A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KISKÖNYVTÁRA

A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KISKÖNYVTÁRA AZ ÉPITÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐI Összeállította: Kiss Andor Makra Magdolna Budapest, 2008. augusztus

2 Tartalomjegyzék Előszó Bevezetés Építőipari kitekintés Az építőipar helyzete és teljesítménye Az építéskivitelezés Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási Rendszere A munkabiztonság helyzetének ágazati sajátosságai A jogosultsághoz kötött építési szakmák A fontosabb jogszabályok az építési folyamat szereplői számára A kiskönyvtári kiadvány célja Az építőipari kivitelezési tevékenység folyamata Ki végezhet építőipari kivitelezési tevékenységet? Az építési kódex hatálybalépésével részben megváltoztak és bővültek az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői Az építtető A beruházás lebonyolító Építési műszaki ellenőr A tervező A tervellenőr A tervezői művezető A kivitelező A felelős műszaki vezető A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Az építési napló Mikor kell építési naplót vezetni? Kik írhatnak bele az építési naplóba? Kik adhatnak utasítást az építési naplóban? Kik tekinthetnek bele az építési naplóba? Önellenőrző teszt A kiadvány összeállításában felhasznált irodalom 3. oldal 4. oldal 4. oldal 5. oldal 8. oldal 9. oldal 11. oldal 12. oldal 13. oldal 17. oldal 19. oldal 20. oldal 22. oldal 25. oldal 28. oldal 30. oldal 33. oldal 37. oldal 40. oldal 41. oldal 48. oldal 53. oldal 59. oldal 60. oldal 60. oldal 60. oldal 61. oldal 62. oldal 65. oldal

3 Tisztelt Olvasó! Az elmúlt években nagymértékben felgyorsult a jogalkotás, megváltoztak az építésügyre vonatkozó intézményrendszerek. Megváltoztak, módosultak a szakmagyakorlás feltételei is. Az építmények megvalósítása során az építési folyamat szereplőinek tevékenységüket úgy kell végezniük, hogy az összhangban legyen a környezet-, a természetvédelem és az építészeti és természeti értékek védelmével, betartva a tevékenységükre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Nem könnyű a jogszabályok bonyolult világában eligazodni az építés-kivitelezési folyamat szereplőinek. Nemzetgazdasági érdek, hogy az építési tevékenység végzése az építésügyi követelményeknek, a jogszabályoknak megfelelően, jó minőségben történjék, s a nemzeti vagyon részét képező, építményállomány megóvása megfelelő színvonalú legyen. Ezért a kiadvány szerkesztése során törekedtünk arra, hogy az építési folyamat egyes szereplői feladatainak leírása mellett a konkrét jogszabályi helyet is megjelöljük, amellett, hogy felsoroltuk legjobb tudásunk és a mai állapotnak megfelelően az építési folyamat szereplői részére a legfontosabbnak ítélt jogszabályokat és azokat jegyzékben e kiadványban közzé tettük. A kiadvány végén egy önellenőrző tesztet is közlünk, mert úgy gondoljuk, hogy az építésben dolgozó szakemberek számára mindig hasznos az önellenőrzés. Budapest, 2008. június A szerzők

4 BEVEZETÉS: Építőipari kitekintés: Az építőipar különleges helyet foglal el a nemzetgazdaságban. A nemzetközi és a hazai gyakorlat, valamint a tudományos kutatások igazolják, hogy az építőipari termelés hozzájárul: a gazdaság növekedéséhez, a környezet formálásához, a szegénység csökkentéséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához, elégedettségéhez. Az építőipar olyan gazdasági ág, amelynek tevékenységét, eredményességét a nemzetgazdaságban bekövetkezett változások alapvetően befolyásolják. Így az állami, az önkormányzati beruházásokra fordítható pénzeszközök mennyisége, a vállalkozások pénzügyi helyzete, a lakosság életkörülményei, megtakarításai, lakásépítési kedve alapvetően meghatározzák az építőipar teljesítményét. Az építőipar nem telephelyhez kötött, hanem változó helyen és időben végzi tevékenységét. Mindezek alapján az építőipar érzékeny jelzőrendszerként működik, statisztikai mutatói a gazdasági konjunktúra fontos jelzőszámai. Az építés az egyik legősibb alkotó emberi tevékenység, mely a társadalom és a szűkebb közösségek igényeit valósítja meg. Az épített környezet alakítása, gondozása és védelme jó szervező, mozgósító célkitűzés, a jóirányú közösségi szerveződések eszköze, a nemzeti kultúra hordozója. Az építési tevékenység produktumaként létrejött építményvagyon a nemzeti vagyon jelentős és tartós eleme. Az épületvagyon, mint ingatlanvagyon, műszakigazdasági értékén túl is alkalmas jelentős értékképzésre, fejlesztések beindítására. E hatalmas nemzeti vagyonrész értékeinek megőrzése és növelése rendkívül fontos nemzetgazdasági cél. Az építési kereslet a többi iparág fejlesztési igényeiből, infrastruktúrafejlesztésekből, intézményi és kereskedelmi építmények építéséből, lakásépítésből és a meglévő lakás és épületállomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből tevődik össze. Ebből adódóan az építőipar munkaellátottságát, teljesítményét alapvetően az ipari gazdálkodó szervezetek és a lakosság jövedelmi helyzete, az állam és az önkormányzatok szerepvállalása, azaz a mindenkori gazdasági helyzet határozza meg. Ugyanakkor az építés produktuma elősegíti a működő tőke beáramlását (infrastruktúra fejlesztéseken keresztül), munkahelyet teremt, illetve javítja a polgárok életkörülményeit (lakásépítéssel és felújítással, a települési környezet alakításával) következésképpen a munkavállalók szélesebbkörű foglalkoztatását segíti elő.

5 Az építőipar egészére általánosan igaz, hogy szemben a telepített iparágakkal, tevékenysége nem helyhez kötött, térben és időben mobilizálható. Ugyanakkor az építőipar produktumát, az építményt adott helyen, a helyi adottságok figyelembe vételével hozza létre. Az építés, nemcsak igényeket elégít ki, hanem értékteremtőként jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelemhez és fontos tényezője a makró és mikró környezet alakításának. Lényeges, hogy az épített környezet megvalósítóinak (az építési folyamat szereplőinek) minőség-előállító képessége megbízható, a mai kor követelményeinek megfelelő legyen. Mindezekből következik, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység irányítói, az építési kivitelezési folyamat szereplői megfelelő képzettséggel, gyakorlattal bíró és ellenőrizhető szakemberek legyenek. Az építőipar helyzete és teljesítménye: Az építőipar a magyar nemzetgazdaság negyedik ágazata. A bruttó hazai termék mintegy 5 6%-át állítja elő és a munkavállalók közel 4%-át foglalkoztatja. Az elmúlt tizennyolc évben a gazdasági folyamatok liberalizálását sajátosan és ellentmondásosan élte meg a magyar építőipar. Azok a változások, amelyek az úgynevezett rendszerváltozás után az építési piac keresleti oldalán bekövetkeztek - döntően a kereslet rohamos csökkenésével - az általános gazdasági helyzet romlásával függtek össze. Az építési piacon fordulat 1994-ben következett be a magántőke dominánssá válásával. Ehhez kapcsolódott a gazdasági növekedés beindulása. A megrendelői oldalon ekkor következtek be azok a változások, amelyeket a gazdasági rendszerváltás során mindenki várt. A végbement szerkezeti átalakítás és a privatizáció eredményeként a magyar építőipar szereplői köre sokkal rugalmasabb, a változó viszonyokhoz alkalmazkodóbb lett, mely a korábbi időszakkal összevetve alkalmasabb az európai minőségi követelmények elérésére. Az építőipar termelési volumenének 1993-1994. évi emelkedését, 1995-ben jelentős 17,6%-os visszaesés követte. 1996-os év második felétől ismét növekedés kezdődött, ami 1997-1998-ban is folytatódott. A bővülés üteme 1998-ban gyorsult, a termelés 13,7%-kal haladta meg az előző évit. 1999-ben a termelés 8,3%-kal nőtt az 1998 évhez képest és 2000-ben 7,9%-kal nőtt az 1999 évihez képest, 2001-ben 8,3%-kal, 2002-ben 20,1%-kal növekedett az építőipari termelés az előző évhez képest. 2003- ban gyakorlatilag szintentartást jelentett a 0,7%-os bővülés, 2004 évben mintegy 5,8% volt a növekedés. 2005 évben 16, 1% bővülést, 2006 évben, illetve 2007 évben jelentős termelés csökkenést könyvelhettünk el. (2006-ban 1,5%, 2007-ben 14,1% a csökkenés az előző évhez viszonyítva.)

6 Az építőipari termelés értéke folyó áron (milliárd Ft) év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 termelés 1424,5 1505,50 1685,4 2039,7 2160,2 1963,3 Forrás: KSH Az építőipari termelés volumenindexe (az előző év %-ában) év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Előző év = 100% 117,8 100,7 105,8 116,1 98,5 85,9 Forrás: KSH Regisztrált gazdasági szervezetek száma az építőiparban (db) év Σ Ismeretlen 0-1-4 fő 5-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő felett 1998 77607 52453 17691 3052 2529 1460 382 40 1999 78177 51474 18438 3734 2703 1423 372 33 2000 81598 52470 20883 3993 2537 1295 385 35 2001 83955 52062 23427 4205 2566 1265 396 34 2002 86692 52062 25559 4712 2661 1279 385 34 2003 91224 53852 27805 4999 2782 1351 402 33 2004 95294 23789 61295 5510 2896 1367 408 29 2005 96338 15398 70314 5776 3036 1417 368 29 2006 94566 14594 68665 6242 3289 1410 339 27 2007 95101 16294 67381 6570 3155 1319 352 30 Forrás: KSH

7 Forrás: KSH A foglalkoztatás és a bérek alakulása (5 fő feletti foglalkoztatás esetén): 1998. évtől az építőipari foglalkoztatást eltérő mértékben ugyan, de alapvetően a bővülés jellemzi. Az 5 fő felett foglalkoztató vállalkozások adatai szerint 2006-ben több mint 140 ezer fő volt az alkalmazásban álló munkavállalók száma az építőiparban. 2007. évben a termelés csökkenésével összefüggésben a foglalkoztatottak száma is visszaesett, bízunk abban, hogy ez csak átmeneti jelenségről van szó. Valójában a KSH lakossági munkaerő-felvétel adatai szerint azonban több mint duplája, 310 ezer fő a foglalkoztattak száma az ágazatban, ami a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 8%-át teszi ki. Ez a létszám az 5 fő alatti társas vállalkozásoknál és az egyéni vállalkozóknál dolgozók állományából, valamint az alkalmi jelleggel munkát vállalók más ágazatokhoz viszonyított magas arányából, és a közismerten nagymértékű bejelentés nélküli foglalkoztatásból adódik. A 2007-2013 közti időszakban az építőipar előtt álló kihívásokra tekintettel, munkaerő, ezen belül a szakmunkaerő hiányából eredő gondokkal kell szembe nézni az ágazatban, amely veszélyezteti az előirányzott fejlesztések minőségi és időbeni megvalósítását. Mindehhez választási ciklusokon átnyúló határozott fejlesztési elképzelésekre van szükség összhangban az Európai Uniós alapok felhasználási lehetőségeivel.

8 Az építéskivitelezés: 2007. január 19.-én hatályba lépett és 2008. január 1.-től az Európai Unió tagországai számára kötelezően alkalmazandó tevékenységi osztályozás a NACE Rev.2. magyar nyelvű megfelelője a TEÁOR 08. A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERÉT (TEÁOR 08) E szerint: A tevékenységek ágazati osztályozási rendszere a gazdasági tevékenységeknek a tevékenység jellege szerinti osztályozását jelenti. (Gazdasági tevékenységről akkor beszélhetünk, amikor a különböző erőforrások fizikai eszközök, munka, technológiai ismeret, anyagok és információ felhasználásával termékek előállítására és szolgáltatások nyújtására kerül sor.) A gazdasági szervezetek szerződéses jogviszonya nem befolyásolhatja a tevékenységek besorolását, ezért az alvállalkozók tevékenységét is ugyanúgy kell elbírálni, mintha az építési-szerelési tevékenységet önállóan végeznék. Az építési-szerelési tevékenység a tulajdonképpeni kivitelezés, amelynek fogalmát a TEÁOR, illetve a statisztikai beszámoló jelentések készítésére vonatkozó KSH utasítás hasonlóan határoz meg, nevezetesen: minden olyan tevékenység, amelynek célja új építmények építése, meglévő építmények bővítése, átépítése, átalakítása, illetve állóeszköz fenntartása(felújítása, karbantartása, javítása), vagy bontása. Így: - a beruházás jellegű építési-szerelési tevékenység: építmények (az építőipar termékei) - építése, - bővítése, - átalakítása (átépítése), - lebontása. - fenntartás jellegű építési-szerelési tevékenység (a szolgáltatások körébe tartozó) - építmény felújítás, - építmény karbantartás, javítás. (A technológiai szerelés 1987-től nem minősíthető, nem számítható építési-szerelési tevékenységnek.) A TEÁOR 08, az építőipart az F nemzetgazdasági ágba sorolja.

9 Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere TEÁOR 08 (NACE Rev.2) F. NEMZETGAZDASÁGI ÁG ÉPITŐIPAR Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek és egyéb építmények szerkezetkész, valamint szakosodott építése. Idetartozik az új építmény építése, a megfelelő építmények javítása, bővítése és átalakítása, az előregyártott épületek vagy egyéb szerkezetek helyszíni felállítása, összeszerelése, beleértve az ideiglenes jellegű építményekét is. A szerkezetkész építmények építése magában foglalja a teljes lakóépület, irodaház, kereskedelmi, közösségi, közcélú, mezőgazdasági stb. épület, valamint egyéb építmény pl. autópálya, út, utca, híd, alagút, vasút, repülőtér, kikötő és egyéb vízi létesítmény, öntözőrendszer (szennyvíz-) csatornarendszer, ipari létesítmény, csővezeték, elektromos vezeték, sportpálya stb. építését. Ezek a munkák saját vállalkozásban, díjazásért vagy szerződéses alapon végezhetők. A munkák egy része (vagy esetenként az egésze) alvállalkozók által is kivitelezhető. Idetartozik az építési projekt egészéért felelős egység és az épületek és egyéb építmények javítási munkái is. Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek (lásd: 41.) és az egyéb építmények (lásd: 42.) szerkezetkész építése, valamint az építési folyamat részeként végzett szakosodott építőipari szakmunka (lásd: 43.) Az építési eszköz kölcsönzése személyzettel az adott eszközzel végzett építőipari tevékenységhez tartozik. Idetartozik a későbbi eladásra szánt épületek vagy egyéb építmények építésével kapcsolatos épületépítési projekt szervezése a pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök együttes biztosításával. Ha e tevékenységek célja nem az építmények későbbi értékesítése, hanem üzemeltetése (pl: az épület bérbeadása, feldolgozóipari tevékenység ezen telephelyen), az a megfelelő tevékenységbe pl: ingatlanügyletek, feldolgozóipar stb. tartozik. Idetartozik a termőterület építőipari jellegű kialakítási földmunkái (pl: meredek dőlésű területeken, teraszok kialakítása, vízelvezetés, rizsföldek előkészítése.

10 F ÉPÍTŐIPAR 41 Épületek építése 41.1 Épületépítési projekt szervezése 41.10 Épületépítési projekt szervezése 41.2 Lakó és nem lakó épület építése 41.20 Lakó és nem lakó épület építése 42 Egyéb építmény építése 42.1 Út, vasút építése 42.11 Út, autópálya építése 42.12 Vasút építése 42.13 Híd, alagút építése 42.2 Közműépítés 42.20 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 42.21 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 42.91 Vízi létesítmény építése 42.99 Egyéb m.n.s. építés 43 Speciális szaképítés 43.1 Bontás, építési terület előkészítése 43.11 Bontás 43.12 Építési terület előkészítése 43.13 Talajmintavétel, próbafúrás 43.2 Épületgépészeti szerelés 43.21 Villanyszerelés 43.22 Víz-,gáz-,fűtés-,légkondicionáló-szerelés 43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés 43.3 Befejező építés 43.31. Vakolás 43.32. Épületasztalos-szerkezet szerelése 43.33. Padló-, falburkolás 43.34. Festés, üvegezés 43.39. Egyéb befejező építés m.n.s.

11 43.9. Egyéb speciális szaképítés (m.n.s.= máshova nem sorolt) 43.91. Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 43.99. Egyéb speciális szaképítés m.n.s. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9002/2007.(SK 3.) KSH közleménye szól a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről kiadott TEÁOR 03 és a TEÁOR 08 közötti fordítókulcsról A fordítókulcsot a TEÁOR 08 tartalmi meghatározásával együtt szükséges alkalmazni. A fordítókulcs és a TEÁOR 08 tartalmi meghatározása elérhető a KSH honlapján: www.ksh.hu/szolgáltatások/osztályozások/osztályozások revízió 2008. A munkabiztonság helyzetének ágazati sajátosságai: A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb munkabiztonsági veszélyhelyzet az építőipari, épitőanyagipari ágazatot jellemzi. Az OMMF ellenőrzései során szerzett tapasztalatok a munkahelyi környezet kismértékű javulásáról és a kockázatok minimális csökkenéséről számolnak be. Az OMMF tapasztalatai szerint a hiányosságok kvázi típushibaként fogalmazhatók meg, így: be-és leesés veszélye, beomlás veszélye, védőeszközök használatának vagy biztosításának elmulasztása, stb. Az előbbiekben is látható, hogy nem változott a helyzet a vállalkozások összetételében és nagyságában sem. A sokrétű vállalkozói szint azt eredményezi, hogy a munkát ténylegesen elvégzendő alvállalkozó szinte semmit nem fordít munkavédelemre, illetve a különböző munkáltatók munkavégzéseinek összehangolása, koordinálása sem megoldott. Néhány nagyberuházás esetében a kivitelező vállalkozók szakmai felkészültsége, a területen folyó munkavédelmi koordináció megfelelő, de általánosságban nem jellemző. Az OMMF ellenőrzései azt mutatják, hogy a tervező cégek biztonsági és egészségvédelmi koordinátorokat továbbra sem foglalkoztatnak, ugyanakkor az ellenőrzött munkáltatók jelentős része már rendelkezett a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges biztonsági és egészségvédelmi tervvel. Megállapították, hogy kevés területen alkalmaznak művezetőt, ez a követlen irányítói munkakör kezd megszűnni az építési munkahelyeken. Több munkahelyen az építési tevékenységet szakmailag irányító építésvezető a szakirányú végzettséggel nem rendelkező csoportvezetőkkel szervezi és irányítja az építkezéseket. Az OMMF tapasztalatai szerint a fiatal építésvezetők alapvető munkavédelmi ismeretekkel sem rendelkeznek. A fővárosban található építés-kivitelezési munkaterületeken nagyobb részben nagyberuházók által finanszírozott épületek, lakóparkok kialakítása történik. Vidéken jellemzőbb a kisebb családi házak és csarnoképületek építése.

12 Ezeket is a kivitelezés a jogszabályi és a banki feltételek szigorodása miatt már általában kivitelező társaságok végzik. A családi házas építkezéseken találhatók meg a kezdő, tőkével nem rendelkező vállalkozások, amelyek szakmai gyakorlat és vállalkozási tapasztalat hiánya miatt a munkabiztonsági felügyelők iránymutatását figyelembe veszik és az utóellenőrzések alapján az OMMF megállapította, hogy törekednek a munkavédelmi előírások betartására. Munkabalesetek alakulása az építőiparban a beküldött és feldolgozott jegyzőkönyvek alapján 2007. I IV. negyedév összesen halálos Súlyos csonkulásos Egyéb súlyos 1298 45 4 19 Forrás:OMMF Ma Magyarországon gyakorlatilag bárkiből lehet építési vállalkozó, ez azonban anarchikus állapotokhoz vezetett az építőiparban. Ezt elkerülendő az új feladatok megoldásának leghatékonyabb és az építési minőség javításának módja az építésben dolgozó szakemberek oktatása és továbbképzése, valamint a megfelelő jogi szabályozás kialakítása. A jogosultsághoz kötött építési szakmák: Az építési folyamat területén dolgozó szakembereket a következő nagy szakmai csoportokba lehet csoportosítani: építészeti-műszaki tervezők, műszaki szakértők, felelős műszaki vezetők, építési műszaki ellenőrök, beruházói tevékenységet végzők, közigazgatási tevékenységet folytatók

13 A fontosabb jogszabályok az építési folyamat szereplői számára: I. ÁLTALÁNOS: 2004. évi CXL. törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997 évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1993. évi. X. törvény a termékfelelősségről 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 182/1997. (X. 17.) Kormányrendelet: a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési építészeti követmenyekről (OTÉK) 314/2005 (XII. 25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 104/2006. (IV. 28) Kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 238/2005 (X. 25.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti bírságról

14 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról (2008. szeptember 01.- től hatályos szöveg) 291/2007. (X. 31.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti tevékenységről 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 245/2006. (XII. 5.) Kormány rendelet az építésügyi birság megállapításának részletes szabályairól. 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről 2/1987. (II. 9) KM rendelet: a közlekedési építmények építésfelügyeletéről 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról II. ÁRKÉPZÉSSEL összefüggő: 2000. évi C. törvény: a számvitelről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (1. és 2.sz. melléklete az értékcsökkenési leírásról) 1998. évi LXVI törvény az egészségügyi hozzájárulásról III. ÁRALKALMAZÁSSAL összefüggő: 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

15 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői ás hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet az útügyi hatósági eljárások díjáról IV: KÖZBESZERZÉS: 2003 évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 162/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól 137/2004. (IV. 29.) Kormányrendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 34/2004. (III. 12.) Kormányrendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről ás díjáról. V. MUNKAVÉDELEM: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 143/2004. ( XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 2/2002. (II. 7.) SzCsM-EüM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyen és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és biztonsági követelményeiről 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról VI. VÁLLALKOZÁS, BERUHÁZÁS:

16 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról 249/2004. (XII. 27.) Kormányrendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelősség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 11/1985. (VII. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásához felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-MÉM-KVM együttes rendelet az egyes nyomvonalas jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

17 A kiskönyvtári kiadvány célja: Az elmúlt években nagymértékben felgyorsult a jogalkotás, megváltoztak az építésügyre vonatkozó intézményrendszerek. Megváltoztak, módosultak a szakmagyakorlás feltételei is. Az építmények megvalósítása során az építési folyamat szereplőinek tevékenységüket úgy kell végezniük, hogy az összhangban legyen a környezet-, a természetvédelem és az építészeti és természeti értékek védelmével, betartva a tevékenységükre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Nem könnyű a jogszabályok bonyolult világában eligazodni az építés-kivitelezési folyamat szereplőinek. Nemzetgazdasági érdek, hogy az építési tevékenység végzése az építésügyi követelményeknek, a jogszabályoknak megfelelően, jó minőségben történjék, s a nemzeti vagyon részét képező, építményállomány megóvása megfelelő színvonalú legyen. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) hatályba lépése, valamint a rendszerváltás óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalata, a gazdasági-társadalmi viszonyok jelentős átalakulása, az Európai Uniós tagságból fakadó kötelezettségek, valamint a fejlesztési lehetőségek az építőiparra, ezen belül is az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi környezet teljes átértékelését igényelte és igényli a továbbiakban is. Az Étv.-nek az elmúlt időszakban történt módosításai az építészeti minőség színvonalának emelése mellett az építési minőség emelésére vonatkozóan is határozott követelményeket fogalmaztak meg. A törvénymódosítással új szakmagyakorlói intézmények is bevezetésre kerültek, pl. a tervellenőri és a beruházó lebonyolítói, amelyek létrehozása a kivitelezési tervek szakmai színvonalának emelését, a kivitelezési tevékenység lebonyolításának sokszor a laikus építtető szakmai segítését biztosítják. A hazai és a külföldi vállalkozó kivitelezők, az építtetők (külföldi befektetők), a szakmagyakorlók (építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető) és az építésfelügyeleti hatóságok jelzései azt mutatták, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó eddigi szabályozás már nem tartalmazta teljes körűen a szükséges követelményeket, az építés résztvevőinek feladatait és felelősségi szabályait, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének garanciáit. A hazai építési piac védelme érdekében egyértelmű, szigorú és ellenőrizhető szabályozásra van szükség. Mindezeket figyelembe véve az építési folyamat szereplői részére a könnyebb eligazodás érdekében alkotta meg a kormány a 290/2007. (X. 31.) az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló rendeletét, röviden Építési kódexet.

18 A feketemunka az építőiparban is jelentős, ezért az ellene történő küzdelem fontos szabályozási elemeit egységesen jeleníti meg a kormányrendet. A Kormányrendelet (290/2007. (X. 31.)) legfontosabb elemei: egyértelmű fogalom-meghatározások,melyeket az építés-kivitelezési szakma régóta szorgalmazott, a vállalkozó és alvállalkozó kivitelező érdekeinek védelmében az építési szerződés a Ptk.-ban megfogalmazottakon túlmenő kötelező és javasolt tartalmi elemeinek részletezése, az építőipari kivitelezési tevékenység folyamata szereplőinek hierarchiája, feladatainak és felelősségének részletes és egyértelmű meghatározása: tekintetében. az építtető, a kivitelezési dokumentáció tervezője (ideértve a szakági tervezőket is), a beruházás lebonyolító, a vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó kivitelező, a tervellenőr, a tervezői művezető, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Ezeken túlmenően: az építési napló mint a polgári jogi viták rendezése során bizonyító erejű, hiteles dokumentum - szerepe, tartalma, vezetésének szabályai, a felmérési napló bizonyos esetekben való előírása és vezetésének szabályai, az építmény fennállását végigkísérő, a jókarbantartási kötelezettség teljesítését, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát igazoló szervizkönyv bevezetésének köre és szabályai, a kivitelezési dokumentációban az építménnyel szemben támasztott követelmények teljesülését ellenőrző tervellenőri jogintézmény bevezetése, a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeinek részletes meghatározása, a műszaki átadás-átvételi eljárás részletes szabályainak megállapítása,

19 a feketemunka kifehérítése érdekében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének előzetes és utólagos bejelentése, azok esetei és tartalma, adatszolgáltatás, a birtokbaadás és a használatbavételi engedély megkérésének összefüggései. Az építőipari kivitelezési tevékenység folyamata: (Elöljáróban meg kell ismerkednünk a kivitelezés pontos fogalmával.) Építőipari kivitelezési tevékenység (röviden kivitelezés) az építési-szerelési munkák összessége, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb építési tevékenységek, amelyek jellemzően irányító, ellenőrző és termelő tevékenység eredményeként valósulnak meg. Látható, hogy a kivitelezési tevékenység nem csupán a szakmunkások által végzett fizikai munka jellegű tevékenységet takarja, hanem ide tartozik az irányítók (építésvezetők, művezetők, felelős műszaki vezetők, stb.), valamint az ellenőrzést végzők (építtető, beruházás lebonyolító, műszaki ellenőr, stb.) munkája is. De ide tartozik a kivitelezés során a tervező (elsősorban tervezői művezető) által végzett munka is, mivel tágabb értelemben az is irányító-ellenőrző jellegű tevékenység. Ezekből vezethetők le az építési folyamat résztvevői (az előbb felsoroltak) hiszen valamennyien részt vesznek az építőipari kivitelezési tevékenységben. Az építési-szerelési munkák körébe az építmények, vagy részeinek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállításra, karbantartása, javítása vagy lebontása tartozik. Az építési-szerelési munkák egy speciális fajtája a jókarbantartó tevékenység, amely a meglévő építmény, vagy részének kármegelőzése, kárelhárítása, karbantartása, helyreállítása, felújítása, javítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele, valamint ennek folyamatos fenntartása, valamint az építmény üzembiztonságának megtartása. Az építési-szerelési munkák kizárólag építési szakmunkaként, szakirányú képesítéssel és a különböző előírások (minőségi, technológiai, szabvány, stb.) betartásával végezhetők. A kivitelezés mindig az építési munkaterületen folyik, amely az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye. Építési munkaterületnek nem csak a konkrét munkavégzés helyét tekintjük. Hozzá tartozik a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, továbbá a kivitelezéshez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok végzésére szolgáló terület is. A munkaterületet ezért célszerű az építési szerződésben, illetve az munkaterület átadás-átvételekor pontosan körülírni.

20 Fontos szerepe lehet ennek később pl. egy munkaügyi vitában, amikor ennek alapján állapítható meg pontosan, hogy az adott dolgozó a munkaterületen, vagy azon kívül tartózkodott amikor pl. balesetet szenvedett. (Az építési naplót is mindig a munkaterületen kell tartani ld. későbbiekben) A munkaterület pontos meghatározása fontos, mert pl. egy vonalas létesítmény építésekor célszerű az építési napló nyilvántartási részét a felvonulási területen (irodában) tartani, míg a naplórészt a konkrét munkavégzés (pl. aszfaltozás) helyén. Ki végezhet építőipari kivitelezési tevékenységet? Az építőipari kivitelezési tevékenységet az előírásoknak megfelelő kivitelezők végezhetnek abban az esetben, ha a munka megkezdésének és folytatásának feltételei fennállnak. A jelenlegi szabályozás kétféle kivitelezőt különböztet meg, vállalkozó- és alvállalkozó kivitelezőt. A kétféle kivitelezőről később bővebben lesz szó, most előjáróban annyit, hogy a vállalkozó kivitelező megbízója az építtető, míg az alvállalkozóé a vállalkozó, vagy másik alvállalkozó kivitelező. Kivitelező egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet, olyan akinek, vagy amelynek a tevékenységi körében szerepel a szerződött munkára vonatkozó statisztikai azonosítóval jelzett tevékenység. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírja: 39. (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha a) az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság (a továbbiakban: kivitelező) tevékenységi körében szerepel, A kivitelezőnek a szerződés szerinti munka elvégzéséhez megfelelően képzett (a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező) és elengedő számú munkavállalót kell alkalmaznia. Minden kivitelezőnek rendelkeznie kell felelős műszaki vezetővel, aki a szerződésben szereplő munkát irányítja és vállalja a szakmai felelősséget a munkáért. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírja: 39. (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha

21 b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik, Tehát a felelős műszaki vezetőnek a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban kell állnia, és továbbá a kivitelezést végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkeznie. Ha nem rendelkezne ezzel az irányítási joggal, nem tudna felelősséget vállalni az elvégzett munkáért. A kivitelezők és a felelős műszaki vezetők között lévő munkajogi szerződésekből általában hiányzik ez a kitétel, holott a felelős műszaki vezetők elemi érdeke, hogy a kötelezettségeik és felelősségeik mellé az ezek végrehajtásához szükséges eszköz is biztosított legyen. Bizonyos munkák felelős műszaki vezető irányítása nélkül is elvégezhetők. Ezek az építési engedélyhez nem kötött felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységek, amelyeket a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy önállóan is elvégezhet. Ha azonban a munkák során az építmény tartószerkezeti rendszere módosul, olyan mértékű a teherváltozás, hogy a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását teszi szükségessé, ha bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető (általában kémény) épül, vagy ha védett építmények homlokzata megváltozik, akkor felelős műszaki vezetőt kell alkalmazni. Az elmúlt évtizedekben különösen családi házakat gyakran építettek kalákában. Erre a munka típusra további elnevezések is közszájon forogtak: önerős, házilagos, stb. A jelenlegi szabályozás nem engedi meg az ilyen építkezési formát. Saját célra ugyan magánszemélyeknek és olyan vállalkozónak, amelyeknek a tevékenységi körében az építőipari kivitelezés nem szerepel megengedi felelős műszaki vezető irányítása mellett az építési kivitelezés végzését a szabályozás, de csak a nem engedély köteles munkáknál az előző bekezdésben felsorolt korlátozásokkal. Az általános feltétel miszerint szakmunkát csak szakmunkás végezhet azonban itt is érvényes. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírja: 39. (2) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik. Építési engedélyhez kötött munkák kalákában nem végezhetők és saját célra is csak az a munka, amelyre az adott személynek szakképesítése van.

22 Az építésfelügyelet szigorúan ellenőrzi a kivitelezési munkák végzésére vonatkozó szakképesítéseket. Ha a kivitelezés kezdés bejelentésénél pedig házilagos kivitelezést jelöl meg az építtető, a kivitelezés megkezdését azonnal megtiltja. A házilagosan végezhető építés lehetősége az építési kódex hatálybalépésével lezárult, megszűnt. (ld: Étv. 39. (2) bekezdés) Az építési kódex hatálybalépésével részben megváltoztak, bővültek az építőipar kivitelezési tevékenység részvevői. A szigorúbb szabályozást és a hatékonyabb ellenőrzési rendszert feltételezve nemcsak a feketegazdaság elleni küzdelemmel kívánja felvenni a harcot a jogalkotó, hanem a fogyasztóvédelem szempontjából is fontos résztvevőjévé válik az ágazatnak, valamint a szakszerűséget kívánja előtérbe helyezni. Az építési kódex -el tizenegy kormány- és miniszteri rendeletet hatályon kívül helyezésre került, és ezeken kívül több más jogszabály paragrafusai is törlődtek. A körbetartozás, vagy más néven lánctartozás, a fizetési fegyelem hiányát kívánják orvosolni e jogszabályi rendelkezések, ezért az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői, mint jól elkülöníthető de nem szembenálló csoportok jelennek meg, az egyik oldalon: építtető, beruházás lebonyolító, építési műszaki ellenőr semleges térfélen: tervező (engedélyezési és a kiviteli tervek tervezője), kiviteli tervek tervellenőre, tervezői művezető valamint a kivitelezői oldalon: vállalkozó kivitelező (alvállalkozó kivitelező), felelős műszaki vezető, munkavédelmi és egészségvédelmi koordinátor A fizetési fegyelem, a minőség színvonalának emelése, a megfelelő minőségű anyagok használata, a szerkezetek szabványoknak megfelelő kialakítása, a munkavédelem betartása, mind mind egy célhoz kell, hogy vezessenek, egy átláthatóbb, szakmailag magas színvonalú, szakmai jogosultsággal bíró csapatmunka, az építési folyamat résztvevőinek együttes tevékenysége, technológiailag korrekt, ellenőrizhető kivitelezési folyamatként létrejövő építményhez. A felelős műszaki vezető, a vállalkozó kivitelező oldalán jelenik meg, az építőipari kivitelezési munkafolyamat irányításáért felelős személyként, tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll a kivitelezővel, a kivitelezési munka résztvevői felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. (ld: Étv. 39. (1) b) pont) Az építési műszaki ellenőr, akinek az alkalmazását bizonyos esetekben kötelezővé tette a jogszabály, több vállalkozó kivitelező megbízása esetében, az építtető oldalán jelenik meg. A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet előírja:

23 15. (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi A kivitelezési munkavégzés párhuzamosan, vagy időrendben eltolva is megjelenhet, szakaszosan, ütemtervben meghatározott be- illetve kilépéssel az építési folyamat teljes időtartamában, ezek a munkafolyamatok lehetnek időrendi sorrendben is eltoltak, önálló felelős műszaki vezetők irányítása mellett. Ezekben az esetekben is a felelős műszaki vezető gondoskodik az építés szakszerűségéről, tervszerűségről, de a több vállalkozó kivitelező munkáját - ellenőrző szerepen túl - a kötelezően előírt műszaki ellenőr hivatott koordinálni és a vitás kérdésekben dönteni. Az építés valamennyi folyamatában az építési műszaki ellenőr folyamatosan jelen van az építményen - amire nem minden esetben képes az építtető, főleg a laikus építtető -, és helyette jár el, jelzi és intézkedést kezdeményez ha kimarad, vagy megváltozik a terv szerinti építés, kivitelezés. A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet előírja: 15. (2) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. Tehát észrevételeit bevezeti az építési naplóba, a javításra kötelezi a kivitelezőt, ily módon nagyon fontos szereplőjévé válik az elszámolásnak, a végső átadásátvételnek. Az építési műszaki ellenőr az építtető helyszíni képviselője. Megfelelő építési műszaki ellenőr alkalmazása az építtető saját érdeke, hogy az építési törvényben az építményekre megfogalmazott szakmai követelménynek (mechanikai ellenállás és stabilitás, tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvédelem, használati biztonság, zaj és rezgés elleni védelem, energiatakarékosság- és hővédelem, életvédelem és katasztrófavédelem) megfelelő létesítményt kapjon a kivitelezés végén. Korábban különösen a családi házas építkezéseknél az építtetők gyakran összekeverték a felelős műszaki vezető személyét az építési műszaki ellenőrrel. Mivel az építtetőnek kellett bejelenteni az engedélyező I. fokú építésügyi hatóságnak a felelős műszaki vezető személyét, gyakran azt hitte, hogy a felelős műszaki vezető az ő képviselője az építkezésen.

24 Ezzel szemben a felelős műszaki vezető a kivitelező oldalán áll, azaz az építtető ellenérdekelt fele. Hozzájárult ehhez a gyakorlathoz az is, hogy az engedélyezési tervek építésztervezői automatikusan (néhány ezer forintért) ajánlkoztak felelős műszaki vezetőnek az építtetőnél. Emiatt fordult elő, hogy az építésfelügyelők gyakran csak bejelentett felelős műszaki vezető találtak egy-egy kisebb építkezésen, de a valóságban ezek a személyek az építkezés helyszínén soha sem jártak, építési naplót nem vezettek, csupán a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz adták meg a (hamis) felelős műszaki vezetői nyilatkozatot. Hasonló volt a házilagos kivitelezés kérdése is. Ezekre a problémákra pontos választ adott az Étv. 2006-os módosítása, valamint az Építési kódex megalkotása, amely egyértelműen a kivitelezőhöz rendeli a felelős műszaki vezetőt (alkalmazotti, vagy megbízotti jogviszony), kötelezővé teszi bizonyos esetekben az építtető részére a műszaki ellenőr alkalmazását (ha a kivitelezést több vállalkozó kivitelező végzi) és megszűnteti a kaláka jellegű építkezések lehetőségét (szerződéskötési kötelezettség a jogosultsággal rendelkező kivitelezővel). Mivel a bejelentési kötelezettsége is megváltozott az építtetőnek, a továbbiakban nem fogja összekeverni a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr személyét. Speciális személyek, intézmények közreműködésére is van lehetőség ill. szükség, például különleges esetekben biztonsági és egészségvédelmi koordinátorra, tervellenőrre, vagy beruházás lebonyolítóra, amennyiben az előírások kötelezővé teszik, vagy a feltételek ezt indokolják. Az említett tervellenőr egy teljesen új intézmény. Tervellenőr alkalmazását csak kiemelt létesítmények kiviteli terveinek teljes körű, független ellenőrzésére írja elő jogszabály. E rendkívül szerteágazó témaköröket lépésről lépésre taglalva, bemutatásra kerülnek kellő részletességgel az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői.

25 Az építtető: Az Étv előirja: 43. (1) Az építtető felel: a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért, c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért, d) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, e) az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, g) azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon, h) e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért. (2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet előírja: 6. (1) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja. (2) Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az Étv. 43. -ának (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése, b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása, c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása, d) az Étv. 39. -ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az építési szakmunkás kiválasztása, e) az építési napló ellenőrzése,

26 f) a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése. Az építtető olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki, vagy amely az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja. Az építőipari kivitelezési tevékenységnek három esete lehetséges és egyéb feltételek fennállása esetén folytatható: kivitelezés építési engedély nélkül bejelentéshez kötött kivitelezési tevékenység építési engedéllyel végezhető építési tevékenység Az építtető felel: az építésügyi hatósági és minden egyéb engedély megszerzéséért Az építésügyi hatósági engedély kérelem adatai: 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma 2. Az építtető(k) neve, címe 3. Az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) neve, címe 4. A kérelmezett engedély fajtája, amely lehet: elvi telekalakítási engedély telekalakítási engedély elvi építési engedély építési engedély módosított építési engedély bontási engedély használatbavételi engedély fennmaradási engedély fennmaradási és továbbépítési engedély elvi rendeltetésmódosítási engedély rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély 5. A kérelem tárgya és annak rövid leírása 6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte 7. Mellékletek, amelyek szükségesek, illetve lehetnek: építési (az ingatlannal való rendelkezési) jogosultság igazolása építészeti-műszaki tervdokumentáció tervezői nyilatkozat tervezői jogosultság igazolása építésügyi szakértői nyilatkozat, vélemény tervtanácsi állásfoglalás ingatlanügyi hatóság engedélye a termőföld más célú használatára

27 egyéb okiratok 8. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetén a Korm. rendelet 5. (2) bekezdés db) vagy dc), illetőleg 10. (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti döntés, a 24. alapján lefolytatott összevont eljárás esetén az egységes környezethasználati engedély A kérelemre indult eljárás során létrejött építési engedélyben első helyen megnevezett válik építtetővé Az építtető felelős továbbá: a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kiviteli terv foglaltak betartásáért, betartatásáért a kivitelezés figyelemmel kíséréséért az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok építménnyel egyidejű megvalósításáért az építési műszaki ellenőr(ök), valamint a vállalkozó kivitelező(k) kiválasztásáért a kivitelezés megkezdésének bejelentéséért az építési napló ellenőrzéséért, másolati példányának bemutatásáért a használatbavételi engedélyezés során az építésügyi hatóságnak és korlátlan ideig megőrzéséért részvételért a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzéséért és teljesítésért az előírt személyes adatok közléséért, illetve meghatározott adatok bejelentéséért Az építtető és a vállalkozó kivitelező együttesen felel, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből a kivitelezési során keletkezett építési (bontási) hulladékot elszállíttassa, valamint a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotba hozza, a környezetben okozott károkat megszüntesse. Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az építtető feladata továbbá: az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése a tervező kiválasztása, ha indokolt, vagy előírás tervpályázati eljárás lebonyolítása a tervezői művezetés biztosítása

28 a kiviteli tervek elkészíttetése és az abban foglaltak betartatása a kivitelezés során A beruházás lebonyolító: A 290/2007. (X.31.) Kormányrendelet szerint: 7. A jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező beruházás lebonyolító feladata - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a 6. (2) bekezdésében foglaltak keretében, az építtető általános megbízottjaként a) szerződések megkötése az építtető nevében, b) a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése, c) szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, d) a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.), e) a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése, f) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása, g) az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása, h) a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése, i) a tervező, a vállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása, tevékenységük koordinációja, j) az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása, k) árviták rendezése, l) az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása, átadása a kivitelező részére. Az építtető feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére beruházás lebonyolítót bízhat meg. A beruházás lebonyolító természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, aki vagy amely az építtető általános megbízottjaként az építési beruházás lebonyolítását, szervezését és az ezzel kapcsolatos szerződések megkötését végzi. A jogszabályban meghatározott beruházás lebonyolítói munkát a mérnöki kamarák névjegyzékben szereplő, építésügyi műszaki szakértői szakterületen megtalálható beruházás, beruházás lebonyolítás címszó alatt (betűjele: SZB) - szakmagyakorlási