Az Országos Mentőszolgálat bemutatása és elsősegélynyújtás alapismeretek előadás Készítette: Jana Róbert OMSZ Tápiószele
OMSZ Országos Mentőszolgálat Bemutatkozás: Az Országos Mentőszolgálat egységes állami egészségügyi intézmény, melynek feladata az életmentés, a sürgős ellátás biztosítása. Az OMSZ az életmentésen kívül (104-es segélyhívások) alapfeladatként kizárólag mentő és őrzött betegszállításokat végez, azaz olyan feladatokat, ahol a beteg állapota miatt sürgős segítségre van szükség, illetve ahol útközben is beavatkozások, vizsgálatok szükségesek. Az Országos Mentőszolgálat 1948-as megalakulása óta egységes szervezetként működik. Az ország 230 mentőállomásán 7000 mentődolgozó tevékenykedik. Mentőegységeink az elmúlt évben közel 1 millió beteget láttak el és ez idő alatt mentőgépkocsijaink több mint 33 millió kilométert tettek meg. Főbb mentéstörténeti dátumok: 1887 - Önkéntes Budapesti Mentőegyesület 1948. május 10. Országos Mentőszolgálat 1954 - Első rohamkocsi 1958 - Légi Betegszállító Csoport megalakulása 1963 - Első sikeres, tartós eredményű reanimáció 1998-2010 - Gyermekroham-kocsi, mentőorvosi-kocsik, KIM, mentőmotor, Tömeges Baleseti Egység, MICU, mentőrobogó, új mentőhelikopterek, stb.
Mentőautó: Mentőegységeink Mentőápolói szintű beavatkozási lehetőséggel, a betegellátáshoz szükséges alapfelszereléssel dolgozik és gépkocsivezetővel.
KIM: Mentőegységeink Szakápolói szintű, betegellátáshoz szükséges felszereléssel, továbbképzett szakápolóval és gépkocsivezetővel érkezik a helyszínre.
Esetkocsi: Mentőegységeink Teljes körű sürgősségi betegellátásra alkalmas, orvos vagy mentőtiszt irányításával működő mentőegység. A személyzete orvos vagy mentőtiszt, szakápoló és sofőr.
Rohamkocsi (ROKO): Mentőegységeink Különlegesen felszerelt, Szakorvos irányításával működő mentőegység, szakápoló és sofőr
Mentőegységeink Mentőorvosi kocsi (MOK): Szakorvos és mentő gépkocsivezető teljesít szolgálatot. Feladata, a beteg állapotának stabilizálása, szállíthatóvá tétele. Beteget nem szállít, rohamkocsi felszereltsége.
Mentőegységeink Gyermek-mentőorvosi kocsi: Gyermek ellátásban jártas orvos és mentő gépkocsivezető teljesít rajta szolgálatot. Feladata, a gyermek állapotának stabilizálása, szállíthatóvá tétele. Beteget nem szállít, rohamkocsi felszereltségű.
Mentőegységeink M.I.C.U. - Mobile Intensive Care Unit: Súlyos állapotú betegek őrzött szállítására alkalmas mentőegység. Ez az egység egy modern felszereléssel ellátott rohamkocsi, ún. Mozgó Intenzív Egység. Feladata az instabil állapotú betegek intézetek közötti szállítása. Felszereltségéből adódóan a szállítás időtartama alatt is biztosítható a beteg számára a szükséges intenzív terápiás ellátás.
Mentőmotor: Mentőegységeink Az Országos Mentőszolgálat 2005-től használ speciálisan átalakított és felszerelt nagy teljesítményű motorkerékpárokat. Jelenleg a Mentőmotoros Szolgálat 3 db Yamaha FJR típusú motorral dolgozik, melyek rohamkocsi szintű felszereléssel vannak ellátva, vezetőjük mentőtiszt vagy orvos, szakorvos. A mentőmotorok autókhoz viszonyított kis méretük, gyorsaságuk révén az első ellátás fontos elemei lehetnek.
Mentőrobogó: Mentőegységeink Az életmentésre is alkalmas kétkerekűt minden olyan eszközzel elláttuk, amit a hazai mentési rendelet a KIEMELT MENTŐGÉPKOCSIK részére ír elő, valamint bővítettük a Szent Márton Gyermek mentőszolgálat által felajánlott, speciális gyermekmentéshez szükséges felszereléssel. A robogón kiemelt mentő szakápolók teljesítenek szolgálatot, minden hétköznap 08:00-tól, 20:00-ig, a nyári időszámításban.
Gyermek rohamkocsi: Mentőegységeink A budapesti Gyermek rohamkocsin dolgozó személyzet Gyermekintenzíves orvos, hivatásos mentőápoló és hivatásos mentő gépkocsi vezető alkotja. Az egység 24 órás szolgálatot teljesít a hét minden napján.
Mentőegységeink Tömeges Baleseti Egység (TBE): Sok sérülttel járó tömeges balesetek felszámolását segítő, mobil sátrat, informatikai eszközöket és eszköz utánpótlást szállító mentőegység.
Mentőhelikopter: Mentőegységeink A rohamkocsi szintjén felszerelt speciális mentőegység. Személyzet : Szakorvos Mentőtiszt vagy Szakápoló Pilóta
Az elsősegélynyújtás
Az elsősegélynyújtás fogalma. Ismerkedjen meg az elsősegélynyújtás fogalmával és szimbólumaival! Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező személy - elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt, azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa. A sürgősségi ellátás szimbólumaként régóta elfogadott az ún. Konstantin-kereszt, amelynek hat ága az ellátás egyes részterületeit szemlélteti.
Érdekességként megemlítjük, hogy a hazánkban sok helyen használt vöröskereszt és vörös félhold a Vöröskereszt Nemzeti Társaságok jogvédett emblémája, így azok használatát a nemzetközi és nemzeti jog szabályozza. Nemzetközileg elterjedt szimbóluma az elsősegélynyújtásnak (pl. elsősegélynyújtó hely) a zöld alapon fehér kereszt.
Ki és mikor hívhat mentőt? Mentés szükségessége esetén bárki - állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül - hívhat mentőt a Magyar Köztársaság területén. Milyen esetekben hívhatunk mentőt mentés céljából? Minden esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.); baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén; megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt; ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.); ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti. A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról):
Ki és mikor hívhat mentőt? Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést: 1. Hol történt az eset? Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbálja elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjon útbaigazító segítségről. 2. Adja meg saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz. Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudjuk hívni. Ne felejtse el, pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni az ön segítsége nélkül! 3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fent, mi történt? Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség. A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen, panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet.
Ki és mikor hívhat mentőt? 4. Adjon át minden egyéb információt (pl. több sérült van, tűzoltókra is szükség van, stb.), amely fontos lehet. 5. Nyújtson elsősegélyt a mentő megérkezéséig. Ne szakítsa meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit. Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi. (Az Országos Mentőszolgálat hivatalos ajánlása)
Baleset oka, a helyszín biztosítása Helyszín biztosítása: Baleseti helyszínnek nevezzük azt a területet, ahol a hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás, baleset történt. Ezt csak a legszükségesebb (ellátás megkívánta) mértékig szabad megváltoztatni! Az esemény, amely a balesetet okozta, lehet a segélynyújtó, ill. a környezet számára is veszélyes. Arra kell törekedni, hogy ezt a veszélyt a minimálisra csökkentsük a magunk és a bajba jutott érdekében. Gondolni kell arra, hogy a helyszínre érkező mentők, tűzoltók, rendőrök minél jobban képesek legyenek megközelíteni a bajba jutottat. Ezért helyet kell biztosítani az oda- és elvonulásukhoz
Amíg a mentő megérkezik... A bejelentés megtörténte után térjünk vissza a beteghez, folytassuk az elsősegélynyújtást! Csak a feltétlenül szükséges ideig hagyjuk magára a beteget. Intézkedjünk a mentők zökkenőmentes fogadásáról (szabadon lévő kutyák elzárása, a ház megvilágítása stb.). Ha a beteg állapotában változás (javulás vagy rosszabbodás) áll be, értesítsük erről a Mentőszolgálatot. Ne feledjük, az elsősegélynyújtás és a segélyhívás állampolgári, de lelkiismereti kötelesség is!
Első intézkedés az ellátásban Alapszabály, hogy a sérültet nem szabad mozgatni, illetve csak a feltétlenül szükséges mértékben. Ám ha veszélyzónában (például egy forgalmas út közepén) találunk rá, ki kell hoznunk onnan. Erre a Rautek-féle műfogást alkalmazhatjuk: Álljunk szorosan az illető mögé. Két kézzel fogjuk át a válla alatt úgy, hogy a nyakát és a fejét is meg tudjuk támasztani Lendülettel helyezzük a sérültet ülő helyzetbe, és támasszuk meg mindkét térdünkkel. Fogjuk át a hóna alatt, egyik alkarját fordítsuk kicsit keresztbe a mellkasánál, és fogjunk rá mindkét kezünkkel. Könnyedén támasszuk meg a térde alatt, és lendülettel húzzuk a combunkra. Óvatosan induljunk el hátrafelé, és fektessük a beteget biztos helyre, ha lehet, egy takaróra.
Rautek-féle műfogás
Mit tegyünk a földön fekvő sérülttel? Földön fekvő sérült: Menjünk oda a beteghez, és ellenőrizzük, hogy eszméleténél van-e illetve hogy él-e. Vizsgáljuk meg, hogy reagál-e a külvilág ingereire: magához tér-e, ha megszólítjuk, megrázzuk a vállát, megpaskoljuk az arcát? Ha nem, azt kell ellenőriznünk, hogy van-e légzés. Guggoljunk a beteg mellé, és két kezünkkel szegjük hátra a fejét. Fülünket hajtsuk a sérült arcához, így hármas észleléssel ellenőrizhetjük, hogy lélegzik-e: láthatjuk, hogy emelkedik-süllyed-e a mellkasa, hallhatjuk, hogy jár-e a levegő, arcunkon pedig érezhetjük a levegő mozgását. 10 másodperc alatt megbizonyosodhatunk arról, hogy a beteg lélegzik-e.
Mit tegyünk, ha van légzés? Ha van légzés: Eszméletlen állapotban a legfontosabb veszélyt a hányadék vagy a nyelv hátracsúszása által okozott fulladás jelenti. Ha meggyőződtünk arról, hogy a beteg kielégítően lélegzik, lehetőség szerint fektessük stabil oldalfekvésbe a következő módon: A beteg feküdjön a hátán. A hozzánk közelebb eső kart hajlítsuk be derékszögben úgy, hogy a keze felfelé mutasson. A másik kart fektessük keresztbe a beteg mellkasán, kézfeje simuljon a hozzánk közelebb eső arcfélhez. A sérült távolabbi lábát hajlítsuk be, majd húzzuk magunk felé, hogy át tudjuk fordítani az oldalára. Hogy a légutak szabadon maradjanak, billentsük hátra a fejet. Stabilizáljuk ezt a helyzetet az arc alá igazított kézzel A sérültet ezután sem szabad magára hagyni, továbbra is figyeljük, hogy lélegzik-e!
Mit tegyünk, ha nincs légzés? Ha nincs légzés: A sérültet a lehető leggyorsabban újra kell éleszteni! Már néhány perces oxigénhiány is agysejtelhalást okoz! Térdeljünk a beteg oldalához, tegyük szabaddá a légutakat. Az újraélesztés két elemből áll: A vérkeringés fenntartásához mellkaskompreszsziót kell végeznünk. A megfelelő technikát érdemes tanfolyamon elsajátítani. A beteg feküdjön kemény talajon! Helyezzük egyik kezünket a beteg mellkasának közepére, másik kezünket pedig fölé. Nyújtott, merőleges karral és egyenes háttal nyomjuk be a mellkast 3-5 centiméter mélységben, majd engedjük fel teljes egészében. Percenként 100-120 lenyomást végezzünk. 30 kompresszió után 2 be fúvást kell végeznünk.
Mit tegyünk, ha nincs légzés? Szegjük hátra a beteg fejét, hogy egyenes út vezessen a tüdőbe. Vegyünk egy normális lélegzetet, és fújjuk egyenletesen a szájba vagy az orrba. Szájból szájba: a homlokon fekvő kéz mutató- és hüvelykujjával fogjuk be a beteg orrát. Tegyük szánkat az illető kissé nyitott szájára. Fújjuk be a levegőt. Szájból orrba: egyik hüvelykujjunkkal zárjuk össze a szájat, hogy a levegő ne tudjon ott távozni. Helyezzük szánkat a sérült orra köré. Fújjuk be a levegőt. Folytassuk az újraélesztést 30:2 arányban addig, amíg a mentő megérkezik!
Vérzések Vérzések definíciója: A vérnek az érrendszerből a szövetek közé, testüregekbe vagy a külvilágba történő kilépése. Vérzések felosztása: A vérzés iránya szerint: - szövetek közé: haematoma, suffusio (compartement syndroma!) - testüregekbe (koponya, mellüregi, hasüregi vérzések) - külvilágba történő vérzések: tápcsatornába (haematemesis - vérhányás, melaena - vérszékelés) sebeken át a testfelszínen kívülre A vérzés forrása szerint: hajszáleres vénás ütőeres kevert A vérzés dinamikája szerint: okkult vérzés folyamatos, spontán csillapodó vérzés masszív (tömeges), gyors ütemű vérzés
Vérzések Artériás, verőeres vérzés: Nagy ér sérülése következtében jön létre. A vérzésre jellemző: élénk piros színű, ütemesen spriccel (metszett, vágott sebzések általában) Ellátása: Lefektetjük, vérzés helye magasabban legyen, mint a szíve. Nyomás alkalmazása. A vérző ér elnyomása történik. Artériás nyomópontok. Ujj nyomással tudjuk csillapítani
Artériás nyomópontok: Vérzések
Vérzések Vénás, víszeres, vivőeres, gyűjtőeres vérzés: Sötét vörös színű, ütemesen csurdogál (metszett, vagy vágott sárülés, spontán megrepedt visszértágulat) Ellátása: Nyugalomba helyezni, felpockolni a végtagot. Vénás nyomókötést alkalmazunk: Steril mull-lap, pólyával lenyomjuk, gézt tekerünk, folytatjuk, amit nem csillapszik a vérzés. Végleges ellátása szakintézetben történik.
Vérzések Kapillárisos, hajszáleres vérzés: Élénk piros, lassan szivárgó, pöttyöző vérzés. Steril fedőkötés.
Sebkötözés kelékei Fertőtlenítő szerek: Kötszerek: Ragtapaszok: 37
Sebkötözés dióhéjban fedőkötés Kisebb-nagyobb sérüléseknél gyakorta problémát okoz a seb helyes kötözése. Mivel fertőtlenítsünk? Hogyan kötözzünk? Ehhez próbál segítséget nyújtani írásunk. Hogyan készítsünk fedőkötést? A kisebb, vérzéssel járó sérüléseknél, apróbb vágásoknál, horzsolásoknál ún. fedőkötést alkalmazunk. A fedőkötés egyik legfontosabb szerepe a fertőzésveszély csökkentése. A sérülés ellátásának első lépése a sérült nyugalomba helyezése, majd a fertőtlenítés. Fertőtlenítőszerként leginkább a Betadine-oldat terjedt el, ez közvetlenül érintkezhet a sebbel, ellentétben a jódoldattal. A seb fedésére steril mulllapot használunk. A steril kötözőszereken kékszínű felirat található, lehetőség szerint ellenőrizzük felhasználhatósági idejüket. Akkora mulllapot válasszunk, amely kb. 2-3 cm-rel nagyobb a sebnél, ezt közvetlenül a sebre helyezzük.
Sebkötözés dióhéjban fedőkötés A mull-lapot egyszerűbb esetben ragtapasszal, de a legbiztonságosabb, ha steril mullpólyával rögzítjük. Utóbbival eltudjuk kerülni a kötés elcsúszását. Első lépésként három körkörös menetet tekerünk a sérült végtagra. Ezt követően a körkörös rögzítéssel kb. 45 fokos szöget bezáróan ún. nyolcas meneteket kötünk. Ezt a szakirodalom kalászkötés néven említi. A nyolcas meneteket végül három körkörös menettel zárjuk. A pólyavég rögzítését ragtapasszal vagy csomózással oldhatjuk meg a végtag vastagabb felénél.
Sebkötözés dióhéjban fedőkötés
Sebkötözés dióhéjban Nyomókötés Hogyan készítsünk nyomókötést? Artériás és jelentősebb vénás vérzések esetén ún. nyomókötést alkalmazunk. A két vérzéstípus ellátásának első lépései eltérnek. Artériás vérzés esetén elsődleges a megfelelő artériás nyomópont elszorítása, erős vérzés esetén a sérült testrész szív fölé emelése. Ennek előnye, hogy mindenféle eszköz nélkül is kivitelezhető. Mindkét esetben fertőtlenítjük a sebet (ha van rá mód és idő). Ezt követően az artériás sebbe előbb egy gézgombócot helyezünk, majd ezt követően fedjük mulllappal. A vénás sebet közvetlenül mull-lappal fedjük a fedőkötésnél leírtak szerint. A mull-lapot három körkörös menettel rögzítjük, a fedőkötéshez hasonlóan. A seb fölé egy összetekert pólyát helyezünk. A sérülés nyomását a későbbiekben ez a pólyatekercs fogja biztosítani. Az összetekert mullpólyát a fedőkötésnél is használt kalászkötéssel rögzítjük. Ne feledkezzünk el arról, hogy az átvérzett kötést nem távolítjuk el. Arra újabb kötést helyezünk. A vérzés ellátását követően maradjunk a sérült mellett és figyeljük az esetlegesen kialakuló sokkos állapot tüneteit.
Sebkötözés dióhéjban Nyomókötés
Sebkötözés dióhéjban Fejkötése Hogyan készítsünk fejkötést? A fertőtlenítést követően a sérült területet mull-lappal fedjük. A mull-lap rögzítéséhez két steril mullpólyára lesz szükségünk. Az egyikkel három körkörös menetet készítünk a fej körül. A másik pólya végét a körkörös pólyával rögzítjük, majd fedjük vele a fejet oly módon, hogy elöl ismét rögzítse a körbefutó pólya. A fej kötözését a körkörös, illetve a fedő pólyával addig folytatjuk, míg az egész fejtetőt be nem kötöttük. A sérülés ellátását körkörös menetekkel fejezzük be. A kötözés befejeztével ne felejtsük el a kötést "kényelmessé" tenni. Igazítsuk meg a füleket, szemöldököt és a kötés alsó részét! Az így elkészített ún. sapkakötés akkor megfelelő, ha az (elviekben) sapkaként leemelhető a fejtetőről.
Sebkötözés dióhéjban Fejkötése
Sebkötözés dióhéjban Parittyakötés Hogyan készítsünk parittyakötést? Bizonyos sérülések esetén pl.: orrvérzés ún. parittyakötést használunk. A parittyakötés készítésének első lépéseként terítsünk ki egy mullpólyát, hajtsuk félbe, majd a félbe hajtott pólyát tekerjük fel. A félbehajtott és feltekert mullpólyát vágjuk ketté úgy, hogy a végén lévő kb. 4-5 cm-es rész egyben maradjon. Az így elkészített mullpólyát terítsük ki, közepére helyezzünk mulllapot, majd tekerjük fel. Feltekerés után a mull-lap két végénél csomózzuk össze a kötszert. A kötést a sérült testfelületre helyezzük, majd rögzítjük. Parittyakötést egyéb sérüléseknél is alkalmazhatunk, a sérüléshelyének megfelelő különbséggel. Pl.: áll, fül, orr.
Sebkötözés dióhéjban Parittyakötés
Ficam, Rándulás Ha a csont kiugrik az ízületből, de vissza is ugrik a helyére, ficamról beszélünk. Előidézheti olyan erőhatás, amely rendellenes helyzetbe fordítja a csontot, de lehet heves izom-összehúzódás következménye is. Velejárója lehet az ízületi szalag elszakadása. Leggyakoribb kificamodó ízületek: váll-, ujj-, állkapocs ízület. Ha a csont kiugrik az ízületből, de nem ugrik vissza a helyére, rándulásról beszélünk. A rándulás az ízületi szalag sérülése az ízületnél vagy ahhoz közel és leggyakrabban az ízületre ható olyan feszítőerő okozhatja, amely károsítja az ízületi szalagokat. Az izmok vagy inak túlfeszülhetnek és elszakadhatnak heves vagy hírtelen mozdulattól. Az izomsérülés háromféleképpen történhet: húzódás: az izom részleges elszakadása, gyakran azon a helyen, ahol az izom csatlakozik az ínhoz, amely azt a csonthoz kapcsolja. Izomszakadás: az izom teljes elszakadása, amely előfordulhat az izom hasas részében vagy az ínban is. Mély bevérzés: ez kiterjedt lehet ott, ahol nagy tömegű izom sérül meg.
Ficam, Rándulás A csont-, ízületi és izomsérülések felmérése: meg kell vizsgálni az előzményeket: erőteljes ütés vagy esés, eltötő csont reccsenő hangja, izomszakadás éles fájdalma panaszok, tünetek: mozgáskorlátozottság vagy mozgásképtelenség; fájdalom-amely mozgásra fokozódik; a csont felett a bőr gyenge érintésre is érzékeny, ez általában csonttörésre utal; deformáltság, duzzanat, szederjes elszíneződés (megrövidülhet a végtag). Elsősegélynyújtás: a sérült rész mozgásának megakadályozása (tartsuk a talált helyzetben) ne mozdítsuk a sérültet, csak ha veszélyben van meg kell szervezni a kórházba szállítását, célszerű a mentőhívás-szakszerű rögzítést ők tudnak alkalmazni ha kénytelenek vagyunk rögzítést alkalmazni, akkor a sérült testrészt kötözzük az ép testrészhez. Felső végtag esetén: rögzítsük a kart a törzshöz kendővel vagy pólyával. Alsó végtag esetén: a két láb közötti réseket ki kell tölteni puha anyaggal, át kell kötni mind két lábat pólyával több helyen, a törés alatti és feletti ízületeket rögzíteni kell. Ficam esetén ne próbáljuk a csontot a helyére rakni.
Ficam, Rándulás A rándulások, zúzódások és mély bevérzések elsősegélyét mindig az EJNYE szabály szerint kell kezdeni: E emelje meg a sérült testrészt J hűtse jéggel vagy hideg borogatással Ny helyezze nyugalomba a testrészt E elasztikus (rugalmas) pólyával rögzítsen Rándulás: Ficam:
Csonttörés A csonttörés fogalma: A csontszövet folytonosságának megszakadása. A törést fedő bőr állapota szerint: Nyílt vagy Zárt törés Akkor merül fel a csonttörés gyanúja, ha az alábbi 5 tünet közül legalább 2 észlelhető: fájdalom duzzanat működészavar (például az illető nem tud lábra állni, nem tudja behajlítani a könyökét) deformitás, alakváltozás krepitáció, azaz a csont recsegésének jellegzetes hangja
Csonttörés Teljes bizonyosságot természetesen csak a röntgenvizsgálat ad, de mindig a súlyosabbat kell feltételeznünk. Csonttörés gyanúja esetén alapszabály, hogy a sérült testrészt nem szabad mozgatni, különösen, ha feltételezhető, hogy a gerinc is megsérült! A törött testrészt abban a helyzetben kell megtartanunk, ahogyan találtuk, ráadásul az adott csontot a két szomszédos ízülettel is rögzíteni kell, tehát például a lábszárat a bokával és a térddel. Ez nem is olyan egyszerű feladat, a mentők speciális eszközöket többek között felfújható síneket használnak erre. Addig is, amíg a mentők kiérkeznek, igyekezzünk például táskákkal kitámasztani az adott testrészt, vagy egy kendővel rögzíteni az alkart.
Fulladásveszély Ha idegentest (pl. ételdarab) zárja el a légutakat, a beteg hirtelen fuldokolni kezd, élete az azonnali elsősegélynyújtás sikerén múlhat. Ha a beteg saját erőből nem tudta felköhögni a légzési akadályt okozó tárgyat, és a teli tenyérrel a lapockák közé mért ütések sem segítenek, akkor alkalmazzuk a Heimlich műfogást, és azonnal hívjunk mentőt. Álljunk az illető háta mögé, és öleljük át a hasát a rekeszizma környékén! (Egyik kezünket szorítsuk ökölbe, másik kezünkkel fogjunk rá.) Gyors, erőteljes mozdulattal rántsuk fel a kezünket: ezzel egy nagy levegőlöketet indítunk el, ami segíthet az idegen test eltávolításában. Ha gyerek nyelt félre, fektessük hasra a térdünkön úgy, hogy kissé lógjon a feje. Ezután ütögessük meg tenyérrel a hátát!
Fulladásveszély
Mérgezések Azonnal hívjuk a mentőket, közben ellenőrizzük a beteg állapotát, légzését és vérkeringését! Ha eszméletlen, fektessük stabil oldalfekvésbe, ha szükséges, kezdjünk újraélesztést. Mérgezésre utalhat tudatzavar, könny- és nyálfolyás, szájszárazság, hólyagok megjelenése a bőrön, feltűnően szűk, vagy tág pupilla, gyógyszer-, illetve keserűmandula szagú lehelet. Az émelygés, hányás, görcsös hasi fájdalom, hasmenés, láz, fejfájás ételmérgezésre hívhatják fel a figyelmet. Mivel nem tudhatjuk, hogy az elfogyasztott/beadott/belélegzett káros anyag milyen erősségű és milyen gyakran hoz létre károsodást a szervezetben, ezért a mentőszolgálat értesítése életmentő kötelességünk akkor is, ha az érintett eszméleténél van, vagy ha tiltakozik az ellátás ellen.
Mérgezések Mit tehetünk a segítség megérkezéséig? Ne hánytassuk a beteget, ha maró anyagot nyelt le! Ne érintkezzünk a veszélyes anyaggal! Tilos a hánytatás akkor, ha marószerrel (hypo, kénsav, sósav, stb.), mosószerrel, benzinnel, benzollal, petróleummal történt a mérgezés, hiszen az visszafelé áramolva is súlyosan roncsolja a nyelőcsövet. Ha eszméletlen a beteg, fektessük oldalára, hogy az esetleges hányadék a szájon keresztül ki tudjon folyni, megelőzve ezzel a fulladást. Továbbá rendszeresen ellenőrizzük, lélegzik-e, van-e pulzusa. Ha háztartási méreg, növényvédő szer, kifolyt elem kerül a szembe vagy a bőrre, azt bő, folyó vízzel le kell mosni, a szennyezett ruhát pedig le kell venni. Vigyázzunk, nehogy mi is érintkezzünk a veszélyes anyaggal!
Mérgezések Gázmérgezés: Gázmérgezés esetén ugyanolyan fontos a saját magunk védelme, mint az áldozat kimentése. Gázzal telt helyiségbe ne lépjünk be megfelelő védőfelszerelés nélkül. Ebben az esetben a mentőket és a tűzoltókat is értesítsük. Ha mégis mód van rá, az áldozatot el kell távolítani a veszélyes helyről, lehetőleg friss levegőre. Gáz halmazállapotú, a légutakon keresztül bejutó mérgek esetén a nyálkahártya megduzzadásának és az ennek hatására bekövetkező fulladásnak még nagyobb a veszélye. Ezért a sérültnek tiltsuk meg a beszédet és a mozgást. A segítség kiérkezéséig pulzusát, légzését rendszeresen ellenőrizzük.
Mérgezések Klórgáz mérgezés: Gyakori háztartási baleset a klórgáz mérgezés, mely például hypo és vízkőoldó összeöntésekor képződik, és belélegezve életveszélyes tüdővizenyőt okozhat. A súlyosság a belélegzett gáz mennyiségétől függ, mely nagy koncentráció esetén perceken belül fulladásos halált okoz. Ezért minden tisztítószer használati utasítását alaposan olvassuk el, és ha van rá mód, takarítás közben csináljunk kereszthuzatot. Ha minden elővigyázatosságunk ellenére furcsa, szúrós szagot érzünk, vagy szédülés, hányinger jelentkezik, nehezen kapunk levegőt, azonnal menjünk friss levegőre.
Szén-monoxid mérgezés: Mérgezések A szén-monoxid (CO) a földgáz tökéletlen égésekor keletkezik, és mivel az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, tartósan belélegezve könnyen fulladáshoz vezet. Azokban a lakásokban, ahol kályhával fűtenek, vagy régebbi típusú kazán, konvektor van, fennáll a szén-monoxidmérgezés lehetősége. A mérgezésre kezdetben kábultság, fejfájás, fülzúgás, hányinger, szédülés, zavartság, a bőr kipirulása jellemző. Később izomgörcsök, hányás, bénulás, majd eszméletlenség és fulladás lép fel. Ha a fenti tüneteket észleljük, azonnal hívjunk segítséget és ha van rá mód, az áldozatot azonnal vigyük ki a gáztérből.
Ételmérgezés: Mérgezések Ha a beteg, aki lenyelte a mérget, nincs eszméletlen állapotban és elmúlt kétéves, akkor itassunk vele 2-3 pohár vizet és hánytassuk meg. Ha sav-, vagy lúgmérgezés történt, itathatunk a beteggel hideg tejet is, mivel a tej hígítja, közömbösíti a maró mérget, és fájdalomcsillapító hatása is van.
Mérgezések Gombamérgezés, mérgező növények: Gombamérgezés vagy egyéb mérgező növény miatti mérgezés gyanúja esetén a tünetek az elfogyasztott fajtától függően különböznek. A beteget haladéktalanul kórházba kell szállítani, ha a gombás étel fogyasztását követően a következő tüneteket észleljük: verejtékezés, nyál-és orrfolyás, hányás, hasmenés, hasi görcsök, izomgörcsök, esetleg hallucinációk, nyugtalanság, vérnyomásesés, ájulás.
Köszönöm a figyelmet!!!