KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN

A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás 3 1 VIZITERV Environ Kft., 4400. Nyíregyháza, Széchenyi u. 15., m.virag@environ.hu, 2 Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyíregyháza, Széchenyi u. 19., csegenyj@fetikovizig.hu, 3 Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék, 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros, hgzb@uni-miskolc.hu Kivonat A dolgozat célja a környezeti monitoring rendszerek, ezen belül pedig a felszín alatti vizek monitoring rendszerének bemutatása a Felső-Tisza-vidék területén. A földtani közeg és a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében az EU VKI monitoring követelmények teljesítésére vonatkozó előírásokat a 30/2004 (XII. 24.) KvVM rendelet foglalja össze. Abstract The aim of this study to introduce the environmental monitoring network system of groundwater bodies in the Upper-Tisza Region. In order to assure the good status of groundwater bodies the Ministerial Decree No.30/2004. (XII.30.) KvVm contains the rules to meet the EU VKI monitoring requirements. 1. Bevezetés A környezet állapotának megismeréséhez, a környezeti tevékenységek tervezéséhez csak megfelelő adatok és információk birtokában juthatunk hozzá. A környezeti monitoring rendszerek a földtani közeg és a talaj szennyezettségének, a felszín alatti víz és a felszíni víz szennyezettségének, továbbá a környezeti levegő, valamint az élő környezet monitoringját [1] jelentik. A felszín alatti környezetbe került szennyezőanyagok a talajban vagy a földtani közegben okozhatnak szennyezettséget, illetve a terjedési folyamatok által a felszín alatti és felszíni vizeket, továbbá a környezeti levegőt és az élő környezetet is veszélyeztethetik, károsíthatják. A különböző monitoring rendszerek közül - földtani, talajtani, vizes (felszíni, felszín alatti), levegő monitoring - jelen dolgozatban a felszín alatti vizek monitoring rendszerével foglalkozunk. 237

Virág Margit, Csegény József, Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás 2. A monitoring rendszerek célja és szerepe A földtani közeg és a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenységek csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, a legjobb elérhető technika (BAT) alkalmazásával végezhetők ellenőrzött körülmények között, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást is úgy, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesítésülését.[2] A monitoring olyan rendszeres mintavételi, mérési, vizsgálati, észlelési tevékenységet jelent, mely a felszíni, vagy felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotának megállapítását, jellemzését, illetve az állapot rövid, vagy hosszú távú változásának leírását lehetővé teszi. A monitoring hálózat elemei a mérési, mintavételi helyek. A monitoring program előre meghatározott jellemzők ütemezett, a módszertani előírásokat követő (szabványosított) mérését, illetve észlelését, vizsgálatát jelenti. [3] A felszín alatti vizekre vonatkozó VKI monitoring követelményeket a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004 (XII. 24.) KvVM rendelet foglalja össze. E szerint a felszín alatti monitoring rendszer két alrendszerből épül fel. Az egyiket az állami és önkormányzati felelősségi körbe tartozó, a közérdek mértékével arányban álló részletességű és sűrűségű, ún. területi monitoring alkotja. A területi monitoring a következő főbb elemekből épül fel: 1. Vízügyi Igazgatóságok, Felügyelőségek által folyamatosan üzemeltetett rendszerek (pl. vízrajzi hálózat, rendszeresen vizsgált kutak), és a speciális rendszerek (pl. távlati vízbázisok vízrajzi hálózatba nem tartozó kútjai) 2. más állami szervezetek által folyamatosan üzemeltetett monitoring rendszerek (pl. MÁFI megfigyelő kúthálózata és forrásmérései, FVM által fenntartott Talaj Információs Monitoring) 3. települési önkormányzatok (elsősorban a városok) által végeztetett monitorozás. A hazai monitoring rendszer másik alrendszerét a környezethasználók által végzett mérések, megfigyelések képezik (környezethasználati monitoring). Ide tartoznak a vízművek által végzett mérések, az ipari üzemek, hulladéklerakók, egyéb szennyező források és a szennyezett területek környezetének monitoringja. 3. A felszín alatti vizek monitoring rendszere Hazánkban a felszín alatti vizek vizsgálata, monitoringja évszázados múltra tekint vissza, melynek oka, hogy a közüzemi rendszerekkel szolgáltatott ivóvíz 97 %-a 238

Környezeti monitoring rendszerek a Felső-Tisza-vidék területén felszín alatti vízkészletekből származik. A felszín alatti vizek minősége eredeti állapotában általában alkalmas a lakossági ivóvízellátásra. Különösen érvényes ez az alaphegységi karbonátos, valamint a pliocén-pleisztocén tároló rendszerre. A talajvizek azonban többnyire már eredeti állapotukban sem megfelelő minőségűek. A felszín alatti vizek monitoringja több szempontból is jelentősen eltér a felszíni vizek vizsgálati rendszerétől, mivel hazánkban szinte mindenhol van felszín alatt víz, de annak feltárása nehézséget okoz annak térbeli kiterjedtsége és heterogenitása miatt. A felszín alatti vizek mennyiségi változásainak országos áttekintését szolgáló Felszínközeli és felszín alatti vízszintészlelő törzshálózat az állami vízügyi és földtani szervek kezelésében régóta üzemel. A felszín alatti vizek minőségének jellemzésére, a minőségi változás időbeni és térbeni nyomon követésére pedig felszín alatti vízminőségi törzshálózati monitoring rendszer üzemel 1984-től az országban. Az osztályozás 2006-ig az MSZ 10-433/1 szabvány és a hozzá tartozó irányelv szerint történt. Az üzemi adatokat (a vízkivételek víztermelési és vízminőség vizsgálati adatait) a közüzemi vízművek üzemeltetői valamint a vízügyi igazgatóságok által kijelölt üzemeltetők küldik meg a területi és központi nyilvántartásokba. Gyökeres változást hozott a monitoring rendszer üzemeltetésében az Európai Unió Víz Keretirányelve. A felszín alatti vizek védelmét a 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet szabályozza, mely rendelet célja a felszín alatti vizek jó állapotának fenntartása, a szennyezések fokozatos csökkentése és megelőzése, hasznosítható készletek hosszú távú védelme, fenntartható használata. A Kormányrendelet 5. (5) bekezdése értelmében: A felszín alatti víztesteket, víztest csoportokat monitorozni kell a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabály előírásai, továbbá a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározottak figyelembevételével. Az eredmények alapján rendszeresen, - de legalább hatévente, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéshez kapcsolódóan - értékelni kell a víztest vagy víztest csoport állapotát és az arra gyakorolt hatásokat a külön jogszabályokban meghatározott módon a szükséges intézkedések megalapozása érdekében. 4. VKI célkitűzések és a monitoring A Víz Keretirányelv szerint a felszín alatti vizek esetében egy feltáró és egy operatív monitoring programot kell működtetni. A felszín alatti vizek állapotának megfigyelésére összesen 6 féle feltáró program működik, ebből kettő mennyiségi, négy kémiai monitoring. 239

Virág Margit, Csegény József, Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás A mennyiségi monitoring célja a felszín alatti víz szintjében bekövetkező változások nyomon követése, valamint adatok biztosítása a vízmérleg számításhoz és a szárazföldi ökoszisztémák állapotának meghatározásához, valamint a határon átáramló víz irányának és mennyiségének becsléséhez. A vízszintmérési program (HUGWP_Q1) esetében az észlelések gyakorisága a víztest típusától függ. A termál víztesteknél évente minimum egy mérés szükséges, általában azonban havonta egyszer mérnek. A többi víztest típusnál a minimális mérési gyakoriság havi, viszont a sekély víztestek monitoring pontjainál a heti kétszeri mérés szakmai elvárás a vízrajzi gyakorlatban. A vízhozam mérési program (HUGWP_Q2) elsősorban forrásokra vonatkozik, néhány esetben azonban termálkútból elfolyó vízmennyiség mérésére is szolgál. A felszín alatti víz minőségének meghatározása céljából működtetett kémiai feltáró monitoring programok a vízadó típusa, mélysége, védettsége szerint differenciáltak. A VKI V. mellékletében kötelezően előírt kulcsparamétereket és a főelemeket (oldott oxigén, ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrát, ammónium, valamint nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát ionok, KOI és lúgosság) minden kútban megmérik. A többi vizsgálandó komponenst mintaterületi elv alapján határozták meg. A sérülékeny külterületi program (HUGWP_S1) a sekély porózus, hegyvidéki és nyílt hideg karszt víztestekre vonatkozik, ha a monitoring pont környezetében szántó, rét-legelő, erdő, szőlő, vagy gyümölcsös található. Az általános kémiai paraméterek mellett ezeken a helyeken a program közel harminc növényvédőszer-hatóanyagra és azok bomlástermékeire terjed ki, valamint az erősen toxikus nehézfémekre (arzén, higany, ólom, kadmium). Szúrópróba szerűen TOC, TPH, AOX, PAH és BTEX méréseket is végeznek. A sérülékeny belterületi program (HUGWP_S2) ugyanazokat a víztest típusokat célozza, csak az ipari területeken, vagy településeken elhelyezkedő kutakban. Ebben a programban a tipikus ipari felhasználású szerves vegyületeket: oldószereket, szénhidrogéneket és egyes specifikus rákkeltő vegyületeket (pl. benzol, vinil-klorid), nehézfémeket vizsgálnak. Az ipari szennyező-anyagokat itt is kiegészítik a növényvédőszer vizsgálatok, különösen a falusias beépítettségű területeken. A védett rétegvíz programban (HUGWP_S3) a vízminőségi mintavétel évente csak egy alkalommal történik és csak a legalapvetőbb (kémhatás, sótartalom, összes szerves anyag) jellemző paramétereket vizsgálják. A termálvíz program (HUGWP_S4) feltáró monitoringja a porózus termál és a meleg vizű karszt víztestekre terjed ki. Célja elsősorban a természetes vízminőség jellemzése, illetve a termálvíz használatából eredő vízminőség változás követése. 240

Környezeti monitoring rendszerek a Felső-Tisza-vidék területén A határokkal osztott víztestek esetében a szomszédos országokkal a határvízi egyezmények keretében adatcserére kijelölt kutak szintén a VKI monitoring részét képezik. A 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet szerint a gyenge, vagy kockázatos (emelkedő trend) kémiai állapotú felszín alatti víztesteken operatív monitoringot kell üzemeltetni. Azon gyenge, vagy kockázatos minősítést kapott víztestek esetében kell elvégezni, ahol a gyenge/kockázatos besorolást az alap kémiai paraméterek, például a nitrát és/vagy a peszticidek (diffúz terhelés) és/vagy alifás klórozott szénhidrogének (pontszerű szennyezők) küszöbértéket meghaladó jelenléte indokolta. 5. A vizsgált területen folyó monitoring tevékenység jellemző adatai Mennyiségi feltáró monitoring program A VKI keretében A felszín alatti vizek állapotának megfigyelésére szolgáló feltáró monitoring program két eleme a vízszintmérési (HUGWP_Q1) és a vízhozam mérési (HUGWP_Q2) program. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén 95 db kút szerepel a HUGWP_Q1 programban. A HUGWP_Q2 program keretében pedig 4 db talajvízből táplálkozó vízfolyáson mérnek vízhozamot. Kémiai feltáró monitoring program A sérülékeny külterületi program (HUGWP_S1) keretében a FETIKÖVIZIG területén 57 db, a sérülékeny belterületi program (HUGWP_S2) keretében pedig 21 db sekély porózus víztestre telepített mf. kút szerepel. A védett rétegvíz programban (HUGWP_S3) 72 vizsgálati ponton történik évi egyszeri vizsgálat A termálvíz program (HUGWP_S4) feltáró monitoringja keretében nem történik mérés a területen. Országhatárral osztott víztestek monitoringja A határokkal osztott víztestek esetében (egyelőre csak román relációban) a szomszédos országokkal a határvízi egyezmények keretében adatcserére kijelölt 10 mintavételi hely került kijelölésre, melyek a Szatmári síkság illetőleg a D-Nyírség területéhez tartoznak. Operatív monitoring program A Nyírség - Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő sekély porózus víztest esetében lehetett a megfordítási pontot meghaladó koncentrációjú emelkedő trendet kimutatni a nitrát vonatkozásában, ezért a víztest a jó állapot fenntartása szempontjából kockázatos besorolást kapott. Ezen felszín alatti víztesten 17 mintavételi helyet érint az operatív monitoring program. 241

Virág Margit, Csegény József, Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás 1. ábra. Mennyiségi feltáró monitoring program kútjai a FETIKÖVIZIG működési területén. 2. ábra. Minőségi feltáró monitoring program kútjai a FETIKÖVIZIG működési területén. 242

Környezeti monitoring rendszerek a Felső-Tisza-vidék területén Vízbázis védelmi monitoring Fentieken kívül a vízbázisvédelmi monitoring kutakat érdemelnek még említést. A területen 3 távlati vízbázis található (Vásárosnamény, Mezőladány, Szatmárcseke-Tiszakóród). A távlati vízbázisokhoz kapcsolódóan 75 db figyelőkút készült el, melyek közül az EU VKI jelentési monitoring rendszerbe 35 db került beválogatásra, melyekből a monitoring program szerint évente 1, illetve 2 alkalommal kell vízkémiai vizsgálatot végezni, melyet a területileg illetése vízügyi igazgatóság végez. További információt szolgáltatnak az üzemelő vízbázisvédelmi diagnosztika során készült figyelő kutakon végzett mérések és vizsgálatok. Az üzemeltetők által végzendő vizsgálatok rendje változó, az a védőterület kijelölő határozatban kerül rögzítésre. Ez utóbbi monitoring típus a tevékenység jellege szerint az ún. környezethasználati monitoringhoz tartozik. Fenti monitoring tevékenységek az ún. területi monitoringhoz tartoznak. A hazai monitoring rendszer másik alrendszerét képező, a környezethasználók által végzett mérések, megfigyelések körébe tartoznak. Ilyenek pl. a vízművek által végzett mérések és megfigyelések, valamint ipari üzemek, hulladéklerakók, szennyezett területek stb. környezetének monitoringja. Ez utóbbiak nem képezik jelen tanulmány tárgyát. 6. Összefoglalás Jelen tanulmányban a felszín alatti vizek rendszerének ún. területi monitoringja került bemutatásra. A Víz Keretirányelv követelményeinek megfelelően ismertettük a különböző felszín alatti víztest típusokhoz kapcsolódó megfigyelő és ellenőrző rendszereket. Megállapítható, hogy a területen a felszín alatti vizek vízszintészlelő és vízminőség megfigyelő hálózata több évtizedes múlttal bír. A termálvizek vonatkozásában azonban külön megfigyelő rendszer nem került kialakításra. Helyette expedíciószerű feltárások, mérések és vizsgálatok történtek. Célszerű erre a víztípusra is kialakítani a rendszeres mérések és vizsgálatok végzésének gyakorlatát. 7. Köszönetnyilvánítás A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 243

Virág Margit, Csegény József, Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás Irodalomjegyzék [1] Kármentesítési Útmutató 6.füzet [2] Szűcs P, Sallai F, Zákányi B, Madarász T (szerkesztők). Szerzők: Jolánkai G, Kovács G, Madarász T, Mádlné Szőnyi J, Mándoki Mónika, Muránszkiné Mojoróczki Mária, Sallai F, Szűcs P, Takács J, Virág M, Zákányi B. Vízkészletvédelem. A vízminőségvédelem aktuális kérdései. Bíbor Kiadó, 2009., ISBN 978-963-9988-00-2, pp. 1-418 [3] Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-1 Felső-Tisza Tervezési Alegység, FETIKÖVIZIG Nyíregyháza, 2010. 244