TÁJÉKOZTATÓ a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó csoportos személyszállítás támogatásról A munkába járás terheinek csökkentése érdekében a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből csoportos személyszállítás támogatás nyújtható. Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját, vagy bérelt autóbusszal, mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybevett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik. Támogatás alanya: Támogatást igényelhet az a munkaadó, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda- visszautazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás további feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel oda - vissza történő utazása nem, vagy aránytalan nehézséggel oldható meg, valamint a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. -ában meghatározott - feltételeknek. A 39/1998. (III.2.) Korm. rendelet 3. -ának (2) bekezdése szerint a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely között oda- és visszautazás akkor oldható meg aránytalan nehézséggel, ha annak ideje naponta tömegközlekedési eszközzel a két órát meghaladja. A támogatás mértéke: A csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet. A támogatás időtartama: A munkaügyi központ illetékes kirendeltsége a támogatást a munkaadó részére legfeljebb egy évre állapíthatja meg. A támogatás igénylése: A munkaadó támogatás iránti kérelmét a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltségen adhatja be, az ott rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon. A támogatási kérelem elbírálása: A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkaadó és a munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerződést köt. A támogatás folyósítása: A munkaadó a támogatást havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig a kirendeltség részére beküldött elszámoló lapon igényelheti. Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, aki a kérelemmel érintett munkavállaló(k) vonatkozásában csoportos személyszállítás támogatásában részesül, aki nem minősül köztartozásmentes adózónak Köztartozásmentes adózó, akinek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása; nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;
nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett; adószámát nem függesztették fel; nem áll csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási vagy egyéb megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás alatt; csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása; nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. aki nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. -ában meghatározott feltételeinek, amelynek a csekély összegű (de minimis) támogatásai elérték az EK rendeletben meghatározott mértéket, vagy az EK rendelet által tilalmazott ágazatokban tevékenykedik. A de minimis szabályt nem kell alkalmazni, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy non-profit gazdasági társaság, amennyiben az általa végzett támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek, aki a Knyt. szerinti nyilatkozata alapján nem részesülhet támogatásban, akit a Knyt. megsértése miatt bármely szerv jogerősen kizárt és a kizárás tényét a honlapon közzétették, a kizárást megállapító jogerős döntéstől számított 2 évig, A támogatást kérőnek a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott csekély összegű (de minimis) támogatások támogatástartalmáról írásban nyilatkozni kell. Figyelembe veendő éveknek az adóügyi szempontból használt pénzügyi évek felelnek meg, tehát az adott pénzügyi év, valamint a kérelem benyújtását megelőző két pénzügyi évet kell vizsgálni. A kérelemhez csatolandó mellékletek: Megváltozott munkaképességű személyek esetén a munkaképesség megváltozásáról szóló igazolás másolata, Személyszállítási szerződés munkáltató által hitelesített másolata (amennyiben a munkáltató harmadik személlyel szolgáltatási szerződést kötött), Munkaerőigény-bejelentőlap (amennyiben a támogatás álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatására irányul), Tájékoztató a de minimis támogatások szabályairól, gazdasági társaság esetén cégbíróság vagy közjegyző által kiadott 30 napnál nem régebbi cégkivonat vagy Céginformációs Szolgálat által kiadott hiteles, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy a hatályos cégkivonat illetve társasági szerződés munkaadó által elkészített olyan másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyező és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelően aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el, vagy igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról, egyéb bírósági nyilvántartásban szereplő munkaadó esetében - az alapító okirat (alapszabály) másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyező és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelően aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el, és - a munkaadó székhelye szerinti megyei bíróság által kiállított, 30 napnál nem régebbi a nyilvántartásba vételről szóló igazolás, - költségvetési intézmény munkaadó esetében az alapító okirat másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyező és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelően aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el, a cégjegyzésre jogosult személy eredeti aláírási címpéldánya vagy annak munkaadó által az eredetivel mindenben megegyező felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelő aláírással és annak léte esetén pecséttel ellátott másolata, egyéni vállalkozás esetén a bemutatott vállalkozói igazolvány ügyintéző által ellenőrzött 2
legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat, magánszemély munkaadó esetén a kérelemben feltüntetett adatok igazolására a személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ kártya ügyintéző részére történő bemutatása, A 2007. CLXXXI. törvény alapján előírt Nyilatkozat, valamint érintettség fennállása esetén a Közzétételi kérelem (letölthető a www.kozpenzpalyazat.gov.hu oldalról), Munkáltatói nyilatkozat rendezett munkaügyi kapcsolatokról. Hozzájáruló nyilatkozat köztartozás-mentesség vizsgálatához. Nyilatkozat az 1992. évi XXXVIII. Törvény 15/D. - ban meghatározott többségi befolyásról. Jelen tájékoztató anyag és a kérelem nyomtatvány mellékleteivel együtt letölthető honlapunkról (www.ddrmk.hu) a Támogatások/Munkáltatók menüpontból illetve elektronikusan e-mail címére kérheti a munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaitól. Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaihoz! A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja kirendeltségeinek elérhetőségét megtalálja a www.ddrmk.hu Szervezetünk/Kirendeltségek menüpont alatt. Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 3
TÁJÉKOZTATÓ a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolásáról A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) alapján a Munkaerő-piaci Alap kezelőjének az előző év adatai alapján minden év június 30-ig adatot kell szolgáltatni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére az kkvknak nyújtott támogatásokról. Az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy közép-, kis-, vagy mikro vállalkozásnak minősül-e (ezt a munkaügyi szervezet nyilvántartja). Nyilatkozattételre az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a vízi közmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat kötelezett. Egyéni vállalkozás A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, b) a magán-állatorvosi tevékenységre, c) az ügyvédi tevékenységre, d) az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre, e) a közjegyzői tevékenységre, f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre. Egyéni cég Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes. Gazdasági társaság Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a közkereseti és a betéti társaság. Jogi személyiségű gazdasági társaság: a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság, valamint a közös vállalat. 2005. január 1-jétől egy vállalkozás az alábbi mutatók figyelembe vételével határozza meg a jellegét. A táblázatban foglaltak közül a megelőző évi beszámoló alapján a foglalkoztatotti létszámnak, valamint a pénzügyi határértékek (éves nettó árbevétel, mérleg főösszeg) közül valamelyiknek (egyiknek) kell eleget tenni. 4
Megnevezés Összes foglalkoztatotti létszáma kevesebb, mint (fő) Éves nettó árbevétel* legfeljebb (millió euró) Mérleg főösszeg* legfeljebb (millió euró) Középvállalkozás 250 50 vagy 43 Kisvállalkozás 50 10 vagy 10 Mikrovállalkozás 10 2 vagy 2 * Az euróban megadott összeg alatt az annak megfelelő forintösszeg értendő, amelyet a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (mérleg fordulónap) érvényes, újonnan alapított vállalkozás esetén a megelőző naptári év utolsó napján érvényes, az MNB által megállapított deviza középárfolyamon (www.mnb.hu) kell átszámítani. Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állami, illetve önkormányzati tulajdon közvetve vagy közvetlenül tőke vagy szavazati jog alapján, együttesen vagy külön meghaladja a 25 százalékot. A fenti mutatók túllépése, vagy az azokban fennálló csökkenés csak akkor eredményezi a vállalkozás jellegének megváltozását, ha a határértéket két, egymást követő beszámoló időszakban túllépi, vagy elmarad az érték a megjelölt határértéktől. A besorolás időpontjában a rendelkezésre álló két előző évi beszámoló az irányadó. A egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik; Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik (a kkv-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie); Amennyiben az egyéni, illetve társas vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni; Éves beszámolóval, egyszerűsített beszámolóval, a Szja tv-ben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni; Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 5
Tájékoztató a nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalmának meghatározásáról A 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. mellékletének 6. pontja szerint amennyiben a támogatási intézkedés a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, egy KKV-t csak akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Mindez azt jelenti, hogy a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások szempontjából abban a tekintetben, hogy mikor minősül egy vállalkozás nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, eltérő szabályok vonatkoznak a mikro, kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra), valamint a nagyvállalkozásokra. 1. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. -a szerint KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma tíz főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése (tőke vagy szavazati joga alapján) külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdése szerint a KKV-t nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak kell tekinteni, ha teljesíti a következő feltételeket: a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; b) olyan társaság esetén, ahol egyes tagok felelőssége a társaság tartozásáért legalább korlátlan, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy c) bármely vállalkozás, ha a nemzeti jog szerint megfelel a vállalkozásnak a valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárás alá vonására vonatkozó kritériumoknak. Az a KKV, amely kevesebb, mint három éve működik bejegyzett vállalkozásként, e rendelet alkalmazásában ezen időszak tekintetében nem minősül nehéz helyzetben lévőnek, kivéve ha teljesíti az előző albekezdés c) pontjában rögzített feltételeket. 2. A 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások alkalmazásában a nagyvállalkozásnak minősülnek mindazok a vállalkozások, amelyek nem felelnek meg a KKV-ra vonatkozó feltételeknek. Egy nagyvállalkozás a méretétől, illetve a körülményektől függetlenül, akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek (a 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet alapján), ha: 6
a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén jegyzett tőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy c) az adott vállalkozás függetlenül a vállalkozási formától megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak. Egy nagyvállalkozás az előző bekezdésben hivatkozott feltételek hiányában is nehéz helyzetben lévőnek tekinthető, amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvő adósságok, az emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték. Súlyos helyzetben nem kizárt, hogy a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, vagy kollektív felszámolási eljárást indítottak ellene. Az utóbbi esetben ez az iránymutatás az ilyen eljárással összefüggésben nyújtott valamennyi olyan támogatásra vonatkozik, amelynek eredményeként a vállalkozás folytatni tudja üzleti tevékenységét. Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 7