Közös Kereskedelempolitika Előadás-vázlat Sonnevend Pál A közös kereskedelempolitika tárgya, jelentősége Tárgy: az Unión kívüli államokkal folytatott kereskedelem Jelentőség: szükségszerű velejárója a vámuniónak EU a világkereskedelem legnagyobb szereplője. (2007-ban az EU a legnagyobb áruexportőr, az összes export 16,4 %-a innen) Leading exporters and importers in world merchandise trade (excluding intra- EU (27) trade), 2007 Elhatárolás (Billion dollars and percentage) Annual Annual percentage percentage change Rank Exporters Value Share change Rank Importers Value Share 1 Extra-EU (27) exports 1697,8 16,4 17 1 United States 2020,4 19,0 5 2 China 1217,8 11,8 26 2 Extra-EU (27) imports 1952,0 18,4 15 3 United States 1162,5 11,3 12 3 China 956,0 9,0 21 4 Japan 712,8 6,9 10 4 Japan 621,1 5,8 7 5 Canada 419,0 4,1 8 5 Canada 389,6 3,7 9 6 Korea, Republic of 371,5 3,6 14 6 Hong Kong, China 370,1 3,5 10 retained imports 93,3 0,9 8 7 Russian Federation 355,2 3,4 17 7 Korea, Republic of 356,8 3,4 15 8 Hong Kong, China 349,4 3,4 8 8 Mexico a 296,3 2,8 11 domestic exports 18,1 0,2-20 re-exports 331,3 3,2 10 9 Singapore 299,3 2,9 10 9 Singapore 263,2 2,5 10 domestic exports 156,0 1,5 9 retained imports 119,9 1,1 9 re-exports 143,3 1,4 11 10 Mexico 272,0 2,6 9 10 World Russian (excl. Federation intra- a 223,4 2,1 36 World excl. excl. intra-eu (27) 10328,0 100,0 15 EU (27)) c 10622,0 100,0 14 Közös kül- és Kereskedelempolitika biztonságpolitika Külkereskedelem általános politikai Közösségi modell tárgyú együttműködés szerint Lisszabon után is kormányközi jelleggel működik 1
Jogalap EUMSZ Ötödik rész, II. cím, Közös kereskedelempolitika (206-207 cikk) EUMSZ 206 A 28 32. cikk szerinti vámunió létrehozásával az Unió a közös érdeknek megfelelően hozzájárul a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez, a nemzetközi kereskedelemre és a külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó korlátozások fokozatos megszüntetéséhez és a vám- és egyéb akadályok csökkentéséhez. általános jogalapot képez az Európai Unió nem társulási jellegű külgazdasági hatáskörgyakorlása számára, a vámunióval kapcsolatos belső integrációs hatáskörök külső megfelelőjét teremti meg Jogalap 2 Másodlagosan: EUMSZ 28. cikk (1) bekezdése (vámúnió): Az Unió alapja a vámunió, amely a teljes árucsereforgalomra kiterjed, és magában foglalja a tagállamok közötti behozatali és kiviteli vámok, valamint a vámmal azonos hatású díjak kirovásának tilalmát, illetőleg egységes vámtarifa bevezetését a harmadik országokkal szemben. Kereskedelempolitika: kizárólagos hatáskör EUMSZ Preambulumának hatodik bevezető megfontolás a közös kereskedelempolitika célja, hogy hozzájáruljon a nemzetközi kereskedelemben fennálló korlátozások fokozatos lebontásához. EUMSZ 206 a tagállamok a vámunió létrehozásával a köz érdekében hozzá kívánnak járulni a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez, a nemzetközi kereskedelemben fennálló akadályok fokozatos lebontásához és a vámkorlátok csökkentéséhez. E két szakaszból: az EUMSZ közös kereskedelempolitika kialakítását irányozza elő. Ugyanakkor: EUMSZ 207. cikk a közös kereskedelempolitika egységes elvek szerinti alakítása. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az átmeneti idő letelte után is megoszlik a kereskedelempolitikai hatáskör az EK és a tagállamok között Kereskedelempolitika: kizárólagos hatáskör II Ennek ellenére Európai Bíróság állandó gyakorlata: Kereskedelempolitika kizárólagos uniós hatáskör De: tagállamoknak az EK létrejötte előttről származó kereskedelmi szerződései részben továbbra is hatályban 2
Hatáskör a szolgáltatások kereskedelme és a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai szabályozására Korábban: RSZ. 133. cikk 5. bekezdése: a tagállamok jogosultak harmadik államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel nemzetközi megállapodások fenntartására vagy megkötésére amennyiben ezek a megállapodások összhangban vannak a közösségi joggal és az egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal. Sajátos versengő hatáskör: ameddig ellenkező tartalmú belső közösségi jogi szabály vagy az EK által kötött nemzetközi megállapodás nincsen, érvényesülhet a tagállamok szerződéskötési jogosultsága Ma: EUMSZ 207 (1) vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni. A kereskedelempolitika terjedelme Árukereskedelem A határon át zajló pénzmozgások ha áruk vagy a kereskedelempolitika hatálya alá tartozó szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére, vagy azzal összefüggésben Szolgáltatások határon átívelő nyújtása Szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai Közvetlen befektetések Fő célkitűzés: liberalizáció EUMSZ: Preambuluma 6. bekezdés: a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése EUMSZ 206 a világkereskedelem harmonikus fejlődése, a nemzetközi kereskedelmi korlátozások fokozatos megszüntetése és a vámakadályok csökkentése =>Egyoldalú önkötelezés: liberalizáció, a világra nyitott külgazdasági megoldások keresése, ellenállás a protekcionizmus kísértésének De: nem teremt peresíthető jogot magánjogi jogalanyok számára 3
Kivételek a liberalizáció alól Közös mezőgazdasági politika: alapelve az uniós preferencia Védelmi intézkedések A kereskedelempolitika eszközei: kategóriák Autonóm eszközök Szerződéses EK által egyoldalúan eszközök alkalmazhatóak Két- vagy többoldalú Tanács a Bizottság nemzetközi javaslatára minősített megállapodások többséggel fogadja el Korlátozzák az Bármelyik az EUMSZban cikkében felsorolt alkalmazását autonóm eszközök másodlagos jogforrási formában A jellemző forma a rendelet, de irányelv és határozat is születhet Közös vámtarifa módosítása Egyúttal a vámunió része is Jogalapja nem csak az EUMSZ 207. cikke lehet, hanem az EUMSZ 28. cikke is Vámjog alapja: Tanács 2913/92/EK rendelete A behozatal korlátozása Jogalapja: Tanács 3285/94/EK és 520/94/EK rendeletei Minden olyan behozatal, melyre nem vonatkozik külön szabályozás, mentes a behozatali korlátozások alól Tagállami behozatali korlátok eltörölve EU alkalmazhat csak behozatali kontingenst Külön szabályozás: mezőgazdasági termékek Textiltermékek (kivéve a WTO tagállamokból érkezők) 4
A kivitel korlátozása Jogalapja: a Tanács 2603/69/EK rendelete Főszabály a kivitel szabadsága Kivétel: katonai célú eszközök: fegyverek, lőszer, robbanóanyag De: dual use termékek az általános rezsim alatt Kulturális javak A kivitel támogatása Korábban RSZ. 132: jogharmonizáció a kivitel támogatása területén eddig nem történt meg Közösségi hatáskör a kivitel szubvencionálása Tagállamok is jogosultak a kivitel támogatására, noha versenytorzító hatású Korlátja: WTO antiszubvenciós megállapodás Védintézkedések Dömping ellenes eljárás Szubvenció ellenes eljárás Trade Barriers Regulation 1994 Szürke zónás intézkedések Egyes szektorokra vonatkozó intézkedések (bank, hajózás, védjegyek) Dömpingellenes eljárás A termék akkor dömpingelt, ha Az Unióba irányuló exportára alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított rendes értéke Kár bekövetkezése szükséges a védintézkedéshez tényleges gazdasági hátrány vagy azzal való fenyegetés, illetve iparág létrehozásának hátráltatása Kármegállapítás tényleges bizonyítékon kell, hogy alapuljon Dömpingellenes vám alkalmazható (kiegyenlítő vám) Mértéke nem haladhatja meg a dömpingkülönbözetet Ez a leggyakrabban alkalmazott védintézkedés 5
Antiszubvenciós eljárás Hasonló a dömpingellenes eljáráshoz Feltétele az importált termékre specifikusan nyújtott állami támogatás Magasabb kárszintet feltételez Trade Barriers Regulation 1994 Célja: az EU termékei előtt harmadik államok piacán álló kereskedelmi akadályok elleni harc a nemzetközi kereskedelmi egyezmények kikényszerítése útján az érintett gazdasági ágazatok kezdeményezésére Eszköze: Bilaterális és multilaterális megállapodásokban foglalt intézkedések Pld: vitarendezés kezdeményezése a WTO-ban; kiegyenlítő vám alkalmazása Szürke zónás intézkedések Nem öltenek jogforrási formát Önkorlátozó megállapodások bizonyos, az EU-ba exportáló iparágak számára Szerződéses eszközök Bilaterális megállapodások Multilaterális megállapodások Pld: Japán, autóipar 6
Társulási megállapodások Egyéb kétoldalú megállapodások Tagságra aspiráló államokkal Földközi tengeri térség államaival Tárgya: Árukereskedelem könnyítése Esetleg Szabadkereskedelmi övezet Támogatások jogharmonizáció Kereskedelmi egyezmények Pld. Mercosur, EFTA (nem: Japán és Egyesült Államok) Együttműködési megállapodások A WTO és az EU A kötelezettség fennállta: GATT: EU tag GATS: EU és tagállamok tagok TRIPS: EU és tagállamok tagok A kötelezettségek jellemző tartalma Közvetlen hatály a WTO joga számára? Köszönöm a figyelmet www.nemzetkozijog.hu 7