Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2010. szeptember
Hírlevél 2010. szeptember 2 ÚJ KIÍRÁS KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSRE 2010. szeptember 17-étől adhatók be a Gazdaságfejlesztési Operatív Program újonnan, már az Új Széchenyi Terv irányaival összhangban meghirdetett kiírásának pályázatai. Az idei évre 2010. elején került kiírásra három darab vállalati technológiafejlesztési pályázat, a mostani kiírás az eddig hiányzó, 150 millió forintot meghaladó összegű támogatásokat tartalmazó pályázati lehetőséget pótolta. A 2010. évi A jelű pályázatok 2010. márciusában kerültek kiírásra, míg a B jelű pályázatok, továbbá a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló beruházások támogatására vonatkozó GOP-2.1.2 jelű pályázatok áprilisban. Míg 2009-ben jelentősen bővült az elérhető támogatások köre, addig a 2010. évi kiírásokban szereplő keretösszegek jelentős csökkenést mutatnak a 2009. évi szinthez képest. Ráadásul a kormányzat 2009-ben az igénybevétel feltételeit is jelentősen enyhítette a pénzügyi válság hatásainak csökkentése érdekében: az előleg összege 40 százalékra emelkedett, és a korábbi árbevétel-növekedési elvárások helyett maximum 10 százalékkal csökkenő árbevétel vagy az alkalmazotti létszám fenntartása is elegendő vállalásnak minősült. A könnyített feltételek jelentős érdeklődést vonzottak, a 2009. évi vállalati technológiafejlesztés körében Pályázati kiírás csaknem 100 milliárd forint támogatást ítéltek meg a pályázó vállalkozások részére. A 2009. évi könnyített feltételek a 2010. évi kiírásokban nagyrészt megszűntek. Az A jelű támogatások esetében az elérhető támogatás maximuma 50 millió forintról 20 millió forintra csökkent. Jelentősen csökkent a támogatásintenzitás is, míg tavaly akár 70 százalékos mértékű támogatás is elérhető volt a KKV-k fejlesztési beruházásaihoz, a 2010. évi pályázatokon a támogatás mértékének maximuma 50 százalékra csökkent, amelyet jellemzően csak a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló beruházások esetében lehet elérni. A 2009. évi kiírásokhoz képest további kedvezőtlen változás az elérhető előleg arányának 40 százalékról 25 százalékra csökkentése. Emellett mindegyik kiírás esetében kizáró tényező, ha a társaság nettó árbevétele 2009-ben pályázattól függően 0 és 20 százalék közötti értéket meghaladó mértékben csökkent, amely a válság következtében akár jelentősen csökkenő 2009. évi árbevételek miatt sok potenciális pályázót zárt ki a jogosultak köréből. A szigorított feltételeknek meglett az eredménye. A GOP-2.1.1/B jelű kiírásra a Az ÚMFT 2009. és 2010. évi vállalati technológiafejlesztését célzó támogatásai (milliárd Ft) 2009. évi 2009. évi 2009. évi 2010. évi igényelt megítélt keretösszeg keretösszeg támogatás támogatás 2010. évi igényelt támogatás GOP-2.1.1/A 33,0 88,3 63,7 10,0 9,5 GOP-2.1.1/B 13,0 10,0 6,6 10,0 3,2 GOP-2.1.1/C 9,0 14,1 9,7 6,0 0,0 GOP-2.1.2/B 4,0 1,9 1,4 10,0 4,0 GOP-2.1.2/C 7,0 8,1 6,2 KMOP-1.2.1/A 5,2 11,1 7,9 3,9 1,6 KMOP-1.2.1/B 3,5 3,0 2,3 3,5 0,9 Összesen: 74,7 136,5 97,8 43,4 19,2 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EMIR rendszerének adatai alapján
Hírlevél 2010. szeptember 3 beadási határidő napjáig az EMIR rendszer adatai alapján mindössze 3,2 mrd forint összegű pályázat érkezett be, amely a keretösszeg 32%-a. 2009-ben a beadott pályázatok kétharmada nyert, tehát hasonló arányt feltételezve a rendelkezésre álló keretösszegnek csak minimális részét érheti el a vállalkozásokhoz valóban eljutó támogatás összege. 2010. áprilisában a START Zrt. sajtóközleményben javasolta, hogy a 2009. évi árbevételcsökkenés, mint kizáró tényező esetében legyenek rugalmasabbak a feltételek, továbbá, hogy a továbbra is nehéz finanszírozási környezet miatt a támogatási összeg akár 100%-ára kellene felemelni az előleg mértékét, megfelelő biztosíték nyújtása mellett. Az augusztusban megjelent új pályázati kiírásban ebből mindössze annyi valósult meg, hogy az autóipar esetében 15% helyett akár 20%-os 2009. évi árbevételcsökkenés esetében is pályázhatnak a vállalkozások. Ugyanakkor számos autóipari vagy az autóipar részére beszállító társaság 2009- ben ennél jóval nagyobb árbevételcsökkenéssel volt kénytelen szembesülni. körében több pontot kapnak a KKV-k, a húzóágazatokban tevékenykedő vállalkozások, a nagyobb arányú hazai beszállítói hányaddal rendelkező cégek, továbbá azok, akik nagyobb mértékű adót fizettek 2009-ben, és akik magasabb exportnövekedést vállaltak a beruházás megvalósulását követő két évben. Bár a törekvés a fenti vállalkozások preferálására jó, a jelenlegi helyzetben a hatás negatív lehet. A tavalyi évnél várhatóan kisebb érdeklődés következtében a jelentkező preferált vállalkozások a korábbi pontrendszer alapján, a pontszámban történő előnyben részesítés nélkül is támogatáshoz juthattak volna, ugyanakkor azok, amelyek nem tartoznak a preferáltak közé, a pontszámcsökkenés miatt eleshetnek a támogatástól. Ilyen vállalkozások lehetnek például a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, de árbevételük alapján egyáltalán nem nagy vállalkozások, a jármű- és gépgyártó társaságok kivételével az összes feldolgozóipari, továbbá az építőipari vállalkozások, a 2009-ben a válság következtében veszteséget elért vállalkozások, akik így arányaiban abban az évben nyilvánvalóan kevesebb adót fizettek. Az ÚMFT vállalati technológiafejlesztését célzó támogatásainak keretösszegei a 2007-2010 években (milliárd Ft) Pályázati kiírás 2007 2008 2009 2010 GOP-2.1.1/A 6,0 10,4 33,0 10,0 GOP-2.1.1/B 6,0 9,4 13,0 10,0 GOP-2.1.1/C 7,6 6,1 9,0 6,0 GOP-2.1.2/B 3,9 3,5 4,0 GOP-2.1.2/C 5,1 1,2 7,0 10,0 GOP-2.1.2/D 3,3 6,5 0,0 0,0 KMOP-1.2.1/A 1,6 1,3 5,2 3,9 KMOP-1.2.1/B 0,8 1,8 3,5 3,5 KMOP-1.2.2 1,5 1,0 0,0 0,0 Összesen: 35,8 41,2 74,7 43,4 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A korábbi kiírásoknak nagyrészt megfelelő konstrukciót úgy igazították az Új Széchenyi-terv gazdaságfejlesztési céljaihoz, hogy a pályázatok pontozása Bár a kormányzat a hazai KKV-k rendelkezésére álló pályázati források emeléséről beszél, pusztán a 2009. évi szint eléréséhez is jelentős keretösszegű új
Hírlevél 2010. szeptember 4 kiírások lennének szükségesek, ráadásul jelentősen enyhébb feltételek mellett, amely nem zárja ki a potenciális pályázók jelentős részét. Ugyanakkor az új pályázatok kialakításának, társadalmi egyeztetésének, meghirdetésének és lebonyolításának időigénye olyan nagy, hogy erre várhatóan már csak a jövő évben kerülhet sor. EGYSZERŰSÖDIK AZ EU-S PÁLYÁZATOK ADMINISZTRÁCIÓJA Egy augusztus 2-án megjelent közlemény szerint kormányhatározat született, hogy a kis és középvállalkozások számára, az Új Széchenyi terv irányvonalának megfelelő új pályázatok kerülnek kiírásra, a korábbinál egyszerűbb pályázati feltételekkel. eljárásrendet jelent majd a kis- és középvállalkozások számára. Az egyszerűsítés irányába ható főbb változások az alábbiakra terjednek ki, melyekkel kapcsolatban ismertetjük a Start szakmai véleményét is. A saját forrás igazolás eltörlésének lehetősége. A saját forrás igazolása a pályázat és a támogatási szerződés aláírásakor is nehézséget okozott az eddigiekben, hiszen a saját forrást a vállalkozások döntően bankhitelből biztosították. A bankok pedig a támogatási szerződés megkötése előtt nem adtak ki kötelező banki ígérvényt, csak azoknak a vállalkozásoknak, akik egyébként támogatás nélkül is meg tudták volna valósítani a projektet. A kormány határozatban rendelte el, hogy a kis- és középvállalkozások forrásellátásának javítása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a közvetlen szakmai felügyelete alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) azonnal kezdje meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), valamint a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) 2009 2010. évekre vonatkozó akciótervei módosításának kidolgozását. A kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően az NFM és az NFÜ hozzákezdett a pályázati rendszer egyszerűsítését eredményező javaslatcsomag kidolgozásához is. A kidolgozás alatt álló rendszer egyszerűbb Másrészt a kiíró joggal feltételezi, hogy a cég azért pályázik, hogy megvalósítsa a támogatott projektet, tehát elemi érdeke, hogy a saját erőt így vagy úgy, legkésőbb a megvalósítás megkezdéséig biztosítsa. Hogy azt milyen forrásból teszi, a kiíró szempontjából irreleváns. Ugyanakkor a Start Zrt. eddigi tapasztalatai alapján a támogatással való visszaélések egyik leggyakoribb esete, hogy a támogatott vállalkozás a saját erő rendelkezésre állásának hiányában hívott le előleget, amit működési célra használt fel és nem a támogatás eredeti céljára. Ezért a saját erő igazolása a visszaélések elkerülésének egyik eszköze. Annak eltörlése akkor indokolt, ha a támogatás lehívásához kivétel nélkül biztosítékot kellene nyújtani.
Hírlevél 2010. szeptember 5 Készfizető kezesség lehetősége biztosítékként kis- és középvállalkozások esetében. Jelenleg biztosítékként bankgaranciát, ingatlan jelzálogjogot vagy garanciaszervezet (Start Zrt., Garantiqa Zrt.), illetve biztosító társaság készfizető kezességét fogadja el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A garanciaszervezetek és a biztosítók kezességvállalásának előnye, hogy nem szükséges a támogatást elnyert vállalkozásnak fedezetet biztosítania és évi 2%-os kezességi díj ellenében megszerezhető. 25 millió Ft alatti támogatás esetén eddig sem volt szükség biztosítékra, csak nagyobb összegű támogatások esetében. A tervezett módosítás részletei egyelőre nem ismertek, de ha a támogatást elnyert vállalkozás, illetve az ügyvezető vagy tulajdonos kezességvállalása is elegendő lesz az eddigi biztosítékok helyett, akkor jelentősen nő a kockázat, hogy az NFÜ nem fogja tudni behajtani a nem szerződésszerűen felhasznált támogatást, amennyiben azt az NFÜ-nek vissza kell szereznie. A kétséges bonitású ügyvezető vagy tulajdonos kezességvállalása csak hosszadalmas végrehajtási eljárás során érvényesíthető és feltételezhetően csak a visszakövetelt összeg töredéke fog megtérülni, míg bankgarancia vagy garanciaszervezet kezességvállalásának lehívása esetén a kezességet vállaló fél napokon belül teljes összegben fizet az NFÜ-nek. Bár vitathatatlanul fontos a támogatási rendszer akadálymentesítése, a támogatások igénybevételének könnyítése, de ugyanolyan fontos, hogy minél kevesebb támogatás vesszen kárba, ugyanis a kárt végül közpénzből kell viselni. A garanciaszervezetek és a bankok abból a szempontból is fontosak a pályázati folyamatban, hogy a garancia kiadása előtt alaposan megvizsgálják, hogy a vállalkozás képes-e a teljes projektet finanszírozni, a források rendelkezésre állnak-e. Ezt a feladatot az NFÜ közreműködő szervezetei nem képesek megállapítani és nem is lenne célszerű, ha azok ilyen mélységig vizsgálnák a támogatást elnyert cégeket. A fenti problémák miatt a Start Zrt. nem javasolja az NFÜ-nek a tulajdonos vagy ügyvezető kezességvállalásának elfogadását pénzügyi szolgáltatók kezességvállalása helyett, legfeljebb bizonyos értékhatár alatti támogatások vagy meghatározott vállalkozási kör (például mikrovállalkozások) esetében. Automatikus eljárásrend Bíráló Bizottság nélkül, a pályázati adatlap és a benyújtandó iratok rendszerének felülvizsgálata. A rendszer teljes felülvizsgálata az adminisztrációs terhek csökkentésének céljával mindenképpen üdvözlendő. Ebben célszerű lenne a pályázatírók és vállalkozások véleményét is kikérni. Inkasszóra vonatkozó felhatalmazó levelek eltörölése, hiszen adók módjára amúgy is behajtható az esetleges követelés. Ez jelenleg hatalmas felesleges irat és adminisztrációs tömeget jelent. A javaslat logikus és valóban jelentős adminisztrációs tehertől mentesíti mind a pályázót, mind a közreműködő szervezetet. A kedvezményezettnek 100 ezer forintba kerülő közjegyzői okiratköteles ügycsoportok számának csökkentése. A közjegyzői okiratba foglalás eddig sem volt indokolt, mindössze egy túlbiztosítás volt a kiíró szempontjából, megszüntetésével pénz és idő takarítható meg. Tanácsadás-szerű bővített ügyfélszolgálat bevezetése kkv-knak is, nem csak kiemelt nagy ügyfelek részére.
Hírlevél 2010. szeptember 6 A MAG Zrt-nek korábban volt országos, megyei szinten szervezett ügyfélszolgálata, de az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért azokat megszüntették. Jelenleg az ITD Hungary Zrt. ügyfélszolgálati irodái hivatottak az ügyfelek tájékoztatását és tanácsadását ellátni. Egy új szervezet felállítása abban az esetben célszerű, ha az valóban ügyfélközpontú és hasznos szolgáltatást tud nyújtani. Egy ilyen hálózat létrehozásához rendkívül felkészült, a támogatási rendszer minden részletét, a gyakori változásokat naprakészen ismerő szakemberek szükségesek, akik száma meglehetősen korlátozott. Jelenleg is számtalan a KKV-k segítésére hivatott, országos hálózat létezik. Ezek összevonásával, a szétaprózottság megszüntetésével megvalósítható lenne az egyablakos rendszer ezen a területen is. Kötelező támogatási szerződési elemek felülvizsgálata, projektelemek közötti rugalmasabb átcsoportosítás biztosítása. A javaslat életszerűbbé teszi a támogatások felhasználását, mert a tervektől való kisebb mértékű eltérés esetén is engedélyt, illetve szerződésmódosítást kell kérnie a támogatott vállalkozásnak, ami hónapokkal hosszabbítja meg a megvalósítás folyamatát. Az intézkedéscsomag kidolgozás alatt áll és várhatóan az ősszel kiírt pályázatokban már ezekkel a feltételekkel kell pályázniuk a vállalkozásoknak.