Tisztelt Közlekedésügyi Miniszter Elvtárs! A Magyar Királyi Államvasutak által kiírt pályázatra a Margitszigetet javaslom, az alábbiak miatt: Gazdasági és környezeti részről nézve: a tervezett vasútvonal a Margitszigeten nagyjából teljesen sík területen vezethet, nem kell hidakat, alagutakat építeni; a fékek kevésbé kopnak, a vontatójárművek kevesebb üzemanyagot használnak, ezzel költséget lehet megtakarítani. A nagyérdemű utazóközönség is nagyobb biztonságban lehet, mert kisebb a járműmegfutamodás esélye, és rövidebb távon megállhatnak a vonatok. Amennyiben a Duna elönti a szigetet, megfelelő keskeny nyomközű vasúti járművek a vágányokat borító 20 cm-es vízben még közlekedhetnek, segíthetnek a mentésben, majd az áradás levonulása után a károsult építmények újjáépítésében. Ugyan jelentős káresemény az árvíznek köszönhetően nem valószínű, kisebb-nagyobb sérülések előfordulhatnak,amik után felújításokra lehet szükség. További lényeges körülmény, hogy az 1944-ben beszüntetett 26- os busz közlekedhetne a sziget déli végéig, ahol kialakítható lenne neki egy végállomás, és onnan tovább a sziget északi végéig a megérdemelt pihenését élvező dolgozók a vasúttal utazhatnának. Nagyrészt egy hatalmas park az egész, kisebb erdős részekkel, így az 1941- ben tervezett Izmajlovszkij Parkvasút terveiből fel lehetne használni valamennyit (a Margitsziget egy jóval nagyobb parkvasút építésére ad lehetőséget, ezért nem lenne érdemes az összes régi tervet felhasználni). Turisztikai szempont: a sziget Budapest város központjában fekszik. Rengeteg nevezetesség épült rajta, amik nagyon népszerűek, miattuk már most is nagyon sok turista látogatja a szigetet. A parkban nagyon sok különleges fafaj és madár él, ezek szintén érdekesek lehetnek a magyar dolgozó nép számára. Ezért valószínű, hogy a megépült vasúton rengetegen utaznának, és gazdaságos lenne. Továbbá, ha a szigeten valamilyen építkezést kezdenének meg, ahhoz a vasút a munkásokat és a szükséges anyagokat is szállíthatja. Szigeten vasút?-ez a kérdés vetődne fel az összes ide látogató turistában, és nem is véletlenül: nagyon nagy ritkaság lenne a szigeten épült vasút. A Margitsziget tömegközlekedési kapcsolatai jók, de a sziget északi végére az eljutást a vasúttal lehetne megoldani (mivel más tömegközlekedési lehetőség nincs). Itt az északi részen van a Zenélőkút és több szálloda is. Budapesten többféle hajózási lehetőség van, ezek közül
népszerűek a margitszigeti járatok, amelyeknek margitszigeti állomásai a budai oldalon inkább a sziget déli részén, a pesti oldalon viszont a sziget északi részén van, a vasút ezeknek az utasait is elvihetné a sziget nevezetességeit megnézni, illetve a két kikötő között is szállíthatná az utasokat. Ehhez a hajózási útvonalhoz egy érdekesség: 1900-ban a budapesti villamos több, mint 67 millió utast szállított el, amíg a budapesti hajózási társaságok összesen 4,4 milliót. 1890-ben azonban még a hajók vittek el több utast. A margitszigeti hajózás ekkora változás ellenére is csak kisebb népszerűségi csökkenést kellett elviseljen, hiszen még mostanában, a 40-es évek vége felé is elég sokan utaznak rajta. Merre menne a tényleges vonal? Keresztezések, körüljárás a végállomásokon? A mellékelt térképen látható hajóállomásokat, a délen készítendő buszvégállomást és a Zenélőkutat is összeköthetné. A vontatási telep a Hajós Alfréd Sportuszoda mögött lehetne, itt ugyanis egy óriási mező van, ahol a járművek hosszú, párhuzamos vágányokon, úgynevezett vágánylírán lennének tárolhatók. A lehetséges állomások egymás után, délről észak felé haladva: Centenáriumi emlékmű végállomás - Hajós Alfréd Uszoda (itt lenne a vontatási telep és ez lenne a rendelkező állomás) - Parkmozi köz, hajóállomás megállóhely (itt a vonal lemenne a hajóállomáshoz) - Palatinus Fürdő, elágazás(itt kezdődne el egy deltavágánnyal a Margitszigeti Vadasparkhoz vezető mellékvonal, a fővonal pedig továbbhaladna Északra) - az 1944-ben lebombázott szabadtéri színpadnál lenne egy megállóhely, a Szabadtéri Színpad Pesti Oldali hajóállomás (itt a vonal lemenne a hajóállomáshoz)- Zenélőkút végállomás. A végállomások lehetnének 2-vágányosak, a középállomások szintén, kivéve a 3-vágányos Palatinus Strandfürdőt, az elágazóállomási szerepe miatt. A Margitsziget, Vadasparkhoz napi 1 vonatpár menne, de úgymond mindkét végállomásról, reggel Centenáriumi Emlékmű- Margitszigeti Vadaspark- Zenélőkút végállomásokat érintve, este pedig vissza ugyanezen az útvonalon. A Centenáriumi Emlékmű- Zenélőkút fővonalon napi 3-6 vonatpár közlekedne, az utasok igényeinek megfelelően, éspedig mindig a Palatinus Strandfürdőnél kereszteznének kisforgalmú időszakban, nagyforgalmú időszakban pedig a végállomások előtti állomásokon és a Palatinus Strandfürdőn,ha szükséges. A végállomásokon a 2. vágány a körüljárásra szolgál. 3-4 vonatpár esetén 2 szerelvény, 5-6 vonatpár esetén 3 szerelvény közlekedne, illetve ilyenkor lehet beállítani a nosztalgiaszerelvényt.
Hivatásforgalom: A munkába járás szempontjából kevésbé lényeges, de nem elvethető érdeme lenne a vasútnak, hogy a szigeten levő munkahelyek munkásai a kisvasúttal járhatnának dolgozni, nem kellene a Margit hídtól a sziget közepéig gyalogolniuk. A Zenélőkút kicsit rossz állapotban van, ennek felújításához is használható lenne a vasút. Szolgálatellátás: ahogy már régóta tervezik, ez a vasút lehetne Úttörővasút, korszerű és változatos biztosítóberendezésekkel, illetve gyönyörű állomásépületekkel. A vízszintes terület miatt hosszú vonatok közlekedhetnek, nagy állomásokat lehet kialakítani. A hosszú vonatokat a sziget jelentős idegenforgalma, és az ebből várható óriási utaslétszám indokolja (erről részletesebben a Turizmus címszó alatt). A kisdobosoknak lehetne tanfolyamot szervezni, az úttörők pedig a szolgálatok nagy részét látnák el, felnőttek csak az állomásfőnökök, mozdonyvezetők és vonatvezetők lennének. A felnőtt szolgálatokat ellátók a Magyar Államvasutak Kiváló Dolgozói közül lehetne kiválasztani. Járművek: A lapályos, sík terület miatt nem szükséges nagyon nagy teljesítményű mozdonypark, ezért változatos mozdony- és motorkocsipark beszerezhető. Nosztalgia céljára lehetne gőzmozdonyokat üzemeltetni, amikhez a vizet a Dunából ki lehetne nyerni, majd tisztítás és lágyítás után bekerülhetne a mozdonyba. Ez még azt az előnyt is magában hordozza, hogy nagyobb vízigényű gőzmozdonyok is közlekedhetnek, hiszen a Dunából kivehető a hozzá szükséges vízmennyiség. Ezzel egy víztisztító is épülne, amely sok munkahelyet biztosítana az építőknek, majd elkészülte után a magyar dolgozó népnek. Kocsikból is sokféle üzembe helyezhető, síkvidékre tervezett és nagy utas befogadó képességű kocsik lennének a legjobbak. Mivel a turisták nagy része nyáron érkezik, ezért nyitott személykocsik is üzemeltethetők. A gőzmozdonyok üzemeltetésénél azonban a szálló füst, gőz és pernye miatt a nyitott kocsik nem használhatóak, továbbá a téli üzemben sem, ezért zárt személykocsik is kellenek. A pályafenntartáshoz, illetve a szigeten az esetleges építésekhez teherkocsik is kellenek. Egy kis összehasonlítás a másik két helyszínnel: Népliget és Gödöllő volt a két másik lehetséges helyszín. Ezeknél nem valósulhat meg az, hogy a vasút szigeten legyen. A Népligetnél nincsen különösebb nevezetesség, ott csak parkvasutat lehet létrehozni, ráadásul
az állomásokat is nehézkes elnevezni. A hivatásforgalmat tekintve onnan a városba elég hosszú útvonal vezet, illetve a közeli Közvágóhídhoz már HÉV is közlekedik, így a vasúton kevesen utaznának. Gödöllőn vagy parkvasutat, vagy városi vasutat lehetne építeni, de a városban kevés a munkalehetőség, ezért hivatásforgalomra a vonal nem lenne használható. Ha mégis akarnának valami hivatásforgalmat, akkor a vasútnak a munkahelyeket kellene összekötnie a lakóházakkal, ilyen célokra érdemesebb városi vasutat létesíteni. Budapest, 1947 december 6. Tisztelettel Hevesi Márton
1.sz. melléklet: A vasút tervezett útvonala
2.sz. melléklet: látványterv