TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA Egészségügyi szervező alapszak (BSc) egészségturizmus-szervező szakirány indítási kérelme Egészségügyi Fakultás Gyula Szarvas, 2007.
TARTALOMJEGYZÉK I. ADATLAP... 4 Az adatlap mellékletei... 5 1. A Tessedik Sámuel Főiskola támogató javaslatai... 6 2. Az alapszak képzési és kimeneti követelményeinek leírása... 8 3. Felhasználói vélemények... 14 3.1. Egészségügyi Minisztérium támogató nyilatkozata... 15 3.2. Gazdasági Minisztérium támogató nyilatkozata... 16 3.3. Oktatási Minisztérium állásfoglalása... 17 3.4. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium véleménye... 18 3.5. Békés megyei országgyűlési képviselők Oktatási Miniszternek készített beadványa... 19 3.6. Magyarországi Románok Önkormányzatának támogató nyilatkozata... 21 3.7. Együttműködési megállapodás Gyula Városa és a Tessedik Sámuel Főiskola között... 22 3.8. Danubius támogató nyilatkozata... 24 3.9. Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. Vezérigazgatójának véleménye... 26 3.10. Magyar Turizmus Zrt. támogató nyilatkozata... 27 3.11. Magyar Turizmus Zrt. gyakornoki programra vonatkozó javaslata... 29 3.12. Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesületének támogató nyilatkozata... 30 3.13. Magyar Wellness Társaság állásfoglalása... 31 II. A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA... 32 II.1. Az intézmény szakmai bemutatása... 33 II.1.1. Áttekintés a gyulai főiskolai képzésről... 33 II.1.2. Az egészségturizmus oktatásának bevezetése... 35 II.2. Az egészségturisztikai képzések iránti igény az átalakuló egészségiparban... 40 II.2.1. Az egészségturizmus piaci igényei és az oktatási követelmények... 40 II.2.2. A szakképzettség várható hasznosítása... 43 II.3. Az indítható alapszakra épülő mesterképzési (MA, MSc) és egyéb továbbtanulási lehetőségek... 43 II.4. A mesterképzésre való felkészítés és a tehetséggondozás formái... 44 II.5. Képzési kapacitás és a tervezett hallgatói létszám... 45 III. AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK ÉS SZAKIRÁNY TANTERVE ÉS A TANTÁRGYI PROGRAMOK LEÍRÁSA... 49 III.1. A tantárgyi programok rendszere... 50 III.1.1. A képzés mennyiségi jellemzői... 50 III.1.2. Nappali tagozat kredit alapú mintatanterve... 51 III.1.3. Levelező tagozat kredit alapú mintatanterve... 55 III. 2. Tantárgyi programok... 59 III.3. Kompetenciák elsajátítása... 91 III.3.1. Programszervezési alapelvek... 91 III. 3.2. A kompetenciák és elsajátításuk rendszere... 92 III. 4. Idegen nyelvi követelmények teljesítésének feltételei... 94 III. 5. Értékelési, ellenőrzési és tájékoztatási módszerek... 94 2
IV. A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI... 96 IV.1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei... 96 IV.2. Tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói... 96 IV.3. Az oktatók személyi-szakmai adatai... 100 IV.4. Nyilatkozatok... 164 Intézményvezető nyilatkozata... 166 Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló oktatók nyilatkozatai... 166 Az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatóinak nyilatkozatai... 205 V. A SZAKINDÍTÁS KUTATÁSI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI... 222 V.1. A kutatási tevékenység bemutatása... 222 V.2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra... 223 - Intézményvezető nyilatkozata a szellemi és infrastrukturális feltételek biztosításáról... 227 MELLÉKLETEK... 228 - Hallgatói létszám alakulása... 229 - Bevételek alakulása... 230 - SWOT-analízis... 231 - Egészségturisztikai Innovációs és Képző Központ... 232 - Rekreációs szakkal való összehasonlítás... 233 - Fakultás tudományos kutatási stratégiája... 238 - Pályázatok... 240 3
I. ADATLAP 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Tessedik Sámuel Főiskola 5540 Szarvas, Szabadság út 2. Tel/Fax: 66/216-581, 66/216-582 2. A képzésért felelős kar megnevezése: Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultás 5700 Gyula, Szent István út 17-19. Tel/Fax: 66/561-620 3. Az indítandó alapszak megnevezése: Egészségügyi szervező alapszak (BSc) 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Egészségügyi szervező Egészségturizmus-szervező szakirány 5. Az indítani tervezett szakirány megnevezése: Egészségturizmus-szervező szakirány 6. A képzési idő: 1. 7 félév, 210 kreditpont 2. Az összóraszámon belül a tanórák száma - nappali tagozaton: 2500 óra - levelező tagozaton: 1090 óra 3. A szakmai gyakorlat A képzésen belül a gyakorlatok aránya: - nappali tagozaton 60 % 1520 óra - levelező tagozaton 53 % 585 óra Intézményen kívüli szakmai gyakorlat (Szakmai gyakorlat I-VII.) - nappali tagozaton 670 óra - levelező tagozaton 300 óra 7. A szakindítás folytatásának tervezett időpontja: 2008. szeptember 1. 8. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása: Dr. Várkonyi Tibor szakvezető, MTA doktora címzetes egyetemi tanár 9. Szarvas, 2007. június 13. A Tessedik Sámuel Főiskola felelős vezetője: Dr. Patay István rektor, egyetemi tanár aláírás aláírás 4
AZ ADATLAP MELLÉKLETEI 1. A Tessedik Sámuel Főiskola támogató javaslatai 2. Az alapszak képzési és kimeneti követelményei 3. Felhasználói vélemények 3.1. Egészségügyi Minisztérium támogató nyilatkozata 3.2. Gazdasági Minisztérium támogató nyilatkozata 3.3. Oktatási Minisztérium állásfoglalása 3.4. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium véleménye 3.5. Békés megyei országgyűlési képviselők Oktatási Miniszternek készített beadványa 3.6. Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának támogató nyilatkozata 3.7. Együttműködési megállapodás Gyula Városa és a Tessedik Sámuel Főiskola között 3.8. Danubius támogató nyilatkozata 3.9. Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. Vezérigazgatójának véleménye 3.10. Magyar Turizmus Zrt. Támogató nyilatkozata 3.11. Magyar Turizmus Zrt. Gyakornoki programra vonatkozó javaslata 3.12. Dél-alföldi Gyógy-és Termálfürdők Közhasznú Egyesületének támogató nyilatkozata 3.13. Magyar Wellness Társaság állásfoglalása 5
1. A Tessedik Sámuel Főiskola támogató javaslatai 1. sz. melléklet TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI FAKULTÁS 5700 Gyula, Szent István u. 17-19. 5701 Gyula, Pf.: 39. Telefon: 66/561-620 Fax: 66/561-620 E-mail: eukart@eukar.gyula.kf.hu JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT az Egészségügyi Fakultás Tanácsának határozatáról Készült: a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultás Tanácsának ülésén, 2007. június 7-én. 11/2007. (VI.7.) sz. határozat: A Fakultás Tanácsa az Egészségügyi szervező alapszakon indított egészségturizmusszervező szakirány létrehozását és elindítását rendkívül sikeresnek tartja. A szak és a szakirány fontos szerepet játszik a régió (és az ország) turisztikai térségfejlesztési törekvéseiben, ezért mindenképpen szükségesnek tartja a képzés folytatásának engedélyezését. Felelős: Dr. Köteles Lajos az Egészségügyi Fakultás igazgatója 6
1. sz. melléklet TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA A Tessedik Sámuel Főiskola az egészségügyi szervező alapszakra épített egészségturizmus szervező szakirány és BSc-szintű képzés folytatására irányuló szakindítási kérelem beadását támogatja. Gyula, 2007. június 13.. Dr. Patay István főiskolai rektor 7
2. Az alapszak képzési és kimeneti követelményeinek leírása 2. sz. melléklet AZ ALAPSZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEINEK LEÍRÁSA (Oktatási Minisztérium dokumentuma) 1. Az alapképzési szak megnevezése: egészségügyi szervező 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc), szakképzettség: egészségügyi szervező (megjelölve a szakirányt) választható szakirányok: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmus-szervező a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: health care manager (specialization in health insurance, health care administration 3. Képzési terület: orvos és egészségtudomány 4. Képzési ág: egészségtudományi 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit 6.1 A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 25 kredit; 6.2 A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit; 6.3 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit; 6.4 A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.5 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 75 kredit; 6.6 Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kredit: - 8
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan egészségügyi szervező szakemberek képzése, akik az egészségügyben és a humánbiztosításban zajló folyamatok törvényszerűségeit megismerve ellátják ezen területek informatikai, gazdasági, adatszolgáltatási tevékenységeit. Képesek az egészségügy működéséhez szükséges és a működése során keletkező információk rögzítését, tárolását, visszakeresését és célszerű kiértékelését végző számítógépes rendszereket üzemeltetni. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához. Közös kompetenciák az egészségügyi szervező alapképzési szakon: Az alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek: - az egészségügy működésében keletkező információk rögzítését, tárolását és kiértékelését végző számítógépes rendszerek üzemeltetésére és a korszerű informatikai módszerek alkalmazására, - matematikai és statisztikai ismeretek birtokában statisztikák, jelentések, beszámolók elkészítésére, elemzésére és prezentálására, - az egészségügyi intézmények finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátására, a szükséges adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, illetve intézményi controlling rendszerek kialakítására és működtetésére, - ismerik a társadalombiztosítás, betegbiztosítás rendszerét, a finanszírozási, elszámolási módokat, az adatszolgáltatási kötelezettségeket. Az egészségügyi szervezők az egészségügyi ügyvitelszervező szakirányon: - képesek a megszerzett elméleti felkészültség, szakmai ismeretek, gyakorlati készségek birtokában, erkölcsi elvek és magatartásbeli előírások ismeretében egészségügyi ügyvitelszervezőként, információrendszer szervezőjeként, kontrollerként munkahelyi feladataik ellátására; - ismerik az egészségügy struktúráját, az egészségügyi intézmények rendszerét, felépítését, működési mechanizmusát; tájékozottak az intézmények közötti információáramlásról, adatszolgáltatási kötelezettségeiről, döntési mechanizmusairól; képesek a korszerű menedzsment ismeretek alkalmazására; 9
- ismerik az alapvető gazdasági összefüggéseket, törvényszerűségeket (makromikroökonómia), tudják alkalmazni az intézményi (vállalati) gazdálkodás alapvető szabályait (vállalat-gazdaságtan, számvitel, pénzügy, gazdaságstatisztika, gazdasági elemzés); - ismerik és használják az egészségügy finanszírozásával (makro- és mikro (intézményi) szintű forrásteremtés és allokáció), endofinanszírozásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket; - önállóan tudnak egészségügyi számítógépes rendszereket kezelni, működtetni; alkalmazzák a rendszer- és információelmélet, valamint a szervezés- és vezetéselmélet fontosabb fejezeteit; - ismerik a számvitel és adózás alapjait, birtokolják az alapvető számvitel-elemzési technikákat; - ellátják a szakmához tartozó általános értelmiségi feladatokat, képesek az értékteremtésre és közvetítésre. Az egészségügyi szervezők az egészségbiztosítási szakirányon alkalmasak: - a legújabb tudományos eredmények birtokában az egészségügy és a humánbiztosítás területén informatikai, gazdasági, biztosítási és adatszolgáltatási tevékenységek végzésére, ellenőrzésére, elemzésére, megfelelő szintű döntések előkészítésére, illetve meghozatalára; - az egészségbiztosító intézményei dokumentációs és informatikai rendszerének szervezésére, irányítására; - társadalombiztosítási és családtámogatási biztosítások megállapítására és számfejtésére, más előírt ügyviteli feladatok ellátására; - a szakterületnek megfelelően hatósági és nem hatósági tevékenység körében ellenőrzési feladatok előkészítésének lefolytatására; - az egészségügyi intézmények és a társadalombiztosítási szervek tevékenységével kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatok ellátására, támogatására; - egészségbiztosítási tevékenység megszervezésére és irányítására az egészségügyi intézményekben az államháztartás részét képező szerveknél és az üzleti szférában. 10
Az egészségügyi szervezők az egészségturizmus-szervező szakirányon ismerik: - az egészségügyi és egészségturisztikai intézmények rendszerét és működési módját, az európai együttműködési lehetőségeket; - a speciális egészségturisztikai szolgáltatások megszervezésének rendszereit, módszereit, a vendégekkel való bánásmód elméleti és gyakorlati hátterét; - a turizmus általános elméletét, a speciális turisztikai menedzsmentek és stratégiák elemeit, a turisztikai piac nemzetközi működésének tendenciáit; - a wellness termékcsoport összetevőit, a wellness és rekreációs központok felépítését és működését; - a gyógyszállók, szanatóriumok, gyógy- és termálfürdők, gyógybarlangok egészségmegőrzésben betöltött szerepét; - a vízgyógyászat és a fizioterápia alkalmazási köreit, a különböző kezelési módok szerepét a rehabilitációban és a prevencióban; - a termál- és gyógyfürdők, valamint az egészségturizmushoz kapcsolódó intézmények programszervezői feladatait; - a természeti értékek és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásait és turisztikai lehetőségeit, a falusi és ökoturizmusban rejlő rekreációs lehetőségeket; képesek: - az orvosi útmutatások alapján az egyének egészségi állapotának megfelelő egészségturisztikai programok készítésére; - az egészséges életmódot segítő preventív szakmai anyagok készítésére; - részt venni az egészségmegőrzést szolgáló tevékenységek szervezésében és vezetésében; - az egészségturizmus fejlesztését és a nemzetközi együttműködés erősítését szolgáló projektek készítésére, közreműködésre az Európai Unió turizmusfejlesztési programjainak megvalósításában. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: alapozó ismeretek: 25-35 kredit egészségtudományi és társadalomtudományi alapozó ismeretek (anatómia, élettani kórélettani alapok, elsősegélynyújtás, népegészségtan, pszichológiai, jogi, közgazdasági, etikai ismeretek, társadalomismeret); informatikai alapozó ismeretek. 11
szakmai törzsanyag: 50-60 kredit egészségügyi informatikai ismeretek: alapvető klinikai, matematikai ismeretek, orvosi latinnyelv, operációs rendszerek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, prezentáció, grafika, egészségügyben alkalmazott azonosítórendszerek, dokumentációs technikák, egészségügyhöz kapcsolódó adat és titokvédelmi szabályok; egészségügyi gazdasági és biztosítási ismeretek: az egészségügyi ellátórendszer elemei, egészségügyi és betegbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása, közgazdaságtan mikro- és makroökonómiai összefüggései, szervezetek pénzügyeinek alapjai, számviteli előírások, könyvviteli rendszer, statisztikai eljárásmódok, az egészségügy jogi szabályozása; differenciált szakmai anyag: 90-110 kredit a) egészségbiztosítás szakirány: a társadalombiztosítás története, az ellátások fedezeti rendszere, biztosítási jogviszony, nyilvántartási rendszerek, szolgáltatások, költségvetési szervek gazdálkodása, nyugdíjbiztosítási rendszer, baleseti és ápolási biztosítási rendszerek, egészségügyi intézmények kontrolling rendszerei, intézmények irányítása, vezetése, ellenőrzési rendszerek, az üzleti (for-profit) biztosítók és az önkéntes-kölcsönös (non-profit) pénztárak, a társadalom- és a humánbiztosítás jogszabályi környezete; b) egészségügyi ügyvitelszervezői szakirány: az egészségügy struktúrája, az egészségügyben folyó adatszolgáltatási tevékenységek, az egészségügyi azonosító és dokumentációs rendszerek, az egészségügyi alapellátás információs rendszere, az egészségügy gazdaságtana, finanszírozási módszere, statisztikája, adózása, hálózatok tervezése, az egészségügyi szervezetek gazdasági irányítása (kontrollingja), minőségbiztosítása, az egészségügyi adatvédelem jogi szabályozása. c) egészségturizmus-szervező szakirány: speciális egészségturisztikai szolgáltatások rendszerei, módszerei, a turizmus általános elmélete, a turisztikai piac nemzetközi működésének tendenciái, egészségturisztikai intézményrendszer (gyógyszállók, szanatóriumok, gyógy- és termálfürdők, gyógybarlangok), a wellness termékcsoport összetevői, a vízgyógyászat és a fizioterápia alkalmazási körei, a stressz okai, következményei, az egészséges életmódot segítő preventív programok készítése, a természeti értékek és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásai. 12
9. Szakmai gyakorlat A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat és a területi gyakorlatokat. A területi szakmai gyakorlat a gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által irányított, ellenőrzött, oktató vezetésével tanóra keretében végzett szakmai tevékenység 10. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak hivatalos nyelvéből vagy orosz nyelvből államilag elismert középfokú C típusú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete szerinti B2 szint) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. 13
3. Felhasználói vélemények 3. FELHASZNÁLÓI VÉLEMÉNYEK 14
3.1. Egészségügyi Minisztérium támogató nyilatkozata 1.1. sz. melléklet 15
3.2. Gazdasági Minisztérium támogató nyilatkozata 3.2. sz. melléklet 16
3.3. Oktatási Minisztérium állásfoglalása 3.3. sz. melléklet 17
3.4. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium véleménye 3.4. sz. melléklet 18
3.5. sz. melléklet 3.5. Békés megyei országgyűlési képviselők Oktatási Miniszternek készített beadványa 19
20
3.6. sz. melléklet 3.6. Magyarországi Románok Önkormányzatának támogató nyilatkozata 21
3.7. sz. melléklet 3.7. Együttműködési megállapodás Gyula Városa és a Tessedik Sámuel Főiskola között 22
23
3.8. Danubius támogató nyilatkozata 3.8. sz. melléklet 24
25
3.9. Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. Vezérigazgatójának véleménye 3.9. sz. melléklet 26
3.10. Magyar Turizmus Zrt. támogató nyilatkozata 3.10. sz. melléklet 27
28
3.11. sz. melléklet 3.11. Magyar Turizmus Zrt. gyakornoki programra vonatkozó javaslata 29
3.12. Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesületének támogató nyilatkozata 3.12. sz. melléklet 30
3.13. Magyar Wellness Társaság állásfoglalása 3.13. sz. melléklet 31
II. A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA 32
II.1. AZ INTÉZMÉNY S ZAKMAI BEMUTATÁSA II.1.1. Áttekintés a gyulai főiskolai képzésről A gyulai főiskolai képzés eddigi története három időszakra osztható: 1. 1993-1999: A megszervezéstől a felszámolás elhatározásáig Az első időszak lényegében a diplomás ápolóképzés tündöklésének és hanyatlásának korszaka. Az 1993-ban országosan megszervezett 4 diplomás ápolóképzés egyikének helyszíne Gyula volt. A városban 1846 óta működő 1400 ágyas kórház, az 1960-as évektől országosan elismert itteni ápolóképzés megfelelő alapot teremtettek az új képzési program sikerességéhez. Néhány év alatt az itteni diplomás ápolóképzést országosan is a legszínvonalasabbak között tartották nyilván. A Debreceni Orvostudományi Egyetem 1996/97-ben már a tagozat továbbfejlesztését tervezte, amikor kezdetét vette a felsőoktatási integráció. Az új feltételek között az Egyetem lemondott az itteni képzésről, az ápolóképzést a nyíregyházi főiskolai karára helyezte át és megkezdte a tagozat felszámolását. A 2000-ben létrehozott Tessedik Sámuel nevét viselő regionális főiskola azonban esélyt teremtett a megmaradásra és a továbbfejlesztésre. 2. 2000-2003: A stabilizáció időszaka új fejlesztési stratégia kialakulása Az kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy egyetlen alapszakra nem lehet a tagozat fennmaradását építeni. Olyan rokon szakokat kellett keresni, amelyeknek alapját vagy részét képezi a színvonalas ápolóképzés és amelyek a térség igényeire épülnek. Az ápolóképzés két évig tartó sikeres stabilizálását követően az első újabb szakindítás az általános szociális munkás képzés volt. A térségből az integráció nyomán kivonuló Nyíregyházi Főiskola helyét vette át a gyulai szakindítás, amelynek jellemzőjévé lett a térség szociális valósága sajátosságait is figyelembe vevő speciális programja és gyakorlatiassága. Ennek és a fokozatosan kiépülő jó oktatói gárdának köszönhetően ez a program is hamarosan elismertté és sikeressé vált. 3. 2003 után: A fejlesztési koncepció megvalósításának kezdetei Az egészségügyben végbemenő piaci változásokat is figyelembe vevő új stratégiai program elfogadása nyomán átfogó, átgondolt és tervszerű fejlesztés kezdődött a tevékenység minden területén. 2003-ban indult a képzés az Általános szociális munkás szakon, 2006-ban az Egészségügyi szervező szak egészségturizmus-szervező 33
szakiránya kezdte meg tevékenységét. Az új oktatási programok rövid idő alatt népszerűvé váltak, az egyre szélesebb felsőoktatási versenyhelyzetben is nőtt a jelentkezések száma. (2003-ban 200, 2004-ben 320, 2005-ben 600, 2006-ban 800). A 2004 és 2006 közötti években a Fakultáson a hallgatói létszám a négyszeresére nőtt, és jelentősen emelkedtek a működési bevételek (lásd 1. és 2. sz. mellékletek). A dinamikus fejlődés alapját ugyan az új szakok képezték, de az általuk megkövetelt változtatások minden szakot egyaránt átformáltak. A Fakultás egyedülálló új szervezeti struktúrája például a személyes felelősségetérdekeltséget, a szakok önelszámolásának gazdasági hatékonyság-növekedését és a gyors reagálóképességét teremtette meg. Az integrált főiskola egységes humánerőforrás gazdálkodása kiszélesítette a főállású oktatók racionális foglalkoztatásának lehetőségeit és segített a gyulai oktatás főállású minősített szakemberigényeinek biztosításában. A pályázati forrásokból elért fejlesztések új, kedvező infrastrukturális és tárgyi feltételeket hoztak létre minden szak számára. (Új Könyvtár, új, modern technikai eszközökkel ellátott előadótermek, E-learning Központ, szociális és jóléti szolgáltatások, stb.) Az új, modern oktatási programok megjelenése lehetővé tette a szakok szakmai együttműködését. Közös rendszerben működik az egységes nyelvoktatás, az E- learning felzárkóztató programok, a kötelezően és szabadon választható modulok, a külföldi pályázati rendszer, stb. A piaci orientáció valamennyi képzési program meghatározó részévé vált. (Az Európai Uniós és a pályázati ismeretek a kötelező programok részévé lettek: a vállalkozási ismeretek a kötelezően és szabadon választható körben jelennek meg.) A nemzetközi munkaerőpiaci szakmai együttműködési programokban minden szak érdekeltté lett és hallgatói részt vesznek és vehetnek azokban. A sokszínűvé lett és egyre nagyobb létszámú diákság életének keretei kibővültek számos új lehetőség teremtődött. Kialakult a főiskola átfogó minőségbiztosítási rendszere. 34
II.1.2. Az egészségturizmus oktatásának bevezetése 1. A képzés előtörténete Már a gyulai főiskolai oktatás megmentését szolgáló első elképzelésekben is megjelent az a felismerés, hogy az itteni képzésnek új utakat kell találnia nem lehet reális esélye a szegedi és a debreceni egyetemek bázisán működő egészségügyi főiskolákkal való versenynek. Az egészségügyben (és a hozzá kapcsolódó területeken) a világon és Európában végbemenő változások megismerését követően körvonalazódott a lehetséges új profil a Magyarországon is elkerülhetetlenül bekövetkező stratégiai változásokra való felkészítés. Ezek egyike az egészségturizmus, amely a turizmus új trendjeként bontakozott ki a világ néhány fejlettebb-gazdagabb részén. Európában több országban (Franciaország, Németország, Olaszország) is megjelentek azok a különféle új tartalmú szakképzések, amelyek az új funkciókra igyekeztek átképezni-felkészíteni a turizmusban dolgozókat. A mi felismerésünk volt, hogy a turizmus új ágazata olyan komplex ismereteket követel, hogy csak egy széleskörű (nem csak a hagyományos tartalmú) egészségügyi képzési alapra lehet építeni-integrálni a részképzéseket! A szak tervezésének másik újdonsága, hogy kialakításában kezdettől fogva részt vettek (és ma is részt vesznek!) a turisztikai piac érintett szereplői. (A Magyar Turizmus Zrt., a Danubius Zrt., a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület, az Alföld Spa, stb. ) Az Egészségturizmus-szervező szakalapítási kérelmet Magyarországon elsőként, eredeti programösszeállítással 2002-ben, a lehető legrosszabb időpontban adtuk be a Magyar Akkreditációs Bizottságnak. Napirendre került a felsőoktatás bolognai folyamatba illesztése, azaz a hagyományos képzési rendszer teljeskörű átszervezése ezért ezt az újabb szakot már nem engedélyezték, bár akkor még elvben egyetértettek vele. Későbbi kísérleteink ennél rosszabbul jártak. Az új rendszer kialakulatlansága, az intézményi ellenérdekeltség és az egészségügyi felsőoktatásban is tetten érhető szemléleti konzervativizmus együttes következménye, hogy újabb kísérleteink is kudarccal végződtek. (A kialakult helyzetre jellemző, hogy a beadott képzési programok véleményezői egymás javaslatát bírálták de a lényegről, hogy ez a 35
hagyományos egészségügyi felsőoktatás egyik első megújítási kísérlete nem esett szó.) A különféle piaci szereplők gazdasági érdekeinek szorításában döntött úgy az akkori oktatási miniszter, hogy az általunk elkészített tartalommal, az egészségügyi szervező szak új szakirányaként 2 évre hozzájárul a szak és szakirány indításához. Egyben az általunk elkészített szakirányra vonatkozó képesítési követelményi javaslat lett kisebb módosításokkal a hivatalos egészségturizmus-szervezői elvárásrendszer (lásd Adatlap 2. sz. melléklete) A 2006 tavaszán tartott MAB Látogatói Bizottsága szükségesnek tartotta az új képzést, megalapozottnak találta ennek előkészítését és támogatólag nyilatkozott további sorsáról. 2. Az első tények és tapasztalatok 2002 óta az egészségturizmus egyes formái (pl. Wellness) Magyarország turizmusában is megjelentek, és annak legdinamikusabban fejlődő elemévé váltak. Az új tartalmú képzési programok szükségességét ma már mindenki elfogadja. Az egészségturizmus, mint új és fontos térségfejlesztési tényező ma már beépült a különféle hazai és európai uniós fejlesztési programokba. (Napirenden van a hazai egészségturizmus országos fejlesztési stratégiájának előkészítése, amelynek oktatási fejezetének elkészítésében közreműködünk. Az egészségturisztikai oktatás helyzetét bemutató SWOT-analízist 3. sz. melléklet tartalmazza. A gyulai fejlesztési elképzelés ( Egészségturisztikai Innovációs és Képző Központ, lásd 4. sz. mellékletben) nem csak a főiskola fejlesztésének egyik kulcseleme, hanem része a térség tervezett uniós fejlesztésének is. Nem véletlen, hogy (több esetben a mi eredeti képzési programunk egyes elemeire építve!) egyre több felsőoktatási intézmény szervez valamilyen egészségturisztikai képzést-képzéseket. A teljeskörű egészségügyi ismeretekre építő igazi komplex egészségturisztikai képzést azonban semmi sem pótolja. Pozitívum, hogy programunk nem csak Magyarországon terjed, hanem nemzetközi érdeklődést váltott ki. (A Padovai Egyetem, a finn Laurea University of Applied Sciences (Helsinki) Egyetem velünk szakmai együttműködésben erre az alapra kíván építeni a Nemzetközi gyógyturizmus szervező master-szakot! 36
A hallgatói érdeklődés is igazolta, hogy ennek a képzésnek fontos szerepe lehet az egészségügy és a turizmus új felkészültségű szakembereinek felkészítésében. Az új szak új típusú nemzetközi együttműködést is generált. A nemzetközi munkaerőpiaci felkészítés érdekében például az Olasz Szállodaszövetséggel kialakított szakmai program keretében hallgatóink a világ egyik turisztikai központjában szerezhetnek ismereteket. Különösen izgalmas változások jelentek meg a határmenti turisztikai piaci résztvevőkkel való együttműködésben. A gyulai Intézet (=Fakultás) készítette el Arad-Békés megyék első közös turisztikai térképét; (mellékelve); sikeres PHARE-CBC pályázattal megteremtettük az az E-learning Központot, amely kisés középvállalkozók európai uniós pénzügyi felkészítését segítette, magyar és román nyelvű programokkal; újabb sikeres INTERREG pályázat alapozza meg a két év óta tervezett közös határmenti turizmus szakértők képzését. Az együttműködés új perspektíváját nyitja meg az a megállapodás, amelynek értelmében a Román Fürdőszövetség velünk kívánja megszervezni az ottani egészségturizmus oktatást és közösen egyes új szakképzéseket (például fürdőtechnikus). A Fakultás innovációs-katalizátori funkciójának kibontakozását jelzi az is, hogy szakmai irányítóként vesz részt a tervezett magyar-román regionális turisztikai klaszter szervezésében, a tervezett dél-alföldi lovas turizmus konzorcium létrehozásában és üzleti résztvevőként működik közre a Gyulán szerveződő rehabilitációs vállalkozásokban (lásd Adatlap 3.7. sz. melléklet). A dinamikusan végbemenő változások rendkívüli szakmai és befektetői érdeklődést is kiváltottak. A változások hatásáról és lehetőségeiről több nemzetközi és hazai konferencián is beszámoltunk. A vállalkozók bizalmának jele, hogy az ő anyagi eszközeikkel hoztuk létre a Fakultás új épületrészében a Wellness Étterem és Tankonyhát; a Konditermet és a Szoláriumot. (Újabb befektetők az uniós fejlesztés elmaradása esetén átveszik a fejlesztési program finanszírozását.) A tervezett, és Európai Uniós pályázatként benyújtott Termálkutató Központ a gyógyvíz felhasználás módjainak kimunkálásában teremtett üzleti érdeklődést. További részletezés nélkül is nyilvánvaló, hogy Gyulán (és lassabb ütemben a Tessedik Sámuel Főiskolán) egy olyan modern főiskolai képzés van 37
kialakulóban, amely az európai felsőoktatási igényeknek és követelményeknek megfelelően innovatív és hatékony. A fejlesztés alapja az egészségügy és a turizmus modernizációjához kapcsolódás, az azokra épülő átfogó oktatásfejlesztési és piaci együttműködési stratégia megvalósítása, a hatékony térségi innovációs központ létrehozása. 3. A változások hatásai az egészségturizmus oktatási programra Nyilvánvaló, hogy a szakirány létrehozására beadott kérelemek időpontjaihoz (2004, 2005) képest végbement változások megjelentek a képzési programban is. Az oktatásban is részt vevő piaci szereplőkkel folyamatosan együttműködve reagáltunk a hazai igények alakulására (például a Wellness és az Alternatív gyógyászat gyors terjedése nyomán ezek oktatásának megerősítése, új oktatási modulok beillesztése, az önálló vállalkozói ismeretek nagyobb súlya; a kötelezően és szabadon választható stúdiumok nagyobb és színesebb választéka; az önállóan elvégzendő, kreatív jellegű feladatok nagyobb aránya, stb. ) Az egészségügyi alapra épülő szakirány iránti igényt növeli a medical wellness és annak egyes irányzatai (pl. high level wellness) gyors elterjedése. A nemzetközi együttműködés igényelte változtatások. (Ilyen például a nyelvoktatás hatékonyabbá tételét szolgáló átszervezés, az olasz nyelv intenzív oktatásának bevezetése, az olaszországi nyári gyakorlati munkavégzés lehetősége, a finnországi tapasztalatszerzés belső pályázaton történő elérhetősége, stb.) A hazai és a nemzetközi felsőoktatási változások elemzése és azok eredményeinek beépítése (például az európai kultúrák és a viselkedéskultúra ismeretének kötelezővé tétele, a team-munka előtérbe helyezése, a legkiválóbb gyakorlati szakemberek meghívása, stb.). A gyakorlati képzési program átalakítása, a megváltozott igényekhez illesztése. (Ma már szinte minden típusú turisztikai vállalkozás kiépített bizonyos egészségturisztikai szolgáltatásokat.) Az egészségturizmus oktatása ebben a kialakult szakmai struktúrában rendkívüli terheket ró a hallgatókra. Az egyes modulok belső tartalmi átalakítása, a hallgatói teljesítmények folyamatos nyomonkövetése és a felzárkóztatás különféle lehetőségeinek (például E-learning programok) kimunkálása és bevezetése nélkülözhetetlenné vált. 38