Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: új források, új szabályozások, új lehetőségek konferencia Budapest, 2014. október 28. A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában Kükedi Zsolt hálózatfejlesztési munkatárs Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) energetikai tervező helyi gazdaságfejlesztési szakértő Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Területi és Egyedi Ágazati Fejlesztési Főosztály Egyedi Ágazati Fejlesztési Osztály
AMIRŐL SZÓ LESZ 1. A téma helye, fontossága 2. 2014-2020-as tervezési időszak 3. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) szerkezete 4. A TOP energetikai beavatkozásai 5. Milyen források, milyen területi és tematikus megbontásban állnak majd rendelkezésre? 6. Hol tartunk a területi tervezési folyamatban, mi következik most?
A téma helye, fontossága 1.
Az erőforrások szűkülésével is lesz választásunk De nagyon nem mindegy, mi között fogunk tudni választani! Forrás: Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban, http://www.keteg.hu/
millió hordó/nap Amit már lassan mindenki ismer 100 75 50 25 0 1910 1960 2010 2060 az olajkitermelés alakulása Forrás: Hetesi, FFEK.hu
>1916 1916-1939 Eddig sikerrel dupláztunk 1962-1985 1939-1962 1985-2008 Forrás: Hetesi, FFEK.hu
De ezt a növekedést készleteink a továbbiakban nem segítik Forrás: ASPO
A jövő kényszerpályái: kőolaj kitermelési forgatókönyvek
Energiafogyasztás (Exajoule/év) A jövő kényszerpályái: energiaigények A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600 1400 1200 1000 800 600 400 egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén 200 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év
A 2014-2020-as tervezési időszak 2.
11 tematikus EU célkitűzési terület Kutatásfejlesztés 1 Az éghajlatváltozás elleni küzdelem 5 Foglalkoztatás és mobilitás 8 Információs és kommunikációs technológiák 2 Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság 6 Társadalmi befogadás 9 A kkv-k versenyképessége 3 Fenntartható közlekedés 7 Hatékonyabb oktatás és képzés 10 Alacsony CO 2 kibocsátású gazdaság 4 Jobb közigazgatás 11
Konkrét EU és hazai célkitűzések EU 2020 célkitűzések Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP) A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; Energia/klíma: Az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; A szegénységben élő népesség száma 450.000 fővel csökken Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik K+F szintje a GDP 1,8%-ra nő Energiahatékonyság 20%-os növelése; Megújuló energia részarányának 20%-os növelése. A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken a 18-24 évesek között 2020 Megújuló energia-források részaránya 14,6%-ra nő Az iskolából kimaradók aránya maximum 10 %; A felsőfokú végzettségűek aránya minimum 40 %; A szegénység kockázatának kitett lakosok számát 20 millióval kell csökkenteni. Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3%-ra nő ÜHG- kibocsátás legfeljebb 10%- os növelése 2005- höz képest Energiahatékonyság 10%-os növelése
Út a pályázatokig PM aláírás 9 db pályázati kiírás Az OP-k hazai elfogadása Benyújtásuk a Bizottsághoz Tárgyalások Konstrukciók kidolgozása OP elfogadás Pályázati kiírások 2014. szeptember 11. 2014. október 10.
Az OP-k pénzügyi keretei EFOP 10% KÖFOP 3% VEKOP 2% MAHOP 0,2% GINOP 31% KEHOP 13% IKOP 13% VP 14% TOP 14% Összes forrás: 25,4 Mrd 8 001 Mrd Ft (315 EUR/HUF)
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) szerkezete 3.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Célja Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A térségi sajátosságoknak és szükségleteknek megfelelő, térségre szabott gazdasági fejlesztések A térségek belső erőforrásaira építkező, azokat kibontakoztató gazdasági fejlesztések Célterület EU besorolás szerint kevésbé fejlett régiók : az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe (18 megye) Kedvezményezettek elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat Funkciója a vidéki térségek fejlesztése, város-vidék kapcsolatok erősítése a társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó térségek fejlesztéséhez A megvalósítás Területi szinteken megvalósított decentralizált programcsomagok Előre tervezhető, ismert (dedikált) forráskeretek a területi szinteken Közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD) összehangolt fejlesztések
Indikatív források - TOP PRIORITÁSTENGELYEK 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2. Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés (turizmus) 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés OP-n belüli arány Indikatív forráskeret (nemzeti társfinanszírozással) 41,2 % 482,4 milliárd Ft 17,9 % 209,2 milliárd Ft 19 % 222,4 milliárd Ft 7,5 % 87,4 milliárd Ft 3,7 % 43,4 milliárd Ft 10,8 % 127,0 milliárd Ft Összesen 100,00 % 1 171,8 milliárd Ft
Önkormányzatok számára (1) 1. Prioritás Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Célja: helyi gazdaságfejlesztés és az ahhoz kapcsolódó foglakoztatás növelése Támogatást nyújt: Önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra (ipari parkok, iparterületek, logisztikai központok) fejlesztésére Alacsonyabb rendű utak fejlesztésére és mobilitás ösztönzésére Óvodák, bölcsődék, családi napközik fejlesztése, a munkába való visszatérés segítésére 2. Prioritás Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés Célja: vonzó városi, települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés, fiatalok, népesség megtartása Támogatást nyújt: Helyi kereskedelmet, szolgáltatásokat élénkítő, gazdasági tevékenységeket ösztönző fejlesztésére Család- és klímabarát településfejlesztés, zöldfelületek megújítása és növelése Helyi turisztikai vonzerők fejlesztése
Önkormányzatok számára (2) 3. Prioritás Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken Célja: a települési közlekedésfejlesztés és önkormányzati épületállomány energetikai korszerűsítése Támogatást nyújt: A fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő, kisléptékű közlekedési infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztésekre Önkormányzati épületek energiahatékonyságának és a megújuló energia részarányának növelésére 4. Prioritás A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Célja: önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése Támogatást nyújt: Az egészségügyi alapellátást biztosító intézmények, szociális intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése Szociális városrehabilitáció
Önkormányzatok számára (3) 5. Prioritás - Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD) Célja: kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével Támogatást nyújt: a helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján Közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére Helyi közösségszervezés, közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programokra Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra 6. Prioritás - Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés Célja: a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, a helyi identitás és kohézió erősítése Támogatást nyújt: A térségi gazdaságfejlesztési prioritáshoz kapcsolódó foglalkoztatási célokra Közösségi, humán fejlesztésekre Helyi identitás és kohézió erősítésére, civil szervezetek helyi identitással, kulturális örökséggel, településfejlesztéssel kapcsolatos programjaira
A TOP energetikai beavatkozásai 4.
A TOP 3. prioritás 2. intézkedése A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása A beavatkozások típusai: 1. Az önkormányzati tulajdonú intézmények, infrastruktúra, önkormányzati tulajdonú épületállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja (pl. kazánházak felújítása, hőtermelők cseréje korszerű nagy hatásfokú berendezésekre), illetve az épületek hőszigetelésének javítása (hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése). 2. Az önkormányzati tulajdonú intézmények, infrastruktúra, önkormányzati tulajdonú épületállomány energetikai korszerűsítése (pl. világítási rendszerek korszerűsítése, hőtechnikai adottságok javítása), megújuló energiaforrások alkalmazása (pl. napelemek telepítése, biomassza kazán telepítése). 3. Önkormányzat által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázásra irányuló, autonóm energiaellátás megvalósítása (helyi ellátást biztosító megújuló energiatermelő rendszerek, közösségi fűtőművek létesítése) komplex fejlesztési programok lehetősége mellett. 4. Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása.
Milyen források, milyen területi és tematikus megbontásban állnak majd rendelkezésre? 5.
1298/2014. (V. 5.) Korm. határozatban meghatározott megyei + MJV keret megyékre bontva (Mrd Ft) Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 45,72 40,33 40,19 51,23 33,17 39,14 49,48 45,09 58,64 61,11 63,03 60,43 79,86 69,53 79,80 92,99 93,00 109,97 0 20 40 60 80 100 120
Fajlagos mutató (egy főre jutó megyei+mjv keret - megyei szinten) (Ft/fő) Nógrád Csongrád Baranya Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Zala Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Vas Heves Fejér Tolna Veszprém Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom 200 173 194 832 184 366 171 775 164 995 163 264 161 162 161 064 160 066 156 297 153 596 153 302 149 235 145 118 144 265 140 900 140 592 133 329 0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000
Hol tartunk a területi tervezési folyamatban, mi következik most? 6.
A területi tervezési folyamat
Mi következik most? A tervezési folyamat vége felé járunk! 1. A júniusban benyújtott TOP verzióra adott EU Bizottsági vélemények beépítésével a TOP új struktúrájának kialakítása, tervezése zajlik. 2. A TOP új verzióját heteken belül benyújtja a Kormány az EU Bizottságnak. 3. A területi tervezők Integrált Területi Programjaikat véglegesítik. 4. A megyék a saját Integrált Területi Programjaik alátámasztására folyamatosan gyűjtenek és rendszereznek a megye területén végrehajtani tervezett projekteket. 5. Az energetika még erősebb hangsúlyt kap, így érdemes átgondolni, hogy mely keret terhére, milyen típusú, milyen módon integrált energetikai megoldások jöhetnek szóba a következő ciklusban?
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!