A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KISKÖNYVTÁRA

A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KISKÖNYVTÁRA AZ ÉPITÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐI Összeállította: Kiss Andor Makra Magdolna Budapest, 2008. augusztus

2 Tartalomjegyzék Előszó Bevezetés Építőipari kitekintés Az építőipar helyzete és teljesítménye Az építéskivitelezés Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási Rendszere A munkabiztonság helyzetének ágazati sajátosságai A jogosultsághoz kötött építési szakmák A fontosabb jogszabályok az építési folyamat szereplői számára A kiskönyvtári kiadvány célja Az építőipari kivitelezési tevékenység folyamata Ki végezhet építőipari kivitelezési tevékenységet? Az építési kódex hatálybalépésével részben megváltoztak és bővültek az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői Az építtető A beruházás lebonyolító Építési műszaki ellenőr A tervező A tervellenőr A tervezői művezető A kivitelező A felelős műszaki vezető A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Az építési napló Mikor kell építési naplót vezetni? Kik írhatnak bele az építési naplóba? Kik adhatnak utasítást az építési naplóban? Kik tekinthetnek bele az építési naplóba? Önellenőrző teszt A kiadvány összeállításában felhasznált irodalom 3. oldal 4. oldal 4. oldal 5. oldal 8. oldal 9. oldal 11. oldal 12. oldal 13. oldal 17. oldal 19. oldal 20. oldal 22. oldal 25. oldal 28. oldal 30. oldal 33. oldal 37. oldal 40. oldal 41. oldal 48. oldal 53. oldal 59. oldal 60. oldal 60. oldal 60. oldal 61. oldal 62. oldal 65. oldal

3 Tisztelt Olvasó! Az elmúlt években nagymértékben felgyorsult a jogalkotás, megváltoztak az építésügyre vonatkozó intézményrendszerek. Megváltoztak, módosultak a szakmagyakorlás feltételei is. Az építmények megvalósítása során az építési folyamat szereplőinek tevékenységüket úgy kell végezniük, hogy az összhangban legyen a környezet-, a természetvédelem és az építészeti és természeti értékek védelmével, betartva a tevékenységükre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Nem könnyű a jogszabályok bonyolult világában eligazodni az építés-kivitelezési folyamat szereplőinek. Nemzetgazdasági érdek, hogy az építési tevékenység végzése az építésügyi követelményeknek, a jogszabályoknak megfelelően, jó minőségben történjék, s a nemzeti vagyon részét képező, építményállomány megóvása megfelelő színvonalú legyen. Ezért a kiadvány szerkesztése során törekedtünk arra, hogy az építési folyamat egyes szereplői feladatainak leírása mellett a konkrét jogszabályi helyet is megjelöljük, amellett, hogy felsoroltuk legjobb tudásunk és a mai állapotnak megfelelően az építési folyamat szereplői részére a legfontosabbnak ítélt jogszabályokat és azokat jegyzékben e kiadványban közzé tettük. A kiadvány végén egy önellenőrző tesztet is közlünk, mert úgy gondoljuk, hogy az építésben dolgozó szakemberek számára mindig hasznos az önellenőrzés. Budapest, 2008. június A szerzők

4 BEVEZETÉS: Építőipari kitekintés: Az építőipar különleges helyet foglal el a nemzetgazdaságban. A nemzetközi és a hazai gyakorlat, valamint a tudományos kutatások igazolják, hogy az építőipari termelés hozzájárul: a gazdaság növekedéséhez, a környezet formálásához, a szegénység csökkentéséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához, elégedettségéhez. Az építőipar olyan gazdasági ág, amelynek tevékenységét, eredményességét a nemzetgazdaságban bekövetkezett változások alapvetően befolyásolják. Így az állami, az önkormányzati beruházásokra fordítható pénzeszközök mennyisége, a vállalkozások pénzügyi helyzete, a lakosság életkörülményei, megtakarításai, lakásépítési kedve alapvetően meghatározzák az építőipar teljesítményét. Az építőipar nem telephelyhez kötött, hanem változó helyen és időben végzi tevékenységét. Mindezek alapján az építőipar érzékeny jelzőrendszerként működik, statisztikai mutatói a gazdasági konjunktúra fontos jelzőszámai. Az építés az egyik legősibb alkotó emberi tevékenység, mely a társadalom és a szűkebb közösségek igényeit valósítja meg. Az épített környezet alakítása, gondozása és védelme jó szervező, mozgósító célkitűzés, a jóirányú közösségi szerveződések eszköze, a nemzeti kultúra hordozója. Az építési tevékenység produktumaként létrejött építményvagyon a nemzeti vagyon jelentős és tartós eleme. Az épületvagyon, mint ingatlanvagyon, műszakigazdasági értékén túl is alkalmas jelentős értékképzésre, fejlesztések beindítására. E hatalmas nemzeti vagyonrész értékeinek megőrzése és növelése rendkívül fontos nemzetgazdasági cél. Az építési kereslet a többi iparág fejlesztési igényeiből, infrastruktúrafejlesztésekből, intézményi és kereskedelmi építmények építéséből, lakásépítésből és a meglévő lakás és épületállomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből tevődik össze. Ebből adódóan az építőipar munkaellátottságát, teljesítményét alapvetően az ipari gazdálkodó szervezetek és a lakosság jövedelmi helyzete, az állam és az önkormányzatok szerepvállalása, azaz a mindenkori gazdasági helyzet határozza meg. Ugyanakkor az építés produktuma elősegíti a működő tőke beáramlását (infrastruktúra fejlesztéseken keresztül), munkahelyet teremt, illetve javítja a polgárok életkörülményeit (lakásépítéssel és felújítással, a települési környezet alakításával) következésképpen a munkavállalók szélesebbkörű foglalkoztatását segíti elő.

5 Az építőipar egészére általánosan igaz, hogy szemben a telepített iparágakkal, tevékenysége nem helyhez kötött, térben és időben mobilizálható. Ugyanakkor az építőipar produktumát, az építményt adott helyen, a helyi adottságok figyelembe vételével hozza létre. Az építés, nemcsak igényeket elégít ki, hanem értékteremtőként jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelemhez és fontos tényezője a makró és mikró környezet alakításának. Lényeges, hogy az épített környezet megvalósítóinak (az építési folyamat szereplőinek) minőség-előállító képessége megbízható, a mai kor követelményeinek megfelelő legyen. Mindezekből következik, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység irányítói, az építési kivitelezési folyamat szereplői megfelelő képzettséggel, gyakorlattal bíró és ellenőrizhető szakemberek legyenek. Az építőipar helyzete és teljesítménye: Az építőipar a magyar nemzetgazdaság negyedik ágazata. A bruttó hazai termék mintegy 5 6%-át állítja elő és a munkavállalók közel 4%-át foglalkoztatja. Az elmúlt tizennyolc évben a gazdasági folyamatok liberalizálását sajátosan és ellentmondásosan élte meg a magyar építőipar. Azok a változások, amelyek az úgynevezett rendszerváltozás után az építési piac keresleti oldalán bekövetkeztek - döntően a kereslet rohamos csökkenésével - az általános gazdasági helyzet romlásával függtek össze. Az építési piacon fordulat 1994-ben következett be a magántőke dominánssá válásával. Ehhez kapcsolódott a gazdasági növekedés beindulása. A megrendelői oldalon ekkor következtek be azok a változások, amelyeket a gazdasági rendszerváltás során mindenki várt. A végbement szerkezeti átalakítás és a privatizáció eredményeként a magyar építőipar szereplői köre sokkal rugalmasabb, a változó viszonyokhoz alkalmazkodóbb lett, mely a korábbi időszakkal összevetve alkalmasabb az európai minőségi követelmények elérésére. Az építőipar termelési volumenének 1993-1994. évi emelkedését, 1995-ben jelentős 17,6%-os visszaesés követte. 1996-os év második felétől ismét növekedés kezdődött, ami 1997-1998-ban is folytatódott. A bővülés üteme 1998-ban gyorsult, a termelés 13,7%-kal haladta meg az előző évit. 1999-ben a termelés 8,3%-kal nőtt az 1998 évhez képest és 2000-ben 7,9%-kal nőtt az 1999 évihez képest, 2001-ben 8,3%-kal, 2002-ben 20,1%-kal növekedett az építőipari termelés az előző évhez képest. 2003- ban gyakorlatilag szintentartást jelentett a 0,7%-os bővülés, 2004 évben mintegy 5,8% volt a növekedés. 2005 évben 16, 1% bővülést, 2006 évben, illetve 2007 évben jelentős termelés csökkenést könyvelhettünk el. (2006-ban 1,5%, 2007-ben 14,1% a csökkenés az előző évhez viszonyítva.)

6 Az építőipari termelés értéke folyó áron (milliárd Ft) év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 termelés 1424,5 1505,50 1685,4 2039,7 2160,2 1963,3 Forrás: KSH Az építőipari termelés volumenindexe (az előző év %-ában) év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Előző év = 100% 117,8 100,7 105,8 116,1 98,5 85,9 Forrás: KSH Regisztrált gazdasági szervezetek száma az építőiparban (db) év Σ Ismeretlen 0-1-4 fő 5-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő felett 1998 77607 52453 17691 3052 2529 1460 382 40 1999 78177 51474 18438 3734 2703 1423 372 33 2000 81598 52470 20883 3993 2537 1295 385 35 2001 83955 52062 23427 4205 2566 1265 396 34 2002 86692 52062 25559 4712 2661 1279 385 34 2003 91224 53852 27805 4999 2782 1351 402 33 2004 95294 23789 61295 5510 2896 1367 408 29 2005 96338 15398 70314 5776 3036 1417 368 29 2006 94566 14594 68665 6242 3289 1410 339 27 2007 95101 16294 67381 6570 3155 1319 352 30 Forrás: KSH

7 Forrás: KSH A foglalkoztatás és a bérek alakulása (5 fő feletti foglalkoztatás esetén): 1998. évtől az építőipari foglalkoztatást eltérő mértékben ugyan, de alapvetően a bővülés jellemzi. Az 5 fő felett foglalkoztató vállalkozások adatai szerint 2006-ben több mint 140 ezer fő volt az alkalmazásban álló munkavállalók száma az építőiparban. 2007. évben a termelés csökkenésével összefüggésben a foglalkoztatottak száma is visszaesett, bízunk abban, hogy ez csak átmeneti jelenségről van szó. Valójában a KSH lakossági munkaerő-felvétel adatai szerint azonban több mint duplája, 310 ezer fő a foglalkoztattak száma az ágazatban, ami a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 8%-át teszi ki. Ez a létszám az 5 fő alatti társas vállalkozásoknál és az egyéni vállalkozóknál dolgozók állományából, valamint az alkalmi jelleggel munkát vállalók más ágazatokhoz viszonyított magas arányából, és a közismerten nagymértékű bejelentés nélküli foglalkoztatásból adódik. A 2007-2013 közti időszakban az építőipar előtt álló kihívásokra tekintettel, munkaerő, ezen belül a szakmunkaerő hiányából eredő gondokkal kell szembe nézni az ágazatban, amely veszélyezteti az előirányzott fejlesztések minőségi és időbeni megvalósítását. Mindehhez választási ciklusokon átnyúló határozott fejlesztési elképzelésekre van szükség összhangban az Európai Uniós alapok felhasználási lehetőségeivel.

8 Az építéskivitelezés: 2007. január 19.-én hatályba lépett és 2008. január 1.-től az Európai Unió tagországai számára kötelezően alkalmazandó tevékenységi osztályozás a NACE Rev.2. magyar nyelvű megfelelője a TEÁOR 08. A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERÉT (TEÁOR 08) E szerint: A tevékenységek ágazati osztályozási rendszere a gazdasági tevékenységeknek a tevékenység jellege szerinti osztályozását jelenti. (Gazdasági tevékenységről akkor beszélhetünk, amikor a különböző erőforrások fizikai eszközök, munka, technológiai ismeret, anyagok és információ felhasználásával termékek előállítására és szolgáltatások nyújtására kerül sor.) A gazdasági szervezetek szerződéses jogviszonya nem befolyásolhatja a tevékenységek besorolását, ezért az alvállalkozók tevékenységét is ugyanúgy kell elbírálni, mintha az építési-szerelési tevékenységet önállóan végeznék. Az építési-szerelési tevékenység a tulajdonképpeni kivitelezés, amelynek fogalmát a TEÁOR, illetve a statisztikai beszámoló jelentések készítésére vonatkozó KSH utasítás hasonlóan határoz meg, nevezetesen: minden olyan tevékenység, amelynek célja új építmények építése, meglévő építmények bővítése, átépítése, átalakítása, illetve állóeszköz fenntartása(felújítása, karbantartása, javítása), vagy bontása. Így: - a beruházás jellegű építési-szerelési tevékenység: építmények (az építőipar termékei) - építése, - bővítése, - átalakítása (átépítése), - lebontása. - fenntartás jellegű építési-szerelési tevékenység (a szolgáltatások körébe tartozó) - építmény felújítás, - építmény karbantartás, javítás. (A technológiai szerelés 1987-től nem minősíthető, nem számítható építési-szerelési tevékenységnek.) A TEÁOR 08, az építőipart az F nemzetgazdasági ágba sorolja.

9 Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere TEÁOR 08 (NACE Rev.2) F. NEMZETGAZDASÁGI ÁG ÉPITŐIPAR Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek és egyéb építmények szerkezetkész, valamint szakosodott építése. Idetartozik az új építmény építése, a megfelelő építmények javítása, bővítése és átalakítása, az előregyártott épületek vagy egyéb szerkezetek helyszíni felállítása, összeszerelése, beleértve az ideiglenes jellegű építményekét is. A szerkezetkész építmények építése magában foglalja a teljes lakóépület, irodaház, kereskedelmi, közösségi, közcélú, mezőgazdasági stb. épület, valamint egyéb építmény pl. autópálya, út, utca, híd, alagút, vasút, repülőtér, kikötő és egyéb vízi létesítmény, öntözőrendszer (szennyvíz-) csatornarendszer, ipari létesítmény, csővezeték, elektromos vezeték, sportpálya stb. építését. Ezek a munkák saját vállalkozásban, díjazásért vagy szerződéses alapon végezhetők. A munkák egy része (vagy esetenként az egésze) alvállalkozók által is kivitelezhető. Idetartozik az építési projekt egészéért felelős egység és az épületek és egyéb építmények javítási munkái is. Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek (lásd: 41.) és az egyéb építmények (lásd: 42.) szerkezetkész építése, valamint az építési folyamat részeként végzett szakosodott építőipari szakmunka (lásd: 43.) Az építési eszköz kölcsönzése személyzettel az adott eszközzel végzett építőipari tevékenységhez tartozik. Idetartozik a későbbi eladásra szánt épületek vagy egyéb építmények építésével kapcsolatos épületépítési projekt szervezése a pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök együttes biztosításával. Ha e tevékenységek célja nem az építmények későbbi értékesítése, hanem üzemeltetése (pl: az épület bérbeadása, feldolgozóipari tevékenység ezen telephelyen), az a megfelelő tevékenységbe pl: ingatlanügyletek, feldolgozóipar stb. tartozik. Idetartozik a termőterület építőipari jellegű kialakítási földmunkái (pl: meredek dőlésű területeken, teraszok kialakítása, vízelvezetés, rizsföldek előkészítése.

10 F ÉPÍTŐIPAR 41 Épületek építése 41.1 Épületépítési projekt szervezése 41.10 Épületépítési projekt szervezése 41.2 Lakó és nem lakó épület építése 41.20 Lakó és nem lakó épület építése 42 Egyéb építmény építése 42.1 Út, vasút építése 42.11 Út, autópálya építése 42.12 Vasút építése 42.13 Híd, alagút építése 42.2 Közműépítés 42.20 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 42.21 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 42.91 Vízi létesítmény építése 42.99 Egyéb m.n.s. építés 43 Speciális szaképítés 43.1 Bontás, építési terület előkészítése 43.11 Bontás 43.12 Építési terület előkészítése 43.13 Talajmintavétel, próbafúrás 43.2 Épületgépészeti szerelés 43.21 Villanyszerelés 43.22 Víz-,gáz-,fűtés-,légkondicionáló-szerelés 43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés 43.3 Befejező építés 43.31. Vakolás 43.32. Épületasztalos-szerkezet szerelése 43.33. Padló-, falburkolás 43.34. Festés, üvegezés 43.39. Egyéb befejező építés m.n.s.

11 43.9. Egyéb speciális szaképítés (m.n.s.= máshova nem sorolt) 43.91. Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 43.99. Egyéb speciális szaképítés m.n.s. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9002/2007.(SK 3.) KSH közleménye szól a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről kiadott TEÁOR 03 és a TEÁOR 08 közötti fordítókulcsról A fordítókulcsot a TEÁOR 08 tartalmi meghatározásával együtt szükséges alkalmazni. A fordítókulcs és a TEÁOR 08 tartalmi meghatározása elérhető a KSH honlapján: www.ksh.hu/szolgáltatások/osztályozások/osztályozások revízió 2008. A munkabiztonság helyzetének ágazati sajátosságai: A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb munkabiztonsági veszélyhelyzet az építőipari, épitőanyagipari ágazatot jellemzi. Az OMMF ellenőrzései során szerzett tapasztalatok a munkahelyi környezet kismértékű javulásáról és a kockázatok minimális csökkenéséről számolnak be. Az OMMF tapasztalatai szerint a hiányosságok kvázi típushibaként fogalmazhatók meg, így: be-és leesés veszélye, beomlás veszélye, védőeszközök használatának vagy biztosításának elmulasztása, stb. Az előbbiekben is látható, hogy nem változott a helyzet a vállalkozások összetételében és nagyságában sem. A sokrétű vállalkozói szint azt eredményezi, hogy a munkát ténylegesen elvégzendő alvállalkozó szinte semmit nem fordít munkavédelemre, illetve a különböző munkáltatók munkavégzéseinek összehangolása, koordinálása sem megoldott. Néhány nagyberuházás esetében a kivitelező vállalkozók szakmai felkészültsége, a területen folyó munkavédelmi koordináció megfelelő, de általánosságban nem jellemző. Az OMMF ellenőrzései azt mutatják, hogy a tervező cégek biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokat továbbra sem foglalkoztatnak, ugyanakkor az ellenőrzött munkáltatók jelentős része már rendelkezett a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges biztonsági és egészségvédelmi tervvel. Megállapították, hogy kevés területen alkalmaznak művezetőt, ez a követlen irányítói munkakör kezd megszűnni az építési munkahelyeken. Több munkahelyen az építési tevékenységet szakmailag irányító építésvezető a szakirányú végzettséggel nem rendelkező csoportvezetőkkel szervezi és irányítja az építkezéseket. Az OMMF tapasztalatai szerint a fiatal építésvezetők alapvető munkavédelmi ismeretekkel sem rendelkeznek. A fővárosban található építés-kivitelezési munkaterületeken nagyobb részben nagyberuházók által finanszírozott épületek, lakóparkok kialakítása történik. Vidéken jellemzőbb a kisebb családi házak és csarnoképületek építése.

12 Ezeket is a kivitelezés a jogszabályi és a banki feltételek szigorodása miatt már általában kivitelező társaságok végzik. A családi házas építkezéseken találhatók meg a kezdő, tőkével nem rendelkező vállalkozások, amelyek szakmai gyakorlat és vállalkozási tapasztalat hiánya miatt a munkabiztonsági felügyelők iránymutatását figyelembe veszik és az utóellenőrzések alapján az OMMF megállapította, hogy törekednek a munkavédelmi előírások betartására. Munkabalesetek alakulása az építőiparban a beküldött és feldolgozott jegyzőkönyvek alapján 2007. I IV. negyedév összesen halálos Súlyos csonkulásos Egyéb súlyos 1298 45 4 19 Forrás:OMMF Ma Magyarországon gyakorlatilag bárkiből lehet építési vállalkozó, ez azonban anarchikus állapotokhoz vezetett az építőiparban. Ezt elkerülendő az új feladatok megoldásának leghatékonyabb és az építési minőség javításának módja az építésben dolgozó szakemberek oktatása és továbbképzése, valamint a megfelelő jogi szabályozás kialakítása. A jogosultsághoz kötött építési szakmák: Az építési folyamat területén dolgozó szakembereket a következő nagy szakmai csoportokba lehet csoportosítani: építészeti-műszaki tervezők, műszaki szakértők, felelős műszaki vezetők, építési műszaki ellenőrök, beruházói tevékenységet végzők, közigazgatási tevékenységet folytatók

13 A fontosabb jogszabályok az építési folyamat szereplői számára: I. ÁLTALÁNOS: 2004. évi CXL. törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997 évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1993. évi. X. törvény a termékfelelősségről 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 182/1997. (X. 17.) Kormányrendelet: a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési építészeti követmenyekről (OTÉK) 314/2005 (XII. 25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 104/2006. (IV. 28) Kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 238/2005 (X. 25.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti bírságról

14 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról (2008. szeptember 01.- től hatályos szöveg) 291/2007. (X. 31.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti tevékenységről 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 245/2006. (XII. 5.) Kormány rendelet az építésügyi birság megállapításának részletes szabályairól. 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről 2/1987. (II. 9) KM rendelet: a közlekedési építmények építésfelügyeletéről 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról II. ÁRKÉPZÉSSEL összefüggő: 2000. évi C. törvény: a számvitelről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (1. és 2.sz. melléklete az értékcsökkenési leírásról) 1998. évi LXVI törvény az egészségügyi hozzájárulásról III. ÁRALKALMAZÁSSAL összefüggő: 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

15 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői ás hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet az útügyi hatósági eljárások díjáról IV: KÖZBESZERZÉS: 2003 évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 162/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól 137/2004. (IV. 29.) Kormányrendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 34/2004. (III. 12.) Kormányrendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről ás díjáról. V. MUNKAVÉDELEM: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 143/2004. ( XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 2/2002. (II. 7.) SzCsM-EüM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyen és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és biztonsági követelményeiről 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról VI. VÁLLALKOZÁS, BERUHÁZÁS:

16 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról 249/2004. (XII. 27.) Kormányrendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelősség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 11/1985. (VII. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásához felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-MÉM-KVM együttes rendelet az egyes nyomvonalas jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

17 A kiskönyvtári kiadvány célja: Az elmúlt években nagymértékben felgyorsult a jogalkotás, megváltoztak az építésügyre vonatkozó intézményrendszerek. Megváltoztak, módosultak a szakmagyakorlás feltételei is. Az építmények megvalósítása során az építési folyamat szereplőinek tevékenységüket úgy kell végezniük, hogy az összhangban legyen a környezet-, a természetvédelem és az építészeti és természeti értékek védelmével, betartva a tevékenységükre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Nem könnyű a jogszabályok bonyolult világában eligazodni az építés-kivitelezési folyamat szereplőinek. Nemzetgazdasági érdek, hogy az építési tevékenység végzése az építésügyi követelményeknek, a jogszabályoknak megfelelően, jó minőségben történjék, s a nemzeti vagyon részét képező, építményállomány megóvása megfelelő színvonalú legyen. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) hatályba lépése, valamint a rendszerváltás óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalata, a gazdasági-társadalmi viszonyok jelentős átalakulása, az Európai Uniós tagságból fakadó kötelezettségek, valamint a fejlesztési lehetőségek az építőiparra, ezen belül is az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi környezet teljes átértékelését igényelte és igényli a továbbiakban is. Az Étv.-nek az elmúlt időszakban történt módosításai az építészeti minőség színvonalának emelése mellett az építési minőség emelésére vonatkozóan is határozott követelményeket fogalmaztak meg. A törvénymódosítással új szakmagyakorlói intézmények is bevezetésre kerültek, pl. a tervellenőri és a beruházó lebonyolítói, amelyek létrehozása a kivitelezési tervek szakmai színvonalának emelését, a kivitelezési tevékenység lebonyolításának sokszor a laikus építtető szakmai segítését biztosítják. A hazai és a külföldi vállalkozó kivitelezők, az építtetők (külföldi befektetők), a szakmagyakorlók (építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető) és az építésfelügyeleti hatóságok jelzései azt mutatták, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó eddigi szabályozás már nem tartalmazta teljes körűen a szükséges követelményeket, az építés résztvevőinek feladatait és felelősségi szabályait, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének garanciáit. A hazai építési piac védelme érdekében egyértelmű, szigorú és ellenőrizhető szabályozásra van szükség. Mindezeket figyelembe véve az építési folyamat szereplői részére a könnyebb eligazodás érdekében alkotta meg a kormány a 290/2007. (X. 31.) az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló rendeletét, röviden Építési kódexet.

18 A feketemunka az építőiparban is jelentős, ezért az ellene történő küzdelem fontos szabályozási elemeit egységesen jeleníti meg a kormányrendet. A Kormányrendelet (290/2007. (X. 31.)) legfontosabb elemei: egyértelmű fogalom-meghatározások,melyeket az építés-kivitelezési szakma régóta szorgalmazott, a vállalkozó és alvállalkozó kivitelező érdekeinek védelmében az építési szerződés a Ptk.-ban megfogalmazottakon túlmenő kötelező és javasolt tartalmi elemeinek részletezése, az építőipari kivitelezési tevékenység folyamata szereplőinek hierarchiája, feladatainak és felelősségének részletes és egyértelmű meghatározása: tekintetében. az építtető, a kivitelezési dokumentáció tervezője (ideértve a szakági tervezőket is), a beruházás lebonyolító, a vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó kivitelező, a tervellenőr, a tervezői művezető, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Ezeken túlmenően: az építési napló mint a polgári jogi viták rendezése során bizonyító erejű, hiteles dokumentum - szerepe, tartalma, vezetésének szabályai, a felmérési napló bizonyos esetekben való előírása és vezetésének szabályai, az építmény fennállását végigkísérő, a jókarbantartási kötelezettség teljesítését, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát igazoló szervizkönyv bevezetésének köre és szabályai, a kivitelezési dokumentációban az építménnyel szemben támasztott követelmények teljesülését ellenőrző tervellenőri jogintézmény bevezetése, a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeinek részletes meghatározása, a műszaki átadás-átvételi eljárás részletes szabályainak megállapítása,

19 a feketemunka kifehérítése érdekében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének előzetes és utólagos bejelentése, azok esetei és tartalma, adatszolgáltatás, a birtokbaadás és a használatbavételi engedély megkérésének összefüggései. Az építőipari kivitelezési tevékenység folyamata: (Elöljáróban meg kell ismerkednünk a kivitelezés pontos fogalmával.) Építőipari kivitelezési tevékenység (röviden kivitelezés) az építési-szerelési munkák összessége, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb építési tevékenységek, amelyek jellemzően irányító, ellenőrző és termelő tevékenység eredményeként valósulnak meg. Látható, hogy a kivitelezési tevékenység nem csupán a szakmunkások által végzett fizikai munka jellegű tevékenységet takarja, hanem ide tartozik az irányítók (építésvezetők, művezetők, felelős műszaki vezetők, stb.), valamint az ellenőrzést végzők (építtető, beruházás lebonyolító, műszaki ellenőr, stb.) munkája is. De ide tartozik a kivitelezés során a tervező (elsősorban tervezői művezető) által végzett munka is, mivel tágabb értelemben az is irányító-ellenőrző jellegű tevékenység. Ezekből vezethetők le az építési folyamat résztvevői (az előbb felsoroltak) hiszen valamennyien részt vesznek az építőipari kivitelezési tevékenységben. Az építési-szerelési munkák körébe az építmények, vagy részeinek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállításra, karbantartása, javítása vagy lebontása tartozik. Az építési-szerelési munkák egy speciális fajtája a jókarbantartó tevékenység, amely a meglévő építmény, vagy részének kármegelőzése, kárelhárítása, karbantartása, helyreállítása, felújítása, javítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele, valamint ennek folyamatos fenntartása, valamint az építmény üzembiztonságának megtartása. Az építési-szerelési munkák kizárólag építési szakmunkaként, szakirányú képesítéssel és a különböző előírások (minőségi, technológiai, szabvány, stb.) betartásával végezhetők. A kivitelezés mindig az építési munkaterületen folyik, amely az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye. Építési munkaterületnek nem csak a konkrét munkavégzés helyét tekintjük. Hozzá tartozik a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, továbbá a kivitelezéshez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok végzésére szolgáló terület is. A munkaterületet ezért célszerű az építési szerződésben, illetve az munkaterület átadás-átvételekor pontosan körülírni.

20 Fontos szerepe lehet ennek később pl. egy munkaügyi vitában, amikor ennek alapján állapítható meg pontosan, hogy az adott dolgozó a munkaterületen, vagy azon kívül tartózkodott amikor pl. balesetet szenvedett. (Az építési naplót is mindig a munkaterületen kell tartani ld. későbbiekben) A munkaterület pontos meghatározása fontos, mert pl. egy vonalas létesítmény építésekor célszerű az építési napló nyilvántartási részét a felvonulási területen (irodában) tartani, míg a naplórészt a konkrét munkavégzés (pl. aszfaltozás) helyén. Ki végezhet építőipari kivitelezési tevékenységet? Az építőipari kivitelezési tevékenységet az előírásoknak megfelelő kivitelezők végezhetnek abban az esetben, ha a munka megkezdésének és folytatásának feltételei fennállnak. A jelenlegi szabályozás kétféle kivitelezőt különböztet meg, vállalkozó- és alvállalkozó kivitelezőt. A kétféle kivitelezőről később bővebben lesz szó, most előjáróban annyit, hogy a vállalkozó kivitelező megbízója az építtető, míg az alvállalkozóé a vállalkozó, vagy másik alvállalkozó kivitelező. Kivitelező egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet, olyan akinek, vagy amelynek a tevékenységi körében szerepel a szerződött munkára vonatkozó statisztikai azonosítóval jelzett tevékenység. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírja: 39. (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha a) az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság (a továbbiakban: kivitelező) tevékenységi körében szerepel, A kivitelezőnek a szerződés szerinti munka elvégzéséhez megfelelően képzett (a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező) és elengedő számú munkavállalót kell alkalmaznia. Minden kivitelezőnek rendelkeznie kell felelős műszaki vezetővel, aki a szerződésben szereplő munkát irányítja és vállalja a szakmai felelősséget a munkáért. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírja: 39. (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha

21 b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik, Tehát a felelős műszaki vezetőnek a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban kell állnia, és továbbá a kivitelezést végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkeznie. Ha nem rendelkezne ezzel az irányítási joggal, nem tudna felelősséget vállalni az elvégzett munkáért. A kivitelezők és a felelős műszaki vezetők között lévő munkajogi szerződésekből általában hiányzik ez a kitétel, holott a felelős műszaki vezetők elemi érdeke, hogy a kötelezettségeik és felelősségeik mellé az ezek végrehajtásához szükséges eszköz is biztosított legyen. Bizonyos munkák felelős műszaki vezető irányítása nélkül is elvégezhetők. Ezek az építési engedélyhez nem kötött felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységek, amelyeket a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy önállóan is elvégezhet. Ha azonban a munkák során az építmény tartószerkezeti rendszere módosul, olyan mértékű a teherváltozás, hogy a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását teszi szükségessé, ha bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető (általában kémény) épül, vagy ha védett építmények homlokzata megváltozik, akkor felelős műszaki vezetőt kell alkalmazni. Az elmúlt évtizedekben különösen családi házakat gyakran építettek kalákában. Erre a munka típusra további elnevezések is közszájon forogtak: önerős, házilagos, stb. A jelenlegi szabályozás nem engedi meg az ilyen építkezési formát. Saját célra ugyan magánszemélyeknek és olyan vállalkozónak, amelyeknek a tevékenységi körében az építőipari kivitelezés nem szerepel megengedi felelős műszaki vezető irányítása mellett az építési kivitelezés végzését a szabályozás, de csak a nem engedély köteles munkáknál az előző bekezdésben felsorolt korlátozásokkal. Az általános feltétel miszerint szakmunkát csak szakmunkás végezhet azonban itt is érvényes. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírja: 39. (2) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik. Építési engedélyhez kötött munkák kalákában nem végezhetők és saját célra is csak az a munka, amelyre az adott személynek szakképesítése van.

22 Az építésfelügyelet szigorúan ellenőrzi a kivitelezési munkák végzésére vonatkozó szakképesítéseket. Ha a kivitelezés kezdés bejelentésénél pedig házilagos kivitelezést jelöl meg az építtető, a kivitelezés megkezdését azonnal megtiltja. A házilagosan végezhető építés lehetősége az építési kódex hatálybalépésével lezárult, megszűnt. (ld: Étv. 39. (2) bekezdés) Az építési kódex hatálybalépésével részben megváltoztak, bővültek az építőipar kivitelezési tevékenység részvevői. A szigorúbb szabályozást és a hatékonyabb ellenőrzési rendszert feltételezve nemcsak a feketegazdaság elleni küzdelemmel kívánja felvenni a harcot a jogalkotó, hanem a fogyasztóvédelem szempontjából is fontos résztvevőjévé válik az ágazatnak, valamint a szakszerűséget kívánja előtérbe helyezni. Az építési kódex -el tizenegy kormány- és miniszteri rendeletet hatályon kívül helyezésre került, és ezeken kívül több más jogszabály paragrafusai is törlődtek. A körbetartozás, vagy más néven lánctartozás, a fizetési fegyelem hiányát kívánják orvosolni e jogszabályi rendelkezések, ezért az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői, mint jól elkülöníthető de nem szembenálló csoportok jelennek meg, az egyik oldalon: építtető, beruházás lebonyolító, építési műszaki ellenőr semleges térfélen: tervező (engedélyezési és a kiviteli tervek tervezője), kiviteli tervek tervellenőre, tervezői művezető valamint a kivitelezői oldalon: vállalkozó kivitelező (alvállalkozó kivitelező), felelős műszaki vezető, munkavédelmi és egészségvédelmi koordinátor A fizetési fegyelem, a minőség színvonalának emelése, a megfelelő minőségű anyagok használata, a szerkezetek szabványoknak megfelelő kialakítása, a munkavédelem betartása, mind mind egy célhoz kell, hogy vezessenek, egy átláthatóbb, szakmailag magas színvonalú, szakmai jogosultsággal bíró csapatmunka, az építési folyamat résztvevőinek együttes tevékenysége, technológiailag korrekt, ellenőrizhető kivitelezési folyamatként létrejövő építményhez. A felelős műszaki vezető, a vállalkozó kivitelező oldalán jelenik meg, az építőipari kivitelezési munkafolyamat irányításáért felelős személyként, tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll a kivitelezővel, a kivitelezési munka résztvevői felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. (ld: Étv. 39. (1) b) pont) Az építési műszaki ellenőr, akinek az alkalmazását bizonyos esetekben kötelezővé tette a jogszabály, több vállalkozó kivitelező megbízása esetében, az építtető oldalán jelenik meg. A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet előírja:

23 15. (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi A kivitelezési munkavégzés párhuzamosan, vagy időrendben eltolva is megjelenhet, szakaszosan, ütemtervben meghatározott be- illetve kilépéssel az építési folyamat teljes időtartamában, ezek a munkafolyamatok lehetnek időrendi sorrendben is eltoltak, önálló felelős műszaki vezetők irányítása mellett. Ezekben az esetekben is a felelős műszaki vezető gondoskodik az építés szakszerűségéről, tervszerűségről, de a több vállalkozó kivitelező munkáját - ellenőrző szerepen túl - a kötelezően előírt műszaki ellenőr hivatott koordinálni és a vitás kérdésekben dönteni. Az építés valamennyi folyamatában az építési műszaki ellenőr folyamatosan jelen van az építményen - amire nem minden esetben képes az építtető, főleg a laikus építtető -, és helyette jár el, jelzi és intézkedést kezdeményez ha kimarad, vagy megváltozik a terv szerinti építés, kivitelezés. A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet előírja: 15. (2) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. Tehát észrevételeit bevezeti az építési naplóba, a javításra kötelezi a kivitelezőt, ily módon nagyon fontos szereplőjévé válik az elszámolásnak, a végső átadásátvételnek. Az építési műszaki ellenőr az építtető helyszíni képviselője. Megfelelő építési műszaki ellenőr alkalmazása az építtető saját érdeke, hogy az építési törvényben az építményekre megfogalmazott szakmai követelménynek (mechanikai ellenállás és stabilitás, tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvédelem, használati biztonság, zaj és rezgés elleni védelem, energiatakarékosság- és hővédelem, életvédelem és katasztrófavédelem) megfelelő létesítményt kapjon a kivitelezés végén. Korábban különösen a családi házas építkezéseknél az építtetők gyakran összekeverték a felelős műszaki vezető személyét az építési műszaki ellenőrrel. Mivel az építtetőnek kellett bejelenteni az engedélyező I. fokú építésügyi hatóságnak a felelős műszaki vezető személyét, gyakran azt hitte, hogy a felelős műszaki vezető az ő képviselője az építkezésen.

24 Ezzel szemben a felelős műszaki vezető a kivitelező oldalán áll, azaz az építtető ellenérdekelt fele. Hozzájárult ehhez a gyakorlathoz az is, hogy az engedélyezési tervek építésztervezői automatikusan (néhány ezer forintért) ajánlkoztak felelős műszaki vezetőnek az építtetőnél. Emiatt fordult elő, hogy az építésfelügyelők gyakran csak bejelentett felelős műszaki vezető találtak egy-egy kisebb építkezésen, de a valóságban ezek a személyek az építkezés helyszínén soha sem jártak, építési naplót nem vezettek, csupán a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz adták meg a (hamis) felelős műszaki vezetői nyilatkozatot. Hasonló volt a házilagos kivitelezés kérdése is. Ezekre a problémákra pontos választ adott az Étv. 2006-os módosítása, valamint az Építési kódex megalkotása, amely egyértelműen a kivitelezőhöz rendeli a felelős műszaki vezetőt (alkalmazotti, vagy megbízotti jogviszony), kötelezővé teszi bizonyos esetekben az építtető részére a műszaki ellenőr alkalmazását (ha a kivitelezést több vállalkozó kivitelező végzi) és megszűnteti a kaláka jellegű építkezések lehetőségét (szerződéskötési kötelezettség a jogosultsággal rendelkező kivitelezővel). Mivel a bejelentési kötelezettsége is megváltozott az építtetőnek, a továbbiakban nem fogja összekeverni a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr személyét. Speciális személyek, intézmények közreműködésére is van lehetőség ill. szükség, például különleges esetekben biztonsági és egészségvédelmi koordinátorra, tervellenőrre, vagy beruházás lebonyolítóra, amennyiben az előírások kötelezővé teszik, vagy a feltételek ezt indokolják. Az említett tervellenőr egy teljesen új intézmény. Tervellenőr alkalmazását csak kiemelt létesítmények kiviteli terveinek teljes körű, független ellenőrzésére írja elő jogszabály. E rendkívül szerteágazó témaköröket lépésről lépésre taglalva, bemutatásra kerülnek kellő részletességgel az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői.

25 Az építtető: Az Étv előirja: 43. (1) Az építtető felel: a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért, c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért, d) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, e) az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, g) azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon, h) e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért. (2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet előírja: 6. (1) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja. (2) Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az Étv. 43. -ának (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése, b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása, c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása, d) az Étv. 39. -ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az építési szakmunkás kiválasztása, e) az építési napló ellenőrzése,

26 f) a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése. Az építtető olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki, vagy amely az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja. Az építőipari kivitelezési tevékenységnek három esete lehetséges és egyéb feltételek fennállása esetén folytatható: kivitelezés építési engedély nélkül bejelentéshez kötött kivitelezési tevékenység építési engedéllyel végezhető építési tevékenység Az építtető felel: az építésügyi hatósági és minden egyéb engedély megszerzéséért Az építésügyi hatósági engedély kérelem adatai: 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma 2. Az építtető(k) neve, címe 3. Az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) neve, címe 4. A kérelmezett engedély fajtája, amely lehet: elvi telekalakítási engedély telekalakítási engedély elvi építési engedély építési engedély módosított építési engedély bontási engedély használatbavételi engedély fennmaradási engedély fennmaradási és továbbépítési engedély elvi rendeltetésmódosítási engedély rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély 5. A kérelem tárgya és annak rövid leírása 6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte 7. Mellékletek, amelyek szükségesek, illetve lehetnek: építési (az ingatlannal való rendelkezési) jogosultság igazolása építészeti-műszaki tervdokumentáció tervezői nyilatkozat tervezői jogosultság igazolása építésügyi szakértői nyilatkozat, vélemény tervtanácsi állásfoglalás ingatlanügyi hatóság engedélye a termőföld más célú használatára

27 egyéb okiratok 8. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetén a Korm. rendelet 5. (2) bekezdés db) vagy dc), illetőleg 10. (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti döntés, a 24. alapján lefolytatott összevont eljárás esetén az egységes környezethasználati engedély A kérelemre indult eljárás során létrejött építési engedélyben első helyen megnevezett válik építtetővé Az építtető felelős továbbá: a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kiviteli terv foglaltak betartásáért, betartatásáért a kivitelezés figyelemmel kíséréséért az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok építménnyel egyidejű megvalósításáért az építési műszaki ellenőr(ök), valamint a vállalkozó kivitelező(k) kiválasztásáért a kivitelezés megkezdésének bejelentéséért az építési napló ellenőrzéséért, másolati példányának bemutatásáért a használatbavételi engedélyezés során az építésügyi hatóságnak és korlátlan ideig megőrzéséért részvételért a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzéséért és teljesítésért az előírt személyes adatok közléséért, illetve meghatározott adatok bejelentéséért Az építtető és a vállalkozó kivitelező együttesen felel, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből a kivitelezési során keletkezett építési (bontási) hulladékot elszállíttassa, valamint a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotba hozza, a környezetben okozott károkat megszüntesse. Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az építtető feladata továbbá: az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése a tervező kiválasztása, ha indokolt, vagy előírás tervpályázati eljárás lebonyolítása a tervezői művezetés biztosítása

28 a kiviteli tervek elkészíttetése és az abban foglaltak betartatása a kivitelezés során A beruházás lebonyolító: A 290/2007. (X.31.) Kormányrendelet szerint: 7. A jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező beruházás lebonyolító feladata - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a 6. (2) bekezdésében foglaltak keretében, az építtető általános megbízottjaként a) szerződések megkötése az építtető nevében, b) a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése, c) szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, d) a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.), e) a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése, f) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása, g) az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása, h) a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése, i) a tervező, a vállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása, tevékenységük koordinációja, j) az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása, k) árviták rendezése, l) az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása, átadása a kivitelező részére. Az építtető feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére beruházás lebonyolítót bízhat meg. A beruházás lebonyolító természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, aki vagy amely az építtető általános megbízottjaként az építési beruházás lebonyolítását, szervezését és az ezzel kapcsolatos szerződések megkötését végzi. A jogszabályban meghatározott beruházás lebonyolítói munkát a mérnöki kamarák névjegyzékben szereplő, építésügyi műszaki szakértői szakterületen megtalálható beruházás, beruházás lebonyolítás címszó alatt (betűjele: SZB) - szakmagyakorlási

29 jogosultsággal rendelkező személy végezhet. Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén ilyen személyt kell alkalmaznia. Feladatai ha a felek eltérően nem állapodnak meg az építtető feladatainak átvállalására - az építtető általános megbízottjaként: szerződések megkötésére jogosult az építtető nevében a beruházás megindításához szükséges személyi feltételeket meghatározza, a döntéseket előkészíti szükség szerint előtanulmányokat (különösen vázlattervet, tanulmánytervet, megvalósíthatósági tanulmányt) készíttet, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzését végzi, a beruházás gazdasági számításait előkészíti (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.) a létesítményre vonatkozó költségbecslést készít, elő- és utókalkulációs elemzéseket végez, a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívást készít, a dokumentáció, követelmények megfogalmazásáról intézkedik, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolásában tevékenyen részt vesz, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása is a feladatkörébe tartozik, szerződést köt a kiviteli tervek elkészíttetésére, a határidők betartásáról gondoskodik, a tervező, a vállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása, tevékenységük koordinációja is a feladataihoz tartozik, az építtető által vállalt szolgáltatásokat biztosítja, közreműködik az árviták rendezésében, az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása, átadása a kivitelező részére

30 Építési műszaki ellenőr: Étv. 43. (1) bekzdés b)-d) és g) pontjai: 43. (1) Az építtető felel: b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért, c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért, d) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, g) azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon, A 290/2007. (X.31.) Kormányrendelet szerint: 15. (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, vagy b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik. (2) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. (3) Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata: a) az Étv. 43. -a (1) bekezdésének b)-d) és g) pontjaiban meghatározottak, b) az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély, illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján, c) az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, d) az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése, e) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, f) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, g) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, h) az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, i) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, j) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőségigazolása meglétének ellenőrzése,

31 k) a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban, l) műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése, m) műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására), n) pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése, o) teljesítésigazolás. (4) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok - az építési napló részeként - a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak. (5) Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles az építtetőt haladéktalanul értesíteni. Az építtető építési műszaki ellenőrt bízhat meg saját feladatainak végrehajtására az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésére helyszíni képviselete ellátására Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha az építési beruházás közbeszerzéssel valósul meg az építési beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi a kivitelezés műemléki építményen folyik Az építési műszaki ellenőr a kivitelezés teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. Az építtető helyszíni képviselőjeként ha a felek eltérően nem állapodtak meg az építési műszaki ellenőr feladata: az építtető részbeni feladatainak átvállalása az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély, illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

32 az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése, a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőségigazolása meglétének ellenőrzése, a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban, műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése, műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására), pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése, teljesítésigazolás. Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok az építési napló részeként a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak. Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles az építtetőt haladéktalanul értesíteni. Mivel a műszaki ellenőr az építtető képviselője, így az építési folyamat másik oldalán nem állhat, vagyis vonatkoznak rá összeférhetetlenségi szabályok.a műszaki ellenőr nem lehet építésügyi műszaki szakértő, kivitelező, anyagbeszállító és felelős műszaki vezető az általa ellenőrzött kivitelezésen. A közbeszerzéses munkáknál a műszaki ellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója sem lehet, velük munkaviszonyban sem állhat. A műszaki ellenőröknek névjegyzékben kell szerepelniük. A névjegyzékeket a lakóhely szerinti építész, vagy mérnöki kamara vezeti. A névjegyzékbe vétel feltétele az előírt szakmai végzettség (felsőfokú, vagy technikusi), megfelelő szakmai gyakorlat és jogosultsági vizsga letétele. A névjegyzékekről információk a www.mek.hu és a www.mmk.hu honlapokon találhatók. A névjegyzéki számok tartalmazzák a jogosultság szakterületét, valamint római számmal utalnak az adott személy képzettségére, amely meghatározza mekkora méretű építmény műszaki ellenőrzését láthatja el. Kisebb létesítmények (pl. családi házak) esetében - ha azok nem lépik túl a kiviteli tervek fejezetében tárgyalt Alapeset paramétereinek bármelyikét - teljes körű ellenőrzését (ideértve a szakági munkákat is) az É-I. magasépítés szakterületen nyilvántartásba vett műszaki ellenőr szakági műszaki ellenőr mellőzésével is elláthatja.

33 A tervező: Étv. 31. (1)-(2) és (4) bekezdése szerint: 31. (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét, c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit, d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget; e) a rendeltetésszerű telekhasználatot. (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a)-b) c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tűzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hővédelem, i) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeit. (4) Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell: a) a rendszeres karbantartás lehetőségét, b) hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint c) mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot, d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést. Étv. 33. (1) bekezdése: 33. (1) A tervező felelős: a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,

34 c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért, d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint: 8. (1) Az építtető vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelező, illetve a beruházáslebonyolító a tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére tervezési szerződést köt, melyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén írásba kell foglalni. (2) A szerződés tartalmazza a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, b) a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), c) a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét. (3) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak. (4) A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. (5) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza: a) a tervezett építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését, d) annak kinyilvánítását, hogy da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. -ának (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, dd) a dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, és de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll, e) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá

35 f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér. (6) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a tervezői nyilatkozaton a névjegyzéki bejegyzési (nyilvántartási) száma feltüntetésével igazolja. (7) A tervező az Étv. 33. -ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért. (8) A kivitelezési dokumentációt az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatával a tervező a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően - a tervezési szerződés teljesítéseként - aláírásával ellátva felhasználás céljából az (1) bekezdés szerinti szerződő fél birtokába adja. (9) A tervező biztosítja a tervellenőr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátását. Az építtető vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelező, illetve a beruházás lebonyolító a megfelelő jogosultsággal rendelkező, névjegyzékben szereplő tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére tervezési szerződést köt, melyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén írásba kell foglalni. A szerződés tartalmazza a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét. A nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak. (a segédlet elején kitértünk erre a témára) A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt kell, hogy készítsen. A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza: a tervezett építési tevékenység: helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció (rész) megnevezését,

36 annak kinyilvánítását, hogy az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen: a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeinek. Az építmény elhelyezése során biztosítottak: az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetősége, a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményei és érdekei, a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőség; a rendeltetésszerű telekhasználat. A kiviteli terv készítőjének további felelőssége: a kivitelezési dokumentáció műszaki tartalmának szakszerűsége, technológiai megvalósíthatóság, valós állapotnak megfelelő tartalom, a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartása a tervdokumentáció készítésében részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztása, a szakági tervezők közötti egyeztetés koordinálása, terveik összehangolása. A kiviteli terv az engedélyezési tervtől nem térhet el.

37 A tervellenőr: Az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvény szerint: 3. r) Súlyos káresemény: az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító olyan esemény, amelynek következményei az erre szervezett erőkkel elháríthatók, felszámolhatók és nem igénylik a katasztrófa esetére vonatkozó különleges intézkedések A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint: 9. (1) A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) a) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény, c) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy d) a honvédelmi és katonai célú építmények esetében - az Étv. 33. -ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint - tervellenőr ellenőrzi. (2) A tervellenőrzést az építtető megbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr végzi. (3) A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza a) az építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) az építtető nevét, megnevezését, c) az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát, d) az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését, e) a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát, f) annak kinyilvánítását, hogy fa) az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. -ában meghatározott követelményeknek, vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, fb) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

38 g) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér. (4) A tervellenőr tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. c) pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat. (5) Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (dokumentációrész) nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhető meg. A tervellenőr a kiemelt kockázatúnak minősíthető építmények körében ellenőrzi a kivitelezési dokumentációban az építményfajtára előírt követelmények teljesítését, Az EUROCODE kihirdetett honosított magyar szabvánnyá vált. Pontosan előírja, hogy milyen építménytípusok és kockázat esetén milyen szintű tervellenőrzésre van szükség. Épületek osztályozása a kárhányad alapján az EC0 szerint Kárhányad szerinti osztály CC3 CC2 CC1 Leírás Az emberélet elvesztésének valószínűsége nagy, vagy a gazdasági, társadalmi, környezeti következmények rendkívül jelentősek Az emberélet elvesztésének jelentősége közepes, a gazdasági, társadalmi, környezeti következmények számottevőek Az emberélet elvesztésének jelentősége kicsi, a gazdasági, társadalmi, környezeti következmények nem jelentősek, vagy elhanyagolhatók Példák az épületek és az építőmérnöki szerkezetek köréből Lelátók, közösségi épületek, ahol a tönkremenetellel járó kár nagy (pl. koncertterem) Lakó- és irodaházak, közösségi épületek, ahol a tönkremenetellel járó kár közepes (pl. irodaház) Mezőgazdasági épületek, melyekben szokásos esetben emberek nem tartózkodnak (pl. raktárak), növényházak

39 Az 1-2-3 csoportokhoz tartozó tervellenőrzési szintek (DSL - design supervision levels) Tervellenőrzési szintek DSL3 az RC3-mal összhangban DSL2 az RC2-vel összhangban DSL1 az RC1-gyel összhangban Jellemzők Kibővített ellenőrzés Szokásos ellenőrzés Szokásos ellenőrzés Ajánlott minimális követelmények a számítások, a tervlapok és a műszaki leírások ellenőrzéséhez Független ellenőrzés: A tervezőtől független szervezet által végzett ellenőrzés A működési szabályzat szerinti felelős tervezőtől független személyek által végzett ellenőrzés Önellenőrzés: A tervező által végzett ellenőrzés Ezen elv alapján a jogszabály szerinti kötelező, független tervellenőrzés csupán a CC3-ban a tervezet szerinti esetben és módon szükséges. A tervellenőr feladata és különös felelőssége a nagy kockázattal járó építmények esetében a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának szakszerű ellenőrzése. a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásának ellenőrzése. A tervellenőrzést szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr, vezető tervezői címmel rendelkező, azon a szakterületen, amelyen a szakmai kamaránál jogosultsággal rendelkezik, végzi, akit az építtető bíz meg. Melyek a nagy kockázattal járó építmények?: tömegtartózkodásra szolgáló építmény, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van. tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt

40 meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy a honvédelmi és katonai célú építmények. a közbeszerzés hatálya alá eső és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építmény A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza az építési tevékenység helyét, címét, helyrajzi számát, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, az építtető nevét, megnevezését, az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát, az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését, a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát, annak kinyilvánítását, hogy az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, különösen: a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeinek. A tervezői művezető: Étv. 33. (4) bekezdése: (4) A tervező - ha erre az építtetőtől megbízást kapott - tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint:

41 14. Az Étv. 33. -ának (4) bekezdése szerinti tervezői művezetésre (ideértve a szakági tervezői művezetést is) a beruházás lebonyolító is megbízást adhat. A tervezőt az építtető tervezői művezetéssel is megbízhatja. Erre külön tervezői művezetői szerződést kell kötni. A tervezői művezető feladata: közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását Fontos felhívni a figyelmet, hogy a tervezői művezetőnek nem feladata újabb összegért az elrontott, félbemaradt, nem teljes részletességgel megoldott tervek kivitelezés közbeni korrigálása. Ha a tervező ezeket a hibákat elkövette, adjon szakszerű műszaki megoldást a kijavításukra. Természetesen ezért a tervezőnek külön díjazás nem jár. A tervezői művezetés olyan dolgokra terjed ki, amelyek a tervezés során nem voltak előreláthatók (pl. átalakítási munkáknál feltárások, megváltozott építéstechnológia, stb). LÉNYEGES, hogy az építési naplóba a tervezői művezető bejegyzést tehet, de a tervező nem! A kivitelező: Étv. 39. (1) b) pont, 39. (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik, Étv. 39. (3) bekezdés: (3) Az építmények - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy

42 b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá c) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermékelvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti. Étv. 39.. (4) bekezdés: (4) Akinek az építőipari kivitelezés a tevékenységi körében nem szerepel, illetőleg magánszemély - a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével felelős műszaki vezető irányítása mellett - csak saját céljára végezhet építési munkát. Étv. 40. (1) bekezdés: 40. (1) A kivitelező felelős: a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért, b) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült, erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, valamint c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért. Étv. 43. (2) bekezdés: 43. (2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint: 10. (1) Kivitelezőnek minősül az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozó kivitelező és alvállalkozó kivitelező. (2) A vállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel az építtető, vagy az építtető nevében a beruházás-lebonyolító építési szerződést köt az építőipari kivi-

43 telezési tevékenység teljes elvégzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére. (3) Az alvállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység részét képező építési-szerelési munka elvégzésére. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt. 4. -ának 2. pontja is irányadó. 11. (1) A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet a) amely - az Étv. 39. -ának (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - tevékenységi körében szerepel, b) amelynek végzéséhez ba) - az Étv. 39. -ának (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - rendelkezik az Étv. 39. -ának (1) bekezdése b) pontjában meghatározott felelős műszaki vezetővel, bb) elegendő számú és megfelelő szakképesítésű munkavállaló áll rendelkezésre, bc) a kivitelezési dokumentáció az építési munkahelyen rendelkezésre áll, bd) az építési naplót az építési területen megnyitották, c) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre állnak az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek, műemlék esetén az örökségvédelmi hatósági engedély, d) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel a 3. (2) bekezdés szerint írásban szerződést kötöttek, és e) amelynek megkezdéséhez az e rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének az építtető határidőben eleget tett, és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta meg. (2) A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. -ának (1) bekezdésében, valamint 43. -ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése, b) az építési napló megnyitása az e jogszabályban meghatározottak szerint, c) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban a külön jogszabályban meghatározottak szerint, d) annak folyamatos ellenőrzése, hogy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak rendelkezésre állnak-e, e) az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése, f) annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában, g) az átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése,

44 h) a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása, i) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési munkaterület átadása az építtetőnek, j) az építési munkaterület őrzésének biztosítása, k) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása. (3) A kivitelező a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feladat teljesítésével kapcsolatos költségeit annak elszámolása esetén az építtető köteles megtéríteni. (4) A vállalkozó kivitelező feladata - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a) ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása, b) az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, c) az építési napló vezetése, egyes esetekben, az erről szóló megállapodás alapján az alvállalkozói építési napló vezetése. (5) A kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőjét megbízhatja. Az erre irányuló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban rögzíteni kell. A jelenlegi szabályozás a kivitelezőket megbízójuk szerint kétféle csoportba osztja, lehetnek vállalkozó és alvállalkozó kivitelezők. A korábbi elnevezések (fővállalkozó, generálvállalkozó, stb.) az új szabályozás szerint nem szakszerűek. A vállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel az építtető, vagy a beruházás lebonyolító építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység teljes elvégzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére. Az alvállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység részét képező építési-szerelési munka elvégzésére. A közbeszerzés hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a közbeszerzésről szóló törvény alvállalkozókra vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező építési engedélyhez kötött építés során csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet: amely a tevékenységi körében szerepel, amelynek végzéséhez rendelkezik a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezetővel aki a munkálatokat irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb

45 feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. Amennyiben a kivitelező a munkavégzéshez szükséges jogosultsággal nem rendelkezik, és ennek ellenére folytatja a tevékenységét, az építési felügyelet a munka leállítása mellett intézkedik a megfelelő szankcionálásról. A kivitelező és a felelős műszaki vezetőnek rendelkeznie kell kötelező szakmai felelősségbiztosítással. A kivitelező akkor végezhet építőipari kivitelezést, ha elegendő számú és megfelelő szakképesítésű munkavállalóval rendelkezik, a kivitelezési dokumentáció az építési munkahelyen rendelkezésre áll, az építési naplót az építési területen megnyitották, a kivitelezés megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre állnak az építésügyi engedélyek, műemlék esetén az örökségvédelmi hatósági engedély, a kivitelezésre az építtetővel írásban szerződést kötött meggyőződött róla, hogy az építtető az előírt bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, és az építésfelügyelet a kivitelezés megkezdését nem tiltotta meg. A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata: a szakszerű kivitelezés végzése, az építési napló megnyitása, vezetése és lezárása, az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, a kiviteli tervekben előírtak betartása és betartatása, az elkészült szerkezetek, berendezések, építmények, építményrészek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának biztosítása, az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban, az építési és egyéb hatósági engedélyek folyamatos rendelkezésre állásának ellenőrzése, érvényességi idejük figyelemmel, az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése,

46 annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában, az átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése, a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési munkaterület átadása az építtetőnek, az építési hely környezetét és határát ki kell jelölnie és jelzőtáblákkal kell ellátni, azért, hogy az világosan látható és azonosítható legyen. az építési munkaterület őrzésének biztosítása, az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás

47 Itt is megismételjük, hogy: (tekintve, hogy a jogszabály szerint mind az építtető, mind a kivitelező vállalkozó feladata) Az építtető és a vállalkozó kivitelező (alvállalkozó) együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladék a külön jogszabályban meghatározott módon elszállításra kerüljön, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. A vállalkozó kivitelező hulladék elszállítással kapcsolatos költségeit annak elszámolása esetén az építtető köteles megtéríteni, ha a szerződésben nem szerepel. A vállalkozó kivitelező (alvállalkozó) feladata az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése: A vállalkozó kivitelező feladata az előzőekben ismertetetteken túlmenően: az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása, ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, az építési napló vezetése, abban az esetben, ha az erről szóló megállapodás alapján az alvállalkozói építési napló vezetését átvállalja A kivitelezőnek az építtető közreműködésével - minden bejelentéshez (előzetes, vagy utólagos) kötött építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni: az építtető nevét, megnevezését, a kivitelezés tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, a vállalkozó kivitelező(k) megnevezését, a tervező nevét, megnevezését Műemlékvédelem alatt álló építményen bármilyen munka végzése esetén ki kell helyezni a táblát.

48 A felelős műszaki vezető: Étv. 39. (3) pontja: (3) Az építmények - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá c) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermékelvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti. Étv. 31. (2) bekezdés c)-h) pontja: (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tűzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hővédelem, A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint: 12. (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát - az Étv. 39. -ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével - felelős műszaki vezető irányítja. (2) A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. (3) A felelős műszaki vezető feladata: a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások,

49 továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése, d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, f) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása, h) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése, i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék-nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása, j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó - 13. szerinti tartalmú - nyilatkozat megtétele, k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele. (4) A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie. (5) A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az alvállalkozó kivitelezők a) felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, b) a velük történő egyeztetések koordinálása, c) tevékenységük összehangolása, d) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján. (6) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel. (7) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat. 13. A külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezető arról nyilatkozik, hogy

50 a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint b) e rendelet 1. melléklete szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően, c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. -a (2) bekezdésének c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, e) az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított, g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították, h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A felelős műszaki vezető az egyszemélyi irányítója és felelőse az építési munkahelyen a kivitelezésnek. A kivitelezést kizárólag olyan névjegyzékbe vett felelős műszaki vezető irányíthatja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. Fontos hangsúlyozni a közvetlen irányítási jogot, mivel ez teremti meg a felelős műszaki vezetőnek azt az eszközt, ami alapján a felelősséget is vállalni tudják. Ez a kitétel azonban szinte kivétel nélkül hiányzik a felelős műszaki vezetők munka, ill. megbízotti szerződéséből. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek egészére, vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. Mivel a felelős műszaki vezető a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, így az építési folyamatban a kivitelezőhöz kapcsolódik, így nem állhat az építtető oldalán. A műszaki ellenőrhöz hasonlóan rá is vonatkoznak összeférhetetlenségi szabályok.a felelős műszaki vezető nem lehet építésügyi műszaki

51 szakértő, és műszaki ellenőr az általa irányított kivitelezésen. A közbeszerzéses munkáknál a felelős műszaki vezető az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója sem lehet, velük munkaviszonyban sem állhat. A felelős műszaki vezetőknek névjegyzékben kell szerepelniük. A névjegyzékeket a lakóhely szerinti építész, vagy mérnöki kamara vezeti. A névjegyzékbe vétel feltétele az előírt szakmai végzettség (felsőfokú, technikusi, vagy mester), megfelelő szakmai gyakorlat és jogosultsági vizsga letétele. A névjegyzékekről információk a www.mek.hu és a www.mmk.hu honlapokon találhatók. A névjegyzéki számok tartalmazzák a jogosultság szakterületét, valamint betűjellel utalnak az adott személy képzettségére, amely meghatározza mekkora méretű építmény felelős műszaki vezetését láthatja el. Kisebb létesítmények (pl. családi házak) esetében - ha azok nem lépik túl a kiviteli tervek fejezetében tárgyalt Alapeset paramétereinek bármelyikét - teljes körű irányítást (ideértve a szakági munkákat is) az MV-Ép/A, MV-Ép/AM, MV-Ép/B magasépítés szakterületen nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető a szakági felelős műszaki vezető mellőzésével is elláthatja. A felelős műszaki vezető feladata: az építési-szerelési szakmunkák irányítása, az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése, az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, a kivitelezés munkafolyamatainak szakszerű megszervezése, a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,

52 az építtetővel, a beruházás-lebonyolítóval, a szakági tervezőkkel, a szakági építési műszaki ellenőrrel, és az esetleges alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel való együttműködés A felelős műszaki vezető további feladata: a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése, az átadás-átvételi eljárásban, és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján a hulladék-nyilvántartó lap kitöltése és átadása az építtetőnek. A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének lényeges feladata továbbá: az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján, A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő megfelelő jogosultsággal rendelkező - személy felel. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat. A felelős műszaki vezető a megfelelőség igazolás szabályai szerint az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek szükség szerint szakértővel történő vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie. Felelős műszaki vezető irányítása nélkül szakmunkás is végezhet olyan építési engedélyhez nem kötött felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési munkákat, melynek során: a tartószerkezeti rendszer nem változik meg,

53 a tartószerkezet teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen égéstermék-elvezető építésére nem kerül sor, az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt teherhordó szerkezet változtatással. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor: Az építőipari munkavédelem az egyik legösszetettebb szakága a munkavédelemnek. Az építőipari kivitelezési és bontási munkák során az átlagosnál több halálos és súlyos munkabaleset történik minden évben. Ezek a balesetek megelőzhetők lennének, ha a munkát végzők és munkáltatóik egyformán ismernék és alkalmaznák a tevékenységre vonatkozó előírásokat és megoldásokat. A vállalkozó kivitelezőnek kell készíteniük minden kivitelezésre biztonsági és egészségvédelmi tervet,, hogy annak használatával, betartásával, és betartattatásával elérik az építőipari kivitelezésben foglalkoztatott munkavállalók munkakörülményeinek és biztonságának javítását. A vállalkozó kivitelezőnek munkabiztonsági és egészségvédelmi koordinátort kell alkalmazni, aki a kezében tartja a kivitelezés munkavédelmét, illetve ellenőrzi, a munkavédelmi szabályok betartását. A vonatkozó jogszabály: 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 1. E rendelet hatálya kiterjed az Mvt. 87. -ának 5. pontjában meghatározott azon munkahelyekre, amelyek építési munkahelynek minősülnek, és ahol szervezett munkavégzés keretében külön jogszabály szerinti építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg. 2. (1) E rendelet alkalmazásában: 1. Ideiglenes vagy változó építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére, valamint az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére

54 szolgáló terület, különösen az 1. számú mellékletben felsorolt építési munkák területe. 2. Az építési szakmunka, építési-szerelési munka, építőipari kivitelezési tevékenység, építtető, felelős műszaki vezető és a kivitelező fogalma megegyezik az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó külön jogszabályban meghatározottakkal. 3. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban: koordinátor): az a természetes személy, akit a 3. (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján megbíztak vagy foglalkoztatnak a 6-8. -okban előírt feladatok teljesítése érdekében. (2) A 2. számú melléklet meghatározza azokat a munkákat és munkakörülményeket, amelyek az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentenek. Koordinátorok kijelölése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében, az előzetes bejelentés teljesítése 3. (1) A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A koordinátor megvalósítja a 7. -ban meghatározott feladatokat, illetve megteszi a kiviteli terv munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szükséges javaslatokat. (2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor megvalósítja a 8. - ban meghatározott feladatokat. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott koordinátor ugyanaz a személy is lehet. (4) Amennyiben a tervező, kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön koordinátor megbízására vagy alkalmazására. Ez esetben az Mvt. 19. -ának (2) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkozatban ki kell térni arra, hogy a koordinátori feladatokat ki látja el. 4. A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv. 5. (1) A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt a 3. számú melléklet szerinti előzetes bejelentést köteles megküldeni az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek az építési munkahely szerint illetékes felügyelőségéhez, abban az esetben, ha

55 a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát; b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot. (2) Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni. Az előkészítés általános alapelvei 6. (1) A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek - ezek hiányában az építtetőnek - figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek során a kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek a) figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát; b) biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a 2. számú mellékletben felsorolt munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják. A koordinátor feladatai 7. A koordinátor feladatai a kiviteli terv készítésével összefüggésben a következők: a) koordinálja a 6. -ban meghatározottak megvalósítását; b) szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet; c) összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzítik az esetleges későbbi munkák biztonsága érdekében; d) összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen: da) a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását,

56 db) a különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamának meghatározását. 8. A koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a következők: a) a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és - amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges - a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a 10. -ban meghatározottakat, továbbá a 6. (2) bekezdés b) pontjában megállapított biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák; b) indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint a 7. c) pontjában meghatározott dokumentációhoz annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit; c) közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel az Mvt. 40. -ának (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségi szabályokra; d) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása; e) a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be. Az építtető, a felelős műszaki vezető és a munkáltató felelőssége 9. A koordinátor megbízása vagy foglalkoztatása nem érinti a megbízónak (foglalkoztatónak) és a felelős műszaki vezetőnek a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megállapított felelősségét. Az építési munkahelyeken biztosítandó minimális követelmények 10. Az Mvt. 54. -ának (1) bekezdésében meghatározott általános és a 49. - ának (1) bekezdésében leírt személyi feltételek mellett különösen meg kell valósítani az alábbiakat: a) az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani; b) a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat; c) meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is;

57 d) gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról; e) az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre; f) meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait; g) meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait; h) rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva; i) biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevételével. A munkáltató kötelezettségei 11. (1) Az Mvt.-ben, továbbá e rendeletben meghatározottak alapján az építési munkahelyen a biztonság megvalósítása és az egészség védelme érdekében a munkáltató köteles a) a 10. -ban meghatározott intézkedéseket a 4. számú mellékletben foglaltakkal összhangba hozni és megvalósítani; b) a koordinátor javaslatait figyelembe venni. (2) Az építési munkahelyen a természetes személy munkáltató, aki maga is végez építési szakmunkát vagy építésszerelési munkát, köteles megtartani a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, továbbá figyelembe venni a koordinátor javaslatait. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor feladatai: A biztonsági és egészségügyi koordinátor részt vesz a: kivitelezési tervek készítésénél, kivitelezési munkák során.

58 biztonsági és egészségvédelmi terv kidolgozásában, a munkahely sajátosságai alapján követelményeket határoz meg, a kivitelezési tervdokumentáció részeként önálló fejezetet készít, az építési munkahely kialakításának feltételi rendszerének meghatározásában. Kötelessége az építési munka bejelentése OMMF illetékes felügyelősége felé abban az esetben ha a következő feltételek fennállnak: a munkavégzés időtartama meghaladja a 30 napot, a munkaterületen egyidejűleg több mint 20 főt foglalkoztatnak, a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor feladata: összehangolja a létesítményekre vonatkozó munkavédelmi feladatok tervezéssel összefüggő teljesítését, szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi terv készítését, összeállítja azt a dokumentációt, amely az építményre vonatkozó egészség-és biztonság követelményeit rögzíti a később végzendő munkák érdekében. (Az építmény karbantartása, átalakítása, bővítése során), összehangolja a megelőzés- és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, vizsgálja az egyszerre és az egymásután végezhető munkákat, a munkafázisok időtartamának meghatározását ellenőrzi. a munkavédelmi követelmények megvalósulásának összehangolása, beleértve a személyesen munkát végző vállalkozókat is érvényre juttatja. indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági- és egészségvédelmi tervhez, közreműködés az egyidejűleg tevékenykedő, illetve az egymás után felvonuló munkáltatók koordinálására. intézkedések megtétele, hogy az építési munkahelyre, ezen belül a veszélyes tevékenység helyszínére, csak az arra jogosultak léphessenek be.

59 Az építési napló: A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint: 18. (1) Minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni. (2) Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. (3) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik. (4) A vállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr vagy beruházáslebonyolító; az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó kivitelező - az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként ellenőrzi, illetve abban észrevételeit rögzíti. (5) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési naplót megőrzi, illetve ha nem azonos az építtető az ingatlan tulajdonosával, az építmény használatbavételi engedélyét követően abba - az építmény jókarbantartási munkálatainak elvégzéséhez - az építmény tulajdonosának betekintést biztosít. (6) Az építési naplót a munkaterület átvételekor meg kell nyitni, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően le kell zárni, és azt a munkák megkezdésekor, illetve befejezésekor az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie. 19. (1) Az építési naplót a 2. melléklet szerinti tartalommal és formában kell vezetni. Mikor kell építési naplót vezetni? Minden építési engedélyhez (bejelentéshez) kötött, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési munkáról a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie. Egyéb esetekben (pl. felújítás) is célszerű felfektetni.

60 Az építési napló rendeltetése: Egyrészt az építési tevékenység megkezdésétől a végéig eseménynaplóként dokumentálja a szerződés szerinti kivitelezés során felmerülő tényeket, adatokat a kivitelezés menetére, megfelelőségére, dokumentumaira, valamint a munkák elszámolására. Másrészt a kivitelezés résztvevői között a hivatalos kapcsolattartás eszköze. Az építési naplóban bejegyzéssel értesítik egymást a kivitelezés résztvevői a részletekről, a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek a szerződéses kötelezettségek szerződésszerű teljesítését befolyásolják. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak szintén az építési naplón keresztül értesíthetik egymást. Az építési napló bírósági, hatóság eljárás során felhasználható bizonyító erejű okirat. Az építési naplóval kapcsolatban az építési folyamat résztvevői háromféle jogosultsággal rendelkeznek. Vannak akik beleírhatnak, vannak akik beírásukkal utasítást adhatnak és vannak akik csak beletekinthetnek. Kik írhatnak bele az építési naplóba? Az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehet az építtető (képviseletében a beruházás lebonyolító), az építtető helyszíni képviselője a műszaki ellenőr, a tervezői művezető (ha az építtető szerződésben a tervezőt tervezői művezetéssel is megbízza), a vállalkozó- és az alvállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A hatóságok szűk köre speciális jogosítványaik alapján szigorú szabályok betartása mellett tehetnek bejegyzést az építési naplóba. Ilyen hatóság az építésfelügyelet, vagy az ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv. Az ellenőrző hatóságnak minden estben igazolnia kell a naplót vezető felé az ellenőrzésre, bejegyzésre jogosultságát. A bejegyzésre jogosultak a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehetnek, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásukkal igazolják. Kik adhatnak utasítást az építési naplóban? Az utasítás az építési naplóba való bejegyzés egyik típusa, ezzel az építési folyamat résztvevő közül kevesen élhetnek, mivel csak a megbízó adhat utasítást benne a megbízottnak. Megbízó lehet az építtető, amely megbízotti partnere a vállalkozó kivitelező, a vállalkozó kivitelező pedig megbízója lehet alvállalkozó kivitelezőnek. Így az építtető (illetve helyszíni képviselője a műszaki ellenőr) a vállalkozó kivitelezőnek vagy felelős műszaki vezetőjének a kivitelezés végzésével kapcsolatban az építési naplóban utasítást adhat. Hasonlóképpen az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplóban a vállalkozó kivitelező, illetve annak felelős műszaki vezetője adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan. A bejegyzésre jogosultak a korábbi bejegyzésekre utasítás esetén is tehetnek ellenészrevételt, illetve a bejegyzéseket most is aláírásukkal veszik tudomásul. Hatóság, tervezői művezető, stb. nem adhat utasítást. Esetleges műszaki megoldást, rajzi mellékletet, véleményt, javaslatot, stb. belejegyezhetnek, de ennek végrehajtását külön bejegyzésként csak a megbízó rendelheti el. A kivitelező erre ellenészrevételt tehet, amely aztán akár több körben is folytatódhat. Ha a korábban említetteknek is lenne utasítási joguk, a megtett ellenészrevételről nem lenne tudomásuk, arra nem tudnának válaszolni, mivel nem

61 állandó résztvevői az építési folyamatnak. Ezért korlátozódik az utasítási jog kizárólag a megbízóra. Kik tekinthetnek bele az építési naplóba? Az építési naplóba és mellékleteibe a bejegyzésre jogosultakon kívül az építésügyi (létesítési, műemlék esetén az örökségvédelmi) hatóság, az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított más államigazgatási szerv, a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi, munkaügyi felügyelőség, az építés helye szerint illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) és ennek területi szervei részére kell betekintési lehetőséget biztosítani. A betekintés tágabb fogalom, azaz a betekintők köre vizsgálhatja a napló és mellékletei tartalmát, de pl. írásbeli megjegyzéseket nem tehetnek az építés résztvevői felé a naplón keresztül. A ha betekintésre jogosult hatóságok az építési napló vezetésben hiányosságokat, hibákat tárnak fel, a közigazgatásra vonatkozó általános szabályok szerint értesíthetik az ügyben illetékes építésfelügyeletet, amely kivizsgálja a szabálytalanságot. A használatbavételi eljáráshoz az építtetőnek az építési napló saját példányát az építésügyi (létesítési, műemlék esetén az örökségvédelmi) hatóságnak be kell mutatnia. Budapest, 2008. augusztus

62 Önellenőrző teszt: Válassza ki a helyes válaszokat: 1. Az építtetőnek minden esetben kell műszaki ellenőrt alkalmaznia Az építtetőnek közbeszerzéses munkáknál műszaki ellenőrt alkalmaznia Az építtető saját maga nem lehet műszaki ellenőr 2. A felelős műszaki vezető feladata a kivitelezés megkezdésekor az építtetőtől az építési munkaterület átvétele A vállalkozó kivitelező feladata a kivitelezés megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele A alvállalkozó kivitelező feladata a kivitelezés megkezdésekor az építtetőtől az építési munkaterület átvétele 3. A kivitelező feladata a szükséges engedélyek megszerzése, bejelentések megtétele A kivitelező feladata a tervezők kiválasztása, és az engedélyekben és tervekben foglaltak betartatása. A vállalkozó és alvállalkozó kivitelező feladata az építés során előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése. 4. Építési munkát csak szakmunkás végezhet. Saját részre bárki végezhet építési munkát, akár szakképesítés nélkül is. Saját részre bárki végezhet építési munkát, akár szakképesítés nélkül is, felelős műszaki vezető irányítása mellett. 5. Az építésvezető feladata az építési napló vezetése A vállalkozó ill. alvállalkozó kivitelező feladata az építési napló vezetése A felelős műszaki vezető feladata az építési napló vezetése

63 6. A felelős műszaki egy építési helyszínen csak egy kivitelezővel állhat jogviszonyban A felelős műszaki vezető a kivitelezővel áll szerződéses, vagy alkalmazotti viszonyban A felelős műszaki vezető egyben lehet a műszaki ellenőr is ugyanazon a kivitelezésen. 7. A felelős műszaki vezetőt az építtető bízza meg Egy személy lehet egyszerre felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr is ugyanazon az építkezésen A felelős műszaki lehet anyagbeszállító a kivitelezésen. 8. Műszaki ellenőrnek minden esetben névjegyzékben kell szerepelnie Műszaki ellenőr csak felsőfokú végzettségű lehet. Műszaki ellenőri névjegyzéki számot kizárólag OKJ képzéssel és vizsgával lehet megszerezni 9. Az építési naplóba csak a felelős műszaki vezető, tervezői művezető, ellenőrző hatóság, a műszaki ellenőr írhat bele. Az építési naplóba csak a kivitelező (felelős műszaki vezető), tervezői művezető, ellenőrző hatóság, az építtető (vagy megbízottja a műszaki ellenőr) írhat bele. Az építési naplóba csak a kivitelező (felelős műszaki vezető), tervező, tervellenőr, ellenőrző hatóság, az építtető (vagy megbízottja a műszaki ellenőr) írhat bele. 10. Az építtető (vagy megbízottja) 10 naponként ellenőrzi a naplót és ellenjegyzi. Az építtető (vagy megbízottja) 10 munkanaponként ellenőrzi a naplót és ellenjegyzi. Az építtető (vagy megbízottja) hetente ellenőrzi a naplót és ellenjegyzi. 11. Az építési naplót mindig a munkahelyen kell tartani. Az építési naplót mindig a munkahelyen kell tartani, de azt a kivitelező bizonyos esetekben elviheti. Az építési naplót akkor kell a munkahelyen tartani, ha őrzése biztosított. 12. Az építési naplót 3 példányban kell vezetni, első példány az építtetőé, a tőpéldány a kivitelezőé, a másolati példány a műszaki ellenőré. Építési naplót 2 példányban kell vezetni, első példánya a megbízóé, a második példány a kivitelezőé )vállalkozó- ill. alvállalkozó) Építési naplót 2 példányban kell vezetni, első példánya a kivitelezőé (vállalkozó- ill. alvállalkozó)megbízóé, a második példány a megbízóé

64 13. Az építtető feladata az alvállalkozó kivitelező megbízása Az építtető feladata a kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása Az építtető feladata az építési napló megnyitása 14. A műszaki ellenőr koordinálja az alvállalkozó kivitelezők munkáját és ellenőrzi az építési naplóikat. A műszaki ellenőr feladata, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi a felelős műszaki vezetők tevékenységének összehangolása A műszaki ellenőr feladata kivitelezés végén a hulladékelszámolás 15. A kiviteli tervek tervezőjével mindig az építtető köt tervezői írásbeli tervezői szerződést A kiviteli tervek tervezőjével az építtető, vagy megbízásából a kivitelező köt tervezői írásbeli tervezői szerződést A kiviteli tervek tervezőjével mindig a kivitelező köt tervezői írásbeli tervezői szerződést 16. A kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése a kivitelező feladata a műszaki ellenőr feladata a felelős műszaki vezető feladata 17. Bontott építőanyagokról a megfelelőség igazolás kiadása a a kivitelező feladata a műszaki ellenőr feladata a felelős műszaki vezető feladata 19. Felelős műszaki vezető irányítása nélkül szakmunkás is végezhet olyan - építési engedélyhez nem kötött - felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési munkákat, melynek során: kémény épül tartószerkezet nem változik homlokzat megváltozik 20. Nem építési napló melléklet felmérési napló építésfelügyeleti jegyzőkönyv kiviteli terv 16 helyes megoldás esetén megfelelt!

65 A kiadvány összeállításában felhasznált irodalom: A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. évi törvény, A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, 162/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet a településtervezési és az építészetiműszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 290/2007.(X. 31.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 291/2007.(X. 31.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti tevékenységről 245/2006.(XII. 5.) Kormányrendelet az építésügyi birság megállapításának részletes szabályairól 238/ 2005. (X. 25.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti birságról 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 9005/2007. (SK 7.) KSH elnökének közleménye a Szakmakódjegyzékről 9002/2007. (SK 3.) KSH elnökének közleménye a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről kiadott TEÁOR 03 és TEÁOR 08 közötti fordítókulcsról 11/1985. (VII. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet, egyes épületszerkezetek és azok létrehozásához felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről

66 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IpM-MÉM-KVM együttes rendelet egyes nyomvonalas jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről Magyar Mária: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest 2001. szeptember) MM BT: Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, ajánlati (megrendelési) és a kiviteli (megvalósítási) tervek tartalmi követelményének és a tervellenőr feladatának szabályairól szóló kormányrendelet megalkotásához kapcsolódó részletes szakmai vizsgálat (Budapest, 2007. január) Kiss Andor: Építésvezetés c. előadás-sorozat (103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet szerinti továbbképzés ÉVOSZ; 2007-2008) Kiss Andor: Az építési folyamat jogi szabályozása (103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet szerinti továbbképzés Építőmesterek Szakmai Szövetsége, 2007-2008) MM BT: Az építőipari kivitelezési tevékenységet segítő jogalkalmazási segédlet (Budapest, 2008. május)