ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ Önkormányzati időszaki lap V. Évfolyam 46. szám - 2011. április HU ISSN 1789-8153 (Online) Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. március 24-én tett látogatást Zagyvarékason. A községházán a település vezetőivel és a képviselőtestület tagjaival találkozott, majd kíséretével megtekintette a Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár helytörténeti kiállítását. Ez alkalommal a Zagyvarékasi Hírmondó szerkesztősége lehetőséget kapott interjú készítésére, amit most megosztunk a kedves olvasóval. Zagyvarékasi Hírmondó: Elsőként bepillantást szeretnénk nyerni a mai nap programjaiba, és kérni, hogy röviden ossza meg velünk látogatásának célját? Schmitt Pál: Minden vezető és egyben politikus számára a legfontosabb, hogy találkozhasson az emberekkel, és velük szót váltva ismerhesse meg a gondolataikat, véleményeiket. Fontos, hogy megismerhessem egyegy térség helyzetét, terveit és gondjait azért, hogy segíthessek is. Ez az országjáró programom harmadik állomása, melynek középpontjában most Jász-Nagykun-Szolnok megye, elsősorban Szolnok, Zagyvarékas és Cserkeszőlő állnak. Délelőtt a szolnoki városházán voltam, ahol kitüntetéseket adtam át, utána helyi és megyei vezetőkkel találkoztam, majd a szolnoki főiskola diákjaival. A főiskolásoknak a nyelvtanulásról és természetesen a rendszeres testedzésről tartottam előadást. Ellátogattam a svájci tulajdonú Stadler üzemébe, ahol a közlekedés szakem- Államfői látogatás Zagyvarékason

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ bereivel találkoztam. Ez idő alatt a feleségem nem csak Szolnok nevezetességeivel ismerkedett, de találkozott a város civil szférájának meghatározó képviselőivel. Zagyvarékasi Hírmondó: Úgy tudom, nem először jár Zagyvarékason. Schmitt Pál: Ez már a harmadik alkalom. Először az 1968-as mexikói olimpiát követően a szolnoki születésű olimpiai bajnok csapattársam, B. Nagy Pál* lakodalmán vettem részt, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Olyannyira, hogy mai napig élmény maradt a számomra, nemcsak az esemény, hanem az emberek vendégszeretete és a kitűnő hangulat. A második alkalom a helyiek meghívásának eleget téve az 1972-es müncheni olimpiát követő élménybeszámoló volt. Zagyvarékasi Hírmondó: A köztársasági elnök látogatása mindig eseményszámba megy, különösen egy ilyen kis településen. Mit üzen Zagyvarékas polgárainak? Ajánló: old. - Államfői látogatás...1 - Március 15 képekben...4 - Történelmi simogató...5 - Ünnepeinkről...7 - Aradi utca, végállomás.8 - A Költészet Napja... 9 - Iskola és óvoda...10 - Művelődési ház...17 - Menetrendek 21 - Megavers3...25 - Természetgyógyászat 26 - Még egyszer...27 - Ki mit tud? 28 - Küldjön egy képet 29 - Anyakönyvi hírek 30 - Sport 31 - Közlekedés 33 - Dr. Simon István rov. 35 - (A) Hivatalból...37 - Testületi 2011.02.15.. 38 Schmitt Pál: Köztudomású, hogy hazánkat súlyos anyagi helyzetbe sodorta a korábbi évek felelőtlen gazdálkodása. Cseppben a tenger, "fogalmazhatnék", hiszen ahogy a víz egy cseppjében benne van a tengervizét jellemző tulajdonságok összessége ugyanígy az ország kis településeinek gondjaiban és nehézségeiben az egész országé is láthatók. Személyes és nemzeti kihívások sora tornyosul az ország előtt, gazdasági és társadalmi problémákon kell úrrá lennünk. És higgye el nekem, az emberek legfőbb óhajainak egyike, hogy legyen rend végre ebben az országban. Legyen biztonság és rend, amit a kormányzat már elkezdett megteremteni. És ha ez megvalósul, akkor lesz nem csak törvényi és kormányzati akarat, hanem erő, amely megvédi a munkahelyeket, az otthonokat, erősíti a családokat. Több lesz a tisztesség, a nyíltság és a becsület. Összefogással képesek leszünk megváltoztatni a szűkebb és tágabb értelembe vett otthonunk jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Itt a térségben most azt lá- 2011.április tom, hogy a 4-es főút fejlesztése a kiemelkedő feladat, amit már a korábbi helyi vezetőkkel való találkozásom alkalmával is a pártfogásomról biztosítottam. Nagyon fontosak tartom a munkahelyteremtő beruházások támogatását is, elsősorban kis- és középvállalkozások részére. Zagyvarékasi Hírmondó: Nem kerülhetem el, hogy a sportembert is megszólítsam a Magyarország-Hollandia labdarúgó-mérkőzés előtt. Mit tippel? Schmitt Pál:. Azt látom és tapasztalom, hogy Egervári Sándor vezetésével új szellemű magyar válogatott van kialakulóban, amely képes hosszú távon is sikereket elérni. Ismerem a hollandok kiváló játékerejét, mégis győzelmet várok a csapatunktól, mint minden alkalommal, amikor a magyar válogatott szerepel. És végszóként is hadd mondjam, a sportban és a gazdaságban is, és az élet minden területén szüksége van a magyaroknak a sikerre! *B. Nagy Pál olimpiai bajnok vívó. 1949-ben a Szolnoki MÁV SE párbajtőrvívójaként kezdett el sportolni. 1961-től 1972-ig szerepelt a magyar válogatottban. A világversenyeken összesen három érmet szerzett, valamennyit a magyar csapat tagjaként. Egyéniben kétszer nyert magyar bajnoki címet. 2010 májusától a szolnoki Véső úti sportcsarnok B. Nagy Pál nevét viseli. 2

2011. április ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ 3

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ 2011.április Március 15 képekben 4

2011. április ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ Március 15-én este öt órakor nyílt meg a Móricz Zsigmond Művelődési Házban "A hazáért és a szabadságért " című kiállításunk, amelynek bemutatott tárgyai szinte testközelbe hozták a több mint másfél évszázad távolságból visszaidéződő történelmi napok hangulatát és izgalmát. Mondhatnám azt is, történelmi simogató, hiszen a kardok és a tölténytáskák érintésével bárki a csatamezőkre képzelhette akár magát is a falakon lógó csataképek egyik harcosaként. De mindezeken túl talán a legfontosabb érzés és gondolat, amit szeretnék megosztani az olvasóval, az az, hogy mi magunk, helyi lakosok, közös akarattal, jó szándékkal, csodákra vagyunk képesek. Írom ezt azért is, mert kevés olyan település és város van a környékünkön, ahol ilyen széppé és emberközelivé varázsolódhatott az ünnep gondolata a kiállított tárgyak gazdagsága és érdekessége által. A gyermekeknek és felnőtteknek is egyaránt tartalmas élményt nyújtó kiállítást Jánosi József polgármester beköszöntője után Cinka István nyitotta meg, az ő gondolatait a megnyitón elhangzott beszédével idézzük fel. Tisztelettel köszöntöm Jánosi József polgármestert, dr. Gazsó Balázs és dr. Simon István alpolgármestereket, a képviselő-testület megjelent tagjait, az intézményvezetőket, a társadalmi és civil szervezetek vezetőit, kollégáimat, tanítványaimat, a mai emlékkiállítás valamennyi résztvevőjét. Köszöntöm Rédai Zsolt helyi vállalkozót, akinek segítsége nélkül ilyen formában és tartalommal nem jöhetett volna létre ez a rendezvény. Köszönjük, hogy ismeretségi, baráti körében összegyűjtötte és bemutatásra rendezte a 48-as relikviákat. Segítségére volt ebben Balázs Antal, a Rákóczifalvai Macimúzeum vezetője, és több numizmatikus barátunk is. 1848. március 15-én 163 évvel ezelőtt Pesten vér nélkül győzött a polgári forradalom. Április 7-én gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakul az első felelős magyar kormány. Kivívott szabadságunkat azonban hamarosan fegyverrel és óriási áldozatok árán kellett védelmezni. A nemzeti hadsereget szinte a semmiből kellett megteremteni. Július 11-én Kossuth az országgyűlésen elmondja híres beszédét a haderő megajánlása ügyében, mely a legendás,,megadjuk! felkiáltással zárult. Ez kétszázezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását jelentette. Kossuth ezekkel a legendássá vált szavakkal mondott köszönetet: Ezt akartam kérni, de Önök fölállottak: s én leborulok e nemzet nagysága előtt! Csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni! Alföldi toborzókörútja során 1848. szeptember 27-én beszédet mondott Szolnokon is. Kijelölte a népfelkelés vezetőit, majd vonatra szállva visszatért Pestre. A haza hívó Történelmi simogató szavára 42 rékasi csatlakozott a honvédsereghez. Többségükben nincstelenek, vagyontalan zsellérek. Ez a heroikus küzdelem Dávid és Góliát bibliai küzdelméhez hasonlítható leginkább. A fiatal honvédseregnek 17 év átlagéletkorú hadnagyokkal, elavult fegyverekkel kellett felvennie a harcot Európa legerősebb hadseregével szemben. Jókai Mór így ír erről A kőszívű ember fiai című regényének Nemzeti hadsereg című fejezetében: Egy véghetetlen jajkiáltás hangzott végig; az ország egyik bércfalától a másikig verődött az vissza, s midőn másodszor visszatért, már nem volt jajkiáltás, hanem harci riadó! Megnépesült a kitűzött zászlók környéke. A földműves elhagyta ekéjét, a tanuló elhagyta iskoláit, a családapa boldog tűzhelyét, és ment a zászlók alá. Tizenhárom-tizennégy éves gyermekek csoportja emelte a nehéz fegyvert, mely alatt még válla meggörnyed, és hetvenéves galambősz férfiak álltak a gyermekekkel egy sorba. Nem kellett felpénzzel csalogatni senkit; egy nemzeti színű kokárda volt az egész ajándék, amit a belépő kapott. Úri családok elkényeztetett fiai, mágnások, nemesek jöttek önként, s együtt sanyarogtak a parasztfiúkkal, esőben, zivatarban, sárban, szemétágyon, rongyban és dicsőségben! Elmentek az ügyvédek; nem akart most pörlekedni senki. Elmentek a bírák; hisz nem volt senkinek panasza. A mérnökökből lettek tüzérek, utászok. Az orvosokból tábori sebészek. Ágyban meghalni nem volt most divat. Nem volt fegyver. Vettek el az ellenségtől. Előbb kaszával, puszta kézzel kellett kicsikarniuk a harc eszközét, hogy aztán küzdhessenek vele. Egy közönséges székely földész kitalálta, hogyan kell ágyút önteni, fúrni, és ellátta népét csatalövegekkel. Vashámorok átalakultak golyóöntödékké. Elfogyott, s nem volt kapható a gyutacs a puskákhoz. Voltak gyógyszerészek a csapatoknál, kik papirosból készítettek gyutacsokat, s azok is jók voltak a harcban. Az egyházak odaadták harangjaikat ágyúércnek. Egyetlen vezér száztíz ágyút vett el apródonként az ellenségtől.a szabadkai föld népe meztelen kézzel foglalta el az ellenfélnek fél mérföldre hordó bácsi nevű öreg ágyúját.a ma alakult zászlóalj már holnap gyakorlatot tartott, s egy hét múlva ment a tűzkeresztelőbe.mindenki testvér volt a trikolór alatt, nem gúnyoltak senkit tótnak, németnek; azok mind egy zászló alatt egy haza fiainak vallották magukat.így állt fönn a nemzeti hadsereg. S fél év múlva már csodáiról beszél a történelem. A kisfiúk már babérkoszorús hősök. A kis alhadnagyok már tábornokok, hadvezérek. A tépett trikolór már a világ tiszteletét bírja! Kiállták a próbát a tűzben, kiállták a próbát a hózivatarban. Kiállták a próbát a veszteség kétségbeejtő hónapjaiban. A komáromi sáncokon táncoltak zeneszó mellett az ellenfél bombazápora alatt. Szolnoknál kaszákkal rohanták meg az ágyúkat, és elfoglalták a gyilkoló tűztelepet szembehunyva. 48 őszén az első győzelmeket követően kilátástalanná, reménytelenné válik a hadi helyzet. Mégsem várhattunk 5

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ sehonnan segítséget, támogatást. 49 tavaszára ismét talpra állt a nemzet. A dicsőséges tavaszi hadjárat csatáiban rendre-sorra megfutamítjuk az ellenséget. Térdre kényszerült a császári sas, és térdre kényszerült személyesen a fiatal I. Ferenc József császár is. Budavár bevételének napján, 1849. május 21-én, Varsóban fiúi kézcsókkal kellett megköszönnie I. Miklós orosz cár segítségét, aki további 200 ezer katonát küldött a magyar szabadságharc vérbe fojtására. Kossuth az első magyar kormány pénzügyminisztereként megszervezte az önálló bankjegy kibocsájtást is. Az egyik tárlóban értékes korabeli Kossuth-bankókat is láthatunk. 2011.április Ez a kiállítás, amely több ember összefogásának eredményeként jött létre, méltóképpen szimbolizálja 1848 1849 üzenetét is. Mindig becsülettel, szeretettel megtenni kötelességünket, mint ahogyan tették 1849 dicső tavaszán hősies helytállással elődeink is. Kossuth Lajos 1848-49-et követően mondta ezeket a szavakat. Nem győztünk, de harcoltunk, Nem törtük meg a zsarnokságot, de feltartóztattuk. Nem mentettük meg hazánkat, de védelmeztük A hazáért és a szabadságért kiállításon eredeti 48-as, vagy korábbi ereklyéket láthatunk. Többek között fegyvereket, amelyek néma tanúi szabadságharcos küzdelmeinknek. Mindegyiknek külön története van. Nagy csoda, hogy ezek megmaradtak történelmünk viharai közepette is. A szabadságharc bukása után az osztrák hatóságok mindent elkövettek begyűjtésükre. A 20. században a román megszállás, majd a II. világháborút követő fegyverbeszolgáltatás, később az ÁVH elől kellett rejtegetni ezeket a tárgyakat. A rendszerváltást követően megjelentek a külföldi kincsvadászok is. Mégis sokan nemzedékről nemzedékre hagyományozva őrizték a legnagyobb veszély és fenyegetés közepette is dicső múltunk ezen értékes darabjait. Tisztelet és köszönet mindazoknak, akik ma ugyanezt teszik megőrizve ezeket a tárgyakat utódaink számára, és lehetővé teszik, hogy ilyen kiállításon is megismerkedjen velük a közönség. E gondolatok jegyében nyitom meg A hazáért és a szabadságért című kiállítást, mely március 17-ig (csütörtökig) látogatható. Kérem az Önök segítségét, hogy családi, baráti körben híreljék ezt a lehetőséget, hiszen ismereteim szerint Zagyvarékason még nem volt ilyen kiállítási anyag. Pénteken nyílik az a kiállítás, amely községünk közelmúltjából mutat be néhány dokumentumot, tárgyat, emléket. Ezt március 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Az előtérben dr. Körmendi Réka munkái láthatók. A pécsi székesegyház makettje 2010-ben, míg az Országház makettje most készült el. Szintén itt található a kiállítás vendégkönyve. Kérem, örökítsék meg bejegyzésükkel a látogatásukat. 6

2011. április ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ Április havi cikkemet nem kezdhetem mással, mint őszinte és örvendező gratulációval. Magam is részt vehettem a templom előtti téren tartott március 15-i ünnepségen. Az ünneplés egész felépítéséről csak az elismerés hangján lehet szólni. Úgy gondolom, hogy nemzeti ünnepünknek ilyen módon való megünneplése különösen nagy segítséget jelent a gyermekek és az ifjúság számára, akik egy életre szóló élmény útján kerülnek közel nemzetünk történelmének kiemelkedő eseményeihez. Örültem annak, hogy a kinti ünnepséget követően a templomban, a szentmisén is együtt ünnepelhettünk. Gondviselésszerű, hogy nemzetünknek ez a nagy ünnepe egyben tavaszi ünnep is. Jól kapcsolódik így a közelgő húsvét ünnepéhez, amely páratlan fénnyel ragyogja be az ember méltóságát. Az ember szabadságra született. Az, hogy minden ember egyenlő méltósággal rendelkezik, egyértelműen következik a Biblia örök érvényű tanításából. Már a bibliai teremtéstörténet leírása erre figyelmeztet: Isten újra szólt: Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz őket hasonlóvá... Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette. (Teremtés könyve 1,26-27) Ennek a bibliai üzenetnek megvolt az időszerűsége az 1848-as forradalom idején: nincs nép, amely jogosult volna arra, hogy uralma alá hajtson egy másik népet. De ma is érvényes az üzenet: az embernek nincs joga arra, hogy bőrszíne, vagy szerényebb tehetsége, vagy vallása miatt bárkit is lenézzen, hátrányos helyzetbe kényszerítsen. Az Úr Jézus által tanított legszentebb imádság, a Miatyánk is arra tanít, hogy Isten mindenkinek Atyja, megkülönböztetés nélkül. Jézus Krisztusban az Isten lett emberré: vállalta a teljes emberi sorsot, a bűnt kivéve, ahogyan azt Szent Pál apostol tanítja. Ez a sorsközösség-vállalás minden emberi elképzelést meghalad. Ő tudatosan és önként vállalta a legkegyetlenebb kínokat, sőt egy megalázott gonosztevő sorsát vállalta, amikor elviselte az arcul köpést, a gyalázatot. Beteljesült rajta a prófétai szó: Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia, aki tudta, mi a szenvedés; olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat, megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra. Bár a mi betegségeinket viselte és a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis Istentől megvertnek néz- Ünnepeinkről tük, olyannak, akire lesújtott az Isten és akit megalázott. Igen, a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze; a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást. Mi mindnyájan, mint a juhok tévelyegtünk, ki-ki a maga útjára tért, és az Úr mégis az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát. Megkínozták, s ő alázattal elviselte, nem nyitotta ki a száját. Mint a juh, amelyet leölni visznek, vagy amint a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta ki a száját. Erőszakos ítélettel végeztek vele. Ugyan ki törődik egyáltalán ügyével? Igen, kitépték az élők földjéről, és bűneink miatt halállal sújtották. A gonoszok közt adtak neki sírboltot, és a gazdagok mellé temették el, bár nem vitt végbe gonoszságot, sem álnokság nem volt a szájában. (Iz. 53,3-9) Mindezt Jézus kivétel nélkül mindenkiért vállalta, de tudjuk azt is, hogy őt a halál nem győzte le, hiszen húsvét napján méltán ünnepeljük az ő dicsőséges feltámadását, amely magában rejti jövőnket, azt, hogy Isten az ő mindenható hatalmával majd minket is föltámaszt. Olyan nagy esemény mindez, hogy erről nem csupán írni és beszélni kell, hanem ezt együtt érző, majd ujjongó és a szent gyónásban megtisztult szívvel ünnepelni kell. Ezért is várja hívő közösségünk községünk lakóit templomunkba, közös ünneplésre minden vasárnap 9.30-ra, nagycsütörtökön és nagypénteken 17, nagyszombaton pedig 18.30-kor. Áldott nagyböjti készületet és örvendező húsvéti ünnepet kíván minden kedves Olvasónak Miklós János plébános 7

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ 2011.április Harminc éve élek Zagyvarékason. Nagyvárosban nőttem fel, nem is tudtam elképzelni másforma életet. Aztán a sors másképpen gondolta, és idehajított. Ez a falu befogadott engem, ha úgy tetszik, örökbe fogadott, kenyeret adott a kezembe, reményt a boldogulásra. Sokszor volt lehetőségem a továbblépésre, mégis maradtam. Zagyvarékasi lettem. Szerettem, szeretek itt élni. Az a kedves falu, amely egykor befogadott, kezd visszavonhatatlanul, jóvátehetetlenül megváltozni. Aradi utca, végállomás föld, nem is művelik, szemétdombot hagynak maguk után, nem tisztelnek senkit és semmit. Lopnak, amit csak látnak, vadat, halat, teszik tönkre az árteret, az erdőt, saját kerítésüket lefűrészelik, s ha kérdőre vonnánk őket, még nekünk kell félni tőlük. Hej, de elegem van, elegünk van ebből. Miénk az erdő, miénk a határ, de gyenge a törvény, nem törődik időssel, tehetetlennel.mondják meg, milyen érzés lehet egy becsülettel ledolgozott élet után rettegni, saját faluban, saját házban, ha leszáll az éj? Amikor idekerültem, az Aradi utca a község egyik mintautcája volt. Különösen kedveltem az utca végét. Közel a Zagyva, jó nagy kertek, méhészkedés. Gyönyörű veteményesek, karban tartott porták, pontyok, csukák, keszegek, gólyák. A nagy körtefa, amely a velem egykorú horgászok szívét még ma is megdobogtatja. A nagy körtefa, amely ma már csak legenda, Bíró Ottó és Lakatos József a megmondhatója, micsoda sistergése esett itt a vízi életnek május elején. Béke és nyugalom honolt itt. Csend volt, a természettel harmóniában élő ember csendje. Csák István bácsi, akinek kertjében mindig úgy álltak a palánták, mintha díszszemlére készülnének. Jánosi Imre bácsi sok-sok méhcsaládjával, utánozhatatlan Zagyva-parti virágmézével. Sléder Lászlóék, akik leányukból orvost neveltek, nem mintha a többi környékbeli gyerek nem kapott volna diplomát. És a feleségek, az asszonyok - az igazi szervezők-, akik a háttérből irányították helyes irányba a dolgokat. Pomázi néni, aki még hetven felett is eljárt dolgozni, mert nem bírta a semmittevést. Nem sorolom fel most az összes becsületes magyar embert, mert valaki mindig hiányozna. Vigyázták, óvták a környezetüket, úgy éltek, mintha minden örökké való lenne, esetleg valamely örökös majd továbbfejlesztené művüket. Annak a világnak sajnos vége. Nézzék meg, hogy az ott született tehetséges, szép, okos gyermekek közül kinek van még egyáltalán kötődése szülőfalujához. Úgy elrepültek, olyan halkan, csendben, hogy észre sem vettük. Nincs többé gazdálkodó ember, ha tetszik, paraszt, van vállalkozó, nyugdíjas, közalkalmazott, munkanélküli, de legtöbb a dologtalan semmittevő. Ahogy sétálunk az utcában beljebb, a megszűnt gazdaporták helyén mintha tudományos alapossággal, körzővel-vonalzóval tervezte volna valaki, hogy minél élhetetlenebb, gettószerűbb nyomortelepet hozzon létre. Az egymást követő szellemházak a maradék életkedvet is kifacsarják a környéken lakókból. Igazi végállomás, nem megy tovább innen már senki, mert aki megtehette, már elment. Magyarország ez, kicsiben. Ha kimegyek a falu szélére - nem csak az Aradi utcában van ez így -, elfog a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság érzése. Pusztul a környék, és ami nem, azt elpusztítják. Sokan élnek itt, akik tönkretesznek maguk körül mindent, amit csak érnek. Nem tudják, nem ismerik, mire való a Kedves Zagyvarékas, kedves falu, ha nem tudsz megálljt parancsolni ennek, szűnj meg, pusztulj el, ha nem véded meg, ami a tiéd, nem jár neked irgalom! Sejtik-e Önök, hogy mi történik azzal, aki pánikba esve nem cselekszik a bajban? Nos hát, én megmondom. A pánikoló ember technikai kifejezéssel élve célpont, vagyis zsákmány. Az ellenség úgy tartja számon az eredményét, hogy megszámolja, összesen hány célpontot találhat el, mennyi zsákmányt ejthet. Tehát ha meghallják a bajt maguk felé közelíteni, nem szabad pánikba esni. Semmi félelem, semmi rettegés. A gondolkodás az egyetlen kiút. Csak a logika és a józan ész menthet meg minket. És mit mond a logika és a józan ész, kedves olvasók? Nos, a következőt mondja: Ha valaki rám támad, az egyetlen ésszerű válasz az ellenséget higgadtan és gyorsan képtelenné tenni arra, hogy ezt még egyszer megtegye. Erre a cselekvési sorozatra egyszerűen más ésszerű alternatíva nem létezik. Mi már tudjuk, hogy az ellenség jön, ezért tudjuk azt is, mi a teendőnk. Ideje hozzá az eszközöket megteremteni és a stratégiát kidolgozni. Kedves rékasiak, ha nem tudunk összefogni, nem fog megvédeni minket senki. Se a rendőrség, se a polgárőrség, de még a Gárda se. Esténként félve fekszünk, házunkat elhagyni alig merjük, nyaralni menni, elutazni orosz rulett. Életünk, vérünk már nem elég, zabot is kell áldoznunk, ha nyugalmat szeretnénk. Senki ne gondolja, hogy ez hangulatkeltés a rendőrséggel és a polgárőrséggel szemben. Teszik ők a dolgukat becsülettel, dolgoznak, küzdenek, de be kell látnunk, ez már kevés. Amíg a bíróságon a bűnöző szemébe röhöghet a rendőrnek, az elkobzott lopott holmit vissza kell szolgáltatniuk a tolvajnak, addig ugyan mitől változna bármi. Nincs már idő várni tovább, mert lassan nem lesz mit megvédeni. Nagyon sokan, nagyon komolyan akarjuk itt a rendet, és hajlandók vagyunk áldozni is érte. Munkát, időt, gépjárművet és pénzt, igen, pénzt is, ha kell, ki-ki erejéhez mérten. Le kell számolni azzal a hamis illúzióval, hogy a biztonság nem pénzkérdés. Az anyagiak mellé pedig oda kell tenni azt a szervezőerőt is, amely most formálódik internetes oldalakon, testületi üléseken, falugyűlésen, 8

2011. április ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ utcán, kocsmában, boltban. Ettől a falutól sokat kaptam, nem csak kenyeret, de hitet, reményt, támaszt a bajban, szeretetet, megbecsülést. Most, hogy a falu van veszélyben, szeretnék törleszteni adósságomból, visszaadni abból, amit megelőlegezett nekem. Ehhez minden becsületes, tenni is kész rékasira szükség van. A testületi ülésen megegyeztünk arról, hogy a helyi újságban lehetőség szerint jó hírét keltjük községünknek, igyekszünk pozitívan kommunikálni, kedvet csinálni vállalkozásoknak, családoknak, hogy szándékuk támadjon letelepedni itt. Kérem, tekintsék a fenti gondolatsort pozitív kommunikációnak. Lesz itt rend, ha rendet teszünk. Dr. Simon István József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá, milyen kivételes életművet alkotott ez a mindaddig csak jó költő -ként számon tartott, zavarba ejtően sokféle hangon megszólaló ezért gyakran félreértett, posztumusz fölfedezett zseni, akinek életútját kisgyermekkora óta váratlan veszteségek, lelki traumák, különös fordulatok szegélyezték, s aki egyéni szenvedéseiből egyetemes érvényű költészetet teremtett. A KÖLTÉSZET NAPJA Apja 1908-ban hagyja el a családját. Az alig négyéves fiúcskát nevelőszülőkhöz adják, ahol csak egyszerűen Pistának szólítják, elvéve tőle az önazonosulás csekély vigaszát is. Majd a Ferencvárosban a lumpenproletárlét határmezsgyéin élnek. Édesanyja viszonylag fiatalon rákban meghal, és József Jolán férje, Makai Ödön ügyvéd lesz a gyámja. Makóra kerül gimnáziumba, megismerheti Juhász Gyulát, és 18 évesen az ő segítségével és előszavával jelenhet meg első verskötete (Szépség koldusa), és még ebben az évben a Nyugat is közli verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar francia szakára iratkozik be, de Tiszta szívvel című verse miatt összetűzésbe került professzorával, Horger Antallal. Ezt követően 1927-től Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatja és az anarchista-kommunista szövetség tagjává válik. 1928-ban barátságot köt Illyés Gyulával. Babits Mihályhoz is eljutott, ő azonban nem viszonozza közeledését, de elnyeri Kosztolányi Dezső segítő barátságát. 1928-tól szerelem fűzi a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja miatt kapcsolatuk felőrlődik, eltávolodnak egymástól. Élettársa Szántó Judit, akivel, nagy szegénységben, részben Judit kétkezi munkával keresett szerény jövedelméből élnek. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támad benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg szakít Judittal. A Szép Szó egyik szerkesztője, felújul kapcsolata Vágó Mártával. A Baumgarten-alapítványtól segélyt, majd jutalmat kap. Nagyon fáj című kötete sem hozza meg főként közönségsiker viszonylatában a várt elismerést. 1937 tavaszán beleszeret Kozmutza Flóra gyógypedagógus pszichológusba, házasságot remél, de idegzete mindinkább felmondja a szolgálatot. 1937. december 3-án a szárszói állomáson induló tehervonat kerekei alá fekszik.1938-ban posztumusz Baumgarten-díjjal, 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Fiatalon hal meg, költészete mégis letisztult, kifejező, és a mai napig érvényes gondolatok tára. Minden versmondó számára a legnehezebb feladatok egyike verseinek tolmácsolása, mégis nemzedékek adják egymásnak szellemi hagyatékát, mely szövegek nem hogy nem öregszenek, de egyre izgalmasabb és izgalmasabb tartalommal töltik meg a XXI. századi verskultúrát. A Költészet Napjához kapcsolódó MEGAVERS3 cikket lásd még a 25. oldalon 9

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ 2011.április ISKOLA ÉS ÓVODA Nagyot változott a világ, egy emberöltő telt el, az általános iskola fő épületének falai még a régmúlt időket idézi, de tantermeiben már új szelek fújnak. Nagyanyáinknagyapáink még palatáblával és palavesszővel a kezükben ültek negyvened magukkal az olajozott padlójú tantermekben, de már unokáik laptoppal a kezükben tanulnak. Elmondható, hogy felgyorsult digitális világban élünk. Az internet megléte, elérhetősége hozzátartozik gyermekeink mindennapjaihoz, ők már nagyszüleiktől eltérően nem a zagyva partján mondják el egymásnak gondolataikat, hanem közösségi portálokon keresztül üzennek egymásnak. A gyerekek fogékonysága az újra nagyszerű dolog és ezt felhasználni nem pedig gátolni kell. A Damjanich János Általános Iskola vezetősége munkája során mindig arra törekedett, hogy rendezett a kor következményeinek megfelelő környezetet biztosítson tanulói számára. Ennek érdekében pályázatot nyújtott be bízva annak sikerében. A pályázat címe Az oktatás eszközrendszerének fejlesztése a zagyvarékasi önkormányzat iskolájában TIOP-1.1.1./09/1-2010-0035. A siker ugyan váratott magára, de 2011 februárjában megérkeztek a várva várt tanulói laptopok. A pályázat projektzáró napja 2011.február 28-án 14 órai kezdettel A palatáblától a tanulói laptopig került megrendezésre. A megjelent vendégeket Dr. Gazsó Balázs alpolgármester köszöntötte, ezt követően Polónyi László projektmenedzser ismertette a pályázatot melynek keretén belül az alábbi eszközök segítik a későbbiekben a modern oktatás megvalósulását. Tanulói laptop 107 db, tanári laptop 6 db, tároló a tanulói laptopokhoz 6 db, Hálózati eszközök: (Access Point 6 db, Router 1 db). Az eszközök értéke 10.998.500 Ft. Ezt követően Szabó Győző IKT szaktanácsadó a pályázat által elnyert IKT eszközök alkalmazása a mindennapi oktatásban címmel tartott előadást. A záró rendezvényen iskolánk 7 osztályos tanulói is részt vettek és nagy izgalommal várják, hogy a mindennapi oktatásban is alkalmazzák a laptopokat. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon a tantermekben hálózat kiépítése szükséges. Miután ez megtörténik a tanulói laptopok éppúgy része lesz a tanórának, mint a füzet vagy könyv, elképzelhető az is, hogy néhány esetben ki is válthatja azokat. Nyertes pályázatoknak köszönhetően a zagyvarékasi iskola a legmodernebb oktatási eszközökkel rendelkezik, és megfelel a XXI. század elvárásainak. Ezért is érdemes zagyvarékasi diáknak lenni. Jánosi Lászlóné pénzügyi munkatárs 10

2011. április ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ A Rékasi Kisdiákokért Alapítvány kuratóriuma és iskolánk vezetése az idén február 26-án rendezte meg hagyományos zenés-táncos báli mulatságát. Diákjaink most is színvonalas műsorral készültek vendégeink szórakoztatására. Elsőként néptánccsoportunk lépett színpadra. A Pátria Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2-7. osztályos táncosai dél-dunántúli ugrós és kanásztáncot mutattak be. A koreográfiát összeállította és betanította Bakonyi István, Simonné Dora Magdolna és Koncsek Erzsébet tanítónők segítségével. A gyerekek most mutatkoztak be először ezzel a produkcióval és ilyen összeállításban közönség előtt. A hagyományőrző néptáncosok után a mazsorettcsoportok műsora következett. Iskolánkban jelenleg 5 mazsorett- és tánccsoport működik. Már az első osztályosaink is nagy lelkesedéssel vesznek részt a próbákon. A Tulipán csoportban 14 kislány táncol, többségükben elsősök és néhány második osztályos. Ők pomponos táncokat tanulnak, de márciustól már a botforgatás alapjait gyakorolják. A Hóvirág csoport létszáma tíz, mindannyian harmadikosztályosok. A lányok az idén már botos táncot tanultak, és nagyon sokat fejlődtek. A Gyöngyvirág csoportot szintén 10 lány alkotja, 3.,4.,5. osztályosok. Pomponos és botos táncot egyaránt tanulnak, illetve most már karikákkal is táncolnak. A Napsugár csoport 6. osztályos lányai szintén gyakorlott, összeszokott csapat. Ők nemcsak eszközös, hanem eszköz nélküli koreográfiákat is előadnak. A Holdfény csoportot 6.,7. és 8. osztályos lányok alkotják. A bálra egy különleges összeállítással készültek a mazsorettesek, melynek témája a négy évszak. A csoportok egy-egy évszakot jelenítettek meg a színpadon. A koreográfiát kidolgozta és a táncot betanította Polónyi Katalin tanárnő. A mazsorettesek látványos, pergő ritmusú bemutatója után az idei bál meglepetésvendégét, Csengeri Gábort köszönthettük, aki a Szolnoki Thália Színház és Ifjúsági Színpad vezetője és rendezője. A társulat 2007 novemberében Moliere: Tartuffe című darabjának előadására jött létre. Jelenleg nyolc színész dolgozik segítőikkel együtt. Ezen az estén operettcsokrot hallhattunk az előadásában. Magával ragadó előadásmódjával hamar belelkesítette a közönséget, remek hangulatot teremtve. Ezt követően a Rékasi Kisdiákokért Alapítvány kuratóriuma nevében Visnyeiné Gál Marianna elnök köszöntötte a vendégeket. Alapítványi bálunkat évek óta hagyományosan a nyolcadikosaink tánca nyitja meg. Idén bécsi keringőt mutattak be végzős diákjaink. A társastáncok közül a keringőnek van a legrégebbi hagyománya. Neve a német waltzen (forogni, keringeni) szóból származik. A tánc gyökerei egészen a 12-13.századig nyúlnak vissza. A keringő későbbi diadalmenetében nagy szerepet játszott a Alapítványi bál Strauss-dinasztia is lenyűgöző muzsikáival. A párok már hetek óta készültek a nyitótáncra Tálasné Czenke Erika tanítónő vezetésével, akinek munkáját mindvégig segítette férje, Tálas Zsolt. A keringőt két csoportban mutatták be az ifjú táncosok. Név szerint is megemlítve őket:berecz Krisztina, Dora Márton, Fábián Tamás, Fekete Viktória Zsófia, Molnár Zoltán, Mondok Zoltán, Pomázi Fruzsina Zsófia, Rácz Zsolt, Rafael Szilvia, Rusvai Péter, Timkó Edda, Zsákai Anikó. Nekem nyolcadikos osztályfőnökként is különleges élmény volt látni tanítványainkat. A négy évvel ezelőtt felső tagozatba lépő kisdiákokból immár ifjú hölgyek és urak lettek. Komolyan, felelősségteljesen előadott, igazi csapatmunkát láthattunk tőlük, melyet nagy tapssal jutalmazott a közönség. A gyerekek a több éves hagyományt folytatva ezután felkérték egy-egy táncra vendégeinket, tanáraikat, szüleiket, rokonaikat. A bál hivatalos, kulturális részét dr. Gazsó Balázs alpolgármester pohárköszöntője zárta. A finom vacsora ismét a Peti Csárdából érkezett. A zenét a Rácz Trió szolgáltatta. A hajnalig tartó mulatságon volt természetesen tombolahúzás, sőt még tanári karaoke is. A tantestület alkalmi kórusa Hofi Géza nyomán a Próbálj meg lazítani című dalt adta elő. Mindannyiunknak jólesett a hallgatóság biztatása. Az alapítványi bálok történetében már második alkalommal került sor felajánlásból származó nagy értékű tárgyak aukciójára. Elsőként Tóth Zoltán, a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub ügyvezető igazgatójának ajándéka került jelképesen kalapács alá. Az Olajbányász-kosarasok által aláírt mez 11 ezer forintért talált ezen az estén új gazdára. Iskolánk régi kedves tanítványa Tóth Bence, aki a Ferencváros labdarúgója. Sportsikereire büszkék vagyunk. Tavaly ő is labdarúgó társai által aláírt mezzel érkezett. Most sem jött üres kézzel. Ajándéka, a Ferencvárosi Torna Club emblémájával díszített kristálypohárkészlet 21 ezer forintért kelt el. Mindkét összeg a Rékasi Kisdiákokért Alapítvány számlájára került. A színházterem és az asztalok ízléses díszítése Nagy Rajmund ötletességét és munkáját dicséri. A Rékasi Kisdiákokért Alapítvány 1993. április 1-jén került bejegyzésre. A teljesség igényével felsorolni sem lehetne, hogy az elmúlt 18 év alatt milyen sokoldalú segítséget nyújtott a kuratórium az iskolai oktató-nevelő munkához Köszönjük minden résztvevőnek, támogatónak, iskolánk dolgozóinak, tanulóinak, hogy hozzájárultak a bál sikeres megrendezéséhez. Cinka István 11

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ 2011.április A Rékasi Kisdiákokért Alapítványt támogatók névsora Agócs Gyula és neje Apáczai Kiadó AVIVA Ponyokai Tamás Cséfány Béla Csepeli Lajos Dóra Mónika Dr. Arányi Attila és Dr. Arányi Andrea Dr. László Domonkos Dr. Poroszlai Yvette Dr. Kiscsatári Irén Faragó Attila és családja Faragó Ernőné Földes Barnabás és családja Garai Imréné Godó János Horváth Gábor Id. Földes Imre és neje Ifj. Földes Imre és családja Ignácz Mihály Iskolakonyha Jánosi Andrea és családja Jánosi József Jenesné Paróczai Erika Kardosné Faragó Edit Kézér Zoltán és családja Kis Gyula Kovács Lajos Kovács Zoltán Kővári László Községi Sport Egyesület Kun Sándor és családja Lázár Imréné Mihályi István és neje Miklós Szilvia Nagy Gábor és neje Nagy Rajmund Osztás Gyula Óvoda dolgozói Pápai Ferenc Papp György Papp György Újszász és Vidéke Takarékszövetkezet Pintér Zoltán és családja Polónyi László és családja Rácz János és családja Rédai Zsolt és családja Rékasi Diáksport Egyesület Simon Ádám, Rácz Emese Simon Ákos, Balogh Andrea Simonné Dora Magdolna és Bakos István Szalay Ferenc, Bene Ildikó Szollak Kft. Timkó Titusz és családja Tóth Bence FTC Tóth Imréné Tóth Zoltán Szolnoki Olaj KK Visnyei Ignác 12

2011. április ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ 13

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ 2011.április Február 19-én nagy tömeg várt arra, hogy kinyíljon a művelődési ház főbejárata. Ekkor rendezték meg iskolánkban az alsó osztályosok farsangi bálját. Mint minden évben, most is már hetekkel azelőtt lázasan készülődött mindenki erre az egyetlen olyan napra, amikor is minden gyermek azzá válhatott, amit már olyan sokszor elképzelt álmaiban. Izgatottan bújtak oda szünetekben osztályfőnökeikhez, hogy csak Erzsike néninek árulom el, hogy mi leszek a farsangon Általában a kislányok csodaszép hercegnők, királylányok szeretnének lenni, a kisfiúk pedig kalózok vagy kommandósok. Ezzel szemben ezt a jelmezbált most nem ez, hanem a kreativitás jellemezte. Nagyon sok olyan jelmez szerepelt, amin látszott a szülők komoly munkája. A zsűritagok nagyon nehezen döntöttek az ötletes kategóriában, nem csak három, hanem tizenhárom díjat is ki tudtak volna osztani. Az ötletes kategória mellett mókás, szép és rémisztő szempontok alapján is választottak 1-3. helyezettet, illetve minden évfolyamon lett közönségkedvenc is. Jelmezbál az alsó tagozatban A jelmezek bemutatkozása után, amíg a zsűri értékelt, az iskolai és a községi mazsorettcsoportok szórakoztattak bennünket. Az előbbi Polónyi Katalin, az utóbbi Nyemeczné Nagy Adrienn munkáját dicséri. A KSE táncosai a fellépés előtt értek haza egy mazsorettversenyről, ahol begyűjtöttek 3 kupát, 2 arany- és 3 ezüstérmet, amelyeket büszkén viseltek a nyakukban az előadás alatt is. Ezután került sor az eredményhirdetésre, majd a tombolasorsolásra. Itt szeretném kifejezni köszönetemet a szülői szervezet nevében Kis Gyula képviselő úrnak, minden adakozó szülőnek, vállalkozónak, akik ajándéktárgyakkal segítették a rendezvényt. Ezen kívül szeretnénk megköszönni azt a rengeteg finom süteményt is, amit az anyukák, nagymamák készítettek a büfé számára. A bál végeztével, úgy gondolom, mindenki elégedetten térhetett haza; a diákok azért, mert ismét gazdagabbak lehettek egy élménnyel, a tanító nénik azért, mert most egy másik oldalukról láthatták tanítványaikat, a szülők meg egyszerűen azért, mert nagyon büszkék lehettek rájuk, illetve erre a három óra hosszára esetleg ők maguk is gyerekké válhattak. Kovács Boglárka szülő Szép kategória: 1. Gésa Bozsányi Nikoletta 3.a 2. Hercegnő Kocsis Amanda 1.o. 3. Hastáncos Karsai Bianka 2.a Mókás kategória: 1. Balesetes boszorkány Kecskés Kinga 3.a 2. Madárijesztő Kis Adrienn 2.a 3. Shrek Nagy Márk 4.o. Eredmények Ötletes kategória: 1. Fekete özvegy Fazekas Darinka 3.a 2. Avatar Kovács Klaudia 2.a 3. Napóleon Tánczos Krisztián 1.o. Rémisztő kategória: 1. Zombi Rácz István 1.o. 2. Keresztespók Mede Réka 3.b 3. Boszorkány Tánczos Krisztina 3.a A büfé támogatóii Közönségszavazat alapján: 1. évfolyamon: Kleopátra Lakatos Boglárka Katona Polónyi Zsombor 2. évfolyamon: Hercegnő Lakatos Patrik 3. évfolyamon: Farsangi fánk Faragó Bence 4. évfolyamon: Shrek Nagy Márk Kiss Adrián 1.o. Kókai Kitti 1.o. Lakatos Boglárka 1.o. Major Vanessza 1.o. Papp László 1.o. Polónyi Zsombor 1.o. Tánczos Krisztián 1.o. Deczki Márk 2.a Kiss Adrienn 2.a Menkó Zoltán 2.b Fazekas Darinka 3.a Kecskés Kinga 3.a Kozák Péter 3.a Tánczos Krisztina 3.a Csizmás Krisztián 3.b Polónyi Csaba 3.b 14 Szabó Boglárka 3.b Marosán Tamás 4.o. Varga Ervin 4.o. Zsákai Barbara 4.o. Cipó-Ház Családsegítő- és gyermekjóléti Szolgálat

2011. április ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ 15

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ Kompetenciai nevelés a zagyvarékasi óvodában Február hónapban a közlekedés témakörét dolgoztuk fel a két nagycsoportban. A gyerekek már sok ismerettel rendelkeztek, hiszen nap, mint nap közlekednek, utaznak. Sokan szülőkkel, testvérekkel, gyalogosan is közlekednek, ezért mi is igyekszünk segíteni a közlekedési szabályok elsajátításában. A közlekedés projekt során, gyűjtöttünk, a közlekedési eszközökről könyveket, képeket, melyeket csoportosítva kiállítottuk, / szárazföldi-, légi-, vízi- közlekedési eszközök/, közben megbeszéltük a sajátosságaikat, ezek alapján sorba rendeztük őket, mit szállítanak, hányan utazhatnak bennük, gyorsabb lassabb, mivel működik, stb. Ezáltal matematikai ismereteket is szerezhettek a gyerekeink. Természetesen, ez a téma, élmények nélkül nem lett volna igazán gyermek közeli, ezért kirándultunk a vasút állomáshoz. A séta során gyakoroltuk a helyes közlekedési szabályokat. A mai gyerekek egyre ritkábban utaznak 2011.április A játékok során sokat énekeltünk, verseltünk, W.S. Fut robog a kicsi kocsi.. Jön a kocsi most érkeztünk.. stb. Az alapítványunk által vásárolt projektor segítségével, igazi moziban volt részük a gyerekeknek, természetesen a vonatokról néztünk filmet. A projekt lezárásaként versenyre hívtuk a gyerekeket, és a családtagjaikat, készítsenek hulladékokból, közlekedési eszközöket. A kiírt időpontra a gyerekek rengeteg ötletesebbnél ötletesebb buszokat, autókat, repülőket készítettek flakonokból, dobozokból. Azokkal a gyerekekkel, akik odahaza nem készült játék, az óvodában együtt barkácsoltunk buszt, autót, helikoptert. tömegközlekedési eszközzel, hiszen a legtöbb család saját gépkocsival szállítja a gyerekeket. Nagy élmény volt minden kisgyereknek a buszos utazás, rácsodálkoztak a vonatra, míg várakoztunk, szerencsénkre helikoptert és a műtrágya szóró gépet, traktort is láthattunk. Természetesen mindezek az élmények megjelentek a gyerekek játékában is, építettek autópályát, alagutat, vasutat, az otthonról hozott sokféle játéknak. Építettünk buszt székekből itt utazhattak a babákkal a lányok, volt rendőr, aki jelző lámpával irányította a forgalmat, készítettünk memória játékot, együtt építettünk dobozokból egy hatalmas hajót, ami számtalan utazásra adott lehetőséget. A projekt utolsó napján mindenki bemutathatta a mit készített, elmondhatta a kivel dolgozott, miből készítették a makettjüket. Mi volt a legnehezebb a munka során, és mennyire élvezték a közös munkát.. Minden kisgyerek Erdélyi Egon szülő jóvoltából egy-egy csokit kapott az emléklap mellé. A sok ötletes makettet, az óvoda tornatermében állítottuk ki. A kiállítást sok szülő és gyerek megcsodálhatta. Jó volt ez a két hét, amit együtt töltöttünk a közlekedés jegyében. Baloghné Lakatos Márta Óvodapedagógus Csomorné Karacs Erzsébet Óvodapedagógus 16

2011. április ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ KULTÚRA MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR ÁPRILIS HAVI PROGRAMJA 03. 14,00 óra Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület zenés délutánja Mint minden hónapban most is megrendezésre kerül az Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület zenés délutánja, mely ez alkalommal a húsvéti események köré csoportosulnak. 06. 9,00 18,00 óráig Egész napos egészségügyi előadások A Móricz Zsigmond Művelődési Ház 2011. április 6.-án 9-18 óráig Egészség és szépségápolási napot tart, ahová szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját is. Orvosi előadásokkal és egész napos ingyenes, személyre szóló- szakmai tanácsadással segítünk Önnek egészsége megőrzésére. A tanácsadás mellett lehetőség lesz a - természetes alapanyagú - kozmetikumok, sminkek kipróbálására is. 07. 11,00 óra Grimm busz színház A gyerekek nagy örömére ismét színházi előadáson vehetnek részt, ahol AZ OKOS NYUSZI történetét tekinthetik meg. A nyuszi épp a születésnapját ünnepli, illetve ünnepelné, ha a két gazfickó: a Róka és a Farkas hagyná. Szegény nyuszit amúgy is folyton zaklatják, de most még a szülinapjára kapott ajándékokat is elrabolják tőle. A nyuszi nem hagyja annyiban a dolgot és ravasz cselt eszel ki. 11. 14,00 óra Április 11. A Költé- Tavaszi szünet programjai szet Napja - BUDAI ILONA ünnepi műsora 106 évvel ezelőtt, 1905. április 11- én született nagy költőnk: József Attila. Az ő emlékére választották ezt a napot 1964-ben a magyar költészet ünnepévé. 16 6.00 óra Természetgyógyászat napjainkban. Kissné Vértesi Gabriella előadása. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a Bach virágterápia, fül akupunktúra, kezelés gyógyászati hatásai kérdéskörébe, a feszültségoldás, szenvedélybetegsége, lelki konfliktusok, álmatlanság, stressz, pánik kezelés oldására. Felhívjuk a szülők és az érdeklődők figyelmét, hogy a tavaszi szünetben szeretettel várjuk a szabadidejüket hasznosan eltölteni kívánó gyerekeket, könyvtári sport és kulturális kínálatunkkal Klubok, szakkörök: Baba mama klub: kedd 10,00 óra Dream Dance Mazsorett Tánccsoport: péntek 18,00 óra, Gyémánt és Smaragd Mazsorett Csoport: szerda és csütörtök 15,00 óra péntek 16,00 óra Szolgáltatás: Gazdajegyző: csütörtök 08,00 12,00 Jogi tanácsadás: kedd 15,30 17,30 Háziorvosi rendelés a Közösségi Házban: hétfő 14. 30 15. 30 Kékibolya Műkedvelő Művészeti Csoport: szerda 16,00 óra KSE Mazsorett és Show tánc Csoport tanfolyam: csütörtök 17,00 óra, Nyugdíjas Klub: vasárnap 13,00 óra, minden hónap első szerdája 16,00 óra Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület: a hónap első vasárnapja 14,00 óra Pátria Alapfokú Művészeti Iskola Néptánccsoportja (kicsik): kedd 15,00 óra Zumba fitness: hétfő 18,00 óra és csütörtök 19,00 óra 17 Vásár: 07. 9,00 12,00 vegyes vásár

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ Paul Doherty: A halál álarca Könyvajánló 2011.április Jude Deveraux: Madame Zoya, a lélek doktora Kr. u. 314 szeptembere. A császári Róma utcáit újra belengi a halál szele. Mikor két prostituáltat is holtan találnak - mindkettejük testét felhasították, jobb szemüket kiszúrták -, az emberek attól tartanak, a Nefandus, a hírhedt gyilkos tért vissza. A gyilkos, aki a szóbeszéd szerint a császári hadsereg tisztje, egykor szörnyű mészárlást hajtott végre Róma szajhái körében, de eltűnt, mielőtt kilétére fény derülhetett volna. Valóban ő tért vissza, vagy valaki más bújt a bőrébe? Mikor Attius Enobarbust, Constantinus egyik emberét holtan találják villájában, eggyel csökken a gyanúsítottak száma. De miért tűnt el a házából egy láda, amely állítólag titkos iratokat tartalmazott? És ha nem Attius volt a Nefandus, akkor kicsoda? Helena anyacsászárné, aki mindenáron szeretné helyreállítani a rendet, legmegbízhatóbb ügynökéhez, Claudiához fordul, és parancsot ad neki: derítse ki a Nefandus kilétét és vessen véget a gyilkosságok sorozatának, mielőtt Róma még mélyebbre sülylyed a zűrzavarba. Az április hónapot Szent György havának nevezik. Sárkányölő Szent György napján, április 24-én történt az állatok első kihajtása. Ez a nap volt a pásztorok és béresek elszegődtetésének ideje. Szent György napjához kapcsolódó hiedelmek és szokások elsősorban az állatok jó egészségét, bő szaporodását szolgálták. A hús, a tejtermékek, a gyapjú és a bőr nagy hozamát is próbálták előidézni a gazdák különféle szokásokkal. A parasztemberek féltették az állatokat, ezért mindent megtettek azért, hogy megóvják a jószágot a betegségtől és a rontástól Április 5. Vencel napja Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz. Április 6. Vilmos napja Termésjósló nap révén figyeljék az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő - vélik az öregek. Április 7. Egészségügyi Világnap Az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Erre az eseményre emlékezünk az EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAPon. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása. Április 12. Száznap - Gyula napja Az év századik napja. Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák. Három nő az élet keresztútján, akiket súlyos veszteségek gyötörnek. Amy nem tudja feldolgozni, hogy elveszítette kisbabáját, Faith pedig, a fiatal özvegyasszony, hosszú éveket töltött el beteg férjét ápolva, kiszolgáltatva anyósa kegyetlenkedéseinek. A legkülönösebb mégis Zoë sorsa, aki egy autóbalesetben elveszítette az emlékezetét, és magához térve csak annyit érzékel, hogy az egész város heves gyűlölettel fordul felé. A pszichoterapeutájuk javaslatára utaznak el Maine államba, hogy találkozzanak a titokzatos Madame Zoyával és húgával, Primrose-zal, akik képesek visszarepíteni őket az időben, hogy újraírhassák múltjukat. A trió azonban nem a hatvanas évekbe, hanem egyenesen 1797- be utazik. Mintha csak három modern és öntudatos nő csöppenne egy Jane Austen-regénybe: azért vannak most itt, hogy újrarajzolják Amy családfáját... de vajon mi történik, ha két évszázaddal korábban találják meg az igaz szerelmet? Jeles napok és évfordulók Jeles napok áprilisban - Szelek hava, Szent György hava Április 14. Tibor napja Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta. Április 16. A Holocaust napja. A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról. Az emlékezés már túllépett Izrael határain és szerte a világban a kegyetlen fájdalom napja lett a HOLOCAUST EMLÉKNAP. A Gergely-naptár szerint minden évben más napra esik, a zsidó naptár szerint Niszán hó 27. napja. Április 22 A Föld Napja 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. Április 24. Szent György napja Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a 18

2011. április ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ néphagyomány e naptól számítja. Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le, szabadítja ki a királylányt, a megújult nő-növényi életet a sárkány, a "poshadt tó ura" fogságából, s ő tisztítja meg a vizeket is. Napján a régiek processzióval járták határt, megtisztították előbb a bíró és a pap kútját, majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csorda kutakat. A férfinép körmenete volt ez, a harcosé. S ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat; kürt, tülök szólt, s pattogott az ostoron a rafia. Április 24-25. Húsvét Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot, a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje. Idén egybeesik a két világvallás e nagy napja ami 30 évente egyszer ismétlődik. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. (virágvasárnap elnevezése a római egyházban dominicca palmarum 'pálma vasárnap', ezért mediterrán vidékeken ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A pálmaszentelés szokása már a VII. században elterjedt volt Itáliában.) A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket. Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Szintén liturgikus Kosztolányi Dezső: Húsvét Már kék selyembe pompázik az égbolt, tócsákba fürdenek alant a fák, a földön itt-ott van csak még fehér folt, a légen édes szellő szárnyal át. Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe viszik a zavaros szagos vizet, a lány piros tojást tesz el merengve, a boltokat emberraj tölti meg. S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör, megrészegül az illaton a föld, s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt - kelet felől egy sírnak mélyiből, elrúgva a követ, fényes sebekkel száll, száll magasba, föl az isten-ember. Beküldte: Borsányi Jánosné eredetű szokás a Pilátus verés vagy égetés. A templomban a gyerekek nagy zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...stb), a bő termés reményében. 19 Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiójátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (via crucis) stációit. Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a vízilletve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén. Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A mor-

ZAGYVARÉKASI HÍRMONDÓ zsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében. Vasárnap hajnalán szokásban volt a jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma. Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos, ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből. Erdély bizonyos vidékein a fiúk a kiszemelt lány (amelyik a legjobban tetszik nekik) kapujára nyírfaágat tűznek, másnap pedig csapatostul kérnek bebocsáttatást, és kíméletlenül megöntözik vödörből a választottjukat. A lányok a locsolóknak festett (piros vagy hímes) tojást adtak cserébe. A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak Magyarországon. Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt, vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió főzetével. A tojás írásának, azaz a cirkalmas minták készítésének legegyszerűbb módja az, ha a mintát viasszal készítik el, majd a tojást festékbe mártják. Így a mintát a viasz miatt nem fogja be a festék. Vannak olyan tájegységek, ahol kezdetben csak a köszöntő mondás volt divatban, a locsolkodás szokását csak a xx. Században vették át (bukovinai székelyek). Dunántúlon a locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték a vékony általában fűzfavesszőből font korbácsot, mellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg. Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel. A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (lásd: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás 2011.április szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes krisztus-sírba is tesznek díszes tojást. A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon. A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt. Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (agnus dei- isten báránya). A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal. Április 25. Márk napja Szent Márk evangélista ünnepe. Búzaszentelés napja. Mise után a hívek kereszttel lobogókkal kivonultak a határba, ahol a pap megszentelte a vetést. Mindenki vitt haza magával a megszentelt búzaszálakból, melyeknek gonosz űző erőt tulajdonítottak. Április 28. Vitális napja Rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Semmit sem szabad vetni ezen a napon. 20 Összeállította: Fábián Fatime könyvtáros