14-06-2010 1 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ ELNÖKÖL: Jerzy BUZEK elnök (Az ülést 17.00-kor megnyitják.) 1. Az ülésszak folytatása Elnök. - Az Európai Parlament 2010. május 20-án elnapolt ülését ismételten megnyitottnak nyilvánítom. 2. Az elnökség nyilatkozatai Elnök. - Szeretném tájékoztatni önöket, hogy a mai ülésen a szokásosnál több operatőr lesz jelen az ülésteremben különleges felszereléssel. A brüsszeli üléshez hasonlóan fel fogják venni vitáinkat és a szavazásokat annak érdekében, hogy az új brüsszeli látogatóközpont számára szélesvásznú filmet készítsenek a Parlament munkájáról. Brüsszelben kiállítást fognak rendezni e tárgyban. Nyomatékosan biztosítottak, hogy a műszaki személyzet nagyon diszkrét lesz és semmilyen módon nem fogja zavarni az ülésnap menetét. Köszönöm megértésüket. Szeretnénk, ha a lehető legtöbb európai polgár ismerné meg a Parlament munkáját. Hetven évvel ezelőtt, 1940. június 17-én a Vörös Hadsereg megtámadta és a Szovjetunió jogellenesen annektálta Litvániát, Lettországot és Észtországot. Ez a Hitler és Sztálin által 1939-ben kötött paktum egyenes következménye volt, amely Finnország, valamint Lengyelország és Románia egyes területei fölött is ellenőrzést biztosított a SZU számára. Az Európai Parlament a mi Parlamentünk volt az első nemzetközi szervezet, amely a Balti államok elfoglalásának tényét elítélte, mégpedig egy 27 évvel ezelőtt, 1983 januárjában elfogadott állásfoglalásában, amelyben arra is emlékeztetett, hogy a megszállást Európa, illetve az Egyesült Államok legtöbb országa nem ismerte el. Emlékezzünk az iráni választások első évfordulójára is, különös tekintettel az ott szokásos szigorú megtorlásokra. A múlt évben a hatóságok 488 kivégzést hajtottak végre, és ezreket börtönöztek be. Számos politikai fogolyra kivégzés vár a tavalyi tüntetésekben való állítólagos szerepe miatt. Az Európai Parlament legmélyebb aggodalmát fejezi ki, különösen a szólásszabadság és a gyülekezési jog hiánya miatt. Az Európai Unió és kiváltképpen a Parlament a körülményektől függetlenül minden esetben elítéli a halálbüntetést. Milánóban ma temették el a Török Püspöki Konferencia elnökét, Luigi Padovese püspököt, akit Törökországban gyilkoltak meg. Sajnálatos módon ezzel egy újabb, keresztény egyházi személy ellen elkövetett gyilkosságnak lehettünk tanúi a közel-keleti térségben. A múlt hétvégén Lisszabonban és Madridban képviseltem az Európai Parlamentet a Portugália és Spanyolország Európai Unióhoz történő csatlakozásának 25. évfordulójára rendezett ünnepségeken. E két ország nagyon sikeres az Unión belül, és ezt annak ellenére sem szabad elfelejtenünk, hogy jelenleg mindketten nehéz gazdasági reformok előtt állnak. Erről az ünnepségek során is beszéltünk. Tegnap Luxembourgba is ellátogattam, a Schengeni Megállapodás aláírása 25. évfordulójának ünnepére. Mondhatni ez az egyik leginkább állampolgárbarát megállapodás.
2 14-06-2010 Állampolgáraink tisztában vannak ezzel. A Schengeni Megállapodás komoly ösztönzést adott a polgárok Európai Uniójának kiépítéséhez. Az utóbbi két hét folyamán hivatalos látogatást tettem Görögországban és Romániában. Támogatásomat fejeztem ki az ott élő emberek számára, és biztosítottam őket, hogy számíthatnak az európai szolidaritásra. Beszéltünk arról a tényről is, hogy a szolidaritást minden esetben felelősségvállalásnak kell kísérnie. Végezetül az utolsó hír. A közelmúltban szabad parlamenti választásokat tartottak az Európai Unió három országában: Belgiumban, Hollandiában és Szlovákiában. Az e három országból származó képviselőtársainknak gyors kormányalakítást kívánunk, valamint reméljük, hogy gyümölcsöző lesz az újonnan visszatért nemzeti parlamenti képviselők velünk Európai Parlamenttel való együttműködése. Ez nagyon fontos közös eszményünk az egyesült Európa megvalósítása érdekében. 3. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet 4. A Parlament tagjai: lásd a jegyzőkönyvet 5. Kérelem a parlamenti mentelmi jog fenntartására: lásd a jegyzőkönyvet 6. A bizottságok és a küldöttségek tagjai: lásd a jegyzőkönyvet 7. Együttdöntéssel elfogadott jogi aktusok aláírása: lásd a jegyzőkönyvet 8. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet 9. Tárgytalan írásbeli nyilatkozatok: lásd a jegyzőkönyvet 10. Megállapodások szövegeinek a Tanács általi továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet 11. Petíciók: lásd a jegyzőkönyvet 12. Szóbeli választ igénylő kérdések és írásbeli nyilatkozatok (benyújtás): lásd a jegyzőkönyvet 13. Előirányzatok átcsoportosítása: lásd a jegyzőkönyvet 14. A Parlament állásfoglalásaival kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet 15. A Parlament álláspontjaival és állásfoglalásaival kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet 16. Kérelem a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére (folytatás): lásd a jegyzőkönyvet 17. Ügyrend: lásd a jegyzőkönyvet
14-06-2010 3 18. A 2011. évi költségvetési tervezetről szóló háromoldalú egyeztető eljárásra vonatkozó megbízatás (vita) Elnök. - A következő napirendi pont Jędrzejewska asszony által a Költségvetési Bizottság nevében benyújtott, a 2011-es költségvetési tervezettel kapcsolatos háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízásról szóló jelentés (2010/2002(BUD)) (A7-0183/2010). Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, előadó. (PL) Elnök úr, megtiszteltetés számomra, hogy ma ön elé terjeszthetem a június 30-ra kitűzött, a Bizottsággal és a Tanáccsal folytatandó háromoldalú egyeztetésünkre vonatkozó megbízást. Mielőtt ismertetném a megbízást, amelyet a Költségvetési Bizottság fogadott el, és amely reményeim szerint a holnapi plenáris ülésen történő szavazáskor is elfogadást nyer, szeretnék néhány szót szólni a 2011-es költségvetési évről annak különleges voltára tekintettel. Úttörő év lesz, mert az Európai Unió költségvetését első alkalommal fogadják el a Lisszaboni Szerződés rendelkezései alapján. A Lisszaboni Szerződés megerősíti az Európai Parlament hatáskörét, továbbá kiterjeszti együttdöntési jogunkat az Európai Unió költségvetése esetében olyan területeken például a mezőgazdaság terén is, ahol korábban nem vehettünk részt az együttdöntési eljárásban. Ez óriási minőségi változás. A Lisszaboni Szerződés nagy horderejű eljárási módosításokat is bevezet, és különösképpen megemeli az első és második olvasatra vonatkozó követelményt. Az Európai Parlament csak egyszer fogja tárgyalni a költségvetést, és ugyanígy, a Tanács is csak egy alkalommal fogja tárgyalni a költségvetést. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy az egyeztető megbeszélésre valószínűleg novemberben fog sor kerülni, de mindenekelőtt azt jelenti, hogy a Lisszaboni Szerződés szerinti költségvetési eljárás nagyobb fegyelmet és önmérsékletet fog követelni minden érintett féltől. Nem lesz második esélyünk, és nem térhetünk vissza a tárgyalásokhoz. Nekünk, az Európai Parlamentnek nagyon körültekintően, előzetesen el kell gondolkodnunk azon, hogy mit akarunk elérni, mert nem tehetjük meg miként az előző években, hogy megfogalmazzuk elvárásainkat, majd a második olvasat során engedünk belőlük. Most az első olvasatkor kell nagyon jól átgondolnunk, hogy mit akarunk igazán megvalósítani. Szeretném megköszönni az előadók más bizottságok véleményeivel kapcsolatos közreműködését. A Költségvetési Bizottság számos nagyon érdekes és fontos véleményt kapott különböző bizottságoktól, amelyeket minden bizonnyal figyelembe fognak venni a költségvetési eljárás következő szakaszaiban. Ezek az elismerő szavak legfőképpen személyes jellegűek. Köszönetet kell mondanom a szerzőknek, és be kell valljam, igen sokat tanultam bizottságaik prioritásairól, és ez a tudás, remélem, előadóként nagy segítségemre lesz a Bizottsággal és a Tanáccsal ősszel folyatandó tárgyalások során. Ráadásul az egyes bizottságok elvárásait nem lehetett részletesen bemutatni a Költségvetési Bizottság nevében készített jelentésemben, mivel a júniusi háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízás nem terjeszthető ki. Néhány kiemelkedően fontos témára kell összpontosítanunk, a részletek kidolgozására pedig szeptemberben, az egyes konkrét módosítások előterjesztése során lesz lehetőség. Az első tárgyalások alkalmával nem bocsátkozhatunk ilyen szinten a részletekbe. Ezért megértésüket kérném azzal kapcsolatban, hogy a részletes módosítások közül sokat elleneztem. Szeretnék még néhány szót ejteni a június végi tárgyalásaink fő prioritásairól, valamint a holnapi tárgyaláson az általam támogatni kívánt legfontosabb ügyekről, azaz az Európai Parlament által előterjesztendő ügyekről. Mindenekelőtt, a Bizottsággal és a Tanáccsal folytatott első megbeszéléseink során a legfontosabb dologra szeretném felhívni a figyelmet
4 14-06-2010 arra a tényre, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret a végéhez közeledik. A 2006-ban elfogadott források lassan elégtelenné válnak az új prioritásokra. Két párhuzamos folyamatot látunk, amelyek ugyanakkor enyhén ellentétesek is egymással. Egyrészt adottak az Európai Unió Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos növekvő ambíciói és az Európai Unióval szembeni elvárásaink, például az uniós diplomácia létrehozása és a nagyra törő kutatási tervek támogatása tekintetében, másrészt egyes tagállamokban a gazdasági és pénzügyi válság erősödését tapasztaljuk, ami megtakarításokra kényszerít bennünket. E két ellentétes folyamatot ugyancsak érintik a többéves pénzügyi keretben előírt korlátozások. Folyamatosan csökkentik a szabadon felhasználható forrásokat, így az Európai Parlamentnek is egyre kevesebb mozgástere marad prioritásainak finanszírozására. Nagyon lényeges, hogy erről júniusban beszéljünk a Bizottsággal és a Tanáccsal. Ha már nagyszerű törekvéseink vannak és nemcsak a Parlamentnek, hanem ha a Tanácsnak is nagyszerű törekvései vannak, akkor arról is beszélnünk kell, hogyan lehet ezeket a terveket finanszírozni. Ellenkező esetben csak papíron fognak létezni és nem lesznek többek üres szavaknál. Nagyon szeretném, ha a 2011-es év az ifjúsági programok jelentőségét hangsúlyozná, azon programokét, amelyeket kipróbáltak és értékeltek, amelyek fiatalok széles körét érik el, eredményesek és hatékonyak. A következő téma az Európai Külügyi Szolgálat, amelyre már utaltunk, és amelyről feltétlenül beszélnünk kell. Ugyancsak beszélnünk kell a már megtárgyalt és elfogadott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus költségvetési vonzatairól. Erőteljesen arra sarkallom önöket, hogy fogadják el a Költségvetési Bizottság jelentését. Összefoglalója a 91. cikkben található. Szeretném még egyszer mindenkinek megköszönni a közreműködését. E témák közül több módosítás formájában vissza fog térni szeptemberben. Connie Hedegaard, a Bizottság tagja. Elnök úr, mindenekelőtt Lewandowski úr nevében arra kérném önt, hogy fogadja bocsánatkérését a távolléte miatt. Sajnos visszatartja a Bizottság és a Számvevőszék éves találkozója, ahol aktívan részt vesz a költségvetési rendelet nemrégiben elfogadott háromévenkénti felülvizsgálatának bemutatásában; így egyszerűen kénytelen ma ott lenni. Ezért én helyettesítem őt, és természetesen továbbítani fogom neki azokat az észrevételeket, amelyeket az elnök úr a Bizottság által benyújtott költségvetési tervezet ezen első vitája és a Tanács általi olvasatot megelőző, küszöbön álló háromoldalú egyeztetés során tesz. Ez évi párbeszédünk messze túlmutat majd a 2011-es költségvetésen, mivel olyan fontos politikai kezdeményezéseket fogunk megvitatni, amelyeknek messzemenő költségvetési következményeik vannak. Azonban ne felejtsük el, hogy az ez évi legfontosabb tényezők egyike a Lisszaboni Szerződés költségvetési ügyekben való alkalmazása. Az intézmények közötti elmúlt évekhez hasonló jó együttműködés biztosítására vonatkozó elkötelezettségünkhöz ezen új intézményi keretek között kell magunkat tartani. Ez elengedhetetlen a 2011-es költségvetési eljárás sikeres és időben történő befejezéséhez. Szeretném hangsúlyozni, hogy maradéktalanul tudomásul veszem az aggályait, és biztosíthatom önt, hogy a Bizottság osztja a célzott kiadási kvóta szükségességére vonatkozó álláspontot, ami egy szűkebb összefüggésben még fontosabbá válik. A Bizottság a pénzügyi keretet tiszteletben tartó és megbízható becsléseken alapuló költségvetési tervezetet nyújtott be. Fontos emlékeztetni arra, hogy a 2011-es költségvetési tervezet olyan körülmények
14-06-2010 5 között készült, amelyeket szoros felső kiadási határértékek és komoly nyomás alatt álló nemzeti pénzügyi rendszerek jellemeztek. E nehéz háttér ellenére a Bizottság olyan költségvetési tervezetet nyújtott be, amely a politikai követelményekre szükséges és indokolt emeléssel válaszol. Igen, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a helyreállítási törekvést kell majd előtérbe helyezni, és az előadónak abban is igaza van amint azt az előbb hallottuk és a dokumentumban is olvasható, hogy ezt a társadalmi befogadásra irányuló stratégiák középpontjába helyezi. A költségvetés innovatív képességei az Európai Unió fejlődésének és növekedésének kulcsfontosságú forrását jelentik. Szeretném felkérni a Parlamentet, hogy támogassa javaslatunkat és különösen a kifizetési előirányzatok növelését, hiszen azok érzékelhetően hozzájárulnak a gyakorlati alkalmazáshoz és az európai gazdaságok támogatásához. Mivel egyes kiadási programok elérik az utazósebességet, a Versenyképesség a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában című fejezetbe és a Kohézió a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában című fejezetbe tartozó tevékenységekre vonatkozó megemelt kiadási szintek +6,8%, illetve +16,9% azt bizonyítják, hogy e politikákat erőteljesen alkalmazzák a helyreállítási folyamat felgyorsítása érdekében. A költségvetés megfelelő végrehajtása és különösen a strukturális és kohéziós alapok alkalmazása tehát továbbra is lényeges marad. Hadd ismételjem meg, hogy a Bizottság továbbra is elkötelezett a hatékony igazgatás fenntartása mellett, és a korábbi kötelezettségvállalásokkal összhangban nem fog új tételeket kérni. A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy az ilyen kötelezettségvállalás túlmutat a létszámterven és a külső személyi állományra is kiterjed, amelynek tekintetében a Bizottság éppen hogy csökkentést javasol. A Bizottság minden évben teljes körű tájékoztatást ad az igazgatási kiadásokról, és készen áll a költségvetési hatósággal bármilyen alternatív előterjesztést megvitatni e költségek átláthatóságának biztosítása érdekében. Végezetül hadd köszönjem meg az előadónak, hogy a parlamenti olvasat előtt, ebben a korai szakaszban hozzáférhetővé tette az új kísérleti projektek és az előkészítő tevékenységek jegyzékét. Ez segíteni fogja párbeszédünket, és végül lehetővé teszi az utolsó szakaszban elfogadásra kerülő projektek legjobb végrehajtását. Bízom abban, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a küszöbön álló háromoldalú egyeztetés során lehetőségünk lesz a konstruktív előrehaladásra. A Bizottság továbbra is minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy segítséget nyújtson e költségvetési eljárás sikeres lezárásához vezető út kikövezésében. Edit Herczog, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. () Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentéstevőjeként engedjék meg kedves képviselőtársaim, hogy kifejezzem aggályainkat azzal kapcsolatban, hogy vajon a jelen pénzügyi keretben elegendő kapacitás található-e a kiemelt európai szakpolitikai kezdeményezések megfelelő szintű finanszírozására. Az Európai Unió hatásköre a Lisszaboni Szerződéssel jelentősen kibővült, és olyan szakpolitikákat kellene finanszíroznunk az ipar, a kutatás-fejlesztés területén, mint az űrpolitika, az innovációs politika vagy egyes meglévő politikák megerősítése terén, például kutatás-fejlesztés, az energia és az iparfejlesztés területén. Bizonyára belátják képviselőtársaim, hogy ezek azok a helyek, ahol a legtöbb munkahelyet lehet teremteni az Európai Unióban, ezért ezeknek a politikáknak a támogatása stratégiai jelentőségű. 2011-re nekünk a legfontosabb célkitűzésünk, hogy a 7. számú kutatási keretprogramot ne terheljék ezek a politikák, ehhez más forrásokat találjunk, hiszen a 7. kutatási
6 14-06-2010 keretprogram továbbfeszítése önmagában is nagyon nagy kockázatokkal jár. Emellett meggyőződése az Ipari Bizottság tagjainak, egyetértésben gondoljuk ezt, hogy költségvetési rugalmasságra van szükség, hogy például az európai stratégiai energiatechnológiai terv, a SET-Plan a mostaninál hatékonyabban valósulhasson meg. Talán nem meglepő, ha azzal szeretném zárni, hogy az elmúlt öt év eredményeként kiemelten kezeljük a kis- és közepes vállalkozásokat, ezért a kis- és közepes vállalkozások számára tett ígéreteink nem maradhatnak üres ígéretek. Egyelőre ezeket hiányoljuk a Biztos úr által benyújtott tervezetből, és kívánjuk a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy innovatív ötletekkel álljanak elő, amelyeket támogathatunk. Mairead McGuinness, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményének előadója. Elnök úr, a lista szerint most másnak kellene felszólalnia, de köszönöm, hogy e pontnál nekem adta meg a szót. Késve érkeztem Strasbourgba, ahogyan sokakkal megtörténhet, viszont útközben sokat láttam a vidékből. Mint tudják, nagy nyomás van a mezőgazdasági termelőkön és a mezőgazdasági közösségen. Szeretnék köszönetet mondani a költségvetési előadónak a munkájáért és azon elkötelezettségéért, hogy kollegáit a folyamat minden szakaszában tájékoztatja. Aggódunk a mezőgazdaságért. Remélem, hogy a Bizottság piaci folyamatokkal kapcsolatos derűlátása meghozza a gyümölcsét és megalapozott, mert ha nem, aggasztana a 2011-ben a költségvetésre nehezedő nyomás, amennyiben a piacok a Bizottság várakozásaival ellentétben mégsem kedvezően alakulnának. Voltak problémák a múltban, és félünk attól, hogy ezek újra megjelenhetnek. E költségvetési vita során fontos említést tenni a mezőgazdasági kifizetések körüli nehéz helyzetről a 2011-es éven túlra tekintve. Örvendetes, hogy a következő évre nincs előírva pénzügyi fegyelem, és tényleg remélem, hogy ez az álláspont fog diadalmaskodni, habár 2012-ben az igen szoros lesz. Mindazonáltal a Parlamentnek tudnia kell, hogy 2013-ban a mezőgazdasági termelők részére történő kifizetések csökkentésével fogunk szembenézni a változások által érintett területeken, éspedig még a közös agrárpolitika reformja előtt. A Bizottságnak szóló egyszerű üzenet az, hogy a mezőgazdaság sérülékeny, valamint fontos az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem szempontjából, de azért is, mert ez az Európai Unió szíve. Megfelelő költségvetést igényel, amelynek tükröződnie kell az ágazat részére odaítélt forrásokban. Válság idején a piactámogatási intézkedések létfontosságúak, és ezért hangot adok azon aggodalmamnak, hogy önöknek körültekintőknek kell lenniük azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdaság szempontjából a piacok hogyan fognak alakulni. A vidéket szemlélve azt mondanám, hogy a vidéknek és a vidéki szerkezetnek meg kell fizetnie megmaradásának és fejlődésének árát, és ennek tükröződnie kell azokban a költségvetési forrásokban, amelyeket a mezőgazdaság részére odaítélünk. Britta Thomsen, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményének előadója. Elnök úr, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében szeretném kiemelni az anyagi források hozzáférhetőségének szükségességét a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni, különösen a bérezés tekintetében meglévő különbségek elleni küzdelem terén.
14-06-2010 7 Szintén hangsúlyozom a litvániai Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete megfelelő támogatásának fontosságát, és szeretném kiemelni a nők elleni erőszak európai megfigyelőrendszerének létrehozásához elengedhetetlen alapok elkülönítésének szükségességét, amely a meglévő intézményi struktúrákon alapulna, ahogyan arról a Tanácsban 2010. március 8-án megegyezés született. Végül nyomatékosan arra kérnénk a Bizottságot, hogy az Európai Szociális Alap keretén belül a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításának egyik lehetséges eszközeként a strukturális alapok fokozottabb igénybevételére ösztönözze a tagállamokat. Salvador Garriga Polledo, a PPE képviselőcsoport nevében. (ES) Elnök úr, hölgyeim és uraim, ezen éves költségvetés tekintetében igen nagyfokú körültekintés szükségeltetik. A Parlamentben eltöltött tizenhat évem alatt egyetlen alkalomra sem emlékszem, amikor ekkora nyomás lett volna érzékelhető a nemzeti kincstárak részéről. A Tanács egyértelműen a kifizetési előirányzatok egészen 1% alá történő csökkentésére fog törekedni, ami különösen a strukturális alapoknak a tagállamok cash-flow problémái miatti éppen most jelentkező kihasználatlanságán alapszik. A Tanács az igazgatási kiadások kategóriája tekintetében is korlátozásokat kíván majd bevezetni annak érdekében, hogy ezt az 5. kategóriát összhangba hozza a nemzeti kormányok esetében egyre inkább megmutatkozó megszorítások általános irányzatával. A Tanács természetesen tág mozgásteret kíván majd kialakítani a kiadási kategóriák vonatkozásában az előadó által említett bizonyos prioritások megőrzése érdekében, ilyen például a Kozloduj- (nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor) és a Galileo-program, amelyek bár nagyon fontosak, nem szerepelnek a jelenlegi pénzügyi tervben. A körülmények nyilvánvalóan rendkívüliek, és nem voltak előre láthatók akkor, amikor 2006 decemberében elfogadtuk a többéves pénzügyi keretet. Ha az uniós költségvetési mechanizmus valamennyire is rugalmas, egyértelműen itt az idő ennek demonstrálására, de ehhez a tárgyalások során kell majd nagyfokú rugalmasság. A nemzeti kincstárak válságos helyzete tény, azonban az Európai Unió politikai prioritásai, amelyek például ebben a költségvetési megbízásban jutnak kifejezésre, szintén ténykérdést jelentenek. Természetesen e pénzügyi év folyamán mindannyian felelősségteljesen fogunk eljárni és fogunk találni olyan költségvetési területeket, ahol takarékoskodni lehet, de ne feledjük, hogy az Európai Unió gazdasági növekedésre vonatkozó stratégiája megfelelő uniós költségvetést követel. A Parlament küzdeni fog e költségvetés biztosításáért. Francesca Balzani, az S&D képviselőcsoport nevében. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízás fontos intézkedés, különösen ebben az évben, mert a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése és az egyszeri olvasat kezdettől fogva a költségvetési intézmények közötti lehető legnagyobb mértékű egyértelműséget és együttműködést követeli meg. E költségvetés egy nehéz időszakban veszi kezdetét, bontakozik ki és formálódik. A kötelezettségvállalási előirányzatokra rendelkezésre álló tartalék 1 200 000 000 euró mértékű így tehát nagyon szűken vagyunk de a témát még érzékenyebbé teszi, hogy az előirányzatok 70%-a a 2. fejezetbe tartozik, amely fejezet a mezőgazdasági politikákat, a természetvédelmet és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást és ennélfogva az éghajlatváltozás elleni küzdelmet fedi le.
8 14-06-2010 Bonyolítja a költségvetést számos nyílt eljárás is, amelyek jelentős mértékben meg fogják határozni a ténylegesen elérhető források mennyiségét. Ezek az eljárások kiterjednek a költségvetés felülvizsgálatára, a pénzügyi szabályozásra és az intézményközi megállapodásra, az Európai Külügyi Szolgálat megvalósítására, de mindenekelőtt a pénzügyi piacok összeomlására és bizonytalanságára. Az összeomlás, amely veszélybe sodorta az eurót, azt is megmutatta, hogy a költségvetés és a források bármilyen európai válasz szempontjából döntő jelentőségűek, láthatóvá téve ezáltal azok fontosságát, ugyanakkor azok korlátait is. Ilyen körülmények között az Európai Parlamentnek határt kell szabnia és el kell döntenie, hogy legfontosabb számviteli dokumentumában mely prioritásoknak kell a legkiemeltebb szerepet kapniuk. A mi képviselőcsoportunk úgy döntött, hogy azon a keskeny vonalon maradunk, amely e megbízás célja fenntartásának szükségessége és annak szükségessége között húzódik, hogy a megbízás politikai jelentősége ne értékelődjön le. Központi prioritásunk ezért, hogy elkerüljük múltbeli hibáink megismétlését, és ez azt jelenti, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítanunk a 2020-as stratégia céljainak eléréséhez, ugyanakkor elegendő forrást kell fenntartanunk a 2. fejezetbe tartozó, különösen a munkanélküliség csökkentését elősegítő intézkedések részére. Annak biztosítása is fontos azonban, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem továbbra is központi szerepet kapjon. Így hát sok kihívással kell szembenézni. A megbízás kezdetekor szintén központiként ismertünk el egy kihívást: annak szükségességét, hogy valódi erőfeszítést tegyünk európai költségvetésünk és az egyes tagállami költségvetések koordinálására és az összhang fenntartására, mivel az Unió és a tagállamok gazdaságpolitikáinak összhangja és koordinációja az Unió jövője szempontjából alapvető értékkel bír. Thijs Berman, a Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. Közismert türelme meghat, elnök úr. Köszönöm szépen, és kérem, fogadja őszinte bocsánatkérésemet. A jelenlegi gazdasági válság súlyosan érintette a fejlődő országokat súlyosabban, mint a fejlett világ országait, noha ők nem felelősek e válság okaiért. Ugyanez vonatkozik az éghajlatváltozásra is, a fejlődő országoknak kevés közük van az éghajlatváltozás okaihoz, de ők szenvednek legjobban a hatásaitól. Ezért nagyon fontos az EU részéről annak biztosítása, hogy a fejlesztési célokra szánt pénz valóban ezt és csak ezt a célkitűzést szolgálja. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a fejlődő országok éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelmükben való támogatására szánt költségvetésnek kiegészítő pénzösszegekből kell állnia. A gyorsfinanszírozású éghajlat-változási pénzügyi csomag nem mehet a meglévő fejlesztési együttműködési programok rovására. Másodszor, támogatom a fő AKCS banántermelő országok részére nyújtandó pénzügyi segítségnyújtás elvét. Ezt azonban nem a tartalék körébe eső összegekből kell finanszírozni, és nyomatékosan ellenzem a Bizottság javaslattervezetét, amely a fejlesztési együttműködési eszközökben szereplő forrásokat csoportosít át e segítségnyújtás céljaira. A fejlesztési együttműködési eszköznek (DCI) a szegénység enyhítését kell kitűznie céljául, és bár támogatom a fejlett ipari országokkal való együttműködési eszköz ICI+ létrehozását, ezt az eszközt szintén nem a fejlesztési együttműködési eszközzel kell finanszírozni. Anne E. Jensen, az ALDE képviselőcsoport nevében. (DA) Elnök úr, én is szeretnék köszönetet mondani Jędrzejewska asszonynak e határozott szöveg elkészítéséért, amely olyan világos üzenetet fogalmaz meg, amit magunkkal vihetünk a tárgyalóasztalhoz. Igaza
14-06-2010 9 van, amikor azt mondja, hogy az uniós költségvetés számára előirányzott többéves pénzügyi keret most olyan szűk, hogy sok ígéret nagyon nehezen lesz teljesíthető. Mondhatjuk azt, hogy az előző években sikerült fel nem használt forrásokat találnunk a mezőgazdasági költségvetésben, de igazán már nincsenek fel nem használt források. Képesnek kell lennünk lépést tartani a 2020-as növekedési stratégiával, és közös energia- és szállítási projektekbe befektetni, képesnek kell lennünk a fiatalokba és a kutatásba befektetni, és képesnek kell lennünk egy erős és közös Európai Külügyi Szolgálat finanszírozására. Hedegaard biztossal is kifejezetten egyetértek abban, hogy a strukturális alapok részére elegendő kifizetést kell biztosítanunk annak érdekében, hogy teljesíteni tudjuk az új tagállamoknak tett ígéreteinket. Égető szükségünk van a költségvetés beígért félidős felülvizsgálatára, hogy tisztán láthassuk, miként finanszírozhatók a szükségleteink. Furcsa módon egyre több példáját látjuk annak, hogy a tagállamok fizetni akarnak. Csak épp nem az uniós költségvetésen keresztül akarnak fizetni. Ezt látjuk például a három új pénzügyi felügyeleti ügynökség létrehozásánál, amelyek az EU-n belüli, jövőbeni pénzügyi válságoktól szándékoznak megmenteni bennünket. Ezeket a tagállamok közvetlenül, az uniós költségvetésen kívül fizetnék. Ha az összes kiadást az uniós költségvetésből kellene fedezni, a többéves pénzügyi keret szétrepedne! Mindazonáltal természetesen a tagállamoktól való közvetlen pénzbeszedés sokkal bürokratikusabb és nehézkesebb, ráadásul kevésbé áttekinthető és ellenőrizhető, valamint a helyzet is kevésbé nyomon követhető. Ez egy nagyon kedvezőtlen folyamat. Tehát ne képezzünk megtakarításokat az uniós költségvetésben? De, természetesen válságok idején is takarékosnak kell lennünk. Ezzel mindössze annyit akarok mondani, hogy ha minden tagállam az uniós költségvetéshez hasonló költségvetési politikát folytatott volna, akkor nem lennének hiányok és nem lennének adósságproblémák, mert az uniós költségvetés felső határértékekkel és szilárd kerettel rendelkezik. Nincs lehetőség problémák előidézésére. Ezért a nemzeti hatóságoknak talán tanulniuk kellene az EU-tól, és fontolóra kellene venniük, hogy ez olyasmi-e, amit nemzeti szinten is használhatnának. Isabelle Durant, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, hadd kezdjem azzal, hogy köszönetet mondok az előadónak minőségi munkájáért. Az általa elfogadott globális nézőpont, amely nem vész el a részletekben, maradéktalanul tartható. Egy megbízás tárgyalásánál nem volna helyénvaló túl sok részletbe belemenni. A csoportom ezért támogatni fogja e megbízást. A tartalommal kapcsolatban megjegyezném, hogy a megbízás visszatérően utal arra, hogy Európának cselekednie kell a gazdasági és pénzügyi válság leküzdése érdekében, és én természetesen üdvözlöm ezt. Sajnálatos azonban, hogy a környezeti válságot nem említi, amelynek pedig sokkal hosszabb távú következményei lehetnek. A környezeti válságra és az éghajlatváltozásra adott válasznak sokkal nagyobb, cselekvésre ösztönző erőt kellene jelentenie Európa számára. Egyértelmű, hogy ennek a válasznak tükröződnie kellene az uniós költségvetésben, és, bár örvendetesnek tartom a LIFE+ számára elkülönített költségvetés megnövelését, ez nyilvánvalóan nem elegendő, és később sem lesz az. Egy új európai zöld megegyezésre van szükségünk: zöld szemléletmódra az agrárpolitikában, kevésbé a művelési területekre, mint inkább az élelmiszereink minőségére és a mezőgazdasági üzemek fennmaradási képességére helyezve a hangsúlyt, olyan kutatási politikára, amely nem tünteti el az adófizetők pénzét egy feneketlen veremben, mint ahogyan az ITER projekt tette, hanem a megújuló energiaforrásokat, a fenntartható közlekedést és a zöld technológiák fejlesztését helyezi előtérbe, a strukturális alapokra,
10 14-06-2010 amelyeket az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjai szerint kellene elosztani a közúti infrastruktúrára való összpontosítás nem igazán innovatív politika ezen a téren, és végül olyan halászati politikára, amely nem súlyosbítja a túlhalászás problémakörét. Mindazonáltal nem fogok elveszni annak példáiban, hogy mit szeretnék. Támogatni fogom viszont a jelentést, mert úgy hiszem, ez egy jó megbízás a háromoldalú egyeztetésre, ami pedig az el nem hangzottakat illeti, később vissza fogunk térni a költségvetési tervezetre, de az a véleményem, hogy a források nem elegendőek. Marisa Matias, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. (PT) A tisztelt Házban most a Parlamentnek a 2011-es költségvetés Bizottsággal és Tanáccsal való megtárgyalására vonatkozó megbízását vitatjuk meg. Ez egy nehéz megbízás, mert Európa-szerte jelentős költségvetési csökkentések és megszorítások közepette kerül rá sor. Az Egységes Európai Baloldal nyíltan ellenzi a költségvetési hiány csökkentését célzó stabilitási programok új generációjának rémítő és félelmetes rehabilitálását, amelynek az lesz a vége, hogy Európát újabb recessziós hullámba sodorja. Az európai költségvetés tervezetét, amely a most megvitatott megbízás alapját képezi, nemcsak a hatályos szerződések vagy a régóta felülvizsgálatra szoruló többéves pénzügyi keret kötik meg, hanem ez a modell is, amelyet az imént röviden bíráltam. Még ha mind a 27 tagállam drasztikusan csökkenti is a kiadásait, nem lesz elegendő egy olyan európai költségvetés, amely mindössze 1%-át teszi ki az európai GDP-nek. Egy 130 milliárdos költségvetési tervezettel a Parlament által előterjesztett prioritások egyike sem érhető el kielégítően. A megbízás a fiatalokra helyezi a hangsúlyt, azonban nyilvánvaló, hogy ezt feláldozták a szűklátókörű számvitel oltárán. Mi a környezetet helyezzük az előtérbe, azonban nyilvánvaló, hogy a kormányok sokkal később akarnak hallani ezekről a kötelezettségvállalásokról. Tetteket és szolidaritást sürgetünk Palesztina és a palesztinok mellett, azonban nyilvánvaló, hogy ez egyértelműen nem tartozik a Bizottság prioritásai közé. Azok után, ami a Szabadság Flottával történt, ez enyhén szólva is méltatlan. Marta Andreasen, az EFD képviselőcsoport nevében. Elnök úr, megköszönöm az előadónak a munkáját, de én azért jöttem, hogy a 2011-es költségvetés drasztikus csökkentését kérjem. A válság, amivel jelenleg küzdünk, azt követeli az Európai Uniótól, hogy legalább olyan szorosra vagy még szorosabbra húzza a nadrágszíját, mint a tagállamok. Nem őszinte a költségvetés növelésének szándéka arra hivatkozva, hogy olyan programokba fektetünk be, amelyek célja, hogy Európát kihúzzák a válságból és még kevésbé az, ha megnézzük azoknak a programoknak az eredményeit, amelyekre az EU az utóbbi évtizedekben az adófizetők pénzét költötte. Vajon ilyen válságban lennénk-e, ha az EU hatékonyan költötte volna el a pénzt? Tévednek, akik azt hiszik, hogy joguk van a fizetésemeléshez, miközben a tagállamokban a társaik leépítésektől vagy munkahelyek elvesztésétől szenvednek. Tévednek, akik azt hiszik, hogy az Európai Unió szintjén továbbra is egyre több és több pénzt költhetünk el. Kérem, most már állítsuk meg az adófizetők pénzének ilyetén eltékozlását.
14-06-2010 11 Martin Ehrenhauser (NI). (DE) Elnök úr, a drámai gazdasági helyzet természetesen arra is késztet bennünket, hogy az uniós költségvetésben radikális megtakarításokat tegyünk, de én ebben a jelentésben nem találom jeleit ezeknek a prioritásoknak, és különösen nem az ehhez szükséges bátorságnak. Valójában éppen ellenkezőleg. Még mindig panasz van arra, hogy túl kicsi a növelés a költségvetésben. Így a jelentés a status quo fenntartására törekszik, és semmilyen konkrét irányban nem mutat valódi haladást. Nagyon könnyű volna különösen az igazgatás terén jelentős megtakarításokat elérni állítólagosan jelentéktelen dolgokban. Gondolok itt például az uniós ügynökségek területére. Az uniós ügynökségek bezárásával vagy összevonásával évente félmilliárd eurót takaríthatnánk meg anélkül, hogy ténylegesen csökkentenénk az igazgatás minőségét, de esetleg megszüntethetnénk a Régiók Bizottságát vagy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot is. Biztos, hogy ezzel könnyedén megtakaríthatnánk évi 200 millió eurót, és ha az épületeket is eladjuk, még egyszer ugyanennyit takaríthatunk meg. Talán magunkba kellene néznünk. Kezdhetnénk a megtakarításokat az Európai Parlamentben is. Például mindannyian beszüntethetnénk az üzleti osztályon való utazást Európán belül. Ezáltal is jelentős hozzájárulást érhetnénk el. Ami tetszik ebben a jelentésben és ezt meg akartam említeni az egész életen át tartó tanulásnak adott prioritás. E tekintetben különösen a Leonardo da Vinci programot kellene támogatnunk. A gyakornokcsere nagyon fontos. Talán ki kellene alakítanunk egy olyan pénzügyi eszközt is, amely lehetővé tenné, hogy a költségek egy részét mindazok az állampolgárok fizessék, akik igénybe kívánják venni ezt az állampolgári kezdeményezést. Alain Lamassoure (PPE). (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a 2011 évi költségvetési eljárást köd övezte, és amióta a biztosok testülete elfogadta a költségvetési tervezetet, ez a köd ismét besűrűsödött. Hogyan fogadhatnánk el költségvetést 2011-re anélkül, hogy tudnánk, hogyan fogjuk elvállalni a Lisszaboni Szerződés által az Unióra bízott új feladatokat? A Költségvetési Bizottság február óta kéri a Bizottságtól azon pénzügyi előrejelzés felülvizsgálatának előterjesztését, amelyre szükségünk van. Mivel nem kaptunk választ, holnapután meg fogjuk vitatni az e tárgyban feltett szóbeli kérdésünket. Ez a bizonytalanság első felhője. A második felhő az új pénzügyi válság, az államadósság-válság. 2010. május 9-én az Európai Tanács döntést hozott egy 750 milliárd eurós pénzügyi stabilizációs tervről. E tervben 60 milliárd eurót irányoznak elő, amelyet az EU az uniós költségvetés által adott garanciával kölcsönvehet és kölcsönadhat. Ez egy radikális új lehetőség, amelynek összege az uniós költségvetés felét teszi ki, de a Parlamenttel nem történt egyeztetés. Jövő csütörtökön valószínűleg egy újabb felhő jelenik meg a horizonton: az Európai Tanács elfogadására váró 2020-as stratégia. Ez fél tucat kiemelt prioritású intézkedést tartalmaz. Források hiányában ez a stratégia nem hiteles. Mégis úgy került előterjesztésre, mint az Európai Unió következő 10 évre vonatkozó útiterve. A bizonytalanság eme tengerében a Költségvetési Bizottság előadója mögött felsorakozva sürgeti a Tanácsot, hogy hozzon meg politikai döntéseket. Többet költsünk vagy kevesebbet? Ezenkívül, ha jobban akarunk költeni, az idő megérett arra, hogy valami olyat tegyünk, ami még soha nem történt: osszuk meg a felelősséget az uniós költségvetés és a nemzeti költségvetések között, és ennek érdekében a nemzeti parlamenteket tegyük az Unió új kormányzati módszerének részévé.
12 14-06-2010 Minden tagállamunk a tönk szélén áll, magát az Uniót pedig ők finanszírozzák. Eljött az idő, hogy képzelőerőről és bátorságról tegyünk tanúbizonyságot. Göran Färm (S&D). (SV) Elnök úr, az előadónak, Jędrzejewska asszonynak külön köszönetet szeretnék mondani. Kiváló együttműködést alakított ki a képviselőcsoportokkal és főként az ágazati bizottságokkal. Úgy vélem, ez kiemelkedően fontos ebben a helyzetben. Széles körű konszenzusra van szükségünk a tekintetben, hogy mit kell tennünk, amikor tagállamok ilyen hihetetlenül nehéz gazdasági helyzetben vannak. Természetesen különösen arra van szükség, hogy megegyezésre jussunk azokban az ügyekben, ahol a költségvetési felső határértékek felülvizsgálatáért fogunk küzdeni annak érdekében, hogy több pénzt kapjunk. Ezt jó néhány területen meg kell tennünk e nehéz helyzet ellenére. Különösen két területre gondolok. Az 1. kategóriában, más szóval a növekedési- és foglalkoztatáspolitikában ez mindenképpen szükséges lesz, ha képesek akarunk lenni megerősíteni a Parlament gazdaságélénkítéssel kapcsolatos szerepét, valamint a 4. kategóriában az EU szerepe a világban is, bár valóban az abszolút kulcsfontosságú területekre kell összpontosítanunk. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy néhány pontban különbözik a véleményünk az előadóétól, és néhány területen módosításokat fogunk előterjeszteni. Én ezek közül most csak hármat fogok röviden megemlíteni. Az első az ifjúságpolitikát érinti. A fontossági sorrenddel egyetértünk, de úgy érezzük, az előadó részéről túlságosan egyoldalú a mobilitás középpontba állítása. A fiatalok helyzete, különösen a fiatalokat érintő munkanélküliség sokkal többet takar. Oktatást, munkaerő-piaci politikát és szociális intézkedéseket. A második pont Gáza kérdését érinti. Még az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) képviselőcsoportja számára is magától értetődő intézkedésnek kellene lennie az Izraelhez intézett, a blokád feloldására irányuló kérések támogatása, miként azt már ma korábban a Tanács is megtette. Vannak, akik azt mondják, hogy ez nem tartozik a költségvetési tételek közé. Szerintem ez nem igaz. Ennek a lehető legtöbb köze van a költségvetéshez, mert a blokád akadályozza az EU helyreállítással kapcsolatos erőfeszítéseit, például nem tudjuk átjuttatni a szükséges anyagokat. A harmadik pont, amelyet szeretnék megemlíteni, a támogatásokat érinti. Az éghajlattal, az úgynevezett banántársasági intézkedésekkel és a fejlett ipari országokkal való együttműködéssel kapcsolatban tisztában kell lennünk azzal, hogy ez nem akadályozhatja a legszegényebb országoknak nyújtandó támogatásokat, vagy a millenniumi fejlesztési célokat. Ezért arra kérem az előadót és a képviselőcsoportokat, hogy támogassák ezeket az igen ésszerű módosításokat. Ivars Godmanis (ALDE). Elnök úr, kockázatokról és lehetőségekről szeretnék néhány szót ejteni. Az EU 2020 szerint a kutatás és fejlesztés a kiemelt területek egyike, és a költségvetésben már tervbe vették, hogy a kötelezettségvállalást 15,8%-kal növelni kell, ami plusz 727 millió eurót jelent. Erre az évre csak 1,6%-kal több kötelezettségvállalást terveztek, azonban olybá tűnik, mintha a kutatás terén tízszeresre növeltük volna a kötelezettségvállalásokat, csak éppen az a probléma, hogy ha a kifizetéseket nézzük, azt látjuk, hogy nem tudunk fizetni, mert ebben az évben 13%-kal kevesebb kifizetést tervezünk, mint 2009-ben. Tehát az egyetlen dolog, amit mondhatok, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tenni a Bizottságnak és együtt mindenkinek annak biztosítása végett, hogy a tudományos
14-06-2010 13 kutatási programok végrehajtása a kifizetendő kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges kiváló minőségben történjen. Mostanáig, 2007. novembertől kezdve sajnos nem ez volt a helyzet. Azt hihetnénk és (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Vicky Ford (ECR). Elnök úr, példátlan gazdasági válságban vagyunk, és az átlagemberek Európa-szerte szenvednek. Huszonhárom millió lakos munkanélküli, és azon szerencsések, akiknek van munkájuk, tudják, hogy hosszabb ideig fognak dolgozni, kevesebbet fognak keresni, és több adót fognak fizetni azért, hogy megfizessék a tarthatatlan államadósságokat. A takarékoskodás nem Görögországban vagy Írországban kezdődött. Kifizetéseket csökkentnek vagy fagyaszatnak be Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában, az Egyesült Királyságban és máshol. Németország 60 milliárd eurós kiadáscsökkentést jelentett be. A múlt héten a hollandok szavazni mentek és a takarékosság mellett tették le a szavazatukat, a franciák pedig a nyugdíjkorhatár emeléséről vitáznak. Az európai intézmények, mint ez is, nem maradhatnak érzéketlenek állampolgáraink nehézségeivel szemben. Létfontosságú hogy elismerjük, amit tagállamaink tesznek saját költségvetésük kézbentartásáért. Nekünk a sajátunkat ugyanebben a felelősségteljes és realista szellemben kell megközelítenünk. 34. sz. módosításunk példamutatásra kéri az EU-t. Gondoskodjunk róla, hogy ebben az évben ne legyen felesleges pénzköltés, tartózkodjunk az olyan emelésektől, amelyeket nem tudunk megengedni magunknak, és a megtakarításokat juttassuk vissza tagállamainknak. Azért szavaztak ránk, és azért választottak meg bennünket, hogy hallgassuk meg az embereket. Ez most nem az az idő, amikor becsukhatnánk fülünket a panaszaik előtt. Alajos Mészáros (PPE). () Köszönöm szépen Elnök úr! Szeretnék csatlakozni Herczog Edit kollegámhoz, az Ipari Bizottságból egy rövid hozzászólással. Tudom, hogy szóba került, hogy milyen kevés a pénz és mennyi mindenre kellene költenünk, viszont el kell mondanom, hogy nagyon szeretném, ha találnánk forrásokat azokra a kutatási programokra, amelyek az energiaellátás.. (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Elnök. Mészáros úr, ez a catch-the-eye eljáráshoz kapcsolódóik. Ez az utolsó felszólalóhoz intézett kérdés lehetett volna, de ön nem tett fel ilyen kérdést. Sajnálom. Monika Hohlmeier (PPE). (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az Európai Unió minden tagállama hatalmas adósságtehertől és a pénzügyi és gazdasági válság hatásaitól szenved. Azonban annak eredményeként is szenvednek, hogy jelentős számú országban éveken át magas néhol túlzott mértékű költségvetési hiányokat hagytak jóvá és tűrtek el. Amikor elkezdjük az új 2011-es költségvetés tárgyalását, nem elegendő pusztán a tagállami költségvetések csökkentése. Alapos áttekintést is kell végeznünk a költségvetésünk kiadásairól, és az új kiadásokat is gondosan felül kell vizsgálnunk. Megemlíteném itt az Európai Külügyi Szolgálatot, amelynek szervezeti felépítése és finanszírozása még mindig borzasztóan homályos. Hiányzik az átlátható szervezeti felépítés. Szintén szükségesnek tartanám a nemzeti külügyi szolgálatokkal történő együttműködés kihasználása által biztosított költséghatékonyságot. Egyértelmű felelősségi szabályokra, az Európai Parlament felé történő átlátható elszámoltathatóságra van szükség, és nem kellene egyre több döntésnél azzal próbálkozni, hogy megkerüljék az Európai Parlament
14 14-06-2010 együttdöntési- és ellenőrző szerepét. Az Európai Parlament együttműködő, és nehéz helyzetekben támogató is lesz. Ezért ezekbe az ügyekbe társ-döntéshozóként az Európai Parlamentet is be kell vonnunk. Továbbá végezetül úgy gondolom, hogy a bürokrácia tényleges csökkentése szükséges például a mezőgazdaságban és a kis- és középvállalkozások esetében is, amelyeknek sürgősen növekedniük kell, újításokat kell alkalmazniuk és azokkal lépést kell tartaniuk. Ha csökkenteni kívánjuk a költségvetési hiányt és az adókat, illetve növelni kívánjuk a bevételeket, csökkentenünk kell a kis- és középvállalkozásokra nehezedő bürokratikus terheket, és lehetővé tenni az innovációt, végezetül pedig csökkentenünk, nem pedig ösztönöznünk kell a könyörtelen versenyt, amelybe a nagyipar kényszeríti a népszerűtlen kis- és középvállalkozásokat. Én is osztom Költségvetési Bizottságunk elnökének azon álláspontját, hogy először pontos adatokra van szükségünk erről a költségvetésről, mielőtt végül elfogadhatjuk. László Surján (PPE). () Köszönöm a szót Elnök úr! Kedves kollégák! Ahogy figyelem a hozzászólásokat, úgy látom, hogy két ellentétes stílust figyelhettünk meg, két ellentétes gondolkodást. Az egyik újabb és újabb feladatokat emleget, újabb és újabb ötletekkel állunk elő, illetve a meglévő programjainknak a hatékonyabb, gyorsabb végrehajtását sürgetjük. Nagyon helyes, mert ezek jó és fontos programok. Mások a tagállamok nehézségeire hivatkozva az európai költségvetést is vissza akarják vágni. Kedves kollégák! Az európai költségvetés nem oka a problémának, hanem része a megoldásnak. Olyan eszközökkel rendelkezünk, amelyeket ha sikerül jól alkalmaznunk, akkor az Európai Unió minden tagállama jobb helyzetbe kerülhet. Gondolok a kis- és közepes vállalkozások támogatására, az elmaradt térségek fölhozatalára, általában véve a mezőgazdaság támogatására is. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy most egy trialógusra készülünk, egy világos megbízást akarunk adni a jelentés tervezőjének, illetve a Parlament delegációjának, hogy ezen a tárgyaláson eredményes legyen. Ha most belemegyünk részletkérdésekbe, akkor el fogjuk veszíteni a legfontosabb üzeneteinket. Én teljesen egyetértek a szocialistákkal abban, hogy a gázai probléma nagyon nagy probléma, de nem gondolom, hogy ennek most, idén júniusban a trialógusban van a helye. Ha a napi politikát ide hozzuk, akkor miért nem beszélünk a közép-európai árvizekről? Az én saját választókerületem is rettentő mértékben szenved. Családok élete ment tönkre az elmúlt hetek esőzéseiben. Persze, hogy ki kell állnunk, de vannak erre más eszközei a Parlamentnek, mint ahogy a gázai probléma megoldásának is. Ezért azt javaslom, hogy kövessük a jelentéstevőt. Seán Kelly (PPE). (GA) Elnök úr, mindenekelőtt szeretném kifejezni elismerésemet a biztosnak és az előadónak, amiért elmagyarázták, hogyan működik majd a költségvetés. Általában véve egyetértek képviselőtársaimmal, de szeretnék néhány más pontot is megemlíteni.. Először is egyetértenék ír kollegámmal a mezőgazdaság és a mezőgazdasági életforma fenntartásának fontosságával kapcsolatban, ami abszolút alapvető jelentőséggel bír az életminőség és országaink jövője szempontjából. Másodszor, a Lisszaboni Szerződés szerint hatáskörrel rendelkezünk a sport és különösen az idegenforgalom terén: ez két olyan témakör, amelyek nagyon fontosak számomra. Szeretném, ha a költségvetés elkészítésénél ezt figyelembe vennék, mert nem sok értelme
14-06-2010 15 van hatáskört kapni a sport és az idegenforgalom terén olyan költségvetés híján, amely lehetővé tenné, hogy megfelelő időben intézkedéseket tegyünk.. (GA) Véleményem szerint ezek a legfontosabb kérdések. Nem szeretnék mást elmondani tekintve, hogy majdnem lejárt az idő de szeretném kérni ezek figyelembevételét a költségvetés megvitatása során. Bogusław Liberadzki (S&D). (PL) Elnök úr, mindenekelőtt szeretnék gratulálni Jędrzejewska asszonynak, nem annyira önmagában a jelentés formája miatt, hanem amiatt, ahogyan dolgozott a jelentésen, illetve az általa megfogalmazott végkövetkeztetés miatt. Szeretnék kiemelni néhány alapvető értéket. Először, figyelmet kell szentelni a költségvetés bevételi oldalának. Másodszor, a 2011-es költségvetés, a megbízás keretében is, az következőre enged bennünket következtetni: a fix kiadások aránya nő. Ezen a területen, ahogy itt mások is elmondták, e kiadások hatékonyságát kell szem előtt tartanunk, ami alatt azt értem, hogy milyen eredményt hoznak. Még mindig előttünk van egy nagyon fontos kérdés, amin gondolkodnunk kell. Milyen források fognak megmaradni nekünk az új kezdeményezésekre? A források új kezdeményezésekre történő felhasználásának szabadsága csökken. Ezt tudomásul kell vennünk, és a vitában ez egyértelműen tükröződik. Franz Obermayr (NI). (DE) Elnök úr, szeretnék pár megjegyzést fűzni a 2011-es költségvetéshez. A bevándorlás kapcsolatban: ahelyett, hogy külső határaink biztosításával megállítanánk az Európába történő bevándorlás folyamatát, csökkenteni kellene a Frontex 2011-es költségvetését. Másrészt, több pénznek kellene az Európai Menekültügyi Alapba folynia, amelynek célja a menekültek letelepítése az EU-ban. Egy ilyen költségvetési politika híján van minden logikának, és meg fogja nyitni a kapukat az illegális bevándorlás és a menekültügyi rendszerrel való visszaélés előtt. Az EU-n kívül csökkenteni kellene a Palesztina részére nyújtandó pénzügyi támogatást. Ehelyett jelentősen növelni kellene a bővítési forrásokat, például a tagjelölt Törökország esetében. Magyarázatot követelek arra, hogy miért az inkább visszafelé, mint előre haladó Törökországot jutalmazzuk most több pénzzel. Évi nyolc millió még mindig jelentős összeg. Az igazgatás területén a Parlamentnek végre véget kell vetnie a számtalan új ügynökség létrehozásának. A gazdasági válság idejében elfogadhatatlan, hogy az EU minden probléma vonatkozásában egy ügynökséggel kényezteti magát. Ráadásul, minden fennálló ügynökség esetében meg kell vizsgálni és figyelemmel kell kísérni az általuk létrehozott, hogy úgy mondjam, hozzáadott értéket. Jan Kozłowski (PPE). (PL) Mindenekelőtt gratulálni szeretnék Jędrzejewska asszonynak. Úgy gondolom, hogy mind az általa készített jelentés, mind a módosításokkal kapcsolatos munka következetességéről tanúskodik az általa választott irányvonal fenntartásában, míg ugyanakkor megőrzi a javasolt módosítások iránti nyitottságot is. Ami a jelentést illeti, az 1b. fejezetre utalva szeretném kiemelni, hogy a kifizetések előirányzott növelése valóban jelentős és összhangban van a többéves pénzügyi kerettel. Mindazonáltal szem előtt tartva a gazdasági válsággal kapcsolatos program megvalósítása során korábban tapasztalt nehézségeket, valamint mind az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, mind a Kohéziós Alapból a javaslatokra történő kifizetések várható felhalmozódását, a Bizottság által a 2011-re tervezett források elégtelenek lehetnek. Karin Kadenbach (S&D). (DE) Elnök úr, őszinte köszönetem az előadónak. Szeretnék csatlakozni ahhoz, amit Färm úr mondott az ifjúságpolitikáról és a fiatalok támogatásáról.
16 14-06-2010 A foglalkoztatást és növekedést tettük jelszavunkká, és ez jelenti a következő néhány év fő célkitűzését. Úgy hiszem, az is rendkívül fontos, hogy e vonatkozásban nagyobb erőfeszítéseket tegyünk annak biztosítása érdekében, hogy egyrészt ez a növekedés fenntartható növekedés legyen, másrészt különösen az Európai Unió költségvetéseinek konszolidálásával kapcsolatban, de az egyes tagállamok saját költségvetéseire tekintettel is ez a konszolidáció szociálisan érzékeny módon menjen végbe, és mindenekelőtt, hogy ez a konszolidáció ne feledkezzen meg a fiatalok jogos érdekeiről és kéréseiről, nevezetesen a legjobb oktatáshoz és képzéshez, illetve a munkahelyhez való jogukról. Úgy hiszem, a fiatal európaiak számára semmi sem fontosabb, mint képességeik kihasználásának lehetősége. Szükségünk lesz rájuk, hogy Európa a jövőben is megőrizze versenyképességét. Elie Hoarau (GUE/NGL). (FR) Elnök úr, Le Foll úr és Tirolien úr a bizottságban is és a plenáris ülésen is benyújtott egy módosító javaslatot a 2011-es költségvetési tervezethez. Képviselőcsoportunk teljes mértékben támogatja a módosítást, ezért is nyújtottuk be. Felkérem az összes képviselőtársamat e 40. cikkre vonatkozó módosítás megszavazására, amely nem csökkentést, hanem inkább emelést kér a POSEI előirányzatok terén, különös tekintettel az Európai Unió, Kolumbia és Peru által a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött egyezmények jövőbeni következményeire, valamint ezen egyezmények által az Európai Unió legkülső régióinak hagyományos kultúrái vonatkozásában előidézett következményekre. Nikolaos Salavrakos (EFD). (EL) Elnök úr, nem kétséges, hogy a jelenlegi európai gazdasági válságra és recessziós fenyegetésre a beruházások növelésével kell reagálni. Ezért alapvető törekvésünk a projektek finanszírozásához szükséges források megőrzése. A költségvetés végrehajtása érdekében szeretném megismételni egyik régebbi javaslatomat. Azt javaslom, vizsgáljuk meg, lehetséges-e európai kötvények kibocsátása olyan fő európai fejlesztési programok forrásainak biztosítása érdekében, mint például a páneurópai nagysebességű autópályák, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben páneurópai szintű új technológiák létrehozása, egységes számlák kialakítása az egészségügyi ágazatban, jelentős energetikai beruházások és egy egységes navigációs rendszer. Hiszem, hogy a recesszió kockázatára azonnali, összeghangolt cselekvéssel kell reagálnunk. Lassan lejár az idő. Alajos Mészáros (PPE). () Köszönöm Elnök úr és elnézést kérek az előző félreértésért. Csak két-három mondatban szeretnék hozzászólni, mint az Ipari Bizottság tagja, azokhoz a kutatási programokhoz, amelyek az energiaellátás fenntartható biztonságát célozzák meg. Szóba került itt nemrég az ITER fúziós reaktor program. Szeretném informálni a kedves kollégákat, aki esetleg nem tudná, hogy olyan kötelezettségeket vállaltunk fel ebben a programban, ahonnan már igazán nincs nagyon visszalépés. Ez az egyetlen világot átívelő kutatási program, ahol az Európai Uniónak van vezető szerepe. Olyan országok vannak benne, mint Oroszország, Kína, Egyesült Államok. Ezért nagyon kérem a kedves kollegákat és majd a költségvetést előkészítő embereket is, hogy gondoljunk erre a programra. Tudom, hogy nagyon sokba kerül, de mégis szeretném, hogyha erre a programra áldoznánk. Connie Hedegaard, a Bizottság tagja. Elnök úr, szeretnék mindenkinek köszönetet mondani a nagyon világos és tömör hozzászólásokért. Amint kezdetben említettem,
14-06-2010 17 biztosítani fogom, hogy Lewandowski úr haladéktalanul megkapja valamennyi megjegyzésüket és érvelésüket. Mint mindig, a Bizottság megpróbál majd úgy eljárni, mint egy tisztességes bróker. Hallottuk a mai vitában, milyen sok kívánság van, és milyen sok prioritást szeretnének kapni, így nem kérdés, hogy ez nehéz feladat lesz. Azt hiszem, Garriga Polledo úr mondta azt, hogy 16 év tapasztalatait alapul véve valószínűleg sohasem voltunk még ilyen nehéz helyzetben. Ugyanez igaz a tagállamok esetében. Említették, hogy a pénzt bölcsen kell majd elkölteni. Azt hiszem, Lamassoure úr volt az, aki azt mondta, hogy jobban kell elkölteni. Biztosíthatom önöket, hogy a Bizottság nagyon szorosan együtt kíván működni az Európai Parlamenttel annak biztosítása érdekében, hogy a pénzt, amit kapunk, a lehető legjobban költsük el. Köszönöm mindenki hozzájárulását. Csak néhány konkrétum: Berman úr a Fejlesztési Bizottság nevében említette, hogy a pénznek és különösen az éghajlatváltozással összefüggésben gyorsfinanszírozással adott pénznek kiegészítő forrásokból kell származnia. Örömmel mondhatom el, hogy a Bizottság gyorsfinanszírozásra rendelkezésre álló pénze 100%-ig új és kiegészítő forrásból fog származni. Ez nagyon fontos. Färm úr által elmondottakra válaszként, miszerint szükség van annak biztosítására, hogy ezt a pénzt a legsérülékenyebb és legkevésbé fejlett országoknak szánják, ugyanez elmondható a Bizottság pénzéről is. Azt hiszem, csupán ezek a ténykérdések merültek fel. A teljes kívánságlistát és a prioritásokat, úgy, ahogyan itt kifejtették, át fogom adni Lewandowski úrnak. ELNÖKÖL: Dagmar ROTH-BEHRENDT alelnök Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, előadó. (PL) Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen hozzászólásaikat, köszönöm, hogy új lendületet adtak nekem, és köszönöm kedves szavaikat. Köszönöm a kritikát is, mert az eddigi munkámmal és a jelentéssel kapcsolatos kritikáik és megjegyzéseik egészen biztosan segítségemre lesznek ősszel a Parlament álláspontjának lehető legjobb megfogalmazásában ahhoz, hogy a legjobb eredményt érhessük el a tárgyalásokon. Összefoglalva mindazt, amit mondtak, szeretnék megemlíteni néhány témakört. Látnunk kell, hogy a magunk, a Parlament által kialakított, de a tagállamok által is elfogadott prioritásokból eredő pénzügyi nyomás halmozott hatásaként mi megy végbe a 2011-es költségvetéssel kapcsolatban. E prioritások közé tartozik például, hogy az Európai Uniónak a Lisszaboni Szerződés alapján fontos szereplővé kell válnia a nemzetközi színpadon, vagy hogy nagyra törő és nagyon kiterjedt projektjeink vannak a Galileóval és a nukleáris fúzióval kapcsolatban. Ezek hatalmas, drága projektek, amelyek nem a semmiből kerültek elő, és az, hogy az európai uniós költségvetéssel a dolgok úgy állnak, ahogy, éppen ezekből az új, általunk elfogadott törekvésekből fakadnak, amelyeket most finanszírozni kell. Számomra, mint e Ház előadója számára elfogadhatatlan, hogy a Lisszaboni Szerződés nyomán keletkező ambíciókat, amelyeket egyébként a Tanács is támogat, a parlamenti prioritások költségeinek terhére kelljen finanszírozni. Ez nem történhet meg. Nekünk, az Európai Parlamentnek, rendelkeznünk kell a munkánk eredményeként kialakult prioritások megvalósításához szükséges mozgástérrel és pénzügyi lehetőségekkel. Ez a magyarázata a június végi tárgyalásainkra készített listának.
18 14-06-2010 Van egy nagyon fontos ügy. Nagyon örülök, hogy a Ház támogatja az ifjúsággal kapcsolatos prioritásomat, amelyet a Költségvetési Bizottságban kezdeményeztem. Erre azoknak a figyelmét is felhívom, akik önök közül azt akarják, hogy az ifjúság kérdése továbbra is prioritást élvezzen. A szubszidiaritás alapelv, és ahol nem szükséges, nem szeretném, ha a tagállamok felelősségeit európai szintre emelnénk. Ehhez is önuralomra van szükségünk. Szeretném még egyszer megköszönni az összes hozzászólást. Elnök. - A vitát lezárom. A szavazásra 2010. június 15-én, kedden kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Cătălin Sorin Ivan (S&D), írásban. (RO) Azzal kell kezdenem, hogy köszönetet mondok az előadónak, aki egy nehéz költségvetési helyzet és a továbbra is rendkívül óvatos új eljárás ellenére sikeresen együttműködött az összes képviselőcsoporttal, és figyelembe vette a különböző szempontokat. Kötelességemnek érzem azonban, hogy megjegyzést fűzzek a Bizottság és a Tanács költségvetési eljárásban való felelősségük tekintetében tanúsított hozzáállásához. 2010 júniusát írjuk, és a 2011-es költségvetési tervezet még mindig nem veszi figyelembe az EEAS-t és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredően az EU-t megillető új hatáskörök nagy részét. Nincs tekintettel az Európa 2020 stratégia céljaira sem. Lewandowski biztos úr olyan költségvetést ígért nekünk, amely az ifjúságra és az oktatásra helyezi a hangsúlyt. Ha azonban megnézzük az előterjesztett költségvetési tervezetet, látható, hogy az e téren legfontosabb program, az egész életen át tartó tanulás tételét mindössze 2%-kal emelték, ami a jelenlegi inflációs rátának felel meg. Angelika Werthmann (NI), írásban. (DE) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a 2011-es költségvetés megtervezése az első folyamat, amely a pénzügyi és gazdasági válság jegyében zajlik. Ez tükröződik a 2011-es uniós költségvetésre jellemző nagyon-nagyon szűk mozgástérben is, ami kedvezőtlen hatással lehet az Európa 2020 stratégia céljaira. A pozitívumok közül azt a tényt szeretném kiemelni, hogy az ifjúság a költségvetési tervezet egyik legfontosabb prioritása. A jelenleg javasolt pénzügyi támogatás sajnos nem felel meg az Európai Parlament elvárásainak. Jó megegyezés érhető el az ifjúságpolitika körébe tartozó egyes területeken viszonylag csekély források biztosításával. Végül szeretném a Házat arra emlékeztetni, hogy az a 60 milliárd, amelyet 2010. május 9-i határozatot követően az uniós költségvetés garantál, nagyon is hatással lehet a költségvetésre. Köszönöm. 19. A millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladás: a 2010. szeptemberi magas szintű ENSZ-találkozót előkészítő félidős értékelés (vita) Elnök. - A következő napirendi pont a Cashman úr által benyújtott, A millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladás: a 2010. szeptemberi magas szintű ENSZ-találkozót előkészítő félidős értékelés című jelentésről (2010/2037(INI)) (A7-0165/2010) folytatott vita. Michael Cashman, előadó. Elnök asszony! Először is hadd mondjam el, hogy véleményem szerint ezeket nem millenniumi fejlesztési céloknak, hanem millenniumi fejlesztési kihívásoknak kellene neveznünk. Oly gyakran kiszalad a szánkon, akár még a rövidített elnevezésük is (MFC), de utánanéztünk-e már valaha, hogy mit is takarnak ezek valójában? Még 2000-ben, amikor a gazdasági fellendülés idejét éltük, ígéreteket és kötelezettségvállalásokat tettünk. Sajnos, tisztelt kollégáim, az akkor vállalt dolgokat máig
14-06-2010 19 nem sikerült megvalósítanunk. Öt év van még hátra az akkor kitűzött 2015-ös határidőig, amikorra le kellene küzdenünk a szóban forgó lényeges kihívásokat. Hadd idézzem fel őket: a legfőbb kihívások a mélyszegénység és az éhezés, az alapfokú oktatáshoz való általános hozzáférés, a nemek közötti egyenlőség, a gyermekhalandóság, az anyák egészsége, az AIDS, a malária és a tuberkulózis, a környezet fenntarthatósága és a globális szintű fejlesztési partnerség: nyolc millenniumi fejlesztési kihívás áll előttünk, amely a mai napig próbatételt jelent számunkra. Most, ezen a héten az EU összeül, és remélhetőleg kialakít egy egységes álláspontot, még az ENSZ szeptemberi New York-ban tartott plenáris ülése előtt. De meg kell mondanom, hogy aggasztó jeleket tapasztalok. Azt mondtuk, hogy bruttó nemzeti jövedelmünk 0,7%-át e kihívások kezelésére fordítjuk, ám e téren hiány mutatkozik. A legkevésbé fejlett országok némelyikében messze-messze elmaradunk azoktól a céloktól, amelyeket az út feléhez érve el kellene érnünk. Történt némi előrehaladás, és igen, a befektetéseink és bölcsen használom ezt a szót az eddigi befektetéseink megtérültek. Az anyák egészségi állapotának javulása kézzelfogható. A gyermekhalandósági mutatók alacsonyak, nagyon alacsonyak, és igen, egyre kevesebb gyermek hal meg. A gond azonban az, hogy nem csak több pénzre volna szükségünk e problémák megoldásához, hanem újabb pénzek kellenének ahhoz, hogy kezelni tudjuk az éghajlatváltozásból fakadó problémákat, amelyek folyamatosan fenyegetik a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokban kialakított helyzetünket. Ezért jelentésemben nem csak azt tekintettem át, hogy mit tettünk eddig, hanem azt is, hogy mi van még hátra. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell vizsgálnunk az európai szakpolitikai intézményekkel kapcsolatban felmerült igen jelentős problémát: egyfelől kedvező változásokat kívánnak elérni és kedvező politikákat kívánnak alkalmazni, másfelől van, ami ellentmond ennek és aláássa ezt. Gondoljanak csak a kereskedelemre, a közös agrárpolitikára, gondoljanak a közös halászati politikára. Következetes politika nélkül befektetéseink ezekben az országokban sohasem fogna megtérülni. Holott ez befektetés. Hosszú távú gazdasági érdekünk, hogy túljussunk a millenniumi fejlesztési célokon, hogy elérjük őket, és megszabaduljunk mindazoktól a problémáktól, amelyek világszerte elátkozzák az egyes emberek életét. Az Európai Unió részéről tehát azt szeretném látni, hogy vezető szerepet vállal mindebben. Hogy nem csak a minimum csomagot vezeti be, amelyben meg tudnak egyezni, hanem vállalja a bruttó nemzeti jövedelem 0,7%-ára vonatkozó elkötelezettséget, a kiegészítő finanszírozásra vonatkozó elkötelezettséget; nem akarjuk újradefiniálni a tengerentúli fejlesztési segítségnyújtást. Nem szabad kontármunkát végezni. Érdekes vitának nézünk ma elébe. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a nem kormányzati szerveknek Európa-szerte, amelyek támogatták jelentésemet. Azt kívánom magunknak, hogy ma este és különösen a holnapi szavazáson tegyük félre politikai különbségeinket. A jelentés bizonyára nem tökéletes; e Ház kezei közül kikerült dolgok közül soha semmi nem az, de hadd jegyezzem meg: most ne hagyjuk, hogy a pártpolitikai különbségek miatt megfosszuk magunkat attól a lehetőségtől, hogy egységes álláspontot képviseljünk az ENSZ-ben, és hogy 2015-re elérjük az millenniumi fejlesztési célokat.
20 14-06-2010 Andris Piebalgs, a Bizottság tagja. Elnök asszony! A millenniumi fejlesztési célok ereje és fontossága abból ered, hogy nem jelentenek mást, mint közös fejlesztési célokra irányuló közös kötelezettségvállalást. Ezek a célok adják a nemzetközi fejlesztési tevékenység koordinálására és ellenőrzésére szolgáló közös kereteket. Segítenek a fejlesztés érdekében tett erőfeszítések élénkítésében és abban, hogy világszerte több millió ember számára nyíljanak meg lehetőségek. Bizonyos látványos eredmények ellenére a folyamat általában véve egyenlőtlenül halad a különböző célok tekintetében, a különböző térségekben és az egyes fejlődő országokban. 2010 valóban mérföldkőnek számít. Meg kell vizsgálnunk, mit tettünk helyesen, mi siklott félre, valamint, hogy melyek voltak a legfontosabb sikereink és kudarcaink a Millenniumi Nyilatkozat aláírása óta. Fontos elgondolkoznunk azon, hogy miként közelíthetjük meg a legjobban a következő szakaszt, valamint hogyan gyorsíthatjuk fel a folyamatokat azokon a területeken, ahol elmaradásaink vannak. Az is kulcsfontosságú, hogy a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében tett előrehaladás erőteljes és folyamatos legyen. Nélkülözhetetlen lesz az országok intézményeinek, politikáinak és szolgáltatásnyújtási rendszereinek megerősítése, csakúgy, mint a súlyos zavarok elkerülése vagy csökkentése, valamint a széles körű gazdasági növekedés elősegítése is. Cashman úr kitűnő jelentése választ ad e fent említett kérdésekre, és határozott iránymutatást nyújt az Európai Uniónak arra vonatkozólag, hogyan készüljön fel a szeptemberi magas szintű ENSZ-találkozóra és az azt követő időszakra. Örömmel látom, hogy erős konvergencia tapasztalható Cashman úr jelentése és a Bizottság közleménye között, amely egy 12 pontból álló, a millenniumi fejlesztési célok támogatását szolgáló európai uniós cselekvési terv. Legkésőbb 2015-re meg kell felelnünk a bruttó nemzeti jövedelmünk 0,7%-ára vonatkozóan tett kötelezettségvállalásunknak. A segítségnyújtás hatékonyságát a jó elképzelésből kézzelfogható valósággá kell fordítanunk. Biztosítanunk kell, hogy a következetes fejlesztési politikák erős eszközként jelöljék ki az európai uniós döntéshozatal irányait. Külön figyelmet kell fordítanunk a leginkább lemaradó országokra, köztük azokra, amelyek fegyveres konfliktusokkal küzdenek és különösen sérülékenyek. Külön figyelmet kell fordítanunk továbbá a leginkább háttérbe szoruló millenniumi fejlesztési célokra, ugyanakkor fenn kell tartanunk a millenniumi fejlesztési célok integrált és átfogó megközelítését. Mélységesen egyetértek azzal, hogy a kormányzásnak központi szerepe van a millenniumi fejlesztési célok sikeres megvalósításában és fenntartásában. A hatékony irányítás melletti elköteleződés bármely közösségi fejlesztési stratégia és politika megvalósításának alapfeltétele. Más kötelezettségeinkkel kapcsolatban elmondható, hogy jobb előreláthatóságra van szükségünk, továbbá nagyobb hatékonyságot kell elérnünk az országok által irányított azon fejlesztések támogatása terén, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést, növelik az oktatási, egészségügyi és infrastrukturális állami beruházásokat, fokozzák a tiszta energia sikerét és elősegítik alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztéseket. Támogatásainknak katalizátorként kell működniük: a millenniumi fejlesztési célok finanszírozására szolgáló hazai forrásokhoz való hozzáférést kell felgyorsítaniuk. Szeretnék néhány szót szólni arról a megbeszélésről is, amelyet ma folytattunk a Külügyi Tanács ülésén. Rendkívül elégedett vagyok az ott elért megállapodással. Határozottan letettük a szavazatunkat amellett, hogy 2015-re megvalósítjuk a tengerentúli fejlesztési segítségnyújtásra szánt 0,7%-os célkitűzést. A Tanács elfogadta a nemek közötti