TTK 2013. február 6. Holl A. 1 Open Access?! Holl András - MTA KIK, MTA CsFK CsI TTK tájékoztató 2013 február 6.
TTK 2013. február 6. Holl A. 2 Miért biztosítsunk Open Access elérhetőséget a tudományos műveinknek? A kérdésre sokféle választ lehet adni. Azért, mert megnöveli a tudományos művek láthatóságát, hatását (impaktját): a szabadon hozzáférhető cikkekre hamarabb érkeznek a hivatkozások, és többet gyűjtenek össze. Azért, mert a külvilág ezt kívánja tőlünk: az EU Horizont 2020 programjában már minden támogatott kutatás számára kötelező lesz az OA publikálás. Azért, mert a tudomány világát jobban átláthatóvá és ellenőrizhetővé kell tenni. Azért, mert mára a folyóiratok előfizetése világszerte súlyos teherré vállt, egyes kiadók a verseny hiányával visszaélve túlzott hasznot próbálnak kicsikarni. Vagy éppen azért, mert egyesek már csinálják ha nem repozitóriumban, hát a Mendeley n vagy az academia.edu n (vagy korábban a KPA ban).
TTK 2013. február 6. Holl A. 3 Számomra az az indok a legmeggyőzőbb, miszerint jelenleg ez biztosítja a tudományos kommunikáció optimumát. A 18. században a tudósok leveleztek egymással, és amikor a század végén a levelezés már nem volt hatékony kommunikációs eszköz a kutatók számának növekedésével, új csatornára volt szükség: a folyóiratokra. A nyomtatott folyóiratoknál az előfizetők számától erősen függő költségeket előfizetési díjakból kellett beszedni. Az elektronikus publikációknál a költségek alig függenek az előfizetők számától a költségeket a szerzők oldaláról kell biztosítani. Mára a rengeteg, előfizetéses tudományos folyóirat már nem a leghatékonyabb módja az ismeretek közlésének. A folyóiratok, a peer review maradhatnak, az előfizetési díjak akadályait le kell bontani.
TTK 2013. február 6. Holl A. 4 Hogyan tegyük szabadon hozzáférhetővé a tudományos műveinket? Több szempontot kell végiggondolni a döntés logikáját folyamatábrával szemléltetem.
TTK 2013. február 6. Holl A. 5
TTK 2013. február 6. Holl A. 6
TTK 2013. február 6. Holl A. 7 Open Access három (plusz egy) lépésben ingyen, jogtisztán, könnyen! A folyóiratcikkek hozzáférhetővé tételének több útja is van a nyílt hozzáférés (Open Access, OA) normái szerint. Az alábbi a legkönnyebben alkalmazható megoldás. 1.) Meg kell őrizni a cikk referált (lektorált) kéziratát, amibe a bírálók által javasolt változtatások már bekerültek. Ha a kéziratot egy társszerző készítette el, vagy titkárnő, doktorandusz, más segítő gépelte le, vitte számítógépre, el kell kérni tőle. Ábrákkal együtt!
TTK 2013. február 6. Holl A. 8
TTK 2013. február 6. Holl A. 9 2.) Amint megjelent, vagy megérkezett az értesítés a megjelenés adatairól (melyik számban, hányadik oldalon hozzák le), a cikkbe be kell írni a bibliográfiai adatokat, feltüntetve azt is, hogy szerkesztetlen kéziratról van szó. A kéziratot ezután mondjuk, a Libre Office segítségével PDF/A formátumban kell elmenteni.
TTK 2013. február 6. Holl A. 10 Picture from ask ubuntu http://askubuntu.com/questions/60778/how to convert an odt to pdf
TTK 2013. február 6. Holl A. 11 3.) Az így elkészített kézirat máris feltölthető egy repozitóriumba. Ellenőrizzük a SHERPA RoMEO szolgáltatás segítségével, milyen feltételeket kell teljesítenünk az elhelyezésnél!
TTK 2013. február 6. Holl A. 12 A REAL feltöltés egyszerű, ha már készítettünk azonosítót.
TTK 2013. február 6. Holl A. 13 Ha a kiadó semmiképpen nem engedi a repozitóriumi elhelyezést, akkor is feltölthetjük a cikket a REAL ba, csupán a szabad elérhetőséget kell letiltani.
TTK 2013. február 6. Holl A. 14 Be lehet állítani a megjelenés dátumától számítva egy éves embargót és fel kell tüntetni a cikk elérhetőségét (URL jét) a kiadó honlapján.
TTK 2013. február 6. Holl A. 15 +1.) Be kell vezetni az URL t az MTMT be.
TTK 2013. február 6. Holl A. 16 Hol tegyük szabadon hozzáférhetővé a műveinket? A kiadóknál vagy a repozitóriumokban. Léteznek OA folyóiratok, melyeknél a publikálás költségei általában elviselhetőek (előfordul az ingyenes publikálás is). A kiadók által felkínált OA megváltás általában drága ám mindezekben az esetekben hosszú távra biztosítjuk az elérhetőséget és a megtalálhatóságot. A személyes vagy intézményi honlapon való közzététel nem megbízható, nem megfelelő minőségű. Az olcsó (a kutató számára ingyenes) és megbízható megoldást a repozitóriumok kínálják. Ha van az adott tudományterületen általánosan használt repozitórium, helyezzük el a publikációt oda. Ha nincs, válasszuk a REAL t vagy az egyetemi repozitóriumot (egyetemi kutatócsoportoknál).
TTK 2013. február 6. Holl A. 17 Mit kell szabadon hozzáférhetővé tennünk? Elsősorban a tudományos cikkeket (folyóiratcikkek, konferenciaközlemények). Az MTA elnöki határozat felsorolja a könyveket is, ebben az esetben azonban többnyire zárt körű elérhetővé tétel jöhet szóba, lényegében elektronikus kötelespéldány rendeletről van szó. A publikációk szabadon olvashatóvá tételével nem szabad beérnünk. A következő cél az adatok mérési, megfigyelési, kutatási adatok hozzáférhetővé tétele és hosszú távú megőrzése. A REAL vállalja a táblázat jellegű, szöveges, vagy képi, de PDF formátumban eltárolt, a cikkekhez kapcsolódó adatok megőrzését és közzétételét.