A SZÁZADOK KÖZLÉSI SZABÁLYZATA 1. A szerkesztõség a szerzõ kézirati szövegét számítógépes formában (*.rtf) kéri. 2. Az eljuttatás módja E-mailben attachement mellékletként vagy postai úton floppylemezen. (E-mail címeink: pallajos@szazadok.hu valamint a szazadok@szazadok.hu) 3. Gépírt szöveget is leadhat a szerzõ. 4. A szöveg formázása: a szöveget balra zártan írja, s a kurziválás, kövérítés és jegyzetszámemelés kivételével azt ne formázza. Külön kérjük, hogy a beszúrás menü szimbólum pontját ne használja. Javasoljuk, hogy az egyes betûcsoportokból a,,character Map segítségével (alt+szám) válassza ki az ön számára szükséges jeleket, betûket. (Pl.: kötõjel: alt+045 -; tól ig nagykötõjel alt+0150 ; gondolatjel [csak párban, és közbevetéseknél alkalmazzuk] alt+0151 ; alt+0228 ä; alt +0196 Ä; alt+0223 ß. Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy az írásjelek a szöveghez tartoznak, s azokat semmiképpen ne a jegyzetszámok után, hanem elé tegye. 5. A kéziratban az évszázadokat idézetek, tanulmány- és könyvcímek eredeti elõfordulásának kivételével arab számmal tüntesse fel. A kiemelendõ szöveget gépelés esetén aláhúzással jelölje, ha számítógéppel készíti, használja a kurziválási lehetõséget. 6. A jegyzetekben csak a szerzõk nevét kurziváljuk, szerkesztõkét, összeállítókét, valamint címet nem! 7. Idegen nyelvû szöveget magyarra fordítva közlünk; csak eltérõ értelmezés esetén mindkét nyelven. 8. Felhívjuk szerzõink figyelmét arra, hogy csak a fenti szempontok figyelembe vételével készült írásokat tudjuk átvenni közlésre, az attól eltérõen formázott cikkeket javításra visszaadjuk szerzõnek. 9. Kérjük arra, hogy a jelenlegi adózási jogszabályokat figyelembe véve (különösen elõször publikáló szerzõk) személyi adatait vagy annak változásait (munkahelyi és lakáscímét, telefonszámát, beosztását, tudományos fokozatát, nyelvtudását és érdeklõdési körét [ez utóbbi kettõ a szerkesztõség számára nyújt információt arra vonatkozóan, hogy milyen témájú és nyelvû könyvet tud ismertetni a folyóirat hasábjain]) közölje a szerkesztõséggel. A munkahely és a tudományos fokozat megjelölése az egyes számok munkatársi jegyzéke pontos összeállításához, az esetleges reklamációk elkerüléséhez is szükséges. Új szerzõinknek adatlapot küldünk, hogy a fenti adatokat közöljék velünk. 10. A tanulmányokról és cikkekrõl a szerzõi honorárium terhére különlenyomatot készíttetünk. A különlenyomatok mellett szerzõink egy-egy tiszteletpéldányt is kapnak a megjelent számból. 11. Lehetõséget adunk szerzõinknek arra is, hogy a Századok nyomtatott számában hely- és pénzhiány miatt nem közölt (akár színes) mellékleteket honlapunkon (www.szazadok.hu) megjelentessék. Ugyancsak módjuk van arra is, hogy dokumentumokat, új forrásokat (terjedelmi korlátok nélkül) itt közöljenek. 12. Az internetes megjelenés olvasóink számára is biztosítja a véleménynyilvánítás lehetõségét akár a megjelent számok egészét vagy egyes cikkeket érintõ kérdésekben. Szerkesztõségünk kifejezetten kéri a folyóirat olvasóit, hogy kritikai észrevételeikkel is segítsék munkánkat.
2 A SZÁZADOK KÖZLÉSI SZABÁLYZATA 13. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra is, hogy a honlapra a megjelenõvel párhuzamosan feltesszük a Századok egy évvel korábbi számának teljes anyagát. 14. A Századok szerkesztõsége maximálisan 3 3½ íves (1 ív = 40 ezer karakter szóközökkel együtt) írásokat fogad el megjelentetésre, kivételt ez alól csak nagyon indokolt esetben enged meg. A Magyar Történelmi Társulat tagjai éves tagdíjuk befizetése után (feltételeket l. www.tortenelmitarsulat.hu) használhatják a Századok 143 évfolyamának (2009. évi 6. számmal bezárólag) teljes körû adatbázisát. (nfo.arcanum.hu/szazadok). Az adatbázist évente frisssítjük az egy évvel korábbi számok anyagával, ezért megszüntettük azt a korábbi gyakorlatot, hogy a megjelenõ számmal párhuzamosan feltettük a honlapra az elõzõ év azonos sorszámú füzetét. *** RÉSZLETES JAVASLATOK A fõszövegben kerülendõk a közismert rövidítések (pl., ti., ill.), ezeket írják ki teljes alakjukban, ám a jegyzetekben szerepelhetnek rövidítve is. Dátumok esetén a hónapneveket a fõszövegben teljes, a jegyzetekben (kivéve napilapok dátumozását) rövidített alakban kérjük. A fõszövegben és a jegyzetekben is használjuk a (gondolatjelet), a (nagykötõjelet) és a - (kötõjelet). Pl.: ekkor azaz 1264 1265-ben történt. A hivatkozott mû szerzõjének nevét kurzíváljuk (a szerkesztõét, összeállítóét nem használjuk a: szerk., vál., jegyz., összeáll. rövidítéseket), kötet címét vagy az írást közlõ folyóiratét is normál karakterekkel írjuk. A szerkesztõ neve a cím után kerüljön, s ne elé. (Pl.: Esztergomi érsekek 1001 2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003.) A szerzõ/szerkesztõ teljes nevét adják meg, ne csak a keresztnév kezdõbetûjét. Ha a hivatkozott munka címlapján rövidítve szerepel a keresztnév, [ ]-et alkalmazva egészítsék ki (amennyiben ez lehetséges). Ha a kiadás helye, éve nem szerepel a címlapon, akkor H. n., ill. é. n., ill. H. é. n. szerepeljen, ám ha valamelyik adat kideríthetõ, akkor az [ ]-ban szerepeljen. (Pl. H. n. [Bp.] 1938., vagy Bp. é. n. [1938.], vagy H. é. n. [Bp. 1938.]). Idegen nyelvû könyv esetében az elsõ hivatkozásnál az adott nyelvnek megfelelõ módon szerepeljen a név, a további hivatkozások esetében a vezetéknév kerüljön elõre, majd egy vesszõ után a keresztnév kezdõbetûje (Ugyanez a helyzet magyar szerzõk idegen nyelvû publikációi esetében is.) Pl.: Albert Derolez: The Palaeography of Gothic Manuscript Books. From the Twelfth to the Early Sixteenth Centrury. Cambridge 2004. 107. = elsõ hivatkozás; Derolez, A.: The Palaeography i. m. 65. = második hivatkozás. Adják meg a hivatkozott munka alcímét is, könyvek esetében (ha van) a címet követõen zárójelben a sorozatcímet is (ha a sorozat egyes köteteit sorszámmal is ellátja, természetesen azt is). Pl.: Wertner Mór: Az Árpádok családi története. (Történeti nép- és földrajzi könyvtár 51.) Nagybecskerek 1892. Az elsõ hivatkozásnál a munka teljes bibliográfiai leírását adják meg (Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. 1979. 54.), a másodiktól kezdve a
A SZÁZADOK KÖZLÉSI SZABÁLYZATA 3 szerzõ vezetékneve és keresztneve kezdõbetûje után a cím jellemzõ részlete következzék, valamint az i. m. utalás, majd a lapszám. Pl.: Kristó Gy.: Széttagolódás i. m. 54. (az elsõ hivatkozásnál szükségtelen a továbbiakban: utalás). A kiadóra nem szükséges hivatkozni, ha mégis megteszi, akkor elõbb szerepeljen a kiadó, s utána a kiadás helye. Pl.: Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979. 54. Budapest nevét Bp.-re rövidítve közöljük. Levéltári-, kézirattári forráskiadványok esetében a szokásos a címbõl összeállított betûcsoport szerepeljen, amelyre az elsõ hivatkozásnál (a továbbiakban:) megjegyzés hívja fel a figyelmet. Pl.: Árpádkori új okmánytár I XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest Bp. 1860 1874. (a továbbiakban: ÁÚO) IV. 40. Használjuk a következõ rövidítéseket: pagina (p), recto (r), verso (v), Nr (numero). Többkötetesmunkaeseténakötetekszámaacímutánközvetlenül,majdakiadás adatai után következik az éppen hivatkozott kötet és oldalszám. Pl.: Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I II. Bp. 1899. 2 II. 301 303. A DL és DF számokat (ha négynél több számból állnak, hármasával lérjük tagolni, s minden esetben pont a végére. Pl.: DL 4356., DL 56 789., DF 234 567. DL és DF-re történõ hivatkozás esetén szükségtelen megadni az eredeti levéltári fondot és az azon belüli jelzetet ( régi jelzet ). Oldalszámok után minden esetben kérünk pontot, ha felsorolásban szerepel, akkor is. Pl.: Cat. font. I. 207., 591., II. 1148., III. 2634. Folyóiratban megjelent írás idézése esetén a szerzõ és a cím után a folyóirat neve, az évfolyam száma, zárójelben a megjelenés éve majd az oldalszám következzék. Pl.: Szentpétery Imre: V. István ifjabb királysága. Századok 55 56. (1921 1922) 77 87. Az oldalszámok közé szorosan illesztjük a tól-ig nagykötõjelet. dátumok éveinél is (pl.: 1848 1849., de július 5 augusztus 2. között). Azon folyóiratok esetében, amelyek egy évfolyamon belül újrakezdik az egyes számok lapjainak számozását, a megjelenés éve után a zárójelben legyen a lapszám. Pl.: Zsoldos Attila: A szolgabírói tisztségnév kialakulásának kérdéséhez. Levéltári Szemle 38. (1988: 4. sz.) 12 19. Tanulmánykötetben (s hasonló kiadványokban) megjelent munka esetén a szerzõ és a cím után In: következik, majd a kötet címe, szerkesztõje, a kiadás adatai, végül a hivatkozott lapszám. Pl.: Zsoldos Attila: Sopron város és megye a 13. század utolsó harmadában. In: A város térben és idõben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Szerk. Turbuly Éva. Sopron 2002. 26. A jegyzetekben alkalmazott rövidítések: l. (lásd, tehát nem ld. vagy lásd); vö. ( vesd össze ); uo. ( ugyanott ); Uõ ( ugyanõ ez mindig nagybetûvel és kurzívval, mert a szerzõ nevét helyettesíti, pont viszont nincs utána, mert az õ személyes névmásként teljes szó), valaki = vki, valamely = vmely, mert a szó vége teljes szó; de i. m. (idézett mû), ún. (úgynevezett), ti. (tudniillik), ill. (illetve), jegyz. (jegyzet, jegyzetek), pl. ( például ) stb. (és így tovább), rövidítéseket kizárólag magyarul kérjük (kivéve a passim, pagina, recto, verso), a lapszámok után nem teszünk oldal (o) vagy lap (l) jelölést. Más esetben akkor is kell pont a rövidítés után, ha a szó utolsó betûje a rövidített alakban is szerepel. Pl. herceg = hg., ponttal a végén. A kötõjeles földrajzi nevek helyesírási szabályának megfelelõen írjuk pl. a Közép-európai Egyetem, Dél-afrikai Köztársaság stb. neveket.
4 A SZÁZADOK KÖZLÉSI SZABÁLYZATA A jegyzetben csak a hivatkozott munka szerzõjének nevét kurzíváljuk, pl. a forrásból származó idézetet ne (ha idegen nyelvû, akkor se), s a jegyzetben a forrásból származó idézet után nagykötõjel (alt+150) következik, majd az idézet lelõhelye. Pl.: idézet ÁÚO VIII. 196 197. (tehát a lelõhely ne elõzze meg az idézetet). A jegyzetben a forrásból származó idézetet csak akkor tegyük idézõjelbe, ha más (nem a forrásból származó) szöveg is van mellette. Pl.: A 14. századi krónikakompozíció jellemzése szerint Béla erat enim vir pacificus, sed in exercitibus et preliis minime fortunatus SRH I. 469. A hivatkozást és az ahhoz fûzött magyarázó megjegyzést nagykötõjel (alt + 0150) válassza el egymástól Pl.: 1299: CDCr VII. 351. Az oklevél nem sokkal III. András halála után készített hamisítvány, l. RA 4260. sz. A személynevek között a nagykötõjelet (alt+150) betûközzel, városok esetében szorosan, azaz betûköz nélkül helyezzük el. Pl.: Kovács Tibor Lengyel János:, de Wien Köln Bonn. Internetrõl levett anyagok esetén adjuk meg a honlap pontos címét és a letöltés dátumát. Pl. www.szazadok.hu, 2006. augusztus 30. Századok szerkesztõsége