Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043 "A szociálpolitikus és szociális munkás képzés megújítása az ELTE és a BCE együttműködésében (SZOCMEG)" projekt keretében.
Fogalmak
Deviancia A társadalom többsége által elfogadott normáktól eltérő viselkedés a viselkedésa lényeg A másság címkézése és az ebből eredő viselkedés A folyamata lényeg
Milyen normáktól, milyen mértékű eltérés Többféle normarendszer él egymás mellett Normák koronként és kultúránként változnak Válás Homoszexualitás ópiumfogyasztás
Társadalmi beilleszkedési zavarok (TBZ) 80-as évek: történelmi politikai okok devianciánál tágabb értelmezés olyan problémákra is kiterjed amelyek a társadalomba való beilleszkedést, integrálódást nehezítették ugyan, de nem tartoztak a klasszikus deviancia témák közé Atkinson (1998): társadalmi beilleszkedési zavarnak hívja a legkülönfélébb okok miatti kirekesztődést is
Szenvedélybetegségek - betegségkoncepció megjelenik több szer vagy viselkedési forma történetében bizonyos időszakokban hozzájárult egy korábban elítélt viselkedésforma dekriminalizációjához problémát egyértelműen a betegségre/függésre korlátozza, a megoldást a medikalizációban keresi
Hozzászokás (addikció): azok a viselkedési formák, amelyek fölött a személy képtelen kontrollt gyakorolni, s ezért ezeket kényszeresen újra és újra végrehajtja, illetve amelyek a személyre és többnyire környezetére káros következményekkel járnak. (Demetrovics 2007:30) Tárgya szerint: kémiai addikció: viselkedési addikció
Kémiai addikció a különböző pszichoaktív szerekhasználatából adódó viselkedés zavarok Pszichikai függés: - drogkereső magatartás, a szer megszerzésére irányuló kényszerítő vágy, sóvárgás Fizikai függés - a szerek megvonása jellegzetes megvonási tüneteketidéz elő, a szer hosszú ideig való alkalmazásakor lép fel Tolerancia - hozzászokás -A kívánt hatás eléréséhez növelni kell az adagot, vagy változtatni a használatot
Pszichoaktív szerek:hatásukat a központi idegrendszeren keresztül fejtik ki (alkohol, amfetaminok, hasis, kokain, hallucinogének, szerves oldószer, nikotin, ópiátok, nyugtatók, altatók, szorongásol dó szerek) Drogok: minden olyan kémiai anyag, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak valamilyen működését Kábítószer: amit tiltanak jogi kategória Narkotikum:kábító, fájdalomcsillapító hatással bíró gyógyszerek orvosi kategória
Viselkedési addikciók Egy viselkedési forma uralni kezdi a személy viselkedését, károsítja korábbi életvitelét, testi/lelki egészségét, környezetét Főbb fajtái: Játékszenvedély, kleptománia, pirománia, kóros hajtépegetés, szexuális viselkedés addiktív zavarai, táplálkozási zavarok, munkamánia, vásárlási kényszer, kóros testedzés, internetfüggés
Az addikció fogalom problémái: Leszűkíti a problémát a függőemberre Nem foglalkozik a másoknak okozott károkkal Kultúránként és történelmi koronként változó fogalom, amelyben az aktuális hatalom is megjelenik (mely társadalmi csoportok viselkedését tekintik betegesnek/problémásnak)
Abúzus visszaélés Nem orvosi célú szerek használata (ragasztó, lufi) Orvosi célú szerek használata nem orvosi javaslatra (gyógyszer alkohollal, köhögéscsillapító) Orvosi célú szerek használata nem orvosi mértékben (túl sok nyugtató) Tiltott szerek használata
Meghúzható-e egy objektív határ a normasértő és normatartó viselkedés, a függés és a nemfüggés között Többségében olyan viselkedések amelyek valamilyen szintje elfogadott Alkoholfogyasztás Gyógyszerfogyasztás Kábítószer-fogyasztás Munkafüggés Internet-függés mérési és definíciós problémák
Az egészségkárosító magatartások megítélésének változása Történeti áttekintés
Több ezer éve létező viselkedési formák Különféle funkciói miatt koronként és kultúránként eltérő módon -mindig elterjedt volt az alkohol és a mai tiltott szerek fogyasztása is Szakrális célok, energia pótlás, gyógyítás, relaxálás, ünneplés
Példák: Alkohol: A középkorban legszegényebbeken kívül az emberek egész nap ittak, kezdve a reggelitől egészen az éjszaka közepéig (Warner) XVIII. századig nő az alkoholfogyasztás Gyakori és nagy mennyiségű ivás jellemzi ezt az időszakot
Kábítószerek a XVI. századi Indiában az egyszerű nép körében is elterjedt az a szokás, hogy napjában egyszer-kétszer ópiumos vizet igyanak, vagy egy-két ópiumpilulát nyeljenek le (Bayer István) Kokaleveletmár az inkák is rágták fáradtság-és éhség csökkentő, stimuláló hatása miatt i.e. 2737-ből származik a cannabis gyógyászati alkalmazásának leírása Kínában évezredek óta használják hallucinogén hatása miatt
Dohány A maják és az aztékok nádszálból szívták a dohányfüstöt. A papok a nikotintól megrészegültek, amit az istenek közelségének tartottak. A békepipa az indián kultúrának egyik legfontosabb rituális tárgya. Európába a felfedezők hozzák be XVI-XVII. században gyógyszernek tekintik
Társadalmi probléma, normasértő viselkedésként való megjelenés Dohányzás: XVII. sz. Anglia, I. Jakab egészséges ember gyógyszert nem szed a szifiliszhez hasonlóan a barbár indiánok ajándéka A dohányos férjek elsatnyulnak (Bíró Judit) 1830-as évek: dohányzás ellenes mozgalmak 1868: első nemdohányzó vasúti kocsik Angliában
Alkohol : XVIII-XIX. Század Józansági mozgalmak Munkásmozgalmak Nőmozgalmak XX. század eleje: alkoholtilalom 1930: betegségkoncepció 1975: teljes fogyasztási modell 1980-as évek: ártalomcsökkentés
Kábítószerek: XX. század eleje USA Első törvények a betelepült kínaiak ellen irányulnak 1890: ópiumot csak amerikaiak készíthetnek 1914: Harrison Act: termelők és forgalmazók regisztrálása, drogkereskedelem adóköteles, vásárlás csak orvosi receptre 1961: Egységes Kábítószer-egyezmény 1971: Pszichotróp anyagokra vonatkozó egyezmény A
A XX. Század elejére a normális deviánssá válik A deviánssá válás lehetséges okai: A fogyasztás terjedése A befolyásolási szándék és az elterjedtség nem mindig jár együtt (ld. magyar alkoholpolitika) Valamilyen más, a drogoktól független társadalmi probléma vagy érdek Kínai bevándorlók visszaszorítása az első ópium törvények idején Liberális alkoholpolitika mögött meghúzódó gazdasági érdekek a rendszerváltó országokban
A szerek változó szimbolikus jelentése befolyásolja a drog és fogyasztásának problémakénti megítélését A drogfogyasztásmagas társadalmi státushoz kötődött (orosz cári udvar) Az alkohol nem fogyasztása a törekvő, szorgalmas munkás jellemzője (Anglia) Fiatalkori szerfogyasztás Szubkultúrákhoz való tartozás, vagy elkülönülés Felnőtt világgal való szembefordulás Felnőtt világba való belépés
90-es évek: a deviáns normalizálódik? A tiltott és legális szerek fogyasztása jelentősen terjed a fiatalok körében ESPAD: a tiltott szerek fogyasztása valamennyi országban, a dohányzás és a gyakori lerészegedés az országok felében nőtt Terjednek a veszélyesebb fogyasztási formák A tiltott szerek egyre könnyebben beszerezhetőek Mérséklődik az elítélő attitűd nemcsak a fogyasztók körében
Lehetséges magyarázatok: A fiatalkorhoz való viszony megváltozása A kockázathoz való megváltozott viszony A drogokhoz és a drogfogyasztókhoz való viszony megváltozása A rekreációs droghasználat stigmatizált, deviáns viselkedésből egyre elfogadottabb, normalizáltabb viselkedéssé válik Elterjedtség, elfogadó attitűd, társadalmi csoportok és nemek közötti különbségek csökkenése
Alkoholfogyasztás
Miért probléma az alkoholfogyasztás? Magyarországon a férfi halálozás 6,7%-aés a női halálozás 3,7 %-a májbetegség miatt történt A 35-64 év közötti férfi halálozás 27 %-a alkoholfogyasztással kapcsolatos (Józan 2003) Magyarország a világ vezető országai közé tartozik az egy főre jutó alkoholfogyasztás alapján Magyarország a világ vezető országai közé tartozik az alkohol okozta halálozások aránya alapján
Egy főre jutó alkoholfogyasztás 100%-os tiszta szeszben Magyarországon, liter 14 12 10 8 6 4 2 0 l950 l960 l970 l980 l985 l990 l991 l992 l993 l994 l995 l996 l997 1998 l999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 bor sör tömény összes
Egy főre jutó fogyasztás 2002 15 éves és idősebb népesség (Andersson-Baumberg) Elekes Zsuzsanna
SHR (30-44),férfiak, krónikus májbetegség és cirrhosis miatti halálozás 100000 lakosra 140 Ausztria 120 Horvátország Csehország 100 Franciaország Németország 80 Magyarország 60 Olaszország Lengyelország 40 Románia Szlovákia 20 Szlovénia 0 EU tagok 2004 május előtt Forrás: WHO Mortality DB
A felnőttek alkoholfogyasztása Magyarországon (18-54 éves népesség, 2003)
A fogyasztás körülményei, alkalma Társaság, szabadidős tevékenység, étkezés Férfiak egyharmada egyedül is iszik alkoholt Nagyobb mennyiségű fogyasztás elfogadható: baráti összejövetel, ünneplés, étkezés Berúgás elfogadható: gond, bánat, ünneplés, barátokkal való szórakozás
Kik isznak? Életkor Fiatalok: ritkán, sokat, problémásan Idősek: gyakran, keveset Iskola Magasabb végzettségű: nagyobb gyakoriság, kisebb mennyiség Alacsonyabb iskolai végzettség: gyakori nagyivás és lerészegedés
Család Egyedül, nőtlen, hajadon, elvált: szélsőségesebb módja a fogyasztásnak Házasság, gyerek: visszatartó Anyagi helyzet Jobb anyagi helyzet: gyakoribb, nagy mennyiségű ivás lehetősége Anyagi javak hiányának szubjektív megélése valószínűsíti a problémásabb ivást A nagyobb mennyiségű vagy problémásabb ivás nem köthető egyértelműen sem az alacsony, sem pedig a magas övedelemhez
Régiók Nyugati (főleg dél-nyugati) megyék: nagy mennyiségű és gyakori borfogyasztás Keleti (főleg észak-keleti) megyék: tömény fogyasztás
Alkoholfogyasztás és egyéb problémák együtt járása A dohányzás és a tiltott szer fogyasztás együtt jár az alkoholfogyasztás szélsőségesebb formáival Nyugtatók, altatók szedése férfiaknál helyettesítő szerepet tölt be, nőknél együtt járás figyelhető meg
Az önbecsülés hiánya és a depresszió jelenléte a férfiak szélsőségesebb fogyasztásával jár együtt Az élet különböző területein való elégedetlenség hozzájárul a problémás alkoholfogyasztás kialakulásához Ellentétben az 1986. évi eredményekkel a problémás fogyasztás ma kevésbé köthető a társadalom hátrányosabb helyzetű rétegeihez
European School Survey Project on Alcohol and other Drugs Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2007 Célja rendszeres időben és nemzetközileg összehasonlítható adatok gyűjtése 2007: 35 európai ország, több mint 100 ezer diák (Hibell és társai 2009)
Alkoholfogyasztás Európa A diákok 90%-a ivott már életében alkoholt Havi rendszerességgel iszik 61% A gyakoribb ivás jellemzőbb a fiúkra Domináns ital a sör Magyarország A diákok 93%-a ivott már alkoholt Havi rendszerességgel iszik 59% A gyakoribb ivás jellemzőbb a fiúkra Domináns ital a tömény
Az előző hónapban alkoholt fogyasztók aránya Az utolsó alkalommal fogyasztott alkohol mennyisége (100% alkohol, cl)
Az előző hónapban alkoholt fogyasztók arányának változása 1995-2007 70 65 60 55 57 61 62 56 59 50 48 51 45 40 35 1995 1999 2003 2007 Európa Magyarország Elekes Zsuzsanna
Lerészegedés, nagyivás Európa A diákok fele volt már részeg életében 18% az előző hónapban volt részeg 43%-kal előfordult nagyivás a megelőző hónapban A fiúknál gyakoribb a problémásabb ivás, de a nemek közötti különbség jelentős mértékben csökken Magyarország A diákok 54%-a volt már részeg az életben 19% az előző hónapban volt részeg 36%-kal előfordult nagyivás az előző hónapban A nemek közötti különbségek nálunk is csökkennek Elekes Zsuzsanna
Lerészegedők aránya az előző hónapban (Hibell és társai 2009) Elekes Zsuzsanna
Az előző havi nagyivás változása 1995-2007 44 44 42 40 38 39 40 36 34 32 35 36 30 30 28 26 24 22 23 23 1995 1999 2003 2007 Európa Magyarország Elekes Zsuzsanna
Kábítószerfogyasztás
ESPAD 2007 eredményei Európa A diákok 20%-a kipróbált már valamilyen tiltott szert Minden harmadik diák úgy véli, hogy a marihuána könnyen beszerezhető Az ecstasy minden ötödik diák szerint könnyen beszerezhet Magyarország A diákok 15%-a kipróbált valamilyen tiltott szert Nálunk is minden harmadik diák könnyen beszerezhetőnek tartja a marihuánát Nálunk minden negyedik diák szerint könnyen beszerezhető az ecstasy Elekes Zsuzsanna
Tiltott szereket valaha fogyasztók aránya (Hibell és társai 2009) Elekes Zsuzsanna
A tiltott szert valaha fogyasztók arányának változása 1995-2007 24 22 20 21 18 18 18 16 14 12 13 12 16 15 10 8 6 4 5 2 1995 1999 2003 2007 Európa Magyarország Elekes Zsuzsanna
Egyéb tiltott szerek változása 1995-2007 8 7 7 6 6 6 6 5 5 5 4 4 3 2 1 1 0 1995 1999 2003 2007 Európa Magyarország Elekes Zsuzsanna
Orvosi javaslat nélküli nyugtatók/altatók életprevalencia értéke (Hibell és társai 2009) Zsuzsanna
Gyógyszert alkohollal valaha fogyasztók aránya (Hibell és társai 2009) Elekes Zsuzsanna
Az ESPAD eredményei szerint különböző szerek használata országok szintjén és egyének szintjén is együtt jár A legtöbb mutató alapján meghaladja az európai átlagot: Ausztria, Csehország, Dánia, Németország, Man sziget, Szlovákia, Egyesült Királyság A legtöbb mutató alapján elmarad az átlagtól: Örményország, Ciprus, Görögország, Izland, Portugália, Rom ánia Egyének szintjén a problémás fogyasztási formák szintén együtt járnak
ESPAD 2007 magyar adatai szerint: Dohányzásra és problémásabb alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok a strukturálódó fogyasztási szokásokról nézeteket támasztják alá Az alkoholfogyasztás mérsékeltebb formái és a tiltott szerfogyasztás nem mutat egyértelmű társadalmi különbségeket A jobb családi és iskolai integráció visszatartó hatással van Gyengébb önbecsülés, depressziós tünetek, normák elutasítása, orientáció hiány, más problémás viselkedési formák növelik a problémásabb szerfogyasztási szokások kialakulását Kortárs kapcsolatok, kortársak fogyasztási szokásai és a szabadidő eltöltési formák bírnak a legerősebb hatással
Kábítószer fogyasztás a felnőttek között
12 10 11,4 11,2 A tiltott szer fogyasztás életprevalencia értéke a 18-54 éves felnőttek körében (%) (Paksi, Arnold 2007) 9,8 10,5 8 7,7 6,9 2001 2003 2007 6 4 2 0 3,1 2,9 2,3 2,5 1,9 2,1 1,9 1,7 1,2 0,9 0,9 0,9 0,6 0,6 0,6 0,6 0,50,6 0,3 0,4 0,30,4 0,7 0,4 összes tiltott marihuána ecstasy amfetamin LSD kokain heroin egyéb ópiát egyéb drog crack mágikus gomba GHB
Kábítószerfogyasztás speciális csoportok körében Zenés-táncos szórakozóhelyek Férfiak 90%-a használt már valamit Legelterjedtebb a marihuána Különböző stílusú partikon eltérő szereket használnak Nő az alkoholfogyasztás Átlagos vagy magasabb társadalmi rétegek Plázák Plázákba hetente többször látogató14-16 évesek körében a kábítószerhasználat éves prevalenciája kétszer akkora, mint az átlag népességben
Romák A budapesti roma fiatalok 50%-a fogyasztott már valamilyen tiltott szert A kábítószer-fogyasztás elterjedtebb a szegény roma fiatalok körében, és gyakoribb a veszélyesebb fogyasztási forma
Öngyilkosság
1950-1987: a 100 ezer lakosra jutó öngyilkosságok száma folyamatosan nő Magyarországon 1950: 22,2/100 ezer lakos, 1987: 45,3/100 ezer lakos Magyarország a világ vezető országa Minden 29. ember öngyilkosságban hal meg 80-as évek második fele: öngyilkossági aránya csökkeni kezd Magyarország még mindig az élen, de már nem az első
Jellemzők: Leggyakoribb elkövetési mód: önakasztás Férfiakra jellemzőbb Életkor előrehaladtával nő a gyakoriság Gyerekkorúaknál nem javult az elkövetési arány Férfiak vidéken, nők városban követnek el nagyobb arányban A csökkenés elsősorban Budapesten és nagyobb városokban következett be Dél-keleti országrész érintettebb Hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegek
Összegzés A deviáns és normális között húzódó határok meglehetősen bizonytalanok, koronként és kultúránként változóak A problémakörhöz kapcsolódó fogalmak utalhatnak különböző viselkedési formákra, vagy társadalmi folyamatokra, a viselkedésből eredő problémákra, vagy a társadalom erkölcsi ítéletére
A normális és normasértő közötti határ különösen problémás olyan viselkedési formáknál, amely bizonyos szintje elfogadott, normakövető magatartás A határok meghúzása nemcsak módszertani kérdés, hanem Kifejeződik benne az adott kultúra szerfogyasztáshoz való viszonya Befolyásolja a szerfogyasztókról alkotott képünket
A deviáns és normális viselkedés elhatárolása koronként és kultúránként igen változó Az elhatárolást befolyásolhatják erkölcsi és morális szempontok, politikai és gazdasági érdekek, a szerekhez és szerfogyasztókhoz kapcsolódó szimbolikus és más társadalmi jelentések. Sem a fogyasztás elterjedtsége, sem pedig annak problémás jellege nem mutat szoros kapcsolatot azokkal a reakciókkal, amelyeket a drogok fogyasztása a társadalomból kivált.
Köszönöm a figyelmet! 2011. május