... 121 12.3.1 Az elektronizáció hatása és a dokumentumtípusok új nemzedéke... 121 12.3.2 Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába... 121 12.3.3 Az elektronikus forrás bibliográfiai leírásának szerkezete... 122 12.3.4 A cím- és szerzőségi közlés... 122 12.3.5 A gyűjtemények leírása... 122 12.3.6 A kiadásjelzés és az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai122 12.3.7 A megjelenés és a fizikai jellemzők... 123 12.3.8 A sorozat adatai... 123
12.3.9 Megjegyzések és terjesztési adatok... 124 12.3.10 Az elektronikus bibliográfiai forrás elérhetőségét lehetővé tevő HUNMARC mező... 124 13. Kiegészítések... 125 13.1 Irodalomjegyzék... 125 13.2 Glosszárium, kulcsfogalmak értelmezése... 125 14. Ábrajegyzék... 132 15. Médiaelemek... 134 16. Tesztek... 135 16.1 Próbateszt... 135 16.2 Záróteszt A.... 137 16.3 Záróteszt B.... 140 16.4 Záróteszt C.... 144 9
1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉS (KURZUSRA) Az információs technológia fejlődésével a világhálón elérhető virtuális információforrások színes kavalkádja jelenik meg. Egyetlen DVD-n egész könyvtárnyi irodalom érhető el, amely hordozóanyagától függetlenül éppúgy részét képezik egy-egy könyvtár állományának, mint a hagyományos nyomtatott dokumentumok, viszont speciális adatai révén speciális feldolgozói ismereteket kíván. Nemzeti kulturális örökségünk egy része digitális könyvtárakban érhető el a világ bármely részéről. A nagytömegű információ kereshetősége az internetes keresőmotorokénál pontosabb, mélyebb és célirányosabb keresést tesz szükségessé, ami az információforrások bibliográfiai azonosító adatainak és nemzetközi méretű hozzáférési pontjainak feldolgozásával, online elérésű katalógusokba szervezésével oldható meg. 1.2 A KURZUS TARTALMA (A TÍZ LECKE FELSOROLÁSA) 1. Bibliográfiai forrástipológia 2. Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai leírásába 3. A bibliográfiai leírás szerkezete 4. A cím- és szerzőségi közlés 5. A gyűjtemények leírása 6. A kiadásjelzés és az elektronikus bibliográfiai forrás speciális adatai 7. A megjelenés és a fizikai jellemzők 8. A sorozat adatai 9. A megjegyzések és a terjesztési adatok 10. Az elektronikus bibliográfiai forrás MARC formátumú feldolgozása 1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A könyvtár a digitális korban. Dokumentumtipológia. Az elektronikus dokumentum jellegzetességei, a példány fogalma. Az elektronikus dokumentumok fajtái és típusai. Az elektronikus dokumentum fizikai hordozói. Közvetlen és távoli elérésű elektronikus dokumentum. Bibliográfiai egység fizikai egység. Egy mű, többféle dokumentumtípus. A bibliográfiai adatok forrásai, a források figyelembevételének sorrendje. A belső forrás értelmezése. A bibliográfiai leírás szerkezete, a leírás bibliográfiai szintje. A HUNMARC leíró mezői elektronikus dokumentumok esetében. A dokumentumtípus általános megnevezése és kódolása HUNMARC-ban. Gyűjtemények leírása. A kapcsolatmezők. 1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK A hallgató a tananyag elsajátítása után képes lesz kezelni, válogatni, értékelni a közvetlen és a távoli elérésű bibliográfiai forrásokat, helyesen fog tudni hivatkozni elektronikus 11
forrásokra. Képes lesz a nemzetközi adatcsere céljára is elkészíteni a bibliográfiai rekordot az elektronikus bibliográfiai forrásról. Követelmény a HUNMARC bibliográfiai csereformátum szabályzat ismerete, önálló alkalmazása. 1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A tananyag gyakorlat közben sajátítható el, amihez föltétlenül szükség van az irodalomjegyzékben megadott segédletek használatára. 12
2. AZ ELEKTRONIZÁCIÓ HATÁSA ÉS A DOKUMENTUMTÍPUSOK ÚJ NEMZEDÉKE 2.1 CÉLKITŰZÉS Ebből a leckéből a hallgató megismerheti az elektronikus bibliográfiai források jellemzőit, lehetséges csoportosításukat, felosztásukat. A lecke ismereteket nyújt a fizikai hordozók felismeréséhez, amire a hallgatónak a bibliográfiai leírás 7. adatcsoportjának elkészítésekor szüksége lesz. 2.2 TARTALOM A könyvtár a digitális korban Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának átértékelődése Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói 2.3 A KÖNYVTÁR A DIGITÁLIS KORBAN 2.3.1 A katalógus fogalmának átértékelődése A digitális korban átértékelődik a könyvtár fogalma. Míg a hagyományos könyvtárfelfogás a bibliográfiai forrás fizikai birtoklására helyezte a hangsúlyt, mára ez áthelyeződött az információ elérhetővé tételére, ami a könyvtárak hálózati információközvetítő szerepének a hangsúlyozását, a falak nélküli könyvtár elfogadottá válását vonja maga után. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felhasználó számára biztosítani kell a megfelelő bibliográfiai forrás és szolgáltatás megtalálását, amihez azonos eszközökkel elérhető elosztott szolgáltatásokra, a gyűjtemények hipermédia feldolgozására van szükség. A multimédia tartalom mindennapos követelménnyé válik. A könyvtár állományának egyre jelentősebb részét képezik tehát az elektronikus úton elérhető tartalmak, amelyeket éppúgy szolgáltatnia kell, mint a hagyományos bibliográfiai forrásokat. A megfelelő szolgáltatás előfeltétele ezeknek az elektronikus bibliográfiai forrásoknak a könyvtári feldolgozása. A hagyományos katalógus funkciója, hogy tájékoztasson egy adott könyvtár állományáról, elvezessen az ott megtalálható bibliográfiai forrásokhoz. Ez a katalógus a bibliográfiai forrás adatain kívül ezért csak a helyileg tárolt bibliográfiai források fizikai értelemben vett lelőhelyéről ad információt. A hálózati bibliográfiai forrásokat is szolgáltató falak nélküli könyvtár katalógusa ezzel szemben elérhetést biztosít a helyben tárolt és a hálózaton elérhető (tehát fizikailag valahol máshol tárolt) anyagokhoz. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak az információ lelőhelyének adatait adja meg, hanem magához az elektronikusan tárolt információhoz való hozzáférést is biztosítja. Magát az információt szolgáltatja, nemcsak a lelőhelyet. 13
1. kép Az elektronikus katalógus információi A katalógus fogalmának átértékelése tehát azt jelenti, hogy a saját állományról nyújtott bibliográfiai adatszolgáltatás kibővül a nemcsak saját állományból elérhető teljes szövegű információ szolgáltatásával. A felhasználó kétféle bibliográfiai forrással fog találkozni: azokkal a bibliográfiai forrásokkal, amelyek eléréséhez a katalógus csak a lelőhely-adatokat adja meg, és azokkal a bibliográfiai forrásokkal, amelyek linkeken keresztül közvetlenül elérhetők. A katalógus fogalma más szempontból nem változik, továbbra is az a feladata, hogy formai és tartalmi szempontból rendszerezett információt szolgáltasson egy meghatározott felhasználói kör számára. A katalógus tehát továbbra is a könyvtár gyűjtőkörének a függvénye marad. A hálózaton elérhető bibliográfiai források közül a könyvtár csak azokat fogja katalogizálni, amelyek beletartoznak a gyűjtőkörébe. Ezek általában azok az eszközök, amelyek a helyi felhasználók számára fontos kutatási anyagok, amelyekkel a tájékoztató szolgáltatások fejleszthetők, amelyek a könyvtárosok készségeit és tudását fejlesztik. 14
2.4 AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS JELLEGZETESSÉGEI, A PÉLDÁNY FOGALMÁNAK ÁTÉRTÉKELŐDÉSE Az elektronikus hozzáférésű bibliográfiai forrásoknak vannak olyan sajátosságaik, amelyek az elérhetőséget, megfoghatóságot illetően jelentősen eltérnek a nyomtatott bibliográfiai forrásokétól. A nyomtatott könyv mindig egyedi, befejezett, változtathatatlan, kezelése lineáris. Ha ugyanazon mű akár változatlan formában is, de újabb kiadásban megjelenik, az egy újabb bibliográfiai forrásnak számít, új leírás készül róla. A példány egyúttal fizikai egységet is jelent. Ezzel szemben az elektronikus bibliográfiai forrás képlékeny, változtatható, a különböző bibliográfiai források linkekkel összekapcsolhatók, fizikai, de nem szerzői jogi értelemben korlátlanul másolhatók. A példány fogalma sem olyan egyértelmű, mint a nyomtatott könyv esetében, mert magát a bibliográfiai forrást egyidejűleg több felhasználó is elérheti és használhatja. Alaposan át kell tehát gondolni, hogy elektronikus környezetben mit is értünk bibliográfiai forrás alatt, és mi a célja a feldolgozó munkának. A feldolgozó munka célja bibliográfiai forrástípustól függetlenül mindig a bibliográfiai kontroll megvalósítása. Célja annak ellenőrzése, számbavétele, hogy egy bizonyos felhasználói kör számára milyen rögzített szellemi tartalmak állnak rendelkezésre ország- és nyelvi határoktól függetlenül, vagy egy meghatározott más szempont például nyelvi, földrajzi határ, téma, stb. szerinti gyűjtőkörben milyen bibliográfiai források jelentek meg. Az elektronikus bibliográfiai forrás képlékenysége miatt éppen a bibliográfiai kontroll szempontjából tűnik problematikusnak. A bibliográfiai forrást a fogalom meghatározásakor kétféleképpen közelíthetjük meg: a bibliográfiai forrás mint tárgyi valóság oldaláról és a tárgyi valóságban rejlő információ oldaláról. Ha a bibliográfiai forrást a tárgyi valóság oldaláról közelítjük meg, azt homogén, egyetlen fizikai tulajdonságként értelmezzük, aminek például állandó oldalszáma, gerincmérete, lineáris tartalma van, amit egy vagy több szerző alkotott. E megközelítés szerint a bibliográfiai forrás például könyv, kotta, időszaki kiadvány stb. Ezek a bibliográfiai források a maguk fizikai valóságában alkotnak gyűjteményt, amit vagy tematikusan, vagy bibliográfiai forrástípusok szerint rendeznek. A tárgyi valóság oldaláról megközelített bibliográfiai forrás egyedi és állandó. Ha a bibliográfiai forrást az információ oldaláról közelítjük meg, azt látjuk, hogy az információ nem csupán valamely kézzel fogható, a maga fizikai valóságában létező bibliográfiai forrásban jelenhet meg, hanem olyan heterogén bibliográfiai forrásban is, amelyben az információk hiperlinkekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az elektronikus bibliográfiai forrást a felhasználó is manipulálhatja, összekapcsolhat bibliográfiai forrásokat vagy azok részeit, és így új bibliográfiai forrást hozhat létre. Ez a lehetőség szerzői jogi kérdéseket is felvet, nevezetesen azt, hogy ki a szerzői jog tulajdonosa a manipulált, így újnak tekinthető 15
bibliográfiai forrás esetén. A bibliográfiai forrás ebben az esetben is egyedi marad, de nem állandó. Az elektronikus bibliográfiai forrás legfontosabb jellemzője tehát a digitálisan kódolt tartalom, ami vagy valamilyen fizikai hordozón jelenik meg, és ekkor használatához számítógéphez illesztett periféria (lemezmeghajtó) szükséges, vagy távoli elérésű bibliográfiai forrás, amelyek esetében a fizikai hordozót máshol tárolják. Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásakor a bibliográfiai kontroll megvalósítása érdekében információt kell nyújtani a leírás tárgyához kapcsolódó olyan jellemzőkről, mint például hipertext, linkek, web oldalak, verziók, megjelenítési formátumok, navigációs lehetőségek, stb. 2.5 AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS FAJTÁI ÉS TÍPUSAI Az információ rögzítésének módja számos bibliográfiai forrástípust eredményezett. E bibliográfiai forrástípusoknak saját, egyedi vonásai alakultak ki, amelyek csak arra a bibliográfiai forrástípusra jellemzőek, és megkülönböztetik a többitől. Elektronikus bibliográfiai forrásnak (dokumentumnak) azok az objektumok nevezhetők, amelyek digitálisan kódoltak, és használatuk csak számítógépes hardver- és szoftvereszközökkel valósulhat meg. Ezért nem elektronikus bibliográfiai forrás például a videodisc, vagy az audio CD, viszont az elektronikus forrás tartalmazhat hangfelvételt is. 16 2. kép Hangfelvételt is tartalmazó elektronikus forrás
Az alábbi táblázatban a nyomtatott és az elektronikus bibliográfiai források főbb típusainak a felsorolását látja. Eddigi ismeretei alapján próbáljon meg bibliográfiai forrástípusonként olyan jellemzőket összegyűjteni, amelyek csak arra a típusra jellemzők. 1. A bibliográfiai források típusai A nyomtatott bibliográfiai források típusai Könyv Időszaki kiadvány Kotta Képi bibliográfiai források Az elektronikus bibliográfiai forrás típusai Program Adat típusú bibliográfiai forrás Online szolgáltatás A fenti táblázatba foglalt típusok mindegyikét tovább lehet osztani, így például az időszaki kiadvány lehet hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat; a kotta lehet partitúra, szólam stb. Az elektronikus bibliográfiai források típusai közül az adatbibliográfiai forrás az, amelyik a hagyományos bibliográfiai forrástípusok mindegyikét is magában foglalja. Például az elektronikus bibliográfiai forrás is lehet időszakos megjelenésű, lehet szöveg, kép, hangzó anyag és mindezek együttese is. A számítógép megjelenésének egyenes következménye volt egy olyan új bibliográfiai forrástípus megjelenése, amelynek használatához számítógépre van szükség, mert tartalma digitálisan kódolt. Ennek a tartalomnak az elérése kétféle módon történhet: 1. vagy úgy, hogy a felhasználó maga helyezi be személyi számítógépébe e tartalom fizikai hordozóját, például a CD-ROM-ot, 2. vagy úgy, hogy hálózaton keresztül éri el. Ennek legtipikusabb esete az interneten keresztül elérhető bibliográfiai forrás. Az első esetben helyi hozzáférésű, a második esetben távoli hozzáférésű bibliográfiai forrásról beszélünk. Az elektronikus bibliográfiai forrásokat a megjelenés gyakorisága szerint is csoportosíthatjuk, eszerint lehetnek a) eseti megjelenésű bibliográfiai források, amelyek egy vagy több fizikai egységből állhatnak, de ezek az egységek befejezett egészként jelennek meg, mint például az egy- vagy többkötetes könyv, b) időszakos megjelenésűek, mint például az elektronikus újságok, hírlevelek. Az elektronikus bibliográfiai forrás három nagy típusra osztható: Program, ami lehet alkalmazói program, adatbázis-kezelő program, biztonsági program, CAD program, játékprogram, 17
grafikai program, kiadványszerkesztő program, programnyelv, szövegszerkesztő program, táblázatkezelő program, zenei program, rendszerprogram, keresőprogram, operációs rendszerprogram, programozási nyelv program, segédprogram, vírusirtó program. 2. Online, vagy offline formában elérhető elektronikus adatforrás, úgymint ábrázolás, betűkészlet, bibliográfiai adatbázis, felmérési adat, folyóirat (időszaki kiadvány), hangzó anyag, hírlevél (időszaki kiadvány), interaktív multimédia, játék, kartográfiai anyag, kép, kotta, kutatási jelentés, napilap (időszaki kiadvány), népszámlálási adat, szöveg, szöveges adatbázis, térkép. Ezeknek a bibliográfiai forrásoknak lehet nyomtatott változatuk is. Az elektronikus változat helyi és távoli elérésű egyaránt lehet. A programok csak elektronikusan érhetők el. 3. Az online szolgáltatás mint elektronikus bibliográfiai forrás külön kategóriát képvisel. Lehet nyilvános, de lehet csak egy bizonyos felhasználói kör számára hozzáférhető. 2.6 AZ ELEKTRONIKUS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS FIZIKAI HORDOZÓI A fizikai hordozó csak a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás esetében értelmezhető! A nem papír alapú hordozók különböző fajtái más-más forrás tárolására alkalmasak, tehát nem a hordozó anyag önmagában, hanem a hordozott forrással együtt dönti el, hogy elektronikus bibliográfiai forrásnak számít-e, vagy sem. (Például a papír, mint hordozó anyag önmagában még nem dönti el, hogy a dokumentum könyv-e, vagy időszaki kiadvány). 18
De igaz ez a megállapítás a hálózati dokumentumokra is. ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA Ügyeljen arra, hogy ne keverje össze az elektronikus bibliográfiai forrást magával a hordozóval! Az Encarta 95 című elektronikus bibliográfiai forrás típusa interaktív multimédia, műfaja enciklopédia, a mű fizikai hordozója pedig CD-ROM. 3. kép Közvetlen elérésű bibliográfiai forrás Leggyakrabban az alábbi hordozók fordulnak elő: 2.6.1 Bridge Disc Olyan CD-ROM/XA formátumú lemez, amely audio és vizuális adatokat egyaránt tartalmaz, és mind PC CD-ROM meghajtón, mind CD-I meghajtón lejátszható, de a PC-n történő lejátszáshoz speciális program szükséges. Ilyen bridge disc a Foto CD, a Video CD, vagy a Karaoke CD. 2.6.2 CD-DA (Compact Disc Digital Audio) Az audio CD (CD-DA, Compact Disc Digital Audio) leírását a Philips és a Sony cégek 1982-ben jelentették meg a Red-book-ban, és ezzel elkezdődött a színes könyvek korszaka. A CD eredetileg hanghordozónak készült. A számítógépes fejlesztők és piackutatók azonban hamarosan rájöttek, hogy nemcsak hangadatok rögzíthetők digitálisan, hanem számítógépes adatok is. Így hozták létre 1984-ben az első CD-ROM-ot. Az adattárolás megoldása után az eredeti típust CD-DA-nak nevezték el. Csaknem minden ma megvásárolható zenei anyaghoz ilyen formátumú lemezeken juthatunk hozzá. Az adathordozó felülete hangsávokra (track) oszlik, amelyeket rendszerint 2 másodperc szünet választja el egymástól. A hangsávok hangkódolási formátuma azonos a Windows Wave fileformátuméval. A CD-DA 72 percnyi műsor rögzítésére képes. Hagyományos CD lejátszókon, CD-I és CD-ROM meghajtókon is lejátszható. (A hagyományos CD-lejátszó azonban nem képes értelmezni sem a CD-I-t, sem a CD-ROM-ot.) 2.6.3 CD-I (Compact Disc Interactive) Interaktív optikai lemez, ami álló- és mozgókép rögzítésére egyaránt alkalmas. Ez volt az első olyan technológia, amelynek segítségével mozifilmeket CD méretű korongra má- 19
soltak. A kép és a hang azonban rossz minőségű volt, így nem terjedt el annyira, mint a DVD. 20 2.6.4 CD-R (CD Recordable) Egyszer írható, és többször olvasható optikai lemez. A felvitt adatok nem törölhetők, nem módosíthatók. 2.6.5 CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory) Kb. 600 MB adatot rekordok, állományok formájában tároló, 12 cm átmérőjű optikai lemez. CD-ROM meghajtókon audio CD is lejátszható, de az audio CD meghajtója a CD- ROM-ot nem tudja értelmezni. A CD lemezek bevezetősávja tartalmazza a lemez tartalomjegyzékét, a legutolsó sáv vége után pedig a zárókód található. Amikor a CD lejátszó ezt a kódot érzékeli, automatikusan leállítja a lemezt. A CD-ROM-on hatékonyan tárolhatunk különböző típusú állományokat, melyek megváltoztatására nincs szükség. Az audio CD csak egyszeres sebességgel játszható le, a CD- ROM sebessége viszont igen gyorsan elérte a 24 48-szoros értéket. A CD-ROM és az audio CD között alapvetően két különbség van: 1. Mindkét rendszer szektorokra osztja a lemez felületét, de az audio CD esetén nincs jelentősége a szektor tartalmának. CD-ROM-nál a szektorban felhasználói és egyéb (vezérlő és hibajavító) adatok találhatók. Minden lemez legfeljebb 333 000 szektort tartalmazhat. 2. Az audio CD sáv (zeneszám) szervezésű, a CD-ROM-on az adatok állományokba vannak szervezve. Minden CD-ROM olvasásához szükség van állománykezelő rendszerre. A CD-ROM nem használhatja a szektor minden bájtját adattárolásra. Az audio CD viszont minden bájtot a hangadatok tárolására használ. A szektorban lévő első 12 bájt a szektorok elválasztására szolgáló szinkronizációs mintát tartalmaz. A szektor azonosítása a szinkronmintával és a szektor hosszával közösen történik. A következő négy bájt fejlécet alkot, amelyből 3 bájt időadatot, az utolsó pedig szektormódot határoz meg. A fejlécben lévő információ lehetővé teszi a számítógép számára, hogy azonosítsa az olvasott szektort. Az egyszeres sebességű CD-ROM másodpercenként 75 szektort olvas be. A számítógép sokkal érzékenyebb, mint az emberi fül. A számítógépes programban egy hiányzó bit a program összeomlását okozhatja, míg a zenében egy hiányzó bitet valószínűleg nem is hallunk. A szektor logikai blokkokra tagolható. A hangadatok nem javítható hibája jellemzően egy rövid, szinte alig hallható kattanásként jelentkezik. Ezzel szemben az adat CD nem javítható hibája az egész lemezt használhatatlanná teszi. Ezzel kész a felírandó blokk, melyben 588 csatornabit található A CD- ROM-lejátszó hibaérzékelő és javító rendszere nagyon erős, a CD-lemez gyártóknak komoly figyelmet kell fordítaniuk a lemez minőségére, hogy a keletkező hibák ne haladják meg a hibajavító rendszer teljesítőképességét. A tipikus CD hibajavító rendszer kétszer két jelet ad ki a hibákkal kapcsolatban. 2.6.6 CDV (Compact Disc Video) Ötpercnyi videókép, és 20 perc hanganyag tárolására alkalmas optikai lemez. A videókép miatt lejátszásához speciális eszközre van szükség.
2.6.7 DVC (Digital Video Casette) Digitális videokazetta. ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 2.6.8 DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile Disc) A mozgóképek és a mozifilmek számítógépes és házi lejátszásának az igénye indította el egy új, nagy kapacitású hordozó kifejlesztésének a munkálatait az 1990 es évek első felében. Olyan médiát kerestek, amely a VHS formátumnál jobb minőségű, és hosszabb játékidejű felvételek rögzítését teszi lehetővé. A Hitachi, a Matsushita, a Mitsubishi, a Philips, a Pioneer, a Sony, a Thomson, a Time Warner, a Toshiba és a JVC 1995 ben konzorciumot alkottak az új adathordozó gyártására, és megállapodtak abban, hogy az új optikai tároló neve DVD legyen. A DVD tehát fantázianév, ami két jelentést is hordoz. Kezdetben Digital Video Disc-nek nevezték, később a Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez) használata terjedt el. Fejlesztése most is folyik, a család elemeinek szabványosítása jelenleg is tart. A DVD rendszer felülről kompatibilis a létező CD-DA és CD-ROM-lemezekkel, amelyek olvasását vagy kettős fókuszú optikai rendszerrel, vagy külön olvasólézerrel oldják meg. A DVD-meghajtók 1997 júniusától a CD-R lemezeket is tudják olvasni. A DVD lemez külsőre nagyon hasonlít a CD-lemezhez. Tárolási kapacitása azonban az oldalak és a tárolási rétegek számától függően 7 25-szöröse a megszokott értékeknek. A kétrétegű, kétoldalas univerzális optikai lemez 16 GB adat tárolására alkalmas. Egy DVD lemezen kilencórányi kitűnő minőségű videó és többcsatornás térhatású hang, interaktív számítógépes programok, vagy 30 órányi CD minőségű zene tárolható. Különbség van a DVD Video és a DVD-ROM között. DVD-nek gyakran a DVD Video-t nevezik. Ez utóbbi csak videót tartalmaz, és televízióhoz kapcsolt DVD lejátszóban játszható le. A DVD-ROM számítógépes adatokat tartalmaz, és a számítógéphez csatlakoztatott DVD-ROM lejátszóban olvasható. A különbség az audio-cd és a CD-ROM közti különbséghez hasonlítható. A DVD-ROM meghajtót tartalmazó újabb számítógépek a DVD Video lejátszására is képesek. A lézersugárral olvasott digitális információt a spirál alakba rendezett mikroszkopikus méretű mélyedések és kitüremkedések hordozzák a lemezen. A több réteg olvasásához eltérő hullámhosszú lézert alkalmaznak. Míg egy CD kapacitása kb. 0,67 gigabájt, addig egy DVD-5 (egyoldalú, egyrétegű) kapacitása kb. 4,38 gigabájt. Ez 133 perc kitűnő minőségű mozgókép és hang tárolására elég. A DVD-5-ön kívül még három formátum létezik: DVD-9, amely egyoldalú, kétrétegű lemez 7,95 gigabájt kapacitással. A DVD 10, amely kétoldalú, egyrétegű lemez, 8,75 gigabájt kapacitással. A DVD-18 lemez, amely kétoldalú, kétrétegű, 15,9 gigabájt kapacitással. Az alapvető fizikai különbség a lemezek között, hogy a DVD-lemez mindig két 0,6 mm vastagságú lemezből összeragasztással készül, és mindkét oldalon tárolhat adatokat. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a lemez mindkét oldalán két felvételi réteg alakítható ki. A DVD olyan funkciókkal is rendelkezik, amelyeket a hagyományos szalagon tárolt filmek nem tettek lehetővé. Például a DVD lemezen tárolt film bármelyik pontjától lejátszható, szüneteltethető a lejátszás, lassítva vagy gyorsítva játszható le, vagy a képkockák kimerevíthetők. Az is lehetséges, hogy a néző a film főszereplőjévé váljék, vagy tetszése szerint megváltoztassa a történet végét. 21