Bajna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6 /2011.(V.25) önkormányzati rendelete Bajna Község önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról Bajna Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A.. (1) bekezdése e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat és jelképei 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Bajna Község Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: 2525. Bajna, Kossuth Lajos utca 1. (3) Az önkormányzat működési területe: Bajna község közigazgatási területe (4) A képviselő-testület hivatalának neve: Bajna Község Polgármesteri Hivatala 2. (1) A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjének középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: a) Bajna Község Önkormányzata b) Bajna Község Polgármestere, Komárom-Esztergom Megye c) Bajna Község Polgármesteri Hivatala d) Bajna Község Jegyzője (2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. (3) Az önkormányzat hivatalos lapja a Bajnai Hírmondó. A lap kivonatos formában tartalmazza az önkormányzat döntéseit. Megjelenik félévente. A szerkesztőségi feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. A kiadásért és szerkesztésért felelős a polgármester. II. fejezet Feladatok és hatáskörök 1. Önként vállalt feladatok 3. (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha: a) ellátása nem sérti más települések érdekeit, 1
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (3) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. 2. Hatáskör átruházás 4. (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 1. mellékletben foglaltak szerint a polgármesterre átruházza. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 2. mellékletben foglaltak szerint az Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházza. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. mellékletben foglaltak szerint a Bajna-Epöl-Nagysáp Intézményfenntartó Társulásra átruházza. III. Fejezet A képviselő-testület működése 1.A képviselő-testület ülései 5. (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Ezen kívül alakuló, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) A képviselő-testületi ülések hivatalos helyszíne Bajna Község Polgármesteri Hivatalának tanácsterme. A közmeghallgatás hivatalos helyszíne a Közösségi Ház. 2. Az alakuló ülés szabályai 6. (1) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. (2) Az eredmények ismertetése után a polgármester és a képviselői eskütételek következnek. Az eskük szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő. 7. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak: a) a polgármester programjának ismertetése, 2
b) a polgármester juttatásainak megállapítása, c) az alpolgármester megválasztása, d) az alpolgármester juttatásának megállapítása, e) a bizottsági struktúra kialakítása. 3. A rendes ülés 8. (1) A képviselő-testület munkaterve szerinti rendes üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. (2) Az ülés napját minden hónap utolsó szerdai napjára, 16 órára kell ütemezni. (3) A képviselő-testület július hónapban nem tart ülést. 4. Rendkívüli ülés 9. (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az indítvány kézhezvételét követő legkésőbb 5 napon belül. (2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha a) a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kezdeményezi, vagy b) a képviselő-testület bizottsága indítványozza. (3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, ez esetben telefonon vagy személyes meghívással is össze lehet hívni a testületi ülést, a sürgősség okát azonban ez esetben is közölni kell. 10. (1) Az indítvány írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő. (2) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt. 5. Közmeghallgatás 11. (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken: a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel, b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel c) a helyi kábeltévén keresztül, és d) a településen működő üzletekben, orvosi rendelőben, iskolában, óvodában történő kifüggesztéssel. 3
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületi ülésen lehetőleg azonnal válaszolni kell. (3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja. 12. (1) A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. (2) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat. 6. A képviselő-testület munkaterve 13. (1) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző év december 15-ig terjeszti a képviselő-testület elé. A munkatervet legkésőbb a beterjesztéstől számított 15 napon belül fogadja el a képviselő-testület. (2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslattevők: a) az alpolgármester, b) a települési képviselők, c) a képviselő-testület bizottsága d) jegyző (3) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év december 1. napjáig juttatják el a polgármesternek. 14. (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a figyelembe nem vett javaslatok indokairól. (2) A munkaterv tartalmi elemei a következők: a) az ülések tervezett időpontja, napirendje, b) a napirend előterjesztőjének vagy felelősének neve, c) a napirend előkészítésében résztvevő megnevezése, és d) a közmeghallgatás időpontja. 7. A meghívó 15. (1) A meghívó tartalmazza: a) az ülés helyét, idejét b) a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának, előterjesztőjének megjelölését, és c) az ülés típusát. (2) A rendes ülés meghívóját az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző nap kell kézbesíteni a képviselők és a meghívottak részére. 4
(3) Az ülésen tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni a meghívóval. (4) Az ülés időpontjáról a meghívó kiküldésével egyidejűleg a polgármester tájékoztatást tesz közzé: a) az önkormányzat előtti hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel, 8. Az ülésen résztvevő meghívottak köre: 16. (1) A testületi ülésen állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a jegyző. A jegyzőn kívül meg kell hívni azokat a személyeket, akiknek a meghívását jogszabály vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi. (2) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a napirend tárgya szerinti illetékes személyeket b) bizottság beszámoltatása esetén a bizottság nem települési képviselő tagjait, c) önkormányzati intézmények vezetőit d) azon személyeket, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tartja. IV. Fejezet A képviselő-testület ülése 1. A képviselő-testület összehívása 17. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a korelnök vezeti és hívja össze a képviselő-testület ülését. 2. Az ülés vezetése 18. (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során: a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá b) megállapítja az ülés határozatképességét, és a határozatképességet az ülés teljes ideje alatt köteles vizsgálni. c) előterjeszti az ülés napirendjét, d) megkérdezi a képviselőket arról, hogy van-e észrevételük a napirendi pontokkal kapcsolatban, e./ javaslatot tesz a napirendi pontoknak a meghívótól eltérő sorrendiségének megváltoztatására, f./ tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról, g./ tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, 5
h./ ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, (2) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. 3. Az előterjesztések rendje 19. (1)Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (3) Írásos előterjesztést kell készíteni: a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben. b) önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben, (4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) a tárgyat és a tényállást, b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, c) az alternatívák indokait, d) a határozati javaslatot e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését. (5) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell: a) kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz, b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, c) ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat, d) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában), e) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket), több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt, f./ meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a folyamatos illetve azonnal megjelölés alkalmazható a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett (pl. határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre...év...hó...nap). 6
20. (1) Az előterjesztés előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért a napirend előadója a felelős. (2) Az előterjesztést legkésőbb az ülés napja előtt 8 nappal le kell adni a jegyzőhöz törvényességi felülvizsgálatra. (3) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból véleményezi. 21. (1) A határidőn túl leadott vagy jogsértő előterjesztések képviselő-testület elé viteléről a polgármester dönt. (2) Az előterjesztő az anyagot az észrevételek alapján köteles 3 napon belül átdolgozni és ismételten bemutatni. (3) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen októl nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt. (4) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a jegyző véleményezi. (5) A polgármester meghatározhatja, hogy adott tárgyban készülő előterjesztésnek a teljes szövege vagy annak csak a kivonata kerül-e a meghívóval kiküldésre. 22. (1) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek: a) a polgármester b) az alpolgármester, c) a jegyző d) a képviselő vagy e) a képviselő-testület bizottsága. 4. Sürgősségi indítvány 23. (1)Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. (2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei: a) A sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőzően 1 nappal írásban nyújtandó be a polgármesternél. b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselő, a jegyző. 7
(3) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését a napirend lezárása után vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására. (4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként. (5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt a meghívóban szereplő napirendek sorrendje után tárgyalja meg. 5. A tanácskozás rendje, szavazás 24. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során: a) a napirend előadója amennyiben az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került a vita megkezdése előtt szóbeli kiegészítést tehet, ha az új információt tartalmaz. b.) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. c) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha számukra a polgármester hozzászólási jogot enged. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. (3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. (4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (5) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik. (6) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. 25. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat azok módosításaival együtt egyenként bocsátja szavazásra. 8
26. (1) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai közül. (2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. (3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, majd a szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. (4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a) a szavazás helyét, idejét, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (5) A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell. 27. (1) Név szerinti szavazás rendelhető el a képviselő-testület bármely tagja kérelmére. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester ábécé sorrendben felolvassa az ülésen jelen lévő képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor igen - nel, nem -mel vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. (3) A névszerinti szavazást mindig kötelező a jegyzőkönyvben rögzíteni. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (4) Az ülést levezető elnök köteles a szavazás eredményét számszerűsítve közölni valamint a határozat szövegét szó szerint ismertetni. 6. A képviselő-testület határozata 28. (1) A testületi határozatokról a Polgármesteri hivatal a naptári év elejétől kezdődően időrendi nyilvántartást vezet. (2) A határozatokat a jegyző a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző a végrehajtásért felelősök közreműködésével készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. 9
7. Kérdés, interpelláció 29. (1) Kérdés és interpelláció fogalmai: a) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. b) Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat-adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. (2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. (3) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után a: a) polgármestertől, b) alpolgármestertől c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől, d) a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról azonban ekkor is a következő testületi ülésen kell dönteni. (4) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. (5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik. Amennyiben a választ az előterjesztő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, a további vizsgálattal bizottságot kell megbízni. (6) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelynek elvégzésével bizottságot bízhat meg. A bizottság külső szakértőket is felkérhet. A vizsgálatba be kell vonni az interpelláló képviselőt. 8. A tanácskozás rendjének fenntartása 30. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. b) Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót. c) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít. d.)tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét 10
ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel felfüggesztheti az ülést. (2) A képviselő-testület tagja még rendbontás esetén sem utasítható ki az ülésről. (3) Bármely képviselő a testületi ülésen ülésenként egy alkalommal tárgyalási szünetet kérhet az elnöktől. A szünet időtartama maximum 10 perc. (4) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. (5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. 9. Jegyzőkönyv 31. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a felterjesztéskor csatolja a jegyzőkönyvhöz. 10. Az önkormányzati rendeletalkotás 32. (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a) a települési képviselők b) az önkormányzati bizottságok elnökei c) a polgármester, az alpolgármester, d) a jegyző e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői, f) önkormányzati társulás tagjai. (2) A rendelet-tervezet előkészítése során: a) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapít meg. b) A tervezetet a jegyző készíti el, szükség esetén az illetékes bizottság bevonásával. c) Megbízható a tervezet elkészítésével külső szakértő is. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. d) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben ha a tervezetet bizottság ill. szakértő készíti el. (3) A rendelet-tervezet véleményezése során az alábbi szabályokat kell betartani: a) széleskörű elemzésből kell kiindulni, melynek elsődleges forrásai: - a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, - a lakossági közvélemény-kutatás b) A tervezetet a jegyző véleményével együtt megvitatás céljából a 11
tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. c) A képviselő-testület a jegyző véleményének meghallgatása után egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat. d) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetét legalább 15 napra közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (4) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. (5) A hatályos önkormányzati rendeletekről a jegyző a naptári év elejétől kezdődően időrendi nyilvántartást vezet. 11. A rendelet kihirdetése 33. (1) A rendelet a Polgármesteri Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. (2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni. V. fejezet A képviselő-testülethez kapcsolódó szervek 1. A bizottság 34. (1) A Képviselő-testület két állandó bizottságot hoz létre, az Egészségügyi és Szociális Bizottságot, valamint a Pénzügyi- Ellenőrző Bizottságot (2) Mindkét bizottság 5 tagból áll. A bizottságok feladatait a 2. melléklet tartalmazza. (3) A képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. 2. A bizottsági működés főbb szabályai 35. (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. (2) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják. 12
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb tagja hívja össze és vezeti az ülést. (4) Az elnök köteles az ülést összehívni az alábbi esetekben: a) a képviselő-testület döntése alapján, b) a bizottsági tagok legalább felének az indítványára (5)A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (7) A bizottsági ülésre szóló meghívóra és annak a bizottsági tagokhoz történő megküldésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (8) A bizottság üléseire az írásos anyagok egyidejű megküldése mellett meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt. (9) A települési képviselő egyidejűleg legfeljebb 2 állandó bizottság tagjává választható. (10) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (11) A bizottság a tevékenységéről évente a képviselő-testület munkatervében meghatározott időben beszámol a képviselő-testületnek. 3. A polgármester, alpolgármester 36. (1) A polgármester a feladatát főállásban látja el. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait. A képviselő-testület 1 alpolgármestert választ. 3. Polgármesteri Hivatal 37. A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Bajna Község Polgármesteri Hivatala - elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Polgármesteri Hivatal jogi személy. Szervezetét és működését külön szabályzat állapítja meg. 13
VI. fejezet Záró rendelkezések E rendelet 2011. június 1. napján lép hatályba. Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2007.(IV.25.) önkormányzati rendelet és a módosításáról rendelkező 8/2010.(XI.24.) önkormányzati rendelet. Pallagi Tibor polgármester Elődné Lukács Erzsébet jegyző Kihirdetés: 2011... Elődné Lukács Erzsébet jegyző 14
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök 1.melléklet A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az alábbi rendeletek tartalmazzák: 1./ A közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 9/2008.(VI.18.) önkormányzati rendelet 2./ A Község címerének, zászlajának, pecsétjének alkotásáról és használatának rendjéről szóló 5/1994. (IX.27.) önkormányzati rendelet. 3./ A gyermekek védelméről szóló 15/2005.(IX.30.) önkormányzati rendelet 4./ A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 5/2009.(V.27.) önkormányzati rendelet. 5./ Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 3/2005.(II.23.) önkormányzati rendelet. 15
2. melléklet 1.A képviselő-testület által az Egészségügyi és Szociális bizottságra átruházott hatáskörök, valamint a Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság által gyakorolt feladatok: 1.1. A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 5/2009.(V.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. 1.2.lakásfenntartási támogatás elbírálása 1.3.ápolási díjra való jogosultság megállapítása, felülvizsgálata, megszüntetése 1.4.jogosulatlanul felvett ápolási díj visszafizetésére kötelezés 1.5.5/2009.(V.27.) önkormányzati rendelet 6.. (1) bek. szerinti átmenti segély megállapítása 1.6.1993. évi III. törvény 50.. (2) bek. szerint közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése 2. Az Egészségügyi és Szociális bizottság egyéb feladatai és hatáskörei 2.1szociális problémák megoldásában való közreműködés 3.A Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság feladatai 3.1.a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozat tételével összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatok ellátása 3.2 javaslattétel a polgármester illetményére 3.3.A pénzüggyel és gazdálkodással kapcsolatos ügyek előkészítésében, ezekről való döntésben és a végrehajtásukban való közreműködés. 16
3.melléklet 1. A képviselő-testület által a Bajna-Epöl-Nagysáp Intézményfenntartó Társulásra átruházott hatáskörök 1.1. Oktatási, nevelési intézmények alapítása, működtetése és fenntartása 1.2. Gazdasági ellátó szervezet alapítása, működtetése és fenntartása 1.3. Az 1.1. 1.2. foglalt hatáskörben az intézményvezetők kinevezése. 17
18