XXVIII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál

XXVIII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 2010. március 6-7.

FÖLDTUDOMÁNYI JÁTSZÓHÁZ Rengesd meg a földet! - szeizmikai bemutató Aranymosás Fúrjunk együtt! - talajmechanikai fúrások Építs Grand Kanyont! -geomorfológiai terepasztal Kőből emléktárgyat Játsszunk ásványokkal! Ásványelőkészítés, avagy hogyan lesz a kőből vas? A Műszaki Földtudományi Kar intézeteinek interaktív bemutatói a XXVIII. MiskolciNemzetközi Ásványfesztiválon kicsiknek és nagyoknak egyaránt A tudományos utánpótlás-nevelés és a műszaki, informatikai életpálya elismertségének növelése a Miskolci Egyetem stratégiai céljaival összhangban TÁMOP-4.2.3-08/1-2008- 0007 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

KÖSZÖNTŐ A rendező szervek nevében nagy tisztelettel és barátsággal köszöntöm a XXVIII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál résztvevőit, vendégeit, látogatóit. A természet csodálatos világát bemutató nemzetközi rendezvény immáron 28. éve jelzi a tavasz közeledtét Miskolc városában, az Egyetemen. Külön örömmel és barátsággal köszöntöm Miskolc város polgárait, fiataljait, akik minden évben nagy érdeklődéssel várják, és kitartó lelkesedéssel látogatják is, a tavasz egyik nagy eseményét az egyetemen. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar oktatói és hallgatói, a Herman Ottó Múzeum szakemberei, amatőr ásványgyűjtőkkel összefogva, széles nemzetközi részvétel és érdeklődés mellett, immáron 28. alkalommal szervezik meg a rendezvényt, annak érdekében, hogy minden érdeklődő számára feltáruljon, az ásványok és kőzetek természet alkotta csodálatos világa. Az ember évezredes vágya, törekvése az őt körülvevő természet, a természeti környezet egyre mélyebb megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődést segítő természeti erőforrások feltárása és hasznosítása, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás biztosítása, a természeti értékek megóvása. Ezzel a rendezvénnyel is hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy valamennyien ráébredjünk arra, hogy a természeti környezet erőforrásai végesek, azokkal való felelős gazdálkodás, a föld védelme mindannyiunk kötelessége. Az ásványfesztivál nagy élményt jelent mindenkinek, különösen a fiataloknak, aki érdeklődnek a természet, az ásványok, az ékkövek és kövületek sokunk számára elrejtett értékei iránt. Az Ásványfesztivál egyszerre jelent esztétikai élményt és új ismeretek megszerzését. Szívből kívánok mindenkinek élményekben gazdag, tartalmas, önfeledt kikapcsolódást, a szakembereknek pedig hasznos tanácskozást és eredményes találkozót! Miskolc, 2010. március 6. Dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora 1

2 XXVIII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál PROGRAM Ásványok, lelőhelyek, emberek Előadóülés a Herman Ottó Múzeum Ásványtára 30 éves fennállásának alkalmából Időpont: 2010. március 5. (péntek) Helyszín: Herman Ottó Múzeum központi épülete, Miskolc, Görgey A. út 28. Program: 10.00-10.10 Kovács János (Borsod-Abaúj-Zemplén megye főjegyzője): Köszöntő 10.10-10.20 Veres László (a Herman Ottó Múzeum igazgatója): Köszöntő 10.20-10.30 Kecskeméti Tibor (címzetes főigazgató-helyettes, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest): Köszöntő 10.30-10.55 Szakáll Sándor (Miskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani Intézet): Az Ásványtár elmúlt 30 éve 10.55-11.20 Bognár László (ELTE Ásványtani Tanszék, Budapest): Drágakő-e a drága kő? A fontosabb drágakövek utánzatainak egyszerű felismerése 11.20-11.45 Embey-Isztin Antal (Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár, Budapest): A Föld mélyének ásványai 11.45-12.10 Lévai Zsolt (Miskolci Ásványgyűjtő Kör): Magyarországi pszeudomorfózák (álalakok) 12.10-12.35 Gimesi István Miklós (Szegedi Ásványgyűjtő Kör): Erdélyi mozaik 12.35-14.00 Állófogadás a Sissy Múzeumi Kávéház szervezésében

14.00-14.25 Sajó István (MTA Kémiai Kutatóközpont, Budapest): Bázikus Al-karbonát ásványok 14.25-14.50 Kónya Péter (Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest): Új ásványok a Bakony Balaton-felvidék Vulkáni Terület (BBVT) bazaltjainak üledékes kőzetzárványaiból 14.50-15.15 Körmendy Regina (TIT Ásványgyűjtő Szakkör, Budapest): A mátrai Asztagkő és Üstökfő szulfidos ércindikációjának ásványai 15.15-15.40 Jáger Viktor (Herman Ottó Múzeum, Miskolc): A zengővárkonyi különös ércesedés 15.40-16.05 Fehér Béla (Herman Ottó Múzeum, Miskolc): A szobi Csák-hegy ásványai Az egyes előadások időtartama 20 perc, melyek után 5 percben kérdéseket lehet intézni az előadókhoz. Herman Ottó Múzeum, Ásványtár 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. Tel.: (46) 505-098 E-mail: homin@t-online.hu Internet: www.mineral.hermuz.hu 3

2010. március 6. (szombat) 9.00-19.00 Kiállítás és Börze földtudományi játszóház 11.00 Tombola 12.00 Megnyitó a XXVIII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivált megnyitja Dr. Patkó Gyula egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora 15.00 Tombola 2010. március 6-7. (szombat-vasárnap) Kiállítás: Az ásványok és az ember: számítógépek és ásványok. Válogatás a Miskolci Egyetem Selmeci Ásványgyűjteményéből. 4

2009. március 7. (vasárnap) 9.00-16.00 Kiállítás és Börze földtudományi játszóház 10.00-14.00 Ásvány- és drágakő meghatározás (Dr. Zajzon Norbert mineralógus, gemmológus, Miskolci Egyetem) 11.00 Tombola 15.00 Tombola 16.00 Fesztiválzárás PROGRAMME 5 March, 2010 (friday) 10.00-16.00 Minerals, occurrences, people Proceedings on the occasion of 30th anniversary of establishment of Mineralogical Department, Herman Ottó Museum (Central building of Herman Ottó Museum, Miskolc, Görgey str. 28) 5

6 March, 2010 (Saturday) 9.00-19.00 Exhibition and Fair geological playground 11.00 Tombola 12.00 Opening Ceremony The 28 th Miskolc International Mineral Show will be opened by Dr. Gyula Patkó, Rector of the University of Miskolc 15.00 Tombola 6-7 March, 2010 (Saturday-Sunday) Exhibition: Minerals and the Man: computers and minerals. Selection from the Selmec / Schemnitz collection of University of Miskolc. 7 March, 2010 (Sunday) 9.00-16.00 Exhibition and Fair geological playground 6

10.00 14.00 Identification of minerals and gems Dr. Norbert Zajzon (gemmologist, mineralogist, University of Miskolc) 11.00 Tombola 15.00 Tombola 16.00 Closing Ceremony Ásványok a számítástechnikában Vajon miből készülnek a számítógépek, számítógépes eszközök? Válaszként talán elsőként juthatnak eszünkbe a különböző fémek, fémötvözetek, műanyagok. Ez nem is csoda, hiszen egy statisztika szerint a következőket használják fel a számítógépgyártásban: Műanyagok: 24,99 % Szilícium: 22,99 % Vas: 20,47 % Alumínium: 14,17 % Réz: 6,92 % Ólom: 6,29 % Cink: 2,2 % Egyéb: 1,97 % 7

Mivel ásványkiállításról van szó, tárlatunkban csak a természetben is fellelhető kémiai elemek különböző vegyületeit és ötvözeteit kötjük majd egy-egy számítástechnikai részegységhez. Igyekeztünk azokat az elemeket (illetve azok természetben is előforuló fellelhetőségeit) felsorolni és bemutatni, amelyek nem annyira közismertek számítástechnikai vonatkozásban és az egyéb kategória szűk két százalékába tartoznak. Ritkán hallhatunk a hélium, a lítium, a bór, a nitrogén, az oxigén, a fluor, a neon, a foszfor, a kén, a klór, az argon, a gallium, a germánium, az arzén, a bróm, a kripton, a kadmium, az indium, az ón, az antimón, a jód, a xenon, a neodímium, az europium, a terbium, a diszprózium, a holmium, az itterbium, az arany, az asztácium és a radon számítástechnikai felhasználásáról. Tárlatunk ilyen és más vonatkozásban is hiánypótlónak tekinthető, reméljük, minden kedves látogatónk hasznára válik. Előzetesként lássunk itt néhány kevésbé ismert kémiai elemet a számítástechnikában: Neodímium A neodímium egy kémiai elem, lantanida ritkaföldfém. A rendszáma 60, vegyjele Nd. Elnevezése: Neosz (görög): új, didimosz (görög): iker szavak párosításával keletkezett, a -di- szótagot kihagyták az elem nevéből. Tulajdonságai ugyanis hasonlóak a lantán (ikerpárja) tulajdonságaihoz. A neodímiumot elsősorban monacitból (ritkaföldfém-foszfát ásvány) nyerik ki (1. ábra). 8

1. monacit, Bald Mountain, Tamsworth, USA Vas-bór (Nd 2 Fe 14 B) ötvözete nagy erejű mágnesként alkalmazható. Az Nd 2 Fe 14 B mágnesek felületvédelme lehet cink (Zn), nikkel (Ni) vagy arany (Au), ennek hiányában korrodálódik. Lézer előállításához is használható: Nd:YAG lézer (Neodymium doped Yttrium-Aluminium Garnet). A neodímium mágnes A neodímiumot többek között hangszórók mágnesötvözetében (neodimium-vas-bór) hasznosítják, ezen mágneseket 1980-ban fedezték fel (2. ábra). Jelenleg ez a legmodernebb mágnesfajta, a szamárium-kobalt mágnesekkel együtt a ritkaföldfém mágnesek csoportjába tartoznak - gyártási technológiájuk is sok hasonlóságot mutat. 9

Előállítása: 2. modern hangszórók Először elkészítik a kívánt összetételű előötvözetet, amelyből őrléssel finom port állítanak elő. Ebből mágnestérben történő préseléssel készül az anizotróp mágnes vagy isostatikus préseléssel az izotróp mágnes. Sok estben először nagyobb hasábokat préselnek és késöbb ezekből gyémántszemcsés tárcsákkal vágják ki a kisebb méretű hasábokat. A préselt darabokat magas hőfokon szinterelik majd köszörülik, vágják méretre. A korrózió megelőzése érdekében galvanikus bevonat (nikkel, cink, stb) szükséges. Mechanikai jellemzők: Nagyon kemények, ezért köszörülni is csak gyémántszerszámmal lehetséges. Nagy keménységük és erős mágneses terük miatt könnyen törnek vagy sérülnek, amikor egy másik mágnessel öszszecsapódnak. Nagyobb méretek esetén ez komoly balesetet is okozhat. Normál körülmények között korrodálnak, ezért galvanikus védelmet igényelnek. 10

Gallium A gallium a periódusos rendszer egyik kis gyakoriságú kémiai eleme. Vegyjele Ga, rendszáma 31. A III. főcsoportba tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, mérgező hatású, könnyen nyújtható fém (3. ábra). 3. gallium Olvadáspontja alacsony (29 C), ezért az emberi test hőmérsékletén folyékony halmazállapotú. Levegőn az oxidációtól vékony oxidréteg védi, csak nagy nyomású oxigénben (O 2 ) égethető el gallium-oxiddá (Ga 2 O 3 ). A halogének megtámadják, kénnel 1300 C-on gallium-szulfiddá (Ga 2 S 3 ) egyesül. Az alumíniummal (Al) szobahőmérsékleten folyékony ötvözetet képez. Nem oxidáló savakban és lúgokban is oldódik. Állandó vegyületeiben az oxidációs száma +3; nem állandóak a +2 oxidációfokú vegyületei. A +3 oxidációs számú vegyületei a lángot lilára festik és zömében 11

kovalens kötésű makromolekulák, pl.: GaF 3, Ga 3 (SO 4 ) 2 Legnagyobb mennyiségben a germanit - Cu 3 (Ge,Fe)(S,As) 4 - nevű ásványban fordul elő, mely 1,85% galliumot tartalmaz, de alumínium- és cinkércekben (bauxitban, illetve szfaleritben) is megtalálható mint helyettesítőelem. Gallium-arzenid A gallium-arzenid (GaAs) gallium és arzén által alkotott vegyület. Fontos félvezető anyag, az elektronikában használják nagyfrekvenciájú (mikrohullámú) integrált áramkörök (pl. MMICk), infravörös fényemittáló diódák (LED-ek), lézerdiódák és napelemek gyártásában. Fontos szerephez jut az űrkutatásban is. Fényemittáló dióda (LED) A LED fénykibocsátásra alkalmas félvezető dióda. Alapanyaga valamilyen intermetallikus vegyület, legtöbbször galliumarzenid vagy galliumfoszfid. A nyitóirányban előfeszített fényemissziós diódában - töltéshordozók (lyukak, elektronok) rekombinációjakor felszabaduló energia fotonok formájában lép ki a diódából. A kibocsátott fény lehet koherens (azonos fázisú), ekkor a fényemissziós diódát lézerdiódának nevezik. A fényemissziós dióda felhasználható különböző kijelzésekre, fényelektromos erősítő alkatrészeként stb. Folytathatnánk még a sort, de álljon itt inkább egy hasznos táblázat arról, mely elem mely vegyületét vagy ötvözetét milyen célokra használják fel a számítógépek gyártásánál: (a lista atomszám szerinti sorrendben készült) vegyület/ elem felhasználási terület ötvözet hélium excimerlézerek: félvezetőgyártás lítium lítium alaplapi gombelem 12

oxigén indium-ón-oxid TFT monitor fluor neon excimerlézerek: félvezetőgyártás excimerlézerek: félvezetőgyártás alumínium alumínium hűtőfelületek alumínium alumínium-gallium-arzenid félvezető lézerek szilícium szilícium lézer fotodiódája szilícium szilikonzsír (dimetil- polisziloxán) hűtendő és hűtött felületek közötti hővezetésre szilícium kvarc (szilícium-oxid) órajelgenerátor, gépház kijelzője klór argon excimerlézerek: félvezetőgyártás excimerlézerek: félvezetőgyártás vas vas gépház nikkel nikkel korrózióvédelem nikkel nikkel-kadmium alaplapi gombelem réz réz alaplapi áramkörök cink cink korrózióvédelem cink cink-oxid TFT monitor gallium gallium gallium gallium-arzenid gallium-antimonid gallium-nitrid lézernyomtató, szkener, vonalkódolvasó, optikai egér lézernyomtató, szkener, vonalkódolvasó, optikai egér lézernyomtató, szkener, vonalkódolvasó, optikai egér, félvezető lézerek gallium indium-gallium-arzenid lézer fotodiódája gallium gallium-foszfid félvezető lézerek gallium indium-gallium-foszfid félvezető lézerek gallium indium-gallium-arzenid- félvezető lézerek 13

nitrid gallium gallium-indium-foszfid félvezető lézerek germánium germánium lézer fotodiódája szelén kadmium-szelenid TFT monitor bróm kripton indium ón jód xenon neodímium neodímium europium terbium diszprózium holmium itterbium indium-foszfid excimerlézerek: félvezetőgyártás excimerlézerek: félvezetőgyártás lézernyomtató, szkener, vonalkódolvasó, optikai egér, félvezető lézerek korrózióvédelem excimerlézerek: félvezetőgyártás excimerlézerek: félvezetőgyártás neodímium-vas-bór ötvözet winchestermágnes, hangszórómágnes lézer TFT monitor, winchester, lézer lézer, félvezetők lézer lézer lézer arany arany korrózióvédelem, csatlakozófelületek ólom ólom-szulfid lézer fotodiódája asztácium radon excimerlézerek: félvezetőgyártás excimerlézerek: félvezetőgyártás Boda Zoltán 14

Földtudományi Játszóház Interaktív Minden ami kő játszóház A legtöbb ember nem is gondolná, hogy a mindennap használt dolgaink között mennyi olyat találni, aminek alapanyaga valamilyen természetből kibányászott ásvány, vagy éppen kőzet. Ha pedig tudják is valahogy tudat alatt, bele sem gondolnak, hogy vajon hogyan készítik ezeket. Mi az, amit púderként vagy hintőpornak használnak naponta, hogy egy kőtömbből hogyan lesz percek alatt vízzel reakcióba lépő, majd újra egy tömbbé szilárduló gipsz, vagy melyek azok az ásványok, amikből a festők hajdanán még ma is színeiket élénken megőrző festékeiket készítették. Mindezek mellett a művészet más ágai is évezredek óta használják a kőzeteket 15

alkotásaik alapanyagaként, nézzük csak a római, vagy görög szobrokat, mozaikokat. Az Ásványfesztiválon a Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kara jóvoltából, most az érdeklődők betekintést nyerhetnek ilyesfajta kövekből készült, egyszerű, kicsik és nagyok számára is könnyen megvalósítható dolgok elkészítésének módjába, technikájába, miközben egy kis fantáziával a vállalkozó szelleműek saját kezűleg faraghatják, poríthatják, önthetik, ragaszthatják a köveket úgy, hogy abból valamilyen tetszetős, de könnyen elkészíthető alkotás váljék. Eközben szinte észrevétlenül, tapasztalataik útján ismerhetik meg a kövek megmunkálása során észlelhető tulajdonságok eltérőségét, valamint ezek okát, mint például a talk puhasága, vagy az ásványok porításakor esetlegesen megváltozó színének okait. Mi mindent lehet csinálni kőből? Festékkészítés ásványokból Az ember már az őskőkorban rájött arra, hogy van néhány ásvány, amelyet ha finom porrá őröl, a színét akkor is megtartja, és kötőanyag hozzáadásával festékként tudja felvinni a kívánt felületre. Erről tanúskodnak a több tízezer éve külső erőktől védve, barlangokban fennmaradt ősi festmények. Az ásványok csak egy kis hányada rendelkezik a felépítő elemeiből adódó saját színnel (sajátszínű vagy idiokrómás), a többi csak valamilyen nyomnyi színező elem vagy rácshiba miatt színes (idegenszínű vagy allokrómás). Ez utóbbiak elporítva elvesztik színüket, poruk fehér lesz. Festékkészítésre tehát az idiokrómás ásványok alkalmasak. Nagyobb mennyiségben, és elérhető árban azonban csak kevés olyan ásvány szerezhető be, ami alkalmas festékkészítésre. Éppen ezért ezek nem jelennek meg a paletta minden színében, de a készíthető színek élénksége kárpótol ezért. A lényege, hogy egy porcelán 16

mozsárban minél finomabb port őröljenek egy adott ásványból, mondjuk egy hematitból, majd ezt lenolajjal vagy vízzel keverve máris készen van az olaj- vagy vízfesték. Ezzel saját kezűleg elkészítjük azt a festéket, amivel mondjuk az előzőleg leőrölt, formába öntött gipszfiguránkat ki tudjuk festeni. Öntött gipszfigurák készítése anhidrit tömbből A mindenki számára jól ismert, és a mindennapi életben széles körben használt (gyógyászat, szobrászat, építőipar) égetett gipsz kemence nélkül is megoldható, egyszerűsített változatának elkészítését próbálhatják ki az érdeklődők. Az iparban a gipszet (CaSO 4 2H 2 O) 107-128 C-ig hevítik, hogy elveszítse vizének nagy részét. Tulajdonképpen anhidritet (CaSO 4 ) csinálnak belőle, aminek pora ha újra víz éri visszaalakul gipsszé, közben pedig szilárd tömbbé keményedik. Ezt mi rögtön anhidrittel kezdjük, esetleg előre kiégetett gipsszel, amiből a vállalkozó szelleműek kapnak egy kis mennyiséget, és ezt kell minél finomabb porrá őrölniük egy porcelánmozsárban. Miután elég finom a por, mivel nincs lehetőség mindenkinek egy figurára való adagot leporítani, mert az (főleg a kicsiknek) sok időbe és energiába telne, ezért kapnak hozzá gyárilag leőrölt gipszet is, majd ezt kiöntik egy formába. A figurát van lehetőség utána kifesteni akár kőből készült, akár a gyorsabb száradás érdekében akril festékkel. Festés palára A különböző, kisfokú metamorfózison átesett palák vékony lappá hasítva összetételüktől függően eltérő színű, általában selymes fényű, viszonylag sík felületet adnak. Ez a tulajdonságuk teszi őket kiválóan alkalmassá arra, hogy vászonként használva őket fessünk rájuk. Az akril festék kiválóan alkalmas erre a célra, éppen úgy, mint a tus, vagy akár az ásványok porából saját kezűleg készített festék, 17

ezek hátránya azonban az, hogy vivőszerükből adódva lassabban száradnak. A palák mellet itt meg lehet említeni esetleg a nagyobb kavicsokra való festést is. A felnőtteket éppen úgy lekötheti ez a tevékenység, mint a kicsiket, hiszen könnyedén, viszonylag hamar szép alkotások készíthetők. Faragás talkból Az ásványokat karcolási keménységük alapján egy tízes osztatú, nem lineális skála értékeinek megfelelően soroljuk be. Ezen a skálán, a legpuhább, egyes viszonyítási értéket képviseli a talk. Éppen ez az a tulajdonsága, ami az apró kristályokból álló tömött változatát, a szteatitot (vagy zsírkövet) alkalmassá teszi a faragásra, esztergálásra, dísztárgyak készítésére. Az érdeklődők kapnak egy darab követ, amiből egy kis segítséggel kitalálják, mit lenne legjobb kifaragni, vagy a kisebbeknek egy alkoholos filctollal előre felrajzolunk egy a kőbe leginkább beleillő, sablonos figurát, a könnyebb megmunkálás érdekében. Ez lehet állati, vagy emberi figura éppen úgy, mint valamilyen jármű, medál vagy dísztárgy, például gyertya-, mécses-, vagy mobiltartó. A munka kezdete a nagyolás, durva ráspollyal történik, majd ha már csak az apróbb dolgok vannak hátra, finomabb, különböző alakú reszelőket kapnak, amivel a részleteket is ki lehet hozni. Utolsó fázisként a felület simává, fényessé tétele a cél, amit csiszolópapírral végeznek el. Először durvább, majd finomabb szemcsés smirglivel, vizesen dörzsölik a követ, míg el nem érik a megfelelő simaságot. A kőfaragás a legkisebbeken kívül szintén mindenki számára jó kikapcsolódást és alkotó tevékenységet nyújthat. Dombormű, vagy pecsételő talkból A domborműkészítés a talk ugyanazon tulajdonságán alapul, mint a faragása. Puhásága lehetővé teszi, hogy a körömmel 18

könnyedén karcolható ásványba egy keményebb szerszámmal meghatározott alakzatokat lehessen vésni, ezáltal egyszerűen domborművet készítve. Egy öntapadós papírlap egyik oldalára előre megrajzolt sablonok vannak nyomtatva, mint például a bányászcímer, vagy az ásványfesztivál lógója, ezeken a kivésendő felületek be vannak satírozva, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, mi maradjon, mit kell kivésni. A talk darabok egyik oldala simára van vágva, erre kell a matricát ragasztani. Miután ez megvan, sniccerrel, vagy hegyesebb késsel a kisatírozott részeket ki kell vésni a kőből, a laposabb felületeket pedig vékony vésővel lehet el simítani. A kivésett kőről a papírlapot most már el lehet távolítani, esetleg a felületet óvatosan finom smirglivel fel lehet polírozni, hogy simább felületet adjon. Ez maradhat így is, domborműként, de ásványi alapú festékkel be is lehet festeni a domborulatokat, pecsételőt készítve, amit akár egy palalap felületére le is lehet nyomtatni, ezáltal képet készítve. A hegyes vésőeszközök miatt kicsik számára nem biztonságos! Kavics figurák A folyóvizek munkája eredményeként sok helyen lehet gyűjteni lekerekített, különböző alakú és színű kavicsokat. Egy kicsit jobban szemügyre véve őket, nem is kell hozzá sok fantázia, és az ember máris belelát dolgokat, figurákat. A kavicsok legömbölyített formáit ki lehet egészíteni frissen hasított kalcit romboédereivel, vagy különböző, egyébként díszítőkőnek használt kőzetek vágásakor fennmaradó hulladékával, melyekből az esetlegesen előforduló nagyobb színes foltokat egy jól irányzott kalapácsütéssel el lehet különíteni, így élénk színű, akár felpolírozott felületű köveket is fel lehet használni a figurák készítéséhez. Összeragasztásuk a leggyorsabban és legkönnyebben ragasztópisztollyal valósítható meg, ezzel azonban a kicsiknek vigyázni kell! Bár teljesen egyszerű dolognak tűnik a köveket összeragasztani, azért nem árt odafigyelni, mert a ragasztópisztoly csőre nagyon forró, és ha nem elég gyorsan 19

tapasztjuk össze a frissen kifolyt ragasztóval a köveket, azok hamar szétperegnek, és kezdhetjük elölről az egészet. Ettől függetlenül az egész kicsiktől a nagyobbakig minden korosztály élvezni szokta a ragasztgatást, sokszor meglehetősen mulatságos figurákat készítve, amiket aztán kedvük szerint díszíthetnek, kifesthetnek akrillal, vagy kőből készített festékekkel. A ragasztópisztoly színes ragasztópatronjaival pedig a díszítés mellett egyéb alkotókat is lehet készíteni a figurákhoz, pl: lónak sörényt, farkat, egérnek szemet, bajuszt. Kő-montázs A képzőművészetben nem újdonság egy új alkotás létrehozásához számtalan technika összekombinálása, vagy a kompozíció más, előre, vagy külön elkészített háromdimenziós tárgyakkal való kiegészítése. Főként a XX. században vált nagy divattá ez a technikailag, és felhasznált anyagokat véve is kötetlen műalkotási mód, melyet montázsnak nevezünk. Esetünkben sokféle kőzet és ásvány, valamint az ezek díszítésére használható anyagok, mint például festékek, ragasztók állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy kövekből készítsük el a saját kis montázsunkat. Ha valaki túl sablonosnak gondolja azt, hogy egyszerűen csak kifaragjon valamit egy kődarabból, vagy fessen egy palára, esetleg nem tudná eldönteni a sok lehetőség közül, hogy melyiket válassza, milyen köveket használjon, legegyszerűbb, ha mindegyiket egy műbe dolgozza össze. Néhány példa: van egy darabka talkunk, melybe egy kis mélyedést csiszoltunk, mécses tartót szeretnénk készíteni, de meguntuk a dolgot. Ahelyett, hogy mindent otthagynánk, inkább veszünk jó néhány apró kalcit-romboédert, és téglaként használva építjük ragasztópisztoly segítségével könnyen és gyorsan a talk köré. A mécses átszűrődő fényében így még látványosabb lett az alkotásunk. Az is megeshet, hogy festettünk valamit a palára, de hogy 20

még szembetűnőbb legyen, be szeretnénk keretezni valamivel. Erre az előbbi technikát használva szintén ragaszthatunk szebb kődarabokat, kiemelve a festményt. Falra akasztható gyertyatartót is készíthetünk így, persze ez történhet akár csak kődarabkák köríves összeragasztgatásával is, aminek egyik oldalát egy falra akasztható nagyobb paladarabhoz rögzítjük, vagy egy talk darabba mélyedést vájva is hozzáerősíthetjük azt a palához. Berentés Ágnes BEMUTATKOZIK A MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR A Miskolci Ásványfesztivál rendezvénysorozat egyik kezdeményezője és 28. alkalommal szervezője, a MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kara (korábbi elnevezésében Bányamérnöki Kar), amely a világ egyik legrégebbi műszaki felsőoktatási intézménye. A Kar elődjét a Bergschola -t 1735-ben IV. Károly császár alapította Selmecbányán. Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelte az intézményt, amely a bányászati-kohászati tudományok művelésére alakult, a természeti környezet megismerését, az ásványi nyersanyagforrások feltárását, kitermelését és feldolgozását tervező, irányító és megvalósító szakemberek képzésére jött létre. Az ásványés kőzettan oktatására már 1763-ban megalapították az első tanszéket. Akkor kezdődött meg annak az ásvány- és kőzetgyűjteménynek a kialakítása is, amely folyamatosan bővülve, ma is az oktatás és tudományos kutatás céljait szolgálja az Ásvány- és Kőzettani Intézeti 21

Tanszéken. A selmeci aranygyűjtemény, vagy a történeti ásványgyűjtemény különleges darabjai iránt ma is nagy az érdeklődés. Ebben az évben már 274 éves múltra visszatekintő Műszaki Földtudományi Kar (Bányamérnöki Kar) oktatási-kutatási területe történelme során sokat változott, az elmúlt évtizedekben pedig jelentősen kibővült. A természeti értékek megismerése, felkutatása és kitermelése mellett, a természeti értékek megőrzése, a természeti környezetünk védelme is fő feladatunk. A földtudományok beható ismerete nélkül, a mérnöki ismeretek és mérnöki szemlélet hiányában nem tehetünk eredményes lépéseket környezetünk védelme, a megújítható és fenntartható fejlődés, a fenntartható természeti erőforrásgazdálkodás érdekében. A nyersanyagok felkutatása és kitermelése, az energiagazdálkodás, a hagyományos és alternatív energiaforrások kutatása, a vízkészletek feltárása és megvédése, a hulladékprobléma megoldása, a természeti környezet rehabilitálása és rekultivációja mind-mind a Műszaki Földtudományi Karon megszerezhető ismereteket igényli. A nagy tradíciókkal rendelkező Kar képzési rendszere teljes egészében beépült a hasonló profilú európai intézmények sorába, az oktatás és kutatás területén kialakult jelentős nemzetközi kapcsolataival segíti a jövő szakembereinek felkészülését azzal is, hogy évente 15-20 hallgató vehet részt külföldi egyetemeken folyó részképzésben, vagy közös nemzetközi képzési programokban. A Műszaki Földtudományi Kar képzési rendszere 2006-ban (Bolognai rendszer bevezetése) jelentősen átalakult. A korábbi ötéves egyetemi mérnökképzés megszűnt, és hasonlóan más műszaki felsőoktatási intézményekhez, a karon is, minden szakon előbb általánosabb ismereteket adó gyakorlatorientált (6-7 féléves) képzés keretében egy ún. BSc szintű alapdiploma szerezhető, amely már bizonyos szakmai feladatok megoldására is képességeket ad. Ezt követően nyílik lehetőség a mélyebb tudományos-elméleti ismeretek elsajátítását igénylő és lehetővé tevő MSc szintű Mester diploma (egyetemi szintű) megszerzésére további 4 féléves képzés keretében. A Karon 2006. szeptember l-től három alapszakokon, azon belül szakirányokon indul nappali, esetenként levelező tagozaton képzés: 22

MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK Földtudományi szakirány Bánya- és Geotechnikai szakirány Olaj- és Gázmérnöki szakirány Előkészítéstechnikai szakirány KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPSZAK Geokörnyezeti szakirány Környezettechnikai szakirány Környezetmenedzsment szakirány FÖLDRAJZ ALAPSZAK Földrajz tanári szakirány Geoinformatikai szakirány A BSc alapszakokhoz hét egyetemi végzettséget adó (MSc) mesterszak kapcsolódik, amely szakok 2009. ill. 2010-től történő indításának engedélyezése részben már megtörtént, részben folyamatban van. A Műszaki Földtudományi Karon elérhető (MSc) mesterszakok: Bányászati és Geotechnikai mérnöki szak Előkészítéstechnika mérnöki szak Hidrogeológus mérnöki szak Környezetmérnöki szak Műszaki földtudományi mérnöki szak Olaj és Gázmérnöki szak Valamint nem mérnöki szakként: Geográfus szak (2009. szeptemberében indult) 23

A Műszaki Földtudományi Karon nagyhírű professzorok, oktatók és kutatók, jól felszerelt laboratóriumok, gyűjtemények, informatikai eszközök és rendszerek segítik a hallgatóinkat a mérnöki tanulmányok elsajátításában, az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésében. Az egyetemi tanulmányok során lehetőség van arra is, hogy hallgatóink külföldi részképzés keretében kitekintsenek a világba, megismerjék más egyetemek képzési rendszerét, szakmai tapasztalatokat, új barátokat szerezzenek. Hallgatóink felkészülését, a szükséges tudás elsajátítását, a jövő szakembereinek szakmai és emberi fejlődését nagyban segíti a karon meglévő jó oktató-hallgatói viszony, a tradíciók, a hagyományok. Szervezetileg 7 intézetben 15 intézeti tanszék szervezi, irányítja és végzi, az oktató- és kutatómunkát. Így: 1. Ásványtani-Földtani Intézet Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszék Földtani-Teleptani Intézeti Tanszék 2. Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék Geotechnikai Berendezések Intézeti Tanszék 3. Földrajz Intézet Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék 4. Geofizikai és Térinformatikai Intézet Geofizika Intézeti Tanszék Geodézia és Bányaméréstani Intézeti Tanszék 24

5. Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológia-Mérnökgeológia Intézeti Tanszék Környezetmérnöki Intézeti Tanszék 6. Kőolaj és Földgáz Intézet Olajmérnöki Intézeti Tanszék Gázmérnöki Intézeti Tanszék Bányászati Kémiai társult Intézeti Tanszék (AFKI) 7. Nyersanyag-előkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Előkészítéstechnikai Intézeti Tanszék Környezeti Eljárástechnikai Intézeti Tanszék Hívjuk és várjuk azokat a természettudományok iránt érdeklődő és elkötelezett fiatalokat, akik szeretnék a bennünket körülvevő világ törvényeit, értékeit megismerni, megvédeni, a fejlődés és a környezet egyensúlyát megőrizni, a fenntartható fejlődés, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás megvalósításában mérnökként közreműködni. Prof. Dr. Tihanyi László a Műszaki Földtudományi Kar dékánja 30 éves a Herman Ottó Múzeum Ásványtára A Herman Ottó Múzeumnak már a XX. század első felében volt ásvány-, kőzet- és kövületgyűjteménye, melynek legszebb példányait egy-egy kiállításon be is mutatták a nagyközönségnek. Az 50-es évek hibás múzeumpolitikája során azonban a múzeum 25

természettudományi gyűjteményét hagyták elenyészni, és később megszüntették. Az 1970-es évek végén indult újra a természettudományi kutatás és gyűjteményfejlesztés, melynek keretében az ásványtan is szerepet kapott. A harminc esztendőn keresztül végzett munka eredményeként jelenleg közel 20 ezer tételből álló ásványgyűjtemény jött létre. Ennek tudományos jelentősége az, hogy hazánk ásványaiban a leggazdagabb, a legtöbb lelőhelyről a legtöbb ásványfajt tartalmazza. A gyűjtemény Kárpátmedencei anyaga is az elsők közé sorolható. Ennek kiemelkedő részlete a Székelyföld ásványai gyűjteményrész, mely döntően az utóbbi 10 évben került beszerzésre. Az ásványgyűjteményen kívül jelentős a tár szakkönyv és szakfolyóirat állománya, és kiemelhető a tudományos cikkek ún. különlenyomat-gyűjteménye (mintegy kétezer példánnyal). Jelentősnek tartjuk a tudománytörténeti gyűjteményünket, melyben sok híres magyar mineralógus (pl. Koch Sándor, Kiss János, Krenner József, Tokody László) hagyatékából őrzünk különböző tárgyakat. A tár tudományos feldolgozó tevékenységét mintegy 150 szaktanulmány, kb. 300 ismeretterjesztő cikk, 10 könyv és egy folyóirat (Topographia Mineralogica Hungariae) jelzi. A munkatársak nagy fontosságot tulajdonítanak az ásványtani ismeretterjesztésnek is, nem véletlen, hogy egyik alapítói vagyunk a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválnak. Ehhez az eseményhez kapcsolódva számos előadóülést szerveztünk, kiállításokat rendeztünk. Ettől függetlenül eddig mintegy 10 állandó és kb. 50 időszaki kiállítást rendeztünk az ország különböző részein. Egyik alapítói vagyunk a magyar gyűjtők civil szervezetének (Magyar Minerofil Társaság), és döntő részt vállalunk népszerű kiadványának, a Geodának az összeállításában. Nagyon reméljük, hogy munkánk révén egyre többen ismerkedhetnek meg az ásványok csodálatos világával. 26

Az Ásványtár története dióhéjban 1980: Az Ásványtár megalapítása 1982: A természet három országa című állandó kiállítás megnyitása 1983: Az I. Tavaszi Ásványgyűjtő Találkozó szervezése 1984: Miskolci Ásványbarát Kör megalakulása 1985: Az első nyári tábor a Miskolci Ásványbarát Körrel 1986: A területfelelősi rendszer kialakítása (mintegy 20 fővel) 1986: A Natura Borsodiensis első (és egyetlen) száma 1988: Számítógépes nyilvántartás megkezdése 1989: Mai helyére (Kossuth u. 13) költözik a tár 1990: A Magyar Minerofil Társaság megalakulása 1990: Kompakt raktári szekrényrendszer kialakítása 1991: A Magyar Minerofil Társaság Geoda című lapjának indítása 1992: Időszaki kiállítás az Urál hegység ásványairól (a jekatyerinburgi Geológiai Múzeum kiállítása) 1993: A Topographia Mineralogica Hungariae című folyóirat első száma (eddig 9 szám jelent meg) 1994: Mineralogical Museology in Central Europe konferencia 27

1995: Először (és utoljára) négyszemélyes a tár 1995: A Magyarország ásványai című állandó kiállítás megnyitása (2007-ig állt) Szakáll Sándor és Fehér Béla Címlapon: számítógép alkatrészek (optikai egér, nyomtatott áramkör, winchester) és a gyártásuk során felhasználható ásványok (szfalerit, kvarc, arany, réz) A XXVIII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál rendező szervezetei: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Herman Ottó Múzeum Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata OMBKE Egyetemi Osztálya A műsorfüzetet szerkesztette, valamint címlapterv: Jáger Viktor Nyomdai munkálatok: Tipo-top kft., Miskolc Felelős vezető: Solymosi Róbert 28

30 éves a Herman Ottó Múzeum Ásványtára Az ásványtár 25. évfordulóján készült tablóképen az osztály addigi dolgozói (balról jobbra, felülrõl lefelé): Tóthné Szabó Tímea, Lévai Zsolt, Jáger Viktor, Tavas Béla, Jánosi Melinda, Szakáll Sándor, Fehér Béla

EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA KIEMELT RENDEZVÉNYE A XIII. EURÓPAI BÁNYÁSZ, KOHÁSZ TALÁLKOZÓ ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ NEMZETKÖZI ÁSVÁNYBÖRZE A PÉCSI EXPÓN. PÉCS 2010. MÁJUS 28-29. PÉNTEKEN ÉS SZOMBATON 9-18-IG Kiállítás: Rab István bányász és drágakőcsiszoló emlékkiállítás (Rab István 1949 2009) Az ásványbörze rendezője: Kőország Kft. 1051 Budapest, Arany J. u. 16. telefon: 1 269 4040 e-mail: koorszag@koorszag.hu www.koorszag.hu