Előterjesztés Tájékoztató a fiatal vállalkozók Vas megyei helyzetéről A vállalkozások jellemzői Magyarországon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalmának meghatározását, fejlődésük támogatását a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. A jogszabály szerint azon szervezetek sorolhatók e kategóriába, amelyek létszáma legfeljebb 249 fő, éves nettó árbevétele nem éri el az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, és az állam vagy az önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot. A statisztikai lehatárolás a létszámkategória szerint történik. Ez alapján a legfeljebb 49 főt foglalkoztató szervezetek kisvállalkozásnak ezen belül a 10 fő alattiak mikrovállalkozásnak, az 50 249 fővel működők középvállalkozásnak minősülnek. A Magyarországon működő vállalkozások döntő része a kis- és középvállalkozások csoportjába tartozik. A kkv-k gazdasági szerepe felértékelődött, melynek hátterében elsősorban nagyvállalati folyamatok húzódnak meg, ugyanis költségcsökkentési céllal tevékenységeik jelentős részét kihelyezték. A beszállítók számottevő része a kisebb méretű, rugalmasabban működő vállalkozások közül kerül ki. Míg eleinte a kkv-k csupán a helyi gazdaságban, azon belül is a lakossági szolgáltatásokban működtek, addig újabban az innovatív üzleti szolgáltatások területén is megjelentek. Ezek főképp a hálózatra alapozott globális piacra kilépő vállalkozások. A kkv- szektor gazdasági szempontból jelentős szerepet tölt be az ország jövedelemtermelésében, a külföldi tőke működtetésében, a beruházásokban, valamint társadalmi aspektusból a munkahelyteremtésben, foglalkoztatottságban. A Vas megyei vállalkozások jellemzői (2014): vállalkozások száma: 38.700 társas vállalkozás: 9.791 (25,3 %) egyéni vállalkozás: 28.909 (74,7 %) 97 % kisvállalkozás a jegyzett tőke 73%-a külföldi exportáló cégek 90%-a külföldi hazai cégek adják a foglalkoztatás 67 %-át kis- és középvállalkozások határon átnyúló tevékenysége bővül A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál regisztrált vállalkozások (ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltató szektor) száma jelenleg 17.260, amelyből 1355 vállalkozás szünetelteti tevékenységét.
2 Amíg 2014. évben 1.078 új, nem agrár jellegű vállalkozás (769 egyéni és 309 társas) kezdte meg tevékenységét a megyében, addig 2015. első félévében további 341 új vállalkozó regisztrált a kamaránál. Minden ágazatban kétségtelen a mikrovállalkozások dominanciája, azonban lényeges különbségek tapasztalhatók az egyes területeken. Részesedésük az oktatási tevékenységet folytatók, az egészségügyi és az egyéb szolgáltatást nyújtók között, továbbá a pénzügyi, biztosítási, a szakmai, tudományos műszaki, valamint a művészeti szabadidős tevékenységű szervezetek esetében a legnagyobb, ellenben a magasabb tőke- és humánerőforrás-igénnyel rendelkező iparban a legalacsonyabb. A működő kkv-k megoszlását tekintve a mezőgazdaság, az ipar, valamint az építőipar az országos átlagnál hangsúlyosabb szerepet tölt be. A külföldi érdekeltségű kis- és középvállalkozásokat az átlagosnál is nagyobb területi koncentráció jellemzi: Nyugat-Dunántúlon találhatók a legtőkeerősebb szervezetek, a régióban egy kkv-ra 1162 millió forint külföldi tőke jutott, 2,9-szerese az országos átlagot jelentő 405 millió forintnak (2012). A kkv-k külföldi tőkéjének 45%-a a középvállalkozások, 44%-a a mikrovállalkozások, fennmaradó része pedig a 10 49 fős cégek működését szolgálja. A túlzott adminisztrációs kötelezettségek és a magas közterhek, valamint a kedvezőtlen piaci környezet után a vállalkozások a tevékenységüket akadályozó tényezők között fontossági sorrendben harmadikként a finanszírozást jelölik meg. Az elmúlt évek felmérései azt mutatják, hogy a vállalkozások megítélése szerint a finanszírozási nehézségek csökkenek, feltételezhetően amiatt, hogy a kereskedelmi bankok évről-évre egyre nagyobb mértékben helyeznek ki forrásokat a KKV szektorba. Ennek ellenére továbbra is a kis- és közepes vállalkozások legnagyobb problémája a fogyasztás csökkenése, stagnálása, valamint a forráshiány. Fiatal vállalkozók Egy nemrégiben készített felmérés tanúsága szerint a 18 és 40 év közötti magyar fiatalok 35 százaléka érzi magát alkalmasnak arra, hogy vállalkozzon, és a terveik megvalósításától elsősorban a csődtől való félelem tartja vissza őket. A felmérés szerint az önbizalom és a kockázatvállalás hiánya nyilvánvalóan szoros összefüggésben van a 40 év alatti vállalkozók alacsony számával. Ugyanakkor az európai átlag sem ad megnyugvásra okot: az önfoglalkoztatók között csupán 4 százalékban vannak 18 és 25 év közötti fiatalok. A 2014. évi adatok szerint Magyarországon a 25 éven aluliak mintegy 20 százaléka volt munka nélkül. A fiatalokat sújtó munkanélküliség, valamint a vállalkozások alacsony számának problémája kezelése érdekében ezért olyan szervezetekre van szükség, amelyek valós segítséget nyújtanak a mindennapi kihívásokban, a források elérésében, továbbá szakmai tanácsadással és komplex háttérrel segítik a vállalkozások elindítását. A mai fiatalok vállalkozó kedvének javítása nélkül a nemzeti jövedelmet megtermelő utánpótlás nem látszik biztosítottnak. A nemzetközi összehasonlításban is sokkoló arány veszélyezteti a gazdasági növekedést és az egyén boldogulását egyaránt. Mivel az állam arra
3 kényszerül, hogy fokozatosan kivonuljon korábbi gondoskodó szerepéből, egyre nagyobb súlya lesz az állampolgárok által önerőből megteremtett kereteknek és forrásoknak. Ahhoz, hogy a jelenlegi állapot változzon, és az utánpótláshiány ne váljon a gazdasági növekedés akadályává, a sikeres hazai példák bemutatása és a gyakorlati segítség fontosabb, mint valaha. Ha a munkatapasztalattal nem bíró, főiskolát vagy egyetemet végzett elméleti szakemberek vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerő-piaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét. A tőkehiány is sokszor jelenik meg a gátló tényezők között, de látható az is, hogy legtöbben nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nincsenek konkrét terveik. Kényelemből vagy akár félelemből nem kutatnak aktívan bevonható források, szakmai vagy pénzügyi befektetők után. A cél: a fiatalok higgyék el és érezzék, hogy Magyarországon igenis lehet sikeres, növekvő, átláthatóan és felelősséggel irányított vállalkozást építeni. A kamara szerepe A gazdaságfejlesztéssel, különösen annak megyei aspektusaival kapcsolatos kérdések önmagukban is időszerűek, hiszen a helyi gazdaság fejlesztése mindinkább központi kérdésévé válik a regionális és gazdaságpolitikai stratégiáknak. A területi alapon való szerveződés, a helyi, megyei, és kapcsolódóan a regionális gazdaság általános érdekeinek képviselete a kamarai intézményrendszer hangsúlyos eleme. A területi gazdasági kamarák alapvető feladata a helyi gazdaság érdekeinek általános képviselete, a helyi vállalkozások versenyképességének erősítése, helyzetbehozása. A kamara a helyi, regionális gazdaság érdekeinek szószólója, és mint ilyen a helyi gazdaságfejlesztés meghatározó és megkerülhetetlen szereplője. A globalizáció jelentős változásokat idéz elő a helyi gazdaságban és társadalomban. A kis- és középvállalkozások gazdálkodási biztonsága jelentősen csökken. Ez olyan kihívást jelent, amely jórészt napjainkban tudatosodik a helyi döntéshozókban és a kis- és középvállalkozások többségében. A folyamat negatív jelenségeinek kezelése, a helyi KKV-k versenyképességének fokozása a lokális intézményrendszerek, köztük a kamara talán legfontosabb feladata. A hatályos magyarországi kamarai szabályozás legnagyobb problémája, hogy a kötelező tagság eltörlésével a kamara eltávolodott a közjogi modelltől. Miközben a kamarának minden vállalkozás felé szolgáltatási kötelezettsége áll fenn, el kell látnia az egész gazdaság érdekvédelmét is. A gazdasági kamarákról szóló törvény módosításával 2012-től életbe lépett a kötelező regisztráció és a kamarai hozzájárulás fizetési kötelezettség. A jogszabály értelmében mintegy ellentételezésként - a regisztrált vállalkozások részére térítésmentes alapszolgáltatásként biztosítja a kamara a gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelezési kérdésekben a tanácsadást, a pályázatfigyelést, az üzleti partnerkeresést.
4 Továbbá önként vállalt feladatként a kamara vállalkozás indítási tanácsadást, export segítő- és határon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos ügyintézést is végez a regisztrált vállalkozások számára. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2014-től külső szakértők bevonásával bővítette tanácsadói hálózatát, a vállalkozásokat a mindennapi gyakorlatban jártas szakemberekkel segíti vámügyi, környezetvédelmi termékdíjjal, minőségirányítással kapcsolatos, illetve a HACCP rendszert, marketing tevékenységet és projektmenedzsmentet érintő kérdésekben. Ahogy már korábban is említettük, a vállalkozások esetében a tevékenységüket akadályozó tényezők között sarkalatos pontként még ma is a finanszírozás jelenik meg. A vállalkozás gazdasági tevékenységének elindításához, vagy a tevékenység bővítéséhez alapvetően forgóeszközök és/vagy szolgáltatások beszerzésére irányuló finanszírozások szükségesek, amelyekre a korábban indított Széchenyi Kártya Program egyes elemei is alkalmasak. A Széchenyi Kártya program keretein belül a kamara az alábbi termékekkel segíti a vállalkozásokat: Széchenyi Kártya (folyószámlahitel) Forgóeszköz hitel Beruházási hitel Támogatást megelőlegező hitel Önerő kiegészítő hitel Agrár Széchenyi Kártya Fentieken túlmenően a kamara korábban kombinált mikrohitelt is közvetített a vállalkozások felé, amely termék tárgyi eszköz beszerzésre, technológia fejlesztésre, infrastrukturális és ingatlan beruházásra nyújtott fedezetet. A kamara kiemelt feladatának tekinti a fenti termékekkel kapcsolatos tanácsadást, ill. közbenjár annak érdekében, hogy a forráshoz jutás minél egyszerűbben, az adminisztrációs és fedezeti terhek csökkenésével valósulhasson meg. Fiatalok vállalkozóvá válását segítő programok A kormányzat komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél több pályakezdő fiatal váljon önfoglalkoztatóvá, indítson vállalkozást. Ennek érdekében a 2014-2020. tervezési időszakban várhatóan több típusú vissza nem térítendő támogatás elérésére nyílik lehetőség. A források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, a pályázatokkal a hagyományos iparágakat erősítik.
5 Ezek elsődlegesen a jármű-, az elektronikai-, a logisztikai-, az élelmiszeripar, valamint az informatika és az egészségügy. Többek között az alábbi pályázati konstrukciók fogják segíteni a vállalkozások versenyképességét: A TÁMOP Fiatalok vállalkozóvá válása pályázat várhatóan 2015. decemberében jelenik meg minden régióban. A GINOP vállalkozásfejlesztési program keretében az alábbi hamarosan elérhető pályázati konstrukciókra lehet pályázni: - Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése: (új gépek, berendezések, gyártókapacitást növelő eszközök beszerzése infrastrukturális fejlesztés, információs technológia fejlesztés, anyagmozgató eszközök beszerzése) - Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása a szabad vállalkozási zónákban - A mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása (már elérhető) - Kombinált mikrohitel: feltételei még nem ismertek pontosan, egyes elképzelések szerint viszont csak a termelő tevékenységet végző vállalkozások számára lesz elérhető, ami némi veszélyt jelenthet a szolgáltató szektorban működő vállalkozásokra nézve Ezen túlmenően lehetőség lesz pályázni épületenergetikai fejlesztésekre megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva, helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítésére szintén megújuló energiaforrásokkal A fiatalok által elindított innovatív vállalkozások sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő színvonalú management, tanácsadói háttér, segítségnyújtás az ötlettől a megvalósításig beleértve a fenntartást is, emellett kulcs fontosságú tényező az együttműködés, a hálózatok szerepe, és az elszántság. Elvitathatatlan tény, hogy a ma megtett lépések befektetésnek minősülnek, melyek a jövőben térülnek meg. Szombathely, 2015. június 4. Kovács Vince s.k. elnök Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara